Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-26 / 298. szám, szombat

A KOLLEKTÍV MUNKA EREDMENYE A kassa keletszlovákiai gépgyár­ban az elmúlt évekhez viszonyítva jóval emelkedett a termelés. Pedig az üzemben alig változott a munkás­létszám, vagy a gépi berendezés, és mégis jelentékenyen emelkedett a termelékenység. Arra a kérdésre, hogy mi idézte elő ezeket az előnyös változásokat az üzemben, a legtöbben azt válaszolták, közöttük Majer Ist­ván, a pártbizottság egyik tagja is, hogy „új munkamódszerek, és — folytatta tovább — nálunk az a rend honosult meg, hogy közösen keres­sük a munka termelékenységének tartalékait, és a keresés folyamán egyre több értékes ötlet és újítás I HWm tlt Mt MMWmUM Mt Mt Mt Mt Mtt MM Mii kellene a kassai építkezési dolgozóknak a tél beállta előtt elvégezniük Az építkezési dolgozók hirte­len arra eszméltek, hogy nya­kunkon a tél. Ha nem akarunk tanúi lenni a téli építkezési munkálatok előkészületlenségé­nek, fel kell hívnunk a Kassai Magasépítészeti Vállalat dolgo­zóit is, ne vesztegessék el az időt, mert a tél kellemetlen meglepetést okozhat. így volt ez tavaly is, amikor az építkezé­si dolgozók előkészítették a té­li tervet, természetesen csak adminisztratív módon. Kitöltöt­tek egy nagy halmaz papírt és még szerencséjük volt, hogy a tél nem köszöntött be túlkorán. Már most mindent jól kell előké­szíteni, hogy minden építkezésen fo­lyamatosan menjen a munka egész télen át. Elsősorban gondoskodni kell a munkások rendes elhelyezéséről és ruházatáról. Az építkezéseknek vízme­legítő berendezésekkel, anyaggal és kellő készlettel kell rendelkezniök. Nem szabad megfeledkeznünk az épü­leteknek a kifűtés lehetőségével egy­bekötött elzárásáról és az építkezése­ken több műszakos munkát kell meg­szervezni. A téli terv ez idei előkészítésekor nem szabad megfeledkezni a munkások melegítőinek felállításáról, meg kell vizsgálni és ki kell javítani az összes melegítő agregátokat, újakat kell ren­delni és esetleg továbbiakat készíteni a saját műhelyben. Szükséges idejeko­rán elkészíteni a legerősebb melegítő berendezéseket, mint amilyenek a gőz­gépek, hogy azokat az építkezések számára ne szállítsák rostélyok nélkül, mint ahogyan ez tavaly történt. Az építkezési dolgozók kellő figyel­met szenteljenek a kokszolók eltávo­lításának az építkezésekről. Ezek az egészségre károsak és ezenkívül nagy mennyiségű kokszot emésztenek fel. Általánosan ismert tény, hogy amíg az építkezés terén az a törekvés dívik, hogy minél több faanyagot takarítsa­nak meg főképp az átlagos részleg­burkolás, a vasbeton-mennyezetek al­kalmazásával, elegendő egy kemény tél, hogy az építkezésen az utolsó for­gácsig mindent elégessenek. Ennek megakadályozására kívánatos, hogy a hűvösebb helyen dolgozó munkások­nak lehetőséget nyújtsanak arra, hogy megmelegedhessenek. E célból egysze­rű fűrészporral vagy barnaszénnel fűt­hető bádogkályhákat kell felszerelni, amelyek védőfallal vannak ellátva és ezzel közvetlen a munkahelyen mele­gedősarkot létesíteni. Az építkezési dolgozóknak haladéktalanul meg kelle­ne kezdeni a kavics, homok, a tégla és a tüzelőanyag beszerzését. A Kassai Magasépítészeti Vállalat­nál a téli üzemeltetés jó előkészítése már azért is szükséges, hogy behozzák a tervteljesítésben az előző hónapok 14-napos lemaradását. Az építkezési dolgozóknak e téren segítséget nyújt a munkaerő- és a gépesítő berendezés összpontosítása. Az operatív tervek szerint az építkezéseken a munkát több műszakban kell bevezetni és úgy kell megszervezni, hogy még a legkemé­nyebb fagyok idején is lehessen dol­gozni. Ezért legfőbb ideje kellőképpen felkészülni a téli munkára, mert a tél már az ajtón kopogtat. Most már csu­pán az építkezési dolgozóktól függ, hogy a tél ne találja őket készületle­nül. Ladislav Lipták, Kassa születik". Nem ritka eset, hogy az egész gyárra vonatkozó javaslatokat átadják az üzem főmérnökének, aki nem halasztgatja és rögtön megteszi az intézkedéseket a javaslatok meg­valósítására. S ez így van rendjén. Hiszen keveset ér az a jó munka­módszer, amellyel csak egy ember dolgozik, keveset használ az az újí­tás, amelyet csak egy gépen alkal­maznak. Az újítók azt szeretik, az lelkesíti őket igazán, ha látják, mód­szereiket átveszik, megbecsülik és előre viszik a termelést. Az üzemrészlegeken, műhelyekben naponta tartanak termelési értekez­leteket és megbeszélik a legégetőbb mindennapi kérdéseket, fokozzák a dolgozók alkotó aktivitását. A külön­féle bajok és zavarok megvitatásá­nál, amikor arról beszélnek, hogy hogyan lehet fokozni a munka ter­melékenységét, megszüntetni a selej­tet, megtakarítani anyagot, csökken­teni a tüzelőanyagfogyasztást, ekkor teszik a munkások leghasznosabb ja­vaslataikat. A jól előkészített ter­melési értekezleteknek köszönhető, hogy a minőség javítására egész sor intézkedést fogadtak el és valósítot­tak meg. S ha szükséges, közös ér­tekezletet hívnak egybe. A gyalusok például meghívták az öntőket, hogy nézzék meg az egyik alkatrészt, amelyre többórai munkát, több szer­számot, elektromos áramot fordítot­tak, és ennek ellenére gázüreg ke­letkezett benne. Igaz, egyik-másik ilyen alkatrészt sikerül megmenteni, de a kijavítás művelete sokba kerül, csökkenti a munka termelékenységét, növeli az önköltséget. A közös érte­kezleten megállapodtak abban, hogy a megmunkáló műhely dolgozóinak panasza jogos, és kidolgoztak olyan rendszabályt, amely elősegíti a se­lejt megszüntetését, a minőség fo­kozását. Azóta a dolgozók gyakrab­ban látogatják egymás műhelyeit, hogy meggyőződjenek az általuk ké­szített elkatrészek jóságáról vagy hi­báiról. Mindez fokozta a termelési értekezletek szerepét és további élénk kritikát és önkritikát váltott ki és gondolkodásra késztette a dolgozókat. Örvendetes, hogy az üzem: párt­szervezet egyre nagyobb figyelemmel, gonddal irányítja a szakszervezet kommunista tagjainak munkáját. El­lenőrzi a dolgozók kezdeményezésé­nek valóra váltását, örvendetes, hogy ! egyre többet tanácskoznak az . üzemi pártszervezet részlegszervezeti bi­I zottságai a műszaki fejlesztés szak­mai problémájáról, technikai kérdé­seiről. De arról, hogy milyen felada­tok állnak a pártszervezet előtt, a legjobb dolgozók politikai nevelésé­ben még mindig kevés szó esik. A dolgozók nevelésének legjobb formája a rendszeres pártiskolázás. De ne becsüljük le a mindennapi politikai agitációt a munkapadnál, ebéd közben, vagy amikor erre alka­' lom adódik. Van gyengébb akaratú ember, aki nem talál időt az olva­sásra, tanulásra. S ezért elmarad a | feladatoktól, s ha ilyenkor nem se­gítünk, az elvtárs könnyen elveszít­} heti lába alól a talajt. Bár a ter­melési feladatok teljesítéséből dere­kasan kiveszi részét, de a taggyűlé­sekről hiányzik. Elszakad a saját j kommunista kollektívájától. Nem szükséges példákat, neveket felsorol­| ni, hiszen minden pártcsoportbizalmi ismer ilyen esetet. De vajon meg­tettek-e mindent az elvtársak, hogy neveljék, képezzék a kiváló dolgo­zókat? Bizony ezt elmulasztják, sok­szor feléjük sem néznek, csak egy­egy fontos munkaverseny-felhívásnál veszik őket elő. Nem helyes az ilyen magatartás. A pártbizottságnak első­rendű feladatai közé kellene tartoz­nia, hogy az agitátorok segítségével neveljék őket. Akkor foglalkozunk jól az emberekkel, ha minden funkcio­nárius, az üzem bármely területén dolgozik is, állapdóan küzd a párt politikájának megvalósításáért és so­hasem nyugszik meg a sikerben. Az üzemi pártszervezet bi­zottsága nagy figyelmet fordít a pártoktatásra, a tanulókörök munká­jára. A pártbizottsági ülésen gyak­ran hallgatják meg a propagandisták beszámolóit, felfedik a hiányosságo­kat, és segítenek kiküszöbölésükben. De miért nem foglalkoznak ugyan­ilyen alapossággal a taggyűlések elő­készítésével is. Hiszen a kommunis­ták éppen a taggyűléseken edződnek a nagyobb feladatok megoldására, a nehézségek leküzdésére. Á taggyűlés TERVEN FELÜL a politikai és gazdasági kérdéseknek aktív és tényeken alapuló megvitatásá­ra, a felmerülő problémák tisztázá­sára, megoldásuk módjának megérté­sére tanítja a párttagokat és a tag­jelölteket. Sípos elvtárs, a városi pártbizottság titkára is arról beszélt, hogy az üzemi pártszervezet bizott­sága gyenge beszámolókkal áll a tag­ság elé és ez rányomja bélyegét a részvételre, és a vitára is. Természe­tesen, ilyen taggyűlés semmire sem tanítja meg a kommunistákat. Ha a beszámoló tartalmas, politikailag színvonalas és a gyár életének kér­déseire épülne fel, akkor élénk és érdekes vita követné. A pártbizottság n e szorítkoz­zék tehát csupán a pártszervezet nö­vekedésének számszerű felsorolására. A beszámoló tükrözze a részlegs?er­vezetek, a pártcsoportok és minden kommunista munkáját, politikai tevé­kenységét. Kiderülne bizony, hogy a vezető szakmák, üzemrésziegek sok munkására nem terjed ki közvetlen H párt befolyása és ennek következ­ményeként a szervezet nem gyarapo­dik kielégítően az üzem legjobb munkásaival. A 42-es üzemrészlegen harmadik negyedévi munkaverseny eredményeit tanulmányozva sok fiatal lelkesedő CSISZ-tagra találtunk, akik a Szovjetunió iránti szeretetüket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára tett kötelezettség­vállalás túlteljesítésével fejezik ki, s a legjobb munkások soraiba küzdötték fel magukat. Például Šmačar Ber­talan vasesztergályos, Vince Emil la­katos* Tobakos szerelő és sok más, akik bizony megérdemelnék, hogy pártunk tagjai legyenek. Csak a párt­szervezetnek foglalkoznia kellene ve­lük. Ebből is látható, hogy a párt­szervezet munkájának alapos elem­zése nélkül bizony a taggyűlés nem tölti be hivatását. Termelési értekez­letté válik, mert nem a pártpolitikai munka oldaláról vizsgálják a gazda­sági kérdéseket. Az üzemi pártszervezet sikeres munkájának kiinduló pontja a kollek­tív vezetés. Ennek jelentősége csak az SZKP XX. kongresszusa után tá­rult fel előttünk igazán. Az üzemi pártszervezet bizottsága a kollektív vezetés eszközeivel feltárta a prob­lémákat s megfelelő határozatokkal, termékeny munkával, kommunista és a pártonkívüli szakemberek, tapasz­talt munkások bevonásával előre vitte a termelési terv teljesítését. De úgy látszik, a vezetés még mindig nem eléggé kollektív a pártszervezetben. El lehet és el is kell érni, hogy a pártbizottság minden tagja részt ve­gyen a beszámoló előkészítésében, a taggyűlések jobb megszervezésében, s az agitációs munka tervszerű irá­nyításában. Talán soha nem volt olyan szükség a politikai kérdések kollektív megvitatására, mint most a pártunk XI. kongresszusának előké­szítésével kapcsolatos országos vita idején. Erdősi Ede Az élelmiszeripar bratislavai gépgyárában ezekben a napokban készítették el az ötszázadik panel-áramelosztót. Az itt gyártott áramelosztók gazdaságo­sabbá teszik az áram kihasználását, ezért gyártásukat jövőre 10 százalékkal növelik. Képünkön a szerelők egy csoportját láthatjuk, amint azt a berende­zést szerelik, amely segítségéver a villanymotorokat távolra is irányítani le­het- j. Teslík (ČTK) felv. A komáromi hajógyár dolgozói üdvözlik a Nagy Október 40, évfordulóját Á komáromi hajógyárban hajó­építőink eddig 28 személyhajót és 42 folyami vontatóhajót építettek meg és adtak át a Szovjetuniónak. Ezek a najók nemcsak a komáromi hajóépítők, de fejlett iparunk büszkeségei 'is. Az elmúlt tíz év folyamán fokozatosan emelkedett a munka termelékenysége és a dol­gozók szakmai képzettsége. — Dolgozóink megértették feladataink fontosságát és ez megmutatkozik a termelés minden terén. Lényege­sen lerövidült a folyami vontató­hajók gyártási ideje és növekedett a munkák minősége. Hajóépítőink jó munkájuk ered­ményeképpen az 1957-es évben kétszer nyerték el a Nehézgép­ipari Minisztérium és a Gépipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsé­ge Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját és nem maradtak le a harmadik negyedévben sem. A tervet brutto értékben — 105 r8, a rtevezett feladatok tervét száz százalékra teljesítették. Most, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulójá­nak küszöbén további feladatokat tűztek maguk elé. A II. üzem­részleg dolgozóinak kezdeménye­zése nyomán szélesen kiterjedt a szocialista munkavállalások moz­galma, amelynek keretében az V. üzemrészleg dolgozói is csatlakoz­tak azon felajánláshoz, hogy ha­jógyárunk ebben az évben — ter­ven felül — át fogja adni a •megrendelőnek a 31. számú sze­mélyhajót, melyet — ahogyan a terv előírja — 1948. áprilisában kellett volna befejezni és május 1-én átadni a Szovjetuniónak. Ez az értékes szocialista mun­kavállalás, mely a második üzem­részlegen a kommunisták kezde­ményezéséből született, az elő­irányzott anyagmegtakarítással egyetemben (22 000 korona) több mint 250 000 korona megtakarítá­sát jelenti. Az V. üzemrészleg dolgozóinak munkavállalása továb­bi 104 375 korona megtakarítást hoz az üzemnek és ezenkívül egy további hajót is befejeznek és át­adnak a — Nitra nevű folyami motoros vontatóhajót. Az V. üzemrészleg dolgozói a továbbiakban kötelezték magukat az önköltség 6 százalékos csök­kentésére, amit a gazdasági rész­leg megfelelő átszervezésével és a munkák jobb megszervezésével fognak elérni.,. Az említett két üzemrészleg példája nem maradt követők nél­kül. A termelést előkészítő és be­biztosító részlegek dolgozói — főleg az anyagbeszerzés és ellátás terén — számos kollektív és egyé­ni munkavállalást tettek az anya­gok és a szükséges félkészáruk időelőtti biztosítására, hogy hajó­építőink teljesíthessék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára tett felajánlá­saikat. Szénássi J., Komárom Gyönyörű a kiállítás, de... ÍSS^' Í Í v '"áií-íŕ :Žíf ÍV ( Sprr MOmk&m 'k ^ iillÉstó A kassai kerület répatermelői már 100.33 százalékra teljesítették a cu­korrépa begyűjtési tervet. Vállalták, hogy terven felül még 15 százalékkal túllépik a cukorrépa begyűjtési tervet. Már eddig közel 5 százalékát teljesí­tették a vállalásuknak. Elsősorban a szövetkezetesített járások, mint pél­dául a szepsi; veszik ki a részüket ebből a munkából. A szepsi járásban 136, a királyhelmeciben 128, a rozs­nyóiban 175 és a rőceiben 144 száza­lékra teljesítették a cukorrépabegyűj­tés tervét. Lemaradoznak a trebišovi, gálszécsi és kassai járások, ahol a magángazdálkodók előírt beadásuk­nak csak a felét teljesítették. Zelenák Mihály, Trebišov Üvegiparunk világhírű. A kiállításon bemutatott termékek megnyerték a lá­togatók tetszését. Már több mint egy hete a dolgozók ezrei keresik fel naponta a bratislavai Kultúra és Pihenés parkjában rendezett Ma a holnapról kiállítást. Nyolc nap alatt harminchatezren tekintették meg a közszükségleti ipar több mint száz üzemének kiállított gyártmányait. A látogatók kivétel nélkül elragadta­tással beszélnek a kiállításról. — Gyönyörű a kiállítás, de... — hangzik itt is, ott is a látogatók ajká­ról. S felteszik a kérdést: — A kiállí­tott textil-, ruha-, cipő-gyártmányok, lakásberendezések, üdülőházak stb., ezek az 1958-ra ígért gyártmányok va­lóban eljutnak-e a fogyasztókhoz? S amikor megelégedéssel hallják az igenlő választ, ki nem fogynak a ta­nácsadásból, javaslatból. — Ez így vol­na szebb, az úgy lenne jobb... — mondogatják, tanácsolják. Megállapít­hatjuk, hogy a kiállítás teljesíti külde­tését. Hiszen ez a célja. Ezért olyan értékesek a látogatók észrevételei. A kiállítás rendezőinek, a közszükségleti ipar s a kereskedelem dolgozóinak kétszeres örömet jelent az, amikor a látogatók tetszésüknek adnak kifejezést s ehhez nem felejtik el hoz­zátenni a „de" szócskát is. Ennek a „de" szócskának köszönhető, hogy egy hét alatt több mint ezerhatszáz észre­vételt, javaslatot gyűjtöttek össze a kiállításon. S ez annál is inkább értéke­sebb, mert a fogyasztók idejében mond­ják el észrevételeiket, amikor az üze­mek dolgozói azokat figyelembe vehe­tik még a szériagyártás megkezdése előtt. Ugyanez a kérdés áll fenn az „élómozgó" kiállításon, a divatbemuta­tókon is. A ruházati, cipészeti, bőrdísz­műgyártó üzemek ezen a bemutatókon csak azokat a termékeiket mutatják be, melyeket kizárólag a jövő évi piacra szántak. S a látogatók itt is elmondják, mi tetszik nekik s mi nem, miben kel­lene még javítani a gyártmányok kivi­telezését. Sok az elismerés, dicséret, sok az észrevétel. S a fogyasztókat a legjob­ban talán az utóbbi érdekli. Figyelem­be veszik-e javaslataikat? Meghallgat­ják-e valóban őket? Mi történik észre­vételeikkel? Ezzel a kérdéssel 'fordul­tam ing. Jozef Lukáš elvtárshoz, a kiállítás igazgatójához, a Közszükségleti Cikkek Megbízotti Hivatalának dolgo­zójához. — Az észrevételeket gyűjtjük — vá­laszolta Lukáš elvtárs. — A kiállítás ideje alatt nincs módunkban azokat feldolgozni, mert naponta száz és száz újabb kérésről, javaslatról szerzünk A kényelmes női pulóver a Tatrasvi Üzem gyártmánya. tudomást. A kiállítás befejezése utá szakma szerint szétosztjuk az észrevé teleket, eljuttatjuk azokat az illetéke üzemekbe azzal, hogy gyártmányaik mi nőségének növelése, az áruválaszté további bővítése érdekében hasznosít sák őket termelésükben. Ami pedig kereskedelem dolgozóit illeti, a kiállí táson állandóan jelen vannak a Keres kedelmi Megbízotti Hivatal dolgozó akik szintén figyelemmel kísérik a fo gyasztóknak a kereskedelmi hálózc munkájára vonatkozó észrevételeit.. A dolgozók észrevételei nem találna süket fülekre. Minden értékes, a ter melés javítására vonatkozó javaslatc figyelembe vesznek. Hiszen ez mind nyájunk célja. Az a cél vezérel bennün ket, hogy a legmesszebbmenően gon doskodjunk a dolgozók igényeinek ki elégítéséről. S a „Ma a hónapról" kiál litás hasznos segítőtárs ebben törekvésünkben. Petrőci Bálin ŰJ SZÖ 6 ti 1957. október 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom