Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-08 / 280. szám, kedd

0 Jóllehet az Ermitázst más képtá­rakkal együtt Moszkvába vitték, he­tente voltak képkiállítások. Az értel­miségi nők nagy csoportokban láto­gatták a művészeti, irodalmi és böl­csészeti előadásokat. A teozófusok lázas tevékenységet fejtettek ki. És az Üdvhadsereg, amelyet Oroszország­ban most engedélyeztek először, te­kragasztotta a falakat vallásos össze­jövetelekre szóló menhívásokkal, ami az orosz közönséget meglepte és mulattatta ... Mint ilyen időkben mindig, a város hétköznapi élete a szokásos mederben haladt — az emberek lehetőleg nem vettek tudomást a forradalomról. A költők verseket írtak, — de nem a forradalomról. A realista festők az orosz középkorból vett jeleneteket festettek — és mindent, csak nem a forradalmat.. Fiatal vidéki úriasszonyok feljöttek a fővárosba, franciául ta­nultak és énekórákat- vettek, szép és vidám fiatal tisztek díszes kaukázusi kardjukkal, aranyszegélyes vörös uni­formisban feszítettek a szállodák halljában. A hivatalnok-feleségek ötórai teákon gyűltek össze, mind­egyik egy kis ezüst vagy arany cu­kortartót és figy fél cipót hczott ma­gával a karmantyújában, és abban re­ménykedtek, hogy a cár visszajön vagy a nématek bejönnek, vagy más­vaíami történik, ami megoldja a cse­lédkérdést ... Egyik barátom leánya egy délután hisztériás sírógorccsel érkezett haza, mert a kalauznő „elv­társnak" szólította. Körülöttünk a nagy Oroszország mozgásban volt, egy új világgal ter­hesen. A cselédek, akiket addig ál­lati sorban tartottak, és akiknek a bére minimális volt, lassan öntudatra ébredtek. Egy pár cipőnek az ára legalább' száz rubel volt, és .mint­hogy ä bérek" havi harmincöt rubel körül mozogtak, a cselédek nem vol­tak hajlandók a sorbaállásnál elkop­tatni cipőjüket. Mi több, az új Orosz­országban minden férfi és nő sza­vazati jogot kapott; munkáslapok je­lentek meg, amelyek új és megdöb­bentő dolgokat írtak; itt voltak a szovjetek; és itt voltak a szakszer­vezetek. A' kocsisoknak is volt szak­szervezetük, "és 'á Pétrográdi Szov­jetben is képviselve voltak. A pin­céreknék és szállodai alkalmazottak­nak is veit szervezetük, és nem fo­gadtak el borravolót. Az éttermek­ben kiírták: „Nem fogadunk el bor­ravalót!" vagy: „Azért, mert vala­ki felszolgálással keresi meg kenye­rét, nem sérthetitek meg azzal, hogy borravalót adtok neki!" A fronton a katonák megvívták harcukat a tisztek ellen, és bizott­ságaik segítségével tanulták az ön­kormányzatot. Az üzemekben az üze­mi bizottságok, ezek a sajátosan orosz szervezetek, tapasztalatokat és erőt gyűjtöttek, s a régi rend ellen vívett harc során egyre világosabban felismerték történelmi küldetésüket. Egész Oroszország olvasni tanult és olvasott — politikát, gazdaságtant, történelmet,, — mert a nép tudásra szomjazott.... -Minden városban, az egész arcvonalon minden politikai pártnak megvolt a maga lapja — ,egy vagy olykor több is. Ezernyi szervezet terjesztette a röpiratok százezreit, elárasztotta velük a had­sereget, a falvakaŕ, a gyárakat, az utcákat. Az oly soká elfojtott tudás­vágy elemi erővel tört felszínre. Az első hat hónap alatt csak magából a Szmolnijból naponta sok tonna ko­csirakomány irodalmat küldtek ki az egész országba. Oroszország olyan szomjasan szívta magába az olvas­nivalót, mint a sivatagi homok a vi­zet. És nem meséket, meghamisított történelmet, felhígított vallástant, olcsó regényeket olvastak, hanem társadalomtudományt, közgazdaság­tant, filozófiát, Tolsztoj. Gogol és Gorkij műveit... S az írott szó mellett ott volt a beszéd, amelyhez képest Carlyle „francia szóáradata" eltörpült. Elő­adások, viták, szónoklatok — színhá­zakban, * cirkuszokban, iskolákban, klubokban, a szovjetek gyűléster­meiben, szakszervezeti székházakban, kaszárnyákban ... Gyűlések a fron­ton a lövészárkokban, a falusi tere­ken, a gyárakban... Milyen csodá­latos látvány volt, amikor a Putyi­tov-gyárból kiözönlött negyvenezer munkás, és meghallgatta a szociál­demokratákat, az eszereket, az anar­chistákat, mindenkit, bármi mondani­valója volt is és bármennyit beszélt is! Petrográdban és egész Orosz­országban hónapokon át minden ut­casarok szószékké alakult át. Vona­ton, villamoson, mindenütt és min­dig rögtönzött viták ... És az országos konferenciák és kongresszusok, amelyeken két világ­rész küldöttei találkoztak — a szov­jetek, szövetkezetek, zemsztvók, nem­zetiségek, papok, parasztok, politikai pártok konferenciái, a Demokratikus Tanácskozás, a Moszkvai Konferen­cia, az Orosz Köztársaság Tanácsa, Petrográdban állandóan három vagy négy kongresszus ülésezett. Minden gyűlésen kudarcba fulladtak a felszó­lalások idejének korlátozására irá­nyuló kísérletek és mindenki szaba­don elmondhatta, amit gondolt... Lent jártunk a fronton, a 12. had­seregnél, amely éppen most tért vissza Rigából. Éhes és mezítlábas katonák senyvedtek a lövészárkok sarában, arcuk sovány volt, kékre fagyott tagjaik kilátszottak rongyos ruháikból, de amikor megláttak ben­nünket, felugrottak és izgatottan kérdezték: „Hoztatok valami olvas­nivalót?" Bár a változásnak sok látható, külső jele volt, bár Nagy Katalin szobra az Alekszandra Színház előtt, egy kis vörös zászlót tartott a kezé­ben, s minden középületen többé-ke­vésbé napszítta vörös zászló lobogott, a cári monogramot és a sasokat vagy letépték, vagy eltakarták, és a brutális rendőrség helyett egy ud­varias és fegyvertelen városi milí­cia tartotta fenn a rendet az utcán — mégis sok furcsa anakronizmus maradt még meg. Például Nagy Péter rangsora, ame­lyet annak idején vaskézzel kénysze­rített rá Oroszországra, még mindig érvényben volt. Csaknem mindenki, kezdve az iskolásgyerekektől, az előírt egyenruhát viselte, a gombo­kon a cári jelvényekkel és vállrojt­tal. Délután öt óra tájt az utcák tele voltak egyenruhás öregurakkal, akik hónuk alatt aktatáskával hazasiet tek az óriási, kaszárnyaszerű minisz tériumból vagy más kormányhivatal ból, talán azt számítgatva, hogy hány felettesüknek kell meghalnia ahhoz, hogy miniszteri tanácsosi vagy titkos tanácsosi rangba léphessenek elő, szép nyugdíj és esetleg a Szent Anna kereszt reményével... Szokolov szenátorral történt meg, hogy a forradalom legforróbb nap­jaiban egy ízben polgári ruhában ment el egy szenátusi ülésre, de nem engedték be a terembe, mert nem az előírásos cári szolgálati egyenruhát viselte! Ez — p"v egész nemzet erjedése és bomlása — volt a háttere az orosz tömegek felkelésének ... Második fejezet Közeledik a vihar 1917 szeptemberében Kornyilov generális Petrográd ellen vonult. Az volt a célja, hogy Oroszország kato­nai diktátora legyen. Mögötte hirte­len felvillant a burzsoázia vasökle, hogy egy hatalmas csapással szét­zúzza a forradalmat. A3 összeeskü­vésben néhány szocialista miniszter is részt vett; maga Kerenszkij is gyanús volt. Szavintkovot az eszerek kizárták a pártból, mert nem volt hajlandó felvilágosításokkal szolgálni a párt központi bizottságának Kornyilovot a katonai bizottságok letartóztatták. Tábornokokat menesztettek, minisz­tereket függesztettek fel tisztsé­gükből, és a kormány megbukott. Kerenszkij megpróbálkozott egy új kormány alakításával, amelynek a kadet párt — a burzsoázia pártja — is tagja lett volna. De pártja, az eszer párt utasította, hegy a kade­tokat hagyja ki a kormányból. Ke­renszkij megtagadta az engedelmes­séget, és lemondással fenyegetőzött. De a népfelháborodás vihara, olyan erős volt, hogy egyelőre nem mert vele szembeszállni, s a kérdés vég­leges rendezéséig egy öt volt minisz­terből álló ideiglenes direktórium vette át a hatalmat, Kerenszkijjel az élen. A Kornyilov-ügy az összes szocia­lista csoportokat, a „mérsékeltektől'" a forradalmárokig, szenvedélyes ön­védelemre tömörítette. Ne lehesse­nek új Kornyilcvok! Üj kormányt kell alakítani, amely a forradalmat támogató elemeknek felelős. A Szov­jetek Központi Végrehajtó Bizottsága felhívta a tömegszervezeteket, küld­jék el képviselőiket a szeptemberben Petrográdban összeülő Demokrati­kus Tanácskozásra. A Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságában kezdettől fogva három irányzat jelentkezett. A bolsevikok egy új (második) Összoroszcrszági Szovjetkongresszus összehívását és a hatalom átvételét sürgették. Az eszerek Csernov vezette „centruma" meg Kamkov és Szpiridonova által vezetett baloldala, az internacionalista mensevikek, élükön Martovval, vala­mint a mensevik „centrum", mely­nek szócsövei Bogdanov és Szkobe­lev voltak, egy „tisztán szocialista" kormányért szálltak síkra. Cereteli, Dan, Liber jobboldali mensevik ve­zetők és a jobboldali eszerek, élükön Avkszentyevvel és Góccal, a vagyo­nos osztályok képviselőit is be akarták vonni az új kormányba. A Pétrográdi Szovjetben a bolse­vikok csaknem azonnal megszerezték a többséget. A pétrográdi példát az­tán gyorsan követte Moszkva, Kijev, Ogyessza és más városok szovjetje. A Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságát hatalmukban tartó meg­rémült mensevikek és eszerek ha­tározatából kitűnik, hogy a fő ve­szély Lenin, nem pedig Kornyilov, Felülvizsgálták a Demokratikus Ta­nácskozás képviseltetési tervét, s több küldöttet engedélyeztek a szö­vetkezeteknek és más konzervatív szervezetnek. Még ez a „megszerve­zett" gyülekezet is először egy ka­detok nélküli koalíciós kormányra szavazott. Csak amikor Kerenszkij nyíltan lemondással fenyegetőzött és a „mérsékelt" szocialisták meg­húzták a vészharangot, hogy „ve­sztlyben a köztársaság", fogialt ál­lást a konferencia kis szótöbbséggel a burzsoáziával való koalíció, vala­mint egy tanácskozó parlament lét­rehozása mellett. Ezt a szervet az Orosz Köztársaság Ideiglenes Ta­nácsának nevezték; törvényhozó ha­talommal nem rendelkezett. Az új kormányban a vagyonos osztályok ke­zében volt az irányítás és az Orosz Köztársaság Tanácsában aránytalanul nagy számban voltak képviselve. A Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottsága valójában nem képviselte többé a szovjeteket. Nem volt hajlan­dó összehívni a szeptemberben esedé­kes Második összoroszországi Szov­jetkongresszust és azt sem tűrte, hogy azt mások hívják össze. A bi­zottság hivatalos lapja, az „Izvesz­tyija", már egész nyíltan hangoztat­ta: a szovjetek teljesítették funkció­jukat, s talán nemsokára feloszlatják őket.... Az új kormány ugyanakkor bejelentette, hogy programjának lé­nyeges része — minden „felelőtlen szervezet" likvidálása. Ez nyílt célzás volt a szovjetekre. A bolsevikok válaszképpen felszólí­tották a szovjeteket, hogy november 2-án Petrográdban gyűljenek egybe és vegyék át a kormányhatalmat. Ugyanakkor kivonultak az Orosz Köz­társaság Tanácsából, kijelentve, hogy nem hajlandók „népáruló kormány­ban" részt venni. A bolsevikok kivonulása olaj volt a tűzre. A vagyonos osztályok, melyek megint hatalmi pozícióba jutottak, vérszemet kaptak. A kadetok kijelen­tették, hogy a kormánynak nem veit joga Oroszországot köztársasággá nyilvánítani. Szigorú intézkedéseket követeltek a katona- és tengerészbi­zottságok szétzúzására. A terem má­sik oldalán ülő internacionalista men­sevikek és baloldali eszerek azonnali békekötést követeltek, azonkívül föl­det a parasztoknak, az üzemekben münkásellenőrzést — ami lényegében a bclsevik program. Hallottam. Martov beszédét, mely­ben a kadetoknak válaszolt, Halálos betegen, szinte támolyogva a szónoki emelvényen, alig hallható, rekedt han­gon fenyegette a jobboldalt: „Önök árulóknak neveznek minket. De az igazi árulók azok, akik kedve­zőbb időpontra várnak, hogy megkös­sék a békét, akik addig halogatják a békekötést, míg nem lesz többé orosz hadsereg, amíg Oroszország a külön­böző imperialista csoportok közti al­kudozás tárgyává nem válik Önök megkísérlik, hogy rákényszerítsenek az orosz népre egy olyan politikát, amelyet a burzsoázia érdekei diktál­nak. A béke kérdését azonnal fel kell vetni... Akkor meglátják, hogy nem volt hiábávaló azoknak a fáradozása, akiket önök német ügynököknek ne­veznek, azoknak a zimmerwaldisták­nak a fáradozása, akik világszerte elő­készítették a demokratikus tömegek ébredését...." A mensevikek és az eszerek a bol­sevikok és a kadetok között ingadoz­tak, de az egyre elégedetlenebb tö­megek nyomására mindinkább balra tolódtak. A mélységes ellentétek a tanácsot egymással kibékíthetetlen csoportokra osztották. Ilyen volt a helyzet, amikor a rég­várt párizsi antant-konferencia össze­hívása az égető külpolitikai problé­mát tűzte a napirendre. ŕFolytatjuk) Sportolóink méllóan ünnepelték a csehszlovák hadsereg nap ját Mint már jelentettük, a prágai Had­sereg-stadionban nagy nemzetközi atlétikai versenyt bonyolítottak le. Tegnapi számunkban közöltük, hogy V. Kuc új össz-szövetségi csúccsal győ­zött az 5000 m-es síkfutásban — Jungwirth megkísérelte az 1000 m vi­lágcsúcs megdöntését, végül pedig Sztyepanov 206 cmMes teljesítménnyel megnyerte a magasugrást. Az atlétikai versenyek további ered­ményei a következők: Kalapácsvetés: 1. Mikulin (Szovjet­unió) 64,27 m, 2. Nikiasz (Lengyelor­szág) 61,54 m, 3. Málék (Csehszlová­kia) 59.19 m. 1500 m: 1. Jochman (Lengyelország) 3 p 52,5 mp, 2. Iharos (Magyarország) 3 p 52,6 mp, 3. Zvo­lensky (Csehszlovákia) 3 p 52,7 mp. 110 m gát: 1. Litujev (Szovjetunió) 14,7 mp, 2. Kardasz (Lengyelország) 15,3 mp, 3. Plank (NDK) 15,5 mp, 200 m- 1. Mach (Lengyelország) 21,6 mp, 2. Janeoek (Csehszlovákia) 21,6 mp, 3. Nyikolszki (Szovjetunió) 8 p 55,2 mp, m: 1. Rzsiscsin (Szo vjetunió) 8 p 55,2 m 2. Aienei (Románia) 9 p, 3. Stankovič (Csehszlovákia) 9 p 01,6 mp, Súlylö­kés: 1, Plíhal (Csehszlovákia) 16,63 m. 2. Cibulenko (Szovjetunió) 16,11 m, 3. Stoklasa (Csehszlovákia) 15,95 m. Távolugrás: 1. Ivanszki (Lengyelor­szág) 736 cm, 2. Bílek (Csehszlová­kia) 700 cm, 3. Mareš (Csehszlovákia,) 687 cm, A 4X100 m váltót a Dukla Praha csapata nyerte 3 p 22,2 mp-cel. A svéd atlétikai pontozási tábla sze­rint a csapatversenyben a Szovjetunió atlétái 7335 pontot szereztek, Cseh­szlovákia 6701 pontot, Lengyelország pedig 6115 pontot szerzett. A legjobb egyéni pontteljesíiményt Mikulin érte el, aki a kalapácsvetésben nyújtott .teljesítményéért (64,27 m) 1637 pontot kapott. A második legjobb teljesít­ményt Kuc nyújtotta az 5000 m sík­futásban, időeredménye 1418 pontot jelfent. Bratislavában a Dukla Bratislava együttese ifjúsági és diák atlétikai versenyt rendezett. E versenyeken összesen 136 fiú és' 77 leány vett részt. A legjobb eredményt a VTJ Dukla 10X100 váltója érte el. Idő­eredménye 2 p 00,3 mp, az új fiatalabb utánpótlás országos csúcsa. Bajnokjelölt a Dukla Trenčín Is A II. ligában legutóbb ugyancsak meglepetésekre került sor. Az Iskra Trenčín nem várt győzelmet aratott a Gottwaldov együttese felett, a Dy­namo Žilina mindkét bojnoki pontot Trenčínben hagyta, ahol a Dukla Tren­čín két góllal megnyerte a találkozót, a Slovan Prostéjov pedig döntetlenül játszott a Baník Vítkovice csapatával. A II. liga B-csoportjának vasárnapi eredményei: Jednota Košice B —Slo­van Nitra 0:0, Slovan Prostéjov—Ba­ník Vítkovice 2:2 (1:0), Lokomotíva Sp. Nová Ves—Jednota Košice A 4:0 (0:0). A tabella állása: 1. Slovan Prostéjov 20 11 3 6 57:30 25 2; Dukla Trenčín 20 10 5 5 39:21 25 3. Dynamo Žilina 20 12 1 7 41:25 25 4. Jednota B 20 10 4 6 31:18 24 5. Gottwaldov 20 9 6 5 33:25 24 6. Vítkovice 20 10 3 7 51:31 23 7. Slovan Nitra 20 9 3 8 31:32 21 B. Slovan B 20 6 7 7 30:36 19 9. Iskra Trenčín 20 8 2 10 36:35 18 10. Topoľčany 20 6 6 8 33:37 18 11. Sp. Nová Ves 20 5 6 9 23:49 16 12. Jednota A 20 0 2 18 5:71 2 A II. liga A-csoportjában a követ­kező mérkőzéseket bonyolították le: Slavoj Liberec—Spartak Plzeň 0:1, Dynamo K. Vary—Tatran Teplice 3:2, Lokomotíva Nymburk—Spartak Čelá­kovice 1:2, Slavoj Č. Budéjovice —Sp. Praha Stalingrad 1:1. A tabella állása: 1. Spartak Stalingrad 20 13 5 2 57:18 31 2. Tatran Teplice 20 13 2 5 41:17 28 3. Ostí n. L. 20 13 4. Dynamo K. Vary 20 10 5. Spartak Plzeň 20 9 6. Čelákovice 20 9 7. Iskra Liberec 20 8 8. Slavoj Liberec. 20 7 9. Motorlet 19 7 10. Lok. Nymburk 20 6 11. C. Budéjovice 20 5 12. Ml. Boleslav 19 3 5 50 8 45 8 42 9 34 11 29 11 37 10 27 10 28 10 22 14 24 30 28 40 25 28 21 28 2C 46 V 38 lf 39 lť :51 1E :38 lf :63 i I .v^-é P BAJNOKSÁGA?; jfiVS Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy anyagtorlódás miatt az Üj Szó SAZKA tanácsadóját holnapi számunkban közöljük. • Nové Zámky: Slovan Nové Zám­ky—Dukla Košice 8:10, a körzeti ökölvívóbajnokság eredménye. A divízió E-csoportjában ezeket a mérkőzéseket játszották: Lokomotíva Palárikovo—Baník Kremnica 5:0 (2:0), Baník „Handlová—Slavoj Senec 1:C (0:0), Slavoj Piešťany—Lokomotíva Zvolen 3:0 (1:0), Slovan Bratislava C —Tatran Prievoz 4:2 (1:2), Spartali Piesok—TTS Trenčín 3:3 (1:2). A tabella állása: 1. Slavoj Piešťany 20 11 8 2. TTS Trenčín 20 13 3 3. Baník Handlová 20 12 4. Slovan N. Zámky 20 9 5. Lok. Palárikovo 20 10 6. Spartak Komárno 20 9 7. Spartak 'Piesok 20 7 8. Slovan C 19 8 9. Baník Kremnica 20 8 10. Slavoj Senec 19 8 11. Lok. Zvolen 20 12. Tatran Prievoz 20 2 4 2 2 9 7 4 9 8 1 10 8 1 11 8 0 11 6 2 12 3 1 16 47:23 73:28 50:31 33:27 43:44 37:35 32:43 42:48 35:41 35:38 29:42 1 18:74 A divízió F-csoportjának mérkőzé­sei: Slavoj Bardejov—Lokomotív? Vrútky 0:0, Spartak Bytča—Slavo, Kežmarok 4:1 (1:0), Dukla Žilina— Tatran Krásno 0:2 (0:2), TJ. Ružombe­rok—Lokomotíva Vranov 3:1 (1:0) f tabella állása: Kedd, október 8. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: Hviezda: Kenyér, szerelem, fantázia és Kenyér, szerelem, féltékenység (olasz) 16, 19.30, Praha: Rendőrök és tolvajok (olasz) 10.30, 14, 16, 18.15, 20.30, Metropol: Macíovia (mexikói) 16, J.8.15, 20.30, Slovan: Mindenki el­len (cseh) 16, 18.15, 20.30, Lux: A kol­dusdiák (német) 16, 18.15, 20.30, Dukla: A nercbunda (olasz) 16, 18.15, 20.30, Palace: Belgrád ostroma (jugoszláv) 16, 18.15, 20.30, Liga: Gyermekműsor 14, Vízkereszt, vagy amit akartok (szovjet) 16, 18.15, 20.30, Mái: Az eset még nem zárul le (cseh) 16, 18.15, 20.30, Obzor: Az én hazám (francia) 17.45, 20, Zora: Švejk, a derék ka­tona (cseh) 18, 20, Pokrok: A pokol kapuja (japán) 17,45, 20.15, Partizán: Az egymillió fontcs bankjegy (an­gol) 18,15, 20.30, Nádej: A csend honában (francia) 17, 19, Iskra: Sanghaj, a gyötrelmek városa (kína :) 18, 20, Dimitrov: A- könyörtelen ten­ger (angol) A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA: Nemzeti Színház: Carmen (19) Hviezdoslav Színház: A Teatr Polsk Wroclav vendégjátéka: Koldusopen (19), Üj Színpad: Madagaszkár ki­rálynőjének katonája (19), Zene Színház: Tánczenefelvételek (19.30) A KASSAI MOZIK MŰSORA: Slovan: Mindenki ellen (csehi Üsmev: ők ketten (jugoszláv), Tatra Don Quijote (szovjet), A KASSAI ÁLLAMI SZlNHÄZ MŰSORA: Ma: Ezüst hold (19), holnap: A végzet hatalma (19), IDŐJÁRÁS Reggel és délelőtt köd. A legalacso­nyabb hőmérséklet a délelőtt folya­mán 1—3 fok, délen több helyen C fok körül. A délutáni órákban tisztu­lás, szép idő. A legmagasabb nappali hőmérsé'-iet 15—18 fok. Enyhe szél. &fl« nsT&zrsr -^ÄirasÄÄ^Ä^iís w«-

Next

/
Oldalképek
Tartalom