Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-03 / 245. szám, kedd

A mezőgazdasági kiállítások a szocialista nagyüzemi gazdálkodás iskolái AGRONÓMUS LESZ A nyári hónapok alatt, amikor dolgozó parasztságunk a gabonatermés oetakarltasát szorgalmazta, nagy eredmények születtek a falu szocialista átépítésében is. Ez annyit jelent, hogy meglevő EFSZ-eink mellett további 1700 újonnan alakult szövetkezetben kezdhetik el közösen az őszi munkákat. Kis- és középparasztjaink nagy többsége azért választotta a közös gazdálkodást, mert saját szemével győződött meg a jól gazdálkodó szövetkezetek termelési eredményeiről és látta, hogy í gépek segítségével, a korszerű agrotechnika alkalmazásával sokkal nagyobb jövedelemre tehet szert. Most, az őszi hónapok beállta előtt, azoknak az egyénileg gazdálkodóknak, akik eddig még mindig nem döntötték el, hogyan tovább, széles lehetőségük nyílik megtekinteni a közös összefogás eredményeit a soron levő mezőgazdasági kiállításokon. Ezeken alkalmuk nyílik arra, hogy összehasonlítást tegyenek a kisparcellákon és a széles szövetkezeti táblákon elért terméseredmények között. Egyébként hazánkban a mezőgazdasági kiállításoknak régi és gazdag hagyományai vannak. Ma azonban, a falu gazdaságpolitikai és kulturális életének megváltozásával küldetésük egészen m$s. Ezek a kiállítások már a múlt években is a szocialista nagyüzemi termelés iskolái voltak, ahol a széles nyilvánosság közelebbről is megismerkedhetett a mezőgazdaságunk fejlesztésében elért sikereinkkel. Minden esetre a kiállítások vonzóiereje nemcsak sok esztendős hagyományaiban, hanem dolgozóink haladottságában, a közös munka jó eredményei után való érdeklődésében, a sikereket elért jő gazda büszkeségében nyilvánul meg. Nem csoda, ha azok a szövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodók, akik gazdaságunkban eddig nem értek el figyelemre méltó eredményeket, ugyancsak eljönnek a kiállításokra, hogy a kiállított termények- és tárgyak megtekintésével levonják a tanulságot és keressék azokat a lehetőségeket, melyek elősegítik gazdálkodásunk megjavítását és arra törekedjenek, hogy a következő évben ők is a példás termelők sorai közé kerülhessenek. Figyelemre méltó tényként kell elkönyvelnünk, hogy a kiállításokat már tavaly is — a mezőgazdasági dolgozókon kívül — az üzemek munkásai közül és a városokból is sokan megtekintették. Őket is érdekli, mi történik a faluban és hogy hol tartunk a mezőgazdaság fejlesztésében. És ez helyes! Ez a tény pedig azt is bizonyítja, hogy a város és az ipari munkásság jói értelmezi a lakosság életszínvonala emelésével szorosan összefüggő mezőgazdasági termelés kérdéseit, melynek további növeléséért a gyárakban, műhelyekben korszerű gépeket szerkesztenek és bocsátanak parasztságunk rendelkezésére. Hagyományos keretek között ez ideig a hlohoveci és a zselízi járásban rendezték mezőgazdasági kiállítást. Elmondhatjuk: igen szép sikerrel. A jelenlevők amellett, hogy tudomást szereztek az egyes növényfajták csúcshozamairól, megismerkedhettek azokkal az agrotechnikai módszerekkel is, melyek alkalmazása lehetővé tette a kiváló eredmények elérését. Ezenkívül több oldalú szak- és tudományos előadásokból — amelyeket ebből az alkalomból szerveznek meg — alkalmuk nyílik szakismereteik további elmélyítésére. Ezeken az aktívákon rendszerint kiváló gyakorlati- és szakll^uvauui - • —--- > A prešovi kerületben a szobránci járás vezet a gabonabegyujtésben - í IrfHfACňf TrA^A^t nfnnlÁr- > emberek adják át tapasztalataikat, ami az illetékes járási vagy kerület mezőgazdaságát nagymértékben fellendítheti a haladó módszerek érvényrejuttatása és tökéletesítése útján. A kiállítások ugyancsak jő alkalmat nyújtanak a kiváló eredményeket elért egyének, csoportok és a szocialista munkaverseny győzteseinek népszerűsítéséhez. A megrendezendő mezőgazdasági kiállítás alkalmából több helyen egyúttal aratóünnepélyt, szüreti mulatságot és egyéb kultúrmegnyilvánulásokat szerveznek. Ezek a hagyományos megnyilvánulások értékes társadalmi eseményt jelentenek és méltó ünnepei mezőgazdasági dolgozóinknak. Országszerte ez idén 100 járásban és négy kerületben folynak a mezőgazdasági kiállítások előkészületei. Éppen ezért nagy érdeklődés előzi meg a kiállítások ünnepélyes megnyitását, ahol a járás vagy a kerület mezőgazdasági dolgozói mellett az egész lakosság szemlét tart eddig elvégzett munkánk eredményei felett. Múít évi tapasztalataink azt mutatják, hogy ebből az alkalomból vidékről is igen sokan felutaznak a járási székhelyre, köztük nem egy egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt tekinti meg a kiállítást. Ha jól megszerveztük a kiállítást és sok kézzelfogható magas terméseredményt teszünk a nyilvánosság elé, úgy a még szövetkezeten kívül álló parasztság ismét meggyőződhet, saját szemével tekintheti meg, mennyi tartalék rejtőzik a mezőgazdasági termelés növelésére eddig megtett intézkedésekben. A soron levő kiállítások tehát legyenek a szövetkezeti mozgalom terjedésének további szószólói, a közös gazdálkodás előnyeinek népszerűsítői. —th— Az utóbbi évek folyamán keveset hallottuk emlegetni a szobránci járást. Ebben az évben azonban egyre több szó esik róla. Most ez érthető, hiszen nem minden járásban alakítottak alig egy félév alatt 11 szövetkezetet. Amióta a kommunisták a közigazgatási szervek dolgozóival állanak a kezdeményezés élén, egyre több és több eredmény születik. A szobránci járásban egy hónappal a határidő előtt sikeresen befejeztek a szénabeqyűjtést, sőt mi több. elsők voltak az eperjesi kerületben. Ez a siker további eredmények elérésére buzdította az illetékes dolgozókat. Célul tűzték ki az aratási, cséplési és begyűjtési munkák ugyanilyen gyors elvégzését is. A GTA dolgozói tökéletesen felkészültek e legfontosabb munkára és már július 8-án teljes ütemben megkezdték az aratást. Noha az esős időjárás sokban befolyásolta az aratást, mégis sikerült 8 nappal határidő előtt befejezniük. Ezt úgy érték el, hogy a járás üzemeinek dolgozói egyöntetűen kivették részüket az aratási munkákból. Nehéz feladat volt, hiszen mintegy 10 000 hektárról kellett a termést betakarítani. A jó munkaszervezés, a járás dolgozóinak egysége és a helyes agitációs munka meghozta a várt eredménvt. Rekord-termést értek el a szobránci járásban. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy csak a tavasszal 281 vagon műtrágyát használtak fel. Pl. a koňuši EFSZ hektáronként átlag 30 mázsa termést ért el árpából. Általában valamennyi EFSZ és pílami gazdaság 3—8 mázsával túlszárnyalta a tervezett hektárhozamot. így a GTA is elérte, hogy 100 százalékra teljesíthette tervét. A jól megszervezett aratás után ugyanolyan jól szervezték meg a cséplést is. Míg a kerület többi járásaiban a cséplőgépek alig érik el a napi 80— 90 mázsa cséplési átlagot, a szobránci járásban 100 mázsa esik minden cséplőgépre. Prislubsky Michal pl. 900 mm-es cséplőgépével naponta 130 mázsát csépelt. Természetes, hogy a jól megszervezett cséplés eredménye meglátszik a begyűjtésen is. A JNB tanácsa elfogadta a szomszédos michalovcei járás versenyfelhívását a begyűjtés mielőbbi teljesítésére. A versenyben minden dolgozó teljes odaadással küzd az elsőségért. Munkájuknak megvan a gyümölcse. Eddig a szobránci járás vezet, nemcsak a michalovcei járással szemben, hanem az egész kerületben. E hő 26-ig a michalovcei járás 68,1 százalékos begyűjtésével szemben 83,6 százalékot ért el. Az utóbbi napokban azonban a begyűjtés napi átlag 1 százalékkal alacsonyabb. mint a michalovcei járásban, vagyis csak 4,3 százalékos napi szaporulatot érnek el. Annál meglepőbb, hogy a vranovi járás kezd előre törni, s naponta 7 százalék a begyűjtési szaporulata. Munkához kell hát látni a szobránciaknak. ha elsők akarnak lenni a prešovi kerületben. A prešovi kerület augusztus 26-ig 50 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtést. Az eddigi eredmények eléréséhez hozzájárult az is, hogy a szocialista szektor már 2 hete befejezte a cséplést és a begyűjtést. Az állami birtokok például 35 vagon gabonát adtak be terven felül, melyből 15 vagon sörárpa. A szövetkezetek szintén kitettek magukért. A komáréci 482 mázsát, a tibavai 260-at, a parubai 192-t és az orechovai 130 mázsát adottv be terven felül. Az egyénileg gazdálkodók közül szintén sokan adnak be terven felül, szabad piaci áron. Például Kul'ka Mihály Gajdošról 13,80 mázsát, Janák Mihály Ostrovról, 6,98 mázsát és Blicha Mihály Jasenovról 15,35 mázsát adott terven felül. A begyűjtés sikeres megvalósításában eredményes munkát végeznek a HNB tagjai és a járási nemzeti bizottság dolgozói, akik naponta meglátogatják a dolgozókat és segítenek nekik. Ilyen felkészültséggel aztán megvan minden remény, hogy a kerületben sikerül megszerezniük az elsőséget és elsőnek jelenthetik a 100 százalékot. Tudósítónktól. Mire képes a szövetkezeti gazdálkodás Poruba. Hegyek között fekszik ez a falu. Szegénységben tengették életüket régen az ittlakók. A föld gyengén termett, sok panasz hangzott el a köves talajra, a gyenge termésre. Nem volt semmi remény arra, hogy a terméshozamot növeljék. A porubaiak gondolkodni kezdtek. Kezdjünk közös gazdálkodásba — mondták —, próbáljuk meg a gazdálkodás újabb formáit, alakítsunk szövetkezetet. Ügy is cselekedtek. S nem csalódtak. Ezt bizonyítják az idei terméshozamok is. 20 mázsa búzát arattak átlagosan egy hektárról. Ez az eredmény a tagságot is meglepte. Hiszen eddig abban a tudatban éltek, hogy a búza termesztése azon a vidéken nem kifizetődő. De most meggyőződtek róla, hogy a föld helyes megmunkálásával a közösben náluk is szép eredményeket érhetnek el. Már hetekkel ezelőtt teljesítették beadási kötelezettségüket a gabonaneműekből. A szövetkezet tagsága is átvette a munkaegységek arányában a nekik járó természetbeni jutalmat az év első feléért. Gabonaneműekből 12— 16 mázsa jutott egy-egy tagnak. (Tudósítónktól) A

Rimaszombat mellett levő Tamásfalva felé vezetett utam. A szövetkezet széles tábláin serényen folyt a munka, Forgatták, gyűjtötték, hordták a szénát. Kellemes illata elárasztotta a lankás tájat. Jó nagyot lélegzettem és élveztem a szünidőt. Közben leérettségizett növendékeimre gondoltam. Mostanában felvételezni járnak az egyetemre. Közeledő fogat zavarta meg gondolataimat. Jobban szemügyre vettem. Egy sárga lő gereblyéző gépet húzott. Ni, ni, mintha ismerős ülne rajta ... Szőke haját lobogtatja a szél. Közelebb érkezve mindketten boldogan mosolyogtunk egymásra. A kékszemű ifjú Földi Pista volt, a Füleki Tizenegyéves Középiskola nemrég érettségizett növendéke. Én voltam az osztályfőnöke. Vidáman ; szóltam hozzá: — Okosan teszed. A szellemi munka után felfrissülsz és egyúttal nagyon hasznos munkát végzel. — Szakmámba vág, — válaszolta derűsen, — a mezőgazdaságot választottam. Fel is vettek a Mezőgazdasági Főiskola agronómiai ágazatára Nyitrán. — Nehéz volt a felvételi? : — Kémiából és biológiából elég nehéz volt. E tantárgyból kérdeztek a ' legtöbbet. Szlovákul eleinte nehezen j ment, mert bár meglehetősen megtaI nultunk szlovákul, de gyakorlatunk [nincs... No, de majd belejövünk! Elnéztem Földi Istvánt, aki néhány héttel ezelőtt még középiskolás diák volt. Néztem, mily fürgén ugrik le az ülésről és engedi kicsit szabadjára a lovat, hisz úgy is uzsonnaidő van. Pihenés közben elmondja, hogy nagyon szereti a mezőgazdaságot. Különösen a lovakkal . szeret foglalkozni. Már gyermekkorában boldog volt, ha a lovat rábízták. Akkor még magángazdálkodást folytatott az apja, de önérzetesen hozzáteszi, szülei az elsők között léptek a szövetkezetbe. Végül megjegyzi, hogy minden szünidőben a mezőgazdaságban fog dolgozni. így akarja összekötni az elméletet a gyakorlattal. Különösen a takarmánynövényekre akar nagy gondot fordítani. Azt mondja, a helyes takarmányozás a sikeres állattenyésztés fő feltétele. — A szénatermés milyennek mutatkozik? — kérdem. — Az elmúlt esős napok kissé hátráltatták a betakarítást, de annál jobb lesz a sarjú — hallom a tapasztalt tagoktól ... Egyébként bőséges a termés. , Mosolyogva megállapítom, hogy jó agronómus lesz belőle. Ez a dicséret nyilván jól esik neki, mert utána arról a tervéről beszél, hogy mihelyt elvégzi az ötéves főiskolát, minden képességével oda fog hatni, hogy tudásával fellendítse a környék szövetkezeteit. És miközben tervéről beszél, belemarkol a lekaszált szénába és szakértőhöz méltóan így szól: — Ügy látom, ezt a részt fel kell forgatnom. Még nyirkos. A föld végén áll a forgatógép ... megyek, átfogom a lovat. Mielőtt elbúcsúzom tőle, megmondom neki, jól esik látnom, hogy oly serényen dolgozik a határban is, mint az iskolában tanult. — A főiskolán is meg fogom állni a helyemet — feleli önérzetesen. — Előre kell vinnünk a mezőgazdaságot. Mi fiatalok már kezdjük megérteni, hogy ezt csakis közös munkával lehet, örvendetes jelenség, hogy az idősebb nemzedék között is már sokan vannak, akik szívvel-lélekkel a közös gazdálkodás hívei. Földi István ezután lelkesen fiatalos fogásscl .szorította meg kezemet. Felpattant az ülésre és fogatával már szelte is az illatos levegőt. Még viszszakiáltott: — Örülök, hogy a 9. és 10. osztályból sokan mentek a szövetkezetekbe és az állami birtokokra önkéntes brigádmunkára. Aki ott dolgozik, belátja, hogy csakis közös, nagyüzemi gazdálkodás tarthatja az iramot a nemzetgazdaság többi előretörő ágazatával. rPovább haladtam utamon. Olyan volt a szövetkezet földje a lenyugvó nap arany sugaraiban, mint valami óriás hangyaboly. Mindenki tudása és legjobb belátása szerint végezte munkáját. Megnyugtatólag hatott, hogy volt tanítványom szőke feje még mindig látható volt az élen. Arra gondoltam, előre fiúk, előre fiatalság, ha így igyekeztek, ha így dolgoztok, boldog, békés jövőnket biztosítjátok. Lóska Lajos Jó termést ígérnek a répaföldek A hölvényi szövetkezeti tagok ajkán újabb kérdés vetődik fel — az őszi mezőgazdasági munkáteíeik Komftlygondolkodóba ejti őket a cukorrépa begyűjtése, amiből annyi termett, amenynyire nem is számítottak. Megállapításuk szerint több mint 300 mázsás termésre számítanak hektáronként. Tavaly elég silány termésük volt, hektáronként 134 mázsa cukorrépájuk termett. Ez idén rendesen előkészítették a talajt, gondosan elvégezték a növényápolást. A harminc hektár cukorrépát kombájnnal takarítják be. A szövetkezet .traktorosa 165 hektáron elvégezte a ta'rl'Óhántást és már az őszi repce alá i selőkészítette a talajt. A szövetkezetnek lesz elegendő takarmánya is, öt kaialba rakták lu— cernatermésüket és a silógödrök is megteltek. Még a kukoricakórót és a répafejeket is lesilózzák. Ezután remélhető, hogy a fejési átlag nem hét, de kilenc liter lesz. (Tudósítónktól) Kibővítik a dohánybeváltót Reggel hat órakor már javában forgott a betonkeverő gép az állami dohánybeváltó új épületszakasza előtt. Szorgos munkáskezekben szaporán lendül a lapát s Mišove kőművesmester irányításával szépen folyik a munka. Közelemben látván Misove mestert, megkérdeztem tőle, milyen értékű az építkezés ? — A több éves munka, a kőművesmunkát is beleszámítva, a vízvezetékkel együtt húszmillió koronát tesz ki. Hamarosan tető alá kerül. Itt lesz elhelyezve a transzformátor, az asztalos és lakatosműhely, a modern hídmérleg és az üzemi őrség szobája. A tömb folytatásaképpen további épületek épülnek majd. Ezekben a dolgozók kulturális igényeit kielégítő kultúrhelyiségek és a dohány feldolgozására szolgáló termek lesznek, ami által téli-nyári állandó munkát biztosítunk az eddiginél jóval több munkaerőnek. Réthy István, Rimaszombat Egyre több gabonát adnak be terven felül Noha a szepsi járásban már két hete teljesítették a gabonabegyűjtés tervét, a begyűjtés még mindig folyik. A terven felüli begyűjtésben különösen a szövetkezetek mutatnak jó példát. Mindez azt bizonyítja, hogy fölljeiken jók a hektárhozamok. Jók, mert ésszerűen gazdálkodnak, kihasználják a haladó agrotechnika által nyújtott lehetőségeket. A szepsi járásban a komoróci EFSZ 7, a szepsi EFSZ szintén 7, a csécsi EFSZ pedig 22 vagonnal adott be többet terven felül. A járásban öszszesen 92 vagonnal adtak be terven felül a szövetkezetek. UllLIEír A zselízi országos dal- és tánciinnepségen — a gyönyörű parkban, a vidáman hullámzó emberek sokaságában, a szövetkezeti sátrak szomszédságában, ahol hatalmas kondérokban és óriási tepsikben főzték, sütötték a kolbászokat, az ízletes, zamatos húsokat, a paprikást és hallevest, ami a dal- és tánc ünnepéhez elengedhetetlenül hozzátartozik — az emberek közt olyan meghitt légkör alakult ki, amely az otthon bensőségét árasztotta. Ezt a légkört a népdaltól zengő szabadtéri színpad lélekbemarkoló hatása elmélyítette és ünneppé avatta. Kisebb szünetekben olyan emberek verődtek össze, akik soha nem látták egymást és itt a dal, a tánc, és a tündöklő napfény közepette annyi bizalommal beszélgettek, mintha évek óta ismernék eggmást. így ismerkedtem meg az oroszkai Molnárral, egy tízhektáros gazdával, aki most e napokban lépett be a szövetkezetbe. Nem tudom, nem emlékszem, ki kezdett beszélni a szövetkezetről, de Molnár komoly magatartásán látni lehetett már az első pillanatban, hogy valahogy úgy áll az óriási fa árnyékában, mintha vadonatúj ruha és cipő lenne rajta, még nem szokta meg és kissé feszélyezi még a mozgásban. Nagyon komoly és majdnem ünnepélyes volt a hangja, amikor kiejtette azt a szót: szövetkezet. A múlt és jövő, a gond és öröm sűrűsödött e szó köré és érezhető volt, hogy sokat gondolkodott, sokat törte a fejét, amíg döntött, amíg elhatározta magát, hogy belép a szövetkezetbe. Nekem már a tényekről beszélt, arról, hogy noha eddig magángazda volt egy szem búzával, egy deka hússal nem tartozik az államnak. Idén is — ha nem tévedek — több mint 40 mázsa gabonát szolgáltatott be, a hús beadása is biztosítva van, mert nemcsak földjével lépeH be a szövetkezetbe, hanem állatait és gazdasági felszerelését is magával viszi a közösbe. Egyébként gondterhelten hozzátette, még nem tudja, hogy fogja a szövetkezet megoldani a lovak kérdését. Arról van ugyanis szó, hogy a szövetkezetnek legfeljebb 7—8 pár Iára van szüksége, most pedig, hogy az egész község lakossága a szövetkezeti gazdálkodást választotta, olyan helyzet alakult ki, hogy kb. 40 lova lesz a szövetkezetnek. Annyi lovat etetni pedig semmiesetre sem fizetődik ki, ha a szövetkezetnek nincs rájuk szüksége. Igen a lovak, de nemcsak a lovak járnak az eszében. Látni rajta, miközben hallgatja a nagymegyeri énekkar mozgalmi dalait, hogy a szövetkezetre, a szövetkezet tagságára gondol. Egyszerűen nem tud tőle szabadulni. Szívét, agyát a szövetkezet tartja fogva. Nyilván a mozgalmi dalok hatnak rá, mert ezt mondja: — Ha mindenki úgy együtt dolgozna, mint ahogy ezek itt énekelnek, jó lenne, de nálunk bizony nincs ez még így. Nálunk nemrégen be akarták szántani a bükkönyt, de mi egynéhányan nem engedtük. Pedig hát akkor még nem voltam szövetkezeti tag. Csakhogy parasztbecsületem nem engedte ... Ezért néhányan összeálltunk és három nap alatt kézikaszával learattuk és 84 mázsa bükkönymagot mentettünk meg a szövetkezetnek. — Nyilván már akkor tudta, hogy rövidesen tagja lesz a szövetkezetnek — jegyeztem meg tréfásan. — Tudtam, tudtam... — válaszolja gondterhelt mosollyal —, az igazi ok mégis az volt: a parasztbecsületem nem engedte, hogy a munka gyümölcse tönkremenjen. Ügy vélem és nagyon szeretném, ha ez a parasztbecsület vezetné tagságunkat a további munkában. Ha így lesz, akkor rövidesen kiváló szövetkezetünk lesz. Sz. B. TIT SZÖ 5 & 1957. szeptember 5. J