Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-01 / 303. szám, péntek

Egy napra félbeszakították az ENSZ szíriai tárgyalását Az ENSZ közgyűlésének október 30-i délelőtti ülésén Zeineddin szíriai küldött határozati javaslatot terjesz­tett elő. Ebben azt javasolja, létesítse­nek héttagú vizsgáló bizottságot, amely azonnal Szíria és Törökország .terüle­tére utazna és 14 napon belül jelentést tenne a közgyűlésnek. A küldöttség­két tagját Törökország, két tagját Szí­ria jelölné ki, a további három tagot Szíria és Törökország kölcsönös meg­egyezése alapján neveznék ki. A japán küldött hét állam — Japán, Kanada, Dánia, Norvégia, Paraguay, Peru és Spanyolország — nevében a nyugati hatalmak által sugalmazott el­lenjavaslatot adott be, mely szerint bizottságot nem alakítanának és csupán az ENSZ főtitkárát bíznák meg a két féllel folytatandó tárgyalással és ha ,.szükség volna" elutaznak az illető országokba. Menőn indiai küldött azt javasolta, hogy Szíria és Törökország közvetlen összeköttetésbe lépjenek. A közgyűlés tárgyalását október 31­én délután kellett volna folytatni, a ta­nácskozást azonban november 1-sre ha­asztották. Ezt hivatalosan azzal indo­kolják, hogy a küldöttségek tanácskozni akarnak az előterjesztett két határo­zati javaslatról. Az ENSZ hírei arra mutatnak, hogy a nyugati hatalmak az egynapos megszakítást arra akarják felhasználni, hogy meggátolják a szí­riai javaslat elfogadásához szükséges kétharmad többség elnyerését és hogy elfogadtassák saját tervüket. A nyugati javaslat az ENSZ főtitká­rának „közvetítését" jelenti. Szíria visszautasítja a közvetítés bármily formáját, mert a török-szíriai kap­csolatokban beállott feszültséget Tö­rökország egyoldalúan idézte elő és Szíria ehhez semmiképpen sem járult hozzá. A nyugati hatalmak mesterke­dése azonban Szíriát egy sorba állítja Törökországgal; ezzel reá hárítják a felelősséget a Törökország és a Török­országot bújtogató nyugati hatalmak hibájából eredő feszültségért. A Szovjetuniónak 200 millió 200 ezer lakosa van Moszkva (CTK) — A Szovjetunió a lakosság számát tekintve a világon a harmadik helyen áll Kína és India mögött. A Szovjetunió Minisztertaná­csa Központi Statisztikai Hivatalának adatai szerint a Szovjetunióban 1956­ban 200 millió 200 ezer ember élt. A lakosság egyharmada már a szovjet uralom idején született. Az ENSZ jogi bizottsága az agresszió meghatározásával foglalkozik Konstruktív kínai javaslat kínai-japán kereskedelmi egyezmény megkötésére Peking (ČTK) — Az Üj Kína Sajtó­iroda tudósítása szerint a IV. kínai­japán kereskedelmi egyezmény meg­kötéséről szóló tanácskozáson részt vevő kínai küldöttség új konstruktív j javaslatot terjesztett elő, amellyel tú! akar jutni a tanácskozás során beállt holtponton. A kínai küldöttség ezen javaslata lehetőséget nyújt a nvílt kérdések elintézésére A japán küldöttek értékelik a kí­nai tárgyaló félnek az új javaslatban megnyilvánult törekvéseit *s jóakara­tát. Kérték a tárgyalások elhalasztá­hoay a kínai javaslatot részlete­áttanulmányozhassák. Az ENSZ közgyűlésének jogi bizott­ságában, amely az agresszió meghatá­rozásával foglalkozik, október 29-én felszólalt küldöttünk, dr. Petrželka. Az ENSZ a Szovjetunió kezdeményezésére 1950 óta tárgyalt az agresszió megha­tározásáról. Október 18-án, az nap, amikor Szíria panaszt emelt a közgyűlés előtt az or­szág ellen irányuló agresszió miatt, a bizottságban Klutznick amerikai kül­dött szembehelyezkedett bármilyen de­finíció kidolgozásával. A többi nyugati képviselők azt állítják, hogy a jelen­legi helyzetben nem lehet megfelelő meghatározást kidolgozni, mert új fegyverfajták jelentek meg és ezenkí­vül előbb felül kellene vizsgálni az alapokmányt és más hasonló kifogá­sokkal éltek. Néhány ellenvetésre dr. Petrželka, Csehszlovákia küldötte válaszolt. Meg­állapította, hogy a közgyűlés által ki­dolgozott meghatározás tájékoztatná a legjobban a világ közvéleményét ar­ról a kérdésről, hogy adott esetben ki az agresszor és ki az agresszió áldo­zata, akit támogatni kell. A Biztonsá­gi Tanács kezében az agresszió meg­határozása eszközzé válhatna a támadó gyors leleplezésére és a gyors és biz­tos tájékoztatásra nemzetközi konflik­tus esetén. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nem­zetközi társadalom gyakorlati szükség­leteinek teljes mértékben megfelel a definíció szovjet javaslata, amely min­den alapfogalmat magában foglal és teljesen világos. A szovjet javaslatot a csehszlovák küldöttség főképp azért részesíti előnyben a többi javaslat fe­lett, mert csupán a szovjet javaslat tartalmazza a prioritás elvének világos és félreérthetetlen megjelölését, mert agresszornak azt tekinti, aki elsőként szegte meg a támadó tettével a nem­zetközi békét. sát, További török egységek közelítették meg Szíria határát Damaszkusz (ČTK) — Az „al-Fajha" damaszkuszi lap aleppói tudósítójá­nak közlése szerint Szíriában a határ­menti hatóságok értesülést szereztek arról, hogy a határra nagyszámú török katonaság érkeíett, amelyet nehéz fegyverekkel és harckocsikkal szerel­tek fel. Ezeket a csapatokat Gab Gav térségében helyezték el. A párt és a nép szilárd egysége A budapesti dogozók harcos nagygyűlése Budapest (ČTK) — A budapesti Köztársaság téren 1957. október 30-án ismét átadták a tagságnak a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti vá­rosi bizottságának újjáépített házát, amely ellen egy évvel ezelőtt a dühödt ellenforradalmi bandák támadást intéztek. Azon a helyen, ahol egy esztendő­vel ezelőtt a fehér terrornak huszonöt magyar hazafi esett áldozatul, emlék­táblát állítottak: „Örök emlékül az állam és a proletárdiktatúra védelme­zőinek" felirattal. Az elesett hősök között volt Mező Imre, a párt budapesti városi bizottságának titkára, Asztalos János, a magyar hadsereg hadnagya, és mások. Ez alkalommal mintegy 250 ezer budapesti kommunista és dolgozó mani­fesztált a párt és a kormány iránti hűsége mellett és esküt tett, hogy a magyar nép sohasem feledkezik meg az 1956. év októberi eseményeinek tanúlságáról és ha szükség lesz arra, fegyverrel kezében saját vérével fogja meggátolni október 23-a és 30-a megismétlődését. A Köztársaság teret az utolsó helyig betöltő összegyültekhez Marosán György, a Magyar Szocialista Munkás­párt budapesti városi bizottságának első titkára intézett beszédet. A többi között kijelentette, hogy egy évvel ezelőtt nemcsak a Budapesti Pártbi­zottság Házáért" folyt vér. Az elvtár­sak — kommunisták és nem kommu­nisták is közöttük — nemcsak a párt házát védték, de védelmezték egyúttal a megtámadott munkáshatalmat, véd­ték a burzsoáziától elvett és a mun­kásosztály birtokába adott gyárakat, védték a dolgozó parasztságnak ki­osztott földet. Hangsúlyozta, hogy a pártház vé­dői hiába fordultak Nagy Intréhez és társaihoz, nem kaptak semmi segítsé­get. Nagy Imre és társai tűrték, hogy a pártház a fasiszták kezére kerüljön, tűrték, hogy legyilkolják legjobb elv­társainkat, — mondotta Marosán. Nagy Imréék szörnyű árulása annál vérlázítóbb, mert meg volt az erő, amely megvédte volna a budapesti pártbizottság épületét, megvédte vol­na a munkáshatalmat Magyarországon. Marosán Gyprgy rámutatott arra, Az ENSZ politikai bixoHsága befejezte a leszerelési vitát A török nép elégedetlen a választások lefolyáséval Ankara (ČTK) — Ankarában oíctólber 29-én este nyilvánosságra hozták a ki­igazított választási eredményeket. Az uralmon levő Demokratikus Párt ezen eredmények alapján a parlamentben 426, a Ňépi Köztársasági Párt 176, a Köztársasági Nemzeti Párt 4 és a Sza­badságpárt ugyancsak 4 mandátumot szerzett. Az ellenzéki sajtó beszámol a kor­mánypárt törvénytelen akcióiról. Egy­úttal közölte, hogy az ellenzék hivata­losan kérte a választási eredmények megsemmisítését és új választások megtarťásíťlkztatnbutban és más já­rásokban. Törökország több • helyén október 29-én he'VeS f i<t!ürrtetés'ek voltak a De­mokrata Párt választási csalása miatt. Gaziantet városban 55 személyt letar­tóztattak és kihirdették a rendkívüli állapotot. Ankarában, az ország fővá­rosában a rendőrség gumibotokkal vonult fel a Népi Köztársasági Párt hívei ellen, akik október 29-én a török függetlenség kihirdetésének évfordu­lójának ünnepén tüntettek a választási csalások ellen és éljenezték Inenüt, a Népi Köztársasági Párt vezérét. New York (ČTK) — Október 30-án délután az ENSZ közgyűlésének politi­kai bizottságában elhangzottak a le­szerelék általános vitájában résztvevő szónokok utolsó felszólalásai. Krisna Menőn indiai küldött nagy figyelmet szentelt egyes nyugati kül­döttek, főképp Moch francia küldött kijelentéseinek, aki az ülésen elszán­tan védelmezte a nyugati hatalmak ne­gatív álláspontját az atomfegyverek betiltásával és kísérleteik beszünteté­sével kapcsolatban. Menőn utalt arra, hogy az USA tudósainak 60 százaléka is az atomfegyverkísérletek beszünte­tése mellett foglalt állást és Skandi­náviában igazat adnak Schweitzer professzornak, aki felhívta a figyelmet a rádiőaktív sugárzás káros hatására. Krisna Menőn kijelentette, hogy In­dia a kísérletek beszüntetését szük­ségesnek tartja nemcsak káros voltuk miatt, hanem azért is, mert bármilyen ezirányú intézkedés haladást jelentene a leszereléshez vezető úton. Az indiai küldött után felszólaló Moch francia küldött alapjában véve arra a kísérletre szorítkozott, hogy megcáfolja az indiai küldött egyes ál­lításait főképp az atomfegyverkísérle­tek káros hatása tekintetében. A további szónok Kuznyecov szovjet küldött volt, aki összefoglalta a lesze­relésről szóló általános vita eredmé­nyét és arra figyelmeztette a közgyű­lést, elérkezett az ideje, hogy a sza­vakról a.tettekre térjen A vita befejezése előtt Matsudaira japán küldött válaszolt egyes küldött­ségek felszólalására. A japán küldött válaszai azonban annyira óvatosak voltak, hogy a japán álláspontot két­féleképpen is lehet magyarázni. Az USA-nak az általános vitára je­lentkező küldötte indokolás nélkül visszavonta bejelentését. Ezzel véget ért a leszerelésről szóló általános vita. A további ülésen, amely nek határidejét még nem tűzték ki, megkezdik az egyes határozati javasra eívi" hűségetnem kérünk^'hanemkö­tok tárgyalását. BERLINI TUDÓSÍTÁSUNK: A bonni kormány éles munkáseilenes irányvonala A további négy évre szóló kormány­program, amelyet Adenauer nyugat­német kancellár jelentett be az új kormány parlamenti bemutatkozása után, szemléltetően ecseteli azt a helyzetet, amely ma Nyugat-Nemet­ország kormányköreiben uralkodik. Ez a nyugatnémet gazdasági éietet kezében tartó maroknyi nép prog­ramja, olyan embereké, akik a tőke egyre növekvő összpontosítása és až új agresszív Wehrmacht gyorsított kiépítése segítségével még kiváltsá­gosabb helyet akarnak elfoglalni nem­csak Nyugat-Németországban, hanem a világon is. Ezek az egyének kivált­ságos helyzetüket ugyanolyan agresz­szív militarista és imperialista poli­tika megvalósítására akarják felhasz­nálni, mint ahogyan azt a jelenlegi vezetők és elődjeik a közelmúltban cselekedték. A hivatalba lépő, a régivel azonos összetételű kormány tagjait e körök választották ki. Adenauer kanceilár és Erhardt, Etzel, Strauss, Linhard miniszterek közvetlen összeköttetés­ben állanak e hatalmi csoportokkal (a Montan Unió, a vegyiipar, a köz­lekedés, a bankok). Schröder, Ober­länder, Lämmer, Seebohm és más volt aktív nácisták, az új bonni kormány tagjairól egy pillanatig sem kétséges, kinek az érdekeit fogják védelmezni. Adenauer kancellár progtamia azon­ban nem leplezheti azokat a nehéz­ségeket, amelyekkel Nyugat-Német­ország és minden kapitalista állam jelenleg küzd. A növekvő infláció és az egyre nagyobb eladási nehézségek a külföldi piacokon, a politikai nehéz­sének egyre erősödő válságjelenségei­től való félelem mind az ország bel­sejében, mind „a szabad világ" ke­retében, ezek azok a nehézségek, amelyek az Adenauer-kormány elé tornyosulnak. „ A bonni kormánynak egyszerű esz­köze van e nehézségek megoldására: mivel ez a monopolisták, militaristák f-s nagybirtokosok kormánya, termé­szetesen lépései nem a nehézségek valódi okozói, vagyis a monopolisták és nagybirtokosok ellen irányulnak. Mint minden kapitalista kormány, a helyzet megoldását a munkásosztály és a kisparasztok elleni kiélezett irányvonalban keresi. Az ő vállaik­ra akarja helyezni nehézségeit, hogy így megvédje a tőkések mun­ka nélküli nyereségeit, sőt még hatványozza is azokat. Ennek bizo­nyítéka Aderfauer kormányprogramja, amelyet a Volkswirtschaft, a szociál­demokrata párt tájékoztatója „a jö­vő kiélezett politika okmányaként" értékel. Adenauer pártja a választások előtt jólétet, egyenlőséget ígért mindenki­nek és azt hangoztatta, hogy Nyugat­Németországban nincs osztályharc. A nyugatnémet dolgozók széles töme­gei már saját bőrükön kezdik érezni az új kormány „kemény irányvona­lát", amelyet a monopilisták és nagy­birtokosok szövetsége hivatalosan ki­hirdetett. Ez az irányvonal nagyon távol van a kapitalisták választási ígéreteitől. Közvetlenül az új kormány bemu­tatkozása előtt a nyugat-németországi vállalkozók szövetségének képviselői találkoztak Adenauer kancellárral. Főképp a munkabérekről, az árakról és a konjunkturális kérdésekről volt közöttük szó. Annak ellenére, hogy a tanácskozás titkos jellegű volt. még­is elterjedt a közvéleményben, mi­szerint a vállalkozók követelik, kor­látozza majpl a jövő kormány a szo­ciális intézkedéseket és fékezze a szakszervezeteket Egyúttal azt is ja­vasolták, hogy Stroch munkaügyi mi­nisztert váltsák fel Blankkal, ,,a ke­ményöklű" férfiúval, aki a bonni kor­mány hadügyminiszterének funkció­jában tett hírnévre szert. Mindaz, amit a vállalkozók képviselői kívántak — valóra vált. Adenauer bejelentette a betegsegéiy­zés és a szociális gondoskodás re­formját, rámutatott arra, hogy az „ember boldogsága nem a jólétben rejlik" ... A szakszervezetek számára kijelen­tette, hogy a magasabb munkabérek követelésének megvannak a „korlá­tai", és ezzel tudtul adta, hogy teljes mértékben azonosítja magát a mono­polisták nézeteivel, akik a munka­bér«k „maximálásáról" beszélnek. A betegsegélyezés és a szociális gon­doskodás reformja a röviddel azelőtt elért előnyök megszüntetését jelenti Amíg Adenauer egyelőre udvarias formában beszélt a nehézségekről a munkásoknak, kenyéradöiknak sok előnyt ígért. A részvénytulajdonosok­nak adóelőnyöket helyezett kilátásbs A létfenntartáshoz szükséges cik­kek és szolgáltatások állandóan drá­gulnak. Annak ellenére, hogy a nagy­tőkések pártja, a Kereszténydemok­rata Unió a választási kampány során azt ígérte, hogy az árak nem fognak emelkedni, a választások után nyu­godtan nézte, hogyan kezdenek a monopolisták új árakat diktálni. A kő­szén drágulása után most — novem­ber 1-től — a barnaszén és a brikett áremelése van soron. Ezt követik majd az ipari gyártmányok. Ez azonban még nem is minden. Szó esik arról is, hogy a következő hónapokban növekedni fog a munka­nélküliség. Erhardt miniszter töme­ges elbocsátással fenyegetőzött arra az esetre, hogyha a munkások nem lesznek engedékenyek, ami annyit jelent, hogy nem helyezkednek szem­be a mind élesebb munkásellenes irányvonallal, felülnek ,,a valamennyi egyenlőségéről" hangoztatott szóza­toknak, kikerülik az ellenállás töme­ges megnyilvánulását, a sztrájkokat, tüntetéseket stb. A bonni kormány­körök a fenyegetőzések mellett egye­nesen munkásellenes akciókra ragad­tatják el magukat. Kasselben e na­pokban kilenc szakszervezeti vezetőt tartóztattak le, mert állítólag kap­csolatokat tartottak fenn a Német Demokratikus Köztársaság szakszer­vezeti vezetőivel, amit a „bonni de­mokraták" tiltanak. A nyugat-németországi munkásosz­tály magva azonban egészséges és tudja, merre tartanak a bonni kor­mány tagjai. El akarják fojtani a munkásság forradalmi és osztályön­tudatát, a „középosztály engedelmes tagját" akarják benne látni, aki hagyja magát csendben kizsákmá­nyolni és ezenfelül még hálás is fő­nökének, amiért az „jó fizetésért murikát ad". A nyugat-németországi munkásosz­tály ezen egészséges magva, melyet a kommunista munkások, a szakszer­vezetek és szociáldemokraták túlnyo­mó része képvisel, tudja, hogy legfőbb ellenségük a kapitalista, akivel nem lehet egyezkedni. A nyugatnémet dol­gozók soraiban egyre erősebben kö­vetelnek határozottabb, elvfiű politi­kát a tőkések ellen. Követelik a ne­hézipar kulcságazatainak államosítá­sát, parlamenten kívüli akciókat, amelvek engedékenységre kényszerí­tenék a monopolistákat és amelyek hatással lennének a bel- és külpoli­tikára. B. Schneider hogy ha a párt és az állam felső ve­zetésében nem Nagy Imre-féle árulók, hanem becsületes emberek döntöttek volna, akkor a magyar munkásosztály elsöpörte volna az ellenforradalom és a fasizmus szennyes áradatát. Marosán György élesen elítélte „a művelt Nyugat" azon követelését, hogy a gyilkosságok felbujtóinak és az ellenforradalom szervezőinek, a gyil­kosoknak és banditáknak kegyelmet adjanak. Határozottan kijelentette, a megtévesztetteknek lehetővé teszik, hogy megtalálják a helyes utat, azon­ban a vádlottak padjára ültetnek min­denkit, aki véres gaztettet követett el és ítéletet hoznak az ellenforrada­lom minden szervezője felett. Marosán György hangsúlyozta, hogy Magyarország csodálatosan gyors konszolidálódásának titka abban rej­lik, hogy a MSZMP és a forradalmi munkás-parasztkormány nem valami­lyen kis klikknek az ereje, hanem a magyar dolgozó nép legjobbjainak erejét foglalja magában és egyesíti a szocialista Magyarország megteremté­séért folyó munkában. Rámutatott arra, hogy a budapesti kommunisták és a becsületes emberek keresztezték a reakció új terveit. Nemcsak október 23-án, hanem ma, október 30-án is szorgos munka folyt a gyárakban és hivatalokban, a diákok tanultak az egyetemeken. Marosán György a jelenlevők tet­szésnyilvánítása mellett kijelentette, hogy Magyarország már soha többé nem lesz az imperialista provokációk játékszere. A tavalyi októberi ellenforradalom tanúlságaival foglalkozva Marosán György kijelentette, hogy újabb ellen­forradalomra nem kerülhet sor, mert a párt és a kormány a helyén van, mögöttük állanak a magyar komuu­nisták és dolgozók, velük harcolnak az egész világ kommunistái. A párt és a magyar nép sohasem volt olyan éber, fegyelmezett, felkészült, öntudatos és harcraképes, mint most, az ellenfor­radalom évfordulójának. napjaiban. Marosán György hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egy­séges és az is lesz, harcolni fog a nép felemelkedéséért. A pártban nem bo­csátkozunk alkuba semmiféle idegen nézetekkel. Elveinkből egy jottányit sem engedünk. Elvi szilárdságot és vetelünk minden kommunistától — mondotta Marosán György. Leleplez­zük a revizionistákat és az árulókat, visszautasítunk minden szektás törek­vést. További tanúiságként Marosán György hangsúlyozta: Legyünk büsz­kék szocialista vívmányainkra, ne hagyjuk eltúlozni 1 az* elkövetett hibá­kat. A burzsoázia' nenj mond le el­vesztett hatalmáról, tehát a munkás­osztálynak és pártnak éberen kell ügyelnie az osztályellenség tevékeny­ségére. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az osztályellenség tevékenységé­nek korlátozására már foganatosítot­tak intézkedéseket és szükség esetén további intézkedéseket hajtanak vég­re. Magyarországon a pártfunkciókon kívül vezető pozíciót a pártonkívüliek is be fognak tölteni, azonban csak azok, akik a nép ügyét szolgálják. A Nagy Októberi Forradalom 40. év­fordulójával kapcsolatban Marosán kijelentette, hogy valamennyi dolgo­zó ezen nagy ünnepét a magyar nép a Szovjetunió népével együtt ünnépli olyan nemzetközi helyzet közepette, amikor a proletár internacionalizmus erői előretörnek. A budapesti dolgozók hatalmas har­cos nagygyűlése, amelyet gyakran megszakított az „Éljen a párt" fel­kiáltás, az Internacionálé eléneklésé­vel ért véget. Sz íria visszautasít mindennemű közvetítést Damaszkusz (ČTK) — Salé Akii szí­riai államminiszter Szaud király, Sza­ud Arábia uralkodója közvetítési ja­vaslatával kapcsolatban kijelentette: Szíria visszautasít mindennemű köz­vetítést és senkit sem hatalmazott fel, hogy a közvetítő szerepét töltse be Szíria és Törökország között. Kéri az ENSZ-t, küldjön ki nemzetközi bizott­ságot. amely kivizsgálja Szíria pana­szát Törökország agresszív akcióira vo­natkozóan. (JJ SZO I ti 1957. november 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom