Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-02 / 2. szám, csütörtök

A New York Herald Tribúne véleménye Jelen pillanatban a Szovjetunió van fölényben" A volt gyarmati népek a világpolitika színpadán A kairói konferencia döntései előtt Az izraeli kormány bukása, Dulles­nek a Bagdadi Egyezmény tanácsának jövő hónapi ankarai ülésén való sze­mélyes részvétele és az új „kommu­nizmus elleni segítségprogram" kihir­detésére irányuló terve, amelyek ren­des körülmények között is erősen fog­lalkoztatnák a kairói közvéleményt most a befejezés előtt álló ázsiai-afrikai szolidaritási konferencia érdeklődésé­nek homlokterében állanak. Tegnap a bizottságok nagy részében már jóvá­hagyták a határozati javaslatokat, ame­lyeket a mai plenáris ülés elé terjesz­tenek. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a lefegyverzésről s az atomfegyverekről szóló határozatnak, amellyel az atom­fegyverekkel rendelkező három nagy­hatalomhoz: az USA-hoz, a Szovjet­unióhoz és Nagy-Britanniához fordul­nak és követelik az atomfegyverekkel való kísérletek megszüntetését, mint e fegyverek gyártásának, raktározásá­nak és felhasználásának teljes betiltá­sára irányuló első lépést. A határozat megfogalmazásában részvevő küldöttek azonban úgy érezték, hogy nem lenne becsületes dolog a nyilatkozatban ugyanolyan színvonalra helyezni a Szovjetuniót, mint a két nyugati nagy­hatalmat és ezért a következő fejezetet iktatták a határozatba: „Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió kormánya már késznek mutatkozott az atomfegy­verekkel való kísérletek beszünteté­sére, felhívjuk az USA és Anglia kor­mányait, hogy 1958 januárjától fog­laljanak el hasonló álláspontot." Egy további határozat, melynek főleg az egyiptomi politikai körök tulajdoní­tanak nagy jelentőséget, a palesztinai kérdésről szól, mely alapjában véve magában foglalja az arab államok ál­láspontjának két ismert tételét: Izrael állam politikájának mint az imperializ­mus eszközének elítélését és a palesz­tinai arabok hazájukba való visszaté­rési jogának hangsúlyozását. A megfi­gyelők kiemelik, hogy főleg az első pont nagy jelentőségű az arab politikai körök véleménye szerint, mert Izrael Így megfogalmazott elítéléséhez elsőíz­ban csatlakoztak azok az országok, akik azejőtt közvetlenül nem kötelez­ték eí magukat az arab-izraeli konflik­tusban. mint például India, Indonézia és több afrikai állam. Ezt a tényt két­ségtelenül nem csekély mértékben maga az izraeli kormány okozta, amely Izrael ügyét tökéletesen kompromittál­ta az ázsiai és afrikai országok közvé­leménye előtt azzal, hogy két hagyo­mányos imperialista nagyhatalom olda­lán 1956 őszén alattomos támadást indított. Mint már hangsúlyoztuk, e határozat elfogadását és további befolyásos ál­lamok megnyerését az arab álláspont számára Egyiptom és Szíria politikájá­nak újabb erkölcsi győzelmeként ér­telmezik az arab államok körében. Washington (ČTK) — J. F. Dulles, amerikai államtitkár a Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Tehe­ránba, Irán fővárosába látogat ankarai útja előtt, ahol január végén részt vesz a Bagdadi Egyezmény ülésén. Buenos Aires (ČTK) — A Francé I Presse hírügynökség Buenos Aires-i jelentése szerint az ottani fellebbezési bíróság az utóbbi napokban engedé­lyezte az ún. „fehérek" pártjának, vagyis a peronisták mozgalmának mű­ködését. A peronisták a júliusi válasz­Párizs (ČTK) — Az Algériai Nem­zeti Felszabadí.tási Front tájékoztató bulletinjének legutóbbi számában a lap hírmagyarázója cikket írt arról a se­gítségről, amelyet a nemzetközi valu­taalap nyújtott Franciaországnak 450 Párizs (ČTK) — Félix Gaillard, fran­cia minisztere'nök december 30-án in­terjút adott az U. S. News and World Report amerikai folyóirat tudósítójá­nak. Kijelentette, hogy egyetért a nagyhatalmak kormányfőinek lefegy­"í^onlő lesz a helyzet az algériai nép harcának kérdésében. Közismert dolog, hogy az utóbbi időben főleg az USA számos lépést tett annak érdekében, hogy ezt a kérdést kompromisszummal oldják meg; emellett természetesen az algériai félnek kellene több alapvető engedményt tennie. Ez a törekvés volt az alapja a marokkói szultán nem­régen tett amerikai látogatása viharos propagálásának. Az amerikai kormány még kisebb elidegenedést is kockázta­tott a francia kormánnyal, mikor jel­képes fegyverszállítást juttatott Tunisz számára, hogy így magafelé hajlítsa Burgiba tuniszi köztársasági elnököt, akinék az amerikai terv szennt Moharn. med szultán mellett további tényezőnek kellene lennie Algéria „kompromisszu­mos megbékéltetésében." Az egész ak­ciót Egyiptomnak észak-kelet-afrikai szerepének lecsökkentésére számítot­ták ki, mert ez az ország következete­sen támogatja az algériai nép harcát, Főleg arra számítottak, hogy több semleges ázsiai államot, mindenekelőtt Indiát megnyerik „a kompromisszumos megbékéltetés" gondolata számára. Azonban a kairói konferencián Algé­riával kapcsolatban hozott határozat e terv csődjét bizonyítja. Az algériai küldöttség, amely a nemzeti felszaba­dítási frontot képviseli, ma a kairói konferencia egyik győztese. Kérdé­semre, hogy mit tartanak a konferen­cia legnagyobb eredményének az algé­riai nép harca szempontjából, Lamine Labbagine algériai küldött felemlítette mindenekelőtt a nemzeti felszabadítási frontnak, mint Algéria szószólójának elismerését, valamint azt a határozatot, hogy az összes részvevő országokban bizottságokat létesítenek Algéria fel­szabadítására, közvetlen anyagi segít­séget nyújtanak az algériai nép harcá­ban és az összes kormányokhoz inté­zett felhívás, hogy támogassák Algéria ügyét a nemzetközi fórumok előtt. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy olyan országok küldöttei is támogatják az algériai határozatot, amelyek eddig mindig gondot fordítottak a Franciaor­szággal való jó kapcsolatok fenntar­tására. A palesztiniai és algériai határozat mellett „az imperializmus elleni harc" határozat; java'éW is az arab népek kezdeményezésének jegyében történt. A már elismert meghatározások mellett — mint amilyenek a Pancsa Sila, az ismert öt alapelv, amelyet Nehru és Csou en Laj dolgoztak ki és az úgy­nevezett 10 bandungi alapelv — a kairói határozat a közel-keleti népek imperialistaellenes harcának tapaszta­latait néhány további pontba foglalja össze. Mindenekelőtt ilyen az Eisenho­wer doktrína és a bagdadi egyez­mény közvetlen és kimondott elíté­lése, valamint az imperialistáknak az elmúlt években Közép-Keleten Dullts ezen ülés után a Fölüp-szigeti Manilába utazik a SEATO ülésére. A SEATO ülésének pontos időpontját még nem állapították meg. A Francé Press hírügynökség úgy véli, hogy előreláthatólag márciusban fogják meg­tartani. I tá.okon 2 millió üres (fehér) választó­cédulával szavaztak. A peronista pro­paganda engedélyezésével a Peron­kormány bukása után két évvel le­hetővé teszik a peronisták részvételét az 1958 februári általános választá­sokban. millió dollár erejéig. Megállapítja, hogy „Franciaország értelmesebben léphttett volna az algér'ai probléma megoldásá­hoz" a rendszeres dollárinjekciók va­lutája nélkül. verzésre vonatkozó konferenciája össze­hívásával. Hozzáfűzte azonban, hogy ez. a konferenciát „gondos előkészí­tésnek" és a külügyminiszterek kon­ferenciájának kell megelőznie. használt különleges módszereinek, főleg a hazafias kormányok elleni szervezett összeesküvésének elítélé­se. A konferencia köreiben úgy vélik, hogy mindezek a javaslatok nemcsak az imperializmus módszereinek el­ítélését, de a Szovjetunió és a többi szocialista állam álláspontjának köz­vetett értékelését is jelentik, mert ezek az államok a gyakorlatban min­dig a kairói konferencia alapelvei szerint jártak el. Az egyes küldöttségek soraiban igen élénken magyarázták azt a két hírt, amelyek mintha szándékosan merültek volna fel az utolsó két nap sajtójában: a szíriai miniszterelnök nyilatkozata Csehszlovákia 600 mil­lió szíriai librás kölcsönéröl, ame­lyet természetesen nem kötnek\ sem­milyen politikai feltételekhez; más­részt a Reuter iroda jelentését ar­ról, hogy az USA államtitkára új programtervet terjeszt elő a Bag­dadi Egyezmény tanácsának ülésén a közép-keleti országok gazdasági megsegítéséről. Az a tény, hogy az USA új gazdasági akciója számára a bagdadi egyezményt választották, egészséges politikai vélemény kiala­kításának képtelenségére mutat. Az események logikája könyörtelen és tán semmi sem adhatott volna oly határozottan igazat a kairói konfe­renciának, mint e két esemény. Jaroslav Bouček . E. F. Burian a budapesti színházi dolgozók között Budapest (ČTK) E. F. Burian nem­zeti művész december 28—30-án a Magyar Népköztársaságba látogatott. Rövid ott-tartózkodása idején meg­szemlélte a legkiválóbb budapesti színházak előadásait és beszélgetett a jelentősebb magyar színházi tényezők­kel. A magyar színházi dolgozókkal foly­tatott megbeszélésen részt vettek Zuzana Kočová, a D-34 Színház és Jarmila Krulišová, a Prágai Nemzeti Színház tagja, valamint Václav Loh­nický, az S. K. Neumann Színház ren­dezője. H Jléhány so rban / JAQUES DUCLOS, a Francia Kom­munista Párt KB titkára felszólalt a Tuniszi Kommunista Párt VI. kongresszusának megnyitó ülésén. Hangsúlyozta az ázsiai és afrikai né­pek kairói szolidaritási konferenciá­jának fontosságát és a Szovjetunió önzetlen segítségét a gyarmati ura­lom alól felszabadult népek számá­ra. (ČTK) A BERLINI MINISZTÉRIUMOK HÁZÁBAN december 30-án gyászün­nepséget tartottak az elhunyt Ottó Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyette­se tiszteletére. Az elhunyt földi ma­radványait a berlini Dorotheen-te­metőben helyezték nyugalomra. (ČTK) A SVÉD KOMMUNISTA PART XVIII. kongresszusát december 29-én a Központi Bizottság jelentéséről szóló vitával folytatták. A felszóla­lók a dolgozók munkafeltételeinek javításával és a béremeléssel fog­lalkoztak s egyhangúlag határozatot fogadtak el, melyben élesen tilta­koznak a svéd fegyveres erők atom­fegyverrel való felszerelése ellen. (ČTK) A NEW YORK HERALD TRIBÚNE ismerteti londoni tudósítójának je­lentését a nyugati országoknak a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló szovjet javaslatokkal kap­csolatos visszhangjáról. Hangsúlyoz­za, hogy „az atomnélküli övezet gon­dolata" Közép-Európában számos kö­vetőre talál Londonban és Nyugat­Európa más fővárosaiban. (ČTK) A ÍHUMANITÉ HÍRT HOZ arról, hogy a Francia Tanítók Szakszerve­zetének konferenciáján tiltakozó ha­tározatot hoztak az ellen, hogy ame­rikai bombázó repülőgépek tartóz­kodjanak állandóan Franciaország lé­giterében. Ismeretes, hogy Franciaor­szágban nemrég lezuhant egy illyen bombázógép. „Mi történt volna, ha hidrogén bombákat szállított vol­na?" (ČTK) A NYUGATNÉMET közvélemény körében napról napra szaporodnak a bonni kormány azon eljárása elleni tiltakozások, amellyel atom- és ra­kéta támaszponttá akarják változtat­ni Nyugat-Németország területét, New York (ČTK) — A New York Herald Tribúne cikket közöl Drum­mondtól, washingtoni tudósítójától, amelyben beismeri, hogy a szovjet szocialista rendszer fölényben van a kapitalista rendszerrel szemben. A tu­dósító hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió felszólította az Egyesült Államo­kat: „Hasonlítsák össze az egész ame­rikai és szovjet szociális, gazdasági, politikai és iskolarendszert, hogy a vi­lág e próba alapján megítélhesse a két rendszert és válasszon közöttük." Drummond beismeri, hogy ennél az összehasonlításánál „az adott pillanat­ban a Szovjetunió van fölényben". Cikkéből kitűnik, hogy az Egyesült Államok előnytelen helyzetben van, Moszkva (ČTK) — A Föld első számú műholdja szilveszter napján éjfélkor — moszkvai időszámítás szerint — 1348-szor kerülte meg a Földet, s kö­zei 58 millió kilométert tett meg. Ugyanakkor a második szputnyik 826. keringését fejezte be s megtett út­jának hossza közel 38 millió kilométer. Miután a Földet a Naptól elválasztó távolság 150 millió kilométer, a két műhold együttesen megtette annak majdnem kétharmadát. Moszkva (ČTK) — A moszkvai Új­ságírók Házában december 30-án be­mutatták a külföldi diplomáciai képvi­selőknek „A mai Szovjetunió" című dokumentumfilmet, amelyet az „Asso­ciated Radifusion ITD" angol televí­ziós társaság képviselőinek vezetésével a Szovjetunióban forgattak. „A mai Szovjetunió" című filmet a moszkvai televíziós stúdió és a fenti angol televíziós társaság 1957 augusz­tusában kötött szerződése alapján for­gatták. Ugyanakkor e szerződés sze­rint a szovjet nézők számára a moszk­vai televíziós stúdió képviselőinek ve­zetésével Angliában elkészítették „Az angliai találkozó" című filmet. A Szovjetunióról szóló filmben Mi­chael Ingrams angol rendező bemu­tatja néhány szovjet család életét, továbbá Harkov városát, Szocsi fekete. miután a kapitalista magántársaságok­nak nem érdeke a tudományos kuta­tás. Drummond főleg arra mutat rá, hogy „az atomenergia ipari felhaszná­lása terén folytatott munka az Egye­sült Államokban hátramarad, miután a kapitalista magánvállalkozók ezt nem tartják gazdaságilag szükségesnek. A Times amerikai lap minden évben meghatározza „az év férfiát". Ez alatt azt a személyt értik, aki leginkább be­folyásolta az illető év történelmi ese­ményeit. Az idén az amerikai lap „az év férfiának" N. S. Hruscsovot, a SZKP KB első titkárát tartja. Az első, 1957. október 4-én kilőtt műhold egyre közelebb kerül a Föld­höz. Míg eleinte a keringése folyamán elért legnagyobb magasság 950 km volt, jelenleg pályája 320 km-«n kulminál. Keringési ideje ós már kevesebb 90 percnél s egyre jobban rövidül. Ügy számítják, hogy ez a műhold január első felében sűrűbb légköri rétegekbe kerül és megsemmisül. tengeri fürdőhelyet. „Durips" abháziaí kolhozt, Taskentet, Üzbekisztán fővá­rosát, a moszkvai Lenin-hegyen levő állami egyetemet és Szibéria ipari épí­tését. BROSIO, AZ USA OLASZORSZÁGI NAGYKÖVETE az amerikai televízió­ban többek között bejelentette, hogy Olaszország beleegyezését adja ame­rikai rakétalövedék-támaszpontok építésére országa területén, ha ezt a NATO szükségesnek találja. AZ AMERIKAI NÉPSZÁMLÁLÁSI HIVATAL adatai szerint az Egyesült Államok lakóinak száma 1958. január > 1-én 172 millió 800 ezer személy. A múlt évben az ország lakossá­gának száma 3 millióval emelkedett. (ČTK) Az idege mindenki hallott már eleget. Ked­venc témája a kalandorregényeknek és az amerikai giccs-filmeknek. Ugyan­akkor azonban ez a középkori zsoldos hadseregekre emlékeztető katonai ala­kulat szégyenfoltja a francia imperia­lizmusnak, amely ellen a haladó kö-< rökön kívül már számos francia pol­gári tényező és szervezet is felemelte tiltakozó szavát. Élénk emlékezetünkben van ennek a gyalázatos intézménynek gyászos szereplése a hátsó-indiai francia gyar­matokon a második világháború befe­jezése után. Különösen a vietnimi népnek vannak borzalmas emlékei a francia idegenlégió katonáiról az 1946 —1953. években folyó nemzeti felsza­badító harc idejéről. A francia idegenlégió kádereinek döntő részét a második világháború után a német nácihadsereg volt tagjii közül toborozta, akik így akartak meg­menekülni háborús gaztetteik következ­ményei élői. A múlt évi magyaror­szági ellenforradalmi események után ez a kétes dicsőség — sajnos — a ma­gyar disszidensekre szállott át, akik az elmúlt 1957-es esztendőben — sokszor más megélhetési mód híján — az idegenlégióba való belépésben láttak egyetlen kiutat. Igen nagy azoknak az idegenlégio­nistáknak a száma, kik vagy íz em­bertelen bánásmód következtében, vagy pedig megundorodva a rájuk bízott és tőlük megkövetelt embertelen felada­tok végrehajtásától, a szökésben ke­resnek megoldást. • Az ilyen szökés persze életveszélyes vállalkozás, mert akit a francia hatóságok újból el­fognak, azt rendszerint halállal bün­tetik. Emlékezetes, hány idegenlégio­nista ugrott be a Szuezi-csatorna vizébe a csatornán áthaladó hajókról, amikor Franciaországból Hátsó-Indiába, majd onnan Algériába szállították az idegenlégió alakulatait. Legújabban két ilyen szökési eset foglalkoztatja a világsajtót, amelyek egyaránt jellemzőek az imperializmus arculatára. Az egyik annak a 18 idegenlégió­nistának a szökése, akik a Szaharában le'iő kiképzőtáborból, közvetlenül az Algériai hazafiak elleni bevetés előtt, éppen az algériai nemzeti felszabadító front röplapjainak hatására, amelyben az idegenlégionistáknak szökés esetén teljes segítséget ígérnek, elhagyták helyőrségüket. A 18 idegenlégionista * ! f * — nagyrészt németek, magyarok, ame­rikaiak és angolok — a felkelők tábo­rában további 16 „bajtársra" találtak. A 34 szökevényt a felkelők ellátták polgári ruhával és 33 napig tartó gya­logos menetben elvezették őket az 1200 km-re levő Tetuánba, az észak­afrikai spanyol gyarmatra. Ez az eset többek között azért is érdekes, mert világosan megcáfolja a francia gyarmatosító köröknek azt az állítását, miszerint félmilliós hadsere­gük Észak-Afrikában teljesen a helyzet ura. Ha ez igaz lenne, akkor aligha sé­tálhatna ezer kilométernyi távolságon át ilyen nagyszámú szökevénycsoport végig egész Algérián. A másik szökési eset még érdekesebb és tanulságosabb, bár az több mint egy évvel ezelőtt zajlott le, de e napok­ban volt Hamburgban a bírósági utójá­téka. Az említett időpontban ugyanis az algíri kikötőben horgonyzó „Hol­stein" nevű német teherhajóra 10 né­met származású francia idegenlégio­nista szökött fel és bújt meg a legény­ség egy részének segítségével. A nyílt tengeren azután jelentkeztek, joggal feltételezve, hogy a német hajó kapi­tánya hazaviszi vagy legalábbis vala­melyik semleges kikötőben partra teszi őket. Ahrens, a Holstein kapitánya azonban másképpen gondolkodott, lát­hatóan a francia gyarmatosító körökkel szimpatizált. Szikratáviratban értesítet­te a francia hatóságokat, sőt, amikor a hajó legénysége egy emberként a ka­pitány minden nemzetközi jogot és em ­beri érzést megcsúfoló álláspontja miatt tiltakozott, ugyancsak távirati úton egy francia hadihajó kiküldését kérte. Az eset úgy oldódott meg, hogy időközben egy angol teherhajó került a Holstein közelébe, mire a német idegenlégiónis­ták a tengerbe vetették magukat és úszva érték el az angol hajót. Az angol hajó kapitánya emberségesebb volt és semleges kikötőben tette partra a ha­jó ján^ menedékjogot keresőket. A Jelháborodott nyugat-német köz­vélemény nyomására Achrens kapitányt bíróság elé állították, akit első fokon embertelen eljárásáért egy évi börtönre ítélték. A hamburgi fellebbviteli bíróság azonban — felsőbb nyomásra — másod­fokon felmentette Ahrenst, mert eljá­rásában „nem látott semmilyen jogel­lenes cselekményt." Ehhez nem kell kommentár, — e — c ÜJ SZ Ô 3 T£ 1958. január 7. Dulles középkeleti és délkelet-ázsiai útja Argentínában újra engedélyezték a Peron-párt működését Franciaország és a dollárkölcsön Gaillard a kelet-nyugati tárgyalásokról A két szputnyik megtette a Föld és a Nap közötti távolság kétharmadát Angol dokumentumfilm a Szovjetunióról

Next

/
Oldalképek
Tartalom