Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-18 / 350. szám, szerda

% Hazánk dolgozói az utóbbi években országépítő munkájuk során olyan hatalmas sikereket arattak, amelyek fényesen bizonyítják gazdaságunk fejlődésének a kapitalista államok gazdasági fejlődését jelentősen meg- , haladó ütemét. A felszabadulás előtt Csehszlovákia gazdasági fejlődését tekintve a nyugati államok egész sorához viszonyítva erősen hátramaradt. Szocialista rendszerünk azonban a gyors fejlődés olyan lehetőségét teremtette meg, hogy ezen államok előnyét nemcsak csökkenteni tudjuk, de utol is érjük, sót megelőzzük őket. Most, amikor a szocializmus építése betetőzésének konkrét feladata áll előttünk, ennek a célkitűzésnek elsőrendű jelentősége van. Fontos tehát, hogy állandóan szem előtt tartsuk hazánknak a világgazdaságban elfoglalt helyzetét, azt, hogy hol értünk el neg:/ előrehaladást és hol kell nagyobb tempóra kapcsolni. Az c-edmények összehasonlításánál természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egész sor kapitalista állam, mint például az USA, Anglia, Franciaország, Hollandia Belgium, Olaszország és mások a múltban többek között azért tudtak kedvező eredményeket elérni a termelés némely ágában és az életszínvonal alakulásában, mert nagy hasznot húztak és még ma is húznak a gyarmati és függő országok népeinek könyörtelen kizsákmányolásából. Némely országok pedig abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy elkerülték a háború pusztításait, sőt az USA például éppen a háború vérzivatarából szerzett hallatlan nyereségből modernizálta iparát. Hazánk népe ugyanakkor a háború után nehéz örökséggel, feldúlt gazdasággal látott hozzá az építéshez és építőmunkájában kizárólag saját kezére támaszkodik. Mégsem tehet kétséges, hogy lelkes munkájával minden téren utoléri a legfejlettebb kapitalista államokat. Hiszen olyan szakaszokon, mint a szociális gondoskodás, az egészségügy, az iskolaügy, a kulturális élet fejlesztése és mások, a legtöbbet közülük már messze magunk mögött hagytuk. Gazdaságunk helyzete, szakadatlan fejlődése a jövőbe vetett szilárd hittel, a szocializmus építése győztes befejezésének biztos tudatával tölt el bennünket. Ugyanakkor a kapitalista világban a rövid ideig tartó konjunktúra után, amint ezt már a "burzsoá sajtó sem titkolja — újból a bizonytalanság felhői gyülekeznek. Az ipari termelés gyors fejlődése Hazánk ma már nagyon fejlett népgazdasággal és magas életszínvonallal rendelkező ország. Különösen jelentős eredményeket értünk el a nehézipar alapvető ágazataiban, mint például az elektromos áram termelésében, a tüzelőanyag- és ércfejtésben, a kohó-, gép- és vegyiiparban. Az ipari termelés, amely már a felszabadulás előtt — egészségtelen felépítése ellenére — magas színvonalat ért el, a felszabadulás utáni átépítésével és fejlődésével megszilárdította helyzetét a legfejlettebb iparú államok között. Csehszlovákia jelenleg egész sor ipari ágazatban a világ első államai közé tartozik, amint azt az alábbi táblázat is mutatja: Hazánk Európa államai között területi nagyságát tekintve a 14. helyen, lakosainak számát tekintve a 11. helyen áll. Az ipari termelés mennyiségét tekintve a következő helyet foglalja el: kőszén: 7, barnaszén: 4, nyersacél: 8, nyersvas: 8, cement: 10, motorkerékpár: 5, búza: 8, rozs: 3, cukorrépa: 6, burgonya: 6, komló: 3. Az ipari termelés, mely hazánk gazdaságának alapját képezi (részesedése a nemzeti jövedelemben 66 százalékot tesz ki), 1956Tban egy lakosra átszámítva 190 százalékkal, tehát 2,9-szer volt nagyobb, mint 1937-ben. Ugyanebben az időben az USA-ban és Olaszországban 1,8-szer, Svédországban és Franciaországban 1,6-szer, Angliában és Belgiumban 1,4-szer növekedett a termelés mennyisége. Iparunk fejlődésében hatalmas előnyt jelent az egyenletes, tartós növekedés. Ezt egyáltalán nem lehet elmondani a kapitalista államok gazdaságának háború utáni fejlődéséről, sőt ezekre nagyon jellemző a labilitás. Az USA-ban pl. már két ízben csökkent a termelés, 1649-ben és 1954-ben egyszer 8, másszor 7%-kal. A t?rmelés csökkenése a kapitalista államok többségében legjobban az 1952—1953-as krízises években nyilvánult meg, de fejlődésükben ezenkívül is egész sor egészségtelen jelenség tapasztalható állandóan. Ha hazánk iparát összehasonlítjuk a fejlett kapitalista államok iparával, akkor azt látjuk, hogy az egy lakosra eső alapvető ipari termékekben hazánk Franciaországgal azonos színvonalon áll, sőt magasabban, miután az energiatermelésben magunk mögött hagytuk. Cithitlov. A munka gazdaságosságának növekedésében Csehszlovákia alapvetően megelőzi az összes kapitalista államokat, az USA-t is beleértve. A MUNKATERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE A FELDOLGOZÓ IPARBAN (Az 1937-es év indexe = 100) Ország: 1948 1952 1956 Csehszlovákia 104 167 216 Franciaország 103 127 147 Olaszország 90 137 181 Anglia 106 115 130 USA 117 138 159 Az ipari termelés gyors növekedése elsősorban hazánk lakossága életszínvonalának emelkedésében nyilvánul meg. A dolgozók életszínvonalának fokozódását befolyásoló legfontosabb tényezők egész sorában olyan eredményeket értünk ej, melyek a kapitalista államokban ismeretlenek. Nemzeti biztosításunk, az ingyenes gyógykezeltetés, az anyákról és gyermekekről való gondoskodás, a díjtalan iskoláztatás, az üdültetés, a rendkívül alacsony lakbérek, világítás és fűtés, mindezek olyan tények, amelyekkel a szociális gondoskodás fejlődésében a legelső helyre kerültünk a világon. Hazánk dolgozóinak elsőrendű feladata utolérni és megelőzni a legfejlettebb kapitalista államokat Szénbányászat Az 1937-től 1956-ia terjedő években hazánkban a kőszénfejfes 40 százalékkal növekedett, a barnaszén- és lignitfejtés pedig 157 százalékkal. A kibányászott szenet a kőszén értékére átszámítva, az egy lakosra eső mennyiséget tekintve Csehszlovákia a világon a harmadik helyen áll a Saar-vidék és Anglia mögött. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a fejtés gépesítése is. A vegyiipar fejlődése Vegyiiparunkat hatalmas fejlődés jellemzi. 1937-től 1956-ig 131 százalékkal emelkedett. Növekedése sokkal gyorsabb, mint más államokban. Ennek ellenére elmaradunk még a vegyiipari termelés alapvető gyártmányainak termelésében. E fogyatékosság eltávolítása második ötéves tervünk egyik központi feladata. Építészet 1948-tól 1955 végéig az építészeti termelés több mint 200 százalékkal bővült. Az építészet jelentős része az ipar, vízierőművek és a közlekedés kiépítésére irányult. A kapitalista államok között gyorsan növekedik a beruházási építkezés a Német Szövetségi Köztársaságban és Ausztriában, de ez a növekedés kisebb méretű a miénknél. "A lakásépítés részesedése az építészet egész terjedelméből az elmúlt időszakban alacsonyabb volt nálunk, mint az élénjáró kapitalista államokban. Míg azonban nálunk a befejezett lakásegységek száma az utóbbi években emelkedett, addig a lakásépítés ütemének riövekedése az 1957-es évtől számítva egész sor kapitalista államban lassúbbá vélt, sőt több államban csökken, annak ellenére, hogy a lakáskérdés ezekben az államokban távolról sincs megoldva. Kohóipari termelés A felszabadulás utáni években a gazdasági fejlődés gyors üteme következtében a kohóipari termelés 1950-ban 2.1-szer volt nagyobb, mint 1950-ben. Ugyanebben az időben a kohóipar gyorsabb fejlődését csupán a Német Demokratikus Köztársaság és Olaszország mutatja ki. Olaszországban azonban tekintetbe kell venňi, hogy kohóipara nagyon elmaradott volt, úgyhoqy az egy lakosra esői kohóipari termék hozzánk viszonyítva ma is sokkal alacsonyabb. Nálunk egy lakosra a termelésből 248 kg vas és 369 kg acél jut, Olaszországban pedig 41 kg vas és 123 kg acél. Az USÁ-ban 1937-berr egy lakosra számítva mintegy 2,5-szer több vasat és ugyanannyiszor több acélt gyártottak, mint nálunk. Ez a mennyiség azóta a vastermelésben 1,6-szeresére, az acéltermelésben 1,2-szeresére csökkent. Az egy lakosra eső acéltermelésben 1937-ben a világon a 10, Európában pedig a 8. helyen álltunk, ma a világon a 7., Európában pedig a 6. helyre kerültünk. Gépipari termelés A műszaki fejlődés feltétele mindenekelőtt a gépipari termelés fejlődése. A gépipar hazánkban alapvetően gyorsabban fejlődik, mint a legfejlettebb iparú kapitalista államokban. A GÉPIPARI TERMELÉS INDEXE 1956-BAN (AZ 1950-ES ÉV = 100.) Csehszlovákia 269 Belgium 147 Franciaország 177 Olaszország 167 NSZK 243 Anglia 129 Kanada 129 LSA 149 Némely gépipari termék előállításánál az egy lakosra eső termelésben számos fejlett kapitalista államot megelőztünk. A vegyiipar száméra készülő berendezések gyártását tekintve egy színvonalon állunk az NSZK-val, a megmunkálógépek gyártásában megközelítjük az USÄ-t, a hengerlő berendezések gyártását tekintve pedig egy lakosra átszámítva az USA termelése nem haladja meg a miénket. A hagyományos motorkerékpár-gyártásban első helyen állunk a világon. Valamennyi kapitalista állam előtt állunk úgyszintén a mosógépek gyártásában is. Nagyon sok gépipari gyártmányunk világszinvonalat ért el, mint pl. a speciális fémmegmunkáló-gépek, kémiai és orvosi műszerek, teherautók, motorkeríkpárok. stb. A munkáscsaládok élelmiszerfogyasztása A háború előtti években a kalóriákban Franciaországban, Angliában és Dániában, gazdag élelmiszerek, kiváltképpen a hús- Az egy lakosra eső cukorfogyasztás és zsiradékfogyasztásban Csehszlovákia a ugyancsak magasabb, mint a felszabadulás fejlett államok között az utolsó helyen előtt volt és megelőztük a belgiumi, volt. Hazánkban jelenleg a hús- és zsira- NSZK-beli, franciaországi és ausztriai fodékfogvasztás átlagos mennyisége magasabb, gyasztást. mint Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában és körülbelül azon a színvonalon van, mint az ausztriai és az NSZK-beli A munkáscsaládoknál a legfontosabb élelmiszercikkek fogyasztását csak a svájci és az NSZK-beli adatokkal tudjuk összeátlag. Az európai államokban az említett hasonlítani, miután másutt hasonló adatok élelmiszerekből magasabb a fogyasztás nem állnak rendelkezésünkre. AZ EGY FŐRE ESŐ ÉLELMISZERFOGYASZTÁS A MUNKÁSCSALÁDOK HÁZTARTÁSÁBAN. (1955. évi háztartási számlák statisztikája alapján kg-ban.) Csehszlovákia NSZK Svájc Figyelemmel kísért háztartások 933 267 218 A családtagok átlagos száma a háztartásban 3,9 4,0 4,2 Hús és hústermékek összesen 36,3 30,4 22,1 Ebből: 30,4 22,1 sertéshús 7,4 4,1 4,6 marhahús fi,5 3,8 4,1 Zsiradék összesen 17,2 20,8 13,2 Ebből: vaj 5,1 3,8 5,0 szalonna 6,5 1,5 . 1,4 tej (liter) 134,3 98,9 173,0 tojás (db) i 138,0 143,0 105,0 kenyér 70,4 60,5 57,5 liszt 45,2 12,4 4,8 cukor 22,8 15,3 19,4 burgonya 92,7 113,3 56,1 Amint látjuk, a munkáscsaládoknál az államban. A hazai adatokba emellett nincs egy főre eső átlagos élelmiszerfogyasztás beleszámítva a közös étkeztetésre esi nálunk nagyobb, mint a két feltüntetett élelmiszerfogyasztás. Könnyűipari termelés Bár a textilipar az első köztársaság Idején is jelentős terjedelemmel bírt, a felszabadulás utáni években ez az ipari ágazat is sokkal gyorsabban fejlődött, mint a kapitalista államokban az NSZK-t kivévf'. Franciaország Olaszország NSZK Anglia Kanada USA A TEXTILIPARI TERMELÉS INDEXE 1956-BAN. (az 1950-es év = 100) Csehszlovákia 140 Belgium 111 Év 1937 1956 Textiliparunk termelési terjedelmével i világon a legelső helyek egyikére került. A lábbeligyártás fejlődésében a legkedvezőbb eredményeket értük el és a világon a legelső helyre kerültünk. AZ EGY LAKOSRA ESŐ CIPŐGYÁRTÁS (a gumilábbeli nélkül, párokban számítva) Csehszlovákia Franciaország NSZK Anglia USA 3,2 1,7 1,1 2,8 3, 4,2 1,7 1,9 2,7 3, Ha ehhez hozzászámítanók a gumiból ké- mintegy másfélszerese volt az 1950. évi szült" lábbeliket, elsőségünk még kifeje- nek. Hazánk élenjár az egy lakosra es zőbbé válna. hústermelésben és a sörgyártásban és i 1956-ban az élelmiszeripar terjedelme legelső helyen áll a cukorgyártásban. A csehszlovákiai egészségügyi gondoskodás a világon egyike a legjobbaknak. A lakosság egészségéről való gondoskodás állandó javulását újabb és újabb kórházak, egészségügyi központok, intézetek biztosítják. Képünkön a Považská Bystrica-i új kórház látható. Mezőgazdasági termelés (Az oldalon szereplő adatok a „Csehszlo vákia helyzete a világgazdaságban" clmi cseh nyelven megjelent brosúrából valók. foglal el. A mezőgazdasági termelés injen zitását tekintve Csehszlovákia Európa 2 állama közül a 8. helyen áll, az egy la kosra eső mezőgazdasági termelés érté Két tekintve pedig a 6. helyen. A 100 lakosra eső mezőgazdasági állat állományt illetően mind a marhaállo mányt, mind a sertésállományt tekintv magas színvonalon állunk. Európa állami között a szarvasmarhatenyésztésben a 7 a sertéstenyésztésben az 5. helyet foglal juk el. A háború előtti helyzethez viszonyltv sokszorosára emelkedett a traktorok szá ma. Az első köztársaság idején a mező gazdaságban 3682 traktou dolgozott, m pedig 38 777. Hasonló a fejlődés a töbt mezőgazdasági gépnél is. Az utóbbi években a szocialista nagy üzemi termelés sikeres előrehaladásána' következtében sokkal kevesebb munkaer igénybevételével a mezőgazdasági terme lésben túlszárnyaltuk a háború előtti szín vonalat. Hazánkban a földművelésnek nagy tradíciói vannak és a világon jelentős helyet Kf 1 Lokfttfror JSA ý>, s Heti. 253 c Zo,S ti,5 ÜJ SZO * 1957. december 18.