Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-20 / 262. szám, péntek

Az apátfalusi Poľana dolgozói a Nagy Október tiszteletére folyó verseny jegyében élnek Az apátfalusi „Poľana" textilüzem termékei mind belföldön, mind külföldön jól ismertek. Az üzemet 1953-ban a „Köztársasági Érdemrenddel" tüntette ki kormányunk annak elismeréséül, hogy ők voltak a kezdeményezői a forgó tőke meggyorsításának és a minőségi munka fokozásának abban az időben. Ez a kitüntetés azóta is egyre szebb eredmények elérésére serkenti az üzem dolgozóit. Jókora helyiségben vagyunk. Négy gép zúg itt szüntelenül: bontják-keverik a nyersanyagot, hogy aztán a fonoda gépeire kerüljön az anyag. Az itt dolgozók munkája sokban hasonlít a festő munkájához. A szövet ugyanis különböző színű nyersanyagokból tevődik össze és ezt itt alapozzák meg. Emellett persze arra is ügyelnek, hogy a tervezett minőséget pontosan betartsák. Az úgynevezett keveröhelyiségben főleg férfiak dolgoznak. Nincs ez így a fonodában, ahol csak elvétve találunk a gépek mellett férfiakat. Ügyes kezű nők végzik itt a fonál készítését. Köztük találjuk Sós Pált és Filonda Jánost. Mindketten az üzem régi munkásai. Gépeiket biztos kézzel irányítják, szemük egy pillanatra sem kerül le a pergő orsókról. Egy-egy gépen 460 orsó pereg. Közelebb lépünk hozzájuk. Elmondják, hogy a Nagy Október 40. évfordulója tiszteletére azt vállalták, hogy 110%-on felül termelnek. Állják szavukat. Schleicher István, a fonoda főmestere mondja ezt. Az ilyen dolgozók jó munkájával érte el a fonoda, hogy a múlt hónapban 130,2%-ra sikerült teljesíteniök feladataikat és a megengedett 35 kg helyett csupán 5 kg selejtet csináltak. A szövődé előkészítőjében Vass Gyuláné és Bálint Nelli gépei mellett állunk meg. Felvetőgépeken dolgoznak s feladataikat 120%-ra teljesítik. Pedig sokszor zavarólag hat munkájukra az, hogy a nyersanyagot rendszertelenül kapják. Igaz, most már javult a helyzet ezen a téren, de az év első hónapjaiban még így volt ez. Ktnyicky Erzsébet a szövődé egyik legjobb dolgozója. Már 19 éve dolgozik ebben az üzemben. Szakmájának igazi mesterévé küzdötte fel magát. Meg is látszik ez munkateljesítményén. Napi normáját soha sem teljesíti 130%-on alul. A szövődéi dolgozók munkája nagy figyelmet követel. Hamar megtörténik, hogy hiba csúszik a szövetbe még a legnagyobb figyelmesség mellett is. Hibásan pedig nem kerülhet a szövet a vevő kezébe. Ezért van az úgynevezett „tippelő" osztály, ahol gondos ellenőrzésen megy keresztül a szövet: itt az esetleges hibákat fehér vagy sárga krétával kijelölik és átadják a kivarró részleg dolgozóinak. A szürke és sötét színű szöveteken keressük-kutatjuk a hibákat a krétajelzések nyomán. Nehéz rájuk akadni, de a begyakorlott kivarrónők ezt azonnal' észreveszik és nyomban eltávolítják a hibákat. Leicher Istvánné, aki má.r hatodik éve végzi ezt a munkát, azt mondja, hogy ehhez jó szemre van szükség. Igen, így van ez. A szövet útja innen a nedves kikészítőbe és a fésülő-osztályba vezet, ahol az utolsó simításokat is elvégzik rajta, hogy a vásárló közönség jó minőségű textilanyagot kapjon. Az apá.tfalusi Poľana textilüzem dolgozói már hónapok óta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny jegyében élnek. 29. kollektív és Í53Ó egyéni vállalást tettek a nagy évforduló tiszteletére. A második negyedben vállalásaik értéke 61348 ikoronát tett ki és ezt több mint 100 000 korona értékben teljesítették. Ebben a sikerben jelentős szerepet játszott a dolgozók lelkes munkája. Jó ötletekkel. ésszerűsítésekkel nagyot lendítettek a tervteljesítésen. Augusztusban például a készáru gyártását 102,5%-ra teljesítette az üzem, az exporttervet is jelentősen túlszárnyalták. A különféle újításokról Kalómiár László tájékoztat bővebben. — Az év elejétől 76 újítást adtak be dolgoGépvakolás cementes malterrel A cementvakolás problémája a mérnöki és más nagyobb építkezéseken már hosszabb idő óta égető kérdést jelent építészetünkben. A gépi vakolást egyelőre közönséges homokos meszes malterrel végzik, míg a cementes malternél nem felelnek meg z általában hasznait vakológépek. ' Üj gépek kikísérletezése egyrészt költséges lenne, másrészt aránylag hoszszabb időt igényelne. A bratislavai technológiai és építészeti gépek kutató intézetének dolgozói terven felül foglalkoztak ezzel a problémával és megfelelő pótanyagok hozzákeverésével a cementes malter tulajdonságait úgy változtatták meg, hogy használhatják azt az összes vakológépeknél. A vakolást azután éppen, úgy, mint a rendes meszes homokos keveréknél, ráfecskendezéssel végzik. Az említett anyagok révén megjavul a yakolat vizhatlansága és szilárdsága is. A nyomás alatt történő vakolás következtében a vakolat jobban tapad az alaphoz mint a kézzel való vakolásnál. Ezek a hazai pótanyagok olcsók "és ipari módon előállíthatók. Ezzel az aránylag kisfokú gépesítéssel is csaknem egy negyedével csökkentették a vakolás idejét és egyúttal emelkedett a termelés gazdaságossága is. Az építő vállalatok most munkahelyeiken kezdik bevezetni ezt az új eljárást, amely költségcsökkentést, a munka meggyorsítását és minőségének megjavítását is jelenti. Ez a siker is a kísérleti kutatás és a termelés szoros együttműködésének eredménye. (L.) Szovjetunióból importált bútor a piacon Annak ellenére, hogy a hazai bútorgyárak teljes kapacitással dolgoznak, a nagyközönség igényeit nem győzik mindenkor kielégíteni. A belkereskedelem ezért külföldről, elsősorban a Szovjetunióból importál különleges bútort. Üjfajta, nálunk még ismeretlen típusú bútorok kerülnek most a piacra. Az elmúlt napokban különleges székek érkeztek a Szovjetunióból, amelyeket ágynak is lehet használni. Igen szépek, könnyűek, mindössze 5,5 kg a súlyuk és olcsók. Az ára 90 korona. Továbbá székeket 74 koronáért és egy asztalból és négy székből álló készletet 275 koronáért lehet vásárolni. Ez a készlet alumíniumból és különleges műanyagból készült és dísze lehet minden lakásnak. Az új bútorok még e hét folyamán kaphatók lesznek. A hazai bútorgyárak új típusú gyermekbútort gyártanak. Egy készlet egy asztalkából, székből és egy kis szekrényből áll. Az ára 400 korona. zóink — mondja a fiatal barna legény. — Ezekből 46-ot alkalmazunk s'ikeresen. Csupán Sámuel András újításával 39 070 koronát takarít meg üzemünk évente. Sámuel András egy ú.i hüvelyválogató-gépet szerkesztett. Ez a gép a fonáltartó hüvelyeket célszerűen helyezi el a ládákba s ezzel megkönnyíti, illetve meggyorsítja a szövődéi dolgozók munkáját. Egy jelentős újítást Zvara József munkakollektívája nyújtott be. Eszerint a gyapotköteleket szilonkötelekkel helyettesitik, melyeknek speciális összekötésük van. Ezzel 56 460 koronát takarítanak meg egy év alatt. Hosszan lehetne sorolni azokat az ötleteket-ésszerűsítéseket, amelyek mind kedvezően befolyásolják a textilüzem termelésének növelését, gazdaságosabbá tételét. Az újítások a múlt évben is 208 518 korona megtakarítást eredményeztek. Ebben az évben pedig több mint 300 000 korona megtakarítását teszik lehetővé. Még két dolog, amiről érdemes említést tenni. Az egyik: szívükön viselik a munkás-paraszt szövetség elmélyítését, a másik az itteni dolgozók kulturális-politikai fejlettsége. Ezek a dolgok összefüggnek a jó tervteljesítéssel, életszínvonalunk felfelé ívelésével. Az üzemnek eddig két olyan község felett volt védnöksége a losonci járásban, amelyekbei már voltak szövetkezeti gazdaságok. Ezen községek szövetkezeti tagjainak évről évre politikai és anyagi segítséget nyújtottak az új élet kitaposásában. Nemrégen Budiná község felett vállaltak védnökséget. Ebben a községben még a régi úton haladt a mezőgazdasági termelés. Segítettek nekik az aratásban-cséplésben, az üzem mozigépe is el-ellátogatott a faluba, no meg esztrádműsorokkal, politikai munkával kezdték ébresztgetni a fal'-.ban a közösségi szellemet. Fáradozásukat siker koronázta. Budiná községben születőben van az EFSZ. Az üzem dolgozói szeretik a jó könyveket. A pártsajtót is naponta nagy érdeklődéssel olvassák. Már nem a régi világ emberei ők s csak természetes, hegy igyekeznek bővíteni látókörüket, emelni politikai színvonalukat. Nem kevesebb mint 800-an fizetnek elő az Üj Szó és a Pravdára. S ez nem kis dolog! Szép, hasznos dolog ez! Csak így tovább! Farkas Kálmán. Mi a helyzet Pótoron ? Műszaki hírek • Repülő kaszálógép. A Duna deltájánál a nád 6 méter magasra is megnő. A nádat általában motorcsónakról kaszálták, mivel karton- és papírkészítésre használják, avagy az NDK-ban tartós, selymes fonalat készítenek belőle. A legsűrűbb nádasokban most új módszert honosítottak meg. Helikopterrel szálinak a víz fölé, amely a kerekeire szerelt hatalmas kaszával vágja a nádat. • A mikrolemez barázdái. A kiváló minőségű hangvisszaadást biztosító lassan játszó mikrolemezek egyre jobban elterjednek. A 78 fordulatú normállemezzel szemben, — ahol minden hangbarázda között pontosan ugyanakkora a távolság s így óriási terület marad a lemezen kihasználatlanul — a mikrobarázdás lemez titka éppen az, hogy (mivel a barázdatávolság a hangerősség függvénye) a pianorészeknél sűrűk a barázdák, a fortisszimó részeknél a légritkábbak. Vagyis a barázdatávolságot a hangerőnek megfelelően változtatják. A lassú 3311/3-os forgás és a finomabb, sűrűbb barázdák együttesen eredményezik azt, hogy a mikrolemez játszási ideje 5—6-szor akkora, mint az azonos átmérőjű normál lemezé. K. L. Nagy híre volt Pótornak éveken keresztül, nagy dicsőséget hirdetett esténként a bányák kapuja felett kigyúlt csillag. 1955 júliusától 1957 májusáig megszakítás nélkül túlteljesítette tervét Hájnak, Bukovecnek, Slatinkának sz ilmas bányásznépe. Csak az év mgj ától állt be fordulat. Amíg 1956-ban 112,7 százalékra rúgott a tervteljesítési átlag, amíg 1957 első negyedében ' 113,4-et mutatott a termelés — májustól rosszabb hírek szálldostak Pótor felől. Májusban 1,2 százalékkal, júniusban 2 százalékkal, júliusban 10 százalékkal maradtak el a terv mögött. Augusztusban sem volt jobb a helyzet. No, de hát elég-e tudomásul venni, hogy ezer tonnákkal kevesebb a szenünk ? — nem elég! Miért -e fordulat, ki ebben a hibás, merre a segítség? Nézzük, mi a baj, mit láttunk Pótoron... AZ ÖREG BÁNYÁSZ IGAZAT MOND Minden rosszban van valami jó, még abban is, hogy autóbuszaink kalauzai szinte rendszert csinálnak már abból, — hogy sohasem mondják be a megálló nevét. Az idegen, aki nem tudja, mikor kell leszállnia, természetesen restell minden megállónál a busz elején meglapuló jegykezelőhöz kiabálni, útitársait szólítgatja hát meg. így ismerkedtem meg magam is a mellettem ülő felkötött karú idősebb emberrel, aki megnyugtatott, maga is Pótoron száll majd le. Bányász vagyok, tudja-e — mesélte azután dicsekedve, csak most maródi vagyok, megnyomta egy kicsit a karomat a csille. Magam voltam a hibás — tette azután hozzá őszintén — ez az igazmondás késztetett arra, hogy beszédbe elegyedtem vele. — Hallom, rossz a munkaerkölcs? — pedzettem csak úgy találomra — igaz, hOo.y a „lógósok" miatt maradt le a bánya? Hát, hogy csak emiatt, azt nem merem állítani — válaszolta az öreg némi gondolkodás után, mert a „földesek"-nek is volt részük benne. Tudja, azokról a környékben lakó bányászokról beszélek — magyarázta értetlen pillantásomat észrevéve —, akik két lovon akarnak ülni egyszerre. Hej, ha csak sejtené, hány százan szedték a jó „maródi" pénzt s közben vidáman kaszálták otthon a gabonát. A LAKÓTELEPEN VIDÁM AZ ÉLET Látogatóba érkező embert nem érhet nagyobb bosszúság, mintha útja végén — üres házat talál. Mikor az autóbusz letett a Háj-bányánál, ürességtől kongott a bányahivatal. Mindössze az igazgatónő titkárnője tartózkodott ott, ő mondotta azután, l)ogy brigádra ment az igazgató, mérnök, minden hivatalnok. Ma már be sem jönnek, a falvakat járják, nincs más hátra — sajnálkozott, — jöjjön vissza reggel. Persze, nem kell azért Kékkőn aludnia — vígasztalt meg savanyú arcomat látva, — négy kilométerre van csak a lakótelep, szívesen fogadják ott is a vendéget. Egész kis városka ez a „Sidlisko"nak nevezett bányásziakótelep, csupa korszerű emeletes épületekből áll — egy kis paradicsom a mező közepén. Mozi, üzemi klub, mindenféle üzlet, fürdőszobás lakások, billiárd, olvasószobák szolgálják itt a bányászkényelmet. Mindössze 7,50 itt a napi háromszori koszt-s egy kétszobás lakás bére havi negyven korona. Aki becsületes, s szereti a munkát, arra oly sors vár itt, akár a mesében. Bár reggel jöttem, hamar telt az idő, volt bámulni való egész napra elég, bőséges koszt mellett, vidám emberek között észre sem vettem és már vacsoránál ültem. Egy javakorabeli meg egy 25—26. évi körüli bányásszal kerültem egy asztalhoz, beszélgetésüket füleltem végig a három fogás között. Illetve csak a fiatalemberét, mert ő beszélt folyton, idősebb társa inkább csak hümmögött. — Micsoda vagány gyerek vagyok én — kezdte „dicsekvését" akadozó nyelvvel a legény, — tudja mit csináltam reggeltől mostanáig? Reggel éjszakai fejtésről jöttem, azt hiszi aluďtam akár egy percet is? Előlegosztás volt, motorra ültettem az egyik jó havert: Losoncra repültünk. Losoncon aztán annyit pálinkáztunk, hogy jobb volt „szellőztetni". — Rimaszombatig gurultunk hát jó kilencvenessel. Most érkeztünk vissza alig egy órája, olyan murit csaptunk, hogy fél Szombat nézte. Igaz, eltáncoltunk nyolc százast közösen, azon sír a komám most a szobájában. Pénzt várt a családja, most azután várhat — mafla gyerek az én haverom, most átkozza magát. Pedig hát megérte, megmutattuk a rimaszombati lányoknak, milyen legények a bányászgyerekek! — Osztán a műszakkal mi lesz? —• kérdezte csendesen az idősebb bányász. Ilyen állapotban akarsz éjszakázni ? — Ezen se búsuljon, van ám itt ész tata! — vigyorogta el magát öntelten a legény. Reggel bepólyázom vastagon a fejem, úgy is lesz fejfájás épp csak nagyítani kell. Olyan bús szemekkel sírok a doktornak, hogy nemcsak mára ment fel, de holnapra is kiír. Hová jutna ész nélkül a bányász .,.?. SAJNOS, MINDEZ IGAZ! — Sajnos, helytállóak a megfigyelései, — mondta másnap reggel Sarinay Ferenc, a főkönyvelő helyettese. Rengeteget hiányoztak nyáron a földtulajdonos bányászok, s ezeken kívül is sok a „betyár gyerek". Bevezettük ugyan, hogy a környező falvakban fizetésosztáskor szesztilalom legyen, dehát mit ér ez, jól megy a bányásznak, kéznél van a motor, oda ugranak át, ahol nincs tilalom. Rossz az erkölcs nálunk, akad egy pár lump, ezek aztán könnyen rosszra viszik a rendes embert is. S hogy mennyire kihat ez a tervteljesítésre, ime egy-két adat róla. Júniusban 18,6 százalékra rúgott a tényleges hiányzás, júliusban 23,5-öt tett ki. Előfordult nyáron, hogy 5—5 „beteget" találtunk naponta a földjén dolgozva. Hogy aztán lemaradunk a tervteljesítésben, ezzel nem gondolnak, vagy a bányát szidják! Hát ez egyik oka bukdácsolásunknak. LUDAS A BÁNYA IS Kitűnő szakember, régi handlovai bányász Zemánek János, a munkásigazgató, őt is megkérdezzük. Persze sok kárt okoznak a „lógósok", meg a máshová vándorlók — mondja ő is rögtön, de a legtöbb bajt okozta a bánya. Két legnagyobb bányánk — a Háj meg a Bukovec — olyan természeti nehézségeket állított elénk, melyek legyőzéséhez kevés volt az erőnk. Bukovecen a frontfejtésnek új munkahelyekre kellett átmenni, s mert ezek az új munkahelyek nem voltak víztelenítve, igen lassú volt az előrejutás. Különösen súlyos volt a helyzet a 03as és a 04-es fejtésnél, mert sok volt az öreg vájat, így tehát gyakori volt az áttörés. — A Háj-bányában meg az a valóság, hogy itt bizony az utolsó pilléreket fejtjük. Egyes fejtésünk az új žihlavai üzembe tör át, a tartópillérek fejtésénél pedig mindig nagy a nyomás. Ezekhez a nehézségekhez hozzá kell még adni, hogy 1956 és 1957. között 25 százalék a terv emelkedése — így mindjárt érthető lesz a nyári zökkenő. Évi tervünk azonban így sem kerül veszélybe, a nehézségek ellenére is 9825 tonna szenet termeltünk 1957-ben terven felül, vége felé járunk már a nehézségeknek, behozzuk mi még a nyári lemaradást is! N. J. F

elvételünk a Miletič utca közelében épülő lakástömbről készült. Hasonló képpel találkozunk Bratislava más részén is. Gyors ütemben épül Szlovákia fővárosa, azonban nincs betartva a tervezett iram. Ebben az évben 500 lakásegység átadása és 400 építésének a megkezdése kétessé vált. A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság a mulasztások pótlására határozatot hozott. Többek közt intézkedések történnek, hogy a szakmunkából kikapcsolódott kőművesek, amennyiben a bratislavai üzemekben nélkülözni tudják őket, visszakerüljenek az építkezésekre. A régi házak bontásában is nagyobb rendet vezetnek be. Elsősorban új építkezések számára szabadítanak fel területeket. Foto: Drábek Viktor. |/WVVVVWWVVWWWS<VVVVVVVVVVWVVVVV

VVVVVVVV>^^ ÚJ SZÔ 4 & Í9

5

7- szeptember 20.