Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-01 / 333. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek l UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. december 1. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 333. szám. NÉPÜNK EREJÉT KIFEJEZŐ TETT Lapunk mai számában fontos közle­ményt olvashatunk: a Csehszlovák Köztársaság elnökének és kormányá­nak amnesztiarendeletét. Ez a rendelet nem sokkal azután született, hogy népeink a Nagy Októ­ber 40. évfordulóját ünnepelték, nem sokkal azután, hogy hazánk búcsúzott szeretett Zápotocký elvtársunktól és két héttel azután, hogy egyhangúan megválasztották Antonín Novotný elv­társat harmadik munkáselnökünkké. Az amnesztia közvetlenül olyan ese­mények után született meg, amelyek mélyen megindították népünk szivét. Népünk az elmúlt években már nem­egyszer bebizonyította törhetetlen po­litikai egységét, hűségét, a Kommu­nista Párthoz és a Nemzeti Front kormányához. Az amnesztia-rendele­tet abban az időben írták alá, amikor széleskörű vita folyik országunkban, hogy a párt által kitűzött célt, a szo­cializmus építésének betetőzését mi­nél hamarább elérjük. Társadalmi és állami rendszerünk képviselői azért hozhattak ilyen in­tézkedést, mivel rendszerünk ereje a nép egységéből és az ország még szi­lárdabb nemzetközi helyzetéből ered. A béke világfrontjának hatalmas él­csapatához tartozunk, amelynek ve­zetői olyan óriási nagyhatalmak, mint amilyen a Szovjetunió és a népi Kína. Nem gyenge az, aki tagja ennek a sok százmillió embert számláló család­nak, az emberiség élcsapatának. Nemsokára a második ötéves terv második éve is letelik, amelynek alapvető feladatait Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos kon­ferenciája határozta meg. Nincs olyan tőkés állam, amely jelenleg az ipari termelés fellendülésének olyan Ute- j mével büszkélkedhetnék, mint Cseh­szlovákia! Az egységes földműves­szövetkezetek száma meghaladta a 11 ezret. Mezőgazdaságunkban a szocia­lista szektor túlsúlyba került nemcsak a hektárok számát, hanem a termelési eredményeket tekintve is. Novotný elvtárs szeptember 30-án, a párt Központi Bizottságának ülésén joggal mondhatta: „Kétségtelen, hogy a konferencia határozatainak teljesí­tése az elmúlt rövid, másféléves idő­szak alatt rendszerünknek, a szocia­lizmus ügyének és a békének határo­zott javára volt. Népi demokratikus hazánk ma szilárdabb, ereje, tekin­télye és védelmi képessége megnőtt... A párt igyekezete és a nép alkotó kezdeményezése és tevékenysége hoz­zájárult ahhoz, hogy a feladatok tel­jesítésének mérlege a különféle fo­gyatékosságok ellenére is kétségtele­nül pozitív.. És éppen ezek a tények teszik le­hetővé köztársasági elnökünknek és kormányunknak az amnesztia kihir­detését, amelyet áthatnak a szocialista humanizmus nemes elvei. Csupán ezek a tények teszik lehetővé az országunk törvényeit megszegő személyek bün­tetésének elengedését és azt, hogy be­csületes munkával és rendes élettel jóvátegyék bűnüket. A szocialista országépítés betető­zéséért folytatott felelősségteljes és bonyolult harc kezdetét vette. A szo­cialista törvényesség általános szilár­dítása egyik alapvető feltétele ezen harc diadalának. A párt Központi Bi­zottságának októberi levele hangsú­lyozza, a dolgozók érdekében töreked­ni kell arra, hogy a szocialista tör­vényesség mind jobban védje rend­szerünket és népünk vívmányait az osztályellenség cselszövéseivel szem­ben. Ezzel áll összhangban a mai am­nesztia terjedelme. Elsősorban a mun­kások és más dolgozók köréből szár­mazó bűnösökre vonatkozik. Hiszen főleg ezeket az embereket érintik a javító jellegű büntetések, az ötezef koronát meg nem haladó pénzbünte­tések, stb. eltörléséről szóló pontok. Semmi esetre sem vonatkozik az am­nesztia a deklasszált elemekre, az üzérekre, a visszaeső bűnösökre és olyan személyekre, akik büntetésük letöltése közben különösképpen a rendszerünk iránti ellenséges állás­foglalásukkal meghiúsítanak minden átnevelésiikre ir"SnvuIó igyekezetet. Az amnesztia éppúgy a bűntettekért, mint a kihágásokért kiszabott bünte­tésekre vonatkozik, ha azokat az amnesztia hatálybalépésének napja előtt követték el. Elengedik azokat a büntetéseket is, amelyeket a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei, illetve más szervek szabtak ki kihágásokért. Az amnesztia csak igen korlátozott mértékben vonatkozik a komoly bűn­tetteket elkövetőkre és csak abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a büntetés kitöltésének eddigi során az átnevelés sikerrel járt. Említettük már, hogy az amnesztia a szocialista humanizmus elveiből in­dul ki. Ez különösen abban dombo­rodik ki, hogy a 16 éven aluli fiatal­korú bűnözőknél a büntetés tarta­mára való tekintet nélkül elengedik a büntetést. Ezen rendkívüli intézke­dés azzal magyarázható, hogy nem­csak a tettes korát vették tekintetbe, hanem azt is, hogy gyakran olyan fia­talokról van szó, akiket célzatosan félrevezettek. Népi demokratikus ha­zánk az ilyen fiataloknak meg akarja adni a nevelés minden lehetőségét, hogy a szocialista társadalmunk ren­des tagjaivá váljanak. Az amnesztia külön pontjai szólnak arról, hogy abban az esetben, ha 18. életévüket meg nem haladó fiatalko­rúakról, másállapotos nőkről, iskola­köteles gyerekről gondoskodó anyák­ról, 60 évnél idősebb férfiakról és 55 évnél idősebb nőkről, valamint súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő személyekről van szó, akiket ezen rendelet hatálybalépésének napja előtt elkövetett bűntettekért ítéltek el, és ezen amnesztia alapján büntetésük alól nem mentesülnek, ezen emberek elítélését felülvizsgálják és ha a bün­tetés csökkentése, illetve enyhítése indokolható, az igazságügyminiszter javaslatot nyújt be a köztársasági elnöknek, aki azt esetenként bírálja el. Hiába számít azonban valaki arra, hogy törvényeink engedékenyek lesz­nek olyan bűncselekmények elkövetői­vel szemben, akik aláássák államunk biztonságát, az emberek közötti szO' cialista kapcsolatokat, vagy az embe' rek egészségére, méltóságára és életé­re törnek. Nem kegyelmezünk az új háború kirobbantására törekvők kiszól gálóinak sem, a béke elleni bűntettek elkövetőinek, az imperializmus ügynö­keinek, a hazaárulóknak, kémeknek, diverzánsoknak és szabotőröknek. Éber népünk határozottan tud leszá molni a szocializmus és a béke ilyen ellenségeivel. A szocialista büntetőjog mind haté' konyabban szolgálja a népet és annak építő törekvéseit. Novemberben a járási és kerületi nemzeti bizottságok tagjai köztársasá­gunk területén majdnem 1400 bírót és 60 ezer népbírót választottak. Ez a lé­pés további fontos hozzájárulás a szo­cialista demokrácia elményítéséhez, amely kiszélesíti a dolgozók közvetlen részvételét az állam igazgatásában és jogrendjében, amely tovább szilárdítja a szocialista törvényességet. Ez meg­teremtette a további feltételét annak, hogy határozottabban érvényesüljön igazságügyünk nevelő szerepe és job ban biztosítsuk annak szocialista osz tályjelegét. Kommunista pártunk és kormányunk politikája a nép erkölcsi, politikai egységének erősítését, az anyagi és kulturális színvonal állandó növelését, a dolgozók szocialista öntudatosságá­nak fokozódását és a béke biztosítását tartja szem előtt. Ez a politika meg­határozza a szocializmus építésének betetőzéséhez vezető megbízható utat. Közös érdekünk, hogy e nagy mű építéséhez mindenki hozzájáruljon. Most alkalmat adunk erre azoknak is, akik az amnesztia alapján szabad em­berekként bekapcsolódhatnak a becsü­letes és szükséges munkába. Vegyék tudomásul, hogy ezt az alkalmat a leg­emberibb társadalmi rendszerű ország nyújtja nekik. Ugyanakkor népünk még határozot­tabban és éberebben fogja őrizni al­kotó munkájának rjyümölcseit, a szo­cializmus vívmányait. Nem engedi meq soha senkinek, hogy bármiféle módon oátolja békés szocialista építő munkáját. A köztársasági elnök és a kormány amnesztia-rendelete Népűnk 'Antonín Zápotocký, felejthetetlen köztársasági elnökünk eltávozása fölötti mély gyásza súlyos pillanataiban kifejezte törhetetlen egységét és szilárd elhatározását, hogy hazánk­ban betetőzi a szocializmus építését. A Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága és a Nemzeti Front kormánya köré tömörülő dolgozóknak több ízben bevált Iégyöz« hetetlen politikai egysége lehetővé teszi, hogy alkalmat adjunk bűnük becsületes munkával való helyrehozására azoknak, akik vétettek társadal­munk ellen. A köztársaság elnöke és a kormán^ ezért a következő döntést hozta: A köztársasági elnök rendelete A alkotmányból eredő jogom­mal élve a következő amnesztiát nyújtom: I. FEJEZET Az ezen rendelet hatályba lé­pésének napja előtt elkövetett bűntettekért, avagy kihágáso­kért a bíróság által jogerősen kiszabott vagy kiszabandó bün­tetésekből elengedem a követ­kezőket: 1. A javító jellegű bünteté­seket, éspedig úgy, hogy e ren­delet napjától számítva a bűn­tettet elkövetőre úgy kell te­kinteni, mintha nem lett volna elítélve. 2. Az eddig meg nem fizetett pénzbüntetéseket a kihágáso­kért, valamint a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztést. 3. Az ötezer koronát meg nem haladó és eddig ki nem egyen­lített pénzbüntetéseket, vala­mint az ezt helyettesítő bünte­téseket. 4. A feltételes szabadságvesz­tésként kiszabott vagy kisza­bandó büntetéseket, éspedig úgy, hogy e rendelet napjától számítva a bűntettet elkövetőre úgy kell tekinteni, mint ha nem lett volna elítélve. 5. A három évig terjedő sza­badságvesztést, kivéve a Bün­tetőtörvénykönyv IV. cikkelyé­ben feltüntetett bűntettekért kiszabott büntetéseket. Az utóbbi bűntetteknél azonban el­engedem a büntetés hátralévő részét, ha az hat hónapnál nem több és a hat hónapig terjedő szabadságvesztést. II. FEJEZET A 16 éven aluli fiatalkoriak­nak elengedem a szabadság­vesztés-büntetést, tekintet nél­kül annak tartamára, ha a ren­delet napja előtt elkövetett bűntetteket sújtó jogerős íté­letről van szó. III. FEJEZET Elrendelem, hogy ne vezesse­nek be büntető eljárást, illetve szüntessék azt meg a következő esetekben: 1. az ezen rendelet napja előtt elkövetett bűntettekért, ha a törvény ez esetben három évet meg nem haladó szabadságvesz­tést ír elő, és az ennél hosszabb előre látható büntetés ese­tén is, ha e rendelet meghoza­tala idején a bűntett elkövetője 16. életévét meg nem haladó fiatalkorú volt. Kivételt képez­nek a Büntetőtörvénykönyv IV. cikkelyében feltüntetett bűntet­tek. 2. az ezen rendelet meghoza­talának napja előtt elkövetett kihágásokért, ha az eljárás le­vezetése az ügyészség, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik. IV. FEJEZET Az előbbi fejezetekben fel­tüntetett kivételek a következő bűntettekre vonatkoznak: a) a köztársaság alapjai ellen irányuló bűntettekre, a kémke­désre, a köztársasági területre való behatolásra, az azelőtt ér­vényben lévő törvények hasonló büntetendő cselekményeire. b) a retribuciós előírások sze­rint büntetendő cselekmények­re. c) a békevédelméről szóló tör­vény szerint büntetendő cselek­ményekre, d) a szocialista tulajdon szét­lopkodására és célzatos megká­rosítására, a közéleti tényezők kötelességeinek célzatos meg­szegésére és az ezen cselekmé­nyekhez hasonló katonai bűn­cselekményekre, a gyilkosságra, a személyi szabadságtól való megfosztásra, a lopásra, a nemi erőszakra és visszaélésre. V. FEJEZET Ez a rendelet nem vonatkozik a) az üzérkedés, az élősködés, a garázdálkodás, a kötelező el­tartás elhanyagolása, a deviza­gazdálkodás veszélyeztetése, az adócsalások bűntetteire, vala­mint a munkafolyamat szándé­kos megakadályozására és a kötelezettségek nem teljesíté­sére irányuló bűntettekre, b) a közlekedésben, az alko­hol hatására elkövetett büntet­Viliam Široký, Prága, 1957. december 1. tekre, ha ennek következménye az egészségi állapot súlyos meg-, rongálása, illetve haláleset, c) az összesített és a pótbün-í tetésekre, ha a kérdéses bűn-* tettek egyike az a) és b) pontoké ban foglalt, d) olyan személyekre, akiket ezen rendelet hatálybalépésének napja előtti legutóbbi öt év so-< rán szándékos bűntettekért jog­erősen legalább két esetben feltétel nélküli szabadságvesz­tésre ítéltek. e) olyan személyekre, akik ä büntetés végrehajtása során durva módon gátolják a bün!-; tetés célja teljesítésére irányuló törekvések megvalósítását. VI. FEJEZET Az igazságügyminiszter fel-J adatává teszem, hogy az ügyek kivizsgálása alapján a büntetés elengedésére, illetve csökkenté­sére irányuló javaslatokat ter­jesszen elém döntés céljából éspedig a) ha szó van 18. életévüket meg nem haladó fiatalkorúakról, b) másállapotos nőkről, illetve 14 évnél fiatalabb gyerekről gondoskodó nőkről, c) hatvan évnél idősebb fér* fiakról és 55 évnél idősebb nők­ről, d) valamint olyan személyed ről, akik súlyos gyógyíthatatlan betegségben szenvednek és aki­ket az ezen rendelet hatályba lépésének napja előtt elkövetett bűntettekért ítéltek el, s ezen amnesztia alapján büntetésük; alól nem mentesülnek, VII. FEJEZET | 1. Az azelőtt kiszabott bün­tetésekhez járuló pótbünteté­sek, valamint az egymást köve­tően kiszabott büntetéseket e rendelet végrehajtása során egyetlen egy büntetésnek kell tekinteni. 2. Ahol a törvény alkalmazása a szabadságvesztés büntetésé­nek tartamától függ, az ezen rendelet alapján csökkentett vagy másképpen enyhített bün­tetés a mérvadó. Antonín Novotný A Csehszlovák Köztársaság kormányának rendelete I. FEJEZET A kormány a polgári perrend­tartás 76. §-a alapján a követ­kező amnesztiát rendeli el a közigazgatási büntetőjog sza­kaszán: 1. A kormány elengedi az ezen rendelet hatálybalépésének napja előtt elkövetett kihágá­sokért a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei, esetleg más szervek által jogerősen kisza­bott és eddig végre nem hajtott büntetéseket, illetve a bünteté­sek hátraltvő részét." 2. A kormány elrendeli, hogy a nemzeti bizottságok végre­hajtó szervei, illetve más szer­vek ne indítsanak büntető el­járást az ezen rendelet hatály­ba lépésének napja előtt elkö­vetett kihágásokért és a folya­matban lévő eljárást szüntessék be. II. FEJEZET A kormány elengedi az ezen rendelet hatálybalépésének nap­ja előtt elkövetett és a szocia­lista tulajdon kisméretű szét­lopkodására és másnemű szán­dékos megkárosítására (24/1957* sz. törvénye a TGy) irányuló bűntettekért a fegyelmi szervek által kiszabott és mind ez ideig meg nem fizetett büntetéseket. Viliam Široký Prága, 1957. december 1. GYŐZ A SZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁS Az utóbbi napokban mozgalmas Sor község utcája (vranovi járás). Embe­rek jönnek a HNB irodájába. Itt-ott még egy kis kétkedés bújkál sze­mük sarkában, de azért bátran néznek a szövetkezeti gazdálkodás elé. Akik már odakanyarították nevüket, azok vígan lépegetnek az őszi napsütésben. — Mit fogunk még tovább küsz­ködni — mondják. Igazuk van, hiszen a sol'i EFSZ tagjai nem cserélnek ve­lük. Fényes bevételeik gondtalan éle­tet biztosítanak valamennyiüknek. Er­re az évre előreláthatólag 26 koronát fizetnek munkaegységenként. Ezt lát­va meggondolja magát Ján Kmec, Ju­raj Hajnik középparaszt is, valamint további 46 kis- és középparaszt, akik az utóbbi hetek alatt jelentkeztek a szövetkezetbe. Soľ községben mély gyökeret eresz­tett a szövetkezeti gondolat. Nemré­gen még sok szó esett az asszonyok­ról, mint a szövetkezeti mozgalom fékezőiről. Ma ez a nézet is meg­változott. Mária Tirpáková és Helena Kopčáková szintén ott vannak a fér­fiak sorában. Nemcsak példát mutat­nak asszonytársaiknak, de agitálnak is. Soľ községet már nem sok idő választja el attól, hogy a vranovi já­rásban az elsők közé kerüljön. Noha a járás még csak 10 százalékra va­lósította meg a mezőgazdaság kollek­tivizálását, most már itt is megvan minden remény, hogy a megkezdett 1íton sokkal bátrabban és eredmé­nyesebben haladnak (ki.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom