Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-07 / 339. szám, szombat

VÍTÄ Ä CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÄGÄMK LEVELÉRŐL SOK A TENNIVALÓ A párt levelével kapcsolatos vitában dolgozóink kisebb-nagyobb hibákat tárnak fel, amelyek különböző formákban, de gátolják a termelés növekedését. Sok helyen apró-cseprő dolgokról vitáznak, ám ha körültekintőbben szemléljük a kérdéseket, meglátjuk azt is, hogy az apro kérdesek alapos elemzése a legfontosabb kérdést — a mezőgazdasági termelés növelését segítik elő. A Sladký Dvory-i Állami Gazdaság pártszervezete is megtárgyalta a párt levelét. A vitában többen felszólaltak. Például Hercegh József, azt állattenyésztési csoportvezető ,, , .. ' . . ^ I katreszeket csak Brunnben, vagy Praarról beszélt, milyen hibák mutatkoz- . a

j n n K'j.n Wi oftift Kac7ara7m , fejezték ki ezzel s kérik a párt Központi Bizottságát, vizsgálja meg a kérdést s lehetőleg hasson oda, hogy egy gépalkatrész-raktár létesüljön a közelben, például Nyitrán, mivel ez ideig alnak az állati termékek előállításában. A sertéstenyésztésben hiányolta, hogy nincsenek megfelelő anyaállatok s ennek következtében kevés a szaporodás, ugyanakkor annál több az elhullás. Tóth Imre viszont a növénytermesztésben fennálló hibákat taglalta. Megemlítette, hogy a talaj — alacsony fekvése miatt — egyes termények termesztésére nem felel meg. Ezért szükségesnek tartja az alacsony fekvésű földek megjavítását, éspedig vízleeresztő csatornák létesítésével. Ebben a kérdésben kérte a felsőbb szervek támogatását is. Természetesen a talajt részben rigolírozással is meg lehet javítani: az alsó atkás réteget mélyebben össze kell keverni a felső termő réteggel, ami aztán lehetővé tenné az idáig meg nem termő növények termelését is. Az alacsony fekvésű talajnak — ami a földterület nyolcvan százalékát teszi ki — van egy másik hátránya is. A tavaszi vízállás nagyon késlelteti a talajelőkészítést és a vetést. A vitában felszólalt Sladký Géza műhelyvezető is, aki ismertette, mii v ' nehezen lehet a gazdasági gépek m, javításához alkatrészeket beszerezni. — Vannak esetek — mondta —, amikor a gépek hónapokon kereszrtül kihasználatlanul állanak — alkatrészek hiánya miatt. Ez szintén akadálya a mezőgazdasági termelés fokozásának, mivel az agrotechnikai határidők betartását hátráltatja. A kérdés kedvező megoldásával kapcsolatban kifejezte azon nézetét, hogy a felsőbb szervek nagyobb gondot fordíthatnának az alkatrésziek biztosítására. A gyűlés résztvevői egyetértésüket gában lehetett beszerezni B eke Antal, a gazdaság vezetője felszólalásában rámutatott a gazdaság dolgozóinak helytelen munkaviszonyára. A gazdaság dolgozóinak mintegy húsz százaléka még egy hektár — vagy ennél is több — földet birtokol; ezek a dolgozók rontják a munkaerkölcsöt, mivel a munkából igen sokat hiányoznak és ezzel a termelés ütemesebb haladását hátráltatják. A párttagok e kérdés megoldásáról is beszéltek s elhatározták, hogy a fél hektáron felüli földterülettel bíró dolgozókat megnyerik az egységes földművesszövetkezetbe. A vitában több kérdés vetődött fel. A párttagok kötelességüknek tekintik, hogy a gazdaságban előforduló hibákat a termelés fokozásának érdekében rövides n kiküszöböljék. A Nagykeszi Állami Gazdaság pártszervezete a párt levelével kapcsolatban szintén foglalkozott a mezőgazdasági termelés növelésének kérdésével. Feltárták a termelésben előforduló hibákat, melyek eltávolításával lényegesen előbbre haladhatnak. Miről is volt szó? — Olajos László elmondta, hogy a növendékállatoknál nem érik el a tervezett súlyt. A teendőket is megmondta: — A tervezett átlagsúlyt csak abban az esetben érhetjük el, ha elegendő fehérje értékű takarmányt biztosítunk. És ez vonatkozik a tehenekre is. Ahhoz, hogy a tejhozamot növelni tudják és hogy egészséges, bangmentes tehenünk legyen — jő minőségű és elegendő sílótakarmányt keill termelniük. A téli hónapokat munkánk megjavítására használjuk fel A párt Központi Bizottságának levelét a kúntapolcai HNB tagjai is gondosan megvitatták. A vita során rájöttünk, hogy milyen hibákat követünk el az irányításban, ami fékezőleg hatott a falu gazdasági és kulturális fejlődésére. A legnagyobb fogyatékosságot abban látom, hogy kevésbé igyekeztünk bevonni a lakosságot és a HNB tagjait a nemzeti bizottság munkájába. A nemzeti bizottság tagjait sok esetben csupán az állatállomány összeírásának alkalmával, vagy hasonló statisztika elkészítése idején bíztuk meg részletfeladatokkal. Ezek után nem csoda, ha az eredmények sem voltak szembeötlők. Egyébként községünk abban a szerencsés helyzetben van, hogy a lakosságot a mezőgazdaság mellett a helyi vasöntőde-üzem is foglalkoztatja. Ha ez egyrészt szerencsének mondható, a másik oldalon, a mezőgazdasági termelésben kedvezőtlenül befolyásolja a termelés növelésére irányuló igyekezetünket. Határunk, mely 274 hektárnyi területet foglal magában, igen gazdag termelési feltételekkel rendelkezik. Mégis, ha a begyűjtés eredményeit vizsgáljuk, rádöbbenünk, hogy községi viszonylatban sem a sertéshús-, tej-, de a tojásbegyűjtés tervét sem teljesítettük. Mindez azért történhetett meg, mert a termelők, egyben üzemi dolgozók is, nem használják ki eléggé a lehetőségeket s nem tartják be az agrotechnikai eljárásokat. Ez a mulasztás aztán igen nagy terméskieséssel bosszulja meg magát. A téli időszakban azonban arra törekszünk, hogy a nőbizottság, a HNB tagjai és az állandó bizottságok bevonásával megteremtsük a szövetkezet megalakításának feltételeit. Ehhez minden lehetőségünk adva van, mert a falusi és az üzemi pártszervezet legfejlettebb tagjait bocsátja rendelkezésünkre. Ha a szövetkezeti gazdálkodásról beszéltem, meg kell mondanom, igen felelősségteljes és nehéz feladat megoldására vállalkoztunk. Ugyanis évekkel ezelőtt 131 hektáron folyt már közös gazdálkodás a faluban. Azonban a járási nemzeti bizottság részéről nem kaptuk meg a szükséges támogatást és a szövetkezet tagjai — az alacsony terméseredmények láttán, — abbahagyták a gazdálkodást. Azóta többször próbálkoztunk a szövetkezet megszervezésével, de amint már előbb is említettem, nem támaszkodtunk eléggé a HNB tagjaira, a lakosságra s fáradozásunk eredménytelen maradt. Mindenesetre ezután nagyobb segítséget várunk a járási nemzeti bizottság tanácsától es az egyes szakosztályoktól. Ennek a segítségnek azonban sokrétűbben kell megnyilvánulnia, mert eddig csupán akkor jöttek ki hozzánk a járástól, ha a begyűjtést, vagy egyéb, a nemzeti bizottság hatáskörébe tartozó kérdések gyors letárgyalását kellett megejtenünk. Hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségeket miképpen fogjuk kihasználni a lakosság megnyerésére és bevonására, szükséges még, hogy községünk az építkezési anyagok kiutalásában se legyen a járás mostoha gyereke. Bízunk azonban abban, hogy munkánk megjavításával kiérdemeljük a járás nagyobb megbecsülését és feladataink teljesítéséhez megkapjuk a fokozottabb támogatást. Bogdán Erzsébet, a HNB titkára S hogy a gépek körül sincs minden rendjén — erről a vitában szintén szó esett. Megemlítették, hogy a répaszedő kombájnt jó lenne továbbfejleszteni. Jó dolog a kukorica- és silókombájn is — mondták —, csak gyenge a konstrukciójuk. Az aratógépekhez viszont nehezen lehet alkatrészeket kapni. Többen foglalkoztak a föld megművelésével, illetve trágyázásával. Hiányolták, hogy a gazdaságnak nincsenek kiépített trágyatelepei s így sok a tápanyagveszteség. Hasonló a helyzet a műtrágya elraktározásánál is. A gazdaságnak nincs rendes raktára s a műtrágya az eső következtében kilúgozódik; továbbá gyakran előfordul, hogy a gazdaság az egyes műtrágyafélékből többet raktároz el, mint amennyire szükség van s ez megkövesedik. így nemcsak értékéből veszít, hanem az előkészítése is többe kerül. Ezért elhatározták, hogy az üzemi iskolában ezentúl többet kell foglalkozni a műtrágya tápanyagtartalmával, helyes kezelésével, hogy gazdaságosabban kihasználhassák. Szükségesnek látják a savanyú talaj meszelését a cukorgyári mésziszap kihordásával, ami lényegesen elősegíti miajd a hektárhozamok emelkedését. Ezenkívül teljes mértékben rá akarnak térni a pillangós növények termesztésére, ami az állattenyésztés számára biztosítja a fehérjében gazdag takarmányalapot, s ugyanakkor jó előveteménye az őszi gabonaféléknek. Megbeszélték még az állatállomány növelésének kérdését is. Ezen a téren nagyobb súlyt kell fektetni a tenyészállatok kiválasztására, hogy ezáltal is növeljék az állattenyésztés hasznosságát. íme, néhány kiragadott kérdés, melylyel a két állami gazdaság pártszervezete megkezdte a párt levelével kapcsolatos vitát. Most az a fontos, hogy a később felmerülő kérdések se maradjanak figyelmen kívül. Tartsanak számon minden megjegyzést, javaslatot, s ami a legfontosabb: — ezek elintézése a mezőgazdaságii termelés növelése érdekében történjék. (kS) Kevesebb levelezést, ^ több személyes segítséget Hosszúréten sokat beszéltek ezelőtt a szövetkezet megalakításának lehetőségeiről. Ennek a többéves eszmecserének meg is volt az eredménye, mert a folyó év nyarán 340 hektáron megindult a közös gazdálkodás. Abban, hogy a szövekezetet sikerült létrehozni, a pártszervezet mellett igen nagv érdemei vannak a HNB tagjainak is, akik három kivételével elsők között írták alá a belépési nyilatkozatot. A párt Le véle tehát abban az időszakban érkezett, amikor a szövetkezet tagjai a jövő óv gazdag termésének alapjait rakták le az őszi munkák elvégzésével. Miután a mezőgazdasági területnek még csupán 50 százaléka tartozik a közös gazdálkozáshoz, arra vesszük az irányt, hogy még több kis- és középparaszttal növeljük a meglévő tagság létszámát. A szövetkezet bővítéséhez minden feltételt biztosítottunk azáltal, hogy aktivizáltuk a helyi nemzeti bizottság tagjait. Zsila József elvtárs, alkit községünk lakosai is teljes egyetértésben választottak meg a KNB tagjául, szintén sokat dolgozik választókörzetében, beszél a nyilvános gyűléseken, a családi otthonokban, hogy a kívülállóik is megértsék: helyük a közös gazdálkodásban van. Mindenesetre a párt levele több igen fontos feladat megvalósítását irányozza elő. Egyik ilyen lényegbevágó kérdés a lakosságinak nyújtott szolgáltatások bővítése és megjavítása, amibein a helyi nemzeti bizottságra igen nagy feladat hárul. Nálunk' különösképpen az építkezési- és javítócsoport megszervezése időszerű, mely szolgálatokra igen nagy szüksége van a lakosságnak. Ezenkívül fontosnak tartam megemlíteni, hogy a rozsnyói járásban csupán hat községben nincs még kiépítve a villanyhálózat, ezek egyikébe mi is beletartozunk. Ügy hírlik. azonban, a közeljövőben községünket is bekapcsolják a villanyhálózatba. Addig is természetesen lényeges közleMátási kérdésről. a petróleumellátás folyamatosságáról kell gondoskodnunk. Az elárusítóhely vezetője ugyanis panasszal fordult hozzánk, hogy a Chema nemzeti vállalat, mely a petróleumellátásról gondoskodik, csak időközönként és nem a megrendelésnek megfelelően szállítja az árut, a petróleumos hordók visszaküldésének záros határideje viszont zavarokat okoz az elosztásban. Miért nem lehetne a rendeléseket folyamatosain leszállítani, hiszen a petróleum is fontos cikk ott, ahová még mindig nem jutott el a villanyfény? Az irányítás megjavításával kapcsolatosan szólnom keld egyrészt a helyi nemzeti bizottság' tevékenységéről, másrészt a járási nemzeti bizottság által nyújtott segítségről. Elmondhatom, hogy szoros kapcsolatban állunk a JNB tanácsával, ami főleg Csapó László elvtárson, a JNB kiküldöttjén keresztül érvényesül, aki hetenként egy nap a községben tartózkodik. Ilyenkor beszélgetünk a legfontosabb határozatok teljesítéséről és annak módozatairól. Ezek után mégis furcsának tűniik, hogy havonként több mint hetven levelet kézbesít címünkre a pcsta a járási nemzeti bizottságról. Egyes esetekben pedig az egyes szakosztályok szabály-ellenesen utásításokat is küldenek a helyi nemzeti bizottságnak végrehajtás végett. Ügy látszik, nem ismerik eléggé a nemzeti bizottságokról szóló törvényt, nincsenek tisztában az alárendeltség szerepének jelentőségével. Ez a jelenség arra indított, hogy javaslatot terjesszek elő arra vonatkozólag: A járás az instruktoron keresztül, a megválasztott szervek és funkcionáriusok útján kerüljön közelebb a községek kérdéseihez s csökkentse a levelezést, ehelyett közvetlenül segítse a helyi nemzeti bizottság munkáját. A jövő célkitűzései és a választási programterv teljesítése tekintetében úgy döntöttünk, hogy a volt fogyasztási szövetkezet tágas heíylségiét, — amely most használhatatlan állapotban van — kultúrházzá alakítjuk át. A falu lakosságának mozgósításával ezt a feladatot meg tudjuk valósítani. Siskovics József, a HNB titkára, Ha a vezetőség előzőSeg nem jön össze A

felsőszeli kultúrház rég látott annyi embert, mint szerdán este. Hideg volt napközben, este is, de a nép egyre gyűlt, teltek a széksorok. Kisebb csoportokban beszélgettek a napi eseményekről, • közös dolgokról. Aztán Divičán Pál, a szövetkezet elnöke emelkedett szólásra, s a széksorokban elült a zaj. A szövetkezeti tagsággal az elnök ismertette pártunk mezőgazdasági politikájának célkitűzéseit 1960-ig. Számok kerültek elő, egy hektáron száztíz kiló sertéshúst, ötven kiló marhahúst, hatszázhatvan liter tejet, négyszázhetven tojást kell termelni. S gondolatban az ember előtt bontakozni" kezd a helyzet, ismerve a szövetkezet jelenlegi gazdálkodását főbb vonásokban. És várja, hogy a tagok közül valaki megszólaljon, kíváncsi rá, mennyire értik meg az emberek, mirői is van szó tulajdonképpen, mit is akar pártunk ő érettük. Mert arról van szó, hogy az emberék megértsék, — magukévá tegyék — jövőjüket. Ezt magyarázta — nagyon helyesen — Balušík elvtárs is, a járási nemzeti bizottságról. Az idén a szövetkezet bugyellárisa megint nem lesz olyan hasas, ahogy számították, mert az állattenyésztésből a jövedelem nem üti meg a tervezettet, jó félmillió korona elmarad. Miért? Például azért, mert a szabadáron tervezett kétszáz mázsa sertéshúsból eddig még egy dekát sem adtak Jse. Az év elejétől a sertéshúsbeadást hetvennégy százalékra teljesítik. C ami ezzel szorosan összefügg. ** A szövetkezetben ma egy hektárra számítva negyven kiló sertéshúst termelnek! Ügyancsak igyeKezni kell, hogy 1960-ig elérjék a hektárra számított száztíz kiló húster.melést. Az igyekezet, mint elvont fogalom mit sem jelentene. Kevesen értenék meg. Ellenben könnyebben megértik, ha azt mondjuk, azért kell többet termelni, hogy szabadáron is minél többet beadhassanak, mert 6,40 korona meg 13—16 korona között nagy a különbség. A zsebet érintik a dolgok, s hanem gondolkodunk, dolgozunk helyesen, önkezünkkel nyúlunk a saját zsebünkbe, s dobjuk sárba a pénzt. S hogy ne beszéljünk csak a szó kedvéért, nézzük meg a szövetkezet tehénállományát is, a fejéshozamot. Erről azért is kell szólni, mert a vitában olyan hangok is hallatszottak, hogy a gyenge tejhozam fő oka a gyenge istálló. Nem lehet mindent csak a gyenge istállókra kenni. Maga a helyzet, az évközben ellenőrzött tejhozam cáfolja meg ezt a sántikáló „állítást". A változó tejhozamot, hogy mikor zölddel etettek, kevesebbet fejtek, mint máskor, azt már az istálló számlajára igazán nem lehet felírni. Itt az emberekben a hiba, hogy ez etetési technikát nem tartják be, ahogy kellene. Erre vezethető vissza, hogy a tavalyihoz viszonyítva csökkent az idén a tejhozam. Farkas Mihály zootechnikusnak erről beszélnie kellett volna a gyűlésen, ezenkívül le kellett volna vonni a tanulságot a borjú-! és malacelhullásból, amely tizenhat-tizenhat százalékot mutat. Szólni kellett volna arról is, miért olyan alacsony a malacelválasztás százaléka, 6,3 anyasertésenként, míg Körtvélyesen 11. C arkas Mihály elvtárs er.-ől nem • szólt. Szép dolog, hogy a .szövetkezet ötven üszőt vásárolt Csehországból, de még szebb lenne, ha azt jelenthették volna ki, ötven üszőt eladnak valamelyik szövetkezetnek. Hogy elérjék a hektárra számított hatszázhatvan literes tejhozamot, száz hektárra számítva huszonnyolc tehenet kel! tartaniok, egyenként kétezer négyszáz literes tejhozammal. Ma tizenöt tehén jut eyy hektárra, s így a százalékemelkedé.s nagy igyekezetet követel, hogy nagyobb legyen a jövedelmük. A kétezer harmincnyolc korona hektáronkénti jövedelem kevés, ha mellé állítjuk a körtvélyesi szövetkezetet, ahol ötezer négyszázkilencvenegy korona a hektáronkénti bevétel. E két szám, két eredmény között óriási a különbség. A felsőszeliek i eredményeit az is csonkítja, hogy ä tyúktenyésztésük nagyon gyenge. A tojáshozam tíz hónap alatt egy hektárra harminc darab. Ha négyszázhetven tojást akarnak termeini egy hektár földre számítva, akkor kb. negy tyúkot kell tartaniok hektáronként. Most viszont még egy tyúk sem jut egy hektárra. |\ ióhéjban ezek azok a kérdések, amelyek az állatállomány növelését szorgalmazzák. A feladatkomplexumban előtolakodik egy másik, ezzel szorosan összefüggő kérdés is, az építkezés. Igazán örvanideíes, hogy a szövetkezetben öntevékenység tapasztalat0, s Baffay és Kontár elvtársak biztosak a dcigukban, hogy a juhaítol idejében el is készül. Ezek a ideiglenes épületek, ha szükségmegoldások is, a jelenlegi időszakban nagyon fontosak, mert csökkentik az istái'ők túlzsúfoltságát. Ezért építeni kell, felhasználni a helyi anyagforrásokat. Odáig jutottunk, hogy igen rövid áttekintést szerezhettünk a felsősze1; szövetkezet helyzetéről, a gyűlésen, amelyen a tagság megvitatta pártunk 'eveiét. Mielőtt azonban pontot tennénk az írás végére — s hogy mások is okuljanak belőle — mondjuk meg, m: volt a gyűlés jó és gyenge oldala. Engedjük át a szót ismét Divican Pál elnöknek, aki a köv3tkező határozati javaslatot terjesztette a tagság elé: - A munkacsoportok és a vezetőség mégegyszer megvitatják pártunk levelét, stb ... S hogy a gyűlés nem hozta meg azt, amit tőle várt.uni< megmagyarázza a határozati javaslat, s maga Záiudský elvtárs is, amikor azt mondta. hogy a vezetőség ram jött össze a taggyűlés előtt. S egyúttal fényt vet a pártbizottság hibájára is. hogy ilyen fontos feladatnak, mint pártunk levele, kevés figyeln-et szentelt. A gyűlés megmutatta, van kezdeményezés a szövet!: zetesektfn. A vezetőség azonban legyen rugalmasabb, s elsős írban a kommunistáK. Géreez Árpád ÜT SZÔ 6 -ír 1957. éHMmkm %