Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-15 / 226. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek f SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. augusztus 15. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 226. szám. Az SZLKP KB levele a nagymegyeri járási pártbizottságnak Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az alábbi levelet küldte az SZLKP nagymegyeri bizottságának: „Tisztelt Elvtársak! Az SZLKP Központi Bizottsága örömmel értesült arról, hogy járásuk hétfőn, augusztus 12-én a köztársaságban elsőnek teljesítette a gabonabegyűjtési tervet globálisan 100,9 százalékra. Elért sikerük alkalmából jókívánatainkat fejezzük ki önöknek és köszönetet mondunk minden szövetkezeti dolgozónak, az állami gazdaságok, a begyűjtő vállalat és a nemzeti bizottságok dolgozóinak, a kis- és középparasztoknak, mindazoknak, akik áldozatkész szervező munkájukkal elősegítették ennek az eredménynek elérését. Rendkívül súlyos időjárási viszonyok között érték el begyűjtési sikereiket, és feladataikat csak azért teljesítették idő előtt, mert járásukban már fölényben vannak a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés formái: az EFSZ-ek és az állami gazdaságok, és a szövetkezeti dolgozók családja az utóbbi időben tovább gyarapszik járásukban. Meggyőződésünk, hogy az eddigi eredményektől lelkesülve, tovább folytatják a begyűjtést és olyan intézkedéseket foganatosítanak, melyek biztosítják, hogy minden mezőgazdasági üzem teljesítse beadását, és hogy bővíteni fogják az EFSZ-ek tagsági alapját úgy, amint erre kötelezettséget vállaltak, hogy járásukban a lehető legrövidebb időn belül befejezik a szövetkezetesítést és ezzel megteremtik a CSKP országos konferenciáján kitűzött feladatok teljesítésének legjobb feltételeit." SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ff Nálunk ez természetes... át Életünkben sok olyan dolog vált természetessé, amelyről ma már eszünkbe sem jut, hogy az valamikor nem így volt és hogy benne valami különöset lássunk. Nem csodálkoznánk ezen a jelenségen, ha csak a fiatalok körében lenne tapasztalható, hiszen ők nem ismertek más életet, mint azt, amelyet népi demokratikus rendszerünk nyújt nekik. Csakhogy nem képeznek kivételt gyakran az idősebbek sem, akik pedig ' megéltek egyet-mást a München előtti köztársaság idején. A számunkra természetes dolgok csak akkor tűnnek fel, amikor külföldi, nyugati országok munkásküldöttségei látogatnak hazánkba és egyáltalán nem tűnnek fel előttük magától értetődőknek a nekünk „természetes dolgok". Az ilyen nem magától értetődő, nekünk már természetes dolgok például: aránylag magas életszínvonalunk, a különféle szociális berendezések. Ezekről a dolgokról az utóbbi időben elég sokat írunk és beszélgetünk. Ide tartozik azonban az olyan természetesség is, mint a munkások, minden dolgozó, a szakszervezet jogai is. És erről kell most beszélnünk. Vegyük például a legközelebbi eseményeket. Rövidesen megkezdődnek üzemeinkben a viták a műszaki, ipari és pénzügyi tervekről és a kollektív szerződésekről. Mi mindenhez szólhat itt a munkás hozzá, mi mindenben dönt! A munkafeltételekről, a bérekről, a prémiumokról, a szakképzettség növeléséről; a munka biztonságáról és az óvintézkedésekről; a szociális berendezésekről, az élelmezésről; a nemzeti biztosításról, az egészségügyi gondoskodásról; az üzem kulturális és testnevelési tevékenységéről. A kollektív szerződések foglalják magukba mindezeket a kérdéseket. Mindezekhez a kérdésekhez állást foglal mind az üzem vezetősége, mind pedig a dolgozók képviseletében a szakszervezet. Mindezekben a kérdésekben mind az egyik, mind a másik fél kötelezettségeket tesz. E kötelezettségek teljesítését a munkások, technikusok, mesterek részvételével ellenőrzik. Nem állíthatjuk, hogy mindezen jogokkal már mindenütt élnek és, hogy az üzemekben ezen a téren már nincsenek hiányosságok. Az idei kollektív szerződések félévi ellenőrzése megmutatta, hogy a teljesített pontok egész sora mellett jócskán maradtak még teljesítetlen pontok is. A nyilvánosan, ä dolgozók jelenlétében megtartott ellenőrzés az, ami biztosítja, hogy hasonló hiányosságok egyszer s mindenkorra megszűnjenek. Sajnos egész sor olyan szakszervezeti bizottságot találhatnánk még, amelyek nem használják ki elégségesen jogaikat. Azzal, hogy ez így van, hogy a dolgozók nem használják ki teljes mértékben jogaikat, semmi esetre sem érthetünk egyet. Nem érthetünk egyet, hiszen államunk érdeke, hogy dolgozótok éljenek jogaikkal. Ennek jelentőségét nem mindenütt értik meg, és néha nem is igyekeznek élni vele. Pedig nézzük csak, milyen más a helyzet például Franciaországban és Angliában, ahol gyakran hosszú sztrájkok szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozóval legalább beszélni lehessen valamilyen kollektív szerződés megkötéséről, amely legalább rövid időre biztosítaná a munkásoknak, hogy nem csökkentik munkabérüket, nem dobják ki őket az utcára. De nem kell messzire mennünk, így volt ez a mi üzemeinkben is. Az idősebbek emlékezhetnek erre. A fiatalok legalább átlapozhatnának néhány háború előtti újságot. Nem is kellene egy egész évfolyamot, elég lenne egy hónap anyagát átnézni. A rosicei bányászok például 1933. márciusában megtudták, hogy a részvénytársaság csakis abban az esetben hajlandó a kollektív szerződést elismerni, ha a munkabéreket 11,5 százalékkal csökkentheti. De nemcsak a rosicei bányászoknak vannak ilyen emlékeik. A rozsnyói bányászokkal sem bántak másképp a „Rimamurányi" igazgatói, a fülekiekkel sem. Ilyen híreket, jelentéseket olvashatsz a régi lapokban. Annak ellenére, hogy mindez régen történt, nem hiábavaló feleleveníteni e történeteket. Márcsak azért sem, mert most is vannak olyan nyugati országok, amelyek egyes tényezői melegen ajánlják nekünk az ő elképzeléseik szerinti demokráciát. Ott azonban hasonló cikkekkel mindmáig találkozhatunk a munkássajto hasábjain. Ezek után nem csodálkozhatunk, ha a nyugatról jövő munkásküldöttségek elámulnak az olyan dolgokon, amelyeket mi már természetesnek tartunk. A sajtóban naponta értesülünk arról, hogy Angliában, vagy az Egyesült Államokban elbocsátják a munkásokat. Az USA-ban főleg az autóiparban vannak nagy elbocsátások. De kapunk híreket ha(Folytatás a 2. oldalon) | kenyércsata döntő napjaiban A gabonabegyűjtésben az olomouci kerület halad az élen ® A nyitrai kerületben a napi cséplési eredmény cséplőgépenként 100 mázsát tesz ki ® Hazánkban már három járás: a nagymegyeri a királyhelmeci és^a Bratislava-város teljesítette a gabonabegyűjtési tervet A BRATISLAVAI KERÜLET traktorállomásai, a mezőgazdasági dolgozók ezekben a napokban az utolsó hektárokat aratják. Éppen ezért a múlt hét végefelé a cséplésre és a szalma kazalozására összpontosították minden erejüket. Ezenkívül meggyorsították a tarlók felszántását is. A csépiőgépkezelők a múlt hét folyamán az előirányzott gabonamennyiség mintegy egynegyed részét kicsépelték, míg a traktorosok több mint 5000 hektárról vonták össze a szalmát. A nappali műszakban 300, az éjszakaiban 100 traktornál is több dolgozott a tarlóhántásban. A cséplőgépkezelök versenyében Somogyi István, a dunaszerdahelyi gépállomás kiváló dolgozója vezet, aki több mint 32 vagon gabonát csépelt ki. A tarlóhántásban viszont a stupavai gépállomás egyik neves traktorosa, Ján Šimunčič jár az élen. HASONLÓ A HELYZET A NYITRAI KERÜLETBEN is, ahol az EFSZ-ek és az állami gazdaságok földjein alig 1000 hektár aratnivaló maradt. A munkák súlypontja most a gabona cséplésére irányul. A múlt hét végefelé a kerület traktorállomásai több mint 1400 cséplőgépet helyeztek üzembe, amelyek meghosszabbított műszakban dolgoznak. Napi cséplési eredményük 100 mázsa körül mozog. Az aratást és a cséplést a kerületben már 70 szövetkezet befejezte, továbbá 26 ezer egyénileg gazdálkodó jelentette a betakarítási munkák elvégzését. EZEK A NAPOK DÖNTIK EL, melyik kerül ki győztesen a Banská Bystrica-i-kassai kerületek versenyéből. Míg a kassai kerületben igyekeznek a lemaradás felszámolásával, addig a Banská Bystrica-i kerületben valahogy ez nem sikerül a begyűjtési dolgozóknak. Hol kell a hibát keresni? Valószínűleg ott, hogy a cséplőgépek nincsenek tökéletesen kihasználva és a begyűjtés dolgozói csupán a szövetkezetekre és nem az egyénileg gazdálkodókra támaszkodnak a begyűjtés meggyorsításában, holott ezek több helyen spekulálnak a gabonabeadással. A TERMÉSÉRT ÉS AZ ÜJ KENYÉRÉRT FOLYÖ HARC folytatódik a žilinai kerületben is. Hét járásban már befejezték a kenyérgabona aratását, takarmánygabonából viszont még 1300 hektár aratA bánovcei járás- egyik legjobb szövetkezete a Podlužany-i EFSZ, amit ez idei cséplési eredményük is bizonyít, mivel cséplőgépük liaponta 100—120 mázsa gabonát csépel ki. Ez az eredmény annál értékesebb, mivel az állatgondozókon kívül főleg asszonyok dolgoznak a cséplőgépnéL Lassan halad a jövő évi mezőgazdasági terv szétírása A kassai kerületben 263 földművesszövetkezetben kezdték el a termelés tervének összeállítását, de csak 139 szövetkezetben fejezték azt be az első határidőig. Ez tehát 52,9 százalék. Négy járásban, a gelnicai, kézsmárki, királyhelmeci és Spišská Nová Ves-i járásokban végezték el teljesen a munkát. Levočán befejezés előtt áll, azután a rozsnyói, poprádi és gálszécsi járások következnek. A revúcai járás nagyon elmaradt a szövetkezetek termelési tervének szétírásával, ahol még egy szövetkezet sem végezte el ezt a munkát. Gyenge az eredmény a kassai járásban is, ahol a 41 szövetkezet közül csak három fejezte be a szétírás tervét. A nemzeti bizottságokon 470 községben kezdték el ezt a munkát. A poprádi, rozsnyói és kézsmárki nemzeti bizottságoknál halad a legjobban, de nagy a lemaradás a levočai, szepsi és a revúcai járásokban, valamint Kassa városában. A falvak terveinek szétírása a kassai kerületben az első határidőig mindössze 26,3 százalék volt. A legszebb eredményt a gelnicai járásban érték el, azután - trebišovi járás következik. Utclsó helyen kúllog Kassa városa, a gálszécsi és kassai járás. Amint már említettük, a kormány legkésőbb augusztus ötödikét jelölte meg a tervek elkészítésének befejezésére mind a szövetkezetekben, mint az egyénileg gazdálkodóknál. Mindenütt, ahol ez nem történt meg, sürgősen megtárgyalandó a szövetkezetek taggvűlésein, s a falvakon nyilvános gyűléseken. (m) ni való maradt, leginkább Liptón és Orava környékén. Néhány szövetkezet hozzálátott a hordáshoz, de csak anynyit hordanak össze naponta, amenynyit a cséplőgépek kicsépelnek. Nagy baj, hogy nem asztagolják a gabonakereszteket. Ez viszont az alacsony cséplési eredményekben nyilvánul meg. Az egy cséplőgépre eső cséplési eredmény alig éri el a napi 40 mázsát. A PREŠOVI KERÜLETBEN az előirányozott gabonamennyiség 2,2 százalékát gyűjtötték be. A legnagyobb napi emelkedést a szobránci járásban érték el, ahol 4,5 százalékkal javították eredményeiket. A nagymihályi járás 4 százalékkal, a nagykaposi járás meg 2,5 százalékkal fokozta gabonabegyűjtését. A versenyben ezek után továbbra is a szobránci járás vezet, amely a varannói járás előtt 22,5 százalékos teljesítést mutat fel. SZLOVÁKIÁBAN EZ IDEIG MÁR TÖBB MINT 400 EFSZ TELJESÍTETTE GABONABEGYŰJTÉSI FELADATAIT. Főleg a žilinai kerület EFSZ-ei tűnnek ki, ahol már 101 százalékra teljesítették a begyűjtést. Utána a bratislavai kerület szövetkezetei vonják magukra a figyelmet, amelyek az előirányozott - mennyiség csaknem kétharmadát adták el a terményraktáraknak. A nyitrai kerület szövetkezetei, amelyek versenyben állanak a bratislavai kerülettel, 10 százalékkal maradnak el versenytársuk eredményeitől. AZ EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓK GABONA BEADÁSA legsikeresebben a nyitrai kerületben halad. 16 ezer egyéni gazdálkodó közül, akik már teljesítették beadási kötelezettségeiket, csaknem felét ~a nyitrai kerület képezi. Szlovákiában az egyénileg gazdálkodók 14 százalékra teljesítik gabonabegyűjtési tervüket. Augusztus 12-ével Szlovákiában a gabonabegyűjtés kerületenként az alábbiak szerint alakul: Bratislava Nyitra B. Bystrica Kassa Žilina Prešov 41.1% 33.20/o 24.50/0 25.90/0 13.20/Q 12. "/o A LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT JELENTÉSEK , viszont arról értesítették szerkesztőségünket, hogy a nyitrai kerület augusztus 14-ével a begyűjtést 37.1 százalékra teljesiti, ahol a járások közötti versenyben Zselíz magabiztosan vezet, míg a topoľčanyi járás a kerület egyik legjobban termő vidéke az utolsó előtti helyet foglalja el. 35 mázsa hekfárhozam árpából A szőgyéni szövetkezetben is teljes ütemben folyik a termés betakarítása. Az őszi árpa hektáronként 35 mázsa termést adott. Az aratásban nagy segítséget nyújtottak a párkányi 11 éves iskola tanulói. Különösen szorgalmasan dolgozott Qbocsányi Anna, Tóth László, Galgóci Mária és Gersner András. A többiek is dicséretet érdemelnek, mert hozzájárultak a termés gyors betakarításához. Molnár Béla, Szőgyén T poly szakállas. Este a •*• faluban az a szokás járja, hogy a nép vagy a kultúrház körül, vagy pedig a kocsma tájékán gyülekezik, s folyik a szó. Hogy miről? Hát éppen arról, ami a legidőszerűbb. Ipolyszakállason a kocsma előtt, meg bent is arról diskurálgatnak, vajon hányan lehetnek már az új aláírók, az ú j belépők. Azt mondják, vannak már vagy hatvanan, — szól egyikük, — aki eddig nem igen hallatta szavát. Ők persze nem tudhatták még akkor, hogy az újonnan belépők száma már túlhaladta a hatvanat. Amikor ott jártam, hatvankettőt mondtak a helyi nemzeti , bizottság irodáján, meg azzal is megtoldották, hogy a közösbe egyúttal 400 hektár föld is bekerült. Hatvankét új belépő 400 hektár földdel Ennek hallatára egyre jobban kezdett érdekelni a dolog, s beszélgetni kezdtem a helybeliekkel. Örvendetes hírt mondtak el, mégpedig azt, hogy a 62 új belépő közül 32-en egyenkint több mint 5 hektárt vittek a közösbe. Persze az ember sem másodrendű valami, különösen ott, ahol a dolgos kézre nagy a szükség. Ipolyszakállason pedig így van. Erről Hegedűs, a kertész, no meg a kertészetük győz meg leginkább. A hagymájuk ugyancsak jól sikerült volna, ha m gazt nem hagyják elburjánzani. Mert így a hagymát keresgélni kell, akárcsak a szamócát az erdőben. — Ember kell ide, munkaerő — így a kertész — akkor különb lesz minden. Elmondja aztán, hogy már várják a szövetkezetesek az újakat. Közben a faluban azt is meghallottam, az új belépők máris segítenek a közösben. Az pedig most bővül, formálódik. S a jelek szerint jórafordulnak a dolgok. Ahogy hallom, még csak két hete tart a belépés, és az eredmény máris szép. lók az agitátorok — állapíthatja meg az idegen. Valóban jó, de ahogy a beszélgetés során kiderült, elsősorban is a szövetkezeti tagság segített, meg a helyi nemzeti bizottsági tagok is. A kommunisták Ipolyszakállason nem nézték ölhetett kézzel a munkát. Az agitátorok beszélték, hogy a helyi nemzeti bizottsági tagok sem álltak félre. Sót, négyen, akik eddig még magángazdálkodók voltak, most beléptek a közösbe. E tettükkel utat mutattak, bebizonyították, hogy méltók választóik bizalmára. A még magángazdálkodók is figyelik a szövetkezet minden lépését. Egyesek még indulásra készen, egy helyben topognak. T/~ özelebbi, biztosabb az út a szövetkezethez, a többiekhez, ezt latolgatják többen. Szövetkezetesek, hívjátok őket. Gérecz Árpád