Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-01 / 303. szám, péntek

Nincs olyan erő a világon, amely megrendíthetné hű barátságunkat és szövetségünket a Szovjetunióval Zdenék Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnökének beszéde a nemzetgyűlés tegnapelőtti teljes ülésén \ Zdének Fierlinger, a nemzetgyűlés eln'Jke beszéde bevezető részében megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40, évfordulójáról. Ez a forradalom korszakjelző határkövet jelpntett az emberiség fejlődésében. A bolsevikok pártjának a halhatatlan Lenin és a november 6.—7-e napjaiban az Auróra cirkáló ágyúlövései után megalakult munkás-parasztkormány vezetésével végrehajtott következetes forradalmi akciója tudta csak konkrétan kifejezni azt, amit az európai proletariátus milliós tömegei éreztek. A november 8-án, a szovjetek második kongresszusán jóváhagyott békedekrétum rendkívül nagy meggyőző erővel hatott abban a légkörben, amikor a nép fokozott ellenállást tanúsított a véres háborúval szemben. A békedekrétumhoz — ehhez a történelmi jelentőségű békekiáltványhoz a jövőben is állandóan visszatérünk, mert a szovjet kormány ebben fogalmazta meg a legszembetűnőbben a nemzetek kölcsönös kapcsolatának elveit. A Szovjetunió külpolitikája ettől "az időtől kezdve egészen a mai napig rendilletlenül és következetesen valóra váltotta más nemzetekhez, nagy vagy kis nemzetekhez való viszonyában ezeket az elveket. Az összes nemzetek és fajok teljes egyenjogúságának és szabadságának lenini elvei ezek, olyan elvek, amelyek megbélyegzik az agresszió és háború politikáját. A szovjet gazdaságnak, vagy a szovjet tudománynak és technikának öszszes sikerei biztos, védelmi eszközöket jelentenek az egész szocialista tábornak az „erőpolitika" ellen, melyet az Északatlanti Tömb tagállamai folytatnak. A Szovjetunió a nagy népi Kínával és a többi népi demokratikus országokkal együtt olyan védelmi erőt képez, amely képes bármely részről jövő támadást visszaverni és megsemmisíteni minden támadót. A Szovjetuniónak és külpolitikájának felbecsülhetetlen érdeme az a tény, hogy védelmi eszközeit a béke szolgálatába állítja, hogy síkraszáll az összes tömeg pusztító fegyverfajták feltétlen betiltásáért, az általános lefegyverzésért és a világ minden országával való békés egymás mellett élésért. Az Északatlanti Tömbnek NyugatNémetország újrafelfegyverzésére Irányuló törekvéseivel a Szovjetunió mint a Németország demokratikus alapokon való egyesítése gondolatának következetes védelmezője, mint az új béke f szerető, demokratikus Németország pártfogója száll szembe. A Szovjetuniónak, ez a következetes törekvése, amelyet tudvalevő, hogy a második világháború legsúlyosabb harcainak idején sem adott fel, a jövőben is kell, hogy felbecsülhetetlen történelmi érdem legyen, amelyet népünknél senki más nem tud jobban értékelni. A tőkés országok kormánykörei mégis elutasítják a Szovjetuniónak ezt az egyértelmű békepolitikáját és még sok úgynevezett szocialista párt képviselői is a legkörmönfontabb módon elferdítik azt. Mit tudhatnak felhozni a kapitalista rend védelmezői a kapitalizmus védelmére? Azt állítják, hogy a kapitalizmus állítólag Marx kora óta lényegében megváltozott; a munkaadók és a munkásság között állítólag két egyenjogú versenytárs kölcsönös kapcsolata alakult ki; a nagy finánctőke funkcióját és hatalmát állítólag a polgári demokratikus intézmények hatékonyan korlátozzák; a kapitalizmus állítólag a dolgozó tömegek jólétének állandó növekedését és azt szolgálja, hogy állandóan emelkedik a dolgozó tömegek életszínvonala. A burzsoá teoretikusok ezen indokolatlan állításaival szemben a tőkés országok dolgozó tömegeinek egészen más tapasztalatai vannak. A Kommunista Kiáltvány kihirdetése óta eltelt idő alatt nem változott meg lényegesen a mai tőkés országok dolgozó osztályának sorsa. A kapitalizmusnak a szocializmusba való békés átfejlődéséről hangoztatott mítoszt tehát nemcsak az a tény cáfolja meg; hogy a tőkés államok munkássága egyre nagyobb mértékben függ a munkaadók osztályától és a gazdasági, valamint politikai megrendülések egyre újabb ciklusaitól, hanem az a tény ls, hogy az emberiség nemzedékünk élete során két világháború gyötrelmeit állta ki, és a hogy a Hitler fölött aratott győzelem és az ENSZ alapokmányának elfogadása óta eltelt legutóbbi 12 év folyamán szemtanúi voltunk a kapitalista nagyhatalmak imperializmusa által Koreában, Indokínában előidézett új háborčknak, a közelmúltban pedig az Egyiptom ellen indított kíméletlen agressziónak. A francia burzsoázia napjainkban már hónapok óta reménytelen háborút folytat Algéria népe ellen. A tőkés nagyhatalmak és kőolajtársaságaik beavatkozása most ismét új háborús veszélyt idéz elő Kö. zel-Keleten. Egyedül a Szovjetunió ereje és tekintélye védi Szíria népét fenségjogainak elvesztésétől. A fegyverkezés és a szándékosan szított nemzetközi feszültség nem enyhítheti a tőkés államok dolgozó tömegeinek sorsát, sőt ellenkezőleg, a lázas fegyverkezés ugyan elősegíti a foglalkoztatottság bizonyos és a munkaadók érdekeinek megfelelő állapotát, a dolgozók reálbére azonban a hadikiadások terhe miatt feltartóztathatatlanul csökken, mint azt a tőkés országok hivatalos statisztikai adatai igazolják. A Wall-Street urai végeredményben örömmel látnának egy új általános háborút is, hogy elhárítsák a kapitalizmus végső katasztrófáját. Csehszlovákia népe boldog, hogy a Szovjetunló-vezette nagy szocialista táborral közösen a világbéke nagy gondolatát szolgálhatja, és hogy a szocialista tábor többi országaihoz a proletár nemzetköziség széttéphetetlen kötelékelvei fűződő szövetségében építheti szocialista gazdaságát. A CSKP-nak és a Nemzeti Front kormányának vezetésével jelentős sikereket értünk el. Leraktuk hazánkban a szocializmus szilárd alapjait és a második ötéves terv végéig alapjában véve be akarjuk tetőzni a szocializmust. Számunkra ez reális távlat. Saját munkánktól, népi demokratikus szerveink kezdeményezésétől és polgártársaink széles rétegeitől függ, milyen gyorsan fogunk előrehaladni ezen az úton, milyen gyorsan küszöböljük ki a hibákat és küzdjük le a mai nemzetközi fejlődéssel öszszefüggő nehézségeket. Feladataink és problémáink megvitatásakor tehát jó, ha megfontoljuk a mai világhelyzetet és nem tévesztjük szem elől azt a tényt, hogy két társadalmi rend nagy küzdelméről van szó, és hogy éz a küzdelem -ma-kritikus fokra hágott. A két társadalmi rend egyike, a kapitalizmus, utat mutat visszafelé, a régi káosz felé, s végeredményben újabb háború felé, a mi esetünkben ismét önállóságunk és forradalmi vívmányaink elvesztéséhez vezetne; a második, a szocialista társadalmi rendszer pedig biztosítja, hogy a nép sorsának ura marad, hogy hazánk szabad lesz, hogy sohasem leszünk többé a tőkés nagyhatalmak önző politikájának játékszerei, hogy munkánk és képességeink népünket fogják szolgálni. E szemszögből kell megvitatnunk a CSKP Központi Bizottságának Csehszlovákia dolgozó népéhez intézett levelét is, melyben felhívja őket, küszöböljék ki az új társadalmi rend születését kísérő összes hibákat és nehézségeket s sikeresen tetőzzék be hazánk szocialista építését. A nemzetgyűlésnek is be kell kapcsolódnia a pártnak és a Nemzeti Front kormányának ebbe a törekvésébe, hogy minél jobban elősegítsük népünk öszszes alkotó 'erőinek mozgósítását a szocialista építés nagy célkitűzései megvalósításának érdekében és hatékonyan támogassuk választóink milliós tömegeinek szocialista öntudatosságra nevelését. A Nagy Októberi SzociaHsta Forradalom kitűzte a haladó emberiség elé az új lenini humanizmus alapelveit, melyek az emberek és nemzetek való életében gyökereznek. Ezek az elvek egyaránt érvényesek az Iparilag fejlett Csehszlovákiában ugyanúgy, mint Kínában, melynek természetes fejlődését a kíméletlen gyarmati uralom több mint egy évszázadon át fékezte és elfojtotta, és amelynek népe ma népi kormánya vezetésével mérföldes • léptekkel halad előre. Népünk óriási többsége tudatában van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségének hazánk sorsának kialakulására. Tudatában van azoknak a nagy forradalmi vívmányoknak, amelyeket a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országaival szorosan együttműködve aránylag rövid Idő alatt elértünk. Nincs olyan erő a világon, amely visszafelé fordíthatná ennek a fejlődésnek az Irányát s megrendíthetné hű barátságunkat és szövetségünket a Szovjetunióval. Ez a lelkesítő tudat fon bennünket erősíteni a szocializmus új sikerei felé vezető további utunkon. Tegyünk érdekeltté minden dolgozót, minden vállalatot a gazdasági eredmények állandó javításában A pénzügyminiszter beszámolója a nemzetgyűlésben az 1956. évi állami zárszámadásról Az 1956. évi költségvetési gazdálkodás a következő fő eredményeket mutatja: a bevételek 97 247 millió koronát, a kiadások pedig 95 930 mill"> koronát tettek ki. A többlet 1317 millió korona. A kö'ts ég vetés fő forrását a szocialista szektortól befolyó 86,2%-ot képező jövedelmek alkotják A lakosságtól befolyó jövedelem 11,3%-ot tesz ki. A kiadási tételekből a népgazdaság fejlesztésére 57,6%-ot, az iskolaügyre, kultúrára, egészségügyre, nemzeti biztosításra és szociális intézkedésekre 29,4 %-ot fordítottunk. Honvédelemre és biztonságra a kiadások 9,5%-át, a közigazgatásra pedig 3,5%-át fordítottuk. Az eredmények értékelésekor és az 1956. évi zárszámadás jóváhagyásakor népgazdaságunk azon időben elért eredményeit is értékeljük. Tanulunk ezekből az eredményekből, hogy még jobban biztosítsuk továbbra is a szocializmus építését. A néogazdasáq fejlődésének 1956. évi eredményei igazolják, hogy sikeresen teljesítettük a szocializmus építésének fő irányvonalát és egyre következetesebben érvényesítettük a szocializmus gazdasági törvényeit. A társadalmi termelés 7%-kal tovább növekedett. Ezt a növekedést elsősorban a szocialista ipar fejlődése támasztja alá. Az ipari termelés tavaly 9,5%-kal volt nagyobb. A társadalmi termelés általános növekedését azonban fékezte az a tény, hoqy a mezőqazdasági termelés csak 2%-kal növekedett, ami megnehezíti a mezőgazdasági termelésnek az 1960-ig tervezett 30%-os növekedését. Ezért olyan fontos, hegy mindenképpen a mezőgazdasági termelőerők gyors fejlesztésére törekedjünk. Éppen ezért fordítottunk 1956-ban 11 349 millió koronát, tehát az előző évhez viszonyítva 17,9%-kai többet az állaifif észközökből a mezőgazdasági termelés további növelésére. Egyben feltétlenül szükségesnek bizonyult továbbá, az is, hogy gyorsan kiteriesszük és megszilárdítsuk a szocialista termelési viszonyokat a mezőgazdaságban is, ami azt jelenti, hogy gyorsan fejlesszük az egységes földműves-szövetkezeteket, mert a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának emelkedése és néppazdaságunk lehetőségei minden kedvező feltételt megadnak ehhez. A NEMZETI JÖVEDELEM 5,6%-kal GYARAPODOTT Az anyagköltségeket Ismét túlléptük és ezért többet kell levonnunk a társadalmi termelésből, s annál kevesebb maradt a nemzeti jövedelemre és annak elosztására. A nemzeti jövedelem 5,6%-kal gyarapodott. A költségek túllépése kihat az ötéves terv minőségi eredményeire és a nemzeti jövedelem gyarapodására is. A költségek növekedése 1956-ban megmutatja, milyen mérhetetlen tartalékok vesznek kárba a költségek túllépése következtében. A költségeknek 1.— korona értékű Ipari termékre eső fillér-mutatószáma az eredeti terv szerint 91,85 fillér volt. A valóságos költség azonban 93,07 fillért tett ki. Ez a különbség — 1,24 fillér —, tehát azt jelenti, hogy csupán az Iparban 1400 mii. koronát szalasztottunk el lehetőségeink felnemhasználásával. Nagy erőforrásaink jobb kihasználása az egész ötéves terv folyamán csupán ezen a szakaszon sok milliárd új értéket eredményezne a források és a szükségletek összhangjának megjavítására. Ezért az irányítás tökéletesítésére tett és az országos vitában megtárgyalandó intézkedések keretében nagy súlyt fektetünk annak az alapelvnek érvényesítésére, hogy minden dolgozó és minden vállalat érdekelt legyen a gazdasági eredmények állandó javításában, a vállalat állandó fejlesztésében és saját vállalati források létesítésében. Ezáltal s tervekben nem fogIák eltitkolni a tartalékokat és lazítani a feladatokat, hanem a dolgozók maguk fogják javasolni és szorgalmazni az összes erőforrások kihasználását. MINDEN DOLGOZÖ ISMERJE MEG A TERMELÉSI KÖLTSÉGEKET Az irányítás most tárgyalt megjavítása az üzemen belüli önálló elszámolás rendszerének elmélyítésére és a vállalatok nagyobb gazdasági, operatív önállóságának alapján az irányítás gazdasági hatékonyságának fokozására és egyúttal a feladatok teljesítéséért a vállalatokra háruló felelősség .növelésére is irányul. Az üzemen belüli önálló elszámolás rendszerének sikeres elmélyítése és az érték-mutatószámok jobb kihasználása, valamint a legjobb pénzügyi eredmények elérése szempontjából döntő fontosságú a dolgozók részvételének fokozása a termelés irányításában és a vállalatok gazdasági kérdéseinek megoldásában. Ezért az irányítás megjavítását kössük össze olyan intézkedésekkel, hogy minden dolgozó ismerje műhelyének egy korona értékű termékre eső összes költségeit, hogy ismerje az anyag, a gépek, a szerszámok értékét, a bérköltségeket és viszonyukat a termelékenységhez, hogy minden dolgozó gondolkodjék és kalkuláljon, hogyan biztosíthatná a vállalat állandó fejlesztésével személyes érdekét is. A munka termelékenysége az iparban 1956-ban 6,7%-kal fokozódott. A második ötéves terv irányelveiben kitűzött növekedést nem éri el. A munka termelékenységének növekedését az idén is az eltelt nyolc hónap alatt az eqész évre tervezett 5,1% helyett csak 4,9%-ra teljesítjük. Ily módon a költségcsökkentéskor és a munka termelékenységének fokozásakor tavaly és az idén is az év folyamán lazultak a feladatok. A munkatermelékenység elégtelen növekedésének következtében a munkatermelékenység növekedése a második ötéves terv termelésének növekedésében az eredetileg megállapított 90%-helyett, csak 79 százalékos arányt mutat. Ez persze a termelés megnehezítését és drágulását, a munkaidő csökkentése lehetőségének rosszabbodását jelenti, megnehezíti a bérrendszer tökéletesítését és a kiskereskedelmi árak csökkentését. 342 EZER TONNÁVAL TÖBB SZENÜNK ÉS 1814-GYEL TÖBB LAKÁSUNK LEHETNE Hogy milyen nagy tartalékok vesznek kárba az Ipari munka termelékenységének elégtelen növekedése következtében, azt igazolja az a tény. hogy a munk8 termelékenységének 1%-os növekedése 1300 millió koronával több terméket jelent. Ha az ostrava-karvinái szénmedence 1956-ban a terv szerint teljesftette volna a munka termelékenységét, a népgazdaság 342 ezer tonnává', több.-szénhez Tjúi:«ttrt®lna. A munkatermelékenység tervének teljesítése az Építészeti Minisztérium keretében 1814-gyel több lakást eredményezett volna. Az Iparban azonbátt lÓ2.9$)-ra túllépték az átlagbéreket. Ez károsan hatott a munkatermelékenység és az átlagbérek arányára. Míg a terv a bérek növekedéséhez viszonyítva a munkatermelékenység növekedésének 6,3%-os túlsúlyára számított, a munkatermelékenység növekedésének elért előnye csak 5,1%-ot tett ki. Az 1956. és 57-es évek tanulsága azonban még nem érezteti hatását egyes vállalatok és minisztériumok 1958. évi tervjavaslataiban. A munkatermelékenység 6,7 százalékos növekedésének ellenőrző számaival szemben csak 5,2%-os növekedést javasolnak. Ez azt jelentené, hogy a termelés növekedését a munkatermelékenység növekedése csak 62%-ban fedezné. A LAKOSSÁG JÖVEDELME 6500 MILLIÖ KORONÁVAL VOLT TÖBB A nemzeti jövedelem elosztását 1956-ban a népünk életszínvonalának további emelésére tett jelentős Intézkedések jellemzik. A lakosság jövedelme 6500 millió koronával gyarapodott. Ezenkívül kétlzben leszállítottuk a kiskereskedelmi árakat, ami a lakosságnak 4vente 3500 millió koronát eredményezett. A dolgozók életszínvonala emelésének szerves részét képezi az iskolaügyre, egészségügyre, kulturális és szociális intézkedésekre fordított költségvetési kiadások állandó növekedése is. Ezek a kiadások 1956-ban 28161 millió koronát, tehát 7,7%-kal többet tettek ki mint tavaly. 1956-hoz hasonlóan 1957-ben is túllépi a tervet a lakosság jövedelmének gyarapodása. Ez megnehezíti a nemzeti jövedelem elosztását a felhalmozási és fogyasztási alapra. Ezért a második ötéves terv tervezetében módosítani kellett az állami beruházások eredeti tervét. 1956-ban 20 567 millió koronát fordítottunk az állami beruházási építkezésre. Hogy milyen ütemben fejlesztjük népgazdaságunkat, mutatja az a tény Is, hogy az ötéves tervben az állami beruházások 137 milliárd koronát tesznek ki és ezenkívül az állami terven kfvül eszközölt beruházások további 34 900 millió koronát jelentenek. TARJUK FEL ÉS HASZNÁLJUK KI NAGY TARTALÉKAINKAT A beruházások felülvizsgálásakor felelősségteljesen tárjuk fel és használjuk ki a beruházási építkezésben is meglevő, milliárdos tartalékokat A megejtett felülvizsgálatok eddigi eredményei igazolják, hogy léteznek nagy tartalékok, és kihasználásuk teljesen tőlünk függ. A beruházási építkezés gazdaságosságára fordított fokozott gondoskodásunkkal a beruházási építkezések befejezését is meggyorsítjuk és a be' / ruházási terv teljesítését is mepíavítjuk. Nem szolgálja a népgazdaság érdekét, ha a költségvetési kiadásokban a beruházási tervek nem teljesítésével érünk el megtakarításokat. E szempontból kell elbírálnunk az 1956 évi költségvetés teljesítését, melynek során a beruházásokra előirányzott pénzeszközöket csak 90%ban merítettük ki. Ezért a költségvetési felesleg nemcsak a jó gazdálkodás eredménye, hanem a beruházások nem teljesítésének következménye is. 1956-ban sikeresen tovább fejlődött Szlovákia qazdaságd és kulturális építése. Az ipari termelés 1956-hoz viszonyítva 11,1%-kal növekedett. Szlovákia része Csehszlovákia ipari termelésében elérte a 16,5%-ot. A beruházások terjedelme 14,7%-kal növekedett, részük az országos építkezésben 27,4%-ot tett ki. Az iskolaügyre és a kultúrára fordított kiadások 20%-kal voltak nagyobbak és ezekre a célokra fordított országos kiadásoknak 27,5%-át képezik. Az egészségügyi kiadások 9%-kal növekedtek és az országos kiadások 24,8%-át képezik. A mezőgazdaság további fejlesztésére fordított kiadások 20,8%-kal nö\ .l.edtek 3467 millió koronát tesznek ki, ami a mezőgazdaságra fordított országos kiadások 30.5%-át jelenti. Szlovákia szocialista építése Szlovákia zárszámadásában is visszatükröződik, amely a Megbízottak Testülete és a nemzeti bizottságok által irányított ágak gazdálkodásának eredményeit tartalmazza. Szlovákia költségvetési bevétele 1956-ban 13 525 millió koronát, kiadása pedig 13 311 millió koronát tett ki. A nemzeti bizottságok költségvetési kiadásai 1956-ban 16 697 millió koronát tettek ki és 1955-höz viszonyítva 12,1%-kal növekedtek. Kiadásaik az idén 26170 mHlió korona és további 57%-kai fokozódnak, Szlovákiában pedig 64%-kal emelkednek. A nemzeti bizottságok kiadásai az idén..az, orszáqcs kiadások 26,7%-$t képezik. A gazdaság fejlesztésére fordított kiadások része a nemzeti bizottság költségvetésében 1956-ban 19,8%-ot t^tt ki, az idén pedig 45,6%-ra, Szlovákiában 47.1%-ra szökött fel. A nemzeti bizottságok költségvetési terjedelmének növekedésében érezteti hatását a jogkör decentralizálása ér a nemzeti bizottságok felelősségének fokozása a CSKP országos konferenciája határozatainak értelmében. MINDENKI ÉRDEKE Az említett nagy összegek minden dolgozó javát szolgálják. Ezért a nemzeti bizottságok költségvetésének előkészítésében és biztosításában minden polgártársunknak aktivan hozzá kell járulnia a helyi és országos költségvetés alapját képező gazdasági források qyarapltásflhoz. A nemzeti bizottságok nagyon fontos feladata továbbá az adófizetési kötelesség rendes teljesítésének biztosítása. A lakosságtól befolyó adók a nemzeti bizottságok és az országos költséqvetés fontos bevételét képezik. A nemzeti bizottságoknak továbbá üqvelniök kell arra. hogy minden pölqártársunk a qazdaság irányításában és az állam igazgatásban való részvétele szerves részének tekintse az adóf zetést. A szocialista építés betetőzésével öszszefüqgő feladataink megkövetelik gazdaságunk Irányításának további tökéletes!Tését, a termelés gazdasági részének kiemelését és a dolgozók milliós öntudatos részvételének további fokozását a gazdas'ií irányításában. Ezeknek az ú.i feladatoknak megoldásakor fokoznunk kell a pénzügyek aktív hatását is népgazdaságunk 'fejlődésére. A pénzellátás megjavítása nem nagyobb pénzeszközök kiutalását jelenti, hanem a pénzgazdálkodás módszereinek elmélyítését úgy. hogy minden vállalat a lehető legtöbb forrást nyissa meg állandó saját fejlődésére. Népgazdaságunk összes említett eredményeit együttvéve államunk általános prnzugyi mérlege fejezi ki. Ez s mérifg az egész szocialista rendszer sikereire, a testvéri szovjet fiép 40 éves győzelmes szociahsta építésére, a Szovjetunióval való hü és örök barátságunkra épül. Mérlegünk többlettel zárul, de egyúttal rámutat népgazdaságunk felbecsülhetetlen 'nrtalÓKaira és azokra a forrásokra is, melyeket népünk létrehozhat és gyarapfthat. f.fpiir.k alkotó energiája szocialista -pltésünk további sikeres mérlegének kim-rm,Mellen forrása és záloga. A kormány nevében Indítványozom, hooy a nemzetgyűlés hagyja jóvá az 1956. évi zárszámadást. ÜJ SZO 3 ti 1957. november 7.