Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-26 / 328. szám, kedd

A járási újságok jelentőségéről Az Oj Szó ritka időközön­ként foglalkozik ugyan a járási újságokkal, vélemé­nyem szerint azonban he­lyes lenne, ha ennek a kérdésnek az eddiginél több figyelmet szentelne. A járási újságok nagy ré­sze aránylag kis olvasótá­borral rendelkezik, ezek is jórészt funkcionáriusok­ból tevődnek össze. Álta­lában a falvak lakosságát nem elégíti ki a járási új­ságok jelenlegi színvonala. A falvakon szeretnének többet olvasni szülőföld­jükről a népi hagyományok­ról, amelyek sok helyen már kiveszőben vannak, a vidék történelmi múltjáról stb. Továbbá helyes lenne, ha a járási szerkesztőségek a sok helyen már megle­vő irodalmi körök élére állnának. Fenti soraimmal semmi esetre sem akarom azt mondani, hogy a járási új­ságok legfőbb feladata: a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a szövetkezeti mozgalom terjesztése, az eredmények és a haladó mezőgazdasági termelési módszerek propagálása háttérbe szoruljon. Hiszen ez döntő hivatása a járá­si újságoknak. Helyes len­ne azonban, ha emellett nem mennénk el észrevét­lenül más kérdések mel­lett sem, hogy sokoldalúb­bak, érdekesebbek legye­nek, igazi tükörképévé vál­janak a járás életének. A szocializmus építése hazánkban gyors ütemben halad, a dolgozók élete egyre javul. Járási újság­jaink kellőképpen tükrözik is az anyagi jólét emelke­dését, de annál kevésbé azt, aminek ezzel együtt kell járnia — a kulturális színvonal fokozódását. Na­gyon fontos, hogy a járási újságok terjesszék és szer­vezzék a szövetkezeti gaz­dálkodásra való áttérést. Ugyanakkor véleményem szerint szervezni, és propa­gálni kellene a kulturális életet is. Helytelen, ha az életszínvonal emelkedésé­nek csak egyik oldalával törődünk, a másikat pedig végezzék el egyedül a tö­megszervezetek. Említettük már, hogy a járási újságot a lakosság kis része ol­vassa. Mi ennek az oka? Szerintem az, hogy nem elég érdekes, nem öleli fel a járás valóságos életét. Azt mondhatnánk erre, hogy erre valók a napila­pok. Járásunkban azonban még annyi megoldatlan probléma van a kulturális éiet szakaszán, hogy egy napilap heteken át írhatna róla. Miért ne áldozhatná­nak erre helyet a járási új­ságok is. Hiszen ez össze­függ egyben a mezőgazda­ság fejlesztésével is. Sok gondot okoz a tö­meg szervereteknek, hogy a téli estéket felhasználva miképpen szórakoztassák a falvak lakosságát. Egy-egy sikeres előadás híre azon­ban sokszor nem jut el még a szomszédos község­be sem Jó szolgálatot te­hetnének a járási újságok, ha ilyen tartalmú írásokat is közölnének. Hozzájárul­nának a jó kezdeményezé­sek terjesztéséhez. A járási újságok olvasó­tábora kibővítésének véle­ményem szerint fontos fel­tétele, hogy járási viszony­latban az élet minden te­rületén jó tanáccsal, bírá­ló szóval, sokoldalú írások­kal, szórakoztató olvas­mánnyal szolgálják a járás lakosságát. Ifjúságunk ne­velésében is fontos szere­pet kell betöltenie a járási újságoknak. összefoglalva mindazt, amit a fentiekben elmond­tam, szerintem a járási új­ságnak rugalmasnak, az élet minden területén jár­tasnak, érdekesnek kell lennie, teljes mértékben tükröznie kell a járás va­lóságos életét. Vércse Miklós, Párkány A LAKOSSAL ERDEKÉBEM Bizonyára nincs egyetlen olyan helység sem hazánkban, amelynek fej­lődéséről gyakori időközökben ne le­hetne beszámolni. Hiszen a falvak és városok fejlődése folyvást tart, egyre szemmel láthatóbb eredményeket hoz. így van ez a zselízi járás Farnad községében is. A faluban az immár nyolcadik éve működő EFSZ eredmé­nyei nagyon szépek. A tervet minden ágazatban teljesítették, sok esetben túl is szárnyalták. Cukorrépából pél­dául 60 vagonnal adtak be terven fe­lül. Az elért eredmények azt mutat­ják, hogy a szövetkezeti tagok az idén elégedettek lesznek. A pártszervezet és a HNB tagjai bátran agitálhatnak a taglétszám további kiszélesítéséért, hiszen meggyőző érvekért nem kell szomszédba menni. A HNB tagjai a szövetkezeti gazdái­kadás fejlesztése érdekében kifejtett mindennapos igyekezetük mellett nem feledkeznek meg más feladataikról sem. A Tábor— Tŕebíč— Mikuláš ver­senymozgalomba bekapcsolódva szép eredményeket értek el a lakosságnak nyújtott szolgálatok kiszélesítésében is. A HNB kezelésében kőműves-, te­herszállító- és festő-csoportot létesí­Bonyodalmak a sárgarépa körül A szentesi EFSZ már több éve foglal­kozik zöldségtermesztéssel. Eredményeik egyre szebbek, hiszen a jő gondozás mel­lett a sokéves tapasztalatok is sokat se­gítenek. Az idén is szép eredményeket értek el a zöldségtermesztésben. A király­helmeci zöldségfelvásárló üzem és az EFSZ vezetősége között azonban többször vitára került sor a zöldségfélék osztályozása kö­rül, aminek eredménye bizony megmutat­kozik a szövetkezet zöldségtermesztési szakasza pénzügyi tervének teljesítésében. A szövetkezet tagsága tudja, hogy a zöldségtermesztést nemcsak olyan fajtákra kell irányítani, amelyek az év bizonyos szakában nagyon keresett idénycikkek, ha­nem az állandó közszükségleti cikkekre is. így volt ez az idén is. A szövetkezet ezért 25 ár sárgarépát vetett. A gondos növény­ápolás meghozta gyümölcsét, 9? mázsa sárgarépát szállítottak a begyűjtővállalat raktárába. Az idén azonban annyira elment a ked­vük a sárgarépa-termesztésétől, hogy jö­vőre ezt a cikket aligha fogják termelni. Hogy miért? Az alábbiakban röviden el­mondom. Amikor a zöldségtermesztésben dolgozó két munkacsoport befejezte a répa sze­dését, a szövetkezet elnöke telefonon meg­kérdezte a begyűjtővállalatot, hogy mi­kor és mennyiért veszi át a sárgarépát. — Kilóját 18 fillérért — hangzott a válasz. A szövetkezetben erre úgy döntöttek, hogy ezért az árért nem adják át, mert így ráfizetnek a termelésre. Érdemesebb lesz feltakarmányozni, tehát behordják a szövetkezet raktárába. Másnap azonban a Jobb áruellátást A fülekl járás számos községében gya­kori eset, hogy az üzletekben nem lehet ennivalót kapni. Hiányzanak a konzervek, szalámi- és más húsfélék. Még jó, hogy legalább kenyeret és zsírt árulnak. Ha az üzletvezetőknek szemrehányást teszünk, miért nem rendelnek ilyenfajta árut, a válasz az, hogy ők rendelnek, de a központi raktár nem küld. Véleményünk szerint a központi raktár és a Jednota járási vezetősége nagyobb gondot fordíthatna a közellátás megjaví­tására. Fenti cikkeket minden bizonnyal a helyi lakosság is szívesen vásárolná, nem beszélve arról, hogy a falvakba elég gyak­ran érkeznek átutazó vendégek, látogatók, szolnálati úton levők, akik utazás közben vag> teendőik ellátása mellett enni is szere•lének. a Ouszonai Állami Gazdaság könyvelője. MAG VILMOS, MELEGÍTŐKET KÉRÜNK Nem tudom, máshol mi a helyzet, de nálunk, Losoncon már augusztus óta nem lehet melegítőket kapni. Három gyermekem közül 9. és 11-éves iskolás­lányomnak képtelen vagyok melegítő­ket vásárolni^ Kérjük, hogy még a na­gyobb hideg beállta előtt Losoncra is küldjenek melegítőket. Sólyom László, Losonc begyűjtő vállalat telefonon érdeklődött, hogy mi lesz a répával, mikor szállítják. A szövetkezet könyvelője azt válaszolta, hogy a felkínált árért nem szállíthatják. Erre ígéret érkezett, hogy 38 fillért fi­zetnek a sárgarépa kilójáért, csak szállítsák le Perbenylkre. így aztán másnap megkezdődött a szállí­tást. Ezzel újabb kálvária kezdődött. Per­behylken lemérték a pótkocsit, a répát azonban Bélybe kellett szállítani, mert ott raktározzák. Minden fuvarral először Per­benyíkbe és utána vissza Bélybe kellett menni. Furcsa dolog ez és meglehetősen drága mulatság, mert a traktor és a pót­kocsi minden fordulónál 30 km-t fut fe­leslegesen. Ez aligha járul hozzá az ön­költség csökkentéséhez. A sárgarépa útja azonban ezzel még nem ért véget. A szállítás után nem szá­molták el rögtön a répa árát. A szövet­kezet elnökének még egy perbenyíki út­jába került. A legnagyobb meglepetés azonban akkor érte a szövetkezeteseket, amikor minden ígéret ellenére 18 fillért kaptak a sárgarépa kilójáért. Kérdezzük tehát, hogy a begyüjtővál­lalat ilyen eljárása mellett érdemes-e a szövetkezetnek zöldséget termesztenie? A szentesi EFSZ vezetősége nevében PARAJOS LÁSZLÓ. Sikereikre mi is büszkék vagyunk Jonák Éva, (Nová Seniinka) egy őszutói verőfényes napon tett kirán­dulás nagyszerű élményeiről Ir leve­lében, mely kiránduláson a csehszlo­vák turisták lengyel kollegái,kkai együtt vettek részt. Harmonika kísé­rete mellett vidáman dalolva gyönyör­ködtek a határvidék fenséges tájai­ban, nagyszerű fenyveseiben. Búcsú­záskor a lengyel turisták a következő meleg szavakkal üdvözölték a cseh r szlovákiai dolgozókat: „Mi lengyelek mindig szeretettel gondolunk a cseh­szlovákiai dolgozókra, sikereikre, eredményeikre mi is büszkék va­gyunk. tettek, a közeljövőben pedig tovább fejlesztik a helyi gazdálkodási üzemet, a lakosság kívánságának megfelelően. A CSKP KB levelének megtárgyalá­sakor a vitában megmutatkozott, hogy a faluban vannak helyi nyersanyag­források, amelyeket ki lehet és ki is kell használni a lakosság érdekében. Többek között javasolták, hogy a pa­tak melletti területen 1—2 hektárt fel kell törni és füzessel beültetni. Ez lehetőséget nyújtana arra, hogy a falu nagyrészt földműveléssel fog­lalkozó lakossága télen, amikor a me­zőgazdaságban kevés a munka, ko­sárfonással bővítse jövedelmét, Úgy­szintén nagy támogatásnak örvend a téglaégető építésének ügye, amelyet a nemzeti bizottsági választások idején a Nemzeti Front jelöltjei javasoltak. Az építkezés önsegéllyel ma már tel­jes ütemben folyik és minden valószí­nűség szerint a jövő év első negye­dében megindulhat benne a termelés. Az említetteken kívül a Farnadi He­lyi Nemzeti Bizottságnak sok más ter­ve van, amelyek megvalósítását rész­ben már megkezdték, részben a jövő év elején fogják megkezdeni. Ilyen például a helyi hangszóró felépítése, sporttelep létesítése, a nemrég épült kultúrház külső rendbehozása és kör­nyékének rendezése, az utak melletti járdák építése, a községi utak rend­behozása, stb. Mindennek végrehajtá­sát megkönnyíti a helyi gazdálkodási üzemek kibővítése. Seléti András, Benyó Béla, FARNAD KIÁLLÍTÁS a proletariátus harcáról A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója, valamint a csehszlovák-szovjet barátság hónap­ja alkalmából szép kiállítást nyitot­tak meg a szenei könyvtárban. A ki­állítás anyaga hű képet ad azokról a harcokról, melyeket a proletariátus a kapitalizmus ellen vívott. Járásunk dolgozói, különösen az idősebbek a kiállítás megszemlélésénél felidéz­hetik az elmúlt idők küzdelmeit, Csehszlovákia proletariátusának ke­mény harcait. A kiállítás megmutat­ja az orosz proletariátus hősies har­cát is, melyet a cárizmus megdön­téséért, a szocializmus győzelméért vívott. Klapuch Lajos, Szene .WWWWWWWWWVVWVVWVVWWVWW^, A nevelő- és kulturális munka színvonalának emeléséért A Csemadok szepsi járási szer­vezetei november 16—17-én két­napos iskolázást tartottak Jászón, amelyen 17 helyi szervezet küldöt­te vett részt. Az iskolázás fő célja a népnevelői és kultúrmunka, va­lamint a Csemadok helyi szerve­zetei tevékenysége színvonalának emelése volt. Az iskolázáson a Csemadok köz­ponti funkcionáriusai, valamint a járási funkcionáriusok által tartott előadásból a helyi szervezetek küldöttei sok értékes ismeretet szereztek mind a kulturális és nép­nevelői munka szervezése, mind a szervezeti élet terén. A tanfolyam minden bizonnyal eleget tesz kül­detésének és eredménye megnyil­vánul a holyi Csemadok-csoportok magasabb színvonalú népnevelői és kulturális munkájában. Simon Józsefi Szepsi QžzUcLkztdL&i ünnep A Nagy Októberi Szocialista Forr­radalom 40. évfordulójának meg­ünnepléséről, mellyel kezdetét vet­te a csehszlovák-szovjet barátság hónapja, még most is számos levél érkezik szerkesztőségünkbe. A le­vélírók keresetlen egyszerűséggel megírt soraikban számolnak be a történelmi évforduló lelkes ünnep­ségeiről, amelyben részt vett a la­kosság apraja-nagyja. Pintér István és Mészáros Ottó, az ipolysági tizenegyéves iskola 8 B osztályának tanulói leveleikben ar­ról írnak, hogy a járási székhelyen feledhetetlen emlékű volt a jubi­leumi évforduló megünneplése, a lelkes manifesztáció, amelynek so­rán ünnepi beszédek hangzottak el és megkoszorúzták az elesett szov­jet hősök emlékművét. Délután az ünnepség a JNB nagytermében folytatódott, ahol a szlovák és ma­gyar tizenegyéves iskola tanulói léptek fel gazdag kulturális műsor­ral. A szavalatok, ének- és zene­számok nagy sikert arattak. Szűcs Béla, a zselízi járásbeli községekben tartott ünnepségekről számol be. „Sáró nem nagy község — írja levelében —, de az évforduló megünneplése nagyszerű volt. A fa­lu lakossága csaknem teljes szám­ban kivonult az elesett szovjet hő­sök emlékművéhez, ahol megemlé­keztek a Nagy Október jelentősé­géről és kegyelettel adóztak a sza­badságért életüket áldozó harcosok emlékének. A Somorja járási székhelyen tar­tott ünnepségekről Ágh József ír levelében. „A jubileumi évfordulót megelőző időszakban Somorját lel­kes készülődés jellemezte — írja. A november 6-i nagygyűlésen több mint háromezer ember töltötte meg a Fő teret. Este az ifjúság nagysze­rű lampionos felvonulást rendezett, majd a sportpályán tábortüzek gyúltak. Utána kultúrműsor követ" kezett, amelyen a magyar és a szlo­vák tizenegyéves iskola diákjai lép­tek fel énekszámokkal, szavalatok­kal, táncokkal. Első ízben lépett fel az ünnepségen a tanítók 50 tagú járási énekkara. Klapuch Lajos szenei járási leve­lezőnk arról ad hírt, hogy a Nagy Október évfordulójának ünnepsé­geit Nagyfödémesen külön emléke­zetessé tette a kultúrház átadása. Kezes József és Kovács Miklós, akik az idei őszön vonultak be nép­hadseregünkbe, levelükben arról számolnak be, hogy számukra a ju­bileumi évforduló kettős ünnep volt. Ezen a napon tették ugyanis le a katonaesküt. Megfogadták, hogy mindenkor szilárdan állnak a dolgozók ügye mellett, hűséges védelmezői lesznek népi demokra­tikus hazánknak, a Nagy Október eszméinek. ALAKULATUNK ÉLETÉBŐL Alig néhány hete léptük át a ka­szárnya kapuit, hogy teljesítsük nép­hadseregünkben legszebb hazafias kö­telességünket. Tagjai lettünk annak a hadseregnek, amelynek legfőbb kö­telessége a béke megvédése, dolgozó népünk vívmányainak, a szocialista építőmunka eredményeinek védelme. Mindannyiunkat' büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy népünk hadseregé­ben szolgálhatunk. Ennek tudatában készülünk fel arra, hogy néphadsere­günk példás katonáivá váljunk. Alakulatunkban sok magyar fiú van. A szlovák és cseh katonákkal a leg­nagyobb egyetértésben, igazi bajtársi szellemben teljesítjük feladatunkat. Ők különösen sokat segítenek a szol­gálati nyelv elsajátításában. Itt kü­lön fel kell említenünk B. Dominik elsőéves közkatona igyekezetét, aki fáradságot nem ismerve tevékenyke­dik a szlovák nyelv tanításán. Ennek gyümölcse jőnéhány katonánál meg­látszik, akik pár hét alatt jelentős előrehaladást tettek a szolgálati nyelv elsajátításában. A katonai kiképzés terén nagy se­gítséget jelent számunkra, hogy ala­kulatunkban számos példás katona van, akiktől nagyon sokat tanulunk. Ilyenek pl. B. Dominik, Sztancsek Mi­hály, Varjú Eduard és mások. Példá­jukat követve mi is arra fogunk igye­kezni, hogy megszerezzük a példás katona kitüntetést. Ezt az elhatározá­sunkat még szilárdabbá tette annak a gyűlésnek lefolyása, amelyen meg­vitattuk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának hazánk dolgozóihoz intézett levelét. Az or­szágos vita sikeréhez, a szocializmus építésének betetőzéséhez mi, néphad­seregünk katonái még szorgalmasabt tanulással, harci felkészültségünk tö­kéletesítésével járulunk hozzá. Kezes József, közkatona Mindennapi vendég az újság A katonáknak a napi foglalkozás mellett a napilapok olvasására is marad idejük. A délelőtti vagy délutáni gyakorlatok után a gyakorlótérről vissza­térve alig várjuk, hogy kezünkbe vegyük az újságot és megismerkedjünk a hazánkban és a külföldön történt eseményekkel. Nagyon fontos a hadseregben az újság olvasása. A nevelés fontos eszkö­ze ez, amelynek révén megismerkedünk dolgozó népünk életével, a kül­politikai eseményekkel, fejlődik politikai és kulturális tudásunk. A sajtč segítsége a néphadseregben sokoldalú. A katonai sajtó ismerteti a harci és politikai előkészítés jól bevált módszereit, népszerűsíti a példás egysége­ket és katonákat, figyelemmel kíséri a pártszervezetek és ifjúsági szerve­zetek határozatainak teljesítését. Foglalkozik az egységek életével, bírálja az esetleges fogyatékosságokat. Azonkívül segít terjeszteni a szovjet had­sereg gazdag tapasztalatait. Fontos tehát, hogy minden katona hűséges olvasója legyen a napisaj­tónak. Illés Béla, közkatona A párkányi CSISZ-szervezet munkájáról A közelmúltban Párkányon jártam, ahol részt vettem a CSISZ-szervezet tagsági gyűlésén. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, amelyet a párkányi CSISZ-tagok figyel­mébe ajánlok. Elsősorban is a fegyelemről van szó. Ez vonatkozik mindenekelőtt a gyűlé­sen való megjelenésre. A tagoknak ugyanis alig a fele vett részt a gyűlé­sen. Márpedig a szervezet jó munkájá­nak^legfontosabb feltétele a taggyűlé­seken való részvétel. Másodsorban: helytelen az, ha a gyűlésen jelenlevők közbeszőlásokkal zavarják az előadót, a vitában azonban, amikor fel kellene szólalni, annál kevesebbet beszélnek, így volt az említett gyűlésen is Pár­kányban. Remélem, e jóakaratú figyelmezte­tésért nem haragusznak meg a párká­nyi CSISZ-tagok, hanem azt teszik, amit mint öntudatos ifjaktól elvárunk, hogy kiküszöbölik a hibákat. Annál is inkább, mert a párkányi fiatalok, amint arról a taggyűlés beszámolójából érte­sültünk, tudnak jól dolgozni és" mun­kájukban nem egy szép eredményt ér­tek már el. örvendetes fejlődés mu­tatkozik a sportélet fellendítésében, s a faluszépítési akcióban is példái mutattak. A kulturális élet fejlesztésé­ben is jő eredményeket értek el, könyvtárat rendeztek be, gramofont vettek és az elmúlt év folyamán hat színművet adtak elő. A jövő évi mun­katerv is értékes célkitűzést tartalmaz, többek között említést érdemel az ol­vasókör megszervezése és a politikai iskolázás magas színvonalának biztosí­tása. Czita Béla, Komárom A BRATISLAVAI KNB tanácsának mező- és erdőgazdasági osztálya közli, hogy azonnal felvesznek három magya­rul tudó tanítót mezőgazdasági iskolá­ba. Mezőgazdasági vagy ökonómiai fő­iskolai végzettség feltétlenül szüksé­ges. (JJ SZÖ 1- * 1957. november 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom