Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-22 / 354. szám, vasárnap

Vésst ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának iíse MEGKEZDŐDÖTT A FSZM TÉLI ÜDÜLTETÉSI AKCIÖJA. Szombaton, december 21-én Szlo­vákiában megkezdődött a F§ZM téli üdültetési akciója, melynek kereté­ben április 20-ig 22 201 dolgozó ré­szesül üdülésben. A magas- -és ala­csony-tátrai FSZM-üdülők és a „To­poľčianky" FSZM-üdülő áll a dolgo­zók rendelkezésére. O A Prešovi Tejüzemek n. v. 1957. dec. 21-én reggel 10 órakor 100 szá­zalékra teljesítette a* ez évi tejbe­gyűjtési tervét, mégpedig elsőnek egész Szlovákiában. Ez év végéig még kb. 400 000 1 tejet vásárol fe' terven felül. © Boriszlav Gacsesa alezredes, a Juqoszláv Szövetségi Népköztársaság prágai nagykövetségének katonai at taséja hitvesével együtt ünnepi estet rendezett a jugoszláv hadsereg nap­jának tiszteletére. Az esten részt vettek dr. A. Gregor, a külügymi­niszter helyettese, a csehszlovák nép­hadsereg tábornoki kara és más köz­életi tényezők. • A bratislavai Ifjú Gárda inter­nátusában a csehszlovák üzemek és kutatóintézetek képviselői há.omnapos o-szágos szemináriumon iparunk au­tomatizálásáról tárgyalnak. A szemi­náriumon külföldi küldöttek is részt vesznek a Szovjétunióból és néhány népi demokratikus országból. ® A Fasisztaellenes Harcolok Szö­vetsége táviratot küldött René Coty francia köztársasági elnöknek, amely­ben 150 ezer csehszlovák fasisztael­'enes harcos nevében kéri, hogy aka­dályozza meg Dzsami'a Buh'red al- j qériai hazafi halálos ítéletének vég- | rehajtását. (Folytatás az 1. oldalról). értékelve "kijelentette, hogy ezek nem érték el azt a hatást, melyre szervezői számítottak. Az ülés résztvevői kény­telenek voltak megtárgyalni N. A. Bul­ganyinnak a NATO tagállamai kor­mányfőihez intézett üzeneteiben meg­fogalmazott kérdéseket. A Szovjetunió tehát — jelentette ki Gromiko — a NATO ülésein láthatatlanul is jelen volt. Gromiko hangsúlyozta, hogy a szov­jet kormány pozitívan tekint a helyzet azon józan értékelésére, amelyet a NATO ülésén Norvégia és Dánia mi­niszterelnökei előadtak. Egyben kétsé­gét nyilvánította aziránt, hogy Aden­auer őszintén utasította-e el azt, hogy támaszpontokat adjon az USA rakéta­fegyvereinek. Ezt a kijelentést — mondotta — nem lehet összhangba hozni azzal, hogy egyetértett a nyugatnémet had­sereg atom- és rakétafegyverekkel való felszerelésével és hogy e téren közös tudományos és kutató munkákat végeznek majd. Gromiko hangsúlyozta továbbá, hogy ilyen körülmények között komoly ag­godalmat kelt egyes országok vezető tényezőinek az a kijelentése, hogy nem értenek egyet államaik jelenlegi hatá­raival. Gromiko azt mondotta, hogy a NATO ülésének az öt ország miniszterei kö­zötti tárgyalásokra tett javaslatát a Szovjetunió nem tarthatja kielégítő­nek és nem fogadhatja el. Ez olyan kísérlet, amellyel a Szovjetunió kép­viselőit egy asztalhoz akarják ültetni olyan emberekkel, akikkel éveken át tü­relmesen, de eredménytelenül tárgyal­tak a leszerelésről. Itt az ideje, hogy a nyugati országok vezető tényezői megértsék, hogy a leszerelés nem ke­reskedés tárgya, hanem a nemzetek sürgős követelése. Tekintetbe kell ven­ni azt js, hogy ma a világ helyzete nem az, mint néhány hónappal ezelőtt volt. A szovjet mesterséges holdak megtet­ték a magukét. A leszerelésnek — mondotta Gromi­ko — nem szabad zsákutcában marad­nia. A szovjet kormány javasolja, hívják össze az ENSZ rendkívüli ülé­sét vagy egy leszerelési értekezletet. i NATO értekezlete után \ békét nem lehet lázas fegyverkezéssel mégszilárdítani Párizsban véget ért a NATO-ba tö­íörült 15 állam hosszasan előkészített rtekezlete, amelyen a tagállamok kor­íányfői vettek részt, közöttük Eisen­ower, Adenauer, Macmillan és Gail­ard. A záródokumentumokat ünnepé­lyesen tették közzé, a NATO fejesei majd elolvadtak az egyértelműségtől" s a „konferencia sikerének" hangoz­atásától stb. A filmezésnek, édeskés mosolyoknak e szeri, se száma. Azonban Dulles űr rcát más kifejezések jellemezték, a lyugati tudósítók szerint enyhén szól­ra „nem fért a bőrébe". Ezen nem kell sodálkozni. Hisz a diplomáciai frázi­ok nagy adaga után ki kellett mon­lania: „Először programot kell kidol­lozni". Mit bizonyít Dulles be­smerése ? Az amerikai tgresszív politika vezetői­íek nem sikerültek a conferencia megnyitása älôtt készített tervei. Ei­senhower, amint az ame­rikai sajtó nyíltan meg­írta, azzal ment Párizs­ba hogy a NATO tagálla­naira fokozott fegyverke­íést, és elsősorban az amerikai rakétafegyverek elhelyezésébe való bele­egyezést kényszerítse rá. A nyugat-európai „raké­tapajzsnak" az volt a feladata, hogy az ameri­kai vezetőknek lehetővé tegye, hogy még heve­sebben készüljenek hábo­rúra és háború kirobban­tása esetén jelentős mér­tékben felfogják a vissza­vágást. A hidegháború északatlanti konyhájában ismét életre akarták kel­teni az „erő" és a nyu­gati katonai „fölény" lát­szatát, amelyet erősen megrendítettek a szovjet szputnyikok és a szovjet interkontinentális ballisz­tikus lövedékek. Eisenhowernek és Dullesnek az volt a feladata, hogy Pá­rizsban visszaverjék a nyugati orszá­gokban egyre növekvő kedvetlenséget a fegyverkezési versennyel szemben és az ezzel összefüggő óhajt, hogy a Szovjetunióval kezdjenek tárgyalásokat a leszerelésről és a béke megszilárdí­tásáról. Mindebből az amerikai politikusok szempontjából nagyon kevés lett. Ezt éppen a záródokumentumok bizonyít­ják. Nem volna azonban helyes, ha illú­ziókat táplálnánk afelől, hogy a NATO politikája bármiképpen lényegesen megváltozott. Jóllehet, nyilvánvalóan növekszenek a NATO tagállamai és az Egyesült Államok, közötti ellentétek, ami jelentékenyen meggyengíti az amerikai terveket, a párizsi konfe­rencia megerősítette az Északatlanti Tömb régi agresszív elveihez való készséget. Egyúttal az amerikai sajtó­nak legutóbbi mérlegelései a „Szov­jetunióval való tárgyalások" lehetősé­géről és az, hogy az USA hajlandó egy ilyen találkozóra, nyilvánvalóan csak arra szolgálnak, mint ahogy pl. a New Vork Times december 19-i szá mában írja, hogy „bebizonyítsák azt, hogy a Szovjetunió nem hajlandó a le szerelésre". Az amerikai rendezők szerint a NATO párizsi ülésének „történelmi eseménnyé" kellett volna válnia, amely IGY FEST A G ŐSÉGÉ NATO ORSZÁGAINAK KÖLCSÖNÖS FÜG­(A Komszomolszkája Pravda karikatúrája) új erőt ad a NATO-nak. Ezzel szemben megmutatkozott az, hogy a mai meg­változott „történelmi helyzet", amikor a nemzetek látják az atomfegyverke­zés veszélyét, amikor ismerik a szov­jet üzenetekben és jegyzékekben fog­lalt figyelmeztetéseket, hogy ez a helyzet az amerikai palástolás ellenére visszatükröződik a NATO-értekezet zá­ródokumentumaiban is. A Chaillot-palotában véget ért az értekezlet. Az eredmények visszhangja azt mutatja, hogy a nyugati közvéle­ményben is növekszik a meggyőződés, hogy a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának kérdését nem lehet megoldani a feszültség növelésével, az atomháború előkészítésével és lázas fegyverkezéssel. J. M. A szocialista országok együttműködése a távösszeköttetés terén (ČTK) — Moszkvában december 3—17-e között megtartották az ösz­szes európai és ázsiai szocialista országok postaügyi minisztereinek kon­ferenciáját — Jugoszlávia megfigyelőt küldött az értekezletre. Megalakították „a szocialista orszá­gok távösszeköttetési együttműködé­sének szervezetét". A konferencián hozott konkrét intézkedések hozzá­járulnak az államok közti távbeszé­lő, és távíró-összeköttetés fogyaté­kosságainak megszüntetéséhez. Az új berendezések egybehangolt kiépí­tése meggyorsítja a távbeszélő-ösz­szeköttetést és a közeljövőben a te­levíziós programok átvételét is a a szocialista országok között. Tovább! intézkedések hozzájárulnak a rádió­és televíziósugárzás megjavításához. Megszervezik egyúttal a ionoszférával és a légrezgési helyzettel kapcsola­tos hírek cseréjét, amelyek a rá­dióösszeköttetés szempontjából fon­tosak. A tanácskozásokon és a műsz'ki berendezések megszemlélésekor szer­zett tapasztalatokat és ismereteket a mi postai szolgálatunkban is érvénye­síteni fogjuk. Ezt a gazdag szovjet műszaki dokumentáció is elősegíti, amelyet a moszkvai tanácskozás részvevői kaptak kézhez. A moszkvai tanácskozás újabb lé­pést jelent ahhoz, hogy a szocialista országok utolérjék és túlszárnyalják a kapitalista országokat a távössze­köttetés szakaszán is. Kössenek megnemtámadási szerződést a NATO és a Varsói Szerződés országai Nyikita Hruscsov beszéde a Legfelső Tanács ülésén A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁ­CSÁNAK ÜLÉSÉN ANDREJ GROMIKO UTÄN NYIKITA HRUSCSOV SZOLALT FEL. Beszédének bevezető részében a kommunista' és munkáspártok képvi­selői novemberi tárgyalásainak ered­ményeivel foglalkozott. „Ezek a tár­gyalások lehetővé tették a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom ta­pasztalatainak általánosítását. Óriási jelentőségűek a békeharc szempontjá­ból — mondotta. Ami a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének álláspontját illeti, N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy ezen or­szág képviselői aláírták a Békekiált­ványt. Ez nagy haladás a testvérpár­tok közötti kapcsolatok megszilárdítá­sa felé. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége nem vett részt a szocialis­ta országok kommunista- és munkás­pártjainak tanácskozásán. Ez arról ta­núskodik, hogy mindeddig eltérnek a nézetek az ideológiai és politikai kér­dések egész sorában, de a fő dolog az, hogy ezek az eltérések egyre kisebbek. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az ellen­ségnek az a kísérlete, hogy lekicsi­nyelje a Szovjetunió szerepét a forra­dalmi munkásmozgalomban és disz­kreditálja őt, csődöt mondottak és ezek a kísérletek soha sem járnak si­kerrel éppúgy, mint ahogy senkinek sem sikerül megbontani a kommunis­ta- és munkáspártok egységét. Hruscsov rámutatott, hogy a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság és más szocialista országok következetesen megvalósítják a különféle politikai rendszerű országok békés egymás mellett élésén alapuló baráti kapcso­latainak megszilárdítását. Emellett hangsúlyozta, hogy az együttélés elvei mellett számos politikus állást foglal, mint pl. Nehru, U Nu, Szukarno, Ku- , vatli és mások — közöttük Kennan is, Amerika volt szovjetunióbeli nagykő vete. Azt tanácsoljuk az amerikaiaknak \ — mondotta Hruscsov: A már eléggé kompromittált „erőpolitikátokat" dob­játok a történelem szemétdombjára. Ismerjük el a való helyzetet és ne avatkozzunk egymás belügyeibe. A vitás kérdéseket nem háborúval, ha­nem békés tárgyalásokkal kell megol­dani. Hruscsov kijelentette, hogy az egyik vagy másik társadalmi rendszer győ­zelmét nem rakéták vagy atombombák döntik el. Minden rendszer fölényét az bizonyítja be, hogy az embereknek jobb életkörülményeket tud-e terem­teni. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szo­cialista országok senkire sem akarják rákényszeríteni álláspontjukat. Az egyedüli, amit akarnak, a béke meg­teremtése. Hruscsov megjegyezte, hogy a nyu­gati országok a Szovjetunió minden leszerelési akcióját propagandának mi­nősítik. Azt mondotta, hogy ez valóban propaganda, de a béke propagandája és hogy „ilyen békepropagandát haj­landók vagyunk minden nap és minden órában meghallgatni a nyugati orszá­gokból." A leszerelés problémájával kapcso­latban Hruscsov azt mondotta, hogy a Szovjetunió az atomfegyverek teljes és feltétlen eltiltására törekedett és törekszik továbbra is. Az atomfegy­verkészletek megsemmisítésére, a fegyveres erők és fegyverzetek nem­zetközi ellenőrzés alatt történő lénye­ges korlátozására törekszik. Sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a nyugati ha­talmak a Szovjetuniónak e kérdésekkel kapcsolatos valamennyi javaslatát el­utasították. Azért nem jött létre meg­egyezés, mert a londoni tárgyalásokon abnormális helyzet keletkezett. Vajon lehetséges-e normálisnak tartani azt az állapotot, amikor a Szovjetunió egyetlen képviselőjével szemben a nyugati országok négy képviselője ál­lott? — mondotta. A nyugati országok képviselői amellett megtévesztették a közvéleményt, azt színlelték, hogy tár­gyalnak és hogy a tárgyalásokon vala­milyen eredményt értek el. Az ENSZ-nek egy új leszerelési bi­zottság létesítéséről szóló új határo­zatát értékelve Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió nem vesz részt e bizottság tevékenységében, mert az előző erőarányt képviseli és tagjainak többségét tőkés országok képezik. Ennek a határozatnak diktátum jellege van. A Szovjetunió nem érthet egyet olyan politikával, amikor az egyik fél lábbal tiporja a másik fél érdekeit. Hruscsov sajnálattal említette meg, hogy az ENSZ legutóbbi ülésén elutasították nemcsak a Szovjetuniónak olyan leszerelési bizottság megteremtésére tett javaslatát, amelyben részt venne az ENSZ valamennyi tagja, hanem az albán módosító javasla­tot is, amely meghatározta a bizottság összetételét olyan módon, hogy benne a képviseleteket egyenlően osszák el a nyu­gati országok képviselői s a szocialista és semleges országok képviselői között. Hruscsov azt mondotta, hogy nem tart­hatók normálisnak azok a kísérletek, ami­kor a leszerelés kérdéseit mesterségesen olyan megoldatlan politikai kérdések elintézéséhez kötik, mint a német kér­dés. Nyikita Hruscsov beszédében érintette a NATO legutóbbi ülését. Kijelentette, hogy ezen az ülésen részt vevő országok kormányainak képviselői kénytelenek vol­tak a békéről beszélni. A helyzet kény­szerítette őket erre. A nyilatkozatban és az ülésen hozott közleményben azt mond­ják, hogy az ülés résztvevői elő akarják segíteni a béke megerősítését Hruscsov ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha a NATO ülésén elhangzott nyilatkozatok­ból Indulunk kl, akkor meg kellene ol­dani a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO tagállamai közötti megnemtáma­dási szerződés megkötésének kérdését. Ez a megoldás megfelelne valamennyi béke­szerető nemzet érdekeinek. A NATO-ba tartozó országok kormányfői kijelentik, hogy nem törekszenek háborúra, hogy csupán az agresszió elleni védelemmel tö­rődnek. És mivel a nyugati országokat senki sem veszélyezteti — mondotta Hrus­csov — ez azt jelenti, hogy kedvező lég­kör alakul kl a béke megszilárdítására. Nyikita Hruscsov azt mondotta, hogy a Szovjetunió továbbra is törekedni fog a „hidegháború és a lázas fegyverkezés" megszüntetésére. Kijelentette, a Szovjet­unió nem titkolja, hogy tökéletesíteni fog­ja a legkorszerűbb fegyverfajtákat, ameny­nylben nem jön létre megegyezés a le­szerelés kérdésében. Hruscsov emellett hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ezt ész­szerű mértékben valósítja meg, hogy ne terhelje gazdaságát és népét az e célokra fordított nagy kiadásokkal. A ballisztikus rakéták kilövő állomá­sainak és támaszpontjainak különböző ál­lamok területén való elhelyezéséről Hrus­csov azt mondotta, hogy a mai technikai eszközök mellett nincs olyan agresszor, amely elbújhatna a megtorlás elől. Üdvö­zölte Norvégia és más országok álláspont­ját, amelyek elutasították a rakéta- és atomfegyvertámaszpontok területükön va­ló elhelyezését és csodálkozását fejezte kl egyes országok, többek között Olasz­ország és Törökország eljárása felett, amelyek állást foglaltak katonai támasz­pontoknak országuk területén való elhe­lyezése mellett. Azt mondotta, hogy hábo­rúban az atomtámaszpontok és a rakéta­kilövő állomások nagy vonzóerejü célpon­tokká válnak. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió ezekkel a kijelentésekkel senkit sem ijesztget, csak figyelmeztet arra, mily borzalmas veszély fenyegeti mindazokat az országokat, amelyek megengedik, hogy területükön rakéta- és atomfegyvertá­maszpontok épüljenek. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy az amerikai atombombázó repülők külföldi területen tevft támaszpontjai komoly ve­szélyt jelentenek elsősorban azon államok népeire, amelyeknek területén ezek a tá­maszpontok vannak. Az atombombázó repülőgépeknek ezen államok területe felett végzett úgyneve­zett védelmi repülései nem végződhetnek jól. Minden technika csődöt mondhat s akkor ezek az országok az atom- és ra­kétafegyverek áldozatává válnak béke ide­jén. A közvéleménynek erőt kell találnia arra, hogy e kalandoknak véget vessen. Hruscsov beszéde végén azt a meg­győződését fejezte kl, hogy az elkövetkező 1958-as év sikereket hoz a nemzetközi feszültség enyhítése terén. Azt mondotta, hogy a szovjet kormány minden erejét latba veti, hogy a hidegháború a jövő évben teljesen vagy legalább részben meg­szűnjék. Helyreigazítás: Pénteki számunkban az első oldalon az SZKP KB üléséről közölt anyagban a második napirendi pont előadója he­lyesen Grisin elvtárs volt. AZ AGRESSZÍV Északatlanti Tömb párizsi ülésének befejezése után rö­videsen az USA-ban már megnyilvá­nulnak e tárgyalások első eredményei. Neil Mac Elroy amerikai honvédelmi miniszter december 20-án bejelentet­te, hogy az ^ffnerikai Honvédelmi Mi­nisetérium a kongresszustól a folyó évi költségvetésnek mintegy egymillió dollárral való felemelését kéri. Ezt a pénzt irányított lövedékek és más fegyverek fejlesztésére és gyártására használják fel az agresszív Északatlanti Tömb korszerűsítése keretében. (ČTK). J. F. DLLLES amerikai államtitkár december 20-án délután repülőgépen a Madrid melletti amerikai katonai tá­maszpont repülőterére érkezett. Láto­gatásának fő célja — mint a repülő­téren rendezett fogadtatáson mondot­ta — részletesen tájékoztatni a spa­nyol kormányfőt a párizsi NATO érte­kezletének eredményeiről. (ČTK) AZ AMERIKAI sajtó hírei arról ta­núskodnak, hogy a faji terror Little Rockban tovább folyik, tekintet nélkül arra, hogy katonai csapatok vannak jelen a rend biztosítására. A helyi kö­zépiskola kilenc néger tanulója az erőszak szüntelen veszélye alatt él. A fajvédők úgyszólván naponta fenye­getik és megtámadják őket. (ČTK) OLASZORSZÁGBAN december 18-án és 19-én az állami országutak igazga­tóságának és építésének 7000 munkása és alkalmazottja sztrájkolt béremelései követelésének támogatására. (ČTK) AZ ÜGYNEVEZETT Kis-Európa hat tagállamának (Franciaország, . NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) külügyminiszterei decem­ber 20-án Párizsban három és fél óráig tartó gyűlést tartottak zárt ajtók mögött. Nyugati hírek szeriňt a ta­nácskozások célja az volt, hogy meg­egyezzenek a különféle „európai" tár­saságok csúcsintézményeinek közös székhelyében. Kinevezzék e társaságok irányító szerveinek tagjait és megvá­lasszák elnökeit. (ČTK) MOSZKVÁBAN a külföldi újságírók­nak december 20-án első ízben nyil­vánosan levetítették a két szovjet mesterséges hold felbocsátásáról szóló filmet. A csaknem egy óráig tartó film bemutatja az amerikai mesterséges hold felbocsátásának sikertelen kísér­letét is. (ČTK) E NAPOKBAN Tbilisziben, a Grúz SZSZK fővárosában sokan látogatják a J. V. Sztálin forradalmi tevékenysé­gével kapcsolatos történelmi helyéket. Megtekintik annak a volt szeminárium­nak épületét, ahol Sztálin tanulmányait végezte, Oroszország Szociáldemokrata Munkáspártja Kaukázusi Szövetségi Bizottságának volt illegális nyomdáj'* amelynek élén J. V. Sztálin állott. (ČTK) n.I SZO 5 -ir 1*57. december 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom