Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-22 / 354. szám, vasárnap

Előttünk van a kommunizmus végső győzelmének ragyogó távlata (Folytatás a 3. oldalról.) közi forradalmi mozgalom alappillére, a Szovjetunió a szocialista tábor ve­zető ereje, a Szovjetunió Kommunista Pártja pedig a nemzetközi forradalmi mozgalom vezető ereje. Pártunk e kérdésben mindig szilárd és elvi álláspontra helyezkedett. Fő­ként az SZKP XX. kongresszusa utáni időben, amikor a különféle viták során helytelen nézetekkel találkoztunk, mindenfelé világosan megmondtuk, hogy a Szovjetunió a szocialista tábor élén áll, a Szovjetunió Kommunista Pártja pedig a nemzetközi kommu­nista mozgalom egyedüli központja. A Szovjetunió és az SZKP vezető ereje abból ered, hogy a Szovjetunió a világ első szocialista országa volt és a szocializmus győzelméért vívott harc időszakában otyan óriási tapasztalato­kat gyűjtött össze, amilyeneket egyet­len más ország sem tud felmutatni. Ma a kommunista társadalom felépítésé­ért és a világbéke megőrzéséért vívott harc kezdeményezője és fő szervező­je. A Szovjetunió nélkül a ma szocia­lizmust építő orszáqok az imperialis­ták zsákmányává válnának. Világméretekben még nem ért vé­get a szocializmus és a kapitalizmus között! harc. A szocializmus ellensé­geinek élén a legfejlettebb imperia­lista hatalom — az USA áll. A szocia­lizmus erőinek még nem egy nehéz küzdelmet kell megvivniok. Vezetés és fő nélkül egyetlen mozgalom sem bontakozhat ki sikeresen, vezetés és fő nélkül a szocializmus végső győ­zelméért vívott harcban sem érhetünk el sikereket. Mint ahogy minden pártnak saját vezetőséggel, fővel — központi bi­zottsággal — kell rendelkeznie, úgy a szocialista világrendszernek és a nem­zetközi forradalmi mozgalomnak is kell, hogy meglegyen a maga vezető­sége. Erre a feladatra pedig nincs hiva­tottabb ország a Szovjetuniónál, nincs hivatottabb párt a Szovjetunió Kom­munista Pártjánál. A szocialista or­szágok kommunista és munkáspártjai képviselőinek nyilatkozata teljes mér­tékben kifejezte ezt a következtetést. A moszkvai tanácskozások találó vá­laszt adnak az imperialisták támadá­saira és erős csapást mérnek a re­vizionizmusra, mely a proletariátus és a burzsoázia közötti fő ellentét ta­gadásával igyekszik lefegyverezni a forradalmi világerőket,—megbontani egységüket és félrevezetni őket a há­ború és a béke kérdéseiben. Egyön­tetű álláspontot fejezett ki a nyilat­kozat a revizionizmusnak — a nem­zetközi forradalmi mozgalom jelenlegi fő veszélyének jellemzésében. Küldöttségünk e kérdés tárgyalása során Központi Bizottságunk júniusi teljes ülésének következtetéseiből indult ki. Hangsúlyoztuk, hogy habár a revizionizmus nem fenyegette, köz­vetlenül pártunkat, nemzetközi köte­lességünknek tartjuk a revizioniz­mussal való határozott szembeszál­lást. A revizionizmus nemzetközi jelen­ség. Célja a tőkés országokban a for­radalmi mozgalomnak burzsoá ideoló­giával való átitatása, a szocialista or­szágokban pedig a talaj előkészítése a kapitalizmus visszaállítására. A revi­zionizmus belső forrása a munkás­mozgalomra gyakorolt burzsoá befo­lyás, külső forrása pedig az imperia­lizmus részéről gyakorolt nyomás előtti behódolás. A munkásmozgalom­ban mutatkozó revizionista irányza­tok hatásának fokozódása akár tuda­tosítják ezt képviselőik, akár nem — az osztályellenség pozícióit szilárdítja. A revizionizmus, mint fő veszély elleni harc hangsúlyozása nem jelenti, hogy a marxi-lenini pártok enyhítik a forradalmi elmélet fejlődését gátló és a pártot az ország és a dolgozók éle­tétől elszakító dogmatizmus és szek­tánsság elleni harcukat. A dogmatiz­mus és szektánsság elleni küzdelem az egyes kommunista pártok fejlődé­sének bizonyos szakaszában előtérbe léphet. Olyan körülmények közepette kerülhet erre sor, amikor a kommu­nista pártok a bel- és külpolitikai helyzet és a viszonyok tüzetes mar­xi-lenini elemzése és a népi tömegek alkotó erőinek helyes értékelése nél­kül kezdenek új feladatok megoldá­sába. A moszkvai tanácskozások jelentős isikere a szocialista forradalom és szo­cialista építés fő törvényszerűségei­nek kérdésében elért egység. Ezek a törvényszerűségek egyaránt vonat­koznak minden országra és megkö­vetelik alkotó módon való érvényesí­tésüket a konkrét történelmi viszo­nyok közepette. Ez az egység főként azért fontos, mert az utóbbi időben szemtanúi voltunk különféle elméle­teknek, melyek egyoldalúan az egyes országok sajátosságait és a szocializ­musért vívott küzdelem sajátos fel­tételeit emelték ki és ezzel gyöngí­tették a kommunista mozgalom esz­mei egységét s erősítették a nacio­ŰJ SZO 4 ir 1957. december 22. nalista irányzatokat egyes kommu­nista pártokban. A szocializmus egyedül forradalmi úton — akár békés, akár erőszakos úton — győzhet. Azt a tényt, hogy számos tőkés országban megvan a bé­kés út lehetősége, elsősorban a világ erőviszonyainak a szocializmus javára történt megváltozása adja meg. A moszkvai tanácskozások megmu­tatták, hogy mindazok a kommunista és munkáspártok, amelyek a magyar­országi események, valamint az impe­rializmus és revizionizmus részéről történt támadások időszakában szilár­dak maradtak, megszilárdították hely­zetüket az országban. Főleg a Francia Kommunista Párt szilárd állásfoglalása jelentett segítséget számos tőkés ál­lambeli munkáspártnak. Elvtársak, végül áttérek pártunknak a moszkvai tanácskozásokból követke­ző további munkájára. Elsősorban megmutatkozik, hogy a kommunista pártok és főleg a szocia­lista tábor országaiban levő pártok nagy felelősséggel és kötelességgel tartoznak a nemzetközi forradalmi mozgalomnak. E kötelességek egyike, amely a mi pártunkra is érvényes, a szocializmust még vonzóbbá tenni a tömegek számára. Pártunk egész népünk elé tűzte a szocializmus felépítése betetőzésének jelszavát hazánkban, valamint a gaz­dasági fő feladat teljesítését — az egy főre eső termelésben rövid történelmi idő alatt elérni a legfejlettebb tőkés államokat. E feladatok teljesítése nem­csak hazánk hatalmának és erejének megszilárdítását és népünk életszínvo­nalának emelését fogja jelenteni, ha­nem még meggyőzőbben megmutatja a szocialista rendszer fölényét a kapita­lizmus felett és a nemzetközi forra­dalmi mozgalom további megerősítését fogja jelenteni. A szocialista országépítésünkben eddig elért sikereinket többek között azért értük el, mert a legszorosabb együttműködést fejtettük ki a szocia­lista tábor többi országaival, elsősor­ban a Szovjetunióval, a szocialista nemzetköziség elvei alapján. Azonban azok a feladatok, amelyeket a szocializmus felépítésének betetőzése állit elénk, sokkal nagyobbak, mint azok, amelyeket eddig teljesítettünk. E feladatok teljesítésére nemcsak dol­gozóinkat kell mozgósítanunk, hanem meg kell szilárdítanunk és el kell mé­lyítenünk a szocialista világrendszer országaiban a szocializmus építésének vezető erőihez — a testvéri kommu­nista és munkáspártokhoz fűződő kap­csolatainkat is. Pártunk már sok év óta merít az SZKP gazdag tapasztalataiból és ki­bővíti a párt és egyéb tapasztalatok Kölcsönös kicserélését is a népi de­mokratikus, elsősorban az európai népi demokratikus országokkal. Ezen együttműködés további elmélyítése le­hetővé teszi a behatóbb kölcsönös megismerést, a szocialista rendszer problémáinak mélyebb vizsgálatát — amint ezt a moszkvai tanácskozás hangsúlyozta — és a kölcsönös együtt­működés megfelelő magasabb szintre való emelését. A szoros pártkapcsolatok lehetővé teszik, hogy mélyüljön és bővüljön a szocialista országokkal való köllcsönös gazdasági együttműködés is. Ebben rejlik minden szocialista ország szük­ségletei és érdekei kielégítésének biz­tosítéka. Az egyes szocialista orszá­gok hosszútartamú terveinek szoro­sabb egybehangolása az egész szocia­lista tábor keretében ma sürgetőbben szükséges, mint bármikor azelőtt. Te­kintetbe kell vennünk azt is, hogy a fejlődés gyorsan halad előre, hogy a tudomány és technika hallatlan fejlő­désének idején újból számos termelési feladat áll előttünk. Meggyőződésünk, hogy a szocialista táborban a Szovjet­unió vezetésével megoldjuk ezeket a problémákat, mint ahogy megoldottuk az egyre erősödő és egyre fontosabbá váló együttműködés alapjai megterem­tésének fontos problémáit. Sokoldalú együttműködésünket meg­szilárdítjuk a szomszédos Lengyelor­szággal, a Német Demokratikus Köz­társasággal, Magyarországgal, vala­mint a további európai és ázsiai szo­cialista országokkal. A Csehszlovák Köztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak a szocia­lista táborhoz való tartozásán kívül is érdeke a szoros gazdasági együttmű­ködés. Kölcsönös gazdasági segítsé­günk, a lengyel szénbányák, valamint kénfejtő és feldolgozó üzemek építésé­re nyújtott hiteleink azt bizonyítják, hogy helyes útra léptünk. A lengyel elvtársakkal együttműköd­ve arra fogunk törekedni, hogy sokkal szorosabb kapcsolatokat létesítsünk a párttapasztalatok kölcsönös kicserélé­sének szakaszán. Még számos felhasz­Anélkül, hogy elbizakodottá válnánk munkánk sikerei felett, büszkék va­gyunk arrq, hogy Központi Bizottsá­gunk helyesen vezette pártunk politi­káját, buzdítást ad további munkánk­ban, hogy pártunk tapasztalatait és sikereit a moszkvai tanácskozásokon több ízben kiemelték és például állí­tották. Főleg az ipari termelés fejlesz­tésében elért sikereinket, a műszaki fejlesztés megszervezésében, a mező­gazdaság szocialista átépítésének meg­valósításában és a Nemzeti Front po­litikájának érvényesítésében nyert ta­pasztalatainkat domborították ki. Elvtársak, a béke, a demokrácia és a szocializ­mus erői világszerte egyre nyilvánva­lóbb túlsúlyra tesznek szert és az im­perializmus erői ellen vívott harc új szakaszába lépnek. A kommunizmus V. nálatían lehetősége van a pártküldött­ségek és tapasztalatok kicserélésének, amelyek kölcsönösen elősegítenék mindkét párt munkáját. Sikeresen fejlődik együttműködé­sünk Németország Szocialista Egység­pártjával. A két testvérpárt tárgyalá­sokat folytatott egymással, bővült a párttapasztalatok kölcsönös kicserélé­se. A párt talaján a két pártot érdek­lő gazdasági kérdések egész sorát vi­lágítottuk meg és bizonyos sikereket értünk el az ideológiai téren való együttműködésben is. Feladatunk, hogy a jövőben tovább mélyítsük és minden téren erősítsük az NDK-nak a német kérdés békés megoldására irá­nyuló törekvéseit, a nyugatnémet mi­litarizmus felújítása elleni harcát. Fejlesztenünk kell továbbá együtt­működésünket a népi' demokratikus Magyarországgal. Az idén már számos jó példáját láttuk a két testvérpárt közötti szoros együttműködésnek. A magyar elvtársak Csehszlovákiába küldték a párt mezőgazdasági dolgo­zóinak, a? ipari szakasz dolgozóinak és más szakaszoknak küldöttségeit. A jö­vőben el kell mélyíteni ezt az együtt­működést és ki kell terjeszteni az ideológiai munka szakaszaira is. A Magyarországgal való együttmű­ködés terén további lehetőségek van­nak még a gazdasági és kulturális szakaszon. E lehetőségek felhasználása hozzájárul a két ország kapcsolatainak további elmélyítéséhez. Pártunknak nagy kötelességei van­nak a tőkés országok kommunista- és munkáspártjai iránt is. A szocialista tábor fennállása nagy erősítést jelent a tőkés országok kommunista- és munkáspártjainak és jobb lehetősége­ket teremt a dolgozók helyzetének megjavításáért folytatott harcra. A szocialista tábor országainak példá­ja azt mutatja, hogy az a gondolat, melyért a kommunisták harcolnak, reális gondolat és a gyakorlatban már megvalósul. Ezzel szemben a kommu­nista és munkáspártok fennállása a tőkés államokban és erejük számunk­ra mérhetetlenül fontos segítséget je­lent a tőke elleni harcban. Ezek a pártok terjesztik az igazságot a szocialista tábor országairól, leleple­zik a szocialista országokban a kapi­talizmus helyreállítására irányuló im­perialista terveket és a legszélesebb néptömegek békeharcba való bekap­csolódásának élenjáró szervezői. Pártunk az idén elsősorban az euró­pai kommunista testvérpártokkal való kölcsönös kapcsolatok elmélyítésére törekedett. Tárgyalásokat folytattunk a Francia és az Olasz Kommunista Párttal, az Osztrák és a Belga Kom­munista Párt küldöttségeivel. E tár­gyalások eredményei megerősítették e beható kölcsönös megismerés és együttműködés nagy jelentőségét. Pártunknak a jövőben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell lehető­vé tennie a tőkés országok testvér kommunista pártjaiban levő elvtársak­nak, hogy megismerkedjenek fő ta­pasztalatainkai, munkánk formáival és módszereivel, a munkásosztály hely­zetével és vívmányaival, amelyek sok­ban megelőzik a legfejlettebb tőkés országokat. A tőkés országok kommunista párt­jaival való együttműködésünket még jobban felhasználhatjuk népünknek a proletár internacionalizmus szellemé­ben való nevelésére. Ez az egyik fon­tos feladat, amely számunkra a moszk­vai tárgyalásokból következik. Saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy fokozni kell népünknek a proletár nemzetköziség, valamint a hazánk nemzetei és nemzetiségei közötti test­véri egység szellemében való nevelését. A szocializmus világgyőzelméért ví­vott harcban nagyobb figyelmet kell szentelni a szocialista gondolatok és a szocialista rendszer előnyei népsze­rűsítésének és ennek keretében a mi csehszlovákiai sikereink népszerűsité­erőinek világszerte történő hatalmas felsorakozásában nagy érdeme van a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának, amely a Szovjetunió kommunista építésének kérdéseiben, a két rendszer békés együttélésének, a szocializmusba való átmenet különféle formái lehetőségeinek, a háború jelen­legi időben váló elhárításának és a szocialista világrendszer további fej­lődésének kérdéseiben levont történel­mi következtetéseivel világos távlato­kat adott az egész nemzetközi forra­dalmi mozgalomnak. Ezt kifejezően bi­zonyították a kommunista és munkás­pártok moszkvai megbeszélései és a megbeszélések eredményei, amelyek a nemzetközi forradalmi mozgalom tör­ténetébe a béke, a demokrácia és a szocializmus új győzelmeinek előhírnö­keiként és kezdeteként íródnak be. sének is. Ezért egyik fontos feladatunk kibővíteni és - magasabb eszmei szín­vonalra emelni külföldre irányuló pro­pagandánkat mind a testvérpártok tá­jékoztatása, mind pedig az állami pro­paganda vonalán, amelynek fokozott figyelmet kellene szentelnie a tőkés országok legszélesebb rétegeit érdeklő kérdéseknek. Az SZKP XX. kongresszusa követ­keztetéseiben kiemelte, hogy a nem­zetközi munkásmozgalomban véget kell vetni a szétforgácsolódásnak, ami a munkásosztály ellenségeinek tesz szol­gálatot. Központi Bizottságunk e te­kintetben is már nem kevés erőfeszí­tést tett, hogy legalább egyes kérdé­sekben egységes eljárásra kerüljön sor a tőkés országok szocialista pártjaival. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a munkás- és szakszervezeti küldöttsé­gek látogatásainak. Továbbra is ebben az irányban fogunk dolgozni, mert ez a béke ügyét szolgálja és segíti a tőkés országok kommunista pártjait a mun­kásosztály akcióegységéért vívott har­cukban. Teljes mértékben támogatjuk azokat az országokat, amelyek felszabadultak a gyarmati rabszolgaság alól és leg­forróbb rokonszenvünk illeti mindazo­kat a nemzeteket, amelyek hős nemzeti felszabadító küzdelmet f . folytatnak^. A gyarmatok elvesztése az imperializ­must egyik legérzékenyebb pontján gyengíti meg. A gazdaságilag kevéssé fejlett országok imperialistaellenes erőinek nyújtott támogatásunk jelen­tősen segíti a nemzeti felszabadító mozgalmat. Elvtársak, a moszkvai tárgyalásokból komoly feladatok származnak eszmei nevelőmunkánk egész szakaszára. A múltban már több ízben és leg­utóbb az idén júniusban a Központi Bizottság teljes ülésén foglalkoztunk a párt ideológiai munkájával. Hangsúlyoztuk elsőrendű szerepét mind a jelenlegi feladatok, mind pe­dig hazánk szocialista országépítése további távlatainak szempontjából. Hangsúlyoztuk az ideológiai munka jelentőségét a nemzetközi politikai fejlődés feladataival és távlataival s a nemzetközi munkásmozgalom felada­taival kapcsolatban is. A júniusi plé­num következtetései már teljesen he­lyesnek bizonyultak nemcsak saját gyakorlatunkban, hanem a moszkvai tanácskozások fényében megerősítet­ték őket az egész nemzetközi forra­dalmi mozgalom tapasztalatai. Napjainkban, amikor pártunk kitűzi a szocializmus felépítése betetőzésé­nek jelszavát hazánkban és amikor megszilárdult világméretekben Is a szocializmusnak a kapitalizmus feletti fölénye, még jobban előtérbe lép a jú­niusi plénumnak a dolgozók fokozott ideológiai nevelése szükségességéről szóló határozata. A szocialista tábor országai gazda­sági és tudományos fejlődésének táv­latai következtében a világkapitaliz­mus elkerülhetetlenül elveszti a szo­cializmus feletti eddigi anyagi elő­nyét. Ezért az imperializmus szünte­lenül fokozni fogja ideológiai téren a szocialista országok és a kommu­nista mozgalom elleni aljas támadá­sait. Egész pártunkra teljes mértékben érvényesek a moszkvai tanácskozások­nak a nyilatkozatban kifejezett követ­keztetései: erélyesen harcolni kell a burzsoá ideológia ellen, le kell leplez­ni a szocialista országokról terjesz­tett imperialista rágalmak és hazug­ságok propagandáját, minden eszköz­zel terjeszteni kell a szocializmusról szóló igazságot és a béke, valamint a nemzetek közötti barátság hatásos propagandáját kell kifejteni. Már megmondottuk, hogy Központi Bizottságunknak a revizionizmus, mint fő veszély elleni harc kérdéseiben levont következtetései teljes mérték­ben helyesek voltak. Pártunk követ­kezetes eljárása csírájában elfojtottá azokat a revizionista irányzatokat, amelyek az SZKP XX. kongresszusa után nálunk Is tért akartak hódítani az egész nemzetközi munkásmozgaJ lomban való aktivizálásukkal kapcso­latban. Ezért a revizionizmus náluníc nem öltött nyílt formákat. A mi kö-* rülményeink szempontjából jelenleg az a feladatunk, hogy minden törek­vésünket a revizionizmus iránti en­gedékenység ellen, a hamis objektiviz­mus és az óvatosság ellen irányít­suk, még hatásosabban leleplezzük és szétzúzzuk a burzsoá Ideológiát és annak befolyását s tovább fokozzuk eszméink népszerűsítését. Egész eszmei politikai munkánkban növelnünk kell a tudományos világ­nézet — a dialektikus materializmus tanulmányozásának jelentőségét és azt mindenképpen érvényesítenünk kell egész gyakorlati munkánkban. A moszkvai tanácskozások követ­keztetéseivel kapcsolatban új felada­tok hárulnak propagandánkra a nem­zetközi kapcsolatok szakaszán. Pro­pagandánk megszervezésében és kifej­tésében sokkal nagyobb súlyt kell he­lyezni a jelenlegi nemzetközi kap­csolatok gazdasági oldalainak elem­zésére, mert a mai korszakban a világ fejlődését a két társadalmi világ­rendszer versenyének lefolyása és eredményei határozzák meg. A nemzetközi munkásmozgalom — s a nemzetközi történés e fontos té­nyezője — kérdéseinek megvilágításá­nak szentelt fokozott figyelemnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy meg­szilárdítsa és elmélyítse valamennyi dolgozónknak a béke és a szocializ­mus végső győzelmébe vetett hitét és meggyőződését. * * « Elvtársak, ä kommunista- és mun­káspártok tárgyalásai és a tárgyalások eredményei széleskörű visszhangot keltenek az egész világon. Örömmel és lelkesen fogadták e tárgyalások eredményeit a szocialista országok dolgozói és az egész nemzetközi for­radalmi mozgalom részvevői. A tár­gyalások eredményeinek örülnek a vi­lág összes haladó emberei is. Pártunk és népünk teljesen állást foglal a moszkvai tanácskozások-eredményei, a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak nyilatkozata és a Békekiáltvány mellett, amelyek fontos fegyvert jelentenek a békéért és a szo­cializmus győzelméért vívott harcban. Dolgozó népünk már számtalanszor bebizonyította azt a szilárd elszántsá­gát, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével teljesíti összes feladatait és felépíti hazánkban a szo­cialista társadalmat. Az országos konferencia határozatai­nak teljesítéséről és a szocializmus építésének további feladatairól folyó vita a tömegek öntudatosságának, a dolgozók politikai és gazdasági fejlett­ségének legjobb iskolája. Közelebb hozza a népet az állam Irányításához és igazgatásához, a pártnak a néphez fűződő kapcsolatai további megszilár­dításához vezet, amely kapcsolat va­lamennyi sikerünk alapja. Főleg az utóbbi időben sikerült a vitát egyre jobban a fő kérdésekre irányítani. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a szocialista ország­építés, betetőzésének jelszava magában foglalja mirtťl a szocializmus anyagi­műszaki alapja felépítésének feladatát, mind pedig a további távlati feladato­kat is. E feladatok megoldásának arra kell vezetnie, hogy a szocialista társa­dalmat ellássuk minden szükségessel és következetesen megvalósítsuk a for­radalmat a kultúra és ideológia terén. Most főleg arról van szó, hogy a vi­tából származó minden kezdeménye­zést felhasználjuk arra, hogy emelked­jék gazdaságunk általános színvonala, hogy új építő sikereket érjünk el, mert a szocialista társadalom csak a dolgozóknak a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában végzett munkájából és legszélesebb kezdemé­nyezéséből növekedhet. Ez különösen fontos most, a második ötéves terv harmadik évének kezdetén. Minden lehetőségünk megvan kitű­zött feladataink teljesítésére. Tőlünk, az egész párttól, munkásosztályunktól és az összes dolgozóktól függ, hogy e lehetőségeket teljesen kihasználjuk és megvalósítsuk. A kommunizmus eszméi, amint a moszkvai tárgyalások újból meggyő­zően bebizonyították, legyőzhetetlenek és végső győzelmük ragyogó távlatai állanak előttünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom