Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-07 / 339. szám, szombat

VÍTÄ Ä CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÄGÄMK LEVELÉRŐL SOK A TENNIVALÓ A párt levelével kapcsolatos vitában dolgozóink kisebb-nagyobb hi­bákat tárnak fel, amelyek különböző formákban, de gátolják a terme­lés növekedését. Sok helyen apró-cseprő dolgokról vitáznak, ám ha körültekintőbben szemléljük a kérdéseket, meglátjuk azt is, hogy az apro kérdesek alapos elemzése a legfontosabb kérdést — a mezőgaz­dasági termelés növelését segítik elő. A Sladký Dvory-i Állami Gazdaság pártszervezete is meg­tárgyalta a párt levelét. A vitában töb­ben felszólaltak. Például Hercegh Jó­zsef, azt állattenyésztési csoportvezető ,, , .. ' . . ^ I katreszeket csak Brunnben, vagy Pra­arról beszélt, milyen hibák mutatkoz- . a j n n K'j.n Wi oftift Kac7ara7m , fejezték ki ezzel s kérik a párt Köz­ponti Bizottságát, vizsgálja meg a kér­dést s lehetőleg hasson oda, hogy egy gépalkatrész-raktár létesüljön a közel­ben, például Nyitrán, mivel ez ideig al­nak az állati termékek előállításában. A sertéstenyésztésben hiányolta, hogy nincsenek megfelelő anyaállatok s en­nek következtében kevés a szaporodás, ugyanakkor annál több az elhullás. Tóth Imre viszont a növénytermesz­tésben fennálló hibákat taglalta. Megemlítette, hogy a talaj — ala­csony fekvése miatt — egyes termé­nyek termesztésére nem felel meg. Ezért szükségesnek tartja az ala­csony fekvésű földek megjavítását, éspedig vízleeresztő csatornák léte­sítésével. Ebben a kérdésben kérte a felsőbb szervek támogatását is. Természetesen a talajt részben rigolírozással is meg lehet javítani: az alsó atkás réteget mélyebben össze kell keverni a felső termő réteggel, ami aztán lehetővé tenné az idáig meg nem termő növé­nyek termelését is. Az alacsony fek­vésű talajnak — ami a földterület nyolcvan százalékát teszi ki — van egy másik hátránya is. A tavaszi vízállás nagyon késlelteti a talajelőkészítést és a vetést. A vitában felszólalt Sladký Géza mű­helyvezető is, aki ismertette, mii v ' nehezen lehet a gazdasági gépek m, javításához alkatrészeket beszerezni. — Vannak esetek — mondta —, amikor a gépek hónapokon kereszrtül kihasználatlanul állanak — alkatré­szek hiánya miatt. Ez szintén aka­dálya a mezőgazdasági termelés fo­kozásának, mivel az agrotechnikai határidők betartását hátráltatja. A kérdés kedvező megoldásával kap­csolatban kifejezte azon nézetét, hogy a felsőbb szervek nagyobb gondot for­díthatnának az alkatrésziek biztosításá­ra. A gyűlés résztvevői egyetértésüket gában lehetett beszerezni B eke Antal, a gazdaság vezetője fel­szólalásában rámutatott a gazdaság dolgozóinak helytelen munkaviszonyá­ra. A gazdaság dolgozóinak mintegy húsz százaléka még egy hektár — vagy ennél is több — földet birto­kol; ezek a dolgozók rontják a mun­kaerkölcsöt, mivel a munkából igen sokat hiányoznak és ezzel a termelés ütemesebb haladását hátráltatják. A párttagok e kérdés megoldásáról is beszéltek s elhatározták, hogy a fél hektáron felüli földterülettel bíró dol­gozókat megnyerik az egységes föld­művesszövetkezetbe. A vitában több kérdés vetődött fel. A párttagok kötelességüknek tekintik, hogy a gazdaságban előforduló hibákat a termelés fokozásának érdekében rö­vides n kiküszöböljék. A Nagykeszi Állami Gazdaság pártszervezete a párt levelével kapcsolatban szintén foglal­kozott a mezőgazdasági termelés növe­lésének kérdésével. Feltárták a terme­lésben előforduló hibákat, melyek eltá­volításával lényegesen előbbre halad­hatnak. Miről is volt szó? — Olajos László elmondta, hogy a növendékál­latoknál nem érik el a tervezett súlyt. A teendőket is megmondta: — A tervezett átlagsúlyt csak abban az esetben érhetjük el, ha elegendő fehérje értékű takarmányt biztosítunk. És ez vonatkozik a tehenekre is. Ahhoz, hogy a tejhozamot növelni tud­ják és hogy egészséges, bangmentes tehenünk legyen — jő minőségű és elegendő sílótakarmányt keill termel­niük. A téli hónapokat munkánk megjavítására használjuk fel A párt Központi Bizottságának levelét a kúntapolcai HNB tagjai is gondosan megvitatták. A vita során rájöttünk, hogy milyen hi­bákat követünk el az irányításban, ami fékezőleg hatott a falu gaz­dasági és kulturális fejlődésére. A legnagyobb fogyatékosságot ab­ban látom, hogy kevésbé igyekez­tünk bevonni a lakosságot és a HNB tagjait a nemzeti bizottság munkájába. A nemzeti bizottság tagjait sok esetben csupán az ál­latállomány összeírásának alkalmá­val, vagy hasonló statisztika elké­szítése idején bíztuk meg részlet­feladatokkal. Ezek után nem csoda, ha az eredmények sem voltak szembeötlők. Egyébként községünk abban a szerencsés helyzetben van, hogy a lakosságot a mezőgazdaság mel­lett a helyi vasöntőde-üzem is fog­lalkoztatja. Ha ez egyrészt sze­rencsének mondható, a másik olda­lon, a mezőgazdasági termelésben kedvezőtlenül befolyásolja a ter­melés növelésére irányuló igyeke­zetünket. Határunk, mely 274 hek­tárnyi területet foglal magában, igen gazdag termelési feltételekkel rendelkezik. Mégis, ha a begyűjtés eredményeit vizsgáljuk, rádöbbe­nünk, hogy községi viszonylatban sem a sertéshús-, tej-, de a tojás­begyűjtés tervét sem teljesítettük. Mindez azért történhetett meg, mert a termelők, egyben üzemi dolgozók is, nem használják ki eléggé a lehetőségeket s nem tart­ják be az agrotechnikai eljáráso­kat. Ez a mulasztás aztán igen nagy terméskieséssel bosszulja meg magát. A téli időszakban azonban arra törekszünk, hogy a nőbizottság, a HNB tagjai és az állandó bizottsá­gok bevonásával megteremtsük a szövetkezet megalakításának fel­tételeit. Ehhez minden lehetősé­günk adva van, mert a falusi és az üzemi pártszervezet legfejlettebb tagjait bocsátja rendelkezésünk­re. Ha a szövetkezeti gazdálkodásról beszéltem, meg kell mondanom, igen felelősségteljes és nehéz fel­adat megoldására vállalkoztunk. Ugyanis évekkel ezelőtt 131 hek­táron folyt már közös gazdálko­dás a faluban. Azonban a járási nemzeti bizottság részéről nem kaptuk meg a szükséges támoga­tást és a szövetkezet tagjai — az alacsony terméseredmények láttán, — abbahagyták a gazdálkodást. Azóta többször próbálkoztunk a szövetkezet megszervezésével, de amint már előbb is említettem, nem támaszkodtunk eléggé a HNB tagjaira, a lakosságra s fáradozá­sunk eredménytelen maradt. Mindenesetre ezután nagyobb segítséget várunk a járási nem­zeti bizottság tanácsától es az egyes szakosztályoktól. Ennek a segítségnek azonban sokrétűbben kell megnyilvánulnia, mert eddig csupán akkor jöttek ki hozzánk a járástól, ha a begyűjtést, vagy egyéb, a nemzeti bizottság hatás­körébe tartozó kérdések gyors le­tárgyalását kellett megejtenünk. Hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségeket miképpen fogjuk ki­használni a lakosság megnyerésére és bevonására, szükséges még, hogy községünk az építkezési anyagok kiutalásában se legyen a járás mostoha gyereke. Bízunk azonban abban, hogy munkánk megjavításával kiérdemeljük a já­rás nagyobb megbecsülését és fel­adataink teljesítéséhez megkapjuk a fokozottabb támogatást. Bogdán Erzsébet, a HNB titkára S hogy a gépek körül sincs minden rendjén — erről a vitában szintén szó esett. Megemlítették, hogy a ré­paszedő kombájnt jó lenne tovább­fejleszteni. Jó dolog a kukorica- és silókombájn is — mondták —, csak gyenge a konstrukciójuk. Az arató­gépekhez viszont nehezen lehet al­katrészeket kapni. Többen foglalkoztak a föld megmű­velésével, illetve trágyázásával. Hiá­nyolták, hogy a gazdaságnak nincsenek kiépített trágyatelepei s így sok a táp­anyagveszteség. Hasonló a helyzet a műtrágya elraktározásánál is. A gaz­daságnak nincs rendes raktára s a mű­trágya az eső következtében kilúgozó­dik; továbbá gyakran előfordul, hogy a gazdaság az egyes műtrágyafélékből többet raktároz el, mint amennyire szükség van s ez megkövesedik. így nemcsak értékéből veszít, hanem az előkészítése is többe kerül. Ezért el­határozták, hogy az üzemi iskolában ezentúl többet kell foglalkozni a mű­trágya tápanyagtartalmával, helyes ke­zelésével, hogy gazdaságosabban ki­használhassák. Szükségesnek látják a savanyú ta­laj meszelését a cukorgyári mésziszap kihordásával, ami lényegesen elősegíti miajd a hektárhozamok emelkedését. Ezenkívül teljes mértékben rá akarnak térni a pillangós növények termesztésére, ami az állattenyésztés számára biz­tosítja a fehérjében gazdag takar­mányalapot, s ugyanakkor jó előve­teménye az őszi gabonaféléknek. Megbeszélték még az állatállomány növelésének kérdését is. Ezen a téren nagyobb súlyt kell fektetni a tenyész­állatok kiválasztására, hogy ezáltal is növeljék az állattenyésztés hasznossá­gát. íme, néhány kiragadott kérdés, mely­lyel a két állami gazdaság pártszerve­zete megkezdte a párt levelével kap­csolatos vitát. Most az a fontos, hogy a később felmerülő kérdések se ma­radjanak figyelmen kívül. Tartsanak számon minden megjegyzést, javasla­tot, s ami a legfontosabb: — ezek el­intézése a mezőgazdaságii termelés nö­velése érdekében történjék. (kS) Kevesebb levelezést, ^ több személyes segítséget Hosszúréten sokat beszéltek ez­előtt a szövetkezet megalakításá­nak lehetőségeiről. Ennek a több­éves eszmecserének meg is volt az eredménye, mert a folyó év nyarán 340 hektáron megindult a közös gazdálkodás. Abban, hogy a szövekezetet sikerült létrehozni, a pártszervezet mellett igen nagv érdemei vannak a HNB tagjainak is, akik három kivételével elsők között írták alá a belépési nyilat­kozatot. A párt Le véle tehát abban az idő­szakban érkezett, amikor a szövet­kezet tagjai a jövő óv gazdag ter­mésének alapjait rakták le az őszi munkák elvégzésével. Miután a mezőgazdasági területnek még csu­pán 50 százaléka tartozik a kö­zös gazdálkozáshoz, arra vesszük az irányt, hogy még több kis- és kö­zépparaszttal növeljük a meglévő tagság létszámát. A szövetkezet bővítéséhez min­den feltételt biztosítottunk azáltal, hogy aktivizáltuk a helyi nemzeti bizottság tagjait. Zsila József elv­társ, alkit községünk lakosai is tel­jes egyetértésben választottak meg a KNB tagjául, szintén sokat dol­gozik választókörzetében, beszél a nyilvános gyűléseken, a családi ott­honokban, hogy a kívülállóik is megértsék: helyük a közös gazdál­kodásban van. Mindenesetre a párt levele több igen fontos feladat megvalósítását irányozza elő. Egyik ilyen lényeg­bevágó kérdés a lakosságinak nyújtott szolgáltatások bővítése és megjavítása, amibein a helyi nemze­ti bizottságra igen nagy feladat hárul. Nálunk' különösképpen az építkezési- és javítócsoport meg­szervezése időszerű, mely szolgála­tokra igen nagy szüksége van a lakosságnak. Ezenkívül fontosnak tartam meg­említeni, hogy a rozsnyói járásban csupán hat községben nincs még kiépítve a villanyhálózat, ezek egyikébe mi is beletartozunk. Ügy hírlik. azonban, a közeljövőben községünket is bekapcsolják a villanyhálózatba. Addig is termé­szetesen lényeges közleMátási kér­désről. a petróleumellátás folya­matosságáról kell gondoskodnunk. Az elárusítóhely vezetője ugyan­is panasszal fordult hozzánk, hogy a Chema nemzeti vállalat, mely a petróleumellátásról gondoskodik, csak időközönként és nem a meg­rendelésnek megfelelően szállítja az árut, a petróleumos hordók visszaküldésének záros határideje viszont zavarokat okoz az elosztás­ban. Miért nem lehetne a rendelé­seket folyamatosain leszállítani, hiszen a petróleum is fontos cikk ott, ahová még mindig nem jutott el a villanyfény? Az irányítás megjavításával kap­csolatosan szólnom keld egyrészt a helyi nemzeti bizottság' tevékeny­ségéről, másrészt a járási nemzeti bizottság által nyújtott segítségről. Elmondhatom, hogy szoros kap­csolatban állunk a JNB tanácsával, ami főleg Csapó László elvtárson, a JNB kiküldöttjén keresztül ér­vényesül, aki hetenként egy nap a községben tartózkodik. Ilyenkor beszélgetünk a legfontosabb ha­tározatok teljesítéséről és annak módozatairól. Ezek után mégis furcsának tűniik, hogy havonként több mint hetven levelet kézbe­sít címünkre a pcsta a járási nemzeti bizottságról. Egyes ese­tekben pedig az egyes szakosztá­lyok szabály-ellenesen utásításokat is küldenek a helyi nemzeti bizott­ságnak végrehajtás végett. Ügy látszik, nem ismerik eléggé a nem­zeti bizottságokról szóló törvényt, nincsenek tisztában az alárendelt­ség szerepének jelentőségével. Ez a jelenség arra indított, hogy javaslatot terjesszek elő arra vo­natkozólag: A járás az instrukto­ron keresztül, a megválasztott szervek és funkcionáriusok útján kerüljön közelebb a községek kér­déseihez s csökkentse a levelezést, ehelyett közvetlenül segítse a helyi nemzeti bizottság munkáját. A jövő célkitűzései és a válasz­tási programterv teljesítése te­kintetében úgy döntöttünk, hogy a volt fogyasztási szövetkezet tá­gas heíylségiét, — amely most használhatatlan állapotban van — kultúrházzá alakítjuk át. A falu lakosságának mozgósításával ezt a feladatot meg tudjuk valósítani. Siskovics József, a HNB titkára, Ha a vezetőség előzőSeg nem jön össze A felsőszeli kultúrház rég látott annyi embert, mint szerdán este. Hideg volt napközben, este is, de a nép egyre gyűlt, teltek a szék­sorok. Kisebb csoportokban beszél­gettek a napi eseményekről, • közös dolgokról. Aztán Divičán Pál, a szö­vetkezet elnöke emelkedett szólásra, s a széksorokban elült a zaj. A szövetkezeti tagsággal az elnök ismertette pártunk mezőgazdasági politikájának célkitűzéseit 1960-ig. Számok kerültek elő, egy hektáron száztíz kiló sertéshúst, ötven kiló marhahúst, hatszázhatvan liter tejet, négyszázhetven tojást kell termelni. S gondolatban az ember előtt bonta­kozni" kezd a helyzet, ismerve a szö­vetkezet jelenlegi gazdálkodását főbb vonásokban. És várja, hogy a tagok közül valaki megszólaljon, kíváncsi rá, mennyire értik meg az emberek, mirői is van szó tulajdonképpen, mit is akar pártunk ő érettük. Mert arról van szó, hogy az embe­rék megértsék, — magukévá tegyék — jövőjüket. Ezt magyarázta — na­gyon helyesen — Balušík elvtárs is, a járási nemzeti bizottságról. Az idén a szövetkezet bugyellárisa megint nem lesz olyan hasas, ahogy számították, mert az állattenyésztés­ből a jövedelem nem üti meg a ter­vezettet, jó félmillió korona elma­rad. Miért? Például azért, mert a szabadáron tervezett kétszáz mázsa sertéshúsból eddig még egy dekát sem adtak Jse. Az év elejétől a ser­téshúsbeadást hetvennégy százalékra teljesítik. C ami ezzel szorosan összefügg. ** A szövetkezetben ma egy hek­tárra számítva negyven kiló sertés­húst termelnek! Ügyancsak igyeKez­ni kell, hogy 1960-ig elérjék a hek­tárra számított száztíz kiló húster­.melést. Az igyekezet, mint elvont fogalom mit sem jelentene. Kevesen értenék meg. Ellenben könnyebben megértik, ha azt mondjuk, azért kell többet termelni, hogy szabadáron is minél többet beadhassanak, mert 6,40 koro­na meg 13—16 korona között nagy a különbség. A zsebet érintik a dolgok, s hanem gondolkodunk, dolgozunk helyesen, ön­kezünkkel nyúlunk a saját zsebünkbe, s dobjuk sárba a pénzt. S hogy ne beszéljünk csak a szó kedvéért, néz­zük meg a szövetkezet tehénállo­mányát is, a fejéshozamot. Erről azért is kell szólni, mert a vitában olyan hangok is hallatszottak, hogy a gyen­ge tejhozam fő oka a gyenge istálló. Nem lehet mindent csak a gyenge istállókra kenni. Maga a helyzet, az évközben ellenőrzött tejhozam cáfolja meg ezt a sántikáló „állítást". A vál­tozó tejhozamot, hogy mikor zölddel etettek, kevesebbet fejtek, mint más­kor, azt már az istálló számlajára igazán nem lehet felírni. Itt az em­berekben a hiba, hogy ez etetési technikát nem tartják be, ahogy kel­lene. Erre vezethető vissza, hogy a tavalyihoz viszonyítva csökkent az idén a tejhozam. Farkas Mihály zoo­technikusnak erről beszélnie kellett volna a gyűlésen, ezenkívül le kellett volna vonni a tanulságot a borjú-! és malacelhullásból, amely tizenhat-tizen­hat százalékot mutat. Szólni kellett volna arról is, miért olyan alacsony a malacelválasztás százaléka, 6,3 anya­sertésenként, míg Körtvélyesen 11. C arkas Mihály elvtárs er.-ől nem • szólt. Szép dolog, hogy a .szö­vetkezet ötven üszőt vásárolt Cseh­országból, de még szebb lenne, ha azt jelenthették volna ki, ötven üszőt eladnak valamelyik szövetkezetnek. Hogy elérjék a hektárra számított hatszázhatvan literes tejhozamot, száz hektárra számítva huszonnyolc tehenet kel! tartaniok, egyenként kétezer négyszáz literes tejhozammal. Ma tizenöt tehén jut eyy hektárra, s így a százalékemelkedé.s nagy igye­kezetet követel, hogy nagyobb le­gyen a jövedelmük. A kétezer har­mincnyolc korona hektáronkénti jö­vedelem kevés, ha mellé állítjuk a körtvélyesi szövetkezetet, ahol ötezer négyszázkilencvenegy korona a hektá­ronkénti bevétel. E két szám, két eredmény között óriási a különbség. A felsőszeliek i eredményeit az is csonkítja, hogy ä tyúktenyésztésük nagyon gyenge. A tojáshozam tíz hónap alatt egy hek­tárra harminc darab. Ha négyszáz­hetven tojást akarnak termeini egy hektár földre számítva, akkor kb. negy tyúkot kell tartaniok hektáronként. Most viszont még egy tyúk sem jut egy hektárra. |\ ióhéjban ezek azok a kérdé­sek, amelyek az állatállomány növelését szorgalmazzák. A feladat­komplexumban előtolakodik egy má­sik, ezzel szorosan összefüggő kér­dés is, az építkezés. Igazán örvanide­íes, hogy a szövetkezetben öntevé­kenység tapasztalat0, s Baffay és Kontár elvtársak biztosak a dciguk­ban, hogy a juhaítol idejében el is készül. Ezek a ideiglenes épületek, ha szükségmegoldások is, a jelenlegi időszakban nagyon fontosak, mert csökkentik az istái'ők túlzsúfoltsá­gát. Ezért építeni kell, felhasználni a helyi anyagforrásokat. Odáig jutottunk, hogy igen rövid áttekintést szerezhettünk a felsősze­1; szövetkezet helyzetéről, a gyűlésen, amelyen a tagság megvitatta pártunk 'eveiét. Mielőtt azonban pontot ten­nénk az írás végére — s hogy mások is okuljanak belőle — mondjuk meg, m: volt a gyűlés jó és gyenge oldala. Engedjük át a szót ismét Divican Pál elnöknek, aki a köv3tkező hatá­rozati javaslatot terjesztette a tag­ság elé: - A munkacsoportok és a vezető­ség mégegyszer megvitatják pártunk levelét, stb ... S hogy a gyűlés nem hozta meg azt, amit tőle várt.uni< megmagyaráz­za a határozati javaslat, s maga Zá­iudský elvtárs is, amikor azt mond­ta. hogy a vezetőség ram jött össze a taggyűlés előtt. S egyúttal fényt vet a pártbizottság hibájára is. hogy ilyen fontos feladatnak, mint pártunk levele, kevés figyeln-et szentelt. A gyűlés megmutatta, van kezde­ményezés a szövet!: zetesek­tfn. A vezetőség azonban legyen ru­galmasabb, s elsős írban a kommunis­táK. Géreez Árpád ÜT SZÔ 6 -ír 1957. éHMmkm %

Next

/
Oldalképek
Tartalom