Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-20 / 262. szám, péntek

Dicső napok: Lenin, a forradalmi előkészületek szelleme A Csemadok munkája segíti az EFSZ-ek fejlődését Lenin szeptember közepén írta meg az OSZD(b) MP plenáris ülé­sének határozati javaslatát, amelyben a VI. pátkongresszus határozataiból indult ki s 17 pontban hű képet ad a forradalom fejlődéséről, és fel­vázolja a küszöbönálló feladatokat. Mindenekelőtt leszögezi, hogy a forradalom júliustői mérföldes lép­tekkel haladt előre és hogy a július 16-i tüntetést követő véres esemé­nyek fordulópontot jelentettek a for­radalom addigi békés fejlődésében. Ugyanakkor lerántja a leplet azok­ról a rágalmakról, amelyeket az eszerek-mensevikek a bolsevikokról terjesztenek. Ez főként a Kornyilov­lázadás alkalmából tűnt ki. A Lenintől kidolgozott határozati javaslat azt is leszögezi, hogy a pro­letariátus júliusi megmozdulásának támogatása helyes és teljesen indo­koltl volt a párt részéről, és hogy a forradalmi tűz a véres megtorlások ellenére is elharapódzik. Oroszország népének feltétlenül békére van szük­sége, ha pedig ezt a tőkések nem adják meg, bekövetkezik az a pilla­nat, hogy az igazságtalan háborút igazságossá változtatják a proletár­tömegek, földet kap a paraszt és kö­vetkezetesen teljesülnek a forradalmi tömegek vágyai. Ha majd a munkásosztály kivívja a hatalmat, véget vet a gazdasági bomlásnak és éhínségnek, és meg­nyeri a szegénv parasztság teljes bi­zalmát. Lenin a teendőket a határo­zati javaslat 10. pontjában tömören így fogalmazza meg: „Oroszország munkásai és parasztjai számára nincs semmiféle más kivezető út, mint az, hogy a legelszántabban harcolnak és legyőzik a földbirtokosokát és .a bur­zsoáziát, a kadetok pártját, a vele egy követ fújó tábornokokat és tisz­teket. Ilyen harcra és ilyen győ­zelemre azonban csak a városi mun­kásosztály vezetheti a népet, vagyis az összes dolgozókat, ha az egész államhatalom átmegy az ő kezébe és a szegényparasztság támogatja." (ncz) KOZOS FÖLDBE KERÜL A MAG A LEGUTÓBBI ÉVZÁRÖGYÜLÉSEN kezdődött — mondja el Bronďoš elv­társ, a gočovói falusi pártszervezet elnöke. — A tagok egyhangúlag elha­tározták, hogy ebben az évben köz­ségükben megalakítják a földműves­szövetkezetet. Kitűzték a célt s a pártmunkát ennek jegyében kezdték meg. Az első komoly lépést áprilisban tették, amikor is a pártszervezet 14 kommunistájából 11 aláírta a belépési nyilatkozatot. Megbeszélték az agitá­ciós munka részleteit, szétosztották a feladatokat s kezdetét vette a meggyő­zés munkája. Bronďoš elvtárs nem hiába végzett politikai iskolát. Jó szer­vezőnek bizonyult. A marxi-lenini ta­nításból kiindulva vezette a párttago­kat a kitűzött feladatok megvalósí­tására. A meggyőző munkát a földmű­vesek személyes meglátogatásával kezdték. Beszélgettek velük a kollek­tív gazdálkodás előnyeiről s apróléko­san megmagyarázták azokat a lehető­ségeket, melyek távlatait a szövetkezet megalakítása nyitja meg a falu dolgozó parasztjai előtt. — Nem volt könnyű munka — vall­ja be Bronďoš evtárs —, mert a HNB régi tagjai nem voltak segítségünkre. A szövetkezet megalakítása a NB-i vá­lasztásokig egy helyben topogott, s csak az új NB megválasztása után kezdett kibontakozni a komoly mun­ka. A HNB új tagjai a kommunisták­kal az élen szintén a kitűzött cél meg­valósításának az élére álltak. AZ ÖSSZEFOGÁS, a közös, munka meghozta a maga gyümölcsét. Gočo­vón a kommunisták meggyőző mun­kájának eredményeként megalakult a szövetkezet. — Nem volt elég csak agitálni, — jegyzi meg Bronďoš elvtárs — mitő­lünk többet várt a falu népe. Pártszer­vezetünk megállta a helyét, a kezde­ményezésen és a meggyőző munkán kívül mi voltunk az elsők, akik alá­írtuk a belépési nyilatkozatot. Gočovón a kommunistáktól példa­mutatást láttak a parasztok. Ezért bíztak bennük és követték őket. A je­lentkezők száma gyorsan szaporodott s ma a község földterületének több mint 50 százaléka közös vagyon. A jó szervezés eredménye, hogy minden akadály nélkül és gyorsan megvalósí­tották a határ tagosítását, valamint a mezsgyék felszántását. Jelenleg teljes ütemben folyik a talajelőkészítés az őszi vetéshez. Néhány napon belül megkezdődik az első közös vetés. Nagy nap lesz ez Gočovó életében. Ennek érdekében már összegyűjtik a vetőmagot, minden hektár után egy mázsát. De működnek ám más téren is. Kijelölték az új gazdasági major részére a legalkalmasabb helyet, ahol még az ősz folyamán összeszerelhető istállókat építenek. A fő súlyt az ál­lattenyésztésre helyezik, mivel a fa­luban erre kitűnő lehetőségek vannak. Amint látni, Gočovón jó munkát végeznek a kommunisták. Most már csak az a fontos, hogy a megkezdett úton továbbra is így haladjanak. Győz­zék meg a szövetkezet tagjait, hogy az állatállomány összpontosítását mi­hamarabb meg kell valósítani, mert az állattenyésztésből egy-kettőre bevétel­hez jut a szövetkezet. A SZÖVETKEZETNEK valóban jó alapja van. Tovább kell haladni a megkezdett úton, szükséges minden helyi forrást kihasználni s megterem­teni a feltételeket, amelyek hozzájá­rulnak a szövetkezet felvirágoztatásá­hoz. Tovább kell folytatni a meggyőzés munkáját, amíg minden dolgozó pa­raszt be nem lép a szövetkezetbe. —ki­A Csemadok kerületi elnöksége az 1957. április 26—28-án lezajlott Szlo­vákia Kommunista Pártja kongresszu­sát követő elnökségi ülésén megvitatta a kongresszus által kijelölt feladato­kat. Ennek alapján a nemzetgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatokat szétosztotta a helyi csoportok között. A járási vezetőségek, valamint a helyi csoportok tagsága teljes egyetértés­ben nekiláttak a határozat megvalósí­tásához. Az EFSZ-ek megszilárdítása és azok tagalapjának kibővítése érdekében a Csemadok járási vezetőségei járáson­kint egy-két község felett védnöksé­get vállaltak. Ezek a községek: Nagy­megyer és Nyárasd a megyeri járás­ból, Albár és Királyfiakarcsa a szer­dahelyi járásból, Macháza a somorjai járásból, Tósnyárasd és Nádszeg a <| galántai járásból, és végül Vereknye a bratislavai járásból. A védnökség alatt álló községeket járási vezetőségeinkből 33-an mint agitátorok rendszeresen látogatták. A fenti községekben a járási vezető­ségi tagokon kívül még 93 Csemadok­tag kapcsolódott be az agitációs mun­kába. A Csemadok agitátorainak fő célja először is a szövetkezeteken kí­vül álló Csemadok-tagok meggyőzése volt. A jó agitációs munka következ­tében 49 Csemadok-tag lépett az EFSZ-ekbe. Ezenkívül a Csemadok agitátorainak nagy része /volt abban is, hogy az említetteken kívül még 200 magyar dolgozó lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Nagymegyeren a Csemadok agitáto­rai elsősorban Buzgó Kálmán és Nagy László magángazdák meggyőzésére fektették a fő súlyt. Mindketten nagy tekintélynek örvendenek az egyén! gazdálkodók között és belépésükkel úgyszólván „megtört a jég": példáju­kat több egyénileg gazdálkodó követte. A somorjai járásban Macházán a Csemadok somorjai helyi csoportja kultúrbrigáddal lépett fel, és ezzel is elősegítette 14 magángazda belépését a szövetkezetbe. A szenei járásban a Csemadok 9 előadást tartott a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről, ezenkí­vül 6 kultúrbrigád fellépésével egyen­gette az egyéni gazdálkodók útját a szövetkezetbe. Járási vezetőségi tagjaink közül jő munkájukkal kitűntek a szerdahelyi járásból: Tóth István (a Csemadok szerdahelyi járási vezetőségénk elnö­ke) és Fehér Gábor (járási titkár), a galántai járásból: Valábek Mihály, Szabó Irén és Teplicky János _kultúr­társak, a szenei járásból: Racskó Gé­za, Görföl János és Szabó Franciska. A Csemadok járási vezetősége ré­széről a leggyengébb agitációs munka a somorjai járásban volt, ahol az agi­tációban a járási titkáron kívül csak 1—2 vezetőségi tag vett részt. Erő­sebb agitációs munka akkor indult meg a Csemadok részéről, amikor a já­rási titkár visszatért a politikai isko­lából. Az EFSZ-ek tagalapjának kiszélesí­tésében, illetve új tagok szerzésében a legnagyobb nehézség a galántai já­rásban mutatkozik. Reméljük azonban, hogy az ott fennálló akadályokat is sikerül majd elhárítanunk. A többi járásban az új EFSZ-tagok megnyerése szépen halad. A Csema­dok méltó módon veszi ki részét a népnevelőmunkából a nagymegyeri, a dunaszerdahelyi és a somorjai járás­ban. (G.) | Mindennapi feladat A magyar nép útja a szocializmushoz S zerdai számunkban már közöl­tük, hogy Prágában a Cseh­szlovák Szovjet Baráti Szövetség Ven­cel téri helyiségében megnyílt „A ma­gyar nép útja a szocializmushoz" című kiállítás: A gazdag dokumentációs fényképanyag és adathalmaz megis­merteti az érdeklődőt a magyar nép életével és munkájával 1919-től nap­jainkig. Igazán nem is hinném, milyen nagy az érdeklődés a Magyar Népköztársa­ság iránt, ha nem személyesen látnám, hogyan tódulnak a prágaiak és az itt­tartózkodó franciák, olaszok, angolok, arabok és természetesen szovjet, né­met „ magyar vendégeink a kiállítás ter­meibe. Ezek azok, akik oly feszült figye­lemmel várták a híreket tavaly októ­berben, novemberben Budapestről és november 4-ének borús vasárnap dél­utánján, amikor megjelentek Prágában a lapok rendkívüli kiadásai és hírül adták, hogy a magyar nép győzedel­meskedett az ellenforradalom felett, mindannyian ott lelkesedtek a Vencel téren. Azóta eltelt több mint 10 hónap, és bár köztársaságunk lakossága to­vábbra is szorgalmasan olvassa a Ma­gyarország békés munkájáról és nem kis eredményeiről érkező híreket, mégis csak szükségesnek mutatkozott egy ilyen ismeretterjesztő és mind a tényeket, mind a bizonyítékokat fel­táró átfogó kiállítás megrendezése. „Fegyverbe, fegyverbe" — szólít az egykori falragasz. De 1919-ben a ma­gyar nép álma nem teljesült. A Ta­nácsköztársaságot vérbefojtották. Há­rommillió koldus nyomorgott az or­szágban Horthy uralma idején. Csend­őrszurony tartotta rémületben az or­szágot, de a rendszer recsegett, ro­pogott, mert a munkanélküliek, ki­zsákmányoltak, a nincstelenek kenyér, munka és legalább egy arasznyi föld után vágytak. A fasizmus csak na­gyobb terrort és háborút jelentett. Horthy bevonult Kassára, és Tószt László pincsi kutya módjára ott lábat­lankodott körülötte. A keleti frontról eg<re érkeznek a sebesültszállító vona­tok de a tiszt urak továbbra is gondtala­nul dorbézolnak. „Népfrontot a háború ellen, egy magyar katonát se Hitler­nek" — hirdetik az illegális kommu­nista plakátok. A nyilas rémuralomtól, további százezrek deportálásától a di­cső szovjet hadsereg menti meg az országot, és szabadítja fel a népet. A föld azé lett, aki megműveli, és 12 év távlatából jó elnézni az ideiglenes nemzeti kormány rendeletét, a nagy­birtok-rendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. „Miénk a gyár, miénk az ország, ma­gunknak építünk" zengi a felszabadult nép. lUleggyőzöen szólnak a nézőkhöz a hároméves terv sikerei. Meg­történt a két munkáspárt egyesülése a marxizmus-leninizmus tanai alapján. Oj alkotmányt kap az ország. Persze, mindez éles osztályharc közepette megy végbe. Az első ötéves terv har­cos esztendeiben a figyelemre méltó eredmények mellett súlyos hibák tör­téntek. Főleg gyengült a párt kapcso­lata a néppel, 1953 júniusának helyes programját nem voltak képesek meg­valósítani. Bár a XX. kongresszus után, 1956 júliusától bel- és külpolitikai vo­nalon egyaránt javult a helyzet, éppen az enyhülésnek ezt az időszakát hasz­nálták fel belső ellenséges elemek és az összpontosított világreakció, hogy kirobbantsák az ellenforradalmat. Az A sajtónap előtt A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának jubiláris évében Szlovákia összes dolgozói fel­készülnek a szeptember 21-én meg­tartandó sajtónap méltó megünneplé­sére. A sajtónap ünnepségeinek keretében különböző kulturális és sportrendez­vényekre kerül sor. Az üzemekben és a népművelési intézményekben ünnepi akadémiákat készítenek elő, toborzási versenyt szerveznek, kiértékelik és megjutalmazzák a legjobb sajtóter­jesztőket. A központi ünnepségeket az SZLKP kerületi és városi bizottsága, a Prav­da kiadóvállalat és a Szlovák Újság­írószövetség készítik elő Bratislavá­ban. Pénteken, szeptember 20-án a Művelődés Házában (Redoute) ünnepi akadémia és szombaton, szeptember 21-én a Hviezdoslav téren fúvószene­kari hangverseny lesz. Vasárnap, szeptember 22-én a Kul­túra és Pihenés Parkjában kulturális és sportprogramot rendeznek. Dél­előtt az előcsarnokban megnyitják a Szlovák Üjságírószövetség mellett működő foto-riport-osztály tagjainak fényképkiállítását. Az esztrád-csar­nokban 19 óra 30 perckor „Kezdetben volt a szó" címmel szatirikus műsor kezdődik. államvédelmi szervek még éberek. Egész kémcsoportokat göngyölnek fel az országban. Összeesküvés ez már a béke ellen, amit az USA dollármilliói finanszíroznak, Allan Dulles irányít, Mindszenthy, Nagy Imre és hazaáruló társai később mindenben kiszolgálnak. Az október 23-át követő szomorú napok túlságosan ismertek. A hiteles fényképanyag döbbenetet ébreszt. Fa­siszta börtöntöltelékek valóságos haj­tóvadászatot rendeznek és kegyetlenül megkínozzák ártatlan áldozataikat. Gyógyszerek helyett korszerű fegyve­reket küldenek az _ országba. A varjak kárognak. Horthy, ' Ottó, Nagy Ferenc már a koncon akarnak osztozkodni. Mindszenthy és Nagy Imre a szállás­csinálóik. November 6-án háromezer hazafi kivégzésére készülnek. Ezt nem lehetett tovább tűrni, az áruló Nagy Imre kormánya felbomlott, Megalakult a magyar forradalmi mun­kás-parasztkormány. 1919-ben az im­perialisták megfojtották a fiatal mun­káshatalmat, 1956-ban a Szovjetunió teljesítvén internacionális kötelességét, megmentette azt. örök dicsőség a szovjet és magyar hősöknek, akik 1956 novemberében életüket áldozták a ma­gyar nép szabadságáért. Az ellenforradalom taktikát vál­" toztat. Sztrájkra, bojkottra uszít, rémhíreket terjeszt. Nehezen indul az élet, de megindul. Az új jel­szó: Dolgozz, nagyok a károk: húsz­milliárd forint. Lassan megindul a munka, visszaáll a rend, megalakul az új karhatalom és megbízható munkás­őrségek. Védik már a határt, tisztít­ják a terepet. Megnyerik a széncsatát és a szocialista tábor országai hatha­tósan segítik a rászoruló magyar né­pet. Csehszlovákia népe az elsők kö­zött siet a segítségadással. A szorgalmas munka, az egység, szolidaritás, áldozatkészség, testvéri segítség mentik meg a Magyar Nép­köztársaságot az éhségtől, munkanél­küliségtől, inflációtól. A munkások osz­tályöntudata, a parasztság józansága új eredményeket szül. A proletárdik­tatúrát megvédtük, a szocialista tábor győztesen került ki az imperialisták összeesküvéséből. A magyar dolgozók megint vidámak, szórakoznak, a szín­házak és hangversenytermek zsúfoltak. A magyar nép bizakodással tekint­het a jövő elé. A kiállítást tegnapelőtt 2300-an, ** tegnap közel 3000-en tekin­tették meg. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítást megrendezik a köztársaság kerületi városaiban is. SZILY IMRE i A párkányi járási pártbizottság iro­(' dája naponta foglalkozik a szövetke­<[ zeti mozgalom fejlesztésével. Erre az < elhatározásra az késztette a pártfunk­I cionáriusokat, hogy más járásokhoz i viszonyítva nem érnek el ezen a téren i különösebb eredményeket. Igaz hogy j> a járásban az év elejétől 343 kis- és I I középparaszt 418 hektár földdel a kö­1 zös gazdálkodást választotta s nem­-régen, mint arról már számot adtunk, I' l> Kicsinden szövetkezet alakult. Azonban a párkányi járásban még öt község van szövetkezet nélkül. Rendszeres meggyőző munkával jó eredményeket lehet elérni. A járási pártbizottság naponta foglalkozik a szövetkezetek alakításának és meg­erősítésének kérdésével és tevéke­nyebb munkára ösztönzi a járás kom­munistáit. (d) Újabb két EFSZ alakult a prešovi kerületben A múlt hét végén a prešovi kerület i földművesei két EFSZ-t alakítottak a Sabinov járásbeli Svidníken és Giral­toveén. Svidniken 43, Giraltovcén 17 i kis- és középparaszt fog közösen gaz­ídálkodrai. Mindkét szövetkezet maga­Jsabban fekvő területen van és ezért í nagyrészt állattenyésztéssel foglalkoz­ónak majd. Az újonnan alakult EFSZ-ek l' tagjai megválasztották a szövetkezet­vezetőségét és felkérték a járási nemzeti bizottságot a földek gyors ta­gosítására, hogy az őszieket már ta­gosított földekbe vethessék. A prešovi kerületben idén alakított EFSZ-ek száma szeptember 16-ig 63­ra emelkedett. Vasárnap nyitják meg Zvolenben a mezőgazdasági kiállítást A Banská Bystrica-i kerületben a I felszabadulás utáni tizenkét esztendő alatt óriásit fejlődött a mezőgazdaság. I E fejlődés eredményét mutatja be a I Zvolenben vasárnap megkezdődött ke­rületi mezőgazdasági kiállítás. Zvolen mögött, a Krupina felé vezető 1 úton van a kiállítás két hektárnyi te­1 rületen. A növényféléket két pavilon­1 ban helyezik el, 1400 négyzetméter [te'rületen. Három korszerűen gépesí­' tett istállóban az állatokat mutatják 1 be. A kiállítás szervezői külön figyel­met szentelnek főieg a mezőgazdasági kutatásnak és a fajtenyészetnek. A ki­állítás nem feledkezik meg a gépekről sem. Takarmánybetakarító kombájno­kat és más gépeket láthatunk majd ott. A kiállítás egyik újdonsága a me­zőgazdasági egyetem lesz, ahol a ki­állítás alatt előadásokat és beszélge­téseket tartanak. Ezenkívül rövid filmeket is vetítenek, kultúregyüttesek lépnek fel. A kiállítás részvevői 33 százalékos utazási kedvezményt kapnak. A kiállí­tás megnyitásának napján kerületi arató ünnepélyt tartanak. Vronec J., B. Bystrica Jól jövedelmez a baromfitenyésztés Ä bardejovi szövetkezetről bátran i lehpt állítani, hogy legjobb a járás- . ban, különösen ami az állattenyésztést illeti. — A jó gazda mindenből hasz­, not húz. — Ezt tartják szem előtt a i bardejovi szövetkezetesek is. Bardeiovban az állattenyésztésben egyre szebb és szebb eredménveket érnek el. A tenyészállatok nevelésé­ben nemcsak a járásban, de az egész prešovi kerületben a legjobbak közé I számítanak. Ügyszintén példás ered­ményekről arWk számot a baromfi­tenyésztésben is. Igen bevált és szép jövedelmet biztosít a kacsatenyésztés. Az idén 1000 kacsát neveltek. Ebből 300-at meghagytak továbbtenyésztés­re és 700-at értékesítettek. A kilenc­hetes kacsák 1,80—2,40 kg súlyt ér­tek el. A 700 kacsáért mintegy 25 000 koronát kaptak. A tenyésztéssel járó kiadások levonása után a tiszta jö­vedelem 15 000 koronát tett k:. Háromszáz köbméter siló másodnijvénybó'l Az őrijsi szövetkezetben megkezd­1 ték a másodnövények silózását. Két 'traktor hordja a silózókombájntól a | gödörbe a csalamádészecskát % Cinke Bertalan traktoros elmondja, hooy 300 köbméter silótakarmáriyía számítanak. Nagygéreseri, Bácskán és Zétényí ben is megkezdték a silóžást. Horosz Árpád, Őrös. ŰJ SZÔ 5 $ 1957. szeptember 20. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom