Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-01 / 333. szám, vasárnap

Bátran előre a szocialista építés betetőzéséért Amint már közöltük, csütörtökön, november 28-án tartották Prágában a CSKP kerületi és városi bizottsága által egybehívott aktívát. Az aktíván J. Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára mondott beszédet. Alábbiakban ismertetjük beszámolóját: Hendrych elvtárs beszéde bevezető részében ama dicső napokról beszélt, amelyekben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója felelevenítette a Szovjetuniónak, a világ első szocialista országának hősi útját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója egyszersmind a legjobb alkalom volt a szocialista országok kommunista pártjai és az egész világ kommunista és munkáspártjai közös harcában felmerülő alapvető kérdések megvitatására. Több mint két évtized óta nem volt ilyen nagy találkozó, mely annyira igazolta volna a kommunista világmozgalom nemzetközi egységét. Még sohasem gyűltek össze ilyen nagy számban és oly fokozott harci erővel a kommunista és munkáspártok, mint most. Megéri, hogy összehasonlítsuk, mennyire megváltozott a világ általános helyzete és arculata 1935 óta, ' amikor a kommunista Internacionálé utolsó, hetedik kongresszusa ülésezett. Az utolsó kongresszuson az akkor négy és egynegyed millió tagot számláló 43 kommunista párt vett részt. Akkoriban a Szovjetunió volt a világ egyetlen szocialista országa. Ma pedig a világ kommunista és munkáspártjai 33 millió kommunistának világnézeti egységgel, szervezeti fegyelemmel és a proletár nemzetköziség szilárd kötelékeivel áthatott tömör hadseregét képezik. A Szovjetunió ma már nincs magára hagyva, hanem kialakult a szocialista országok szilárd és egységes tábora, melynek elég ereje és elszántsága van ahhoz, hogy bárminő veszéllyel szemben mindenkor megvédelmezze békés építését. Ma nemcsak a kommunisták harcolnak a békéért és a haladásért. Világszerte egyre több becsületes ember győződik meg naponta az úgynevezett „háború szélén" mozgó imperialista politikánalt kalandor jellegéről. És határozottan követeli, hogy távolítsák el e politikával üzérkedő kíméletlen spekulánsokat a milliók életéből. Kialakult az egész földgolyót körülvevő békeövezet. A földgömb 2 milliárd 700 millió lakosából ma az imperialista országokra csupán 500 millió, tehát az összlakosságnak nem egész húsz százaléka esik. Az imperializmus elvesztette uralmát az emberiség nagyobh része felett. Rendszerünk gazdasági erejét megsokszorozza az a tény, hogy ennek az erőnek ura a nép, s nem pedig a kizsákmányolók maroknyi csoportja, hogy ez a nép sohasem engedi meg, hogy elvegyék tőle azt, amit uraitól és elnyomóitól kivívott. A Szovjetunió egymagában már ma gazdaságilag négyszer olyan erős, mint a háború előtt, az Egyesült Államok kivételével az összes tőkés államok messze elmaradtak mögötte a termelésben. Erre volt képes a szovjet nép a borzalmas háborús pusztítás után eltelt rövid 12 év alatt. S mi lesz az elkövetkező 12—15 évben? Hruscsov elvtárs érthető szavakkal és számadatokkal rámutatott arra, hogy ez alatt az idő alatt a Szovjetunióban az ipari termelésben már az Egyesült Államokat is felülmúlja és a világ legnagyobb ipari országává válik. A mezőgazdaságban és az élelmiszer-termelésben sokkal előbb előzi meg az Egyesült Államokat. A népi Kína ugyanazon id~o alatt Iparilag kétségtelenül erösebb lesz, mint a második tőkés nagyhatalom — Anglia és a legjobban Kína óriási emberi munkaerői és mezőgazdasági termelése fognak előrehaladni. Lényegesen gyarapodni fog a többi szocialista országok ereje is. Ez tehát a szocializmus diadalmas útjának távlata a haladó kapitalizmussal folytatott békés versengésben. Mint Mao Ce-tung elvtárs mondotta: „A kapitalizmus olyan, mint a Nap délután öt órakor, a szocializmus pedig, mint a Nap reggel hat, hét órakor!" Az imperializmus számláján szereplő passzív tételek összegét az amerikai presztízst a tudomány terén ért további kínos vereség kíséri, amit a már hetek óta a világűrben keringő szovjet mester séges holdak okoztak. A legutóbbi napokban a Szovjetunióban nyilvánosságra hozták az atomenergia felhasználásának programját a vlllanyáramfejlesztő-telepek egész hálózatának építésében, ami ámulatba ejtette a külföldi szakembereket. A szovjet tudósok sikerei világosan igazolják, hogy az emberi társadalom óriási haladásával kezdődő atomkorszak csak a szocializmus és kommunizmus viszonyai közepette valósulhat meg. Hendrych elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy az imperializmus uralmi övezetének szűkülését belső szilárdságának gyöngülése és belső ellentéteinek elmélyülése kísérik, s megjegyezte: „Pártunknak és népünknek különösen jelentős feladata a német imperializmus elleni harc. A német imperializmus az USA kormányköreinek határozottan a legjelentősebb és leghívebb európai szövetségese és veszélye közvetlenül érinti köztársaságunkat is. Pártunk mindig hangsúlyozta, hogy Európa összes demokratikus és haladó erői széleskörű frontjának kialakításában jelentős szerep hárul a Németországgal szomszédos országok kommunista pártjaira. Hiba lenne, ha nem értékelnénk kellőképpen saját erőinket és nem használnánk fel őket a világ összes erőinek harcra mozgósítására azért, hogy valósággá váljon annak lehetősége, hogy manapság a háborúk nem elkerülhetetlenek. Ezért a szocialista és tőkés országok 64 kommunista pártjának Moszkvában öszszejött képviselői Békekiálvánnyal fordultak minden jóakaratú emberhez. Hendrych elvtárs beszámolójának további részében a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről beszélt. A nemzetközi munkásmozgalom erejét és jelentőségét nemcsak a pártok tagjainak száma és maguknak a pártoknak száma növelte. A háború előtt kevés tapasztalattal rendelkező egyes kommunista pártok a kapitalizmus elleni harcokban megedződtek, megtanulták gyakorlatilag alkalmazni a marxizmus-leninizmus alapelveit. Jelentősen gyarapodott a Szakszervezeti Világszövetség, a dolgozók tömegszervezete. Mig a forradalmi szakszervezeteknek a háború előtt kb. 18 millió tagjuk volt, a Szakszervezeti Világszövetség tagjainak száma 88 millióra növekedett. A nemzetközi forradalmi mozgalom ma a szocialista világrendszerre támaszkodhat. A szocialista tábor országainak és kommunista pártjainak sikereit elsősorban egységük tette lehetővé. A szocialista éa tőkés országok kommunista pártjainak egységére vonatkozóan nagy jelentőségű volt és lesz a jövőben Is az a tény, hogy a világ forradalmi munkásmozgalmának szilárd központja van és ez a központ a Szovjetunió Kommunista Pártja. A beszámoló jelentős részit a Moszkvában megtárgyalt ideológiai kérdések képezték. Lényegében ugyanazoknak a kérdéseknek köréről van szó, amelyekről Központi Bizottságunknak az ideológiai kérdésekről tartott teljes ülésén tárgyaltunk, Moszkvában pedig a többi pártok is a mi álláspontunkkal megfelelő álláspontra helyezkedtek. A kommunista és munkáspártok képviselőinek nyilatkozata rámutat arra, hogy a szocialista forradalom és a szocialista építés folyamata minden országban a fő és közös törvényszerűségek egész sorából ered. Ilyen törvényszerűség elsősorban az, hogy a dolgozó tömegeket a proletárforradalomnak ilyen vagy olyan formában való megvalósításában és a proletárdiktatúrának ilyen vagy olyan formában történő uralomrajuttatásában a munkásosztály vezeti, melynek magva a marxi-lenini párt; a munkásosztály szövetsége a parasztság alapvető tömegével és más dolgozó rétegekkel; továbbá a tőkés tulajdon felszámolásának szükségessége és az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdonának megteremtése; a mezőgazdaság fokozatos szocialista átalakítása; a népgazdaság tervszerű fejlesztése a szocializmus és a kommunizmus felépítésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére; a szocialista forradalom megvalósítása az ideológia és a kultúra, terén' és a munkásosztályhoz, a dolgozó néphez, a szocializmus ügyéhez hű, tekintélyes számú értelmiség nevelése; a nemzeti elnyomás felszámolása, a nemzetek egyenjogúságának és testvéri barátságának megteremtése; a szocializmus vívmányainak védelme a külső és belső ellenség kísérleteivel szemben és végül az illető ország munkásosztályának szolidaritása a többi országok munkásosztályával — a proletár nemzetköziség. Lényegében olyan kérdésekről van szó, amelyeket összegezve első ízben az SZKP és a CSKP idei januári közös nyilatkozata foglalt magában. Olyan fő elvek ezek, melyek kölcsönös egységben a proletárforradalomról szóló marxi-lenini tanítás tartalmát alkották és amelyeket minden marxi-lenini pártnak be kell tartania a szocializmusért folyó küzdelemben. Hendrych elvtárs továbbá a revizionizmus egyes problémáiról beszélt. A revizionizmus, tekintettel osztálygyökereire, a legfőbb veszély. Egyúttal felhívta a figyelmet árrá, hogy — határozottan szembeszegülve a revizionizmussal — a dogmatizmus összes megnyilvánulásai ellen is küzdeni fogunk. Beszélt továbbá a párt jelenlegi feladatairól a szocializmus építésében. Ezzel kapcsolatban — mondotta — ki kell emelnünk, hogy a moszkvai tanácskozások eredményei teljesen igazolták politikánk helyességét, — fő irányvonalunknak és taktikai keresztülvitelének helyességét is. Ojból bebizonyosodott, hogy az elvekhez való hűség, a politikánk alapvető kérdéseiben való szilárdság és megingathatatlanság meghozza gyümölcsét. A beszámoló további része a Központi Bizottságnak a CSKP országos konferenciáján kitűzött határozatok teljesítéséről és a szocializmus építésének további feladatairól szóló levele körül megindult országos vita kérdéseivel foglalkozott. A „Tetőzzük be a szocializmus építését hazánkban" jelszó fő értelme abban legyen, hogy tudatosítsuk, mit kell tennünk ma, milyen feltételeket kell megteremtenünk kitűzött célunk eléréséré. Ezért a fő dolgok álljanak a figyelem központjában a vita során. Nem fogunk és természetesen nem kell kitérnünk az apró részletkérdések megoldása elől. Ügyelnünk kell arra, hogy előtérben a gazdasági irányításunk hatékonyságának további következetes fokozásával összefüggő problémák álljanak, hogy egy lépést se tágítsunk az 1958. évi terv biztosításával összefüggő feladatoktól, hogy most, miután az egyes ágak és vállalatok szerint ismerjük a konkrét javaslatokat, velük szemben a vitában foglaljunk álláspontot. Ez ideig kevés vita folyik azokról a problémákról, amelyek a dolgozók irányításban és igazgatásban való részvételének fokozására, a nép szocialista öntudatosságának, a szocialista demokráciának elmélyítésére, a nemzeti bizottságok és a szakszervezetek munkájára vonatkoznak. A vitában jelentős helyet foglalnak el a nemzetközi helyzet kérdései. Hendrych elvtárs a továbbiakban a prágai kerületben folyó vita során szerzett tapasztalatokról beszélt és kiemelte a kilencedik kerület kezdeményezését. Itt Antonín Novotný elvtárs köztársasági elnökké való választásával kapcsolatban húsz üzem megszilárdította idei kötelezettségvállalásait. Ezután az emberek gondolkodása megváltozásának kérdéseivel foglalkozott. ^Végezetül rámutatott arra, mi a fontos a pártmunkában. Az 3 fontos, hogy tovább szilárdítsuk kapcsolatain kat az emberekkel, növeljük a párt vezető szerepét. Végül kijelentette: „Pártunk és dolgozóink szilárdan állnak a moszkvai tanácskozások történelmi jelentőségű okmányai mögött. Ezeket az okmányokat jelentős fegyvernek tekintjük a szocializmus és a béke győzelméért vívott harcban Törekedni fogunk arra, hogy a tömegek körében kifejtett nevelő- és öntudatosító munkánk is e fegyverre támaszkodjék. A moszkvai tanácskozások meggyőzően igazolták a kommunizmus eszméinek legyőzhetetlenségét. Bebizonyították, hogy Marx és Lenin zászlaja biztos kezekben van. A Központi Bizottság körül szilárdan felzárkózva bátran előre hazánk szocialista építésének betetőzéséért, a kommunizmus világgyőzelméért! Fogadás a jugoszláv államíinnep tiszteletére (ČTK) Marko Nikezics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság prágai nagykövete hitvesével november 28-án fogadást rendezett a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság államünnepének tiszteletére. Az esten részt vettek Jaromír Dolanský, Menők Fierlinger, Václav Kopecký, Viliam Široký a párt és kormány képviseletében, Bruno Köhler, a CSKP KB titkára, Karol ?oláček miniszterelnöktelyettes, Václav Dávid külügyminiszter, a Nemzeti Front pártjainak és szervezeteinek képviselői, nemzetgyűlési képviselők, valamint politikai és kulturális életünk többi tényezői. A fogadáson jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. (ČTK) Pénteken, november 29-én Ljubomír Hrniak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság bratislavai fokonzulja hitvesével ünnepi fogadást rendezett a Carlton-szállodában. A főkonzul vendégei voltak: Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, Rudolf Strechaj, az SZLKP KB irodájának .tagja, a Megbízottak Testületének elnöke, a párt, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Megbízottak Testületének, a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői, kerületi és városi funkcionáriusok, iáfoornokok és a csehszlovák néphadsereg tisztjei, Nemzeti művésziek, államdíja sok, kulturális és tudományos dolgozók, a sajtó, a rádió és a televízió képviselői, kitüntetett és példás dolgozók. A szívélyes légkörben lefolyt fogadá son részt vettek a bratislavai konzuli testület tagjai. Szocialista Nevelés Módszertani és pedagógiai folyóirat a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák tanítói és szülői társulatai számára. Kiadja: Slovenské pedagogické nakladateľstvo Bratislava, Sasinková 5. Megjelenik havonkint a nyári szünidő kivételével. Előfizetés egész évre Kčs 20.—. Egyes szám ára Kčs 2.—. Terjeszti a Poštová novinová služba. Megrendelhető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél. Célja: szakmabeli és módszertani segítséget nyújtani az egyes tantárgyak tanításában és emelni általában az oktató-nevelő munka színvonalát. Ezenkívül segíteni óhajtja a szülőket is nevelői munkájukban. A Szocialista Nevelés tájékoztat a jelentős bel- és külföldi pedagógiai eseményekről, megismerteti a tanítóságot különböző módszertani és irodalmi könyvújdonságokkal. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai bizottságának ülése (ČTK) Szombaton, november 30-án Bratislavában gyűlést tartott a CSSZBSZ szlovákiai bizottsága. Az ülést Jozef Gajdošík a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának alelnöke nyitotta meg. Részt vettek rajta V. Benda, a CSSZBSZ Központi Bizottságának titkára, a szövetség érdemes tagjai és aktivistái. Jelen volt M. J. Kapran, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja és Sz. M. Guszarev alkonzul. Az ülés megnyitása elótt a résztvevők felállással adóztak Antonín Zápotooký elhunyt köztársasági elnök emlékének. Ezután Andrej Marcina, a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának vezető titkára tartott beszámolót. Beszélt a Szovjet, unió naigy sikereiről a kommunizmus építésében, valamint a CSSZBSZ feladatairól a szövetség IV. országos kongresszusa után és értékelte a szövetség tagjainak részvételét a CSKP KB leveléről folytatott országos vitában. A HESZ szlovákiai bizottságának ünnepi ülése Pénteken, november 29-én a bratislavai Komenský Egyetem aiulájában megtartatták a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége szlovákiai bizottságának ünnepi ülését e hazafias védelmi szervezet megalapításának 5. évfordulója alkalmából. Az ülés részvevői szívélyesen üdvözölték körünkben Sz. N. Bugyonnijt, a Szovjetunió marsallját, a DOSZAAF (szcvjet védelmi szervezet) központi elnökségének tagját és Sz. Sz. Satilov vezérőrnagyot, a DOSZAAF KB alelnöké , kiket érkezésükkor viharos tapssal és a Szovjetuniót éltető felkiáltásokkal fogadtak. A feldíszített aulában helyet foglaltak a többi vendégek, a HESZ Központi Bizottságának küldöttsége Čenek Hruška vezérőrnagynak, a HESZ KB elnökének vezetésével, valamint Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttei, a szlovák nemzeti szervek, a hadsereg és a Nemzeti Front szerveinek képviselői. A HESZ-szurveknek és szervezeteknek a köztársaság védelmi képessége erősítésében végzett sikeres ötesztendős tevékenységét František Novek ezredes, a HESZ szlovákiai bizottságának elnöke értékelte beszámolójában. Az ünnepi ülés részvevőinek Ján Štencl elvtárs, a CSKP KB tagja tolmácsolta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. A csehszlovák néphadsereg nevében František Sedllček vezérőrnagy üdvözölte a HESZ szerkezetét. Viharos taps közepette tartott beszédet az ülésen Sz. N. Bugyonnij, a Szovjetunió marsallja. Átadta a DOSZAAF Központi Éizottságának üdvözletét és jókívánságait fejezte ki a HESZ megalakításának ötéves évfordulója alkalmából. ,— H I R E K ® Sz. N. Bugyonnij, a Szovjetunió marsallja, a DOSZAAF KB elnökségének taqja és Sz. Sz. Satilov vezérőrnagy a DOSZAAF KB alelnöke, akik Bratislavában részt vettek a HESZ Szlovákiai Bizottságának ünnepi ülésén, szombaton, november 30-án Prágába utaztak. ® Szombattól, november 30-tól kezdve a Kovosrot bratislavai nemzeti vállalat már a második ötéves terv harmadik évének feladatait teljesíti. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy az év végéig még 18 ezer tonna vashulladékot gyűjtenek össze terven felül. ® November folyamán szép eredmény' t értek el szénbányáink dolgozói. A fe'< 1 tervet túlteljesítették, több mint 160 <.. r tonna szenet fejtettek terven felül. ® E napokban Václav Davld külügyminiszter meghívására rövid csehszlovákiai látogatásra érkezett dr. Salah ed- Din Tarazi, a szíriai külügyminisztérium volt főtitkára. Tarazi úr, aki a Szíriai Köztársaság új szovjetunióbeli rendkívüli nagykövetekéit Moszkvába utazik, felhasználta rövid "prágai tartózkodását néhány ipari és kulturális intézmény megszemlélésére. Szombaton, november 30-án Tarazi úr folytatta útját Moszkvába. A munkaidő rendezése a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban A kormány 1957. november 27-én kelt határozatával az 1957. évi karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban a következőképp állapította meg a munkaidő áthelyezését: 1. 1957. december 24-ie és 31-e, keddi napok munkaszünet napjai lesznek és a rájuk eső munkaidő áthelyeződik az előző szombatokra, vagyis 1957. december 21-ére és 28-ra. Az 1957. december 23-a és 30-a, hétfői napokra eső munkaidő áthelyeződik az előző vasárnapokra, vagyis 1957. december 22-re és 29-re. Az 1957. december 21-i és 28-i szombati napokra eső munkaidő 1957. december 23-a és 30-a hétfői napokra helyeződik át. 2. Az első pontban feltüntetett munkaidő-áthelyezés nem vonatkozik azokra az üzemekre, amelyek szüntelen üzemben vannak. 3. Azok az alkalmazottakat, akik e határozat alapján történő munkaidő áthelyezés következtében túlóráznak, nem illeti meg a túlórában végzett munka utáni illeték, sem pedig a vasárnapi munkáért járó díj. 4. Az 1957. december 23-án, 27-én és 30-án, valamint 1958. január 2-án igazolatlanul mulasztott műszakokat (azoknak részét) az ünnepnapot megelőző vagy ünnepnapot követő nap műszakmulasztásának (a műszak egy része mulasztásának) minősítik. A munkaidőnek ezen áthelyezésével kapcsolatban biztosítva van a dolgozók vasúti és nelyi közlekedése és elismerik a szukásos menetdíj-engedményt, mégpedig december 22. és 29. vasárnapokon is. Továbbá biztosítva van a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok működése és intézkedések történnek a dolgozók folyamatos ellátásának biztosítására és a dolgozóknak nyújtott szolgálatok biztosítására, tekintetbe véve az ezen határozat alapján történő munkaidő-rendezést. A tüzelőanyagügyi miniszter és azok a miniszterek, akiknek hatáskörébe tartoznak az építési-szerelési szervezetek, valamint a rádioaktív nyersanyagok kutatásának és kitermelése központi igazgatóságának igazgatója felhatalmazást nyer, hogy amennyiben gazdasági szempontból célszerű, eltérést engedélyezzenek a munkaidőt rendező ezen határozattól. A kormánynak a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban a munkaidő áthelyezésről fent említett határozatából kitűnik, hogy ez a munkaidő-rendezés nem vonatkozik a megszakítás nélküli üzemekre. Az egy műszakos, két műszakos, vagy három megszakításos műszakos üzemi vállalatokban és hivatalokban stb. 1957. december 21-én és 28-án szombaton úgy fognak dolgozni, mint egyébként hétfőn, vagyis teljes számú órát dolgoznak le (nem pedig rövidebb szombati műszakot) és ledolgozzák a műszakok teljes számát. Ugyanígy fognak dolgozni 1957. december 22. és 29-iki vasárnapokon. Ezzel szemben 1957. december 23-án és 30-án úgy fognak dolgozni, ahogy a vállalat, a hivatal stb. szombaton szokott dolgozni. Ugyanis 1957. december 23. és 30-i hétfői napokra csak ott esik bővített műszak, vagy a műszakok kisebb száma, ahol szombaton mindig rövidebb a munkaidő vagy kevesebb a műszakok száma. A megszakításos három műszakos üzemekben 1957. december 23-án és 30-án hétfői napokon még munkába lép az a műszak is, amelynek munkaideje kedden reggel végződik. Az ún. előretolt műszakú üzemekben az első műszak 1957. december 26-án, csütörtökön és 1958. január 1-én, szerdán 22 órakor lép újból munkába. A műszakváltást az említett kormányhatározat alapján történő munkaidő-áthelyezés következtében az üzemek saját szükségleteik szerint osztják be 1957. december 24-e és 31-e szabad munkanapok, nem pedig a munkaszünet napjai az 1951/93 S\ törvény értelmében, amely az állami ünnepekről, a munkaszünet napjairól, az emléknapokról és a nevezetes napokról rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy ha az alkalmazottak üzemi okokból e napimon dolgoznak és ha ez a munkájuk túlóra lesz, vasárnapi munkájáért járó díj illeti meg őket, nem pedig az ún. ünnapon végzett munka utáni díjazás. Ha az alkalmazottak igazolatlanul műszakot (vagy a műszakok egy részét) mulasztanak 1957. december 23án, 27-én, 28-án, 29-én és 30-án, valamint 1958. január 2-án, ezt olyan műszakmulasztásnak (a műszak egy része mulasztásának) minősítik, mintha ünnepet megelőrő, vagy ünnepet követő napon történt volna és így ezek az alkalmazottak elvesztik igényüket azon ünnepnapért járó bér kifizetésére, amely előtt vagy amely után műszakot (a műszak egy részét) mulasztották. ŰJ SZO 2 & 1957. december í. J