Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-03 / 245. szám, kedd

Ahol megvalósul a párt irányvonala Lehet gyorsan és olcsón is építeni étšzeres ünnepélyre készültek a napokban a Pozemné Stavby Banská Bystrica-i igazgatóságának és építészeti szakaszainak dolgozói. A fel­kelők városában levő üzemben már tizenharmadszor ünnepelték meg a di­cső Szlovák Nemzeti Felkelés évfordu­lóját, mely számukra egybeesett a má­sik nagy nappal, a kormány vörös zászlajának elnyerésével. Tavaly és ta senyében 125 százalékkal lettünk elsők. Emellett 5%-kot megtakarí­tottunk a béralapon. Munkásaink kö­zött jő visszhangra talált a munka­verseny, melyet több vopalon alkal­mazunk. Versenyezünk a munkaterme­lékenység, az akkumuláció tervének teljesítéséért, ezenkívül a munkások, a vezetők külön versenyben állanak az épületek határidő előtti befejezéséért. Az új Valaské látkípe, amelyet a Pozemné stavby épí­tett. tékben propagáljuk. A szocialista mun­kaverseny és az anyagi jutalmazás ter­mészetesen sietteti az épületek határ­idő előtti befejezését. Tavaly és tavalyelőtt az üzem párt­szervezete lényegtelen személyi dol­gokkal foglalkozott, figyelmen kívül hagyva a fő problémákat. Ez évben már teljes mértékben kihasználja az ellenőrzés jogát és főleg a kulcskér­valyelőtt még rájuk is vonatkozott Ezért külön jutalmat is tűztünk ki, Majling elvtárs beszámolójában el- s az elért eredményeket széles mér­hangzott bírálat. __ Sok volt a félkész ' > ----- , épület, magasan Ef, * „ túllépték a bérala­után'vonja az épü^ letek átadása ha­táridejének eltoló­dását. Ennek bizo­nyítéka az is, hogy az első félévben Szlovákiában a lakásépítés évi tervét csak 34,7 százalékra, az iskolák épí­tési tervét pedig 37,9 százalékra tel­jesítették. A Banská Bystrica-i Pozem­né Stavby dolgozói azonban már 14 hónapja kigyógyultak ebből a gyer­megbetegségből. Nem hiába tüntették ki őket a legmagasabb elismeréssel, a kormány vörös zászlajával, meg is ér­demelték, mert már csaknem másfél éve állandóan túlteljesítik a tervet és a munkatermelékenység is felfelé ível. Kiššik igazgató Äbel Štvorka fő­mérnökkel két évvel ezelőtt vették át a vállalat vezetését. Sok lenne fel­sorolni mindazokat a hathatós intéz­kedéseket, amelyekkel az üzem előre­tört. Elég, ha megemlítjük a mostani eredményeket. Az egész kerületben szétágazott építészeti üzem dolgozói az év elejétől máig a tervet 106,3 szá­zalékra, a munkatermelékenység ter­vét 105,5 százalékra, az akkumuláció tervét 159,4 százalékra teljesítették, míg az önköltség csökkentésével nagy összegeket takarítottak meg az üzem­nek. Csak az anyagokon 2 444 000 ko­rona értékű megtakarítást értek el. Kötelezettségvállalásukat — az első félévi tervnek hat nappal korábbi befejezését — még négy nappal lerö­vidítették. Ennek eredménye meg is látható, mert 231 lakásegység helyett 271 új lakásegységet adtak át hasz­nálatra. A terv magas túlteljesítése mellett is 336 köbméter épületfát, 35 568 darab téglát és 19 235 műszakot takarítottak meg. Anyagmegtakarítás­sal, a munka jobb megszervezésével, a szocialista munkaversennyel az első negyedévben 769 ezer, a második ne­gyedévben 1 850 000 koronát takarítot­tak meg. f 111 ogyan lehetséges az, hogy amíg 111 hazánk sok építkezési vállala­ta túllépi az önköltségi tervet, nem fejezi be határidőre az épületeket, ez az építkezési vállalat minden tekintet­ben példaadó. Erre a kérdésre Peter Števček, a vállalat főmérnökének he­lyettese válaszol. — Nálunk, építészeknél legfőbb probléma az anyagellátás. Ha nincs elegendő anyag, akkor lemaradunk a munkával. Ezért a CSKP KB februári plénumának határozata alapján igye­keztünk minél jobban kihasználni a helyi anyagforrásokat. Van itt a kö­zelben elég kavics-, homok- és kő­bánya, ahonnan sokkal olcsóbban ter­melünk anyagot az építéshez., mint az­előtt, amikor azt vasúton messziről szállítottuk az építkezés helyére. Az első félévben a helyi anyagforrásokból 9063 köbméter követ, 13 685 köbméter kavicsot, illetve homokot termeltünk, ami 351 ezer koronával olcsóbb, mint a messziről szállított anyag. Nagy kü­lönbség, ha egy köbméter kő 80 ko­rona helyett csak 40 koronába kerül. Így nem szorulunk rá sem a szál­lító- sem a termelő-vállalatra, mert mindezt magunk csináljuk. Több he­lyen nyitottunk kő- és kavicsbányát. Ez is meggyorsítja az építkezést. Az üzem igazgatósága hathatós segítséget nyújt az összes építkezési részlegek­nek az anyaggal, gépekkel való el­látásában és az új munkamódszerek bevezetésében. Števček elvtárs szavait Roman Jo­zefčík, az 1. sz. építkezési részleg ve­zetője egészíti ki. — Ebben a negyedévben a kilenc részleg közül a szocialista munkaver­senyben mi értük el a legjobb ered­ményt. A munkatermelékenység ver­Az előregyártott tömbökből gyorsabban halad az építkezés. dések megoldására irányítja tevékeny­ségét. A tömegpolitikai munka is lát­hatóan javul. Ha ezt jobban elemez­zük, rájövünl^ arra, hogy főleg a tö­megpolitikai munkának köszönhetjük az új munkamódszerek gyors elsajátí­tását, melyekkel az építkezés összes szakaszain szép eredményeket érünk el. Melyek ezek az új munkamódsze­rek? — 1 kérdem Jozefčík építésztől. — Július elsejétől vezettük be az új bérrendszert. A dolgozók ezért igyekeznek minden új módszert, mely növeli a munkatermelékenységet, tel­jes mértékben kihasználni. Nagyon fontos a munka megszervezése is. Pél.dául a nehéz gépeket 101 százalék­ra, a gépi vakolás tervét 116 százalék­ra teljesítettük és ezzel a gépek ki­használását az első negyedévhez vi­szonyítva 37 százalékkal növeltük. Az is fontos, hogy az új bérrendszer be­vezetése óta a csoportok nem tűrnek meg körükben henyélőt, abszentőrt, mert ez az egész csoport kárára len­ne. Ez segítette elő a megbízható, jól dolgozó csoportok megszervezését. De gyerünk megtekinteni a Smrečina fa­feldolgozó üzemet, ahol szintén a mi vállalatunk épít. Ott is egy új munka­módszert vezettünk be, melyet mi al­kalmaztunk először. gyár udvarától még rendezetlen út vezet az építkezés helyére. Magas beton- és deszkaoszlopok már messziről mutatják, hogy itt építke­zés folyik. A betonkeverők zúgása be­levegyül a brigádosok beszédjébe. Főiskolás brigádosok dolgoztak itt és Jozef Geljeň mester szerint nagyon jól. Szokatlan, hogy nem minden be­tonoszlopon látok deszkalapokat. És ez tulajdonképpen az új munkamód­szer, mely meggyorsítja az építkezést és a munka minősége is sokkal jobb. Deszkázás helyett bádoggal zsaluz­nak, pléhlapok közé öntik a betont, mely száradás után sima marad s így nem kell külön vakolni. Ez az új mód­szer rengeteg deszkaanyag megtaka­karítáíát jelenti, s emeilett gyorsabb, minősége jobb, tartósabb, jobban áll­ja az időjárás viszontagságait. A pléh­lemezeket számtalanszor fel lehet használni, míg a deszkát csak egyné­hányszor. £»új lakótelep helyén egy másik újítással is találkoztam. A bra­tislavai lakásépítkezésekhez viszonyít­va pl. újnak tűnt fel az, hogy B. By­stricán a Fortnička lakástelepülésen az épületekkel egyidejűleg rendezik az utcákat és az udvarokat is. Példát ve­hetnének erről a bratislavai lakásépí­tők, akik e téren sok hanyagságot kö­vettek el már. De a Fortnička építői­nek mégsem ez a legnagyobb érdeme. Itt is alkalmaznak t. i. új munkamód­szereket, ami az önköltség mutató­számán látszik meg a legjobban. Míg azelőtt Púchovról szállították a kész márványt a falak díszítésére, most ezt maguk csinálják. Márványkavics, be­ton és piros festék kell csak hozzá és az eredmény ugyanolyan, mint amikor a Siderit vállalat szállította az anya­got. Csakhogy az ára 50 százalékkal olcsóbb és — ami fontos — nincsenek ráutalva a szállító cégre. Ezen az épít­kezésen, ahol 284 lakás már készen áll, 60 lakásegységet kész blokkokból építettek, melyeket az üzem zvoleni részlege gyártott. A tömbökkel valő építési módszer nyáron és télen is egyformán alkalmazható, ezért ezt a módszert fokozatosan kiszélesítik. Ed­dig még csak 77 lakásegységet építet­tek fel téglatömbökből. Az ilyen épí­tésnél két és félszeres a munkaterme­lékenység, nagy lehetőségek nyílnak tehát a jövőre nézve és az üzem fő célja ezt a módszert mielőbb kiszéle­síteni. — Építkezéseink 70 százalékát laká­sok képezik. Ezenkívül mi építjük a Harmaneci Papírgyárat, egy új mun­kásszállodát, raktárakat, nyomdaépü­leteket, az üzem adminisztrációs épü­letét, tisztítót, stb., ahol ugyancsak szép eredményeket érünk el a mun­kaversenyben, mert ezeken az építke­zéseken is alkalmazzuk az előre gyár­tott tömböket. A lakásokat határidő előtt adjuk át. — Csak kiváló munkát végzünk — mondja az építés vezetője, majd folytatja: — Alkalmazunk egy új, külső vakolás nélküli módszert is, és­pedig úgy, hogy sima külső téglával rakjuk ki a falakat. A fal így jobban szigetel és nem kell külön vakolást végezni. Ezzel a módszerrel sok anya­got, munkát és időt takarítunk meg. Az építkezés is gyorsabban halad. Az említett módszert a Szovjetunió lakás­építőitől vettük át. Egyelőre csak négy épületnél alkalmaztuk, de mivel alkal­mazásával nagy hatékonyságot lehet elérni és külsőleg is szebb az épület, a jövőben ezt a módszert is kiszélesít­jük. e ha már az új munkamódsze­rekről beszélünk, meg kell emlí­teni magukat a munkásokat is, akik oly szívvel-lélekkel alkalmazzák az új munkamódszereket, akiknek kezenyo­mán tetszetős lakásegységek, iskolák, üzemek épülnek. Jozef Navrátil, Matej Beszélgetés Koday Ferenc segédvájárral — Ki nyerte meg önt az Ostrava­Karvina - i bányába ? — önként jelentkeztem. A Szenei Járási Nemzeti Bizottság tanácsának munkaerő-szakosztálya nehézségeket támasztott ugyan, kijelentve, hogy már nagyon öreg vagyok — 50 éves. A kivizsgáló orvos is kifogásolta ko­romat. Ez három évvel ezelőtt volt. Én azonban kitartottam amellett, hogy bányában vállalok munkát. Hiszen népgazdaságunknak szénre, sok szénre van szüksége, én pedig jobb életfel­tételeket, magasabb életszínvonalat akartam biztosítani családomnak. — Milyen volt a kezdet az új hi­vatásában? — Az első napok az ostravai Hor­ná Sucha-i Gottwald Elnök Bányában elég nehezek voltak. De hisz férfi vagyok mondtam és kitartottam. Részt vettem az elméleti oktatásban és keresetem 1900 korona körül volt, a napi 8 korona különélési és családi pótlékon kívül. Havonta 4,5 mázsa szénre van jogom. Már több mint három éve dolgozom ezen a munka­helyen és itt példás az együttműkö­dés. Megbecsüljük egyik a másikat, segítünk egymásnak. Szeretem ezt a hivatást, mert igazi férfi munka. — Mennyi fizetést kapnak a többi bányászok Horná Suchán? — A bányászok jól keresnek. Jo­zef Olles és Jozef Vavrek árvái dol­gozók kollektívái érik el a legjobb keresetet. Havonta 5—8 ezer korona a tiszta jövedelmük az egyes szor­galmas dolgozóknak. — Elégedett a családja? — Nagyon szeretem családomat és ezért határoztam el, hogy bányába megyek dolgozni. Családomnak maga­sabb életszínvonalat akarok biztosí­tani. A fiam már Ivánkán a gép- és traktorállomáson dolgozik, mint kar­bantartó. Három gyermekem van még otthon, Livia, Gyula, és Tibor. Csa­ládomat havonta egyszer 2—3 napra meglátogatom. Több más előnyön kí­vül ötheti fizetett szabadságra van jogom. Azt tanácsolom a szenei já­rásbeli férfiaknak, akiknek kedvük van a bányamunkára és akik tehetik, jöjjenek az Ostrava-Kavinai bányába dolgozni. Ez igazi férfimunka. Hiszen a járásban éppen elég olyan férfi van, aki dolgozhatna a bányában. Népgazdaságunknak sok szénre van szüksége. A kormány a fejlődő ipar­ra, építészetre és országos termeles­re való tekintettel célul tűzte ki, hogy az összes feladatok egyenletes telje­sítésével együtt a szénfejtés is foko­zódjék. Ezért az egyenletes tervteljesítes érdekében állandó munkakollektívákat kell létesíteni, melyek biztosítani fog­ják a jó munkaerkölcsöt is. Hiszem, hogy Koday bányász példája nyomán más brigádosok is jelentkeznek az ostrava-karvinai bányákba. Klapuch L„ Szene Törik a dohányt A nagygéresi „Győzelmes Október" szövetkezetben most törik a dohányt. A három csoport közül kitűnik id. Hám István csoportja. A hatvanhét éves Pista bácsi örül a szép termés­nek, mert sokkal jobb minőségű, és több dohány termett, mint tavaly. — A csoport dolgozóinak köszön­hetem, Gacs Istvánnénak, Gacs Ilo­nának, Gergely Istvánnénak meg a többieknek, hogy jól sikerült a do­hány, hogy a kilencven centis hosszú­ságot is elérte. Jesztrebi Zoltán, Nagygéres 41 mázsa búza hektáronként A nagykeszi szövetkezetben 22 hek­táron 41 mázsa búza termett hektá­ronként. A negykesziek 109,6 száza­lékra teljesítették beadásukat? 22 va­gon gabonát adtak be. Czita Béla, Nagykeszi Vándorló bazárok Czocialista kereskedelmünk min­^ dent elkövet, hogy a legfélre­esőbb falvak lakosai is beszerezhes­sék azokat a szükségleteket, melye­ket ezelőtt csupán a nagyvárosi üzletekben vásárolhattak meg. Szép példái ennek az akciónak a Bazár nem­zeti vállalat vándorüzletei, melyek nagy népszerűségnek örvendenek föld­műveseink körében. Három ilyen vándorló „bazár" árusít Szlovákia fal­vaiban, ezek legkorszerűbbjével talál­koztunk a minap a komáromi járás Csallóközaranyos nevű falujában. íme néhány szó róla: Hatalmas, autóbuszszerű jármű ez a mozgóüzlet, közepén fel- és lehajtható „üzletajtóval", az ajtón túl széles „pulttal", e mögött pedig százféle áru­val, vadonatúj cipőkkel, textilfélékkel, készruhákkal, mégpedig a szabványos kereskedelmi árnál 20—30 százalékkal olcsóbb árakkal. — Ne csodálkozzanak ezen — ma­gyarázza meg az olcsóbb áruk titkát vevőinek Jedlich József, a mozgó áruda vezetője, — pártiáru itt minden, szem­mel alig észrevehető kishibás áru. Meg is mutat egy 108 koronás gumicsizmát, mely azért kerül most mindössze 87 koronaba, mert egy fillérnyi nagyságú gumiforradás látszik a sarkán. Megvárjuk, míg delet üt az „üzlet" háta mögötti torony öreg órá­ja, (ez az időpont az, amikor megritkul kissé a főképp asszonyokból álló vevő­sereg) s megkérdezzük: Mennyi for­galmat érnek el egy-egy ilyen „vásár" alkalmával. A felelet szinte hihetetlen: húsz-harmincezer koronára is rúg a napi forgalom. — Leg többnyire azokat a kisebb fal­vakat, vagy tanyákat keressük fel, — magyarázza Kadek László elárusító, — ahol jóformán még üzletek sem igen vannak. Nagy örömet jelent vándor­boltunk megjelenése az ilyen helyisé­gek lakosainak. Tegnapelőtt például Bátbrkeszin voltunk, reggel hattól dél­előtt kilencig árusítottunk a bátor­keszi szövetkezeteseknek s 45 000 ko­rona forgalmat értünk el. Hiányos lenne e vándorüzletről nyúj­tott kis kép, ha meg nem emlékeznénk azokról a nehézségekről, melyeket a bolt dolgozóniak, Jedlich József üzlet­vezetőnek, Kadek László elárusítónak és Guta Imre kocsivezetönek úgyszól­ván naponta le kell győzniök. Ottalan utakon, esőben, sárban, három-négy falut is fel kell naponta keresniök, ren­geteg türelmet igényelnek a néha na­gyon is türelmetlen falusi vevők, s bi­zony hosszú hetekre le kell mondaniok az otthon kényelméről. Miért teszik hát, nem dolgozhatnának ők is valame­lyik kényelmes városi üzletben ? — Nem foglalkozás, hivatás nekünk a falujárás, — mondja az üzletvezető. Jó segíteni, jó szeretni az embert — teszi hozzá az elárusító és gépkocsi­vezető. Sok türelmetlen városi keres­kedő tanulhatna tőlük! N, J. A vakolás nélküli lakóépület szépen! mutat Jadlovský, Ondrej Kuriatko, Ján Šram- < ko, Pavol Valent betonozók, kőmüve- < sek, ácsok csoportjai bizonyították be. < hogy lehet határidő előtt is teljesíteni * a tervet, átadni az épületeket. Lehet* anyaggal, idővel takarékoskodni ott, J ahol jó a szervezés, ahol a párt Köz­f ponti Bizottsága irányvonalát — mely j irányadó kell, hogy legyen az építők J előtt —, pontosan betartják. Konkrét] példa erre a Banská Bystrica-i Pozem- ' né stavby építkezési vállalat dolgozói- : nak kollektívája, akik kezében már] másodszor leng a vörös zászló, az or­szágos versenyben kiérdemelt magas, elismerés. ^ Horváth Sándor Vígan folyik a vásár Csallúközaranyos főutcáján. ŰJ SZÖ 4 £ 195 7- szeptember 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom