Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-19 / 351. szám, csütörtök

RAGZ OLiVbR: Heinrich Heine születésének160. évfordulója a

cinizmusig gúnyos álarc alatt a gáról nyárspolgárok bárgyú társa- proletárforradalom eszméjéig nem juXIX. század legérzőbb, leg- dalmát építő hazája jogrendjét és az tott el. A dalok könyve után költészete dobogóbb, legharcosabb költő-szívét 1830-as győztes júniusi forradalom maradéktalanul politikai költészetté vetette harcba a politikai nagyszájú- hírére Párizsba költözött, hogy ő, az ság, áz emberi kicsinyesség és az ál- ízig-vérig francia szellem, ott teremttaiános butaság ellen. Eszmei téren se meg az új német lírát, kőtábla-romboló volt, a költészet te- A ma már világhírűvé vált Sziléziai rén forma-robbantó: ő forradalmasí- takácsok című költeménye, melyet a totta a hatalma csúcsán pompázó sziléziai takácsok 1844-es felkelése romantikát, s ezáltal megmentette a alkalmától írt, a Vorw5rts-ben, Marx hanyatlástól, — korszakot zárt le s új és Engels lapjában jelent meg (a ver korszakot nyitott. Goethe és Schiller Németországában született, abban a Németországban, mely ebben a korban versenytárs nélkül ragadta magához a vezető szerepet az irodalom terén, de mellesleg minden jel arra mutatott, hogy harminchat virágzó fejedelemségével vezető szerepre hivatott az európai politika terén is. Ébredező, izmait feszítgető ifjú óriásnak látszott, aki Napoleon bukása után egyedül hivatott arra, hogy rendet teremtsen Európában. De Heine, aki a francia forradalmat vallotta szülőanyjának, Heine, aki a Két gránátosban emléktáblát állított Napoleonnak, — mert Heine Napoleonban a parvenü császáron túl elsősorban a harminchat német fejedelemségek megzabolázóját, a Habsburgok ráncbaszedőjét, a cári zsarnokság ellen hadbavonulót látta, — Heine gúnyoros szeme élesen látja az ifjú óri^s lábán feszülő porosz katonacsizmát, és tudja hogy ez az ifjú óriás a pedantériává rendszeresített és lövészegyletekbe fegyelmesített Übermensch megteremtéséhez veze-| tő úton halad. Peremvidék szülötte: az örök német-francia ellentétek hazájában, a Rajnavidéken született, s mert ő lett a nagy babonák leghitetlenebbike, talán azért született a kis babonák napján, tizenharmadikán. A legősibb vallások egyikében, zsidónak nevelték, de ő verset írt a mózesi kőtábla letörült betűi helyébe, s Hitvitájában véglegesen szakított minden hitvitával. Ifjúkorában kereskedőnek szánták, hogy így jegyezzék el a tőkével, de ő a Tőke Marxával jegyezte el magát és Engelsszel lépett fegyverbarátságra. Jogot végzett, hógy a törvény és jogrend védője legyen, de ő önkéntes száműzetéssel fricskázta le ma\Üj diafilmek set Engels fordította angolra), de a HEINRICH HEINE: Takácsok ÜDíjyan kiíszüíl a diafilm? A prágai diafilmstúdiő évente 120, az< mberi munka különféle szakaszainaki ^tárgykörét tárgyaló diafilmet gyárt. Mi a diafilm? Lényegében 35 mml

1 széles, 30—50 darab 18x24, vagy J 24x36 mm méretű képet tartalmazó^ szalag. Mi szükséges ehhez? Vetítőszer-i kezet, továbbá kísérőszöveg könyv alakv iában, hogy bárki otthon a családban,) vagy nyilvános helyen vetített képekkel színesebbé tett előadást tarthasson. Diafilm segítségével például a földrajz tanításában a szemléletesség rendf kívül tökéletes módszerét érjük el. \ tanulók megismerkedhetnek az ős-<| !<or történetével, az 1848-as f orradal- i mi év eseményeivel, a Párizsi Kom-\ műnnel, Prága történetével, politiku-* saink, tudósaink, művészeink alakjai-^ val. Üzemi és szövetkezeti munkais-f kóláink, közművelődési intézményeink, J üzemi klubjaink, intézeteink és tömegszervezeteink például a szocialista és 5 kommunista építés szovjet tapaszta-i i lataít, új termelési módszereket (előre-' gyártott szovjet építőanyagokat, az 7 össz-szövetségi gépipari kiállítás tárf gyait, a szűzföldeken dolgozó szovjet jj ifjúságot, a Surikova-féle sertéshizlaJ lási módszert, a Lunyin-módszert stb. bemutató diafilmek), népszerűsítő szak- J filmek gazdag választékát lelhetik meg<! a prágai diafilmstúdióban. Oj munkamódszereinket, például a lánggal vég-í zett fémlemezegyenesítést, vagy a leg-^ jobb EFSZ-ek munkatapasztalatait is^ ifelvették diafilmre. Gazdag diafilmválaszték áll rendelf kezésünkre az egészségügy, a művészet, népművészeti alkotás, tudomá-J nyes ismeretterjesztés terén. MüvésziJ értékű mese-diafilmeket is találhatunk J i a prágai stúdióban. A legnagyobb érdeklődést a Július* Fučík, Klement Gottwald, Antonín Zá-f potocký életéről, T. G. Masaryk népd ellenes tevékenységéről, az SZKP XX.

J kongresszusáról, a Nagy Októberi Szo-i cialista Forradalomról, illetve V. I.j Lenin életéről készült, kísérő szöveggel J ellátott képek keltik. —richalakul át, ingerülten és sóvárogva sürgeti a forradalmat, de a forradalom után következő , új rend gondolata mindvégig megmarad Heine költészetében az Atta Troliban felvillanó pompás felismerés vonalán: az egyéni boldogságot egyetlen államforma sem képes megteremteni: az állam csupán elviselhetőséget nyújthat az egyénnek, s az egyén feladata, hogy az állam keretét megtöltse kollektív boldogsággal. Az 1848-as magyar szabadságharc idején már súlyos beteg volt: élete utolsó nyolc esztendejét „matrác-sírban" bénán, félig vakon, ágyhoz láncoltán szenvedte végig. Ibsen mellett mégis ő volt az, aki 1849 októberében című versében a legfájdalmasabban, a legvádlóbban reagált a szabadságharc vérbetiport ügyére: Ha hallom ezt a szót: magyar, szűk lesz a német plundra rajtam, zúg és dörög a zivatar és trombiták harsognak harci zajban! A lárma lelkemig rivall, a régi-régi hősi monda, vasból való, vad harci dal — a Niebelungok hullanak a porondra. A hősi sor is ugyanaz, ódon regék, oly ismerősök, új név, de régi a panasz, mert ők a bajnok és a büszke hősök. (Kosztolányi Dezső fordítása) A francia forradalom szerelmese, az önmagát Franciaországba száműzött, szíve minden dobbanásával, versének minden ritmusával német maradt. De a beteg Európának nem volt egyetlen történése sem, amely ne fakasztotta volna versre, az emberiségnek nem volt egyetlen fájdalma sem, amelyet a maga gúnyoros, de mégis mélyen érző módján ne próbált volna orvosol, ni. Az emberiség egyik legfájdalmasabb bűne eltörlésének (mondjuk talán: hivatalos eltörlésének), a rabszolgaság megszüntetésének 150. évfordulója egybeesik Heine születésének 160. évfordulójával. Nem ünnepelhetjük meg a világ egyik legnagyobb lírikusának évfordulóját méltóbban, mint azzal, hogy néhány versét közöljük. A varsói Wienawski hegedűverseny B. Sehtyer szovjet zeneszerző I. győztese Roza Fajnova szovjet hege- Novikov Puskin a száműzetésben cídűművésznő, Dávid Ojsztrah tanít- mű regénye alapján operát komponál ványa lett. Második Sidney Harth Puskin életéről. (LG) amerikaii hegedűvirtuóz, a harmadik A Novák-kvartett Közép-keleti Könnyük se csordul, csak ülnek zordul, Előttük rokka, foguk csikordul. „Ez a gyolcs Germánia szemfödele Három nagy átkot szövünk bele." Szőjjük csak, szójjük. Átkos a bálvány, melyhez könyörögtünk Fagytól, ha vacogtunk, éhen, ha hörögtünk. Vártunk, reméltünk több mint eleget, Megcsalt kigúnyolt, kinevetett. Szőjjük csak, szőjjük. Átkos a király is, urak királya, Ki nem hederít a nyomor jajára, Kinyúz belölünk minden garast, S mint a kutyákba golyót szalaszt. Szójjük csak, szőjjük. Átkos hazánk is, hazug hazátok, Hol csak gyalázat tenyész meg átok. Bimbóra gázol a durva láb, S dögön a pondró hízik tovább. Szőjjük csak, szőjjük. Perdül az orsó, a rokka kattan Szövünk napot s éjt fáradhatatlan. „Ez a gyolcs Germánia szemfödele Három nagy átkot szövünk bele." Szőjjük csak, szőjjük. Rácz Olivér fordítása HEINRICH HEINE: Ha ketten búcsúznak Ha ketten búcsúznak, szokás, hogy kezet nyújtanak. Es felcsuklik a zokogás, s hosszan sóhajtanak. Nekünk nem hulltak könnyeink és sóhajink se szálltak: sóhajt és könnyet szíveink sajgón magukba zárták. Rácz Olivér fordítása A HALÁLRAÍTÉLT ELMENEKÜLT (Odsúdený na smrť ušiel) Róbert Bresson francia rendező filmjét csak az tudja igazán átérezni, aki a saját bőrén tapasztalta a hitleri megszállás borzalmait, aki várta, mely pillanatban sújt le rá a könyörtelen végzet, a Gestapo börtönében. Az izgalmas történet Fontaina hadnagynak, az ellenállási mozgalom illegális harcosának a Gestapo börtönéből csodálattal határos megmenekülését jneséli el. Noha a néző már a címből előre tudja a hős sorsának kedvező alakulását, minden percben lélegzetvisszafojtva, szorongással figyeli Fontaine hadnagy minden cselekedetét. A nenekülés részletei: mind-mind olyan erős BAKARUHABAN (Dvojaké súkno) Fehér Imre rendezésében megelevenednek a néző előtt a Ferenc Jóska korabeli Magyarország utolsó háborús évei. A Bakaruhában — egy nem mindennapi történetben ábrázolt hű korkép. Két különböző társadalmi réteg sablonmentes alakjai cselekszenek. Vilma, a cselédlány, az egyszerű, tiszta, természetes eszű falusi lélek, az úri család szeszélyeit tűrő szolgáló. Sándorban, az újságíróban, a kor léha szelleme testesül meg. Hibái ellenére is rokonlélektani hatásra épülő epizódok, amelyek a náci börtönök viszonyait ismerő vagy nem ismerő néző feszült figyelmét egyaránt lekötik. Bresson filmjének negatív hősei többnyire némák. Szó nélkül, gépiesen cselekszenek, mint egy hatalmas gépezet engedelmesen működő karjai. És annál erősebb a film antifa-' siszta szelleme, mert szenves, de még Inkább szánalomkeltő alak, olyan, amilyenné társadalmi környezete tette. De bizonyos dac, undor gyülemlik fel benne minden iránt, amikor kettős életet kezd. Mint póttartalékos katona és a frontszolgálattól felmentett újságíró, csak egy napot köteles hetente a kaszárnyában tölteni, — a vasárnapot. Hétközben civilruhában a kávéházi társaság felkapott tagja, delnőkkel játszadozik, vasárnap az egyszerű baka jelmezét felöltve Vilmának vall szerelmet, és ez az érzés komollyá válik. Rádöbben a veszélyes jáFontaine hadnagy egyéni sorsának ecsetelésében nem az egyes fasiszta hóhérokat, hanem azt az egész állatias gyilkos rendszert vádolja, mely ilyen szörnyetegeket szült és amely minden szabadságot elfojt. Fontaine hadnagy alakját mély átérzéssel, és meggyőző lélektani erővel Francois Leter-i rier alakította. tékra, szeretne mindent tisztázni, szeretné felrúgni az egész kávéházi asztaltársaságot, de ehhez már nincs ereje. A bensőjében lázongó kispolgár erőtlen ahhoz, hogy alapos számadást végezzen önmagával és jobbik énjét juttassa diadalra. Amikor Vilma megtudja igazi kilétét, megalázottságában undorral elfordul tőle. Fehér Imra filmje ebben a rendkívül érdekes és lélektanilag finoman kidolgozott filmben a századforduló romlott magyar úri társadalmának mentalitását, előítéleteit ábrázolja. (L) pedig Marek Komiszar szevjet művész. A csehszlovák Jirí Šumpík többedmagával elismerő kitüntetést kapott. (ČTK) hangversenykörút járói a napokban érkezett vissza Prágába. Kilenc kencertje volt Teheránban, Bejrutban és Kairóban. (ČTK) Megtalálták József Attila apjának legutolsó lakhelyét Az Oj Szó hírrovatában már közöltük, hog^ a romániai Előre című magyar nyelvű napilap december 5-i számában „Hol élt, hová vándorolt József Attila apja?" címmel terjedelmes beszámolót közölt, amelyben új adatokat szolgáltatott József Attila apjára vonatkozólag. Az Előre december 11-i számában jelent meg a cikk második része s ebben már pontos adatok vannak arra vonatkozólag, hogy hol élt és mikor halt meg József Aron, a költő apja. A cikk közöl egy fotokópiát a nagy proletárköltő apjának elhaláloMARGITA NIKSOVÁ KÉPEI ÉS RAJZAI család Bratislavába kerül, lesz a Kép- szólnak szerényen és egyszerűen: zőművészeti Főiskola növendéke négy A Karaj k e n y é r, a konyhakés, az esztendőre, hol Schurmann és Mud- érett dinnye és körte, a tömör foroch sokat ígérő tanítványa. Ezek sze-' galmazású kosár gyümölcs szirint, néhány elmélyült és, mondhat- várványosan csillámló, majdnem finám érett akadémiai figurális tanul- cánkoló halak — és kedves, aszmányától s képétől eltekintve az utol- szonykézzel csokorba kötött, só tíz év festői eredményét mutatja vagy cserépben ápolt virágok, be. Ez a nem sok esztendő nemcsak M. Niksová lelkesen beszél további a saját problémák és keresések súlyos terveiről, közben átszellemül az arca. ideje, amit még megnehezít közben a Ahogy hallgatom, majdnem látom új hibásan értelmezett realizmus-köve- képeit. Örül az eljövendő műveknek, telmény és megbénítja bátran és sza- mert szenvedéllyel szereti a lelkiisbadon lendülő ecsetvonásait. Ma már, meretes munkát, ami élettartalmát jeaz e téren tisztázódott fogalmak nap- lenti. Buzgalma és komoly törekvése jaiban, ismét megszólal eredeti egyé- példaadó, további fejlődése ígéretes. nisége, saját felfogása és szemlélete. Kitűnő, kifejező forma- és kompozíciós érzéke, a motívum tisztán megszólaltatott érzésbeli tartalma Niksová jellemző tulajdonsága. Erről tanúskodik két 1946-os portréja: A mi modellünk és a V ö r (fos kendős | nő, — egy élettől megtiport proletárasszony a fásultságig fáradt, lemondó vonásaiban, még „nemtörődöm" kócoskontyos hajában s a viseltes kabát M. Niksová nevét aránylag kevesen fakó feketéjében is. Az 1948-as évből kiemelkedik Niksová lelki int elli. Bárkány Jenöné A vöróskendős nő — olaj, 1946. ismerik. Kiállítása örvendetes meglepetést jelent, mert müvei azt a meggyőződést érlelik a szemlélőben, hogy festőjük lát, érez és tud. Pályájának külön érdekessége, hogy a 14 éves žilinai iskoláslány, kinek nem mindennapos tehetségét már akkori rajztanárai felismerik, s kinek a világháború megakadályozta müncheni útját, majd a merev polgári életforma s a házasság vet gátat fejlődésének, csak 1943-ban, negyvenhárom éves korában, mikor a genciával teljes Önarcképe, a nagyon jó, gyulladt vörös szemhéjú Öreg bácsi és a 9 0 éves aszszony jellegzetes előadású képmása. Az elmerült kifejezésü Kontyos n ő összefoglalt, kitűnő alkotás. Aktjai meleg, bensőséges, plasztikus tolmácsolásai az arányos, szépvonalú női testnek. Fekvő aktja és Feketehajú leánykája a legszebbek. Csendéletei a mindennapokról A mi modellünk — olaj, 1946. zását igazoló anyakönyvi kivonatból és egy fényképet, amely József Áronnak utolsó fényképe második feleségével és Mircea fiúkkal. * * * Éveken keresztül az irodalomtörténet és minden József Attila-életrajz úgy tartotta számon, hogy József Aron, a szappanfőző munkás, Attila apja néhány évvel a költő születése után kivándorolt az országból. Ezzel nyoma veszett és mindenki azt hitte, hogy József Aron valahol a tengeren túl fejezte be életét, anélkül, hogy ő családjáról, családja meg róla tudott volna valamit. Most egy Szabolcsi Miklós, budapesti irodalomtörténész vezette kutatócsoport érdemeként kiderült, hogy József Attila apja Pestről nem a tengerentúlra, hanem „Craiovára vándorolt. Itt élt a Bucovit utca 53. szám alatt, ahol jónéhány évig dolgozott az Apostol Szappangyárban. Nem tudni mi okból, valószínűleg azért, mert a szappangyár a csőd szélére jutott, József Áron tovább vándorolt Újvidékre, 1914-ben itt dolgozik egy szappangyárban s mint főzőmestert felmentik a hadkötelezettség alól. 1920-ban a kis újvidéki szappangyárban megismerkedett Kiss Julianna gyári munkásnővel. Amikor két esztendővel később Áron ismét útnak indult, magával viszi Kiss Juliannát... Craiovában veszi el 1924. szeptember 14-én Kiss Juliannát feleségül és születik 1924. augusztus 1-én fiúk, Mircea, József Attila féltestvére ... József Áron tovább kereste a múnkát. Az 1929-es év Désen találja, majd Kolozsváron és Bukarestben dolgozik. 1931ben köt ki Temesváron. A „Temmer gyárba kerül, ahol életet végéig gür cöl, dolgozik" ... József Attila apjának, József Áronnak tehát már nem ismeretlen a sorsa. A szappanfőző munkás nem vándorolt ki és nem a tengeren túl tűnt el, hanem anélkül, hogy a modern magyar irodalom egyik legismertebb költőjéről, saját édes fiáról, akiről akkoriban már nemcsak egy ország beszéit, ő bármit is tudott volna, hialt meg Temesváron — két héttel fia öngyilkossága előtt — 66 éves korában, 1937. november 20-án. <b> ÜJ SZO 1 6 1957. december 19. *