Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-17 / 349. szám, kedd

Világ proletárját, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. december 17., kedd 30 fillér X. évfolyam, 349. szám. Az EFSZ-ek zárszámadása előtt Az év vége közeledtével az EFSZek minden előkészületet megtesznek a zárszámadásra. Számba veszik egész évi munkájukat, sikereiket és eredményeiket, összeállítják gazdálkodásuk mérlegét s e számvetés során napvilágra kerülnek a hibák is és éppen azok, amelyek évközben elkerülték a figyelmet. Mert az évi zárszámadás több mint egyszerű könyvelési művelet. Nemcsak arra készül, s nemcsak azt mutatja majd ki, hogy egész éven át mennyi volt a bevétel és mennyi a kiadás, a kettó közötti különbözetet pedig most a munkaegységek arányában szétosztják, hanem tükröznie kell a szövetkezet egész évi gazdálkodását s egyben alapul kell szolgálnia a jövő évi terv összeállításához i», irányt kell szabnia a szövetkezet jövő évi gazdálkodásának is. S mindezek az elvek annál nagyobb súllyal esnek latba az EFSZ-ek zászámadásainál, mivel egyrészt ez az esztendő a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás nagy életerejét bizonyítva, minden eddiginél nagyobb sikert aratva előre tört, másrészt a Központi Bizottság levelének megvitatása, amely közvetlen feladatként a szocializmus építéséhek betetőzését tűzi ki, szorosan egybeesik a szövetkezetek zárszámadásainak elkészítésével. Éppen ezért alapelvként kell elfogadnunk, hogy az EFSZ-eknek a zárszámadásokra ez események jegyében kell felkészül* niök. A szövetkezetek nagy életerejéről beszélünk s arról, hogy ez az életerős szocialista gazdálkodási rendszer ez évben minden eddiginél nagyobb sikert aratva a földművesek újabb tömegeit hódította meg. A dolgozó parasztok újabb ezrei és tízezrei ismerték fel és tették magukévá a nagyüzemi gazdálkodás gondolatát, s újabb tíz- meg százezernyi hektár földdel bővült az EFSZ-ek földterülete. Csak magában Szlovákiában az év elejétől 424 új EFSZ alakult, a tagok száma 73 400-zal, a földterület pedig 351263 hekfcrral gyarapodott. Ámde helytelenül, egyoldalúan ítélnénk meg a szövetkezeti gazdálkodás fejlődését, ha életerejét csupán a számbeli gyarapodásban látnánk. A mérvadó, a döntő, amely lényegében a számbeli gyarapodás rugója is, a termelés, a hektárhozamok és az állattenyésztés hasznosságának a növelése, egyre fölfelé ívelő vonala. Ebben, a termelés növelésében van a szövetkezeti gazdálkodás nagy életereje, abban, hogy a technika és a tudomány vívmányait alkalmazva összehasonlíthatatlanul többre képes, mint a kisüzemi egyéni gazdaság, bár az adott lehetőségek e téren még koránt sincsenek kimerítve. És mert a szövetkezeti gazdálkodás lényegét, küldetését és életerejének bizonyítását a termelés növelésének a fokozásában látjuk, magától értetődő és szükségszerű, hogy az EFSZ-ek zárszámadásai, de már a zárszámadásra való előkészületek is ennek a kérdésnek a megoldására irányuljanak. Hogyan, mi módon lehet kihasználni a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket a termelés növelésére, hogyan, mi módon lehet növelni a szövetkezeti gazdálkodást folytató földművesek jövedelmét úgy, hogy az szerves kapcsolatban legyen a termelés növelésének alakulásával. Ám itt, ezen a ponton szüksége mutatkozik annak, hogy kissé bővebben beszéljünk arról, mennyiben fokmérője a munkaegység értéke, a tagok jövedelme egy-egy szövetkezet gazdálkodásának. Ugyanis sok ember hajlamos arra, hogy egy szövetkezet gazdasági eredményeit, sőt magának a szövetkezeti gazdálkodásnak az életképességét is csupán és kizárólag azzal mérje le, mennyit fizet a szövetkezet a munkaegységekre. Sok szövetkezeti tagnál is csak ez a szempont érvényesül és erre törekszenek főleg most, a zárszámadás elkészítésénél, minél többet, sőt mindent a munkaegységekre. Vajon helyesen látják-e a szövetkezetek gazdálkodását azok, akik ennek elbírálásában csupán egy ismérvet látnak: a munkaegység értékét? Vajon helyes-e azoknak a szövetkezeti tagoknak a törekvése, akik „mindent a munkaegységekre"-elvet szeretnék érvényesíteni? Határozott nemmel lehet és kell ezekre a nézetekre és törekvésekre válaszolni. Miért? Azért, mivel az a mérvadó és az a lényeges, hogyan áll a szövetkezet gazdaságilag. Az a kérdés: a munkaegységek értéke megfelelő összhangban van-e az illető szövetkezet gazdasági helyzetével, megfelelő-e az arány a munkaegységekre fordított összeg és a szövetkezet gazdasági fejlesztésére fordított összeg között? Nemcsak azt kell nézni, hogy most mit és menynyit lehetne szétosztani, hanem látni kell a holnapot is. Biztosítani kell a szövetkezet továbbfejlődését, biztosítani kell a szövetkezet s általa a munkaegységek értékének a jövőjét is. Hiszen, — hogy a földművelésből vett hasonlattal éljünk — vajon melyik gazdálkodó ne tudná, hogy a föld úgy fizet, amennyit befektetnek, és hogy végső soron a tehenet is a szájáról fejik. Menynyit fektetnek hát be gazdaságuk fejlesztésébe a szövetkezetek, jó munkájuk mellett elsősorban is ez határozza meg, hogy jövőre meg azután mennyi jut majd a munkaegységekre. Mostanában a Központ! Bizottság levelében kitűzött feladatok megvitatásával kapcsolatban nem egy szövetkezetben komoly szó hangzik el: határidő előtt, négy év alatt teljesítik a második ötéves terv feladatait. Mit jelent ez? Azt, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben növelik a termelést. Igen ám, de hogyan érhető ez el ? Csak úgy, hogy a földbe, a gazdaságba is a tervezettnél többet kell befektetni. Hogy jelentősen fokozni kell a föld termelő erejét, s ez pedig több trágyát és műtrágyát, igényesebb talajművelést, nagyobb állattenyésztést és az eddiginél sokkal szervezettebb, kulturáltabb gazdálkodást kíván. Pénzbe kerül ez? Abba bizony. Visszatérül ez a többletbefektetés a szövetkezeti tagoknak? De még mennyire, hogy vissza! Hiszen ha többe* terem a föld, jövedelmezőbb a gazdálkodás, akkor annak elsősorban is maguk a tagok látják kézzelfogható hasznát. Érdemes és szükséges hát, hogy a szövetkezetek tagjai tovább látva az orruknál szilárdítsák és továbbfejlesszék közös gazdaságukat? A válasz oly magától értetődő és egyértelmű lehet csak, hogy az igent szinte leírni is felesleges. Az EFSZ-ek zárszámadása: a szocialista nagyüzemi gazdálkodás számvetése. E számvetésnek kell tükröznie és bizonyítania azt, hogy egyrészt a szövetkezeti gazdálkodás többet tud adni a társadalomnak, mint az egyéni gazdálkodás, másrészt ugyancsak többet tud adni a földművelőknek is, harmadsorban pedig az előbbi kettőt öszszevetve, jövője csak a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásnak van. S mindezek révén a szövetkezeti gazdálkodás életerejének oly meggyőző bizonyítékait kell nyújtania, amelyek segítsége által a még egyénileg gazdálkodó földművesek is a közös gazdálkodás útjára lépjenek. ÚJABB ÜZEMEK TELJESÍTETTÉK AZ ÉVI TERVET Az atóbbl napokban a következő iizomfc jelentették at M terv teljesítését. A Zdenék Nejedlý Kánya 1. és 2. Üzeme Soušiban. A bányászok az év végéig még 50 ezer tonna szenet fejtenek terven felül. A Libušt Bánya és a mostt bányaépítkezési vállalat is bejelentette feladatainak teljesítését. A bukovanyi Gustáv Bánya teljesítette a feltárások évi tervét, *s a haJfartovi Libik Bánya szénfejtési tervének teljesítését jelentette. amelyek bejelentették az idei feladatok határidő előtti teljesítését. A Vág felső és középfolyásán épülő vízierőművek építői a Vág felső és középső folyása mentén 3 378 000 köbméter földet ástak ki, 93 000 köbméter betont fektettek le és 24 000 köbméter követ dolgoztak fel. A krpeíanyi vízierőmű építésénél érték el a legjobb Á rozsnyói bányászok kiváló eredménye A ttömöri Vasércbányáit rozsnyói ütemei hétfőn, december 16-án reggel 7 órakor teljesítették a vasércfejtés évi tervét. Ezzel elsők lettek a gömöri bányászok az évi terv idő előtti teljesítéséért fodyó versenyberv A rozsnyói üzemek bányászai az év végéig még kb. 7 ezer tonna ércet fejtenek terven felül; Célba ért a duboví Petrochema - üzem K A dubovai Petrochema-iizem dolgozói hétfőn reggel 6 érakor befejezték évi feladataikat. Érzel teljesítették Antonín Novotný köztársasági elnök megválasztásának tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat. Az év végéig még 2 millió korona értékű gyártmánjt készítenek terven felül. A munkahelyek széleskörű átszervezésével, több újítási javaslat megvalósításával és az idén elért jó gazdasági eredményekkel a Petrochemában megteremtik aa ötéves terv harmadik éve sikeres megkezdésének feltételeit. Á Považská Bystrica-i Klement Gottwald-Üzem sikere A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzem gépészei és kohászai kedden, december 10-én bejelentették az évi nyer* termelési terv teljesítését. A kormány és a minisztérium vörös zászlajának kilencszeres birtokosai, akik a žilinai kerület négy gépipari üzemének a megtakarított anyagból a tehető legnagyobb számú gyártmány elkészítésére indított versenye kezdeményerői közé tartoznak, határidő előtt két kéttel teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat. Ä kormány és a minisztérium vörös zászlajának további birtokosai A žilinai Váh asta v, a kormány és a minisztérium vörös zászlajának birtokosa is felsorakozott a žilinai kerület azon 78 üzemének kollektívái mellé, eredményeket, ahol 10 hón?]) alatt telí jesltették az évi feladatokat és a Nag$ Októberi Szocialista Forradalom tör« ténelmi 40. évfordulójának napjárt üzembe helyezték a vizierőmü glsfl két agregátját, A žilinai Váhostav dolgozói á haö« madik negyedév végén megkezdték É Hričov—Nikšová—Pov. Bystrica hárorn fokú középvági lépcsős vízesés épít£ sét, melynek agregátjai évente 410 milliő kilowattóra villanyenergiát fejw lesztenek. Az utolsó negyedévben meg« kezdték az előkészületeket, az ostravai kerület ipari kiépítésének segítségére, ahol a jövő évben 400 dolgozó vesz részt a Váhostav üzeméből. Csehszlovákia népe melegen támogatja Bulganyin elvtárs békeüzenetét békeUzenetek, melyeket N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Nehru indiai miniszterelnöknek és a nyugati államférfiaknak küldött, dolgozóink érdeklődésének központi tárgyát képezik. Csehszlovákia népe nemcsak nagyraértékeli a Szovjetunió államférfiainak jelentős kezdeményezését, hanem kész mindent elkövetni, hogy támogassa a további nukleáris fegyverkísérletekkel való felhagyásra tett javaslatokat és a további kékejavaslatok elfogadását. Ä fiEZl MAGFIZIKAI INTÉZET építőimuitkásai az emberi kéz alkotta értékek megőrzésének és a kultúra fejlődésének érdekében helyeslik a Békekiáltványt, valamint N. A. Bulganyinnak a nyugati államférfiakhoz intézett üzenetét. Felszólítják a többi államok hasonló azervezeteinek dolgozóit, azokat a munkásokat, tudósokat és műszaki dolgczókat, akik az atomerőnek nena békés célokra való felhasználásán munkálkodnak, hogy tiltakozzanak az atomerőnek nem békés oélokra val 6 felhasználása ellen, munkájukká!, tudásukkal és képességeikkel csak az atomerö békés felhasználására törekedjenek, hogy ez a hatalmas, erő ai emberiség javát szolgálja. OLEG HOMOLA KÉPVISELŐ, a CSjZBSZ központi titkára a következő szavakkal csatlakozott Bulganyin elvtárs üzenetéhez. „A Szovjetuniónak a NATO ülés előtt elhangzott szavai nagyon jelentősek. Hisz a nyugati országok tanácsa álltai tárgyalt tervek nagymértékben veszélyeztetik az emberiség sorsát. A Szovjetunió fennáfllálsa óta védelmezve a világbékét olyan helyzet megteremtésére és olyan megoldásra törekszik, amelyet minden á!» Iam elfogadhatna és amely a háborús veszély fokozatos megszűnését jelentené." „A nemzetek keserű tapasztalatokat szereztek a két világháborúban" — áll a korompai villanyerőművek dolgozóinak az SZLKP Központi Bizcttságához küldött táviratában. „.' nyugati imperialisták támadó törekvései ellen tovább fogjuk építeni nagy munkasikereink hatalmas gátfalát szocialista hazánk építésében." A PREŠOVI PEDAGÓGIAI Fö- ÉS FELSŐ ISKOLA hallgatói az SZLKP Központi Bizottságának küldött táviratukban a következőket írják: „Tel* ies mértékben egyetértünk a kommunista és munkáspártok küldöttségei által Moszkvában jóváhagyott Békekiáltványban foglaltakkal. Felszólítjuk a világ haladó szellemű diákjait és tanítóit, hogy erőteljesen küzdjenek az atom- és hidrogénfegyverraí folytatott kísérletek azonnali megszüntetéséért, e fegyver gyártásának és alkalmazásának feltétlen betiltásáért. A DOLNÄ SUCHÄ-I DUKLA-BÄNYA alkalmazottai határozatukban a következőket Írják: „Soha többé nem akarjuk, hogv az emberék milliói vérüket ontsák mert ez csak az imperialistáknak jelent hasznot, a dolgozó népnek nyomort és szenvedést okoz. Soha és 6enkinek sem engedjük meg, hogy újra leigázza éa szolgaságba hajtsa a munkásosztályt. Az emberiségnek lenne mit meghódítan' a világon, itt van a természet mérhetetlen gazdagsága, amely a békeszerető emberek boldogságát és jólétét szolgálhatná. Mi, a Dukla-bánya bányászai kemény küzdelmet vívunk a természettel azért, hogy hazánk és életünk szebb és örömtelibb legyen. Még szorgalmasabban fogjuk teljesíteni feladatainkat és mindent elkövetünk évi tervünk teljesítéséért." Csaknem 4 millió koronát takarítanak meg Olcsóbban, gyorsabban, takarékosabban kell építeni A CSKP KB levele ezt mondja: A szövetkezetek fejlesztésével és megszilárdításával s a termelési feladatokkal együtt előtérbe lép a mezőgazdasági beruházási építkezés. Az állam mind nagyobb összegeket fordít a mezőgazdasági beruházásokra. A Központi Bizottság a szövetkezeti tagokhoz fordul, gondoskodjanak az eddigi gazdasági épületek és berendezések kihasználásának, alcsó és célszerű megjavításának lehetőségeiről, hogy a gazdasági állatok közös istállózására felhasználhatók legyenek. Néhány nappal ezelőtt meglátogattam Ľudovít Adamčok elvtársat, az EFSZ-ek járási építési központjának elnökét, akinek néhány kérdést tettem fel a zselízi járás beruházási építkezéseire vonatkozólag. — Hogyan biztosítják a beruházási építkezés költségeinek csökkentését? — Nincs nap, hogy a szövetkezeti tagok ne tennék fel a kérdést: Építsünk önsegéllyel, vagy ne? És én azt válaszolom: Építsetek! Az önsegély keretében végzett építkezés 20%-kal olcsóbb. A múlt hónap végén a damásdi EFSZ-ben egy 102 növendékállat befogadására alkalmas istállót adtunk át rendeltetésének. Az építkezésnek 336 475 koronába kellett volna kerülnie. A szövetkezet 316 ezer korona hitelt kért, de csupán 216 ezer koronát merített ki — 120 ezer koronát megtakarított. A garamszentgyörgyi EFSZ-ben hasonlóképpen 100 ezer koronával lett olcsóbb egy K 96 típusú tehénistálló és Szőgyénben 170 ezer koronával lett olcsóbb egy lóistálló felépítése. Ha a szövetkezet a tervezett határidőben fejezi be a gazdasági épület építését, a járási nemzeti bizottság a megtakarítás 20— 30%-ának erejéig a hitel leÍrását kérheti. A szövetkezet évi 6%-ot fizet hitel törlesztésére. Mi-' vei az állam további 6%-kal járul hozzá a hitel törlesztéséhez, évente 12%-ot törleszt. Ezek az előnyök csupán akkor esnek el, ha az építést vállalat végzi. Az új és a bővített EFSZ-ek az építésnél vagy helyrehozásnál a beruházási öszszeg 60%-át bérekre fordítják. Melyik szövetkezetben vannak építő csoportok? A svodovi szövetkezetnek megalakítása óta 8 tagú építőcsoportja van. Ez a csoport az összes építkezési munkákat önsegély útján végezte. Idén befejezte egy lóistálló, egy szerelt tehénistálló, egy cséplőhely és egy garázs építését. Jól dolgozik a hontfüzesg.yarmati és az újonnan alakított kvetnái építőcsoport is, mely most kezdte meg egy sertésól építését. Kár, hogy csak most alakították meg ezeket a csoportokat. Ma már közös sertésneveidéjük lenne. KészUlnek a téli építkezésre? Igen, főleg Szőgyénben. E napokban megkezdik egy juhakol alapjainak ásását. 12—15 fokos hidegben is fognak falat emelni. Az építkezési csoport dolgozói azonban nélkülözni fogják a kavics, homok és vízmelegítő berendezéseket. Az egész homok, és kavicsmennyiséget egy helyre összpontosítják. — Vannak az újonnan alakított vagy bővített szövetkezetnek nehézségei a beruházási építkezéseknél? — Nem mondhatnám. Gsekén befejezik az 50 szarvasmarha be foga „• dására alkalmas istálló építését. Az év végéig befejezik egy szerelt tyúkól építését. Igen sikeresen folyik egy 250 sertést befogadó ól és egy lóistálló rendbehozása. A beszélgetésből látható, hogy az önsegély keretében végzett beruházási építkezés megtakarítást jelent a szövetkezetnek és vilá« gos választ ad arra, hogyan épíU senek olcsón, gyorsan fes takaré-í kosán. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az önsegély keretében végzett építkezés a zselízi járás EFSŽ-. eiben 3 944 300 korona megtakar rítást eredményezett. 1957-ben összesen 13149 000 korona állt rendelkezésére átépítési munkákra és ebből 9 204 700 koronát vagy ennél is kevesebbet használnak fel. V. F. Zselíz,