Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-20 / 352. szám, péntek

zovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága ülésének határozatai A kommunista és munkáspártok képviselői tanácskozásainak eredményei Az SZKP KB teljes ülése megállapítja, hogy a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. novemberében Moszkvában tartott tanácskozásai és határozatai a szovjet kommunista mozgalom nagy jelentőségű sikerét jelentik. A tanácskozások meggyőzően megmutatták, hogy a szocialista tábor és az egész nemzetközi kommunista mozgalom még jobban egybetömöriilt a marxizmus-leninizmus eszmei alapján. A kommunisták legfontosabb feladatainak kidolgozása és kihirdetése a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban a világtörténelem jelenlegi szakaszában, az egész nemzetközi kommunista mozgalom konszolidálódása és a kommunista pártok közötti kapcsolatok további megszilárdulása e tanácskozások legfontosabb eredményei. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek és 64 ország kommunista és munkáspártjai képviselőinek moszkvai tanácskozásai a kommunista és munkás-világmozgalom óriási eszmei és politikai győzelmét jelentik. Ez a győzelem annál nagyobb jelentőségű, mert az utóbbi időben a világreakció jelentős erőfeszítést fejtett ki annak érdekében, hogy széthúzást okozzon a kommunista mozgalomban, zavart idézzen elő e mozgalom soraiban. A novemberi tanácskozások eredményei megsemmisítő csapást mértek a reakciónak e terveire. A deklarációt és a Békekiáltványt az a magasfokú felelősség hatja át, amelyet a kommunista és munkáspártok a szocialista világrendszer sorsáért, a világbékéért és az egész emberiség boldog jövőjéért éreznek. A kommunista pártok tanácskozásai, amelyek feladatul tűzték ki a békéért és a békés egymás mellett élésért vívott harcot, mint a világpolitika alapvető problémáját, megmutatták azt a fő irányt, amely felé a jelenlegi körülmények között a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom, valamint az egész békeszerető és haladó emberiség törekvései irányul^ak-c^,, A nyilatkozat a marxizmus-leninizmusnak a kommunista pártok kollektív tapasztalatai alapján való alkotó továbbfejlesztáse példája. A nyilatkozatban a munkásmozgalom megtalálja a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a jelenlegi korszak fő irányzatai időszerű problémáinak marxista-leninista értékelését. A nyilatkozat általánosítja a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak a szocialista világrendszer építésében és megszilárdításában szerzett munkatapasztalatait. Ezzel egyidejűleg összefoglalja a tőkés országok munkásmozgalmának, valamint a gyarmati és függő országok népei nemzeti felszabadító harcának tapasztalatait. így a nyilatkozat elemzi és általánosítja valóban az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalomnak a háború utáni időszakban szerzett tapasztalatait. Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése megelégedéssel állapítja meg, hogy az SZKP XX. kongresszusának a jelenlegi nemzetközi fejlődés legfontosabb kérdéseivel kapcsolatos következtetései és tézisei teljes támogatásra találtak a testvéri kommunista pártoknál, ami az egész nemzetközi kommunista mozgalom eszmei egységét és tömörségét bizonyítja. A kommunista és munkáspártok tanácskozása hangsúlyozza a kommunista és szociáldemokrata pártok együttműködésének és akcióegységének lehetőségét mind a munkásosztály közvetlen érdekeiért, mind pedig a hatalom kivívásáért és a szocializmus felépítéséért vívott harcban. A dolgozók érdekei, a békéért, demokráciáért és a szocializmusért vívott harc érdekei megkövetelik, hogy ezt az akcióegységre tett felhívást meghallgassák az összes őszinte szocialisták, a munkásmozgalom összes résztvevői és tényezői. A kommunista pártok eszmei és szervezeti megszilárdítása szempontjából nagy jelentőségű e nyilatkozatnak az a figyelmeztetése, hogy erélyesen harcolni kell a revizionizmus ellen, amely a jelenlegi feltételek között a nemzetközi kommunista mozgalom fő veszélye és ugyancsak harcolni kell a dogmatizmus és a szektásság leküzdéséért. A nyilatkozat megvilágítja a szocialista forradalom és a szocialista országépítés azon fő törvényszerűségeinek kérdését, amelyek valamennyi szocializmust építő országban egyformák, megvilágítja a különböző országok nemzeti sajátosságainak kérdését, amelyeket tekintetbe kell venni. A nyilatkozat rámutat a szocialista országok egysége megszilárdításának szükségességére és kölcsönös kapcsolataik fő elveire. Megmagyarázza a szocialista világrendszer nagy történelmi jelentőségét és hangsúlyozza, hogy e világrendszert tovább kell szilárdítani, rámutat a szocializmusra való átmenet különféle formáira az egyes országokban és így a kommunista pártoknak hatalmas elméleti fegyvert ad a szocializmus győzelméért vívott harcban és csapást mér az opportunistákra. A Szovjetunió Kommunista Pártja a nyilatkozatot és a Békekiáltványt olyan nagy fontosságú dokumentumként értékeli, amely a szovjet kommunisták útmutatója lesz tevékenységükben. A nyilatkozat és a Békekiáltvány egyhangú meleg támogatásra talált a pártaktíva és valamennyi kommunista részéről az összes köztársaságokban, a kerületekben és a területeken, a városi és járási pártaktíva ülésein és a párt alapszervezeteiben. A Szovjetunió Kommunista Pártja továbbra is szüntelenül szilárdítani fogja testvéri kapcsolatait valamennyi kommunista és munkáspárttal, a szovjet embereket abban a szellemben neveli, hogy a szovjet hazafiságot elválaszthatatlanul egybekapcsolják a proletár nemzetköziséggel, a szocialista tábor országainak nemzetei iránti, valamennyi ország dolgozói iránti barátság és tisztelet szellemében nevelik. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése elhatározza: O

a deklaráció és a Békekiáltvány — a tanácskozásokon hozott két történelmi dokumentum — teljes jóváhagyását; az SZKP KB-nak a kommunista és munkáspártok tanácskozásain kifejtett tevékenysége jóváhagyását; LŕJ a pártszervezeteket fel kell ZJ hívni, hogy valamennyi párttagnak és dolgozónak behatóan megmagyarázzák a kommunista és munkáspártok tanácskozásainak jelentőségét és az e tanácskozáson elfogadott dokumentumok tartalmát, a tömegpolitikai munkát a tanácskozások eredményeivel kapcsolatban arra kell irányítani, hogy a tömegeket továbbra is az ország kommunista felépítése feladatainak sikeres teljesítésére mozgósítsák, mélyítsék el a Szovjetunió dolgozóinak a szovjet hazafiság, a proletár nemzetköziség és valamennyi békeszerető nemzettel való barátság szellemében való nevelését. Ä Szovjetunió Szakszervezeti Szövetségeinek tevékenységéről Hazánk hős munkásosztálya a dol gozó parasztsággal szövetségben, a Kommunista Párt vezetésével megvalósította a győzelmes szocialista forradalmat, megteremtette a világ első munkás-párasztállamát, megvédte azt minden ellenséggel szemben és felépítette a szocialista társadalmat. A Szovjetunió munkásosztályának valamennyi dicső tettében, a szocializmusnak a szovjet hatalom negyven éve alatt kivívott nagy qyőzelmeiben nagy szerepet játszottak a szakszervezeti szövetségek, amelyek a dolgozók milliós tömegei számára valóban a nevelés, az irányítás és a gazdálkodás, a kommunizmus iskolái lettek. A szovjet szakszervezeti szövetségek a szocialista országépítés valamennyi szakaszán sokoldalú szervezési és nevelőmunkát végeztek és végeznek a dolgozók körében, egyesítik és mozgósítják őket a párt által kitűzött gazdasági és politikai feladatok teljesítésére. Az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozataiból kiindulva a kommunista párt és a szovjet kormány fontos intézkedéseket tett az ipar és az építkezés irányításának további tökéletesítésére. A gazdasági adminisztratív területek és a népgazdasági tanácsok megalapítása fokozta a tömegek alkotó kezdeményezését és aktivitását, növelte a helyi szervek feladatát és felelősségét az ország gazdasági építésében. Az ipar és az építkezés irányításának átszervezése, amely már meghozta első pozitív eredményeit, lehetővé teszi, hogy jobban, teljesebben és az eddiginél nagyobb mértékben használjuk ki hazánk kimeríthetetlen természeti kincseit, még jobban gyorsítsuk a szocialista gazdaság valamennyi ágazata fejlesztésének ütemét. Ezáltal megteremtettük a Szovjetunió azon fő gazdaság; feladata megoldásának még kedvezőbb előfeltételeit, hogy az egy lakosra eső termelésben történelmileg a legrövidebb időn belül utolérjük és megelőzzük a legnagyobb tőkés országokat, közöttük az USA-t. Hazánk a szocialista rendszer előnyei alapján a legközelebbi 15 évben elérheti és kell hogy elérje a döntő iparágazatok kétszeres, sőt háromszoros növekedését, a legközelebbi években biztosíthatja a mezőgazdaság további gyors fellendülését és a dolgozók életszínvonalának lényeges emelését. Ilyen körülmények között egyre jobban növekszik a szovjet szakszervezeteknek, mint a Szovjetunió munkásosztálya legnagyobb tömegszervezetének szerepe és jelentősége. A szakszervezeti szövetségeknek a dolgozókat nagyobb mértékben kell bekapcsolniok a termelés irányításába, még jobban ösztönözniük kell a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezését és aktivitását a kommunizmus felépítésében és a dolgozókat még szorosabban egybe kell tömöríteniök a kommunista párt köré. A szakszervezetek központi feladata, hogy a tömegeket a népgazdaság valamennyi ágazatának további hatalmas fejlesztéséért, a szovjet állam gazdasági hatalmának és védelmi képességének további megszilárdításáért, a népgazdasági tervek teljesítéséért és túlszárnyalásáért, a műszaki haladásért, a munkatermelékenység szüntelen emeléséért vívott harcra mozgósítsák. Az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanácsnak, a szakszervezeti szövetségek központi bizottságainak és a szakszervezetek köztársasági tanácsainak tevékenyebben kell részt venniök a szovjet és a gazdasági szerveknek a termelés, a munka és az életfeltételek kérdéseiről szóló tanácskozásain. A termelési tervjavaslatok előkészítésében és a folyó munka és életkérdések megtárgyalásában a tervező szervek kötelesek tekintetbe venni a szakszervezeti bizottságok nézetét. A népgazdasági tanácsoknak, valamint a területi és kerületi szovjetek végrehajtó bizottságainak meg kell tárgyalniok az évi tervjavaslatokat az illetékes szakszervezeti bizottságok és tanácsok képviselőinek részvételével és ezután a munkások és alkalmazottak teljes ülésein az értekezleteken, vagy termelési tanácskozásokon. A szakszervezetek legfontosabb feladata a munkások és alkalmazottak munka- és életfeltételeinek megjavítása A szakszervezeti szövetségek tevékeny segítségével a párt és a kormány az utóbbi időben számos fontos intézkedést hozott a nép életszínvonalának további emelésére: emelték az alacsony béralappal rendelkező munkások és alkalmazottak fizetését, lerövidítették az ünnepek előtti napok és a szombatok munkaidejét, megvalósul a hétórás munkaidőre való átmenet, a földalatti munkáknál a hatórás munkanapra való átmenet, emelték a nyugdíjakat és járadékokat, feladatul tűzték ki és sikeresen teljesítik a lakáshiánynak a legközelebbi 10—12 éven belüli megszüntetését. Ezzel egyidejűleg azonban egyes vezető gazdasági dolgozók kevéssé gondoskodnak a munkások munkafeltételeinek megjavításáról, nem használják ki teljesen az erre rendelkezésükre álló eszközöket és frfegengedik a munkatörvények megsértését. Számos vállalatban nem harcolnak megfelelően a munkabiztonság biztosításáról szóló törvények betartásáért, a műszaki berendezéseknél nem biztosítják kellőképpen a balesetek elleni védelmet, nem vezetnek be szellőztető készülékeket, gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor üzembe helyeznek a biztonság-technika terén súlyos fogyatékosságokat mutató vállalatokat és műhelyeket. Komoly fogyatékosságok nyilvánulnak meg a munkások különleges öltözékkel és védőcipővel való ellátásában, valamint az egyéni védőfelszerelések terén is. Növelni kell a vállalatok és az építkezések vezetőinek felelősségét a munkabiztonságért, a biztonsági technikáért, a munkatörvények pontos betartásáért. Állami feladatnak kell tekinteni a munkafeltételek további megkönnyítését, a balesetek és a munkások megbetegedése okainak kiküszöbölését. Azokat a gazdasági vezetőket, akik nem teljesítik kötelezettségeiket a kollektív szerződések alapján és rendszeresen megsértik a munkatörvényeket, felelősségre kell vonni. A szakszervezeti szövetségeknek fokozott ellenőrzést kell gyakorolniok a gyógyintézetek tevékenysége felett. A szakszervezeteknek teljes mértékben élniök kell a munkatörvények betartása feletti állami ellenőrzés- és a munkabiztonság nyilvános ellenőrzésének jogával, a gazdasági szervektől sürgősen meg kell követelniük, hogy feltétlenül teljesítsék a nehéz és fáradságos munkák további gépesítésére, a tökéletesebb technológia bevezetésére irányuló intézkedéseket. A szakszervezetek közvetlen részvételével az utóbbi időben számos intézkedés történt a bérek rendezésére az építkezésben, a dombaszi bányákban, a vaskohászatban, valamint rendezték a szovhozok vezető dolgozóinak és szakembereinek béreit is. Azonban a munkák nórmázásának és a béreknek megszervezésében lévő fogyatékosságokat mindeddig lassan küzdjük le. Egyes vállalatokban és építkezéseken a bérek gyorsabban emelkednek, mint a munkatermelékenység, pedig ennek fordítva kell lennie; a munka termelékenységének gyorsabban kell emelkednie, mint a béreknek, utat kell törnie a bérek emeléséhez. A szakszervezeti és gazdasági szerveknek szüntelenül javítaniok kell a munkások, a vezető és műszaki dolgozók és alkalmazottak díjazásának rendszerét és arra kell törekedniök, hogy a bérek és a prémium-rendszer hatalmas indítóerő legyen a termelés fokozására és a munkatermelékenység növelésére. A szakszervezeteknek szervező munkájukkal tevékenyen elő kell segíteniük a iakásépítés és a kulturális szociális építés nagyszerű programjának sikeres teljesítését. A szakszervezeteknek nagyobb befolyást kell gyakorolniok a kereskedelmi vállalatok és a közétkeztetési vállalatok munkájára, állandóan ellenőrizniük kell őket és részt kell venniök a szovjet és a gazdasági szerveknek az éttermek, falatozók és üzletek Hálózata kibővítéséről, helyesebb elhelyezéséről, az ételek minőségének megjavításáról és áraik csökkentéséről szóló tárgyalásain. A gazdasági szervezetek, vállalatok és hivatalok vezetői kötelesek idejében megbírálni a nyilvános ellenőrzés javaslatait és megtenni a szükséges intézkedéseket. A szakszervezetek nevelő és kulturális tömegmunkájának megjavításáról K szovjet szakszervezetek tevékenyen elősegítik a munkásosztály és az értelmiség szocialista öntudatosságának növelését. A szakszervezetek közvetlen részvételével a népnevelési intézmények széleskörű hálózata létesUlt a vállalatokban, szovhozokban és a GTÄ-kon. A munk'ásklubokat, a kultúrotthonokat és kultúrpalotákat a dolgozók milliói látogatják. Emellett azonban számos helyen ezekben a kultúrházakban a termelési, műszaki és természettudományi ismereteket, valamint a legjobb tapasztalatokat szárazon, érdektelenül népszerűsítik és propagálják, nem szentelnek megfelelő figyelmet a népi alkotás tartalmának és eszmei színvonalának és kevéssé törődnek a munkások, alkalmazottak és családtagjaik kultúrált pihenésének megszervezésével. A szakszervezetek és a Komszomol egyik feladata megjavítani az Ifjúság körében végzett munkát. Nagyobb figyelmet kell szentelni az ifjúság munkájának, pihenésének és életmódjának, valamint a kulturális tömegmunka megszervezésének. A fiatal munkásokba és munkásnökbe be kell oltani a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való kommunista viszonyt, a vállalatuk iránti szeretetet, a Szovjetunió hős munkásosztálya dicső hagyományainak nyomdokain kell vezetni őket, a szakszervezeteknek segítséget kell nyújtanlok abban, hogy a fiatal munkások elsajátítsák választott szakmájukat, tágítsák kulturális látókörüket, segítséget kell nyújtaniok a távtanulóknak és az esti iskolák hallgatóinak. Az ifjúság nevelésére nagyobb mértékben kell megnyerni a régi munkásokat, akik a fiúknak és leányoknak nemcsak termelési tapasztalataikat, hanem élettapasztalataikat Is átadják és megóvják őket a helytelen tettektől. A szakszervezeti szervezőmunka színvonalának emeléséről Az ipar és az építkezés átszervezésével kapcsolatban a szakszervezetek számos intézkedést tettek szervező munkájuk megjavítására. A helyi szakszervezetek operatív vezetésének súlypontja áthelyeződött a területekre, kerületekre és köztársaságokra, lényegesen bővültek a szakszervezeti tanácsok jogai és kötelességei, egybeolvadt számos szakszervezeti szövetség. Az SZKP KB teljes ülése egyúttal megállapítja, hogy számos szakszervezet még lassan szervezi át munkáját, elszigetelődik a konkrét termelési' kérdésektől és keveset foglalkozik az élő szervezőmunkával. A szakszervezeti központi tanács elégtelenül ellenőrzi, hogyan teljesítik határozatait, kevés figyelmet szentel a szakszervezeti munkatapasztalatok általánosításána és terjesztésének. A szakszervezetekben előfordul a de mokrácia és a szakszervezeti élet not máinak megsértése: rendszertelenül hívjá egybe a szakszervezeti bizottságok és szak szervezeti tanácsok teljes üléseit. Számc szakszervezeti bizottság és szakszerveze tanács nem gondoskodik arról, hogy szakszervezeti munkával fiatal, erélye dolgozókat bízzanak meg, akik jól beválta a termelésben, a közéletben és akik munkások- bizalmát élvezik. Az SZKP KB teljes ülése a szövetséf köztársaságok kommunista pártjai köz ponti bizottságainak, az SZKP kerületi ť területi bizottságainak a Központi Szak szervezeti Tanács pártcsoportjának felada tává tűzik ki, hogy biztosítsák a szakszei vezeti szervező munka színvonalának eme lését és gyakorlati segítséget nyújtsanal A szakszervezetek munkájának szakszervezeti élet normái szigor betartásán, az alkotó kezdeményezi fejlesztésén, a bírálat és önbírálat fej lesztésén, a kollektív irányítás bizto sításán kell alapulnia. A szakszerveze és gazdasági szervek vezető dolgozi kötelesek aktívan részt venni a gyű léseken, elősegíteni a bírálat és önbí rálát fejlődését, figyelemmel meghall gatrii a munkások és alkalmazottá szavát és rendszeresen jelentést tenr arról, hogyan teljesítették a gyűlése ken elhangzott javaslatokat. Ä szovjet szakszervezetei nemzetközi kapcsolatainal további bővülése A Szovjetunió szakszervezetei jelen tősen bővítik a külföldi szakszervezel szövetségekkel való kapcsolataika megszilárdítják a munkásosztály egy ségét és testvéri szolidaritását a bé kéért, demokráciáért és szocializmu sért vívott harcban. A kommunista és a munkáspárto képviselőinek tanácskozásairól kiadót nyilatkozat és a Békekiáltvány új uta kat nyit a nemzetközi munkás é szakszervezeti mozgalom további fej lesztéséhez és egybetömörítéséhez. A szovjet szakszervezeteknek tevé kenyebben és meggyőzőbben kell külföldi országok dolgož'ôi körébe: népszerűsíteni a Szovjetunió munkás osztályának nagy vívmányait és propa gálni a szocializmus előnyeit. Leg fontosabb feladatnak kell tartani a úgynevezett „népi kapitalizmus", vala mint a „munka és a tőke között együttműködés" hamis elméleteine következetes leleplezését, a reakció szakszervezeti vezetők egységbont tevékenységének leleplezését, mindé téren segíteni kell a nemzetközi szak szervezeti mozgalmat abban, hogy dolgozókat az osztályharc és a proíetá nemzetköziség szellemében nevelje. A szakszervezeteknek jobb pártirányífásáró! A szovjet szakszervezetek ereje ab ban rejlik, hogy a Kommunista Pár lenini politikájához igazodnak, amel a szocialista társadalom létalapja A szakszervezeti szövetségek csa! akkor teljesíthetik sikeresen felada taikat, ha a párt irányítja őket, ha párt segíti és támogatja őket. A pártszerveknek a szakszervezetei irányításánál mindig tekintetbe kel venniök azt, hogy a szakszervezet szövetségek a munkások és az alkal mazottak pártonkívüli szervezete: szem előtt kell tartaniok azt, hog; egész munkájuk széleskörű demokrá oián és meggyőző módszereken alapú és ezért a szakszervezetekkel szem ben teljesen megengedhetetlen a parancsolgatás és a kicsinyes utasitgatás A pártbizottságok kötelesek megfelelően irányítani a szakszervezeti szervek tevékenységét, szüntelen segítséget kell nyújtaniok küldetésük teljesítésében, minden téren,támogatniok é; fejleszteniük kell kezdeményezésüke' és le kell vonniok a szükséges következtetéseket azon felelős állásokabetöltő kommunistákkal szemben, akii nincsenek tekintettel a szakszervezetekre és csökkentem igyekszenel feladatukat. Az SZKP KB teljes ülése azt a szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a szovjet szakszervezetek még inkábt növelik szerepüket az állam, a gazdaság és a kultúra építésében és továbbra is tevékeny segítséget nyújtanak a pártnak a dolgozók kommunista nevelésében s az SZKP XX. kongreszszusa történelmi határozatai sikeres teljesítésére, a kommunista társadalom felépítésének nagy művére mozgósítják a dolgozókat. ÜJ SZO 1 6 1957. december 19. *