Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-29 / 271. szám, vasárnap

Á Csehszlovák Köztársaság parlamenti küldöttsége Szófiában Szófia (ČTK) — A Bolgár Népköztársaság Népgyűlése irodájának meghívására szeptember 27-én a délutáni órákban Anežka Hodinová-Spurná aszszonynak, a nemzetgyűlés alelnökének vezetésével Szófiába érkezett, a Csehszlovák Köztársasá" nemzetgyűlésének küldöttsége. A küldöttség tagjai dr. Dionysius Polanský, a nemzetgyűlés alelnöke, valamint a Nemzeti Front pártjainak képviselői. A csehszlovák parlamenti küldöttség üdvözlésére a szófiai repülőtéren megjelent I. Mihajlov, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának alelnöke, és mások. Jelen volt František Píšek, a Csehszlovák Köztársaság szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a nagykövetség tagjaival. Nyikolaj Georgi.iev, a Bolgár Népköztársaság Népgyűlése irodájának alelnöke üdvözlő beszédében a többi között a következőket mondotta: „Meg vagyunk győződve arról, hogy a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése küldöttségének látogatása kétségkívül hozzájárul a két testvéri ország nemzeteinek további közeledéséhez, egymás kölcsönös megismeréséhez, barátságuk és ecmüttműködésük elmélyítéséhez és ezzel a nemzetek közötti béke megszilárdításához. Ünnepi est Pekingben/ a csehszlovák küldöttség tiszteletére Peking (ČTK) — Szeptember 27-én az esti órákban Liu Sao-csi, a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlése állandó bizottságának elnöke fogadta Csehszlovákia parlamenti küldöttségét éb Prága Központi Nemzeti Bizottságának küldöttségét. Liu Sao-csi a fogadás után díszvacsorát adott a csehszlovák küldöttség tagjainak tiszteletére. A vacsorán Liu Sao-csi, az állandó bizottság elnöke és Zdenék Fierlinger, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöke pohárköszöntöt mondottak. Csou En-laj a kínai-magyar kapcsolatok fejlesztésérő! Peking (ČTK) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és külügyminisztere a Kínai Népköztársaságban hivatalos baráti látogatáson tartózkodó magyar kormányküldöttség tiszteletére rendezett ünnepélyes fogadáson szeptember 27-én beszédet mondott. Csou En-laj a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséről szóló beszédében emlékeztetett az ez év januárjában Magyarországon tett látogatására. Kijelenetette, hogy mély benyomást keltett benne a néptömegek harca forradalmi vívmányaik védelmére és a magyar nép útjában álló akadályok leküzdésére. „A kínai nép teljes mértékben támogatja az állam szuverenitását védelmező magyar népet és határozottan elutasítja az USA aljas beavatkozását Magyarország belügyeibe" — jelentette ki a továbbiakban Csou En-laj. Lenin Renddel tüntették ki Muhtar Auezov szovjet írót Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Muhtar Auezov szovjet írót a szovjet irodalom fejlesztése terén szerzett érdemeiért, 60. születésnapján a Lenin Renddel tüntette ki. t Muhtar Auezov ismert kazahsztáni író és tudós. A filológia doktora, a kazahsztáni egyetem professzora és a Kazahsztáni SZSZK Tudományos Akadémiájának rendes tagja. v További letartóztatások Algériában Párizs (ČTK) — A francia sajtó híreiből kitűnik, hogy Algériában megtorló intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti felszabadító mozgalom részvevői ellen. Szeptember 26-án közölték hogy az algériai dolgozók általános szövetségének több vezető funkcionáriusát letartóztatták. Algír és Bone városokban tömeges letartóztatások vannak folyamatban. A letartóztatások és házkutatások újabb hulláma, valamint további megtorló intézkedések arról tanúskodnak, hogy Bourges-Maunoury kormánya ha törik, ha szakad — legalább egy időre el akarja nyomni az algériai felszabadító mozgalmat éppen akkor, amikor az ENSZ közgyűlése az algériai kérdést tárgyalja, hogy a francia kormány számára a helyzet a lehető legkedvezőbb legyen. Az algériai gyarmati közigazgatás eljárása ugyancsak szorosan összefügg az úgynevezett algériai kerettörvény kormányjavaslatának megtárgyalásával a francia nemzetgyűlésben. Mesterkedések ez Odera-Neisse vonal körül 'A nyugatnémet választások előestéjén Adenauerék számára kellemetlen, sőt bizonyos mértékben váratlan esemény következett be. Belgrádban, mindjárt az első Gomulka-Tito találkozón mindkét jél kijelentette, hogy a jelenlegi német-lengyel határt, az Odera-Neisse vonalat véglegesnek tartja. Ezt a kétoldali, egybehangzó álláspontot a lengyel-jugoszláv tárgyalásokról kiadott jelentés is megerősítette. Miért hatott zavarólag, sőt meglepetésként Nyugat-Németországban ez a hír? Ismeretes, hogy Adenauer — állítólag a Vatikán kezdeményezésére — már múlt év őszén lépéseket tett Lengyelország felé az Odera-Neisse határnak „békés úton", Lengyelországgal való megegyezés révén, értsd: a Szovjetunió terhére és kárára való „megoldása" céljából. A nyugatnémet külügyminiszter ekkor kijelentette, hogy „Nyugat-Németország sohasem fordul háborús eszközökhöz a jelenlegi határ megváltoztatására, viszont nem mond le az Oderán túli német területekről és reméli, hogy azokat az egyesített Németország békés úton visszaszerzi." Ugyanakkor utalták és hivatkoztak Titonak 1952-ből származó állítólagos nyilatkozatára, amelyben kétségbevonta volna a jelenlegi nyugati lengyel határ jogosságát. Ilyen körülmények között érthető, hogy a választási hadjárat közepette a nyugatnémet uralkodó körök számára kellemetlen volt a határozott belgrádi nyilatkozat. A legőszintébb az az első reakció volt, amelyet a nyilatkozat hírének másnapján a nyugatnémet nehézipar lapja, a Frankfurter Zeitung közölt. A lap igyekezett csökkenteni a belgrádi kijelentés jelentőségét, utalva arra, hogy az a tényeken mit sem változtat. Másnapra azonban már észbe kapott, illetve bizonyára „figyelmeztették" illetékes helyek, hogy a választások előestéjén hangosan tiltakozni kell a „német jogok mindennemű feladása ellen." Erre ez a lap is a többi reakciós orgánummal egyetemben megütötte a nagydobot irredenta és revánsiszta szellemben, ahogyan azt Adenauer pártjának választási érdekei megkövetelték. > Alig múltak el azonban a választások, mintha elvágták volna a nacionalista uszítást. Ellenkezőleg, az összes nyugati államokban hangok hallatszottak olyan irányban, hogy a nyugatnémet államnak nem lehet érdeke az Odera-vonal megváltoztatása, hiszen még a két német állam egyesülése is a jövő homályában vész el. Legjobb tehát elismerni a tényeket és „békés" úton keresni a megegyezést Lengyelországgal. Mi van ennek a feltžnô hangváltozásnak a hátterében? Maga Adenauer árulta el minap a titkot — természetesen már a választások után — amikor ismét kijelentette, hogy nem gondol háborús megoldásra, hanem arra, hogy előbb vagy utóbb Lengyelország is be fog lépni az európai közös piacba és akkor minden közbeeső határ, tehát a lengyel nyugati határ is lényegében elveszti jelentőségét. Tanulságos ez a kijelentés nagyon. Elárulja, mire spekulál a nyugat-európai nagytöke és nehézipar a ' Szovjetunió világos katonai fälényének korában. Elárulja azt, hogy a monopóliumok és hű segítő társuk, a Vatikán Lengyelország „békés áthatására" spekulálnak valamiféle „nemzeti kommunizmus" vagy hasonló maszlag révén, miután józanabb részük belátta, hogy a katonai út veszélyesebb és kétesebb, mint valaha. Persze ezekhez a mesterkedésekhez szava van a lengyel népnek is, annál is inkább, mert nem felejthette el azt a mérhetetlen szenvedést és véráldozatot, amit évszázadok folyamán a német terjeszkedési vágy okozott. Óvakodni fog „a békés áthatás" és a „nemzeti kommunizmus" minden mákonyától, mert tudja, hogy az nemzeti függetlenségének, elért szocialista vívmányainak elvesztését jelenti. (-e-c) A Szovjetunió népgazdaságfejlesztési ivlati tervének világvisszhangja Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának a népgazdaságfejlesztés távlati terve kidolgozásáról szóló határozata nagy visszhangot váltott ki a világ közvéleményében. Számos cikk foglalkozik világszerte a határozattal. A nemzetközi haladó közvélemény e fontos okmány közzétételét pozitívan fogadta. A Kansan Uutiset finn lap ezeket írja: „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének hosszabb időtartamra szóló tervezése összefügg az ország új természeti kincseinek fokozottabb mértékben való kihasználásával. A Szovjetunió hatalmas feladatot akar megoldani: A lehető legrövidebb időben elérni és túlszárnyalni a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső árutermelésben". A svéd sajtó is hangsúlyozza, hogy a tervezésben foganatosított új intézkedések hozzájárulnak majd a felkutatott nyersanyag és energetikai források jobb kihasználásához. A Ny Dag így Ír: „A Szovjetunió fokozza a Nyugattal való békés verseny ütemét". A burzsoá lapok legtöbbje szokás szerint elferdíteni igyekszik a dolgok valódi állását. Azt írják, hogy a távlati terv kidolgozására vonatkozó határozat a szovjet gazdasági életben mutatkozó bizonyos nehézségekről tanúskodik. Ilyen nézeteket hangoztat a francia Combat, a Les Echos, az angol Yorkshire Post, a Manchester Guardian és természetesen az USA sok lapja. Egyes józanabb New York-i megfigyelők azonban óva intenek az elhamarkodott következtetésektől és ajánlják, mellőzni kell azt a szokást, hogy „az óhajból valóságot kovácsoljanak". A párizsi Figaro a többi között így ír: „A jelenlegi hatodik ötéves terv fontos sikereket mutat fel. 1956-ban az ipari termelés az 1955. évihez viszonyítva csaknem 11 százalékkal emelkedett. A Daily Mail angol lap tényeket közöl a szovjet ipari termelés fellendüléséről és hangsúlyozza, hogy „veszélyes lenne a jelenlegi tervet kudarcnak tekinteni". Az ENSZ közgyűlésének egyheti munkája New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlése XII. ülésszakának második hetében folytatták az általános vitát, amelyben felszólalt Václav Dávid, Csehszlovákia külügyminisztere is. Munro, új-zélandi küldött a közgyűlés elnöke közölte, hogy a vitában 32 küldött vesz részt és hogy az általános vita befejezése október 7-re várható. A közgyűlés a többi között elutasította Indiának azon javaslatát, hogy Kína ENSZ-beli képviseletének kérdését tűzzék napirendre. Az elutasítás olyan szavazatarányban történt, amely az USA-ra viszonylagos kudarcot jelent. Az USA-nak sikerült az úgynevezett „magyar kérdés" napirendre tűzétése. A közgyűlés plénuma Dag Hammarskjöidöt további ötévi időtartamra egyhangúlag az ENSZ főtitkárává választotta. E héten kezdte meg működését a közgyűlés második és hatodik bizottsága. A harmadik bizottságban, amely megvitatja a nemzetközi gyermeksegélyalap jelentését, felszólalt Helena Leflerová képviselőnő, csehszlovák küldött és közölte, hogy Csehszlovákia a jövő évben az alapnak 250 000 koronát adományoz. A bizottság egyhangúlag jóváhagyta a nemzetközi gyermeksegélyalap jelentését és az alap eddigi tevékenységét megerősítő és az alap kibővítését ajánló határozati javaslatot fogadott el. A negyedik bizottság megkezdte Délnyugat-Afrika kérdésének vitáját. A második és ötödik bizottság megtárgyalta munkája szervezési kérdéseit A hatodik bizottság szeptember 27én megkezdte a nemzetközi jogi bizottságnak kilencedik ülésszakáról szőlő jelentése megtárgyalását. Szeptember 24-én a Biztonsági Tanács Pakisztán kérésére Kasmírról tárgyalt. A Tanács elhatározta, meghallgatja a Biztonsági Tanács által megbízott svéd megfigyelő jelentését. A román küldöttség szeptember 26-án sajtóértekezletet rendezett, amelyen a küldöttség képviselője a sajtó képviselőinek megvilágította ä balkáni egyezményről szóló tárgyalások eddigi lefolyását. Szeptember 27-én V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese sajtóértekezletet rendezett, amelyen rávilágított a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak megválasztása tárgyában elfoglalt szovjet álláspontra. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szilárdan támogatja Csehszlovákia jelölését, mert ez megfelel az igazságos területi képviseletre szóló londoni egyezménynek és egyegyúttal ez a jelölés elismerése azon érdemeknek, amelyeket Csehszlovákia népe szerzett a második világháború során a fasiszta támadók elleni harcban. A közgyűlés szeptember 27-1 ülése New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlésének szeptember 27-i délelőtti ülésén folytatták az általános vitát. A csaknem üres teremben Romulo, Fülöp-szigeti küldött beszélt. Beszéde hemzsegett a szokásos szovjet- és kom. munistaellenes rágalmaktól. Behar Stilla, az Albán Népköztársaság külügyminisztere, az általános vita további szónoka, beszédében megállapította, hogy a világ közvéleménye kedvezően fogadta a leszerelés terén Magyarország egyetért a balkáni államok értekezletére tett javaslattal Budapest (ČTK) — Gyáros László, a Magyar Népköztársaság külügyminisztériumi sajtóosztályának vezetője a szeptember 27-i sajtóértekezleten kijelentette, hogy Magyarország a Román Népköztársaság kormányának a balkáni államok értekezletének öszszehívására vonatkozó javaslatát teljes megértéssel és örömmel fogadta. „A román javaslat alkalmat nyújt arra, — mondotta Gyáros — hogy a balkáni államok területi tömörülése alapján megteremtsék a balkáni szilárd és tartós béke alapjait." A magyar disszidensek kérdésében kijelentette, hogy Nyugaton egyre több magyar látja helyzetének reménytelenségét és eredménytelenségét és visszatérésre .jelentkezik. Á magyar kormány az ellenforradalom alatt, vagy után Magyarországról eltávozott lakosait nem tekinti politikai szökevényeknek, mert főképp félrevezetett emberekről van szó. Ezek az emberek, bármikor büntetlenül visszatérhetnek. Gyáros László a továbbiakban viszszautasltotta a nyugati sajtónak a magyar államférfiak ellen elkövetett állítólagos merényletekre vonatkozó koholmányait, valamint a jogászok nemzetközi bizottságának a Magyar Népköztársaság elleni rágalmait. szükséges konkrét intézkedésekre vonatkozö szovjet javaslatokat. Az albán küldött javasolta a közgyűlésnek, foglalkozzon részletesen az atomsugárzás hatásainak kutatására irányuló csehszlovák javaslattal. U Thant burmai küldött megállapította, hogy az ENSZ közgyűlése ez idei ülésszakának középpontjában a leszerelésnek kell állania. Kijelentette, hogy bízik az ENSZ albizottságának további munkájában. Burma külpolitikája — mondotta — az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletének elveire. főképp a különböző gazdasági és politikai rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvére támaszkodik. A délutáni ülésen folytatott vitában Costarica Jemen és Törökország küldöttei szólaltak fel. Csamandi jemeni küldött a közgyűlést arra figyelmeztette, hogy NagyBritannia az utóbbi időben fokozta a jemeni terület, elleni támadásait. A küldött hozzáfűzte, hogy mind a Közép-Kelet problémáit, mind Algéria, Nyugat-Irlán és Ciprus kérdését a népek önrendelkezésének elve alapján kell megoldani. Eszin török küldött igyekezett igazolni a szíriai határon végrehajtott török csapatösszevonásokat. A török küldött beszéde után az ENSZ közgyűlésének ülését szeptemI ber 30-ra elnapolták. Hogyan folyik a Kínai Népköztársaságban a munkamódszer megjavításának mozgalma Peking (ČTK) — Kína Kommunista Pártjának kebelében a jobboldal ellen folyó sikeres harcokkal egyidejűleg fejlődik a munkamódszerek módosításáért megindult mozgalom. A mozgalom tömegvita formájában fokozatosan országos jellegűvé válik és magában foglalja a szocialista nevelésért indított harcot is. E tömegviták fő tartalmát a jobboldaliak elleni harc ideológiai elmélyítése, a burzsoázia tagjainak és a hozzátartozó értelmiségnek szocialista átnevelése,- a munkamódszerek módosítása és a dolgozó nép minden rétegében a reakciós burzsoá gondolkodásmód hatásának kiküszöbölése képezi. A gyárakban, üzemekben és bányákban Kína egész területén vita-gyűléseken, vagy faliújságokon juttatják kifejezésére a munkások és alkalmazottak, a vállalatok vezető dolgozóinak és a pártfunkcionáriusoknak munkájával kapcsolatos véleményüket és megjegyzésüket a vállalat munkájáról és termeléséről. Főleg a faliújság kedveit és elterjedt formája a véleménynyilvánításnak. A munkások képekkel, cikkekkel vagy versekkel hívják fel a figyelmet az egyes fogyatékosságokra. A tiencsini 6. számú textilüzemben a munkások három nap alatt több mint ötezer ilyen hozzászólást közöltek a faliújságokon. E hatalmas mozgalom mérete oly nagy, hogy 40 pekingi vállalatban pl. a munkások és alkalmazottak több mint félmillió hozzászólása hangzott el, amelyekkel 15 ezer nagyobb és kisebb problémát oldottak meg. Vuhanban 152 üzemben indult meg ez a mozgalom, Tiencsinben pedig több mint 150 vállalatban folyik a vita. Sanghajban is több mint 500 üzem dolgozói kapcsolódtak be a mozgalomba. Hasonló a helyzet az összes többi üzemben is. Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke az elmúlt napokban ellátogatott a sanghaji üzemekbe, és érdeklődéssel szemlélte, olvasta a faliújságokat s megismerkedett a sanghaji munkások véleményével, megjegyzéseivel. Szeptember 26án 40 pekingi üzemben Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának többi vezető funkcionáriusai — köztük Liu Sao-csi, Csou En-laj, Csu Te, TenSiao-tin — és mások is megtekintették a faliújságokat. A vélemények túlnyomó része helyes és elősegíti a munka megjavítását több szakaszon. Az egyes helytelen, vagy nem pontos nézeteket megvitatják és fokozatosan megmagyarázzák, úgyhogy a vita a szocialista nevelés iskolájává válik. A munkások a vitában az új társadalmi rend előnyeiről beszélnek, értékelik a munkásosztály helyzetét, beszélnek felelősségéről, megvitatják a magán- és kollektív érdekek közötti kapcsolatokat, az életszínvonal emelése és a termelés közötti kapcsolatot, a szabadság és fegyelem, valamint a demokrácia és a centralizmus közötti összefüggést, a munkások és földművesek közötti kapcsolatot. Ugyanilyen élénken folyik a mozgalom Kína falvaiban is. Kvantun tartományban a vita már több mint 14 ezer termelőszövetkezetben folyik. Peking környékén a földműves családoknak 90 százaléka vesz részt a vitában és több mint 70 százalékuk már kifejezte ezzel kapcsolatos véleményét. A földművesek főleg a szövetkezetesítés és az egységes állami felvásárlás előnyeit hangsúlyozzák és rámutatnak egyesek helytelen nézetére. A szocialista nevelés, amelyben a földművesek a vita folyamán részesülnek, sok esetben azonnali eredményre, a munka megjavítására, a szövetkezetek meg! szilárdítására és fejlesztésére vezet. ÜJ SZÖ 605 -rr 1957. szeptember 16.