Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-12 / 284. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 12. szombat 50 fillér X. évfolyam, 284. szám. TIZ szlovákiai traktorállomés teljesítette az őszi vetési tervet Az őszi vetés tervét Szlovákiában már tíz GTA teljesítette: a bratislavai kerületben (Sered, Piešťany, Pezinok, Kostolná pri Trenčíne és Myjava, a kassai kerületben Kežmarok, Poprad, Jelšava és Spišská Nová Ves, a prešovi kerületben Szobránc. A nyitrai kerület legjobb GTÄ-ja, a Zlaté Moravce-i GTÄ 80 százalékban teljesítette az ősziek vetésének tervét. A nyitrai kerület legtermékenyebb járásában — az érsekújvári járásban — csupán 31 százalékra, Köbölkúton 32 százalékra, Komárombaan és Rybanyban 35 százalékra teljesítették a vetési tervet. A bratislavai kerületben legjobban elmarad a nagymegyeri járás, a Banská Bystrica-i kerületben a feledi GTÄ, a kassai kerületben a seéovcei és trebišovi. A prešovi kerületben a prešovi, svidníki és bardejovi GTÁ-k a tervezett őszieknek még egyötödét sem vetették el. A harmincegyedik szövetkezet Kohász-milliók A nagymegyeri járás híres arról, hogy már 1952-ben mind a huszonöt községében III. típusú szövetkezet alakult. Ezenkívül már abban az időben alakítottak szövetkezeteket az egyes tanyákon is, mint Okanikovón, Rakotytyáson, Miléniumban és Túzokon. Ez év elején különváltak a bogyarétiek Bogya községtől és külön szövetkezetet alakítottak. A szövetkezetek tagalapjainak és a földterületnek kiszélesítése során új, immár a 31. szövetkezet alakult meg a járásban, Nagyszegpusztán. A nagyszegpusztai kívülálló gazdák csak úgy voltak hajlandók felhagyni magángazdálkodásukkal, ha Nagyszegpusztán, amely hat kilométerre van Apácaszakállastól külön szövetkezet alakul. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya ehhez hozzájárult s megalakult a szövetkezet. A közös munka már meg is kezdődött. Felszántották a mezsgyéket, a tagság beadta a szükséges vetőmagot is. Bizonyos, hogy Nagyszegpusztán jó szövetkezet lesz, mert a most belépett szövetkezetesek ezelőtt is jól gazdálkodtak. Kopper János, Nagymegyer A Banská Stiavnica-i Kovohuty kohászati vállalat dolgozói a napokban értékelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére folyó verseny eredményeit. Ezek arról tanúskodnak, hogy a kohászok jó munkát végeztek, és 1,5 millió Kčs értékű színes-fémet állítottak elő terven felül. Sikereket érnek el a fekete szén és a villanyenergia megtakarítás terén is. A besszemer berendezés kihűlésének korlátozásával 1957. július 1-től kezdve 24 óra alatt nem négy, foanam öt öntést végeznek. Ily módon egy tonna öntött réznél 1,5 mázsa jó minőségű fekete szenet takarítanak meg. A Banská Bystrica-i Elektrosvit fióküzemben ugyancsak teljesítették kötelezettségvállalásaikat. 55 tonna elektrolitikus rezet, 15 tonna kénszulfátot és 2120 kg nikkelszulfátot gyártottak terven felül. Segít a g é A Tornóci Állami Gazdaság igazgatóságához tartozó zsigárdi majorban tervszerűen folynak az őszi munkálaHEKTARONKENT 70 mázsa kukorica A bélyi szövetkezetben most törik a kukoricát. A harmincegy hektár kukoricából már több mint 21 hektárról takarították be a termést. A fennmaradó tíz hektárt csak azért nem tudták betakarítani, mert az későbbi vetés, és így még nem érett meg a törés alá. A szövetkezetben már a burgonyát is kiásták. A hektárhozam burgonyából 160 mázsa, kukoricából 70 mázsa. Zelenák István, Perbenyík tok. Megkezdték a kukorica betakarítását is. A gazdaság dolgozóinak nagy segítséget nyújt a nagyteljesítményű KU—2 típusú szovjet gyártmányú kukoricatörő-kombájn. A kukoricatáblán Nagy János dolgozik. A kukorica 45— 50 mázsás hektárhozamot ígér. Deák István, Zsigárd Harminc mázsás hektárhozam rizsből A csilizradványi szövetkezet ez idén is 15 hektáron termelt rizst. A Királytestvérek szakavatott gondozásával 30 mázsás hektárhozamot ért el, sőt öt hektáron olyan jó minőségű a rizs, hogy vetőmagnak is elismerték. K. J., Nagymegyer A gépiparban a jövő évi terv hatékonyabb teljesítésére készülnek fe A Finomgépipari Minisztérium vállalatai befejezték az idei sikeres ™ tervteljesítés és az 1958. évi terv teljesítése feltételeinek biztosítáP sát célzó hatékonysági felülvizsgálatot. Karel Matéjka mérnök a minisztérium felülvizsgáló bizottságának elnöke, a szektorban folytatott w felülvizsgálás eddigi eredményeiről szólva ezt mondta: „A felülvizsgálat kimutatta, hogy reális feltételek vannak e feladat sikeres teljesítésére. Az üzemek maguk emelik az 1958. évi tervben foglalt eredeti javaslataikat, a nyerstermelésben összesen 1,8 százalékkal, az árutermelésben 2,4 százalékkal. Habár a szűkkeresztmetszetu anyagokra és különleges berendezésekre irányuló egyes követelmények miatt nem lehet mindezen javaslatokat 100 százalékig megvalósítani, ez mégis annyit jelent, hogy a felülvizsgálat jelentősen hozzájárult az idei és a jövő évi terv teljesítésének biztosításához. Például a Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzem, a kormány vörös zászlajának birtokosa a felülvizsgálat keretében 5000 Pionier motorkerékpár gyártásával emelte az eredeti 1958. évi tervet, úgy hogy jövő évben összesen 55 000 darabot gyártanak. Ezenkívül e vállalat dolgozói megszilárdították a Nagy Október. 40. évfordulójának tiszteletére adott kötelezettségvállalásukat és az év végéig még 2000 motorkerékpárt gyártanak terven felül, ami 830 darabbal több, mint amennyit a hatékonyság felülvizsgálata előtt megígértek. A holešovicei Tesla nemzeti vállalat is azon üzemek közé tartozik, amelyeknek segített a Nagy Október tiszteletére adott kötelezettségvállalások megszilárdítása. Az üzemben az év végéig másfélmillió korona értékű villanykörtét gyártanak terven felül. A strašnicei és pardubicei Tesla-üzemekből az év végéig 2 200 000 darab televizorral több jön piacra, mint amennyit eredetileg terveztek. (ČTK) N. Sz. Hruscsov válaszai James Reston, a New York Times amerikai lap diplomáciai fő tudósítójának kérdéseire Moszkva (TASZSZ) — James Reston, a New York Times c, amerikai lap diplomáciai fő tudósítója jelkérte N. Sz. Hruscsovot, az SZKP KB első titkárát, hogy beszélgetés céljából fogadja ót. N. Sz. Hruscsov október 7-én fogadta James Restont és beszélgetett vele. Az alábbiakban közöljük az amerikai tudósító kérdéseit és N. Sz. Hruscsov válaszait. 3. RESTON: Érdekel a békés egymás mellett élés problémája és nevezetesen az, amit mi és önök értenek a gondolatok és tájékoztatások szabad kicserélésén. N. Sz. HRUSCSOV: Álláspontunk e kérdésben jól ismert. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése mellett voltunk és vagyunk, a szocialista és tőkés országok közötti békés együttélést óhajtjuk. A békéért vívott harc külpolitikánk alapjainak alapja. Miért? Azért, mert nálunk nincsenek olyan osztályok, amelyeknek érdekük volna idegen területek meghódítása és más nemzetek leigázása, nincsenek olyan osztályok, amelyeknek érdekük volna hasznot húzni a lázas fegyverkezésből. Továbbá azért, mert szükségünk van a békére, hogy sikeresen építhessük a kommunizmust, megteremtsük az anyagi javak bőségét a szovjet társadalom valamennyi tagja részére. Nem azért vagyunk a békés verseny hívei, mintha gyengék volnánk, nem azért, mintha félnénk az imperialistáktól, hanem azért, mert egy új háború, amelyben érvényesülnének a halált hozó korszerű fegyverek, mint pl. a termonukleáris bombák és szállító eszközeik pl. az interkontinentális ballisztikus rakéták, sok-sok millió ember pusztulását, sok-sok nemzedék munkája által teremtett óriási anyagi értékek megsemmisülését jelentené. Mi kommunisták — és a kommunista ideológia a világ leghumánusabb ideológiája — ügy véljük, hogy nincs értékesebb az embernél és ezért nem kímélünk fáradságot, hogy az emberiségről elhárítsuk az új világháború veszélyét. Úgy vélem, hogy a tőkés hatalmaknak nem kisebb érdeke kell, hogy légyen, mint a Szovjetuniónak a békés egymás mellett élés. Ismeretes, hogy az előző háborúk következtében a tőkés rendszertől számos ország elszakadt, amelyek most a szocializmus világrendszerét alkotják. A harmadik világháború csupán a kapitalizmus csődjével végződhet. Mi és önök egy égitesten élünk, amelyen elég hely van mindnyájunk számára, a távolságok rajta azonban a korszerű, nagyon gyors repülőgépek következtében, az interkontinentális rekétalövedékek fejlődése, valamint a tudomány és a technika más sikereinek következtében nemzedékünk számára jelentősen megrövidültek. Ezért inkább, mint bármikor azelőtt, okosaknak kell lennünk és meg kell tanulnunk egymás mellett élni, úgy, mint ahogy jó szomszédok élnek együtt. A szocializmus világa és a kapitalizmus világa között természetesen fennállanak és fenn fognak állani ellentétek, amelyek a társadalom fejlődése objektív törvényei hatásának következményei. Ha azonban az egész világ emberei öntudatosan az új háború elhárítására fordítják erejüket, képesek a szocializmus és a kapitalizmus rendszere közötti harcnak a békés, elsősorban a gazdasági verseny formáját adni, vagyis a békés termelésben, az egész lakosság életszínvonala növelésében való verseny formáját. Ezért kell kiküszöbölni a háborús veszélyt, betiltani az atomés hidrogénfegyvereket és megsemmisíteni e fegyverkészleteket, lényegesen korlátozni a hagyományos fegyverzetet, csökkenteni a fegyveres erők létszámát és a katonai költségeket, bizalmon alapuló kapcsolatokat létesíteni az államok között, kiküszöbölni mindazon mesterséges akadályt, amely a nemzetközi kereskedelem és a kulturális kapcsolatok fejlődésének útjában áll, tiszteletben tartani más országok függetlenségét és be nem avatkozni belügyeikbe. Ami a gondolatok és a tájékoztatások szerepét illeti, e cserének éppen ezeket a célokat kell szolgálnia, a nemzetek közötti kölcsönös bizalom és barátság megszilárdítását. Nem szabad, hogy célja a nemzetek közötti bizalmatlanság és ellenségeskedés mérges magvainak elhintése legyen. A gondolatok és tájékoztatások kicserélésének meg kell szilárdítania a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élését, nem pedig aláásnia azt. Mi pártján állunk az ilyen gondolat- és tájékoztatás-cserének. J. RESTON: ön, első titkár úr, azon a nézeten van-e, hogy egy új háborúban csak a kapitalista államok pusztulnának el és a kommunizmus győzne? N. Sz. HRUSCSOV: Amikor azt mondjuk, hogy egy új világháború csupán a kapitalizmus csődjével végződik, ezzel egyáltalán nem akarjuk azt mondani, hogy a szocialista országok e háborúban nem szenvednének veszteségeket. Ma, amikor korszerű pusztító eszközök léteznek, e veszteségek természetesen mérhetetlenül nagyok lennének. Meggyőződésünk azonban, hogy a szocializmus élni fog, míg a kapitalizmus nem marad fenn. Hisz, ha a veszteségek nagyok is lesznek, az emberiség nemcsak hogy túléli őket, hanem tovább fejlődik. A nemzetek arra a következtetésre jutnak, hogy nem lehet többé tűrni olyan rendszert, amely háborúkat szül és az emberekre annyi szenvedést és nélkülözést hoz. Háborút csak az imperialisták robbanthatnak ki. És ha kitör a háború, a nemzetek egyszer s mindenkorra véget akarnak majd vetni annak a társadalmi rendszernek, amely háborúkat szül és országaikban szocialista rendszert létesítenek. Valaki azt gondolhatná, hogy a kommunistáknak érdekük a háború, ha az a szocializmus győzelmére vezet. Ezt a kérdést azonban csak ellenségeink állíthatják így be: Mi ellene vagyunk az ilyen embertelenségnek. Mi kommunisták soíia sem törekedtünk és soha sem fogunk törekedni arra, hogy célunkat ily borzalmas eszközökkel érjük el. Abból indulunk ki, hogy a szocializmus győzelméhez nem szükséges a háború. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus közötti békés versenyben a győzelem a szocializmus oldalán lesz és a kapitalizmus elkerülhetetlenül eltűnik a történelem porondjáról, épp úgy mint valaha a feudalizmus, amely átadta helyét a kapitalizmusnak. Nagyon fontos, hogy megértsék álláspontunkat e kérdésben. J. RESTON: Amikor ön felsorolta a korszerű fegyverek különféle fajtáit, nem tett említést arrtH, hogy az égitestek közötti összeköttetés terén elért legújabb vívmányok katonai jelentőségű veszélyt is tartalmazhatnak. Ügy véli-e ön, hogy lehetséges teljesen ellenőrizni ezeket a legújabb eszközöket, hogy csupán békés célokat szolgáljanak? N. Sz. HRUSCSOV: Ha képesek leszünk megegyezést elérni a leszerelés kérdéseiben és főleg ha megegyezik a mi két országunk és ha a béke megszilárdításának nemes törekvése fog vezetni bennünket, akkor teljesen biztosítható az, hogy ezek az eszközök kizárólag csak békés célokat szolgáljanak. Nem soroltam fel őket, mert ez már ismeretes, ez olyan szakasz, amely már mögöttünk van és a tudomány képes újabb, még jelentősebb felfedezések elérésére a pusztító eszközök terén is. Ma bizonyos mértékben fordulat áll be. A katonai szakértők úgy vélik, hogy a repülőgépek, mind a bombázók, mind a vadászgépek pályája lefelé ível. A bombázó repülőgépek sebességét és hatósugarát a korszerű rakéták túlszárnyalták. A vadászgépek gyorsasága viszont oly nagy, hogy bevetésük a vadászgépekkel szemben nagyon nehéz és a bombázó gépek ellen sem eléggé hatásosak. Ezenkívül mégis csak ember ül bepnük, akit természetesen nem akarurik elveszíteni. Nem mondom, hogy ez csak a mi országunkra érvényes. Ha az Egyesült Államoknak ma nincs ratéktalövedéke, akkor majd lesz, njert a tudomány szüntelenül fejlődik. Ugyanez érvényes a Szovjetunióra is. Ha ma nem rendelkezünk olyasvalamivel, ami önöknek van, majd rendelkezünk mi is. Ez is egy fajtája a versenynek. Mi azonban nem akarunk így versenyezni, mi békés kapcsolatokat óhajtunk, nem pedig a pusztító eszközök halmozását. Ügy vélem, nem árulok el semmilyen katonai titkot, amikor azt mondom önnek, hogy ma rendelkezünk mindazokkal a rakétákkal, amelyekre szükségünk van, messzehordó rakétákkal, középhatósugarú rakétákkal és rövid távolságra ható rakétákkal. Természetesen ezek nem az utolsó vívmányok — hisz a technika nem áll egy helyen — ezek az eszközök azonban teljesen biztosítják védelmünket. Szeretném, ha helyesen megértene engem. Mindezt nem azért mondom, hogy valakit is megfélemlítsek vagy politikai nyomást gyakoroljak. Mindezek a tények a reális valóságot jelentik. Amikor közöltük az interkontinentális rakétalövedékkel végzett sikeres kísérletet, az Egyesült Államok egyes államférfiai nem hittek nekünk: A Szovjetunió szerintük meglevőnek állítja azt, amivel nem rendelkezik. Most azonban, amikor sikerrel kibocsátottuk a mesterséges holdat, ebben csupán a technikailag analfabéta emberek kételkedhetnek Az Egyesült Államoknak nincs interkontinentális ballisztikus rakétalövedéke, mert ellenkező esetben minden fáradság nélkül szintén kibocsátaná mesterséges holdját. Mi kibocsáthatunk mesterséges holdakat, mert van szállító eszközünk ehhez, vagyis ballisztikus rakétalövedékkel rendelkezünk. Ezek a reális tények. Nem szabad megtévesztenünk sem magunkat, sem az embereket. Hisz nekünk, államférfiaknak mindent meg kell tennünk, ami erőnkben áll, hogy megakadályozzuk a háborút és megegyezést érjünk el a jelentős nemzetközi problémákban, közöttük a leszerelés kérdésében is. Készek vagyunk akár azonnal ésszerű megegyezést elérni a leszerelés egész problémájáról, lényegesen csökkenteni fegyveres erőink létszámát, vagy arra is hajlandók vagyunk, hogy egyáltalán ne legyen hadseregünk, csak rendőrséget tartsunk fenn, hogy a becsületes emberek védve legyenek a tolvajoktól és csalóktól, akik, sajnos, még mindig vannak. De háborúra nincs szükségünk. J. RESTON: Egyetértek önnel abban, hogy most valamilyen határkőhöz érkeztünk. Mi az USA-ban egy kissé sajátos határkőhöz érkeztünk. Ugyanis kb. két év múlva országunkban a végrehajtó hatalom azoknak az embereknek kezéből, akik a XIX. században születtek, átmegy a XX. században született emberek kezébe. Ez a folyamat már 1960-ban megkezdődik. Nem fog talán nagyon sokáig tartani az, hogy ezek az új emberek elegendő politikai tekintélyre tegyenek szert ahhoz, hogy a Szovjetunióval való megegyezésnek legalább azt a fokát eléfrjék, amelyet Eisenhower elnök ért el? Hélyes-e az a .gondolat, hogy megegyezést kell elérni a legközelebbi másfél vagy két évben, hogy a megegyezést ne halasszák el hat, sőt tíz évre? Tekintetben vette ön ezt a tényezőt? N. SZ. HRUSCSOV: Mi a jövőt másképp ítéljük meg. Nálunk az egyes országok politikája értékelésének mások a kritériumai. Tudom, miről beszél ön, mert erről az álláspontról olvastam az amerikai sajtóban, úgy vélem azonban, hogy ez az álláspont helytelen. Mi úgy véljük, hogy a mi, idősebb nemzedékünk tagjai okos emberek, a jövő nemzedék emberei azonban valószínűleg még okosabbak lesznek. Ez azonban, mellékesen szólva, kissé nyers hasonlat. Természetesen nem arról van szó, hogy az egyik vagy másik államférfi mikor született, a XIX., vagy a XX. században-e, sőt esetleg a XXI. században. A XXI. században a társadalom fejlődésének jelentősen magasabb fokát éri el. Ennek ellenére készek vagyunk aláírni akár ma D. Eisenhowerrel, az USA elnökével olyan megegyezést, amely elfogadható mindkét fél számára és amely a világbéke érdekét szolgálná. Az Egyesült Államok azonban erre nem hajlandó. Számos olyan feltételt támaszt, amelyről tudja, hogy a Szovjetunió számára elfogadhatatlan. Ezek olyan feltételek, amilyeneket az erősebbek szabnak a gyengébbeknek, bizonyos mértékig ultimátumként hangzanak és mi végeredményben még sem vagyunk az USA államainak egyike, mi szuverén szocialista állam vagyunk, más, a kapitalista filozófiától elvben eltérő filozófiával, főleg azért, mert ez mérhetetlenül humánusabb mint a kapitalista. Olyan megegyezést kell keresnünk, hogy a felek egyike se szenvedjen politikai kárt. Tudom, hogy ön, mint újságíró megbecsülésnek örvend olvasói körében és ezért kérjük önt, tolmácsolja hazája közvéleményének azt, hogy népünk és államunk békét óhajt, megegyezést akarunk az USA-val, de csak egyenjogú, diktátum és diszkrimináció nélküli megegyezést. A szovjet kormány nem fogadhat el olyan javaslatokat, amelyek a Szovjetuniót nem egyenjogúként kezelik. Ňéha az a benyomásunk támad, hogy egyes államférfiaik egyáltalán semmilyen megegyezést sem akarnak elérni a Szovjetunióval. Időnként beszélnek a leszerelési tárgyalások sikereiről, de (Folytatás a 2. oldalon.)