Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-28 / 330. szám, csütörtök

f ® £• O ô Q i & O « O O 9 V.V.W '.V.V.V o ô « d o 6 menf ár m 2 találkozás-1 cél - 0 eredmény Nagy a sürgés-forgás a nyugati fél­tekén. A NATO-hatalmak politikusai egymásnak adják a kilincset. Végnél­küli gyűléseken próbálják megoldani a közöttük feszülő ellentéteket, egyre bonyolultabbá, kibogozhatatlanabbá válik a zűrzavar. Mint ismeretes, a NATO rozoga szekerét a szovjet szput­nyikok indították el feltartóztathatat­lanul a lejtőn, amin aztán még jót lódított az imperialista hatalmak kö­zötti versengésből és féltékenységből kirobbant „tuniszi kérdés." A lejtőn rohanó NATO-hadiszekérnek aztán a párizsi tanácskozások idején váratla­nul kiesett egyik kereke is — Fran­ciaország és most a világ közvélemé­nye előtt ott a nagy kérdés, mi lesz? Kilincselés az egységért A nyugati politikusok mindent meg­tesznek, hogy elsimítsák az ellentéte­ket, hogy életerőt kényszerítsenek a vonagló nyugati katonai szövetségbe. Egymást érik a találkozók, összedug­ják fejüket az okosok, de olyan vér­szegény eredmények születnek, hogy azt még a nyugati sajtó sem tudja eltitkolni. Pineau francia külügymi­niszter alig ért haza eredménytelen washingtoni útjáról, máris Macmillan kopogtatott a francia miniszterelnök ajtaján. Kiengesztelni jött a jó barát, akivel Anglia olyan jól egyetértett az egyiptomi kaland idején. Ügy látszik, Londonban azóta megokosodtak és megtanulták, hogy sokkal kifizetőbb Washingtonnal összepaktálni, mert így sikerül talán a nyugati szövetségen belül az USA mellett vezető szerepet kivívni. A szép szavak, a körültekintő okfejtések, magyarázgatások azonban Párizsban süket fülekre találtak. Egyik fél sem engedett a huszonegyből. A gazdag tárgyalási pontok közül (Tu­nisz, Algéria, a NATO decemberi találkozása, a nyugati szabad keres­kedelmi övezet megteremtése) csak abban egyeztek meg, hogy a jövőben minden kérdésben jobban együttmű­ködnek, nehogy sor kerülhessen a tu­niszi „félreértések" megismétlésére — mondja a közös nyilatkozat. Mac­millan azonban nem kötelezte magát a további fegyverszállítások beszün­tetésére, ahogy ezt Dulles sem ígérte meg Pineaunak Washingtonban. Ha az ember átnézi a nyugati hírmagyaráza­tokat, világosan megfogalmazhatja, hogy e tanácskozások eredménye nem több a nullánál. A Combat keserűen állapítja meg, hogy az USA és Anglia még mindig azt hiszik, hogy Francia­ország előbb-utóbb úgyis kénytelen lesz elfogadni az ő vezetésüket Észak­Afrikában. „A negyedik nyugati nagyhatalom" külügyminisztere Rómából (ahová Heuss elnököt kísérte el) átugrott Washingtonba Dulleshez egy kis esz­mecserére. A megbeszélések nem sok újat hoztak, inkább a bonni törek­vésekről rántották le jobban a leplet. A NATO-ban* mutatkozó torzsalkodást Adenauer kormánya ügyesen arra igyekszik felhasználni, hogy a nyugati világban Amerika után a második helyre kapaszkodjék, amelyet gazda­ságilag már el is ért — vagyis ve­zető szerepet akar Európában. Hogy erre méltó és hogy Amerika céljainak leghűbb támogatója, ezt Adenauer az­zal bizonyítja, be, hogy a fegyverke­zés további fokozását kéri és míg a NATO több kis országa ellenzi atom­felfegyverkezését, addig Bonn türel­metlenül sürgeti, hogy minél előbb építsenek Nyugat-Németországban távirányítású lövedékek kilövésére al­kalmas támaszpontokat, egyre határo­zottabban követeli az atomfegyvere­ket. Bár a német előretörést Franciaor­szág és Anglia eléggé hűvösen fogadja, Amerikának ez jő eszköz arra, hogy rászedje európai partnereit, ne latol­gassák az atomfelfegyverzés veszélyes amerikai tervének elfogadását, amely alapja lenne a NATO átszervezésének. Bár Macmillan Párizsban, Brentano pedig Washingtonban egyéni célokat követett, az igazi cél —. ha nem is volt teljesen őszinte — mindkettőjük­BRENTANO DULLESNÉL (Neues Deutschland karikatúrája) nél mégis csak az volt, hogy vala­miképpen életképessé tegyék az Északatlanti Szövetséget, amely súlyos válságban vergődik. Mi lesz a NATO-val? A decemberi NATO-értekezletről so­kat várnak a hidegháború hívei. E nyugati katonai szövetség alapos át­szervezéséről beszélnek és a belső ellentétek eltávolítására számítanak. Egyre több azonban a józan felisme­rés, hogy a NATO-t nem lehet életre kelteni, hogy ez a katonai tömb a végét járja. Walter r lippmann, az amerikai im­perializmus egyik vezető teoretikusa és propagandistája legutóbbi cikkeiben nagyon sötéten látja a NATO jövőjét. A New York Herald Tribuneban meg­jelent cikkében azt mondja, hogy. a NATO megalapításától kezdve ellent­mondásos volt, amelyet aztán a szov­jet haditechnika új sikerei teljesen zsákutcába juttattak. Felteszi a kér­dést : „A NATO valóban nyugat-európai védelmi tömb-e vagy a kommunizmus elleni világszövetség." Válaszában azt mondja, hogy a NATO szervezőinek elképzelései szerint a kommunizmus elleni világszövetség, ez azonban a benne mutatkozó megoldhatatlan el­lentmondások miatt nem lehet. Ezeket az ellentmondásokat a NATO decem­beri értekezletén sem tudják meg­oldani. „A belső ellentmondások a NATO széteséséhez vezetnek ... Bár­csak megegyeznének a NATO-hatal­mak egy olyan közös politikában, amely végső fázisában a Kelet-Euró­pávaí és a Szovjetunióval való bizton­sági szerződés megkötésére vezetne." Egyes nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a NATO decemberi értekezletén betegsége miatt Eisen­hower elnök sem vehet részt, akire tudajdonképpen az a nagy feladat há­rult volna, hogy meggyőzze szövet­ségeseit az amerikai politika helyes­ségéről és a NATO-n belüli ellentétek eltávolításával megerősítse ezt az agresszív szövetséget. így hát elég bizonytalan az Észak­atlanti Paktum további sorsa. SZŰCS BÉLA A Francia Nemzetgyűlés az úgynevezett ,algériai" kerettörvényt tárgyalja Párizs (ČTK) — A Francia Nemzet­gyűlés november 26-án délután meg­kezdte az úgynevezett „algériai ke­rettörvény" módosított javaslatának megtárgyalását. Az eredeti javaslat­nak a nemzetgyűlés által való eluta­sítása az előző Burges-Manoury kor­mány bukását jelentette. Az új javas­lat is záradékot tartalmaz, amely le­szögezi, hogy Algéria Franciaország oszthatatlan része marad és ami a vá­lasztási rendelkezéseket illeti, további enqedményt jelent a jobboldali pártok­nak, mert minden téren előnyössé te­szi az algériai francia kisebbség hely­zetét. A n«:izetgyűlés belpolitikai bizott­ságának előadója, aki a vitát megnyi­totta, a törvényjavaslat jóváhagyását ajánlotta, hogy így könnyebbé váljék Franciaország helyzete az algériai kér­désnek az ENSZ-ben való megtárgya­lása során és megakadályozza a to­vábbi marokkói és tuniszi kezdemé­nyezést, amely támogatja az algériai nép igazságos követeléseit. Lacoste, Algéria minisztere rövid beszédében védelmezte a francia kor­mány jelenlegi algériai politikáját. Garaudy kommunista képviselő fel­szólalásában kipellengérezte az új tör­vény gyarmatosító jellegét s rámuta­tott, hogy e törvényjavaslat jóváha­gyása beleegyezést jelent az algériai háború folytatásába. Litvánia már most MEGELŐZTE AZ USÁ-T Moszkva (ČTK) — A TASZSZ hír­ügynökség jelentette, hogy az idén a Litván SZSZK egy főre eső vajter­melése 6,5 kg. Ez azt jelenti, hogy ez a Szovjet Köztársaság már most két és fél kilogramm vajjal többet termel egy-egy lakosra, mint tavaly az Egyesült Államok. A litván tejüzemek az idén 110 ezer tonna tejjel többet dolgoztak fel, mint az egész tavalyi év folyamán. Mivel a tejszállítások gyorsan növe­kednek, a gazdasági szervek gyors ütemben bővítik a tejfeldolgozó üze­meket. 1960 végéig termelési kapaci­tásukat az idei évhez viszonyítva fél­szeresen növelik. Eisenhower agyérduVásban megbetegedett Washington (ČTK) — A Reuter je­lenti, hogy Eisenhower elnök orvosai­nak hivatalos jelentése szerint a bal­oldali agyütőér mellékágának eldugu­lásában megbetegedett. A hivatalos jelentés szerint betegsége „kisebb beszédzavarokat" okoz. * * * R. Nixon, az USA alelnöke novem­ber 26-án az éjszakai órákban beje­lentette, hogy Eisenhower elnök hir­telen megbetegedése miatt nem vehet részt a NATO tanácsának ülésén, ame­lyet a kormányfők részvételével akar­tak megtartani. Most tárgyalnak róla, milyen szin­ten tartják meg az ülést. Az elnök megbetegedésének hírére a New York-i börzén azonnal zuhantak a részvényárfolyamok és tíz percen belül nagyon alacsony színvonalat ér­tek el. A börzét nagy pánik közepette bezárták. A szovjet nép melegen támogatja a kommunista és munkáspártok felhívását a világ népeihez Moszkva (ČTK) — Amint már jelentették, november 26-án a moszkvai pártaktíva gyűlést tar­tott, amelyen J. A. Furceva, az SZKP KB elnökségének tagja be­számolt a kommunista és mun­káspártok moszkvai megbeszélései­nek eredményeiről. Ha tekintetbe vesszük, hogy ezeken a megbeszéléseken részt vettek a vi­lág úgyszólván összes kommunista és munkáspártjai — hangsúlyozta J. A. Furceva — és tekintetbe vesszük azt a tényt, hogy a megbeszélések folya­mán a vitában és a jóváhagyott doku­mentumokban kitűzték és alaposan kidolgozták a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom legidőszerűbb problémáit, teljesen indokoltan ki­jelenthetjük, hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásai jelentős mértékben hozzájárultak a szocializmus erőinek további felzár­kózásához és megszilárdításához, a nemzetközi munkásosztály és annak marxista-leninista élcsapata harcának fejlődéséhez. A J. A. Furceva beszámolójával kapcsolatos vitában a gyűlés 13 rész­vevője szólalt fel. Mindannyian egyet­értettek és támogatták a nyilatkozat és a békekiáltvány elveit. A moszkvai Charitonov üzem igaz­gatója beszámolt azokról a szétága­zó és valóban nemzetközi kapcsola­tokról, amelyek az általa vezetett üzem kollektívája és számos népi de­mokratikus ország üzemeinek alkal­mazottai között fennállanak. Az idén e moszkvai üzem gyártmányainak jelentős részét Kínába, Csehszlovákiá­ba, Romániába és további népi demok­ratikus országokba szállítják. A gyűlés részvevői rendkívül szí­vélyesen üdvözölték N. Sz. Hruscsovot, Az ENSZ közgyűlésének plénuma a bizottságok határozati javaslatairól tárgyalt Az ENSZ-közgyűlés plénuma novem­ber 26-i délelőtti ülésén több hatá­rozati javaslatot tárgyalt, amelyeket az egyes bizottságok terjesztettek elő. A plénum szavazattöbbséggel jóvá­hagyta a gyámsági bizottság által be­nyújtott határozati javaslatot. Nagy szavazattöbbséggel jóváhagyta továb­bá a gyámsági bizottságnak azt a hatá­rozati javaslatát, amelyben fő része volt a csehszlovák küldöttségnek és amelyhez további 18 küldöttség csat­lakozott. A határozat kéri, hogy az ENSZ fő­titkára az ENSZ közgyűlésének jövő ülésszakára készítsen tanulmányt ar­ról, hogy milyen hatást gyakorolhat az európai közös piac a gyámsági terüle­tekre. A belga küldött e határozat tárgya­lásán Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Belgium ne­vében a Német Szövetségi Köztársaság egyetértésével azt az ellenvetést tette, hogy a közös piapró) szóló római egyezmény részvevői közül három ál­lam állítólag ezt az egyezményt még nem írta alá és ezért egyelőre feles­leges az európai közös piacnak a „ten­gerentúli területekre" gyakorolt be­folyásáról vitatkozni. A Szovjetunióé az elsőség a tudomány és technika legkülönfélébb ágazataiban Az USA katonai felkészültsége szenátusi bizottságának üléséről Washington (ČTK) — November 25-én megkezdődött az USA katonai fel­készültségével foglalkozó szenátusi albizottság nyilvános ülése. A hivatalos közlemény, amelyet az albizottság adott ki, rámutat, hogy az ülés célja biztosítani az USA „védelmének" jelenlegi állapotát és megtalálni az irányí­tott lövedékek termelési programja gyors teljesítésének módszereit. Az amerikai sajtó és az amerikai államférfiak nagy fontosságot tulajdoní­tanak az albizottság ülésének. D. Pearson ismert hírmagyarázó szerint az albizottság ülése a szenátus sokéves történetének „legfontosabb" tárgyalása lesz. Az ülés megnyitásakor az albizottság elnöke, L. Johnson demokratapárti szenátor kijelentette, hogy az USA „biztonsági" helyzetének biztosítása összefügg „Oroszország óriási katonai és tudományos sikereivel." „Azt hittük — folytatta Johnson — hogy az új fegyverfajták terén végzett tudományos kutatásokban, termelésük technológiája terén, valamint általában tudományos téren megelőztük Orosz­országot. Az első, majd pedig a máso­dik mesterséges hold kibocsátása után és az „Oroszország erejéről" szóló tá­jékoztatások alapján azonban meggyő­ződtünk róla, hogy nemcsak Oroszor­szág feletti fölényünkben kételkedhe­tünk, hanem még az ezen országgal való egyenértékűségünkben is." Johnson továbbá kijelentette, hogy az albizottság „a vizsgálatot" a szó szoros értelmében néhány órával az­után kezdte meg, hogy bejelentették a föld első szovjet mesterséges hold­jának kibocsátását. Azok a tájékozta­tások, amelyeket az albizottság tagjai a hadügyminisztériumtól kaptak, nem elégítenek ki bennünket — jelentette ki Johnson. Az albizottság november 25-i ülésén felszólalt Teller ismert fizikus, aki be­szédében nyíltan kijelentette, hogy az USA lemaradt a Szovjetunió mögött a nagyhatósugarú irányított lövedékek gyártásában. Hangsúlyozta, hogy a föld mesterséges holdjainak „nagy tudomá­nyos és katonai jelentőségük van". Teller továbbá kiemelte, hogyha az Egyesült Államokban a tudomány fej­lődése terén nem áll be határozott for­dulat, Oroszországé lesz az elsőség a tudomány és technika legkülönfélébb ágazataiban és messze maga mögött hagyja az USA-t. Ez arra vezet — mondotta — hogy másodrendű hata­lommá válunk. DELHIBEN november 25-én 12-napos ülés után véget ért a Nemzetközi Munka­szervezet IV. regionális ázsiai konferenciá­ja. A Szovjetunión kívül, amely e kon­ferencián első ízben vett részt, jelen volt 18 ország kormányainak és szakszerveze­teinek képviselője. A konferencia részvevői elfogadták a szovjet küldöttség javaslatát, amely szerint az ázsiai szakszervezeti szö­vetségek részt vesznek a gazdasági fejlő­dés programjának, valamint ezen országok munkatörvényeinek kidolgozásában. (ČTK) DUBNÖBAN november 26-án véget ért 12 állam, az Egyesült Atomkutatási Intézet tagjai meghatalmazott képviselőinek ta­nácskozása. A tanácskozás egyhangúlag jó­váhagyta Dmitrij Bolhiacev professzornak, az intézet igazgatójának beszámolóját és több határozatot hozott a tagállamok to­vábbi együttműködésének fokozásáról az új atomkutatások terén. (ČTK) az SZKP KB Elnökségének tagját, az SZKP- KB első titkárát, aki terjedel­mes beszédet tartott. A moszkvai pártaktíva gyűlése ez­után egyhangúlag elfogadott határoza­tában teljes mértékben jóváhagyta a megbeszélések eredményeit és az el­fogadott történelmi dokumentumokat. A kommunista- és munkáspártok moszkvai tanácskozásain elfogadott történelmi dokumentumokról a dolgo­zók Szovjetunió-szerte vitatkoznak. „A nyilatkozat és a békekiáltvány elősegítik a békés erők további tö­mörülését — jelentette ki Medvegyev, egy moszkvai üzem mestere." „Most, amikor a földkerekség lakosságának több mint egyharmada szocialista el­vek alapján építi életét, amikor a Kelet és a Nyugat dolgozóinak száz­milliói követelik a békét, a háborút meg lehet akadályozni s a békét meg­lehet őrizni." Hasonló gondolatot hangsúlyozott, Tyihonov, a moszkvai Metro elektro­mechanikusa. „A nyilatkozat csapást mér az imperialistákra, akik új hábo­rút akarnak indítani." Izraeli-török provokációk Szíria ellen Damaszkusz (ČTK) — A szíriai had­sereg főparancsnokságának képviselője kijelentette, hogy a szíriai határ men­tén fokozódnak az izraeli provokációk. E provokációk célja fegyveres összetű­zéseket előidézni a szíriai határőrsé­gekkel. A főparancsnokság képviselője rámutatott, hogy november 26-lán egy izraeli páncélos autó behatolt a demili­tarizált övezetbe és tüzet nyitott egy arab parasztra. A szíriai csapatok azonban nem hagyták magukat kipro­vokálni és nem viszonozták a tüzet. Amint a damaszkuszi rádió jelentette, az Izraellel kötött fegyverszüneti egyezmény szüntelen megsértése arról tanúskodik, hogy agressziót készítenek elő Szíria ellen. A szíriai külügyminisztérium képvi­selője ugyanaznap kijelentette, hogy Szíria még karácsony előtt az ENSZ közgyűlése elé viszi a szíriai-török határon levő helyzetet, amennyiben addig nem vonják vissza a határvidék­ről a török csapatokat. Emellett rá­mutatott, hogy e térségben hatvanezer török katona van összpontosítva. Am­mani hírek szerint a szíriai határokon­levő török telepek lakossága között az utóbbi időben fegyvereket osztottak szét. A nemzetgyűlés küldöttsége Tiranába érkezett Tirana (ČTK) — Az Albán Népköz ­társaság népi gyűlésének meghívására november 26-án a déli órákban Tira­nába érkezett a Csehszlovák nemzet­gyűlés 12 tagú küldöttsége Vratislav Krutina képviselőnek, a CSKP KB tit­kárának vezetésével. A tiranai repülőtéren a küldöttséget Pilo Peristeri, az Albán Népköztársaság Népi Gyűlése elnökségének alelnöke, az Albán Munkapárt Központi Bizott­ságának, az Albán Népi Gyűlésnek, a Külügyminisztériumnak, valamint a Városi Népi Tanácsnak képviselői és más hivatalos személyiségek üdvözöl­ték. Bulgária készül a népgyűlési választásokra Szófia (ČTK) — Bulgáriában de­cember 22-én tartják a népgyűlési választásokat. E napokban az ország egész területén nyilváncs gyűléseik folynak, amelyeken képviselőjelölte­ket javasolnak a népgyűlésbe. Szófiában november 25-én kezdő­dött meg a választási kampány. Az ünnepi gyűlésen a dolgozók, az if­júság, a kulturális és tudományos dolgozók, valamint közéleti képvise­lők ezrei vettek részt. A fő beszédet Todor Zsivkov, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára mondotta. Beszédében rámu­tatott. hogy a választások a lakos­ságnak Bulgária Kommunista Pártjá­hoz és a népi kormány tevékenysé­géhez és politikájához való viszonyá­nak felülvizsgálását jelentik. „Szilárd meggyőződésünk — mondotta —, hogy a népgyűlési választások ezút­tal is világosan megmutatják a bol­gár nép erkölcs-politikai egységét és ifelzárkózottságát a BKP köré." PEKINGBEN november 27-én közölték, hogy Észak-Burmában levő kuomintang­csapatoktól hazájába szökött Li Ji-fan tiszt és három kuomintang katona. Nem hivata­los adatok szerint 1953 óta az idei évig Burmából 3443 kuomintang katona és tiszt tért vissza a Kínai Népköztársaságba. (ČTK) ÜJ SZO 3 ti 1957. november ät.

Next

/
Oldalképek
Tartalom