Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-06 / 217. szám, kedd

Az állattenyésztési cso­port dolgozói szorgalmas é6 eredményes munkát vé­geznek. Az aratás és csép­lés ide.ién egy ember ket­tő helyett vé.qzi el az ál­latok etetését és gondo­zását, hogy a másik teljes erővel bekapcsolódhassák fiz aratási és cséplési mun­kálatokba. A tejhozam júliusban naponta 100 literrel emel­kedett. Még májusban az egy tehénre eső napi tej­átlag esak 3—3.5 liter Volt, júliusban már 6—6.5 litert fejtek. Az első fél­évre előírt tejbeadást száz •zázalékra teljesítettük. Tejért júliusban 25 000 ko­ronát és egy vagon korpái kaptunk. A marhaállomány a leg­utóbbi két év alatt épült szép új istállóban van el­helyezve ahol példás a rt-nd és a tisztaság. A sertésállományunk is jól fejlődik. A húsbeadást az első félévben 150 szá­zalékra teljesítettük, ezen­kívül 40 sertést adtunk el a szabadpiacon. Az elkö­vetkező hetekben pedig 150 választott* malacot adunk Becsületes munkával teremtik meg jobb életüket Fejlődik a vámosladányi szövetkezet el a szabadpiacon. A má­sodik félévi beadásunkat is száz százalékra teljesí­teni iudjuk, sőt 60 sertést akarunk eladni a szabad­piacon. Felkészültünk már a jö­vő esztendőre is. Van 500 süldőnk, amelyből teljesí­teni fogjuk a beadást és 200 sertést pedig a sza­bad piacon adunk el. Szö­vetkezetünkben jól jöve­delmez a juhtenyésztés is. Abból is van 800. A gyap­júért 160 000 koronát ka­punk. 15 mázsa juhsajtot szállítottunk a Zvolenská Slatina-i sajtgyárba. Konyhakertésze tünkben ez idén döntő fordulat tör­tént. Annak köszönhetjük az eredményt, hogy a munkát szakszerűen vég­zik. Bár a kerti vetemé­nyek 60 százalékát elverte a jég, a kertészet dolgo­zói mégis mindent meg­tettek, hogy az elemi csa­pás okozta károkat helyre­hozzák. A jég által tönk­rement palántákat újakkal pótolták, s e-z elmúlt két hónap alatt a kertészetünk­ből több jövedelmünk volt. mint tavaly egész éven át. A dohánytermelőcsoport dolgozói éjjel-nappal dol­goznak. Sajnos, a dohány­ültetvények 60 százalékát tönkreverte a jég. A dohánytermelő csoport nagy jelentőségű a szövet­kezeiben. Még a nagy eső­zések előtt 60 vagon szá­raztakarmányt raktak kaz­lakba. Ezenkívül 20 hektár új lóhere és lucemaveté­sünk is van s ha kedvez az idő, legalább még 20 vagon el^rendű takarmá­nyunk lesz. Az őszi keverékből 700 köbméter silótakarmánya lesz a szövetkezetnek. Si­lózó munkacsoportot szer­veztek a szövetkezetben, amely rövidesen megkezdi a tavaszi keverékek lesi­lózását. A tavaszi keve­rékekből 2000 köbméter silótakarmányt készítenek. A szövetkezeti dolgozók a község szépítésére is gondolnak. A nőbizottság tagjai az autóbusz váró­termét is rendbetették, be­vakolták, kimeszelték az épületet. A férfiak a köz­ség fő útját javították meg. Fél kilométer hosszú területet kiköveztek, hogy a gabona szárításánál ne legven sár. Az aratás és a cséplés befejezést' után pedig a járdák rendbehozá­sán fogunk munkálkodni. Vámosladányban a nép­művelés terén is tevékeny munka folyik. A Csema­dok 14-tagú népi tánccso­portiát a környékbeli köz­ségek dolgozói is ismerik. Legutóbb a kálnai iárá6i szövetkezeti napon tűntek ki szép táncaikkal. Vámosladány dolgozói becsületes munkával terem­tik meg jobb életüket. Burko Irén, a helyi agitációs központ vezetője. BOGDÁN HMELNYICKIJ, Ukrajna bölcs felszabadítója Halálának 300 éves évfordulójára ( I II krajnának nagy és dicső múlt- Jičín, Olomouc, Kolín, Prága, Plzeň LÍI ja van. A X. században terű- városokat. A franciákkal való meg­letén a kijevi állam keletkezett, mely- egyezés alapján Lengyelország is 2400 nek akkor mind politikailag, mind gazdaságilag nagy 'jelentősége volt. később, amikor a kereskedelmi utak más irányt vettek, Velence kereske­dőállam kiszorította Kijevet, s így jelentősége csökkent. A XIII. század­ban tatárok, a XIV. században litvá­nok igázták le és 1569-ben a feudális Lengyelország fennhatósága alá ke­rült. Amikor 1573-ban Lengyelországban új alkotmányt hoztak, az ukrán és lengyel nép elnyomását és kizsák­Ősszel felszántják a mezsgyéket Közvetlen a magyar határ mel­lett fekszik Vecsekló község. Amikor a szomszédos Magyarországon az em­beri elvakultság által gyújtott lángok a fellegeket csapdosták, a hegyek tö­vében elterülő faluban az új, emberibb életforma gondolata érlelődött. A• ta­vasz beköszöntésével tetté vált a szán­dék, győzött a jobb, s márciusban megkezdte munkáját Vecseklőn is a szövetkezet. Nem könnyű dolog az első közös ara­tás megszervezése, irányítása. Különö­sen akkor nem, ha az idei rossz idő­járásra való tekintettel az elnöknek és a könyvelőnek mindennap meg kell fogni a kaszanyelet, mert lehetőleg minden szemet meg kell menteni. Es­ténkint meg el kell végezni az irodai munkát is. Munkába merülve találtam a HNB irodájában Bozó Józsefet, a szövetke­zet könyvelőjét. Rossz hangulat tük­röződött az arcán. Sokallja az esőt. — Ha két-három nap nem esnék, teljesen befejeznénk az aratást, s a hét végén felzúghatna a szövetkezet szé­rűjén a cséplőgép, — mondja s ked­vetlenül néz ki az ablakon. De még ez a rendkívüli kedvezőtlen időjárás sem tudott kifogni a tagok munkakedvén. Ahogyan Andrásik elv­társ, a járási instruktor mondja, ilyen töretlen buzgalommal kezdő szövetke­zetben még nem találkozott. Szépen indult az új szövetkezet, fél­évkor 8 korona előleget fizettek ki. Arra a kérdésre, hogy az évvégi el­számoláskor mire számítanak, Bozó Imre (Elek), a szövetkezet elnöke ma­gabízóan mondta: — A takarmányt idejében betakarí­tottuk. Jóval több jóminőségű takar­mányunk termett, mint amennyire szükség lesz. De nem adnak el egy szálat sem, mert ősszel gyarapítani akarják az állatállományt. 200 birka, 10 jól tejelő tehén és 10 koca — egyelőre ennyire gondolnak. Nagy hiba az, hogy még nem tör­tént meg az összpontosítás. Nem, volt hely. De ahogy a könyvelő szavaiból ki lehet érezni, lett volna bizony ott hely, csak valahol másutt volt a hiba. — Nem segít a helyi pártszervezet — mondja. —,Közömbösen szemlélik a kommunisták a szövetkezet munká­ját. Csupán Bozó Gyula elvtárs, a párt­szervezet elnöke az, aki minden eset­ben ott van, ahol szükség van rá. Hullanak a szavak az elvtársak aj­káról. Nem ment rendesen a tagosí­tás sem. A rimaszombati Agroprojekt dolgozói nagyon felületesen vették az egész dolgot és sokat tévedtek a szö­vetkezet kárára. Megtörtént az is, hogy egy szövetkezeti tag négy hektár földjét nem vették be a közös terület­be, s bár az illető már tavasszal alá­írta a belépését, még a mai napig sem dolgozik a szövetkezetben. Tavasszal alakult a szövet­kezet, amikor már minden el volt vet­ve a határban. Ekkor már szó sem le­hetett összeszántásról, s így a mezs­gyék még megvannak. Ez nagyon meg­nehezítette a gépi munkát az idén, pél­dául a kapálást is kézzel végezték, pedig a vecséklói határ nagyon alkal­mas arra, hogy géppel dolgozzák meg. Ősszel azonban már traktor fog szán­tani a szövetkezet földjén, s felejteti a tagokkal a nehéz munkát, a derék­nyomorító kapálást. — Bővíteni fogjuk a szövetkezetet — mondja az elnök — pillanatnyilag azonban mindkét kezünk tele van munkával. A falu, sőt a közeli falvak dolgozó parasztjainak a szeme a szövetkezeten csüng és figyelik a munkájukat, ered­ményeiket. Sok szorgalmas kis- és középparaszt ugyan még várakozik Vecseklőn, töb­ben az őszt várják, az eredményeket. Már most látni lehet, hogy a szövet­kezet minden szemes terményből töb­bet termel a tervezettnél. Ez az ered­mény elősegítheti, hogy a tagság szá­ma őszre megkétszereződjék. Igy gon­dolják a tagok is. A falu fiatalsága nincs kellőképpen Segítenek az EFSZ-ek mezőgazdasági épületeinek felépítésében Kulik Miklós építészeti csoportja Bácskán, Csernőn, Bélyen és Kisdob községben a szövetkezetek mezőgaz­dasági épületeinek befejezését szor­galmazzák. A csoport tagjai Varga Sándor kőműves és Liptai József ács­mester indítványára kötelezettségvál­lalást tettek, hogy előírt tervüket 30 százalékkai túlteljesítik. Örömmel je­lenthetem, hogy már beváltották ígé­retüket. Ez a tény adott alapot ahhoz, hogy újabb kötelezettségvállalást tegyenek a Nagy Októberi Forradalom évfordu­lójának tiszteletére, mely szerint szep­tember végéig befejezik az épülőfél­ben lövő mezőgazdasági épületeket és átadják rendeltetésüknek. A csoport törekvő munkájával hozzájárul, hogy a szövetkezetek idejében átvehessék az épületeket Zelenák István, Perbenyík A közös gazdálkodás útjára léptek S szepsi járás szö­vetkezeteinek földalap­ja újabb 73.05 hektár földterülettel gyarapo­dott. Jergá Ilona Komaró­con 7,20 hektár föld­del belépett a közös­be. Ifjabb Csécsi Jó­*s£í Makrancon 6.5 hektárra! szintén ezt az utat választotta. Örömteljes hírek ér­keznek Perény köz­ségből is. Ott 6 egyé­niieo gazdálkodó kis­és középparaszt tett döntő lépést a jobb élet felé. Sabolik And­ráss 6.01, Serke Sán­dor 9,69, Böör Gyula 13.24, Brélm István 9.38, Csiárny Mária 3.71 és Matyi József 10.79 hektár földdel léptek be a szövetkezetbe. Buzita községben Má­thé Gizella 6.5 hektár­ral szintén a szövet­kezet mellett döntött. Andreas Sándor, Szepsi. A perejaszlavi tanács: Oroszország és Ukrajna egyesül. mányolását erősen fokozták. A robo­tot hetenként 5 napra emelték fel, több tizedet és adót szedtek a néptől, mint azelőtt. Ezenkívül növekedett a vallási és nemzetiségi elnyomás, mert a lengyelek erőszakkal kényszerítet­ték az ukránokat a katolikus vallás felvételére és korlátozták az ukrán nyelv használatát. Ez a brutális elnyomás nagy ellen­állást váltott ki az ukránok körében. Sokan a Dnyeper környéki sztyeppék­re menekültek. Ezekből lettek a ko­zákok. A tatárok, törökök, valamint a lengyelek állandó támadásai kény­szerítették a kozákokat arra, hogy erős katonai szervezetet alakítsanak és területüket megerősítsék. Jelentős kozák erőd volt Záporozsszkája Szecs, mely sikerrel állt ellen a lengyel és ' török támadásoknak, portyázásoknak. Ukrajna gazdagsága csalogatta a feudális lengyel urakat s ezért fo­kozták támadásaikat az ukrán nép ellen. Lengyel és német zsoldosok égették fel a virágzó telepeket és akit élve elfogtak, azt felnégyelték, vagy karóba húzták. Ukrajna területén ál­! landóak voltak a felkelések a szabad- mányzatot kaptak, a gazdasági fej­ságért, a határtalan elnyomás ellen, lődéssel kezdett növekedni a kultu­Az ukrán nép szabadságharcával rális színvonal is, ukrán népművé­szoros összefüggésben áll Bogdán Mi- szet és irodalom keletkezett. Igaz, ha.ilovics Hmelnickij hejtman nevei később a szabad ukrán parasztok új­aki 1593-ban született Perejaszlav- ból jobbágyok lettek, mert az orosz kozák lovast küldött Franciaországba, akik a spanyolok ellen harcoltak. Bogdán Hmelnyickij zászlója alatt csaknem 100 000 felkelő harcolt. Nép­hadserege 1648 májusában nagy győ­zelmet aratott a lengyel—német zsol­dosok felett. Az ukrán nép felkelése tovább terjedt nemcsak Ukrajna egész területén, hanem a szomszédos or­szágokban is. Hmelnyickij csakhamar az úri elnyomás igájából megszaba­dulni akaró népek szimbólumává vált, nevét mindenütt ismerték, becsülték, ellenségei pedig rettegtek tőle. Hmel­nyckijt azonban nem vakította el a dicsőség. Sokan azt várták,, hogy Uk­rajna uralkodójává kiáltatja ki ma­gát, vagy pedig hogy a lengyel ko­ronára pályázik. Hmelnyickij látta, hogy a független -Ukrajna egyedül nem tudná tartani magát a körülötte levő ellenségek tömegében. Elhatá­rozta, hogy az országot a testvéri Oroszországhoz csatolja, mely nyel­vileg, területileg, vallásilag és törté­nelmi hagyományai szerint is a leg­közelebb áll Ukrajnához. Már előbb Moszkvához fordult, de a gazdag bo­járok féltek, hogy a felkelő-mozga­lom átterjed Oroszországra, ezért igyekeztek elodázni a csatlakozás kérdését. A kozák vezetőség és az ukrán főpapok egy része szintén nem értett egyet ezzel, de végül is győ­zött a nép akarata és Hmelnyickij terve. Szerződést kötött Alekszej orosz cárral és 1654. január 18-án Perejeszlav terén nagy népgyűlésen kihirdették a kozákok és Ukrajna csatlakozását. A kozák ezredek pa­rancsnokai, az összegyűlt nép egy­hangúlag járultak ehhez az ünnepé­lyes aktushoz. Ukrajna és Oroszor­szág egyesülése a szabadságszerető ukrán nép akaratának hatalmas meg­nyilvánulása volt. Tudta, hogy test­vére, az orosz nép, megbízható vé­delmezője és szövetségese. Ez a tény óvta meg az ukrán népet a megsem­misüléstől, mert megvédte a török, tatár, lengyel támadásoktól. Habár az Oroszországgal való egye­sülés nem elégítette ki teljesen az ukrán nép szabadságvágyát, a mai politikai szemszögből nézve, mégis történelmi haladást jelentett. A pa­rasztok bizonyos engedményekben részesültek, a robotot 2 napra szál­lították le, az ukrán városok önkor­Jelkarolva, a szövetkezetben sem. Hi­ba az is, hogy a falu nagy, emeletes kultúrháza 1952 óta még most sincs befejezve. Eddig a járás 65 000 koro­nát adott, a falu pedig 90 000-et dol­gozott le, de még mindig kevés. Pedig a falu fiatalsága a kultúra után áhí­tozik, melyre joguk is van. . Ebben az évben befejezzük — mondják a helyi nemzeti bizottságon, — a szövetkezet az évzáró közgyűlését már az új kultúrházban akarja meg­tartani. Agócs Vilmos, Ajnácskő, I MWMHMH Mt HII III WMH WII tlI Mt M Mt tM A fiatalok kitettek magukért A simonyi szövetkezetben két kom­bájn és 4 aratógép dolgozik a kézi­kaszásokon kívül. Még az öregek és az ifjúság is bekapcsolódott a mun­kába. Az aratás jól halad és lassan a befejezéshez közeledik. Ebben az eredménvben igen nagy része van a CSISZ simonyi szervezetének is. Az elmúlt vasárnap Bató Zoltán, a helyi CSISZ-szervezet elnökének vezetésé­vel a fiatalok 5 hektáron rakták ke­resztekbe a termést. Bálint Lajos, tanító, Péterfala. ^ywwwwwwwwAftfttwvwww ban. Szegény nemesi családból szár­mazott. Fiatal korában néhány iskolán tanult és több idegen nyelvet sajátított el. Ezért a lengyel udvarnál diplo­máciai feladatokkal bízták meg. Igy került 1645-ben IV. Vladiszlav len­gyel király megbízásából Franciaor­szágba, hogy a francia királyt háború esetén rábírja a törökök elleni segít­ségre. Hmelnyickij ekkor Csehorszá­gon keresztül utazott Franciaország­ba és útján érintette Tešín, Nový és ukrán nagybirtokosok éppúgy ki­zsákmányolták őket, mint azelőtt a lengyel urak. Csupán a nemzeti el­nyomás szűnt meg. | melnyickij nem sokáig élvezte munkájának gyümölcsét. Ép­pen 300 évvel ezelőtt — 1657. au­gusztus 6-án hagyta itt szeretett né­pét, amely számos irodalmi művében emlékezett meg rokonszenves hősé­ről. Kijevben lovasszobor hirdeti di­csőségét. HARCOLJUNK A HIBÁK MEGSZÜNTETÉSÉÉRT RIMASZOMBAT Réthy István rimaszombati lakos ar­ról ír szerkesztőségünknek, hogy Ri­maszombatban még . mindig népszerű az alkohol. S a pohár fenekét vizsgá­lók éjszaka hazafelé tartva útjukban sok mindent megrongálnak s ezzel nagy károkat okoznak dolgozó népünk­nek. A RAJ az utóbbi időben még egy szórakozóhelyet nyitott a Csehszlovák Hadsereg utcában „Espresso a hét tör­péhez" név alatt. A cégtáblán csak a hét törpe szerepel, de bent a boltíves helyiségben, ahol szinte vágni lehet a cigarettafüstöt, a falra festett Hó­fehérke csodálkozik, hogy kerül ide, a mértéktelen sör- és pálinkafogyasz­tás mellé. Nem érzi ott jól magát. De nem érzik ott jól magukat azok sem, akik a cégtábla hatására espressóba akarnak menni és belépve — kocsmá­ban találják magukat. Felhívjuk erre a RAJ illetékes szerveinek figyelmét. SZENC Á' vasútállomás mellett van egy kerthelyiség, ahová csak az mehet be, aki belépődíjat fizet. A belépődíj egy­szer 10.—, másszor 8.—, néha 6.—, de volt rá eset, hogy csak 3.— korona volt személyenkint — írja Wolf Fri­gyes építész és négy belépőjegyet is mellékel. Amint írja, nem sikerült meg­állapítani, hogy az árakat az időjárás figyelembevételével, avagy milyen más tényezők hatására szabták meg. Bra­tislavában a Devín-mulatóban vagy a Kristálybárban csak 6.— koronát kell fizetni a belépőjegyért. Pedig van kü­lönbség a kiszolgálásban is. Szencen a fent említett helyiségben rendeltünk háromszor két deci bort. Papírpohár­ban tették elénk és egy és fél deci, ha volt egy-egy pohárban. Elvárjuk, hogy e bírálatunkra a RAJ igazgatósága megteszi a kellő intéz­kedéseket. KASSA Ä Brečtanová utcában még a múlt év decemberében megrepedt a közel­látást szolgáló vízvezetékcső. Azóta nemcsak feleslegesen sok víz folyik el, ami nemzetgazdasági kárt jelent, a já­rókelőknek pedig kellemetlen, mert sáros miatta az utca, de a vízért oda­járó polgárok türelme is csaknem el­fogyott. Ugyanis a gyengén folydogáló vízre rengeteget kell várniuk. — Azt szeretnénk tudni — írja Béres Bertalan —, hogy a szerelvény megjavításához kormánybizottság kiszállása szüksé­ges-e, vagy elegendő a helyi illetéke­sek jóváhagyása is. Ha a kassai ille­tékesek jóváhagyása elegendő, ugyan mire várunk már 10 hónapja? SZENTKIRÁLY Szilárdi Béla volt földesúr vagyonát 1945-ben államosították. Földbirtokán és a hozzátartozó gazdasági épületekben az EFSZ gazdálkodik. A volt birtok­hoz tartozó kastély pedig községünk tulajdona lett — Írja Varga István. — Ebben a kastélyban van a moziterem és egyéb kulturális célokat szolgáló helyiségek is. Az 1730-as években épült kastély — 4—5 millió korona értékű műalkotás — tönkremenőben van. A mozilátogatók fejére már befolyik az eső. Mentsük meg műemlékeinket! A TERBELÉTI HNB tervbe vette, hogy az idén ta­vasszal megásatja a falu mintakútját. Előirányozták a megfelelő összeget, megvásárolták a betongyűrűket és mes­terember is akadt, aki elvállalta a munkát. A leendő kút helyét dombon jelölték ki. Kora tavasszal megkez­dődött a munka és néhány nap múlva be is fejeződött. De a község lakosai­nak nincsen sok öröme belőle — közli velünk Varga Ervin. A mintakút ugyanis egy földből kiálló betoncső, egy használhatatlan konyhaajtóval le­takarva. Körülötte földhányások, aho­vá esős időben beszorul a víz és e. kis tavakra járnak a falu lábasjószágai fü­rödni és gilisztára vadászni. A kútban a víz alig éri el a 60 cm-t. Ezt a cse­kély vizet sincs mivel kimerni, mert a kútnak nincs merítőszerkezete. Még egy gémeskút is jobb lenne ennél — mondják a község lakosai. És mit mond a HNB?.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom