Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-05 / 247. szám, csütörtök

Sas Andor: II.) yiíagijar múoelődési és problémák í^Comsiisky •F I elmerül a kérdés, milyen az alaposan művelt nemzet, milyen tulajdonságokkal bír. Tizennyolc pontban foglalja össze a müveit nemzet sajátságait és ezek között nagyszerű megállapításokat találunk. Állandóan feltűnnek pompás képek a szellem kiművelésének és a föld megművelésének párhuzamosságáról. Végeredményben a kultúrát, a kultúra lényegét a természeti adottságokra fordított munkában találja, vagyis minden érték forrásának a munkát tekinti. Nincs helyünk arra, hogy Comenius fejtegetéseit minden részletükben kövessük, csak kiemelünk a nagyérdekű megállapítások sorából néhányat „Igazán művelt népnél, még a parasztokból is hiányzik a nyerseség, annyira átjárja őket az erkölcsök finomabb kiműveltsége." „Vedd el az emberektől a lélek műveltségét, mehetnek legelni és hasuk elhízik, de lélekben lesoványodnak." „Az alaposan kiművelt nemzetek körében nincsenek munkátlanul élő emberek, robusztus koldusok, ilyeneket egyáltalán nem tűrnek." És amikor szóbakerülnek a könyvek, mint a művelődés eszközei, fölcsillan Comenius képekben gazdag stílusa, ami azt bizonyítja, mennyire benne él ő mondanivalójában, milyen mélyből tör ez elő nála. „A könyvek, értem ha jók, ha nagyon jók és bölcsen megírottak, a lelki tehetségeknek valósággal köszörűkövei, az ítélőképesség ráspolyai, a szemek számára szolgáló csillapító kenőcs, a bölcsesség tölcsérei, mások gondolkodásának és cselekvéseinek tükrei és a magunkénak irányítói." A munka mindenek fölött, a szó legszélesebb társadalmi értelmében — ez Comenius meggyőződése. „Ha a népből el akarod távolítani a tudatlanságot és a tétlen munkátlanságra való hajlamot, gondoskodj arról, hogy mindenki (különösen a fiatalság az iskolában és az iskolán kívül) hasznos munkával foglalatoskodjék, hogy a nemzethez tartozó egész nép olyannak mutatkozzék, mint a méhkas vagy a hangyaboly. A méhek és a hangyák köztársaságában ném lehet naplopást látni." A Sárospatakon írott müvek között vannak szorosabban az -akkori időpont Iskolai viszonyaihoz kapcsolódók, ezek lehetnek műveléstörténeti szempontból érdekesek, de nem szőlnak jövő korszakokat is kötelező érvénnyel. Tanúsítják azonban Comenius buzgóságát a neveléssel kapcsolatos részlet-feladatok és organizációs teendők területén. Például elkészítette, a jól vezetett iskolának, amint azt szokásos volt mondani, a törvényeit, vagyis rendtartását, elkészítette a növendékeket kötelező erkölcsi-viselkedési szabályok foglalatát és van tanulmánya, amely a hanyagság és a lustaság kiküszöbölésével foglalkozik. mlítettük a lelki tehetségek kiműveléséről szóló előadást, amelynek nemcsak tartalma nagyérdekű, hanem felépítése, szerkezete is mintaszerű. Ebben, valamint a bennünket közelebbről érdeklő búcsúbeszédben, a bevezetés pontokba foglalja ezokat a problémákat, amelyekkel foglalkozik és amelyeket azután részletesen megvizsgál. így teszi fel a következő négy kérdést: Mi a lelki tehetség és miben áll annak kiművelése? Mi teszi szükségessé, mi követeli meg a lelki tehetségek kiművelését? Hogyan lehet az ilyen kultúrát valamely nemzet egészében szerencsés módon megteremteni? Miért alkalmas ez az időpont, ez a hely e kívánatos munkának kezdeményezésére? A müveit emberek Comenius szerint örömüket lelik a szabad művészetekkel való foglalkozásban. (Szabad művészeteknek "nevezték a középkortól kezdve az oktatás tárgyát képező különböző ismeretágakat). Igazán emberek az erkölcsi fölfogásukban humánus művelts^gűek. „A barbárokat, vagy háborús durvaságuk teszi visszataszítóvá, vagy \ bestiális vadságuk kegyetlenné; úgyhogy az emberi külső alakon kívül alig ismersz fel rajtuk valami emberhez tartozót." Comenius törhetetlen derűlátással bízik a nevelés és a kiművelés munkájának eredményében. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e valamely nemzetre kiterjeszteni a szellemi kultúrát és hogyan lehet ezt a célt különösen egy nem eléggé müveit nemzet körében elérni, a következő választ kapjuk. „Nincs olyan szerencsétlen szán* tóföld, amely kellően megművelve és bevetve ne hozna termést s épp így nincs olyan meddő lélek, amely szorgalmasan gondozva, ne fejlődnék. Nyolc eszköz megjelölése következik, amelyekkel ezt a célt el lehet érni. Ezek: 1. Az anyaiskola, a születéstől az iskolába járásig. Mivel ez a fogalom Sárospatakon kétségtelenül nóvum volt, Comenius megemlíti, hogy tizennyolc év előtt németül és lengyelül könyvet adott ki „Az anyaiskoláról szóló tájékoztatás" címmel; 2. A pedagógusok tevékenysége; 3. A nyilvános iskolák munkája: 4. Könyvek; 5. Érintkezés művelt emberekkel, tudósokkal; 6. Gyakorlati tevékenység; 7. A hatóságok támogatása; 8. Kedvező körülmények, amelyet az úristen jóindulatának nevez. Mindezek az eszközök alakítják az ember négy képességét: az elmét, melynek szerve az agy, az akaratot, ennek szerve a szfv, az akarások és elhatározások megvalósítását, ennek szerve a kéz és a beszédet, melynek szerve a nyelv. Régimódi pszichologizálás ez, leegyszerűsített, de azért a lelki tevékenység egész területét átfogja. I

inden optimizmusa mellett is Comenius arra utal, hogy a kiművelés munkájának vannak nehézségei, amit gátló tényezők okoznak s ezért elővigyázatosságot ajánl. Szerinte tartani kell a rosszakaratúak gyűlölködésétől, akik — ha mást nem tudnak tenni — megpróbálják az újító igyekezetet leszólni és gyanúsítások ködével körülvenni, elburkolni. Pataki beszédeiben Komenský testvéri kapcsolatba foglalja a magyar népet a saját népével és általában a szomszédos szláv népekkel, holott a régi osztrák uralkodó hatalom ezt a kapcsolatot nem kívánta, mivel fönnmaradását az „oszd meg és uralkodj" elv érvényesülése biztosította. „Figyeljetek, kérve kérlek titeket, népeim és rokonaim: magyarok, morvák, csehek, lengyelek és szlávok!" — Ezt a csoportos megszólítást találjuk nála és ha külön magát a magyar népet és ennek országát említi, leggyakrabban a „szeretett" jelző odakapcsolásával teszi. íme néhány példa. „Reménykedés tölt el felőletek, szeretett magyarok, mivel a jelesebb irodalom iránti nagy szomjúságot vettem észre nálatok." Mint a bátor igazmondás embere Comenius ki meri mondani: „Az igazat megvallva, hálunk magyaroknál és morváknál, szóval az én népemnél és a ti népeteknél ez ideig mennyire elégtelen a kultúra. Ezért Európa műveltebb nemzetei között semmiképp sem tűntünk föl a szellem különleges ragyogásával, hanem ködös csillagokként szerepeltünk." De meg van győződve arról, hogy ha az emberek az ésszerűség által vezettetik magukat, még a legelmaradottabb nemzet is szert tehet teljes és átfogó kultúrára. És hogy megszilárdítsa a kultúra építésének bizonyosságát és lendületét, ezt jelenti ki: „Ha ti, én húnjaim, ki tudjátok használni szellemi képességeiteket, bölcsesség dolgában Európa semelyik népe mögött nem maradtok vissza." A „húnjaim" megszólítással nem kicsinylést, hanem közelséget akar kifejezni ahhoz a környezethez, amelyben dolgozott. Nemcsak az általa elfogadott hunmagyar rokonságra céloz ezzel, hanem arra is, hogy ő magát Sárospatakon „Hunnobrodensis Moravusnak" nevezi, vagyis Húnbródból származó morvának. Szülőhelyét, a Morvaország keleti határán fek-'ő Uherský Brodot, (Magyar Bród), ennek nevét Hunnobrod formájában emlegeti, mintha az ő származásának valami kapcsolata lenne a húnokkal. Másutt ismét visszatér a szokásos kísérő jelző: „Csak ne tágíts feltett szándékodtól, elhatározásodtól, szeretett magyar nemzet! Képes leszel magadat mindenestül műveltté tenni, ha nem vonakodsz megragadni az egyeternes kultúra megteremtését szolgáló megemlített nyolc eszközt." ár Comenius tiltakozik az ellen, hogy szónoki fordulatokkal akarna hatást elérni, lehetetlen föl nem ismernünk nála a szó legvonzóbb értelmében vett szónoki hevet és emelkedettséget: „Nem retorikus céllal beszélek, ó szeretett szomszédok, hanem azért, hogy felismerjétek a magatok javait és ösztönözzelek benneteket gondot fordítani, ügyelni mindarra, ami nálatok hiányzik. Nem meghallgatás végett, a fül számára beszélek, hanem a lelkeknek akarok ösztönzést adni. Kérlek benneteket, mutassatok rá, hogy országotok földjén nemcsak tengernyi síkságok vannak, ahol mocsarak vize poshad, hanem vannak nálatok hegyek és élő vízben gazdag források, amelyek a tájak öntözését lehetővé teszik. Mutassatok rá, kérlek, hogy nemcsak vízerekkel, hanem a szellem vénáival is rendelkeztek. Mutassatok rá, hogy nemcsak a föld mélyében vannak nálatok aranytársadalmi művében bányák, hanem kebletekben hordozzátok a bölcsesség aranybányáit. És ha a szittyákhoz valami folt tapad, merjétek azt férfias bátorsággal ti lemosni, hogy végül ne hiányozzék nálatok az a bizonyos kulturális ragyogás." Amikor Comenius Patakon átvette az iskola irányítását, kérte, hogy nhellé adjanak három scholarchát, iskolaügyi tanácsost, akik mintegy kuratóriumként segítségére lesznek, hogy javaslatait a gyakorlatban még tudja valósítani. Ez a három befolyásos támogató Klobusiczky András jószágigazgató, a Rákóczyak egyik legtekintélyesebb belső tanácsosa, Veréczi Ferenc sárospataki vezető lelkész, nagyhírű egyházi szónok és Tolnai János, iskolaigazgató. Az utóbbi járt Angliában és kapcsolatai voltak Comenius ottani barátaival. Tolnainak jelentős szerepe volt Comenius rábeszélésében, hogy jöjjön Patakra. Ehhez a három férfiúhoz előterjesztést intézett az iskolaszervezés keretében felmerülő akadályokról és azok megsžtintetésének módjáról. Az 1657es amszterdami kiadásban olvasható ez az előterjesztés s benne ragaszkodik Comenius ahhoz az elvhez, hogy minden teendőt a scholarchákkal kollektív módon meg kell tanácskoznia és minden cselekvést rendeletekbe foglalva meg kell tervezni. Mindazt, ami az iskola reformjával kapcsolatos: a célt, az eszközöket és az eszközök alkalmazásának módját a három tagú bizottság eié készül terjeszteni s amit azok jóváhagynak, azt ők jegyezzék föl agendás könyveikbe, továbbá fektessenek fel a határozatokról szóló dekrétumos könyvet, amelyből mindenki megismerheti, mi a tennivalója és a kötelessége. Comenius nehezményezi, (ODO III. 67. 1.) hogy a scholarchák halasztgatták a tennivalók határozatbafoglalását s a kért Liber actorum et agendorum (Végzések és tennivalók könyve) felfektetését. O mindamellett úgy cselekszik, mint az orvosok, akik bár nehéz bajt állapítanak meg, kísérletet tesznek különböző gyógyszerekkel, hngy ez a mesterség becsületére szolgáljon. „Nos, mit tegyünk? Találtattak a magyaroknál akadályok az adott jó tanácsokkal szemben? Találta:tak, mmt másutt is. Eltávolították azoka-. végre náluk? Másutt is el lehetett távolítani. Használni fog a magyaroknak, hogy végül felismerték betegségeiket? Használni fog, amint egyebütt is megtörtént." (ODO III. 68. 1.) Az okfejtést itt is három részre tagolja: 1. Megmagyarázza milyen kényszerítő körülmények tették szükségessé az iskola megreformálását. 2. Megmutatja a reform keresztülvitelének eszközeit és végül 3. Ismerteti az eszközök alWmazásának módját. fr akinek vezérigéje volt, f hogy tartózkodni kel! az erőltetéstől és minden fokozatosan, önkéntesen történjék, kijelenti: „Javasolni fogom, hogy semmit ne végezzünk rohanvást, hanem mindent lassan; semmit vaktában, ellenben mindent megfontolva, semmit szelesen és hiábavalóan, hanem mindent alaposan és úgy, hogy a gyakorlatban maradandó hatásúak legyenek." Ilyen fokozatosság mellett bizton reméli, hogy idővel még Sárospatak utcáiról is eltűnik a sár és. az utókor a szegényes kunyhók helyett fényes középületekkel szegélyezve fogja őket látni. Klasszikus tanulmányokon nevelődött gondolkodásában felmerül a remény, hogy Latiumot a Tiberis mellől sikerül majd a Bodroghoz átvinni. Nehézségek persze adódtak már magában a scholarchákkal való érintkezésben is. Veréczi Ferenc pataki vezető lelkész a maga hajthatatlan konzervatizmusában az episzkopális egyhgzkormányzat híve volt, ellenben Tolnai János, Angliában presbitériánu6okná! iskolázott fővel a puritán demokrácia elveit vallotta. És így megvolt a lehetőség arra, hogy amit az egyik helyeselt, az a másiknak felfogásába ütközött. Sőt az az eset is előfordult, hogy mindketten, bár más-más megokolással, egyek voltak valamilyen terv ellenzésében. így például, amikor Comenius iskolai színjáték előadását tervezi, eleinte Veréczi aggályoskodik, mivel eddigiicsak a> jezsuiták rendeztek iskoali színielőadásokat és egyébként is fölöslegesnek tart olyasmit, ami eddig nem volt gyakorlatban. Tolnai pedig, mikor arról volt szó, hogy valamilyen tanulságos bibliai példát dramatizálnak, szigorú puritán felfogásával profanálásnak tartotta az ilyesmit. (Folytatása következik.) SSSilxíkiít -,'i Orvos a ház

Nan (Doktor v dome) Ralph Thomas orvosfilmsorozatának kedves alakja az Orvos a házban c. filmben fiatal medikusként bemutatkozó Simon Sparrow (Dirk Bogard). Ő visz kissé életet a régi világ jellegzetes „örök diákjainak", tespedt, mihaszna életét élö orvostanhallgatói körébe, egy egyetemi városban. Thomas filmje bemutatja a régi szép diákszokásokat, diákszolidaritást stb., de ugyanakkor, ha burkoltan is, azt a társadalmat támadja, mely egyeseknek lehetővé teszi a henyélést a főiskolán, mások, tehetségesek és tanulni akarók számára viszont lehetetlenné teszi vágyaik elérését csak azért, mert nem bírják anyagiakkal. Ez a Simon Sparrow, noha ő is beleilleszkedik kollégiái víg életébe, fáradhatatlan energiájá • val magával ragadja társait, akik sokat késve, de mégis befutnak a révbe orvosi oklevéllel a kezükben. A film kacagtató, humoros, de kissé foghíjas szatirikus társadalombírálat. Švejk, a derék katona A Karlovy Vary-i X. filmfesztiválról írt beszámolónkban már részletesen elemeztük Svejk, a derék katona című filmünket, amelynek egyik jelenetét ábrázolja képünk. A filmet jelenleg köztársaságunk számos városában játsszák és a közönség igen meleg rokonszenvvel fogadja a H a sek halhatatlan müve álapján készült cseh filmet. A közönségnek nagyon tetszik a Svejk szerepét játszó Hrušinský alakítása. Koldusdiák (Mazúrka lás'cy) A DEFA Millöcker operqüjét vitte színes filmre;' részben átdolgozva. A gazdag kosztümök, a vidám jelenetek, s a kitűnő színészek ellenére sem fejezi ki azonban azt, ami Millöcker ,operettjének legfőbb mondanivalója. A konfliktus kidomborítása helyett ügyesen megrendezett visszás, komikus helyzeteket teremt, melyekben kigúnyolja a pöffeszkedő szász nemzetiséget, de. az operettben azt, ami drámai, elkeni. Sikerét a szép muzsikának és szórakoztató jellegének köszönheti. '-•Miň, • ifiiríL.- :ifL» s. ^ jLritii**, I A hindu nyelv lesz India hivatalos nyelve. A hivatalos nyelvbizottság Űj-Delhiben kiadott jelentésében a hindu nyelvet javasolta India hivatalos nyelvének az angol helyett. Hozzáfűzte azonban, hogy az angol nyelvet nem fogják elvetni. Herbert von Karajan, a bécsi Állami Operaház főzeneigazgatója bejelentette, hogy a milánói Scaia táncegyüttese novemberben a bécsi Operaházban vendégszerepel. Az együttes előadja Manuel de Falla, „Háromszögletű kalap" című balettjét, amelyhez Pablo Picasso, a világhírű festőművész tervezte a díszleteket és a jelmezeket. Shawról mesélik, hogy mindig felbőszült, ha valamelyik rendező rövidíteni, vagy változtatni mert színdarabjain. Egy londoni színház rendezője, aki Shaw egyik vígjátékának ősbemutatójára készült, a főpróba alkalmával a következő táviratot küldte az írónak: „Engedélyezze a rövidítéseket, különben a nézők lekésnek az utolsó vonatról. Hamarosan megérkezett' a választávirat: „Megtiltok minden rövidítést. Változtassák meg. a menetrendet". Szovjet-Örményországban az archeológusok a XI. századból származó elsüllyedt város romjait fedezték fel. Az ásatások rendkívül gazdag leletet hoztak felszínre: sok aranyat, gyöngyöt, embercsont vázat és primitív használati eszközt. A „Karenyina Anna" új színes változatát akarja elkészíteni a jövő tavasszal az egyik francia filmgyár. A felvételeket azokon a helyeken forgatják, ahová Tolsztoj a regény cselekményét helyezte, vagyis az egykori Szentpétervárott (Leningrádban), Moszkvában és Pokrovszkojeban, A filmrendező francia, két főszereplője pedig más nemzetiségű színész lesz. 400 nyelvtudós gyűlt össze a világ minden részéről Oslóban, hogy részt vegyenek a nyolcadik nemzetközi nyelvészkongresszuson. A kongreszszuson bemutatták a legmodernebb elektronikus fordítógépeket. A tanácskozásokon hat kiváló szovjet professzor is részt vett és a legfontosabb nyelvészeti problémákról tartott előadást. Chaplin „Egy király New Yorkban" című új filmjének szeptemberben Londonban tartják bemutatóját. Az előadáson Chaplin is jelen lesz. Még egy kép a zselízi Országos Dal- és Táncünnepélyről. A martosi népművészeti tánccsoport fellépése. (Sugár G. felvétele) ŰJ SZÖ 7 & 1957. szeptember 5.