Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-11 / 283. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1957. szeptember 30—október 2i ülésén elhangzott felszólalások Josef Krosnár elvtárs felszólalása A isrvezés és pénzellátás új megszervezése és módosítása óriási tartalékokat rejt, melyeknek jelentőségét, gyakorlati hatását ma még nem tudjuk teljesen értékelni és felbecsülni. Lényegesen csökkenteni tudjuk az adminisztratív apparátust, tudjuk, hogy az új megszervezés eredményeképpen a szakemberek ezreinek kapcsolatát teszszük szorosabbá a termeléssel, hogy a tervezésben és a pénzellátásban megvalósított gazdasági ötletek előmozdítják termelésünk fejlődését és gazdaságossá tételét. Az irányítás terén tett intézkedések általános gazdasági hatékonyságát azonban ma még nem tudjuk pontosan kiszámítani. Gazdasági hatásuk olyan lesz, ahogyan sikerülni fog az egyes minisztériumok és vállalatok feltételeire kidolgozni a most összeállítandó rendszert, hogyan fog sikerülni megmagyarázni a dolgozóknak az új intézkedéseket. Itt nagyon sok függ attól, hogy a párt Központi Bizottsága által kitűzött elvek és célok szellemében és alapján magyarázzuk az intézkedéseket, hogy ezeket ne magyarázzák félre. Az előkészületek eddigi lefolyásában szerzett egyes tapasztalatok már igazolják e kérdés időszerűségét. Az új rendszer meg nem értése, a konzervativizmus és egyes esetekben a személyi, vagy szorosan vett minisztériumi érdekeknek a társadalmi szükségletek rovására történő megoldása olyan irányzatokat szül, amelyeket mindjárt csírájukban meg kell akadályozni. Mindenekelőtt azt kell leküzdenünk, ami az erősen központosított irányítás eddigi módszere főként a vezető dolgozók gondolkodásában és munkastílusában hátrahagy. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes dolgozók nehezen hagyják fel eddigi munkastílusukat és bizonyára törekedni fognak arra, hogy az új rendszert a helyi viszonyokhoz idomítsák, nehogy meg kelljen változtatni munkastílusukat. Široký elvtárs beszámolójában figyelmeztetett arra, hogy a vállalatok társulásakor ne keletkezzenek új egységek, amelyek lényegében nem jelentenének mást, mint a régi vezérigazgatóságokat, vagy főosztályt. Ez a veszély már megnyilvánul az irányítás új rendszerét a minisztériumokban előkészítő egyes csoportok munkájában. Felütötte fejét az a törekvés is, hogy olyan nagy, együvé tömörült mammutvállalatokat létesítsenek, amelyeknek terjedelme és hatásköre olyan nagy területre terjed ki és termelésük terjedelme olyan nagy, hogy feljogosít arra a következtetésre, hogy az ezeket a vállalatokat irányító szerv továbbra is Prágában, vagy Bratislavában maradjon. Nem akarom e javaslat szerzőinek lelkiismeretét érinteni, de hasonló javaslatok néha azt a benyomást keltik, hogy az olyan kérdések, mint hogy hol lesz a jövőbeni vállalat székhelye, nem kis szerepet játszik terjedelmének és hatáskörének elbírá^ lásában. Számolnunk kell azzal, hogy egyes látszólag jó javaslatokra és ötletekre egyének személyi érdekei fognak hatni. Hisz a javasolt intézkedések egyik célja a közigazgatási apparátus csökkentése és a többnyire Prágában és Bratislavában összpontosult eddigi irányító kutató, értékesítő, és egyéb tevékenység áthelyezése a gazdasági termelőegységekbe és az illetékes termelési szakszervek központjaiba. Ezek az intézkedések kétségtelenül ezreket érintenek, akik közül sokan nem fognak egyetérteni a javasolt intézkedésekkel, támogatni és talán különféle elemzésekkel bizonygatni is fogják azt a véleményt, hogy a javaslatok nem előnyösek, nem hasznosak, azaz, hogy nem kedveznek egyéni érdekeiknek. Találunk majd olyan dolgozókat is, akik meg akarnak hátrálni a helytelen nézetek elöl és elvi, a párt és kormány irányelveinek megfelelő álláspont alapos védelme helyett békülékeny és ártalmas megalkuvó álláspontra akarnak majd helyezkedni. Olyan emberek nézetei is felütik majd a fejüket, akik egészen meg szeretnének szabadulni a központi vezetéstől. A minisztériumok a kormányhatározat alapján október 15-ig kötelesek a kormány elé terjeszteni az új megszervezésre tett javaslatokat, s ezért azokat a minisztériumokban ezen a héten és a jövő héten megtárgyalják. Ez ideig ugyan még semmilyen jayaslatot nem terjesztettek a kormánybizottság elé, de úgy tűnik, hogy egyes előkészület alatt álló javaslatok nem felelnek meg teljesen a helyes elveknek. Krosnár elvtárs továbbá az országos vitáról beszélt, és megemlítette, hogy erőteljesen rendre kell utasítani azokat az örök békétlenkedőket vagy remegőket, akik a vitát vagy az új intézkedések végrehajtását arra akarnák felhasználni, hogy a kétkedés magvát hintsék el a dolgozók körében a javasolt ügyek helyességével és célszerűségével kapcsolatban és akik szűk egyéni érdekeiket követve a gyakorlatban el szeretnék ferdíteni a párt irányvonalát. Különösen ebben az időszakban sok függ majd a minisztériumokban, a kerületi és járási pártbizottságokban dolgozó kommunistáktól. Fontos, hogy a kommunisták ne védelmezzenek olyan javaslatokat, melyek elsősorban a dolgozók jövőbeni elhelyezése érdekeinek felelnének meg', hanem aktívan segítsék elő olyan javaslatok kidolgozását, amelyek az országos szükségletekből és egyes ágak fejlesztésének szükségleteiből indulnak ki. Sok tapasztalatot szereztünk már a különféle átszervezésekben, s ezért őszintén meg kell mondanom, hogy rengeteg rossz tapasztalatot szereztünk és a dolgozók sokszor bizalmatlanul tekintenek a szervezeti változásokra. A múltban ugyanis, — mint már itt említették —, csak részletintézkedéseket foganatosítottunk. Többnyire talán szükséges és kényszerintézkedések voltak, azonban éppen azért, mert csak részletintézkedésekről és nem pedig komplex intézkedésekről volt szó, a gyakorlatban nem éreztették oly konkréten hatásukat. Most az irányítás alapvető minőségi módosításáról van szó. Ezért nem hasonlíthatjuk össze az ipar irányítása terén előkészületben levő intézkedések jelentőségét és komolyságát semmilyen múltban foganatosított szervezeti módosítással. Mindenütt erőteljesen viszsza kell vernünk azokat a kísérleteket, amelyekkel rámutatván a múltbeli átszervezésekre, az előkészületben levő intézkedések jelentőségét akarják lekicsinyelni és ezzel fékezni akarnak bennünket ezen intézkedések végrehajtásának biztosításában. Pártunk politikai irodája ma nagy gondot fordított az előkészületben levő és megtárgyalt javaslatokra. A munkának és a szervezeti biztosításnak olyan módszereit választotta, amelyek biztosítják a dolgozók széles rétegeinek részvételét. Most az a fontos, hogy a kerületi és járási pártbizottságok, a minisztériumok és 'vállalataink üzemi pártszervezetei is ugyanilyen gondot fordítsanak az ügyre. Annál inkább, mivel a vállalatok és üzemek vezetősége jogkörének bővítésével, vállalattársulások létesítésével a kerületi és járási pártbizottságok és üzemi pártszervezetek helyzete is lényegesen megváltozik és rendkívül fokozódik felelősségük. y Oldŕich Cerník elvtárs felszólalása Černík elvtárs a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban a dolgozóknak a társadalmi termelés irányításában való részvételével foglalkozott. Kétségtelen — mondotta —, hogy a dolgozók részvétele az irányításban konkrét megnyilvánulásaiban országokként és a szocialista építés egyes fázisaiban bizonyos eltérést fog mutatni. Vannak azonban alapelvek, amelyek a dolgozók részvétele különböző formáinak lényegét képezik a társadalmi termelés irányításában és ezeket az alapelveket következetesen be kell tartani. A termelőerőknek nem véletlenszerű, hanem a társadalmi szükségleteknek és óhajoknak megfelelő fejlesztése megköveteli, hogy ezt a társadalmi érdeket céltudatosan érvényesítsük. Ez viszont feltételezi, hogy egy központból irányítsuk a társadalomnak politikai és termelési céljait- és harcát ezeknek megvalósításáért. Ez a közíiont nem lehet más, mint a munkásosztály marxi-lenini pártja, amely maga köré tömöríti a társadalom pozitív erőit, hogy fejlesszék a termelést és gyarapítsák a nép gazdagságát. A dolgozók részvétele az irányításban tehát szorosan összefügg a párt vezető szerepének helyes érvényesítésével és itt elsősorban az államigizgatás és hatalom szervein keresztül, a szak- és más nyilvános szervezeteken keresztül érezteti hatását. Minden pártszervet és közigazgatási szervet választunk. Az államapparátus felelős dolgozóit a választott szervek nevezik ki, hagyják jóvá és ha indok-plt, hívják vissza funkcióikból. A szocialista építés hosszú- és rövidlejáratú feladatait, azaz népünk életének összes kérdéseit a nép akaratából keletkezett szervek és intézmények bírálják el és hagyják jóvá. A termelést irányító felelős dolgozók tehát nem a kiváltságos rétegekből, hanem a dolgozók széles rétegeiből s elsősorban a munkásosztály soraiból toborozódnak. A társadalmi termelésünk irányításában való részvétel formáinak változatossága tehetővé teszi, hogy a dolgozók széles tömegei a szocializmus építéséért folytatott mindennapos harcban szerzett ismereteikkel és tapasztalataikkal részt vegyenek az alapvető feladatok kitűzésében és közvetlen megvalósításában, mégpedig nemcsak választott képviselőiken keresztül, hanem közvetlenül is. A párt már nemegyszer a dolgozók elé terjesztette elbírálásra egyes fontos intézkedések javaslatát. Ilyen volt pl. a második ötéves terv tervezete és éppúgy a dolgozók nyilvánossága elő terjesztjük elbírálás végett az országos pártkonferencia határozatai teljesítésének ügyét és a további lépésekre tett javaslatokat. Most pl. a dolgozók százezrei szervezik meg a CSKP KB-nak a termelés hatékonyságáról szóló határozata teljesítésének felülvizsgálását, vagy pedig a beruházások felülvizsgálását. A dolgozok ily módon közvetlenül vitatják meg a szocializmus építésének fő irányvonalait és befolyásolják az alapvető feladatok kitűzését s a szocialista építés lendületét. E rövid vázlatból 'is látható, mily rendkívül nagy társadalmi jelentőséggel bír a termelés fejlesztése szempontjából a dolgozó tömegek célszerűen megszervezett részvétele e társadalmi termelés irányításában. A dolgozók részvétele a társadalmi termelés irányításában, a feladatok napi teljesítésében még intenzívebb, mint kitűzésükben. A dolgozók százezrei fejezik ki véleményüket a termelési bizottságokban, a termelési értekezleteken, az állami terv feladataival kapcsolatos gyűléseken, ellenőrzik az állami terv teljesítését, ötletekkel állnak elő a munkatermelékenység fokozására, részt vesznek az újító mozgalomban, a technika fejlesztésében és a termelés gazdaságosabbá tételében. A vezető gazdasági dolgozók kötelesek számot adni tevékenységükről a párt- és szakszervezeti szerveknek és a dolgozóknak. Az ipar irányítása további megjavításának elvei még behatóbban teszik lehetővé, hogy a dolgozók befolyásolhassák a termelést. A dolgozók részvétele még konkrétabban érvényesül éppen azért, mert az operatív irányítás közelebb kerül a termeléshez, mer.t bővül azoknak a kérdéseknek köre, amelyekről a vállalatok véglegesen döntenek. Jelenleg a íegfontosabb feladat, melyben megnyilvánul a dolgozók részvétele a társadalmi termelés irányításában, a ma tárgyalt intézkedések. Černík elvtárs a továbbiakban figyelmeztetett azokra a nehézségekre, amelyek a tárgyalásra kerülő elvek keresztülvitelében várhatók, majd így folytatta: A pártszervek és szervezetek előtt az a sürgős feladat áll, hogy a politikai és szervező munkát oly módon fejtsék ki, hogy munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk, pártszerveink, szakszervezetünk, ifjúsági szerveink, gazdasági csoportjaink, nemzeti bizottságaink az irányítás új elveit kezdettől fogva helyesen magukévá tegyék és megvalósítsák. Kezdettől fogva biztosítanunk kell, hogy a munkát valamennyi, fokon a párt, a pártszervek és szervezetek irányítsák és szervezzék és ezzel elejét vegyük az alapelvek ösztönszerű megvalósításának. Mindez megköveteli, hogy minden pártszerv és szervezet, a szakszervezetek és az ifjúság, a nemzeti bizottságok és a gazdasági intézmények valamennyi fokon egységes terv szerint dolgozzanak, hogy politikai és szervező munkájukban e feladat káderekkel való hiztosítását állandóan koordinálják, egy központból pontosan és szilárdan irányítsák. Ezért az előadások, szemináriumok, a mindennapi agitáció keretében nagyon érthetően magyarázzuk meg ezeket az alapelveket, magyarázzuk meg tartalmukat a dolgozóknak és nyerjük meg őket megvalósításukra. Az a jog és jogkör, melyet az új szervezés eredményeképpen az alsó fokú szervek nyernek, .elsősorban nagyobbfokú felelősséget ró az alsóbb fokú pártszervekre és gazdasági intézményekre egész népgazdaságunk fejlődéséért. Az egyes ágak és területek fejlesztése nem valósítható meg az egész népgazdaság fejlesztésétől elszakítva. Minden gázdasági termelőegység, köztársaságunk minden vidéke, köztársaságunk minden területe Csehszlovákia nagyon fejlett gazdaságának szerves részét képezik. A reszort- vagy helyi érdekeket ezért teljesen alá kell rendelni a közérdekeknek és hazánk szocialista építése magasztos céljainak. František Krajčír elvtárs felszólalása Krajčír elvtárs bevezetőül rámutatott, mily gyorsan fokozódik a közszükségleti cikkek eladása és mily gyorsan emelkedik a lakosság életszínvonala. Többek között kijelentette: Az életszínvonal gyors emelkedése a legutóbbi három év során szemléltetően megmutatkozott a kiskereskedelmi áruforgalom növekedésén, valamint a közszükségleti cikkek egyre bővülő választékában és minőségében. Ez a növekedés összefügg a lakosság keresetének növekedésével. A lakosság jövedelme 1954-hez viszonyítva 14,8%-kal volt nagyobb, ebből a béralapokból befolyt jövedelem 11,3%kal. Egyidejűleg gyorsan növekedtek a lakosság reálbérei, mert ugyanezen idő alatt három év folyamán összesen négyszer csökkentettük az állami kiskereskedelmi árakat. Ennek következtében a kiskereskedelmi áruforgalom az összehasonlítható árakban az 1954—1956. évek során 21,4%-kal fokozódott. A gyorsan növekvő forgalom mellett különösen gyorsan fokozódik az ipari cikkek, nevezetesen a hosszú időtartamú személyi szükségleti iparcikkek eladása. összehasonlítás végett néhány jellegzetes tételt említek: 1956-ban 1954-hez viszonyítva mintegy kétszeresen növekedett a villanymcsógépek, több mint három és félszeresen a televíziós vevőkészülékek, több mint két és félszeresen a motorkerékpárok, több mint két és félszeresen a hűtőszekrények, több mint kétszeresen a téglák eladása, stb. Ez nemcsak az életszínvonal alapos emelkedését, hanem egyúttal azt is igazolja, milyen arányban fokozódtak a közszükségleti cikkek termelésével szemben támasztott igények. Fontos ezért, hogy második ötéves tervünk hátralévő három éve során a legnagyobb gondot fordítsuk a belpiac áruellátására, éspedig mind mennyiség, mind választék tekintetében, hegy a lehető legjobban megfeleljen a lakosság árukeresetének. Fontos, hogy a közszükségleti árucikkek belpiaci szállítása a jövedelemhez mérten növekedjen éspedig necsak megfelelő mennyiségben, hanem helyes választékban és minőségben is, továbbá, hogy sokoldalúan bővüljenek a lakosságnak nyújtott fizetett szo'gálatok, hogy a jövőben is biztosítsuk a lakosság ellátásának folyamatosságát. Az idén azonban egyrészt jóval túlteljesítettük a kiskereskedelmi forgalom tervét, másrészt nem teljesítettük mindig kellőképn»n n hosszú Időtartamú alapvető közszükségleti árufajták tervezett szállítását. Az első félévben például a gépkocsik leszállítását 97%-ra, az autógumikét 95%-ra, a gramofonokét 61%-ra, a cementét 88%-ra, az irattáskákét 83%-ra, a téglákét pedig 81%-ra teljesítettük. A feltételezett választékot sem értük el egyes árufajták minőségében, mint pl. a gyapotés gyapjúszövetekben, a felső kész ruhákban, a kötött ruházatban és a fehérneműben. Mint ismeretes, felette nem kielégítő a lakosságnak nyújtott szolgálatok teljesítése. Ezért még a szünidő előtt a kormány a foganatosítandó intézkedések egész sorát tárgyalta meg és hagyta jóvá. Akció indult legalább egymilliárd korona értékű terven felüli áruszállításra, továbbá 200 millió korona értékű terven felüli építőanyagszállításra, felülvizsgáltuk a költségvetési pénzeszközökből közszükségletre vásárolt fogyasztási cikkek szállítmányait azért, hogy korlátozzuk ezeket a vásárlásokat és az árűt a lakosság szükségletét szolgáló piacra szállítsuk. A kormányhatározat értelmében a külkereskedelmi vállalatoknak is egész sor termék behozatalával kell megfelelő árut biztosítani a belpiac számára. Ezért elengedhetetlenü fontos, hogy az év végéig a lakosság közszükségletét kielégítő árucikkeket termelő minisztériumok össze; vállalatai következetesen teljesítsél a tervet és a belpiacra szerződésilej lekötött szállításokat és hogy' minden erőfeszítést megtegyenek a további terven felüli szállítmányok biztosítására. Az ötéves terv tárgyalásakor : mai adott helyzetben az is nyilván való, hogy nem célszerű és lehetet len minden évben terven felüli áru szállítmányokat mozgósítani, haner fontos, hogy a lakosság tervezett jö vedelmének megfelelően már a terv ben teljes mértékben biztosítsuk közszükségleti cikkek szállítását. Ter mészetesen az is fontos, hogy tervezett jövedelem is fokozódjék é az anyagi termelés legalább a ter értékének megfelelően fedezze azt. Jelenleg a jövő évi terv előkészí tésével kapcsolatban a közszükségle árúcikkek belpiaci szállítmányait megtárgyaljuk. Az eddigi eredménye nem nagyon kiélégítők. Míg az éle

1 miszerszállítmányokat már az 195 évi ellenőrző számok színvonalán bi2 tosítottuk, az ipari árucikkek szállíl mányait eddig még nem tudtuk te jesen biztosítani. Ebben fő részt van a közszükségleti cikkeket gyári ipari minisztériummal és a gépipa vállalatokkal egyezményben le ne rögzített szállítmányoknak. Kétségt< len, hogy korántsem merítettünk minden lehetőséget a belpiacnak töl alappal való ellátására. Vannak mi lehetőséqeink a jó minőségű áruszá lítmányok fokozására — ugyanis ezt mindig keresettek a fogyasztók köri ben — vannak méq lehetőségeink i állam költségvetési pénzeszközeib eszközölt felvásárlások további ko látozására, jelentős és nagyszabái lehetőségeink vannak még űj termi kek piaci szállítására. Ezek nem mii dig egészen új termékek, mivel m máshol, a külföldön is termelik ők és fejlett iparunk kétségtelenül mi tudná honosítani az új cikkek term lését. A piaci alapok terjedelmének kellő összetételének biztosítása k moly feladat, azonban a közszükséi leti cikkek tervezett termelésének te jesítése és túlteljesítése reális és 1 hetséges. A tervezés meqjavításá és az ipar és a népgazdaság töt ágai, köztük természetesen a beik reskedelem irányítása és megszerv zése hatékonyságának fokozása irányuló jelentős intézkedések is 1 nyegesen elősegíthetik ezt a jövőbe ŰJ SZÖ 4 ft 1957. október 12.