Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-20 / 262. szám, péntek

Dicső napok: Lenin, a forradalmi előkészületek szelleme A Csemadok munkája segíti az EFSZ-ek fejlődését Lenin szeptember közepén írta meg az OSZD(b) MP plenáris ülésének határozati javaslatát, amelyben a VI. pátkongresszus határozataiból indult ki s 17 pontban hű képet ad a forradalom fejlődéséről, és felvázolja a küszöbönálló feladatokat. Mindenekelőtt leszögezi, hogy a forradalom júliustői mérföldes léptekkel haladt előre és hogy a július 16-i tüntetést követő véres események fordulópontot jelentettek a forradalom addigi békés fejlődésében. Ugyanakkor lerántja a leplet azokról a rágalmakról, amelyeket az eszerek-mensevikek a bolsevikokról terjesztenek. Ez főként a Kornyilovlázadás alkalmából tűnt ki. A Lenintől kidolgozott határozati javaslat azt is leszögezi, hogy a proletariátus júliusi megmozdulásának támogatása helyes és teljesen indokoltl volt a párt részéről, és hogy a forradalmi tűz a véres megtorlások ellenére is elharapódzik. Oroszország népének feltétlenül békére van szüksége, ha pedig ezt a tőkések nem adják meg, bekövetkezik az a pillanat, hogy az igazságtalan háborút igazságossá változtatják a proletártömegek, földet kap a paraszt és következetesen teljesülnek a forradalmi tömegek vágyai. Ha majd a munkásosztály kivívja a hatalmat, véget vet a gazdasági bomlásnak és éhínségnek, és megnyeri a szegénv parasztság teljes bizalmát. Lenin a teendőket a határozati javaslat 10. pontjában tömören így fogalmazza meg: „Oroszország munkásai és parasztjai számára nincs semmiféle más kivezető út, mint az, hogy a legelszántabban harcolnak és legyőzik a földbirtokosokát és .a burzsoáziát, a kadetok pártját, a vele egy követ fújó tábornokokat és tiszteket. Ilyen harcra és ilyen győzelemre azonban csak a városi munkásosztály vezetheti a népet, vagyis az összes dolgozókat, ha az egész államhatalom átmegy az ő kezébe és a szegényparasztság támogatja." (ncz) KOZOS FÖLDBE KERÜL A MAG A LEGUTÓBBI ÉVZÁRÖGYÜLÉSEN kezdődött — mondja el Bronďoš elvtárs, a gočovói falusi pártszervezet elnöke. — A tagok egyhangúlag elhatározták, hogy ebben az évben községükben megalakítják a földművesszövetkezetet. Kitűzték a célt s a pártmunkát ennek jegyében kezdték meg. Az első komoly lépést áprilisban tették, amikor is a pártszervezet 14 kommunistájából 11 aláírta a belépési nyilatkozatot. Megbeszélték az agitációs munka részleteit, szétosztották a feladatokat s kezdetét vette a meggyőzés munkája. Bronďoš elvtárs nem hiába végzett politikai iskolát. Jó szervezőnek bizonyult. A marxi-lenini tanításból kiindulva vezette a párttagokat a kitűzött feladatok megvalósítására. A meggyőző munkát a földművesek személyes meglátogatásával kezdték. Beszélgettek velük a kollektív gazdálkodás előnyeiről s aprólékosan megmagyarázták azokat a lehetőségeket, melyek távlatait a szövetkezet megalakítása nyitja meg a falu dolgozó parasztjai előtt. — Nem volt könnyű munka — vallja be Bronďoš evtárs —, mert a HNB régi tagjai nem voltak segítségünkre. A szövetkezet megalakítása a NB-i választásokig egy helyben topogott, s csak az új NB megválasztása után kezdett kibontakozni a komoly munka. A HNB új tagjai a kommunistákkal az élen szintén a kitűzött cél megvalósításának az élére álltak. AZ ÖSSZEFOGÁS, a közös, munka meghozta a maga gyümölcsét. Gočovón a kommunisták meggyőző munkájának eredményeként megalakult a szövetkezet. — Nem volt elég csak agitálni, — jegyzi meg Bronďoš elvtárs — mitőlünk többet várt a falu népe. Pártszervezetünk megállta a helyét, a kezdeményezésen és a meggyőző munkán kívül mi voltunk az elsők, akik aláírtuk a belépési nyilatkozatot. Gočovón a kommunistáktól példamutatást láttak a parasztok. Ezért bíztak bennük és követték őket. A jelentkezők száma gyorsan szaporodott s ma a község földterületének több mint 50 százaléka közös vagyon. A jó szervezés eredménye, hogy minden akadály nélkül és gyorsan megvalósították a határ tagosítását, valamint a mezsgyék felszántását. Jelenleg teljes ütemben folyik a talajelőkészítés az őszi vetéshez. Néhány napon belül megkezdődik az első közös vetés. Nagy nap lesz ez Gočovó életében. Ennek érdekében már összegyűjtik a vetőmagot, minden hektár után egy mázsát. De működnek ám más téren is. Kijelölték az új gazdasági major részére a legalkalmasabb helyet, ahol még az ősz folyamán összeszerelhető istállókat építenek. A fő súlyt az állattenyésztésre helyezik, mivel a faluban erre kitűnő lehetőségek vannak. Amint látni, Gočovón jó munkát végeznek a kommunisták. Most már csak az a fontos, hogy a megkezdett úton továbbra is így haladjanak. Győzzék meg a szövetkezet tagjait, hogy az állatállomány összpontosítását mihamarabb meg kell valósítani, mert az állattenyésztésből egy-kettőre bevételhez jut a szövetkezet. A SZÖVETKEZETNEK valóban jó alapja van. Tovább kell haladni a megkezdett úton, szükséges minden helyi forrást kihasználni s megteremteni a feltételeket, amelyek hozzájárulnak a szövetkezet felvirágoztatásához. Tovább kell folytatni a meggyőzés munkáját, amíg minden dolgozó paraszt be nem lép a szövetkezetbe. —kiA Csemadok kerületi elnöksége az 1957. április 26—28-án lezajlott Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusát követő elnökségi ülésén megvitatta a kongresszus által kijelölt feladatokat. Ennek alapján a nemzetgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatokat szétosztotta a helyi csoportok között. A járási vezetőségek, valamint a helyi csoportok tagsága teljes egyetértésben nekiláttak a határozat megvalósításához. Az EFSZ-ek megszilárdítása és azok tagalapjának kibővítése érdekében a Csemadok járási vezetőségei járásonkint egy-két község felett védnökséget vállaltak. Ezek a községek: Nagymegyer és Nyárasd a megyeri járásból, Albár és Királyfiakarcsa a szerdahelyi járásból, Macháza a somorjai járásból, Tósnyárasd és Nádszeg a <| galántai járásból, és végül Vereknye a bratislavai járásból. A védnökség alatt álló községeket járási vezetőségeinkből 33-an mint agitátorok rendszeresen látogatták. A fenti községekben a járási vezetőségi tagokon kívül még 93 Csemadoktag kapcsolódott be az agitációs munkába. A Csemadok agitátorainak fő célja először is a szövetkezeteken kívül álló Csemadok-tagok meggyőzése volt. A jó agitációs munka következtében 49 Csemadok-tag lépett az EFSZ-ekbe. Ezenkívül a Csemadok agitátorainak nagy része /volt abban is, hogy az említetteken kívül még 200 magyar dolgozó lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Nagymegyeren a Csemadok agitátorai elsősorban Buzgó Kálmán és Nagy László magángazdák meggyőzésére fektették a fő súlyt. Mindketten nagy tekintélynek örvendenek az egyén! gazdálkodók között és belépésükkel úgyszólván „megtört a jég": példájukat több egyénileg gazdálkodó követte. A somorjai járásban Macházán a Csemadok somorjai helyi csoportja kultúrbrigáddal lépett fel, és ezzel is elősegítette 14 magángazda belépését a szövetkezetbe. A szenei járásban a Csemadok 9 előadást tartott a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, ezenkívül 6 kultúrbrigád fellépésével egyengette az egyéni gazdálkodók útját a szövetkezetbe. Járási vezetőségi tagjaink közül jő munkájukkal kitűntek a szerdahelyi járásból: Tóth István (a Csemadok szerdahelyi járási vezetőségénk elnöke) és Fehér Gábor (járási titkár), a galántai járásból: Valábek Mihály, Szabó Irén és Teplicky János _kultúrtársak, a szenei járásból: Racskó Géza, Görföl János és Szabó Franciska. A Csemadok járási vezetősége részéről a leggyengébb agitációs munka a somorjai járásban volt, ahol az agitációban a járási titkáron kívül csak 1—2 vezetőségi tag vett részt. Erősebb agitációs munka akkor indult meg a Csemadok részéről, amikor a járási titkár visszatért a politikai iskolából. Az EFSZ-ek tagalapjának kiszélesítésében, illetve új tagok szerzésében a legnagyobb nehézség a galántai járásban mutatkozik. Reméljük azonban, hogy az ott fennálló akadályokat is sikerül majd elhárítanunk. A többi járásban az új EFSZ-tagok megnyerése szépen halad. A Csemadok méltó módon veszi ki részét a népnevelőmunkából a nagymegyeri, a dunaszerdahelyi és a somorjai járásban. (G.) | Mindennapi feladat A magyar nép útja a szocializmushoz S

zerdai számunkban már közöltük, hogy Prágában a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség Vencel téri helyiségében megnyílt „A magyar nép útja a szocializmushoz" című kiállítás: A gazdag dokumentációs fényképanyag és adathalmaz megismerteti az érdeklődőt a magyar nép életével és munkájával 1919-től napjainkig. Igazán nem is hinném, milyen nagy az érdeklődés a Magyar Népköztársaság iránt, ha nem személyesen látnám, hogyan tódulnak a prágaiak és az itttartózkodó franciák, olaszok, angolok, arabok és természetesen szovjet, német „ magyar vendégeink a kiállítás termeibe. Ezek azok, akik oly feszült figyelemmel várták a híreket tavaly októberben, novemberben Budapestről és november 4-ének borús vasárnap délutánján, amikor megjelentek Prágában a lapok rendkívüli kiadásai és hírül adták, hogy a magyar nép győzedelmeskedett az ellenforradalom felett, mindannyian ott lelkesedtek a Vencel téren. Azóta eltelt több mint 10 hónap, és bár köztársaságunk lakossága továbbra is szorgalmasan olvassa a Magyarország békés munkájáról és nem kis eredményeiről érkező híreket, mégis csak szükségesnek mutatkozott egy ilyen ismeretterjesztő és mind a tényeket, mind a bizonyítékokat feltáró átfogó kiállítás megrendezése. „Fegyverbe, fegyverbe" — szólít az egykori falragasz. De 1919-ben a magyar nép álma nem teljesült. A Tanácsköztársaságot vérbefojtották. Hárommillió koldus nyomorgott az országban Horthy uralma idején. Csendőrszurony tartotta rémületben az országot, de a rendszer recsegett, ropogott, mert a munkanélküliek, kizsákmányoltak, a nincstelenek kenyér, munka és legalább egy arasznyi föld után vágytak. A fasizmus csak nagyobb terrort és háborút jelentett. Horthy bevonult Kassára, és Tószt László pincsi kutya módjára ott lábatlankodott körülötte. A keleti frontról eg<re érkeznek a sebesültszállító vonatok de a tiszt urak továbbra is gondtalanul dorbézolnak. „Népfrontot a háború ellen, egy magyar katonát se Hitlernek" — hirdetik az illegális kommunista plakátok. A nyilas rémuralomtól, további százezrek deportálásától a dicső szovjet hadsereg menti meg az országot, és szabadítja fel a népet. A föld azé lett, aki megműveli, és 12 év távlatából jó elnézni az ideiglenes nemzeti kormány rendeletét, a nagybirtok-rendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. „Miénk a gyár, miénk az ország, magunknak építünk" zengi a felszabadult nép. lUleggyőzöen szólnak a nézőkhöz a hároméves terv sikerei. Megtörtént a két munkáspárt egyesülése a marxizmus-leninizmus tanai alapján. Oj alkotmányt kap az ország. Persze, mindez éles osztályharc közepette megy végbe. Az első ötéves terv harcos esztendeiben a figyelemre méltó eredmények mellett súlyos hibák történtek. Főleg gyengült a párt kapcsolata a néppel, 1953 júniusának helyes programját nem voltak képesek megvalósítani. Bár a XX. kongresszus után, 1956 júliusától bel- és külpolitikai vonalon egyaránt javult a helyzet, éppen az enyhülésnek ezt az időszakát használták fel belső ellenséges elemek és az összpontosított világreakció, hogy kirobbantsák az ellenforradalmat. Az A sajtónap előtt A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának jubiláris évében Szlovákia összes dolgozói felkészülnek a szeptember 21-én megtartandó sajtónap méltó megünneplésére. A sajtónap ünnepségeinek keretében különböző kulturális és sportrendezvényekre kerül sor. Az üzemekben és a népművelési intézményekben ünnepi akadémiákat készítenek elő, toborzási versenyt szerveznek, kiértékelik és megjutalmazzák a legjobb sajtóterjesztőket. A központi ünnepségeket az SZLKP kerületi és városi bizottsága, a Pravda kiadóvállalat és a Szlovák Újságírószövetség készítik elő Bratislavában. Pénteken, szeptember 20-án a Művelődés Házában (Redoute) ünnepi akadémia és szombaton, szeptember 21-én a Hviezdoslav téren fúvószenekari hangverseny lesz. Vasárnap, szeptember 22-én a Kultúra és Pihenés Parkjában kulturális és sportprogramot rendeznek. Délelőtt az előcsarnokban megnyitják a Szlovák Üjságírószövetség mellett működő foto-riport-osztály tagjainak fényképkiállítását. Az esztrád-csarnokban 19 óra 30 perckor „Kezdetben volt a szó" címmel szatirikus műsor kezdődik. államvédelmi szervek még éberek. Egész kémcsoportokat göngyölnek fel az országban. Összeesküvés ez már a béke ellen, amit az USA dollármilliói finanszíroznak, Allan Dulles irányít, Mindszenthy, Nagy Imre és hazaáruló társai később mindenben kiszolgálnak. Az október 23-át követő szomorú napok túlságosan ismertek. A hiteles fényképanyag döbbenetet ébreszt. Fasiszta börtöntöltelékek valóságos hajtóvadászatot rendeznek és kegyetlenül megkínozzák ártatlan áldozataikat. Gyógyszerek helyett korszerű fegyvereket küldenek az _ országba. A varjak kárognak. Horthy, ' Ottó, Nagy Ferenc már a koncon akarnak osztozkodni. Mindszenthy és Nagy Imre a szálláscsinálóik. November 6-án háromezer hazafi kivégzésére készülnek. Ezt nem lehetett tovább tűrni, az áruló Nagy Imre kormánya felbomlott, Megalakult a magyar forradalmi munkás-parasztkormány. 1919-ben az imperialisták megfojtották a fiatal munkáshatalmat, 1956-ban a Szovjetunió teljesítvén internacionális kötelességét, megmentette azt. örök dicsőség a szovjet és magyar hősöknek, akik 1956 novemberében életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Az ellenforradalom taktikát vál" toztat. Sztrájkra, bojkottra uszít, rémhíreket terjeszt. Nehezen indul az élet, de megindul. Az új jelszó: Dolgozz, nagyok a károk: húszmilliárd forint. Lassan megindul a munka, visszaáll a rend, megalakul az új karhatalom és megbízható munkásőrségek. Védik már a határt, tisztítják a terepet. Megnyerik a széncsatát és a szocialista tábor országai hathatósan segítik a rászoruló magyar népet. Csehszlovákia népe az elsők között siet a segítségadással. A szorgalmas munka, az egység, szolidaritás, áldozatkészség, testvéri segítség mentik meg a Magyar Népköztársaságot az éhségtől, munkanélküliségtől, inflációtól. A munkások osztályöntudata, a parasztság józansága új eredményeket szül. A proletárdiktatúrát megvédtük, a szocialista tábor győztesen került ki az imperialisták összeesküvéséből. A magyar dolgozók megint vidámak, szórakoznak, a színházak és hangversenytermek zsúfoltak. A magyar nép bizakodással tekinthet a jövő elé. A kiállítást tegnapelőtt 2300-an, ** tegnap közel 3000-en tekintették meg. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítást megrendezik a köztársaság kerületi városaiban is. SZILY IMRE i A párkányi járási pártbizottság iro(' dája naponta foglalkozik a szövetke<[ zeti mozgalom fejlesztésével. Erre az < elhatározásra az késztette a pártfunkI cionáriusokat, hogy más járásokhoz i viszonyítva nem érnek el ezen a téren i különösebb eredményeket. Igaz hogy j> a járásban az év elejétől 343 kis- és I

I középparaszt 418 hektár földdel a kö1 zös gazdálkodást választotta s nem-régen, mint arról már számot adtunk, I' l> Kicsinden szövetkezet alakult. Azonban a párkányi járásban még öt község van szövetkezet nélkül. Rendszeres meggyőző munkával jó eredményeket lehet elérni. A járási pártbizottság naponta foglalkozik a szövetkezetek alakításának és megerősítésének kérdésével és tevékenyebb munkára ösztönzi a járás kommunistáit. (d) Újabb két EFSZ alakult a prešovi kerületben A múlt hét végén a prešovi kerület i földművesei két EFSZ-t alakítottak a Sabinov járásbeli Svidníken és Giraltoveén. Svidniken 43, Giraltovcén 17 i kis- és középparaszt fog közösen gazídálkodrai. Mindkét szövetkezet magaJsabban fekvő területen van és ezért í nagyrészt állattenyésztéssel foglalkozónak majd. Az újonnan alakult EFSZ-ek l' tagjai megválasztották a szövetkezetvezetőségét és felkérték a járási nemzeti bizottságot a földek gyors tagosítására, hogy az őszieket már tagosított földekbe vethessék. A prešovi kerületben idén alakított EFSZ-ek száma szeptember 16-ig 63ra emelkedett. Vasárnap nyitják meg Zvolenben a mezőgazdasági kiállítást A Banská Bystrica-i kerületben a I felszabadulás utáni tizenkét esztendő alatt óriásit fejlődött a mezőgazdaság. I

E fejlődés eredményét mutatja be a I Zvolenben vasárnap megkezdődött kerületi mezőgazdasági kiállítás. Zvolen mögött, a Krupina felé vezető 1 úton van a kiállítás két hektárnyi te1 rületen. A növényféléket két pavilon1 ban helyezik el, 1400 négyzetméter [te'rületen. Három korszerűen gépesí' tett istállóban az állatokat mutatják 1 be. A kiállítás szervezői külön figyelmet szentelnek főieg a mezőgazdasági kutatásnak és a fajtenyészetnek. A kiállítás nem feledkezik meg a gépekről sem. Takarmánybetakarító kombájnokat és más gépeket láthatunk majd ott. A kiállítás egyik újdonsága a mezőgazdasági egyetem lesz, ahol a kiállítás alatt előadásokat és beszélgetéseket tartanak. Ezenkívül rövid filmeket is vetítenek, kultúregyüttesek lépnek fel. A kiállítás részvevői 33 százalékos utazási kedvezményt kapnak. A kiállítás megnyitásának napján kerületi arató ünnepélyt tartanak. Vronec J., B. Bystrica Jól jövedelmez a baromfitenyésztés Ä bardejovi szövetkezetről bátran i lehpt állítani, hogy legjobb a járás- . ban, különösen ami az állattenyésztést illeti. — A jó gazda mindenből hasz, not húz. — Ezt tartják szem előtt a i bardejovi szövetkezetesek is. Bardeiovban az állattenyésztésben egyre szebb és szebb eredménveket érnek el. A tenyészállatok nevelésében nemcsak a járásban, de az egész prešovi kerületben a legjobbak közé I számítanak. Ügyszintén példás eredményekről arWk számot a baromfitenyésztésben is. Igen bevált és szép jövedelmet biztosít a kacsatenyésztés. Az idén 1000 kacsát neveltek. Ebből 300-at meghagytak továbbtenyésztésre és 700-at értékesítettek. A kilenchetes kacsák 1,80—2,40 kg súlyt értek el. A 700 kacsáért mintegy 25 000 koronát kaptak. A tenyésztéssel járó kiadások levonása után a tiszta jövedelem 15 000 koronát tett k:. Háromszáz köbméter siló másodnijvénybó'l Az őrijsi szövetkezetben megkezd1 ték a másodnövények silózását. Két 'traktor hordja a silózókombájntól a | gödörbe a csalamádészecskát

% Cinke Bertalan traktoros elmondja, hooy 300 köbméter silótakarmáriyía számítanak. Nagygéreseri, Bácskán és Zétényí ben is megkezdték a silóžást. Horosz Árpád, Őrös. ŰJ SZÔ 5 $ 1957. szeptember 20. i