Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-11 / 343. szám, szerda

A vita során beszéljünk a pártszervezet munkájáról is A PODBREZOVAI VASMÜVEK párt­szervezete elnökeinek szokásos havi értekezletén a decemberi taggyűlések előkészítésén kívül a CSKP KB leve­léről folyó vitáról is beszéltek. Bulla elvtárs, az üzemi pártbizottság elnö­ke, beszámolójában tényekkel, adatok­kal bizonyította az üzem dolgozóinak jelenlegi aktivitását. Az üzemrészle­geken, műhelyekben ugyanis eddig kö­zel 900 értékes hozzászólás hangzott cl. A munkások és technikai dolgozók legnagyobb része a helyi, illetve az üzem termelési problémáival foglal­kozott. František Mikloš kiváló dol­gozó is erről beszélt. — Mi egyetér­tünk azzal, hogy az építkezés több acélrudat, a gépgyárak több és jobb lemezeket várnak tőlünk. Mi viszont azt kérjük a gazdasági vezetőktől, hogy ésszerűbben szervezzék meg a munkát. Javítsák meg a műszaki elő­készítést, hogy ne kelljen órákat anyagra és szerszámra várni, — fe­jezte be mondanivalóját. A sűrűn gé­pelt jegyzőkönyvekben számos ha­sonló 'megjegyzést találtunk, s mind a műszaki szervezés és vezetés meg­javításának fontosságát hangsúlyoz­ták. Ján Svojčiak például kérte az olvasztókemencék adagoló és a többi daru villanyvezetékének rendszeres ellenőrzését és javítását, hogy ide­jében megelőzzék a nagyobb hibákat és ne legyen hosszabb ideig tartó üzemzavar, ami gátolja az egyenletes tervteljesítést, a munkaverseny teljes kibontakozását. — A terv teljesítéséhez anyag kell — hangsúlyozta Jozef Tulák olvasztár. S a következő évben, nem szabad olyasminek előfordulnia, mint ebben az esztendőben, hogy az acélgyártáshoz nincs elég ócskavas. Előre gondos­kodjanak tehát az anyagról, ez mind­annyiunk közös és egyéni érdeke. Olyan javaslatokra is találtunk, hogy az ócskavas gyűjtőtelepek dolgozói az acéltermelési terv teljesítésében legyenek anyagilag érdekelve, hogy ne hagyják a gyűjtőtelepeken hegyekbe tornyosulni az ócskavasat. Használ­ják ki jobban a vasúti kocsikat. To­vábbá a gyűjtőszervek hívják fel a lakosság figyelmét a vashulladék je­lentőségére. Hiszen töménytelen mennyiségű vas van a régi szekré­nyek és fiókok mélyén heverő rossz lakatokban, kulcsokban, a falakon ék­telenkedő, céljukat vesztett szegek­ben, továbbá a padlások és pincék zú­gaiban heverő hasznavehetetlen vas­kályhákban, rostélyokban, kályhacsö­vekben, tepsikben, korlátokban, törött láncokban és még öreg szerszámok­ban. A MUNKÄSOK nagyon sok olyan ja­vaslatot tettek, amelyekre az üzem vezetőségének a közeljövőben nagy figyelmet kell fordítania. A műszaki feltételek megjavítása fontos azért, hogy a dolgozók munkája zavartalan legyen, hogy többet, jobban és olcsób­ban termeljenek. Sokan szóvátették, hogy az üzem dolgozói között ha nem is sokan, de akadnak újak, akik az olvasztás, hengerlés, csőkészítés szak­munkáiban még nem jártasak, s így sok felesleges haszontalan és fárasztó mozdulatot, fogást csinálnak az egyes műveleteknél, mert nem kapnak szükséges segítséget .a mesterek ré­széről, és ha igen, akkor is csak futtában. Természetesen helytelen len­ne ezt a nézetet általánosítani, mert vannak mesterek, akikre vonatkozólag sok dicsérő szót hallottunk a munka­padoknál dolgozóktól. Azok például Rosenberger és Náter elvtársak, akik az emberekkel való foglalkozást te­kintik az -eredményes munka forrá­sának. Egyszerűbbek lennének a prob­lémák, a munkafegyelemmel is keve­sebb baj lenne, ha példájukat követ­nék a többiek is. A mestereknek többet kellene fog­lalkozniok a lemaradókkal, hogy mi­hamarabb megfelelő jártasságra te­gyenek szert. Mindez csupán a jó­akarat és a szervezés kérdése. A mesterek nagyobb igyekezete révén az új munkások hamarosan túlhaladnák előbbi teljesítmény százalékukat. Egyáltalán nem kifizetődő tehát, sem a gyárnak, sem a munkásoknak, ha a mesterek fukarkodnak a nevelő szóval, jó tanáccsal. EZ CSAK NÉHÁNY PÉLDA annak szemléltetésére, hogy a zökkenőmen­tes termelés megteremtésében meny­nyi minden függ az emberektől, a kü­lönböző munkaterületek dolgozóinak összefogásától. A vita során, amely még nem zárult le, sok nagyon fontos kérdés és javaslat hangzott el, s ez így van jôl, s így van rendjén. Saj­nos azonban alig hallottunk és ol­vastunk a pártalapszervezetek és az Üzemi pártbizottság munkájáról. Már pedig a CSKP KB levelében a követ­kezőket is olvashatjuk: „Minden pártszervezetben fontolóra kell venni az eddigi munkát, annak hatékony­ságát és eredményét." Az üzem párt­szervezeteinek bizottságai gondolja­nak arra, hogy a vita során felme­rült kérdéseket követő határozatok valóra váltásában a kommunistákra vár a kezdeményezés. Ehhez minde­nekelőtt azonban az szükséges, hogy nézzenek szembe önmagukkal. Az ön­elégültség nem jó tulajdonság. A kis hibák nagyra nőhetnek, ha csírájá­ban nem fojtjuk el őket. Vagy min­den rendben volna, nincsen semmilyen említésreméltó hiba a pártszervezetek munkájában? Nézzünk csak széjjel egy kicsit. Bulla elvtárs, az üzemi pártszerve­zet elnöke, kézzelfogható érvekkel bebizonyította, hogy Karol Bale, a hengerde pártszervezetének elnöke dicséretet érdemel, mert a pártbizott­ság tagjai és az egész tagság véle­ményére alapozza a pártszervezet te­vékenységét, politikai nevelő munká­ját. Szigorúan ragaszkodik a kollek­tív vezetés elvének betartásához. Igaz, ezzel nem -mondtunk semmi újat, de fontos, hogy beszéljünk és írjunk róla, hogy a helyes vezetésnek ezt a jó módszerét felelevenítsük és tovább­fejlesszük. A pártbizottság nagy fi­gyelmet fordít arra, hogy minden kommunista végrehajtsa pártmegbíza­tását, minden eszközzel növelje élen­járó szerepét a termelésben, és tevé­kenyen vegyen részt a pártszervezet sokrétű munkájában. Egyesek kivéte­lével valamennyi kommunistának ál­landó pártmegblzatása van. Vannak köztük a pártcsoport-bizalmiak, pro­pagandisták, agitátorok, szakszerve­zeti és CSISZ-funkcionáriusok. A PÁRTMEGBlZATÁSOK SOKFÉLE­SÉGE megteremti a kommunisták sokoldalú fejlődésének feltételeit és elősegíti az egész pártmunka szín­vonalának emelését a termelési prob­lémák megoldásában. Hasonlóan be­széltek az üzemi vasút dolgozói párt­alapszervezetének tevékenységéről is, ahol nem okoz gondot a taggyűlése­ken való részvétel biztosítása. A be­számoló előkészítéséből minden párt­bizottsági tag kiveszi részét. A gyűlé­sek megtartásáról előre értesítik az alapszervezet tagjait. A pártcsoport­bizalmiak gondoskodnak arról, hogy tagjaik pontosan a meghatározott időre megjelenjenek. A pártbizottság állandó éber figyelme a taggyűlések előkészítésével és megtartásával kap­csolatban jó eredményeket hoz. Ez azonban csak két pártalapszervezet, és a többi? Ezekről csak annyit tud­tunk meg, hogy dolgoznak ugyan, de kevés eredménnyel, új tagjelöltekkel is alig erősödtek. Márpedig nagyon fontos szerep vár a többi üzemrész­legek pártalapszervezeteire is, pél­dául az olvasztókban és az erőműben. Bár a kommunisták itt is valameny­nyien nagy tapasztalatokkal rendel­kező szakemberek, a pártvezetés munkája terén azonban nincs kellő gyakorlatuk, Tehát, amikor a CSKP KB az eddigi munka értékelésére hív­i ja fel a pártszervezetek figyelmét, szükséges arról is beszélni, hogy a i pártalapszervezet tevékenységében j vezérfonallá vált-e mindaz, ami pár­i tunk alapszabályzatában le van szö­gezve. Most elsősorban arra van szükség, hogy minden párttag vilá­gosan lássa a célt, tudja és ismerje jogait és kötelességeit. Az üzemi pártszervezet ezzel segítheti a párton kívüli dolgozók találékonyságának, to­vábbi alkotó kezdeményezésének ki­bontakozását, ami nélkülözhetetlen feladataink megoldásánál. Közismert, hogy az üzem kommunista dolgozói csakis' akkor tölthetik be felelősség­teljes hivatásukat a pártmunkában, ha lelkes terjesztőivé válnak mind­annak, ami új és haladó, ha munká­jukban a tömegek véleményére tá­maszkodnak. Erdősi Ede Csehszlovák könyvkiállítás zárult Párizsban Egy évvel ezelőtt Prága, Bratisla­va és Brno közönsége magas szín­vonalú kiállításon ismerkedhetett meg a „Francia könyv"-vel. Viszon­zásképp ez idén a csehszlovák könyvkiadók rendeztek a Sorbonne termeiben tekintélyes és választé­kos kiállítást. Mintegy 2000 kötetet vonultattak fel. A panelleken a kö­vetkező tematikai csoportok szere­peltek: 1. A csehszlovák szépiroda­lom klasszikusai. 2. Világirodalom. 3. Modern csehszlovák szépirodalom. 4. Modern világirodalom fordításban. 5. A Tudományos Akadémia kiadá­sai. 6. Technika. 7. Mezőgazdaság. 8. Olcsó könyvtár. 9. Illusztrált vi­lágirodalmi díszkiadás. 10. Képes hazai szépirodalom.' 11. Bibliofiliák. 12. Képzőművészet A kiállítást Párizs után Strass­burgban és Lyonban is bemutatják, így a francia könyvbarátok széles rétege ismerkedhetik meg a cseh­szlovák könyv kifejezően szép és ízléses külső formájával, a hazai grafika színvonalas illusztrációival és fejlett nyomdatechnikájával. A látogató tájékozódást nyer mo­dern és kiterjedt kultúrpolitikánk­ról, beletekinthet módszereibe. Meg­győződhetik a sajátosan népi-de­mokratikus törekvésről: minél több olcsó és szép könyvet adni a dolgo­zók kezébe és megközelíthetővé tenni számukra a világirodalom leg­jobb művelt. Az Olcsó könyvtárban pl. Prévost: Manón Lescaut-jának ára vászonkötésben, színes borító­lappal megfelel a munkás 1 órai bé­rének. Egy VI. elemi iskolai tanuló 10 tankönyvének ára pedig a kö­zépfizetésű munkás 5 órai bérével egyenlő. A kiállításra Bratislavában finom ízléssel kivitelezett katalógus ké­szült, mely beszámol a szlovák iro­dalom alapvető vázlatos történeté­ről, a könyvkiadóvállalatokról, mun­kásságukról, nagy vonásokban is­merteti a szlovák írókat s újabb költeményeikből néhány szemel­vényt közöl. A katalógust Gregor Magda állította össze s fordította franciára és Richter A. illusztrálta. A l'Humanité elismeréssel nyilat­kozott könyvkiállításunkról. B. J. A Magyar Kultúra újonnan megjelent verseskötetei között ott látjuk bibliofil kiadásban Puskin remekbe szabott köl­teményét, a Bahcsiszeráji szökőkút-at. Az olvasó nemcsak a költeményben gyönyörködhet, hanem a balettre való átdolgozásról is képet nyer. A szöveget ugyanis Fülöp Z. és Márk T. az ere­deti operaházi előadás díszleteivel és figuráival illusztrálta. Gvadányi József: Egy falusi nótárius utazása. Gvadányi híres műve, mely korának legnépsze­rűbb könyve volt, a mai olvasó számá­ra is igen élvezetes olvasmány. A kö­tetet Vasquez Károly és Paur Max Fé­lix a régi Pest-Budát és lakosait ábrá­zoló művészi rajzai díszítik. Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám című ver­seskötete a költőnő realizmusra való készségéről, gazdag, pontos kifejező­erejéről tanúskodik. Az ifjúsági és gyermekirodalmat kép­viselő könyvekben ugyancsak nagy a választék. Jack London: Tengeri far­kas című regényét felnőttek, serdülők egyaránt szívesen olvassák. A könyv rendkívül izgalmas, kalandos, igazi jacklondoni mű. Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci. A készülő teljes Kakuk Marci-sorozat első kötetét Ruszka Gyuriék karácsonya című elbeszélés vezeti be. A kötet két másik része Ka­kuk Marci ifjúsága és Az amerikai örökség, amelyekben a hős első sze mélyben mondja el feledhetetlen, cso­dálatos kalandokkal teli életét. Kelen Jolán: A föld mégis forog című regé­nyében Korvin Ottónak, a Magyar Tanácsköztársaság fiatalon mártírha­lált halt hős harcosának állít emléket. A francia ifjúsági mozgalom egyik je­lentős alakja Hector Malo: A tenge­rész fia című regényében egy norman­diai tengerész árvájának kalandos, küzdelmes életét pergeti le. Móra Fe­renc: Királyasszony macskái. A Móra­sorozat 6. kötete a nagy magyar író eddig könyvalakban meg nem jelent írásait tartalmazza. Gazdag anyagát történelmi anekdóták és mondai fel­dolgozások alkotják. Számos monda és anekdóta szlovákiai és erdélyi témát dolgoz fel. Ság vári Endre: Óriások és törpék. A magyar ifjúmunkás mozgalom nagy mártírjának meséit tartalmazza ez a kis kötet. A mesék eredeti mon­danivalója, meleg, emberi hangja és nem erőszakolt, nyilvánvaló erkölcsi tanulságok teszik élménnyé ennek a könyvnek az olvasását. Vécsey Zoltán: A titokzatos Déli-sark című érdekfe­szítő regénye megismerteti az olvasót a déli kontinens természeti kincseivel, éghajlatával és élővilágával. A híres Verne könyvnek, a Grant kapitány gyermekei-nek új kiadását a Verne­könyvekért rajongó ifjúság bizonyára -nagy örömmel fogadja. Kelet-Szlovákiában vendégszerepel a Magyar Területi Színház Nemrégen indult el kelet-szlovákiai ven­dégjátékára a komáromi Magyar Területi Színház, hogy előadásaival szolgálja Rima­szombat, Rozsnyó, Losonc és Fülek, Kassa és Szepsi magyar dolgozóinak kulturális igényeit. Változatosa műsort vitt magával a színház. Hollý Józsefnek, a szlovák klasz­szikus írónak „Furfangos, diák" c. vígjáté­kát, melyet Geľo Sebechlebský címen a szlovák színházak is állandóan műsoron tartanak, valamint Rahmanov jeles szov­jet irónak „Viharos alkonyat" című szín­müvét, melyet a Nagy Októberi Szociális­Kulturális JlíreK í Bohuslav Martinű, a külföldön élő ismert cseh zeneszerző szülőhelyén, Polička községben kis múzeumot nyi­tottak, amelynek anyaga a zeneszer­zőre vonatkozik. (ČTK) A prešovi Jonáš Záborský Színház­ban eredeti szlovák operettet mutat­tak be éspedig Gejza Dusík és Pavol Braxatoris Arany halaoskáját. (ČTK) Prešovban szlovákiai olvasó konfe­renciát rendeztek K. Gorbunov Meg­törik a jég című művéről. (ČTK) Trnaván emléktáblát lepleztek le J. A. Komenský, a nagy pedagógus emlékére, a ki ebben a városban is tartózkodott. (ČTK) Drezdában még ebben a hónapban megrendezik a csehszlovák képző­művészt kiállítását. (ČTK) A legjobb lengyel balett-művészek, a tervek szerint, 1958 elején elláto­Hangversenykörúton van hazaukban gátnak aiz Egyesült Államokba, (sz) Galina Szuhorukova, a Kijevi Filhar- A Német Demokratikus Köztársa­mónia énekesnője. Képünk mártoni ságban öt éve működik a televízió, fellépése után készült. Eddig 125 000 televizor-tulajdonost (F. Kocian felv.) tartanak számon. (ČTK) Kínában a pekingi pedagógiai könyvkiadó megjelentette A. A. Krasz­novszkí szovjet tudós könyvét J. A. Komenskýról és művéről. E kínai nyelvű kiadvány mellett az ország­ban számos előadást tartanak Ko­menskýról és néhány könyve is meg­jelenik. A Didaktika című már meg is jelent. (ČTK) A napokban jelent meg a Komszo­molszkaja Pravda szovjet ifjúsági lap 10 000. száma. Erről az egész szovjet sajtó megemlékezett. (L) Kodály Zoltán 75. születésnapja al­kalmából Párizsban ünnepi Kodá'y hangversenyt rendeznek. (E. H.) Tegnap fejeződött be Prešovban a könyvtári dolgozók kétnapos szlo vákiai aktívája, amelyen számos idő • szerű kérdést vitattak meg. (ČTK) Bukarestben a napokban kiállítás nyitottak meg, amelyen bemutatják ; Romániában élő nemzetiségek nép művészeti kincseit. Ez az első ilyer jellegű kiállítás Romániában, (b) A Peer Gynt-et, Ibsen híres drá­máját Németországban megfilmesítik. (Sz) ta Forradalom 40. évfordulója tiszteletére mutattak be Komáromban. A Viharos alkonyatot jól ismerik a rá­dióhallgatók is. Most a komáromi mű­vészek előadásában, Lendvay Ferencnek, a Pécsi Nemzeti Színház Jászai-díjas főren­dezőjének mesteri betanításában alkalma lesz a magyar dolgozóknak megismerni színpadon Is Polezsájev tanár történetét, A legkisebb színházlátogatókról sem fe­ledkeztek meg. Részükre elvitte a szín­ház „A csodálatos erszény" című mese­játékot, mely nemcsak szórakoztatja, de tanltja is legkedvesebbjeinket. (SJ.) Capio Tapiovaara, haladó finn művész fametszete: A rendőrség támadja a kemii sztrájkoló munkásokat. Gyüre Lajos: Autóút este Lassan leszáll az est, Előttem fodrozón, kanyargón az úttest. Sötét van. A kocsi surran az éjben, míg fogy a kilométer. Egy lámpa fénye int, és elmarad a ház, csak az akácillat, meg egy arc árnya, hogy sötéten megvillant, ennyi maradt csupán. — Ködös képe a múlt forrongó zajának érzem utánam nyúlt. ... Kiskapu ... a lóca ... de messze, de messze. — Az autó duruzsol, csöndes az este. — A volán megrezdül, mert a fénylő úton menyét fut keresztül. Egy pillanat... a fék ... késő. Nem is döccen. A kocsi rohan tovább, s az út sötét mögöttem. Csöndben Ültem a vízparton, s arcom a hűs szellő mosta. Néztem álmatagon a csöndes vízi posta, a hullám verését. Beszélgettek, adták a híreket, apró nyelvecskéjük locsogott, fecsegett. Titkokat mondtak a parti homoknak, s a homok nem felelt. Konokul hallgatott. A víz meg csak locsogott, locsogott. ­-I-,-• •, •„ II UWüU U' ,1 OJ SZO 5 * 1957. december 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom