Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-01 / 333. szám, vasárnap

Versenyezzünk a békés építésben, az alkotó munkában (Folytatás a 4. oldalról) ember van, aki isten nevével leplezi a társadalom ellen elkövetett gaztetteit. Mi az ilyen emberek ellen mindig harcolni fogunk, leleplezzük cselekedeteiket, megmutatjuk az embereknek az erkölcsi és szellemi felszabadulás igazi útját. E harcban a győzelem a mi szocialista rendszerünk oldalán lesz. És önök sohase uszítsák ellenünk az amerikai népet azért, mert ateisták vagyunk. Mihelyt megértik céljaink és tetteink nemességét, megvetéssel fordulnak el azoktól, akik ellenünk akarják uszítani őket és akik új háborúba sodorják őket, olyan háborúba, amely az emberiségnek sok vérbe, óriási áldozatokba fog kerülni. Visszaemlékszem egy mesére, amelyet valaha olvastam s mely a következő esetről szól. A rablók meggyiltak egy embert és kifosztották. Holmija között egy darab szalonnát találtak. Egy idő múlva a rablók pihenni tértek és meg akarták enni a szalonnát. Már osztozni akartak rajta, s egyszerre az egyik rabló azt kérdezte, milyen nap van ma? Azt válaszolták neki, hogy' szerda vagy péntek (nem emlékszem már, melyik napról volt szó a mesében.) Erre azt mondotta, hogy a szalonnát nem ehetik meg, mert a pravoszláv egyház tiltja, hogy szerdán és pénteken húst egyenek. Hát látják, mi történt. A rablók meggyilkoltak egy embert, elvették mindenét, amije volt, de a szalonnát, amit a meggyilkolttól loptak el, nem ették meg. Féltek, hogy bűnt követnek el, mert isten állítólag megtiltotta, hogy ezen a napon húsételt egyenek. Vajon egyes nyugati államférfiak tettei nem emlékeztetnek az ebben a mesében szereplő emberek álszent viselkedésére? Hisz istenre hivatkozva gyakran olyan dolgokat követnek el, amelyek pusztulást hoznak az emberek ezreire és millióira. Annak idején a gyarmatósitók nyereséghajszájukban a katonasággal együtt lelkészeiket küldték a leigázott országokba és — ahogy mondják — karddal és kereszttel igázták le a nemzeteket. A gyarmatosítók a leigázott országba magukkal hozták a keresztet és az evangéliumot és vallásukat rákényszerítették a nemzetekre. A népnek meghagyták az evangéliumot, de elvették gazdagságukat. Az egész világ tudott erről a rablásról, ezekről a csalásokról. Tehát inkább ne beszéljenek arról, hogyan vezették be a vallást az emberek szívébe, ne hívják segítségül az' istent a kizsákmányolt és elnyomott népek elleni harcban. Mindezek olyan módszerek, amelyeket a dolgozó nép már ismer. L. CONSIDINE: Tavaly Melbourneban tanúja voltam a szovjet sportolók pompás győzelmének az olimpiai játékokon. Ez a győzelem meglepetés volt sokak számára, főleg pedig az amerikalak számára, akik megszoktuk, hogy az ilyen versenyeken az Egyesült Államoké az elsőség. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, nem szándékoznake felajánlani Moszkvát az olimpiai játékok megrendezésére, mondjuk 1964-ben, annál is inkább, mert Moszkvának gyönyörű új stadionja van? N. SZ. HRUSCSOV: Látták a luzsnyiki stadionunkat? F. CONNIF: Igen, megtekintettük; valóban nagyszerű építkezés. Amikor három évvel ezelőtt itt jártunk, azon a helyen, ahol ma a stadion áll, néhány régi házikó volt, semmi más. Ma ez a hely egészen másképpen fest. N. SZ. HRUSCSOV: A stadion számos épülete rövid másfél esztendő alatt épült és szakértőink nézete szerint megfelel az olimpiai játékok megrendezésének. Örömmel üdvözölnénk hazánkban vendégül az olimpiai játékok résztvevőit. Általában meg kell mondani, hogy nagyon sok vendéget fogadunk a Szovjetunióban a világ valamennyi országából, közöttük az USA-ból is. Ajtóink vendégszeretően nyitva állanak valamennyi jóakaratú ember előtt, ami nem mondható el az USA-ról, ahová az amerikai hatóságok nyilvánvalóan félnek beengedni szovjet embereket. W. R. Hearst, F. Connif és R. Considine köszönetet mondtak N. Sz. Hruscsovnak a beszélgetésért. Kulturális fa v&éfkúeK November 25-e óta Lipcsében ülé;eznek a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió történészei. Az dlésen foglalkoznak a második világháború történetének kérdéseivel és hangsúlyozzák marxista szellemű feldolgozásának szükségességét. (ČTK)

1 A Gramofon Vállalat hazánkban klubot létesített, amelynek feladatai közé tartozik a hanglemezek széleskörű népszerűsítése. A klub tájékoztatni fogja tagjait az újdonságokról. A klub tagjai kötelezően megvesznek évente öt mikrolemezt és ennek fejében például 1958-ban megkapják a L. van Beethoven néhány zongoraművét tartalmazó mikrolemezt. (GZ) Az NDK-ban a napokban elhúnyt Peter Nell, az egyik élenjáró német író. (ČTK) A budapesti Irodalmi Színpadon november 27-én és 28-án megtartották a csehszlovák irodalmi esteket. Bevezetőt Földeák János író mondott. Ezután Bulla Elma, Asher Oszkár és más neves előadóművészek szemelvényeket adtak elő Bezruč, Borovský, Halas, Hviezdoslav, Neruda, Nezval, Neumann, K. Čapek, Aškenazy, Hašek stb. müveiből. (ČTK). Pénteken este mutatta be a prágai Csehszlovák Hadsereg Színház Leonyid Leonov „Fergeteg" című drámáját. A Miroslav Stehlík rendezte darabnak ez volt a világpremiérje. (ČTK) A Janáček-kvartett, a cseh kamarazene világhírű reprezentánsa pénteken visszatért az NDK-ban tett tíznapos hangversenykörútjáról, amelyen nagy sikert arattak. (ČTK) A Csehszlovák Állami Dal- és Táncegyüttes a Német Szövetségi Köztársaságban, Stuttgartban lépett fel több mint ezer hallgató előtt, akik hosszantartó, viharos tapssal köszönték meg előadását. (ČTK) Szovjet vendégeink közül V. Pika jzen hegedűvirtuóz pénteken Sliačon adott hangversenyt. A Pjatnyickijegyüttes fellépésének a libereci közönség örülhetett, míg N. Sz. Arzsanyikov szovjet tudós ugyancsak pénteken Gottwaldovban tartott előadást a szakemberek Szovjetunióban való képzésének rendkívül érdekes kérdéseiről. (ČTK) A romániai Ady-ünnepségek keretében Nagykárolyban (Carei) két Adyemléktáblát lepleztek le. (NA) Néhány szó tankönyveinkről Pártunk fokozott gondot és nagy pénzeszközöket fordít az új értelmiség, a munkásosztályból eredő és azzal osztálykapcsolatban álló értelmiség nevelésére. Ennek ellenére az ifjúság jelentős részének ismeretei hézagosak. Szülő és tanító gyakran teszi fel a kérdést: Hol a hiba? Egyes szülők a tanítót hibáztatják, mások a tanulók nemtörődömségében látják az okot, megint mások az iskolákon működő különféle köröket szidják, mondván: — Elvonják az ifjúságot a tanulástól stb. A problémával már több ízben foglalkoztunk a Tornaijai Tizenegyéves Magyar Tannyelvű Középiskola pedagógiai értekezletén. Megfigyeléseket végeztünk az egyes osztályokban és megállapítottuk, hogy rendkívüli erőfeszítésre van szükség, hogy a tanulók tökéletesen elsajátítsák az előírt tananyagot. A hiba tehát a tananyag túlzsúfoltságában, a tankönyvek nehéz stílusában, rendszertelenségében, terjedelmességében van. Ügy vagyunk, amint a közmondás tartja: — Sokat markolunk, de keveset fogunk. A számtankönyvekben sok a magyarázat, kevés a gyakorlásra szánt példa. Nem az életből veszik a példákat és nem az életre nevelnek, különösen a felső tagozaton. A négy alapművelettel és a gyakorlati példák megoldásával csak az elemi osztályaiban és a VI. osztály első negyedévében foglalkoznak. Mire a tanuló elvégzi a II. osztályt sokat felejt és egyszerű köbtartalomszámítást sem tud elvégezni. A szlovák olvasókönyv már a VII. osztályban nem olvasókönyv, hanem irodalomtörténet. A tanulók szeretnék, ha több mese, elbeszélés lenne benne a dolgozó nép életéről, a szocializmus nagy építkezéseiről, vívmányairól. A tankönyv tartalmaz olyan írásokat is, amelyek a 12 éves gyermek lelkivilágától igen távol állnak, majdnem érthetetlenek. A VII.—VIII. osztály történelemkönyve rendszertelen és terjedelmes, 200—300 oldalas. A IX—X— XI. osztályban ugyanazt a tankönyvet használják, mint az egyetemeken. Az orosz nyelvet könnyebben tanulják a tanulók, mint a szlovákot, mert e tankönyv stílusa könnyebb. Hiba azonban itt is az, mint a szlovák tankönyveknél, hogy nincs kapcsolatban az élettel. A tanulók nem ismerik a legegyszerűbb szavakat, még kenyeret sem tudnak kérni, mert hosszú éveken keresztül a ragozási minták tanulásán rágódtak. Végeredményben egy-egy tanulónak évente több ezer oldalt kell átolvasnia — megtanulnia, ami sokszor fizikai lehetetlenség. Ügy gondoljuk: — Ha jobbak lennének a tankönyvek, jobbak lennének a diákok tanulmányai, eredményei is. Patija Jenő, tanító, Tornaija Irodalmi est a prágai Magyar Kultúrában ' A prágai Magyar Kultúra pénteken este érdekes programmal lepte meg a magvar irodalmi alkotások iránt érdeklődő cseh közönséget. A rádió, a Zene-színház és a Jirí Wclker-színház művészei részleteket adtak elő József Attila, Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc és Kaffka Margit csehre fordított műveiből. József Attila Mondd, mit értei... Falu, Holt vidék, Vidék és Reménytelenül című versei Vilém Závada érdemes művész, Kamil Bednár és Ladislav Hradský fordításaiban, mély hatást keltettek a hallgatóságban. A prózai művek közül nagy sikert aratort Jókainak a Kőszívű ember fiai regényéből felolvasott részlet, Karinthy Tanár úr, kérem könyvének Lányok. című fejezete, Móra Csaló című novellája és Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig Nýltó4

lKítóij«hek bSŕÔť

5 ielA népművelési dolgozók sokrétű munkát végeznek. A kultúrházak és otthonok sikeres működéséről, előadások, színdarabok, esztrádműsorok rendezéséről, a népi alkotóművészet felkarolásáról, a népkönyvtárakról, a társadalmi nevelésről, a múzeumokról, a falvakon a mezőgazdasági szakkörökről, az egészségügyi propagandáról stb. gondoskodnak. 1957 első felében csupán Szlovákiában a népművelési dolgozók a szakemberek bevonásával csaknem 18 ezer mezőgazdasági tárgyú és több mint kétezer társadalomtudományi előadást rendeztek; a falvakon több mint 12 ezer földművesnek közel 600 különböző mezőgazdasági szakkörökben folytatott tevékenységéről gondoskodtak; közel 82 ezer taggal bíró 4891 népművészeti együttes, 94 kerületi és járási kultúrház*, 1185 falusi kultúrotthon munkáját irányítják; csaknem 3500 népkönyvtár több mint hárommillió kétszázezer könyvét kölcsönzik ki. Mindezzel azonban még nem merül ki a népművelési dolgozók egész tevékenysége, ők sem járnak sima, kitaposott úton. Nekik is vannak problémáik, nehézségeik s a meglevőkön kívül újabb és újabb feladatokat kell megoldaniok. Pártunk Központi Bizottságának levele a népművelési dolgozók figyelmét arra hívta fel, hogy még konkrétabb népnevelő munkát fejtsenek ki, hogy még hatékonyabban hathassanak azi emberek gondolkodásmódjára. Különösen fontos ez a falvakon, ahol napjainkban döntő küzdelem folyik nemcsak a mezőgazdasági termelés szocialista átformálásáért, hanem a falvak dolgozóinak szocialista típusú emberekké való átneveléséért is. Falvainkon, ahol — mint pártunk levele is mondja — a szocialista szektor politikai és kulturális befolyása erősödik, az EFSZ-ek egyre nagyobb hatást gyakorolnak az egyénileg gazdálkodó parasztok gondolkodásmódjára, életére, — ott a népművelési dolgozók sem nézhetik tétlenül ezt a történelmi átalakulási folyamatot. Népnevelő munkájukkal meggyorsíthatják a termelési módszerekben s az emberek életében, gondoskodásában végbemenő forradalmi átformálódást. E segítségünkre nemcsak szükség van, hanem maga az élet, a fejlődés üteme ezt meg is követeli tőlünk. A népművelés feladatai falvainkon fordítva — a kulturális dolgozóknak tevékenységükben a politikai, társadalmi, termelési szükségetekből kell kiindulniok. A „tiszta kultúra" eltévelyegazdasági és kulturális kérdések egybehangolásával, egymás kiegészítésével, hatékony népnevelő munka kifejtésével biztosítsák a járásokban az országépídett maroknyi csoportjának hirdetőit tő feladatok teljesítését gazdasági és lépése, a őt jii^lsľr.:? vádoló tanári kar előtt. A 'ordítok, Ladislav Hradský,'Arina Rossová, R. O. Rakúšan dicséretrerrtóltóan cldották meg feladatukat, Karinthy humoros, Móricz, Jókai anynyira sajátos nyelvezetét nem könnyű élvezhetően visszaadni és úgy, hogy közel férkőzzön az írókat nem ismerő közönség szívéhez. A sikerben vitathatatlanul nagy szerepe volt a színészek jó előadásának. Gárdonyi Géza Egri csillagok és Kaffka Margit Színek és évek regényeiből felolvasott részletek, bár a fordítás ezeknél is jó, élvezhető volt, témájuknál fogva n:m ragadták meg annyira a hallgatóságot. A Magyar Kultúrának ez volt až első ilyennemű próbálkozása s a sikérből ítélve munkájuk jó talajra talált. A jövőre könyvalakban megjelenő magyar művek előreláthatólag kedvező fogadtatásban részesülnek a cseh olvásók körében. -vaepios* 'Ofiíi *s Altot «i ?409«XIITg B JJá»»i * •- Ja oifejlődésével egészközségi szövetkezetté való átalakulásukkal létrejön annak lehetősége és szükségessége, hogy a falusi kultúrotthonok EFSZ-klubokká alakuljanak át. A Komáromi Járási Nemzeti Bizottság úttörő munkát végez azzal, hogy a népművelési dolgozók védnökséget vállalnak egy-egy falusi kultúrotthon felett és szoros kapcsolatot tartanak fenn a falusi kultúrotthonok dolgozóival. Ez jó alap és előkészület a szövetkereti klubok létesítésére, a falvakon a kulturális élet fejlesztésére. Mások okulására még felhozhatjuk a Ružomberoki Járási Nemzeti Bizottság tapasztalatait és terveit. A járásban a helyi nemzeti bizottságok csak alkalmilag foglalkoztak a falusi kultúrotthonok tevékenységével, rendszertelenül értékelték azok munkáját. Ennek az lett a következménye, hogy a nemzeti bizottsági tagok nem tanúsítottak érdeklődést a népművelés iránt; a népművelési dolgozók pedig — mivel nem irányították őket kellően — figyelmüket nem fordították a legfontosabb kérdésekre. Hogy ezt a jövőben elkerüljék, a járási nemzeti bizottság arra vezeti a nemzeti bizottsági tagokat, hogy a választási körzetükben a népművelési dolgozókkal együtt beszéljenek a lakosokkal a népművelés problémáiról, hogy a helyi viszonyoknak, szükségleteknek megfelelően dolgozhassák ki az eredményes népművelési munka végzéséhez szükséges tematikai terveket. Ebből az a tanulság, hogy ahol a nemzeti bizottsági tagok szívügyüknek tartják a népművelést — ott meg is teremtik az eredményes népművelési munkához szükséges feltételeket. A nemzeti bizottságok, mint a népművelési munka irányítói ezzel a kérdésáel nem foglalkozhatnak csak alkalmilag, rendszertelenül. A kulturális, népművelési feladatokkal rendszeresen és felelősségteljesen kell foglalkozniok, akárcsak a politikai és gazdasági problémákkal. S ez kötelességük is! Amikor a szocializmus megnyitotta a dolgozók milliói előtt a műveltséghez, a kultúrához vezető kapukat, akkor a nemzeti bizottságok a maguk körzetében felelősséggel is tartoznak ezért s mindent el kell követniök, hogy a dolgozók tömegei szüntelenül .művelődhessenek és élvezhessék a kultúra áldásos kincseit. PETRŐCI BÄLINT A szocializmus valóban szélesen kitárta a dolgozók milliói előtt a műveltséghez, kultúrához vezető kapukat, s a szocialista rendszernek ez a nagy vívmánya kell hogy a népművelési dolgozóknak még nagyobb lendületet adjon a maradiság, a burzsoá gondolkodás maradványai elleni harcban. Lenin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a proletariátus diktatúrája idején a munkásosztály megtisztul a burzsoá, kispolgári -szokásoktól, előítéletektől, — ez azonban nem következhet be máról holnapra, csoda révén sem szabadulhatunk meg a burzsoá gondolkodás tömegesen megnyilvánuló hatásától, hanem a tömegek körében végzett hosszú és áldozatos, széleskörű népnevelő munkával érhetjük el célunkat. Ez nemcsak a munkásosztályra, hanem a parasztságra is vonatkozik. Ez az egyedüli útja annak, hogy a szövetkezeti mozgalom jelentőségét még fel nem ismerő egyénileg dolgozó parasztok megszabadulhassanak a maradi nézetektől, melyek gátolják a fejlődés ütemét, akadályoznák az egyénileg gazdálkodókat abban, hogy mielőbb rátérhessenek ők is a szövetkezeteseknek a falvak dolgozóinak szebb és gyümölcsözőbb életet biztosító, a szocializmust tettekkel építők útjára. A népművelési dolgozók eddig is sokat tettek pártunk és kormányunk, népeink közös akaratából fakadó politikájának, a falvakon a szocializmust építő feladatok teljesítése érdekében. Azonban szólnunk kell egyes hiányosságaikról és irányító szerveik, a nemzeti bizottságok munkájában felmerülő fogyatékosságokról is. Amikor pártunk az országos konferencián a széleskörű decentralizálást tűzte ki célunkul, a népművelési dolgozók körében akadtak olyanok, akik a politikamentes, a „tiszta" kultúrában, az életünk kérdéseitől elszakadó kulturális munkában látták a a népművelés lényegét. Ez az ellenséges propaganda hatása alatt született káros nézet nem talált és nem is tanem azért említettük, mintha a homokra épült nézetük befolyása elleni harc lenne a népművelési dolgozók legfontosabb kérdése. Azért hoztuk fel, hogy még jobban rávilágítsunk a népművelési dolgozók küldetésének fontosságára, — arra, amire a népművelési dolgozók idei szlovákiai konferenciája is felhívta figyelmüket: a társadalmi és termelési viszonyok átalakulása hatással vannak a munkára, gondolkodásra, azokra az emberekre, akik e történelmi változás végrehajtói, akiknek állandóan müvelődniök kell, növelniük kell tudásukat, hogy minél hathatósabban vehessék ki részüket politikai, gazdasági és kulturális életünk igazgatásából. Ezen a téren igen sokat tehetnek a népművelési dolgozók! Munkájuk ezért elsősorban is politikai munka, mely a marxista-leninista tanokon alapszik. A népművelési dolgozók a szocialista eszmék következetes hirdetői és tevékenységükkel nagyban elősegíthetik pártunk határozatainak sikeres teljesítését. A „tiszta kultúra" — ellenséges nézet, mely elveti az osztályharcot, a munkásosztály célkitűzéseit s ezért bárhol is üti fel fejét, csírájában el kell fojtanunk! Más kérdés az, hogy a népművelési dolgozók hogyan tesznek eleget feladataiknak. Munkájukat egybe tudják-e kötni életünk napi problémáival, a politikai és gazdasági kérdésekkel. Ismerik-e alaposan környezetük életét, a dolgozók mentalitását, mert ezek teljes ismeretével végezhetnek hatékony munkát, hathatnak gyümölcsözően az emberek gondolkodásmódjára. Hogy a népművelési dolgozók milyen munkát végeznek — elsősorban is a tevékenységüket irányító nemzeti bizottságoktól függ. Akadnak olyan járások is, ahol röplapok, plakátok kiadálálhatott teret a népművelési dolgozók sában látják a népművelési munka tar széles körében, akiknek túlnyomó része tudatában van annak, hogy hazánkban a kulturális forradalmat nem valósíthatjuk meg gazdasági és politikai életünktől elszigetelten, hanem épp talmát. Másutt meg a nemzeti bizottságok kizárólag a gazdasági feladatok biztosítására mozgósították a népművelési dolgozókat. A nemzeti bizottságoknak arra kell törekedniök, hogy a kulturális téren. A kassai kerület falvainak nagy részében a népművelési dolgozók munkáját eddig még nem sikerült szorosan összhangba hozni a mindennapi élet kérdéseivel. Hogy erre meg vannak a lehetőségek a kassai kerületben, arra a legszebb példa a kassai és királyhelmeci járás példája. A kassai járás népművelési dolgozói a szakelőadásokkal egybekötött tapasz

1talatcserék estéit rendezik a falvakban — mindig más és más témára. Ezzel nemcsak azt érik el, hogy a földművesszövetkezetek tagjai elmondják egymásnak tapasztalataikat, hanem ezeken az estéken kötelezettségeket vállalnak és versenyfelhívásokat tesznek a terméshozamoknak, az állattenyésztés hasznosságának növelésére. Dicséretreméltó a kassai járás dolgozóinak ez a kezdeményezése, melyet egybekötnek a mezőgazdasági szakirodalom terjesztésével, — azonban sokkal eredményesebb szervező és nevelőmunkát végezhetnének, ha a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya nagyobb támogatásban, segítségben részesítené őket. Ügy, ahogy ez a királyhelmeci járásban történik, ahol — mint tréfásan mondják — a népművelési és mezőgazdasági osztály dolgozói olyanok, mint a „szerelmespárok". A falvak szocialista építésének minden kérdésében együttműködnek s ezért érnek el a gazdasági és kulturális élet fejlesztése terén oly szép eredményecsak ket. Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztése érdekében nemcsak gazdasági szempontból nyújt nagy anyagi támogatást a földművesszövetkezetek építésére, szilárdítására, hogy a nagyüzemi gazdálkodással a mezőgazdaság, a falvak dolgozói is rövidesen elérhessék az< ipari dolgozók magas színvonalát, — pártunk és kormányunk ezzel egyidőben na<jy anyagi segítséget nyújt a falvak kultúrotthonainak fejlesztésére is, hogy a falvak dolgozói kulturális életét élhessenek, művelődhessenek, értékes szórakozásban lehessen részük. A szövetkezetek ÜJ SZO 5 ti 1957. december 1.