Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-02 / 334. szám, hétfő

A szocialista m unka ver sen y a terv teljesítésének bevált módszere Az utóbbi időben kevesebb szó ' esik az építőmunka egyik legfőbb mozgatóerejéről, a szocialista munkaversenyről. Miért? Talán megszűnt nálunk a munkaverseny? Dehogyis! Sőt! S akkor miért hallgatunk erről? Miért nem propagáljuk olyan hévvel és erővel, mint tettük néhány esztendővel ezelőtt?! Ellenségeink malmára hajtanok a vizet ha elhallgatnánk, nem népszerűsítenők a kommunista munkamódszereket. Ki kívánja szívből azt, hogy az alkotó munkánknak szárnyat, lendületet adó versenymozgaiomrúl ne bes in. A reakciósok, a n p hatalmának ellenségei, akiket mindig a gutaütés kerülget, amikor tudomást szereznek sikereinkről. S ne feledkezzünk meg arról sem, milyen ádáz gyűlölet él bennük mind az iránt, ami elősegíti sikereink elérését. A múlt évi magyarországi események nagy tanúiság számunkra. Az ellenforradalmárok egyik gaztette az volt, hogy az üzemekben felszámolták a szocialista munkaversenyt. Ebből is világosan kitűnik - kinek érdekét szolgálja a szocialista munkaverseny, kinek érdekét szolgálja, ha hallgatunk erről. Nézzük csak — valóban elhanyagoltuk-é a versenymozgalmat? Azt nem! Eredményeink arról győznek meg bennünket, hogy a szocialista munkaverseny lendületteljes építőmunkánk egyik fő alapforrása. De mulasztást követtünk el annak népszerűsítésében. S ez nem olyan hiba, melyet egyik napról a másikra ne küszöbölhetnénk ki. Mindnyájan jól tudjuk, milyen erő rejlik a szocialista munkaversenyben. Hogy mit érhetünk el általa,. idézzünk csak pártunk leveléből: „A népgazdaságunk egyes szakaszain dolgozó kommunisták és valamennyi dolgozó mindennapi konkrét munkáját kell, hogy áthassa az az alapvető szempont, amelyet mindannyiunknak el kell sajátítani: termeljünk többet, jobbat és olcsóbban!" S hogy ennek mindenben e'eget tehessünk, még jobban és elégedetebben élhessünk, hogy sikerrel betetőzzük harcunkat, a nép jólétéért, a szocializmus építéséért folytatott harcunkat — versenyeznünk kel' egymással: ki ad többet e nagy társadalmi cél eléréséért! És dolgozóink eszerint is cselekszenek. Tanulnak, fejlesztik szakismereteiket, hogy még többet érhessenek el, hogy jobban kiemelkedjenek, még többet tegyenek a szocialista haza építéséért. Ez a dolgozók öntudatosságát dicséri. S ez a szocialista munkaverseny egyik alapja. A másik — az anyagi érdekeltség: aki jobb és több munkát végez, nagyobb jutalmat is érdemel. A köz érdeke párosul az egyén érdekével. Ebben rejlik a szocialista munkaverseny nagyszerűsége, soha el nem halványuló időszerűsége. A szocialista munkaverseny nálunk a múlt év "Äta sokat fejlődött, amikor is pártunk a szakszervezet munkájáról kiadott határozatában a forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, az egyes szakszervezeti szövetségek feladatává tette, hogy a munkahelyeken teljes mértékben juttassák érvényre a dolgozók befolyását a népgazdaság irányításában. S a versenymozgalom még konkrétebb tartalmat kapott pártunknak a termelés hatékonysága növeléséről ez év februárjában hozott határozatával. A szocialista munkaverseny terveink teljesítésének egyik fő alapja volt eddig is, — s még inkább azzá válik a mostani döntő időszakban, amikor „már jelentős mértékben megközelítettük nagy célunkat - a szocialista társadalom felépítését". A februári párthatározat után bővült a versenymozgalom tömegalapja. Es nemcsak ezzel dicsekedhetünk. A versenymozgalom azért kapott nagyobb lendületet, mert konkrétebb tartalommal telítődött. Az üzemekben a tömegszervezetek az üzemi pártszervezetek vezetésével arra ösztönözték a vállalatok gazdasági vehetőit, hogy a dolgozókkal az eddiginél alaposabban és lelkiismeretesebben ismertessék a tervfeladatokat, tárják fel előttük őszintén az üzem gazdasági helyzetét, s hogy jobb feltételeket biztosítsanak minden munkahelyen a tervteljesítés eredményesebbé tételére, a szocialista munkaverseny fejlesztésére. Pártunk útmutatásainak figyelembevétele megnyilvánult a szocialista munkaversenyt fejlesztő kötelezettségvállalások minőségének javulásában, s abban, hogy dolgozóink az Októberi Forralalom 40. évfodulója tiszteletére már az év elején hoszszabblejáratú felajánlásokra kötelezÜJ SZO 2

'Ä 1957. december 2. ték magukat, amivel lehetővé tették az üzemekben a meglévő nehézségek fokozatos leküzdésével a termelés hatékonyságának jelentős növelését. Mit eredményezett eddig az a tömegmozgalom Szlovákiában? Kilenc hónap alatt az ipari termelés tervét 103,5 százalékra teljesítettük, a tavalyihoz képest ez alatt az idő alatt 12 százalékkal növeltük a termelést, s ugyanakkor az önköltségek csökkentésével 86,5 millió koronával tettük azt gazdaságpsabbá. S miről beszélnek a következő adatok? Ez év első kilenc hónapjában több mint 19 ezer újítási javaslatot, a tavalyihoz képest csaknem három ezer újítási javaslattal többet nyújtottak be dolgozóink. Kilenc hónap alatt az üzemekben 48 ezer termelési értekezletet tartottak, melyeken a tava lyihoz viszonyítva több mint 10 százalékkal 'több dolgozó vett részt. Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére indított munkaversenybe Szlovákiában több mint 600 ezer dolgozó kapcsolódott be, — s e történelmi évforduló tiszteletére 242 ezer egyéni és 90 ezer kollektív kötelezettségvállalást tettek, S milyen értékes eredményeket ho zott dolgozóink e nagyszerű versengése? Csupán a vasércbányák dolgozói háromnegyed év alatt 60 ezer tonna vasérccel fejtettek többet terven felül, a Považská Bystrica-i Kle ment Gottwald Üzem 1056 motorke rékpárt, a húsipar dolgozói 1691 tonna olvasztott zsírt termeltek terven felül stb... Még szólnunk kell a közismer „zilinai négyesről" is, - a Kysucké Nové Mesto-i V. Široký, a Považská Bystrica-i KI. Gottwald, a vlaškyi és a Dolný Kubin-i Elektro-Praga üze mekről, melyek közös versenyfelhí vasukkal jelentős mértékben befolyásolták a szocialista munkaverseny magasabb fokára való áttérést. Ezzel még nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy üzemeink dolgozói eredményesebben teljesíthessék pártunknak a termelés hatékonysága • növeléséről szóló határozatát. A „žilinai négye" versenyfelhívása végérvényesen megdöntötte egyes gazdasági vezetőnek és mestereknek azt a maradi nézetét, akik külön tehernek vélték a szocialista munkaversenv szervezéséből rájuk háruló feladatokat, amikor azt hangoztatták: hagyjatok békében a versennyel, nekem a terv teljesítését kell biztosítanom! Ma már alig hallani üyen szavakat. Akik eddig „szükséges rossznak" tartották a versenymozgalmat, azok is meggyőződtek, hogy országepítő feladataink teljesítését a széles to megalapra helyezett szocialista ,mun kaverseonyel biztosíthatjuk a legsike resebben. A žilinai kerület négy gépipari üzemének versenyfelhívása a rejtett erő. és anyagtartalékok feltárásán és a legszükségesebb nyersanyagokkal való takarékosságon alapszik. A múltban olyasmi nem fordult elő, mint ami most a „žilinai négyes" felhívása után következett be, hogy az üzemek a magasabb termelési feladatok teljesítése érdekében ne kérjék a dolgozók létszámának, a béralap, a nyersanyagszükséglet emelését stb., — hanem fokozott szükségleteiket 6aját kezdeményezésükkel, rejtett tartalékaik feltárásával biztosítják. Ezt nem körynyű elérni. S mégis hogyan sikerült? Az üzem termelési viszonyait legjobban ismerő mérnökök, technikusok, a legkiválóbb szakmunkások köréből komplexbrigádokat szerveztek, melyek kidolgozták a termelés hatékonysága növelésének alapját képező konkrét tervezetet. Ezzel megismerkedtek a dolgozók, akik javaslataikkal kiegészítették s teljesítésének biztosítására egyéni és kollektív kötelezettségeket vállaltak. A „žilinai négyes" versenyfelhívása nagy viszhangot keltett. Több mint 300 üzem fogadta el a felhívást. S hogy ez milyen értékeket eredményezett — a legkifejezőbben bizonyítja a versenyfelhívást elfogadó gépipari, fa- és élelmiszeripari üzemek közül a szlovákiai vegyiipari üzemek sikere — melyek a žilinai kerület négy gépipari üzemének tapasztalatait felhasználva egész évi tervfeladataikat hétmillió koronával, az akkumulációt kétmillió koronával szilárdították és hárommillió korona értékű önköltségcsökkentéere vállalkoztak. Büszkék lehetünk a szocialista munkaverseny fejlesztése terén eddig elért eredményeinkre. S ha népszerűsítésükre nagyobb gondot, figyelmet fordítanánk, ha a dolgozók é6 üzemek tapasztalatait még céltudatosabban népszerűsítjük, általános követelménynyé tesszük a tapasztalatcserét, — még nagyobb sikereket érhetünk el. Ezért vétek hallgatni és nem propagálni a szocialista országépítésnek ezt az igen fontos módszerét, a szocialista munkaversenyt. Ezt megköveteli mindnyájunk, az egész társadalom érdeke. S ha beszélünk erről, nem hallgathatjuk el a hibákat sem, mert a fogyatékosságok feltárásával és kiküszöbölésével még nagyobb lendületet adunk a dolgozók tömegei versenymozgalmának. u Szóvá kell tennünk még a következőket is: mostanában hallunk olyan hangokat, hogy munkaversenyt szervezni ma sokkal nehezebb, mint néhány esztendővel ezelőtt. Ez igaz. A „žilinai négyes" példája is igazolja, hogy a szocialista munkaverseny alap. jait ma már tudományosan is le kell fektetnünk. S ez akadályozhat-e bennünket a versenymozgalom további fejlesztésében? Csak örülnünk kell, hogy ennyire előrehaladtunk, hogy néhány rövid év alatt ilyen magas színvonalat értoettügk el a szocialista munkaverseny terén. Ez a valóság csak arra öszntönözhet bennünket, hogy még előbbre vigyük a tömegalapra helyezett versenymozgalom ügyét, hogy egyes üzemekben, ahol ez ideig még nem biztosították a munkaverseny fellendítésének minden feltételét, kiküszöböljük a gátló körülményeket, a tömegszervezetek a gazdasági vezetés szervező és nevelőmunkájában, az üzemek közötti kapcsolatokban, a bérpolitikában „tb. észlelhető fogyatékosságokat. A szocialista muinkaversenyt akkor tehetjük még haitékonyabbá, ha ezen a téren is következetesen betartjuk pártunknak a decentralizálásról szóló útmutatásait, ha végleg felhagyunk az egyes üzemekben még található formális versenyzéssel, és a verseny mozgalmat a műhelyekre', a munkahelyekre összpontosítjuk. És napjainkban, amikor minden tizemben, minden egyes munkahelyen pártunik leveléről tárgyalunk és keressük annalk módját, hogyan és miképpen tehetnénk még eredményesebbé termelésünket, még sikeresebbé a szocializmus mielőbbi betetőzéséért folytatott harcunkat, nem hagyhatjuk figyelmen kívül pártunk levelének azt a részét, mely a szocialista munkaVersenyről szól. Abban ezt olvassuk: „A szocialista munkaverseny terveink teljesítésének ma már bevált formája. Feladatunk bővíteni tömegalapját és a munkaverseny segítségével a munkások és az alkalmazottak tö"megeit az élenjáró dolgozók színvona. Iára emelni. Ez megköveteli az egyéni és páros versenyt, valamint a munkacsoportok, műhelyek, üzemrészlegek, üzemek, vállalatok és iparágazatok közötti versenyt. A 'verseny eredményeit rendszeresen értékelni kell és a kötelezettségeiket derekasan teljesítődolgozókat meg kell jutalmazni." Ez a mi feladatunk — mindnyájunk közös feladata! Ezért kell minél többet, konkréten és útbaigazítóan beszélni a szocialista munkaverseny kérdéseiről. Petrőczi Bálint A Csehszlovák Nőbizott

ság felhívása Minden ember boldog életéért! Pénteken délután ülést tartott a Csehszlovák Nőbizottság elnöksége, amely megtárgyalta a Békekiáltvány történelmi jelentőségét. Az elnökség tagjai kiemelték ezen okmány fontosságát az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek elleni és e fegyverek gyártásának betiltásáért folyó Új árácsereforgalmi jegyzőkönyv a Csehszlovák Köztársaság és Norvigia között Novemberben Prágában tárgyalások folytak a Csehszlovákia és Norvégia közötti árucsereforgalom jegyzőkönyvéről az 1958. évre. A tárgyalásokat november 28-án új jegyzőkönyv aláírásával fejezték be. A jegyzőkönyv keretében a Csehszlovák Köztársaság a jövő évben Norvégiából halat, zsiradékot, olajat, halkonzervet, vasércet, piritet, vasöntvényeket, nyersvasat és különféle vegyi nyersanyagot hoz be. Norvégia Csehszlovákiától cukrot, hengerelt árut, személyautókat, motorkerékpárokat, traktorokat, fémmegmunkálógépeket, textilt, gumi- és bőrcipőt, hangszereket, üveg- és kerámiaipari készítményeket vásárol. r— H 1 R EK • M. D. Kóvrigina asszony, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének vezetésével a szovjet küldöttség november 30-án Karlovy Varyba látogatott. Dr. Josef Plojhárnak, a Csehszlovák Köztársaság egészségügyi miniszterének kíséretében a szovjet küldöttség délután Karlovy Varyból Lidicébe utazott. • Prágában november 30-án ünnepélyes keretek között a minisztérium díszjelvényével tüntették ki a közszükségleti ipar valamennyi ágazatának 360 legjobb dolgozóját. © Bratislavában november 30-án a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságán beszélgetés folyt a Jugoszláv Diákszövetség küldöttségének tagjaival, akik e napokban a CSISZ Központi Bizottságának meghívására látogatóban köztársaságunkban tartózkodnak. ® A kassai Állami Színházban szombaton volt Karel Kovaŕovič „Kutyafejűek" című operájának ünnepélyes bemutató előadása. • A Békevédők Csehszlovák Bizottsága november 30-án Prágában a Kaunic-palotában baráti estet rendezett a Német Béketanács küldöttségének résztvevőivel, akik Horst Ulbrichtnak, a Német Béketanács drezdai kerületi titkárának vezetésével kétnapi látogatásra Csehszlovákiába jöttek. Ä A Pjatnyickij Orosz Állami Népi Együttes november 30-án Pardubicén lépett fel. A pardubicei közönség lelkes tapssal adta tanújelét az orosz néo táncai és dalai nagyszerű előadása feletti megelégedésnek. © A város és faluszépltési akciót irányító bizottság csütörtöki ülésén értékelték az októberi hónapban Szlovákiában elért eredményeket. A lakosság októberben 9 millió 847 ezer 445 órát dolgozott le, amivel több mint 90 millió korona értékű munkát végeztek. harcban. Az elnökség egyhangúlag elhatározta, hogy felszólítást intéz valamennyi csehszlovák nőhöz. A felszólítás a többi között így hangzik: Az asszonyok és anyák kétszeresen érzik át a Békekiáltvány szavainak fontosságát. Hiszen éppen az asszonyoknak és anyáknak jelenti a háború a legsúlyosabb szenvedéseket, a háborúban az asszonyoknak és anyáknak kell a legnagyobb áldozatokat hozniok. Ezért a nők nap nap után arra törekszenek, hogy a világ valamennyi nemzete között együttműködés és béke uralkodjon. A Csehszlovák Nőbizottság hozzátok fordul, csehszlovák nők, azzal a felhívással, hogy kezdeményezésiek helyes irányban érvényesüljön. Terjeszszétek a Békekiáltványt minden munkahelyen, a gyárakban, irodákban, a falvakon, minden község nőbizottságában. A párt levelének megvitatásánál tárjátok fel a fogyatékosságokat, javasoljatok újításokat, mindenütt segítsétek célunk — a szocializmus építésének betetőzését hazánkban. A Hivatalos Köz3öny 110. száma közli a kormánynak a lakásokban előforduló apró javítások végzéséről szóló 211. számú hirdetményét. Tartalmából kiemeljük az alábbi közérdekű részeket. A bérbeadó köteles a bérlőnek a lakást a megállapodás szerinti vagy a szokásos használat céljára alkalmas állapotban átadni és saját költségén ebben az állapotban karbantartani. A lakásvagyon fokozott védelme érdekében a lakás átvételéről jegyzökönyvet kell készíteni. Az apró javítások, valam'nit a lakás használatával Összefüggő szokásos kiadások a bérlőt terhelik. A lakás használtával kapcsolatos apró javításokon értjük a lakás egyes részeinek és a mellékhelyiségeknek kisebb költséggel járó felszerelések apró alkatrészeinek kicserélését, ha az ezzel járó költség a 40 koronát nem haladja meg. A lakás használatával összefüggő szokásos kiadások azok, melyek a lakás hosszabb ideig tartó használata folyamán időnként felmerülnek, pl. a lakás kifestése, féregtelenítése, a padló beeresztése, a parkett gondozása stb. Nem köteles a bérlő az apró javítások költségeit viselni, ha elvégzésük a .lakás átvétele előtt volt szükséges vagy az aipró javítások, illetve a szokásos kiadások a bérbeadó által végzett javítások folytán váltak szükségessé. Ha a lakáis enves mellékhelyiségeit több bérlő közösen használja, a bérbevevőt terhelő kiadások annak arányában oszlanak meg, hány személy használja a közös mellékhelyiségeket. A hirdetmény érvénye kiterjed a tartós lakás céljait szolgáló összes lakás- és helységbérletekre, amennyiben a bérbeadó és a bérbevevő között nem jött létre más megállapodás. A hirdetmény melléklete az apró javítások részletes felsorolását tartalmazza. Ahol mindenki elégedett |#isvisnyó a tornaijai járásban valóban kicsike falu. Kicsi, de annál nagyobb eredményekről ad számot. A múltban a falu és a környék lakossága leginkább erdei munkát végzett. A? erdőgazdálkodás mindenkit foglalkoztatott. Mint favágók, fuvarosok keresték meg a mindennapit. A felszabadulás után itt is új élet kezdődött. Az új termelési forma, az új társadalmi rendszer által nyújtott nagy lehetőségek felébresztették a lakosság érdeklődését a mezőgazdálkodás iránt. Látták, hogy a termelő már nincs kitéve annak, hogy termékeit értéken alul kelljen értékesítenie. 1949ben .tehát Kisvisnyón is megalakult az EFSZ. Bár az első két évben mindössze 7 tagja volt- a srövetkezetnek, mégis szorgalmas munkával szép eredményeket értek el. Tanultak s igyekeztek a nagyüzemű gazdálkodás csínját-bínját elsajátítani. Nagy segítségükre volt ebben Petija Jenő tanító, aki elvégezte mezőgazdasági szakiskolát. Munkája oly eredményes volt, hogy 1952-ben a kis falucska parasztjai egységesen beléptek a szövetkezetbe. S ezrei új korszak kezdődött a falu életében. 20 család gazdálkodik 150 hektáron s hogy milyen jól, annak bizonyítéka, hogy egyéb jutalmakon kívül már két ízben nyerték el a járás versenyzászlaját. Pedig, — ahogy mondják — 15—20 évvel ezelőtt még nem sokat értettek a földműveléshez. A jó fekete föld meghálálja a belefektetett munkát, s úgy a lentermesztés, mint a kalászosok, kapásnövények gazdagítják a szövetkezetet. A gépek, a modern agrotechnikával művelt földek megváltoztatták a kisvisnyói határt. De a legfőbb jövedelmi forrás mégiscsak az állattenyésztés. Például az idén csak a szabadpiacon eladott állatokból 100 ezer korona bevételük volt. A bőséges takarmányalap biztosítása évről évre jövedelmezőbbé teszi az állattenyésztést. Egész évi tejbeadási kötelezettségüket már júniusban teljesítették — júniustól a szabadpiacon árusítanak. A szorgalmas munkának megvan a gyümölcse, szinte ömlik a pénz a közös pénztárba. A 20 év előtti erdőmunkások ma a járás legjobb mezőgazdászai közé számítanak. Az évvégi kilátásokról még nem nagyon beszélnek, de annyit mégis megtudtunk, hogy a tervezett 16 korona helyett kb. a duplájára számítanak. Jövedelmüket még jobban növelné, ha nagyobb súlyt helyeznének a szakkáderek nevelésére. Igen fontos volna, ha az elnököt és az agronómust szakiskolába küldenék. De így is el kell ismerni, hogy a kisvisnyóiakban megvan a kezdeményezés. Ezt látjuk az építkezésnél is, melyet jóformán csak saját erejükből valósítanak meg. Itt meg kell dicsérnünk a? asszonyokat, akik munkalendületükkel sokszor a férfiakon is túltesznek. Jó munkájuk eredményeként fokozatosan új jelleget ölt a falu is. Tavalý villanyt kaptak s befejezés előtt áll a járás egyik legszebb kultúrházának építése. A modern sertésistálló és a juhakol büszkesége a szövetkezetnek s építik a marhaistállót is. S ami a legdicséretreméltóbb, csak az építkezési anyagra adnak ki pénzt, a munkát egyedül végrik el. Fejlődik a falu a magánépítkezések terén is. Demjén Lajos és Gyula, Panka Gyula és Kudlák Gyula új házban laknak s rajtuk kívül még vagy tízen. A falucskában alig akad olyan ember, aki valamit ne épített volna. Ez a nép jól tud dolgozni. Nem hiába olvasnak. Kisvisnyón egy házból sem hiányzik az Üj Szó. Szeretik ezt az újságot, mert jobb életük megteremtéséhez sok tanulságot merítenek belőle. Az> egyetértés példás közöttük, nincs széthúzás, torzsalkodás, egy család tagjainak tekintik magukat. Wan még egy megoldásra váró probléma Kisvisnyón. A vidék gyümölcstermelés szempontjából igen jó. Különösen a szilva és a cseresznye hálálják meg a rájuk fordított munkát. A szövetkezet eddig 500 gyümölcsfát ültetett — itt azonban még több kezdeményezésre, megértésre van szükség. Egyrészt nagyobb gondot kell fordítani a meglévő fákra, másrészt pedig újabb fácskákat kellene telepíteni s ezáltal jó és állandó jövedelmi forrást biztosítani. A Kisvisnyón tapasztaltak alapján az a meggyőződésünk, hogy mint eddig "s. ugy a jövőben is büszkék leszünk rájuk. — ki —