Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-23 / 23. szám, csütörtök

V. Široký miniszterelnök Északkelet-Burmában Viliam Široký beszéde a ranguni díszvacsorán Rangún (ČTK) — Viliam Široký miniszterelnök kíséretével január 22-én reggel Északkelet-Burmába, San államba utazott, amely a Burmai Szövetség része. Heho repülőterén leszállva V. Široký kíséretével az Inle tóhoz, Burma legnagyobb tavához ment. Itt megtekintette a hagyományos csónakversenyeket. Ezután Taunggjaiba, San állam fővárosába utazott. Rangunba január 23án tér vissza. V. Široký: Csehszlovákia népe nagyra értékeli Burma kormányának békepolitikáját Rangún (ČTK) — U Nu, Burma miniszterelnöke január 21-én Viliam Široký miniszterelnök tiszteletére díszvacsorát adott. Miniszterelnökünk a díszvacsorán elhangzott beszédében a többi között ezeket mondotta: Országunk népe megbízott bennünket, hogy a Burmai Szövetség népének a béke, barátság és együttműködés üzenetét tolmácsoljuk. Csehszlovákia népe nagyra értékeli Burma kormányának és vendéglátónknak, U Nu miniszterelnök úrnak békepolitikáját. Burma, a békés együttélés öt elvének következetes érvényesítésére, a leszerelésre, a nukleáris és termonukleáris fegyverek gyártásának és használatának betiltására irányuló erőfeszítésével jelentős érdemeket szerzett a nemzetek béketörekvésében. A háború utáni időszakra jellemző az imperialista rendszer gyors bomlása. Csehszlovákia azt a nézetet vallja, eljött az ideje annak, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén következetesen érvényesüljön az országok közötti teljes- egyenjogúság elve. Egyetlen államnak sincs joga akaratát más országokra kényszeríteni és más országok belügyeibe avatkozni. A miniszterelnök ezután rámutatott Olaszországban tiltakoznak az atomtámaszpontok ellen Róma (ČTK) — Olaszországban terjed a tiltakozó mozgalom az amerikai rakétatámaszpontoknak olasz területen való elhelyezése ellen. Ferruceio Parri volt olasz miniszterelnök az II Ponté folyóirat hasábjain kijelenti, hogy a NATO-nak az európai rakétatámaszpontok létesítésére irányuló terve elfogadása nem felel meg az olasz nép és a béke érdekének, sőt azzal éles ellentétben áll. Az Avanti, a szocialista párt lapja azt írja, hogy a kormányeak a parlament jóváhagyása nélkül nem szabad kötelezettségeket vállalnia és hogy a parlament nem dönthet a választásokig, vagyis mindaddig, amíg a nép nem mondja meg a véleményét. A lap felszólítást Intéz, kezdjék meg haladéktalanul a tárgyalásokat a Kelet és Nyugat között és teremtsék meg a tárgyalások sikerének előfeltételeit. arra, hogy az ENSZ valamennyi lehetősége még távolról sincs kihasználva. Ez elsősorban abból a tényből ered, hogy egyes országok figyelmen kívül hagyják az emberiség egynegyedének, a Kínai Népköztársaságnak létezését és törvényes jogait. Ha az ENSZ valóban, teljes mértékben be akarja tölteni funkcióját, úgy ezen a rendellenes helyzeten haladéktalanul változtatni kell. Engedje meg excellenciád, miniszterelnök úr, kifejezzem ama meggyőződésemet, hogy látogatásunk jelentős hozzájárulás lesz a nemzetek együttműködéséhez a világbéke biztosítására irányuló törekvésben és hozzájárul kölcsönös együttműködésünk sokoldalú fejlesztéséhez gazdasági, technikai és kulturális téren. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Központi Választási Bizottságának első ülése Moszkva (ČTK) — Moszkvában e napokban tartották a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Központi Választási Bizottságának első ülését, amely az V. funkciós időszak feladataival foglalkozott. Az ülésen megtárgyalták a választási okmányokat. Ezek: A szövetségi tanács, a nemzetiségi tanács, az önkormányzati területek és nemzetiségi körzetek választásainál alkalmazott választási cédulák. Jóváhagyták a körzeti választási bizottságok jegyzőkönyveit és azt a módot, hogyan fogják megerősíteni a szövetségi és a nemzetiségi tanács képviselőinek választását. A választási kampány további szakasza a választási körzetek és a körzeti választási bizottságok megalakítása. Adenauer a bonni vezérkar véleményezése alapján elutasította a lengyel tervet Adenauer nyugatnémet kancellár válaszát Bulganyin 1957. december 10-í üzenetére — a DPA nyugatnémet ügynökség közlése szerint — táviratilag a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetségének küldték azzal, hogy kézbesítse Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Adenauer válaszának tartalmát eddig nem hozták nyilvánosságra. A nyugatnémet lapok azonban elárulják, hogy Adenauer inkább a diplomáciai megbeszélések mellett, mintsem több ország miniszterelnökeinek értekezlete mellett foglal állást. Az atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó javaslattal szemben is állítólag elutasító álláspontra helyezkedik. FE1XEKETLEX ZSAK Eisenhower az amerikai gazdasági problémákról A kiút: fokozott fegyverkezés ® A rokkantak pénzéért) atombombák, rakéták © Adóemelés — munkabércsökkentés • Az amerikai közvélemény követelő hangja) Amerika elveszti tekintélyét! Nem hisznek nekünk! Reálisabb politikát! A közvélemény ellenünk fordul! - panaszkodnak, kongatják a vészharangot egyes amerikai lapok. Közben Eisenhower finoman elutasítja Bulganyin békejavaslatait és a Kongresszushoz üzenetet intéz, melyben az Egyesült Államok történelme legnagyobb költségvetésének megszavazását kéri, hogy a még határtalanabb fegyverkezési hajszát tömni tudják pénzzel. Közben az elnök úr nem felejt el egy-egy szép szót ejteni a világbékéről, amely után annyira áhítozik az emberiség. Mintha csak róla találták^ volna ki, hogy vizet prédikál és bort iszik. Ha arról beszélünk, vagy írunk, hogy Amerikában a háborús hisztéria megrendíti a gazdasági életet, a tengeren túl nagyképűen azt mondják: vágyszülte lázálom. Álljon hát itt Eisenhower elnök kongresszusi üzenetének néhány pontja, ő talán nem űz amerikaellenes propagandát: 1. Az ipari termelés a múlt évben nem emelkedett, sőt az 1956-os évhez viszohyjtva csökkent. És további esés várható. 2. Lankad a konjunktúra; ennek csalhatatlan bizonyítéka a tőkebefektetések állandó csökkenése. 3. A nemzeti jövedelem ugyan 5 százalékkal növekedett, de ezt az összeget felemésztette az áremelkedés. Az elnök szerint a közszükségleti cikkek ára a múlt évben 5,4 százalékkal, de 1949-hez viszonyítva 21 százalékkal emelkedett. Tehát mégiscsak vannak gazdasági problémák. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogyan akarja Eisenhower ezeket megoldani. Fokozottabb fegyverkezést követel, az majd növeli a termelést, serkenti a tőkebefektetést és mindez á hidegháborús politikát szolgálja. Igen ám, csak hogy ezen tervek valóra váltásához súlyos dollármilliók kellenek. Honnan keríti ezt elő Eisenhower? A minimumra faragja le az állami költségvetés különféle szociális juttatásait, csökkentik a vidék villamo1 sítását, a lakásépítést, a közmunkát,I a kórház-iskola építést, rakétafegyverek gyártására fordítják a rokkantak, süketnémák, elmebetegek és azi ifjúkori bűnözők megjavítására szánt| milliókat. A hatalmas és gazdag Arae-, ríkát a vad fegyverkezési hajsza hát

; idejuttatja. De ez csak az egyik mődszer.l A „vaj helyett rakétát" jelszó még közvetlenebbül érinti az amerikai dol-J gozókat. Az elnök az infláció elleni harc ürügyén nyíltan megmondta, I hogy támadás készül a dolgozók bérei ellen és az óriási költségvetés többj mint felét a lakosság adója fedezi, így tolták a fegyverkezési hajsza minden terhét a dolgozók vállára, így' fosztják ki az egyszerű amerikaiakat.I Atomfegyverekre, rakétákra kell a| pénz. A háborús hisztéria logikája: soha, nem elég a fegyver, minden pénz kevés. Pedig ha Eisenhower az egyszerűi amerikai emberek kívánságát meghallgatná, tárgyalóasztal hoz ülne és elfogadná a' szovjet békejavaslatokat;| akkor nem lenne szükség/ a nadrágszíjak meghúzására, sem a rokkantak! pénzére, sem a gazdaságii élet teljes militarizálásá-, ra. Amerikát nem fenyegetné az ötmilliós mun-l kanélküliség réme és in-| flációtől sem kellene ret-, tegnie. És ami a legfon-' tosabb: a világ megsza-| badulna a legpusztítóbb| háború nyugtalanító veszélyétől. De egyelőre még a| börzén magasra szöknek/ a hadiipari részvények, árfolyamai, a kongresz-; szus a háborús előkészületek költségvetéséről! tárgyai és az amerikai közvélemény/ egyre határozottabban követeli a hi-, degháború felszámolását. A harc fo-l lyik. Reméljük, a nép lesz a győztes.| (Sz. B.) Kína korlátozza a városok túlnépesedését Peking (ČTK) — A kínai kormány széleskörű intézkedéseket foganatosít, hogy meggátolja a városok túlgyors növekedését és a városi lakosság számának rohamos emelkedését. 1949-ben Kínának mindössze öt milliós városa volt. Jelenleg a Kínai Népköztársaságban már 13 egymilliónál népesebb és több mint 30 olyan városa van, melyeknek lélekszáma meghaladja a félmilliót. 1949-ben a kínai városokat 57 millió ember, 1956-ban már 89 millió ember lakta. A falvak lakosságának rendszertelen városba özönlése nehézségeket okoz a kereseti lehetőségek, az élelmezés, a kommunális szolgálatok, a közlekedés stb. biztosításában. A KANADAI alsóház január 21-én Diefenbacker miniszterelnök konzervatív kormányának 150 szavazattal 95 ellenében bizalmat szavazott, (ČTK) KOMMENTÁRUNK A közép-európai atomfegyvermentes övezet létesítésére vonatkozó javaslatot a nyugatnémet közvélemény nagy reményekkel fogadta. A szociáldemokrata, valamint a szabad demokrata párt, sőt még a bonni kormánykoalíció pártjainak egyes képviselői is azt kívánták, hogy ezt a javaslatot a tárgyalások alapjául fogadják el. Adenauer a javaslatot azonban kategórikusan elvetette és rádióbeszédében kijelentette, hogy ezen övezet megvalósítása szerinte „a NATO végét jelentené". Néhány nappal ezelőtt Bonnban közölték, hogy a nyugatnémet kormány az atomfegyvermentes övezet létesítésére vonatkozó lengyel javaslatot „kellőképpen áttanulmányozza". Bonn a terv átvizsgálásával azonban volt nácitábornokokat bízott meg. A nyugatnémet lapok szerint Adenauer most az atomfegyvermentes övezet visszautasításában a vezérkar véleményére támaszkodott, amely Heusinger tábornoknak, a hitleri vezérkar volt tagjának befolyása alatt áll. A bonni (vagyis volt hitleri) tábornokok véleményezésükben kifejezték azt a nézetüket, hogy „a szövetségi ' köztársaság védelme tiltja a Rapacki-terv elfogadását és a Bundeswehr atomfelfegyverzéséről való lemondást." A vezérkar véleményét állítólag szigorúan titokban tartják, azonban amint a nyugatnémet sajtó közli a többi között ez a véleményezés azon tény mérlegeléséből ered, hogy nem lehet arra számítani, hogy az amerikai hadsereg Nyugat-Németországban maradion, ha le kellene mondani aa atomfegyverekről, továbbá a szövetségi köztársaság állítólag nem támaszkodhat csupán a NATO-ra, hanem kell, hogy saját hadseregének is kellő támadó ereje legyen, amit csupán atomfegyverekkel lehet elérni. Ebből kitűnik, hogy az atomfegyvermentes övezet elutasítása Adenauer részéről egyszersmind megerősíti a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzésére vonatkozó tervet. A német politika (ezúttal természetesen csak a nyugatnémet politika) ugyanúgy,, mint II. Vilmos és Hitler alatt most is Adenauer alatt azon vezérkar kívánsága szerint jár el, amelyet Nürnbergben a háború fő bűnösei közé soroltak. A Frankfurter Rundschau ezzel kapcsolatban utal arra, hogy ugyanezek a tábornokok már egyszer „magas ' politikát folytattak", amely Németországot és a fél világot katasztrófába sodorta. A lap így Ir:* „Ha ezek a tábornokok és velük együtt a szövetségi kancellár azt a nézetet vallják, biztonságukat legjobban azzal biztosítják, hogy rakétatámaszpontokat építenek és atomfegyverekkel fogunk rendelkezni, akkor a haláltól való félelemből politikai és gazdasági öngyilkosságba menekülnek." Amennyiben Bonn elutasítja az atomfegyvermentes övezet megteremtésére irányuló tervet, amely terv mellett állást foglaltak a NATO egyes európai tagállamai, mint Norvégia és Dánia és amely tervvel rokonszenveznek Anglia befolyásos körei is, a világ közvéleménye előtt az európai béke ellenségeként mutatkozik és ezzel politikailag elszigetelődik, nem tekintve azokat a gazdasági következményeket, amelyeket a költséges atomfegyverkezés hoz magával. A Béke-Világtanács kongresszust hív össze a leszerelés és együttműködés kérdésében A Béke-Világtanács Végrehajtó Bizottságának közleménye Párizs (ČTK) - A Béke-Világtanács Végrehajtó Bizottsága közleményt adott ki, amely a többi között így hangzik: „A közvélemény tudja, hogy az atomfegyvertámaszpontok szaporítása, a ballisztikus lövedékek elhelyezése és a hidrogén bombákat' hordozó repülőutak nem biztosíthatják a békét. \ közvélemény tudja, hogy nem a fegyverkezési verseny, hanem csakis a leszerelés vezethet a feszültség enyhüléséhez és a nemzetek közötti önzetlen együttműködéshez! Egyre nagyobb azon kormányok száma, amelyek elismerik a legmagasabb szinfű értekezlet szükségét, amely a nagyhatalmak miniszterelnökeinek lehetővé tenné a békajavaslatok áttanulmányozását és a zsákutcából kivezető út megtalálását. A közvélemény követeli ezen értekezlet megtartását. A közvélemény tekintélyével hatást kelthet és győzelmet érhet el, hogyha akciói összpontosulnak és ha a bizalmatlanságot leküzdik. Űj erőfeszítésre van szükség. A Béke-Világtanács elhatározta, hogy 1958. július 16-tól július 22-ig kongresszust rendez a leszerelés és a nemzetközi együttműködés kérdésében. E kongresszusnak minden békeerőt új előretörésre kell serkentenie. A kongresszus áttanulmányozza azokat a feltételeket, amelyekkel a nemzeti függetlenség tiszteletbentartása mellett biztosítani lehet a lehető legjobb nemzetközi együttműködést. SIETSÉG a rakéta-támaszpontok létesítése körül A NATO párizsi vezérkarában a támaszpontok elhelyezésének tervén dolgoznak 'S'SSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSF/SRSSSSSJ A Deutsche Zeitung und Wirtschaftszeitung párizsi tudósítója közli: „Az Atlanti Szövetség vezérkara a washingtoni Standing Group-al, a NATO legfőbb katonai szervével és az (USA hadügyminisztériumával szorosan együttműködve a rakétaterven dolgozik, amelyet március végén a NATO tagállamai nemzetvédelmi minisztereinek értekezletén állítólag a külügyminiszterek részvételével tárgyalnak meg." Más nyugatnémet lapok adatai szerint Norstad tábornok, a NATO haderőinek főparancsnoka már rövid időn belül az Északatlanti Paktum tagállamai kormányai elé terjeszti a középhatású rakétatámaszpontok kiépítésének tervét. Minden arra mutat, hogy az amerikai katonai körök mielőbb végleges döntést akarnak elérni, a i nyugat-európai rakétatámaszpontok kiépítésének kérdésében. Amint ismeretes a NATO decemberi párizsi értekezletén az értekezlet egyes részvevői ezen támaszpontoknak a NATO nyugat-európai államai területén történő létesítésével csupán azzal a feltétellel értenek egyet, ha előtte értekezletre kerül sor a legmagasabb szinten a Nyugat- és Kelet között, amely értekezleten megvizsgálják a leszerelési egyezmény elérésének valamennyi lehetőségét. Azonban mialatt az amerikai kormánykörök ezen értekezlet megvalósítását elodázni törekszenek — amint azt Eisenhower Bulganyinhoz intézett válasza mutatja —, lázasan sietnek a rakétatámaszpontok létesítéséről szóló határozat megvalósításával. Nyilvánvalóan azért, hogy még mielőtt értekezletre kerül a sor „fait accompli"-t, kész helyzetet teremtsenek, ami jelentékenyen megnehezítené az atomleszerelésről és az atommentes övezet megteremtéséről szóló tárgyalásokat. A Deutsche Zeitung és Wirtschafts? zeitunk a következőképpen Ir arról, milyen „békeszerető" célokat kell szolgálniuk e támaszpontoknak: „A katonai törzskaroknak legelsősorban azt a kérdést kell megvilágítaniuk, mely európai államok területéről a Szovjetunió melyik részeit kell elérni középhatású rakétafegyverekkel". A NATO vezérkarának nézete szerint rakétatámaszpontok „könnyen sebezhetők" és ezért állítólag — amint á lap írja — „olyan nagyszámú támaszpontot kell létesíteni, hogy a visszacsapás fel ne számolja őket." Már ebből is kitűnik, hogy az USA európai rakétatámaszpontjainak semmi közük „Európa védelméhez", hanem a Szovjetunió ellen irányuló amerikai agresszív terveket szolgálják. E támaszpontok létesítése Nyugat-Európában szükségképp fokozná a feszültséget és komolyan veszélyeztetné Európa békéjét. Azokból az információkból, amelyeket e nyugatnémet kapitalista lap szerzett a NATO vezérkarától, kitűnik, hogy e támaszpontokat Nyugat-Németország területén is létesíteni kívánják. A lap így Ir: „A stratégiai megfontolások a támaszpontoknak a szövetségi köztársaságban való létesítése ellen szólnak, annak dacára, hogy Párizsban a támaszpontok mellett más argumentumokat érvényesítenek. A háború első fázisában szükségesnek mutatkozhat, hogy az előretolt állásból az ellenség hátországát rakétákkal árasszák el, amennyire csak lehetséges. Hogy ez a taktika célravezető-e, e kérdés fölött vitáznak most a NATO-ban" Amennyiben az amerikaiak lemondanának e rakétatámaszpontok létesítéséről a szövetségi köztársaságban, ez komoly pszichológiai reakciót válthatna ki más nyugat-európai országokban. „Tekintettel arra, hogy az európai közvéleményben a rakéták csekély népszerűségnek örvendenek - a lap szerint — az Atlanti Szövetség vezérkarában a közvélemény éles ellenállására számítanak." A nyugatnémet kapitalista lap ezen információiból teljesen világos, mik azok az indokok, amelyek miatt az Atlanti Szövetség politikusai a középeurópai atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó tervet „végrehajthatatlannak" tartják és elutasítják. - dra — ÜJ S70 3 íS 1958. január 23,