Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-05 / 247. szám, csütörtök

Sas Andor: II.) yiíagijar múoelődési és problémák í^Comsiisky •F I elmerül a kérdés, milyen az alaposan művelt nemzet, mi­lyen tulajdonságokkal bír. Tizennyolc pontban foglalja össze a müveit nem­zet sajátságait és ezek között nagy­szerű megállapításokat találunk. Ál­landóan feltűnnek pompás képek a szellem kiművelésének és a föld meg­művelésének párhuzamosságáról. Vég­eredményben a kultúrát, a kultúra lényegét a természeti adottságokra fordított munkában találja, vagyis minden érték forrásának a munkát tekinti. Nincs helyünk arra, hogy Comenius fejtegetéseit minden részletükben kö­vessük, csak kiemelünk a nagyérdekű megállapítások sorából néhányat „Igazán művelt népnél, még a parasz­tokból is hiányzik a nyerseség, annyi­ra átjárja őket az erkölcsök finomabb kiműveltsége." „Vedd el az emberektől a lélek mű­veltségét, mehetnek legelni és hasuk elhízik, de lélekben lesoványodnak." „Az alaposan kiművelt nemzetek kö­rében nincsenek munkátlanul élő em­berek, robusztus koldusok, ilyeneket egyáltalán nem tűrnek." És amikor szóbakerülnek a könyvek, mint a művelődés eszközei, fölcsillan Comenius képekben gazdag stílusa, ami azt bizonyítja, mennyire benne él ő mondanivalójában, milyen mélyből tör ez elő nála. „A könyvek, értem ha jók, ha nagyon jók és bölcsen megírottak, a lelki tehetségeknek valósággal kö­szörűkövei, az ítélőképesség ráspolyai, a szemek számára szolgáló csillapító kenőcs, a bölcsesség tölcsérei, mások gondolkodásának és cselekvéseinek tükrei és a magunkénak irányítói." A munka mindenek fölött, a szó leg­szélesebb társadalmi értelmében — ez Comenius meggyőződése. „Ha a népből el akarod távolítani a tudatlan­ságot és a tétlen munkátlanságra va­ló hajlamot, gondoskodj arról, hogy mindenki (különösen a fiatalság az iskolában és az iskolán kívül) hasznos munkával foglalatoskodjék, hogy a nemzethez tartozó egész nép olyannak mutatkozzék, mint a méhkas vagy a hangyaboly. A méhek és a hangyák köztársaságában ném lehet naplopást látni." A Sárospatakon írott müvek között vannak szorosabban az -akkori időpont Iskolai viszonyaihoz kapcsolódók, ezek lehetnek műveléstörténeti szempont­ból érdekesek, de nem szőlnak jövő korszakokat is kötelező érvénnyel. Ta­núsítják azonban Comenius buzgóságát a neveléssel kapcsolatos részlet-fel­adatok és organizációs teendők terüle­tén. Például elkészítette, a jól veze­tett iskolának, amint azt szokásos volt mondani, a törvényeit, vagyis rendtar­tását, elkészítette a növendékeket kö­telező erkölcsi-viselkedési szabályok foglalatát és van tanulmánya, amely a hanyagság és a lustaság kiküszöbölé­sével foglalkozik. mlítettük a lelki tehetségek ki­műveléséről szóló előadást, amelynek nemcsak tartalma nagyérde­kű, hanem felépítése, szerkezete is mintaszerű. Ebben, valamint a bennün­ket közelebbről érdeklő búcsúbeszéd­ben, a bevezetés pontokba foglalja ezokat a problémákat, amelyekkel fog­lalkozik és amelyeket azután részle­tesen megvizsgál. így teszi fel a következő négy kér­dést: Mi a lelki tehetség és miben áll annak kiművelése? Mi teszi szüksé­gessé, mi követeli meg a lelki tehet­ségek kiművelését? Hogyan lehet az ilyen kultúrát valamely nemzet egé­szében szerencsés módon megteremte­ni? Miért alkalmas ez az időpont, ez a hely e kívánatos munkának kezde­ményezésére? A müveit emberek Comenius szerint örömüket lelik a szabad művészetekkel való foglalkozásban. (Szabad művésze­teknek "nevezték a középkortól kezdve az oktatás tárgyát képező különböző ismeretágakat). Igazán emberek az er­kölcsi fölfogásukban humánus művelt­s^gűek. „A barbárokat, vagy háborús durvaságuk teszi visszataszítóvá, vagy \ bestiális vadságuk kegyetlenné; úgy­hogy az emberi külső alakon kívül alig ismersz fel rajtuk valami emberhez tartozót." Comenius törhetetlen derűlátással bízik a nevelés és a kiművelés mun­kájának eredményében. Arra a kérdés­re, hogy lehetséges-e valamely nem­zetre kiterjeszteni a szellemi kultúrát és hogyan lehet ezt a célt különösen egy nem eléggé müveit nemzet köré­ben elérni, a következő választ kap­juk. „Nincs olyan szerencsétlen szán­* tóföld, amely kellően megművelve és bevetve ne hozna termést s épp így nincs olyan meddő lélek, amely szor­galmasan gondozva, ne fejlődnék. Nyolc eszköz megjelölése következik, ame­lyekkel ezt a célt el lehet érni. Ezek: 1. Az anyaiskola, a születéstől az isko­lába járásig. Mivel ez a fogalom Sáros­patakon kétségtelenül nóvum volt, Comenius megemlíti, hogy tizennyolc év előtt németül és lengyelül könyvet adott ki „Az anyaiskoláról szóló tájé­koztatás" címmel; 2. A pedagógusok tevékenysége; 3. A nyilvános iskolák munkája: 4. Könyvek; 5. Érintkezés művelt emberekkel, tudósokkal; 6. Gyakorlati tevékenység; 7. A hatósá­gok támogatása; 8. Kedvező körülmé­nyek, amelyet az úristen jóindulatának nevez. Mindezek az eszközök alakítják az ember négy képességét: az elmét, melynek szerve az agy, az akaratot, ennek szerve a szfv, az akarások és el­határozások megvalósítását, ennek szerve a kéz és a beszédet, melynek szerve a nyelv. Régimódi pszichologizálás ez, leegy­szerűsített, de azért a lelki tevékeny­ség egész területét átfogja. I inden optimizmusa mellett is Co­menius arra utal, hogy a ki­művelés munkájának vannak nehézsé­gei, amit gátló tényezők okoznak s ezért elővigyázatosságot ajánl. Szerin­te tartani kell a rosszakaratúak gyű­lölködésétől, akik — ha mást nem tud­nak tenni — megpróbálják az újító igyekezetet leszólni és gyanúsítások ködével körülvenni, elburkolni. Pataki beszédeiben Komenský test­véri kapcsolatba foglalja a magyar népet a saját népével és általában a szomszédos szláv népekkel, holott a régi osztrák uralkodó hatalom ezt a kapcsolatot nem kívánta, mivel fönn­maradását az „oszd meg és uralkodj" elv érvényesülése biztosította. „Figyeljetek, kérve kérlek titeket, népeim és rokonaim: magyarok, mor­vák, csehek, lengyelek és szlávok!" — Ezt a csoportos megszólítást találjuk nála és ha külön magát a magyar né­pet és ennek országát említi, leg­gyakrabban a „szeretett" jelző oda­kapcsolásával teszi. íme néhány példa. „Reménykedés tölt el felőletek, sze­retett magyarok, mivel a jelesebb iro­dalom iránti nagy szomjúságot vettem észre nálatok." Mint a bátor igazmondás embere Comenius ki meri mondani: „Az igazat megvallva, hálunk magyaroknál és morváknál, szóval az én népemnél és a ti népeteknél ez ideig mennyire elég­telen a kultúra. Ezért Európa művel­tebb nemzetei között semmiképp sem tűntünk föl a szellem különleges ra­gyogásával, hanem ködös csillagok­ként szerepeltünk." De meg van győ­ződve arról, hogy ha az emberek az ésszerűség által vezettetik magukat, még a legelmaradottabb nemzet is szert tehet teljes és átfogó kultúrára. És hogy megszilárdítsa a kultúra építésének bizonyosságát és lendületét, ezt jelenti ki: „Ha ti, én húnjaim, ki tudjátok használni szellemi képessé­geiteket, bölcsesség dolgában Európa semelyik népe mögött nem maradtok vissza." A „húnjaim" megszólítással nem kicsinylést, hanem közelséget akar kifejezni ahhoz a környezethez, amelyben dolgozott. Nemcsak az általa elfogadott hun­magyar rokonságra céloz ezzel, hanem arra is, hogy ő magát Sárospatakon „Hunnobrodensis Moravusnak" nevezi, vagyis Húnbródból származó morvá­nak. Szülőhelyét, a Morvaország keleti határán fek-'ő Uherský Brodot, (Ma­gyar Bród), ennek nevét Hunnobrod formájában emlegeti, mintha az ő szár­mazásának valami kapcsolata lenne a húnokkal. Másutt ismét visszatér a szokásos kísérő jelző: „Csak ne tágíts feltett szándékodtól, elhatározásodtól, szeretett magyar nemzet! Képes leszel magadat mindenestül műveltté tenni, ha nem vonakodsz megragadni az egyeternes kultúra megteremtését szolgáló megemlített nyolc eszközt." ár Comenius tiltakozik az ellen, hogy szónoki fordulatokkal akarna hatást elérni, lehetetlen föl nem ismernünk nála a szó legvonzóbb értelmében vett szónoki hevet és emelkedettséget: „Nem retorikus cél­lal beszélek, ó szeretett szomszédok, hanem azért, hogy felismerjétek a magatok javait és ösztönözzelek ben­neteket gondot fordítani, ügyelni mindarra, ami nálatok hiányzik. Nem meghallgatás végett, a fül számára be­szélek, hanem a lelkeknek akarok ösz­tönzést adni. Kérlek benneteket, mu­tassatok rá, hogy országotok földjén nemcsak tengernyi síkságok vannak, ahol mocsarak vize poshad, hanem vannak nálatok hegyek és élő vízben gazdag források, amelyek a tájak ön­tözését lehetővé teszik. Mutassatok rá, kérlek, hogy nemcsak vízerekkel, ha­nem a szellem vénáival is rendelkez­tek. Mutassatok rá, hogy nemcsak a föld mélyében vannak nálatok arany­társadalmi művében bányák, hanem kebletekben hordoz­zátok a bölcsesség aranybányáit. És ha a szittyákhoz valami folt tapad, merjétek azt férfias bátorsággal ti le­mosni, hogy végül ne hiányozzék ná­latok az a bizonyos kulturális ragyo­gás." Amikor Comenius Patakon átvette az iskola irányítását, kérte, hogy nhel­lé adjanak három scholarchát, iskola­ügyi tanácsost, akik mintegy kura­tóriumként segítségére lesznek, hogy javaslatait a gyakorlatban még tudja valósítani. Ez a három befolyásos tá­mogató Klobusiczky András jószág­igazgató, a Rákóczyak egyik legtekin­télyesebb belső tanácsosa, Veréczi Fe­renc sárospataki vezető lelkész, nagy­hírű egyházi szónok és Tolnai János, iskolaigazgató. Az utóbbi járt Angliá­ban és kapcsolatai voltak Comenius ottani barátaival. Tolnainak jelentős szerepe volt Comenius rábeszélésében, hogy jöjjön Patakra. Ehhez a három férfiúhoz előterjesz­tést intézett az iskolaszervezés kere­tében felmerülő akadályokról és azok megsžtintetésének módjáról. Az 1657­es amszterdami kiadásban olvasható ez az előterjesztés s benne ragaszko­dik Comenius ahhoz az elvhez, hogy minden teendőt a scholarchákkal kol­lektív módon meg kell tanácskoznia és minden cselekvést rendeletekbe fog­lalva meg kell tervezni. Mindazt, ami az iskola reformjával kapcsolatos: a célt, az eszközöket és az eszközök alkalmazásának módját a három tagú bizottság eié készül terjeszteni s amit azok jóváhagynak, azt ők jegyezzék föl agendás könyveikbe, továbbá fek­tessenek fel a határozatokról szóló dekrétumos könyvet, amelyből min­denki megismerheti, mi a tennivalója és a kötelessége. Comenius nehezményezi, (ODO III. 67. 1.) hogy a scholarchák halasztgatták a tennivalók határozatbafoglalását s a kért Liber actorum et agendorum (Végzések és tennivalók könyve) fel­fektetését. O mindamellett úgy cselek­szik, mint az orvosok, akik bár nehéz bajt állapítanak meg, kísérletet tesz­nek különböző gyógyszerekkel, hngy ez a mesterség becsületére szolgáljon. „Nos, mit tegyünk? Találtattak a magyaroknál akadályok az adott jó ta­nácsokkal szemben? Találta:tak, mmt másutt is. Eltávolították azoka-. végre náluk? Másutt is el lehetett távolítani. Használni fog a magyaroknak, hogy végül felismerték betegségeiket? Használni fog, amint egyebütt is meg­történt." (ODO III. 68. 1.) Az okfej­tést itt is három részre tagolja: 1. Megmagyarázza milyen kényszerítő körülmények tették szükségessé az iskola megreformálását. 2. Megmutat­ja a reform keresztülvitelének eszkö­zeit és végül 3. Ismerteti az eszközök alWmazásának módját. fr akinek vezérigéje volt, f hogy tartózkodni kel! az eről­tetéstől és minden fokozatosan, ön­kéntesen történjék, kijelenti: „Java­solni fogom, hogy semmit ne végez­zünk rohanvást, hanem mindent lassan; semmit vaktában, ellenben mindent megfontolva, semmit szelesen és hiábavalóan, hanem mindent alaposan és úgy, hogy a gyakorlatban maradan­dó hatásúak legyenek." Ilyen fokoza­tosság mellett bizton reméli, hogy idővel még Sárospatak utcáiról is el­tűnik a sár és. az utókor a szegényes kunyhók helyett fényes középületekkel szegélyezve fogja őket látni. Klasszi­kus tanulmányokon nevelődött gondol­kodásában felmerül a remény, hogy Latiumot a Tiberis mellől sikerül majd a Bodroghoz átvinni. Nehézségek persze adódtak már ma­gában a scholarchákkal való érintke­zésben is. Veréczi Ferenc pataki vezető lelkész a maga hajthatatlan konzer­vatizmusában az episzkopális egyhgz­kormányzat híve volt, ellenben Tolnai János, Angliában presbitériánu6okná! iskolázott fővel a puritán demokrácia elveit vallotta. És így megvolt a lehetőség arra, hogy amit az egyik helyeselt, az a másiknak felfogásába ütközött. Sőt az az eset is előfordult, hogy mindketten, bár más-más megokolás­sal, egyek voltak valamilyen terv el­lenzésében. így például, amikor Come­nius iskolai színjáték előadását terve­zi, eleinte Veréczi aggályoskodik, mi­vel eddigiicsak a> jezsuiták rendeztek is­koali színielőadásokat és egyébként is fölöslegesnek tart olyasmit, ami eddig nem volt gyakorlatban. Tolnai pedig, mikor arról volt szó, hogy valamilyen tanulságos bibliai példát dramatizál­nak, szigorú puritán felfogásával pro­fanálásnak tartotta az ilyesmit. (Folytatása következik.) SSSilxíkiít -,'i Orvos a ház Nan (Doktor v dome) Ralph Thomas orvos­filmsorozatának kedves alakja az Orvos a ház­ban c. filmben fiatal medikusként bemutat­kozó Simon Sparrow (Dirk Bogard). Ő visz kissé életet a régi vi­lág jellegzetes „örök diákjainak", tespedt, mihaszna életét élö or­vostanhallgatói körébe, egy egyetemi városban. Thomas filmje bemutat­ja a régi szép diákszo­kásokat, diákszolidari­tást stb., de ugyanak­kor, ha burkoltan is, azt a társadalmat tá­madja, mely egyeseknek lehetővé teszi a he­nyélést a főiskolán, mások, tehetségesek és tanulni akarók számára viszont lehetetlenné te­szi vágyaik elérését csak azért, mert nem bírják anyagiakkal. Ez a Simon Sparrow, no­ha ő is beleilleszkedik kollégiái víg életébe, fáradhatatlan energiájá • val magával ragadja társait, akik sokat késve, de mégis befut­nak a révbe orvosi ok­levéllel a kezükben. A film kacagtató, hu­moros, de kissé foghí­jas szatirikus társada­lombírálat. Švejk, a derék katona A Karlovy Vary-i X. filmfesztiválról írt be­számolónkban már részletesen elemeztük Svejk, a derék katona című filmünket, amely­nek egyik jelenetét áb­rázolja képünk. A filmet jelenleg köztársaságunk számos városában játsszák és a közönség igen meleg rokonszenvvel fogadja a H a sek halhatatlan müve álapján készült cseh filmet. A közönségnek nagyon tetszik a Svejk szerepét játszó Hrušin­ský alakítása. Koldusdiák (Mazúrka lás'cy) A DEFA Millöcker operqüjét vitte színes filmre;' részben átdol­gozva. A gazdag kosz­tümök, a vidám jelene­tek, s a kitűnő színé­szek ellenére sem fejezi ki azonban azt, ami Millöcker ,operettjének legfőbb mondanivalója. A konfliktus kidomborí­tása helyett ügyesen megrendezett visszás, komikus helyzeteket te­remt, melyekben kigú­nyolja a pöffeszkedő szász nemzetiséget, de. az operettben azt, ami drámai, elkeni. Sikerét a szép muzsikának és szórakoztató jellegének köszönheti. '-•Miň, • ifiiríL.- :ifL» s. ^ jLritii**, I A hindu nyelv lesz India hivata­los nyelve. A hivatalos nyelvbizott­ság Űj-Delhiben kiadott jelentésében a hindu nyelvet javasolta India hiva­talos nyelvének az angol helyett. Hozzáfűzte azonban, hogy az angol nyelvet nem fogják elvetni. Herbert von Karajan, a bécsi Ál­lami Operaház főzeneigazgatója beje­lentette, hogy a milánói Scaia tánc­együttese novemberben a bécsi Ope­raházban vendégszerepel. Az együt­tes előadja Manuel de Falla, „Három­szögletű kalap" című balettjét, amelyhez Pablo Picasso, a világhírű festőművész tervezte a díszleteket és a jelmezeket. Shawról mesélik, hogy mindig fel­bőszült, ha valamelyik rendező rö­vidíteni, vagy változtatni mert szín­darabjain. Egy londoni színház ren­dezője, aki Shaw egyik vígjátékának ősbemutatójára készült, a főpróba alkalmával a következő táviratot küldte az írónak: „Engedélyezze a rövidítéseket, különben a nézők le­késnek az utolsó vonatról. Hamarosan megérkezett' a válasz­távirat: „Megtiltok minden rövidítést. Változtassák meg. a menetrendet". Szovjet-Örményországban az ar­cheológusok a XI. századból származó elsüllyedt város romjait fedezték fel. Az ásatások rendkívül gazdag leletet hoztak felszínre: sok aranyat, gyön­gyöt, embercsont vázat és primitív használati eszközt. A „Karenyina Anna" új színes vál­tozatát akarja elkészíteni a jövő ta­vasszal az egyik francia filmgyár. A felvételeket azokon a helyeken for­gatják, ahová Tolsztoj a regény cse­lekményét helyezte, vagyis az egy­kori Szentpétervárott (Leningrádban), Moszkvában és Pokrovszkojeban, A filmrendező francia, két főszerep­lője pedig más nemzetiségű színész lesz. 400 nyelvtudós gyűlt össze a világ minden részéről Oslóban, hogy részt vegyenek a nyolcadik nemzetközi nyelvészkongresszuson. A kongresz­szuson bemutatták a legmodernebb elektronikus fordítógépeket. A ta­nácskozásokon hat kiváló szovjet professzor is részt vett és a legfon­tosabb nyelvészeti problémákról tar­tott előadást. Chaplin „Egy király New York­ban" című új filmjének szeptember­ben Londonban tartják bemutatóját. Az előadáson Chaplin is jelen lesz. Még egy kép a zselízi Országos Dal- és Táncünnepélyről. A martosi nép­művészeti tánccsoport fellépése. (Sugár G. felvétele) ŰJ SZÖ 7 & 1957. szeptember 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom