Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-07 / 218. szám, szerda

Kelet-Szlovákiában erősödik a szövetkezeti mozgalom t VERA PANOVA: Ö, ezek a felnőttek! A prešovi kerületben visszhangot kerestünk Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusára. Emberek helyett már az eredmények is választ adnak kérdéseinkre. A földművesszövetkezetek fejlődésében — amivel olyan aprólékosan foglalkozott az SZLKP kongreszszusa, — szép sikereket érnek el. A kongresszus határozata megállapította, hogy az 1956—1957-es években az EFSZ-ek fejlődésében leküzdöttük az egy helyben topogást. A prešovi kerületben ez a következőképpen nyilvánul meg: 1955-ben az előző évhez viszonyítva sem nem gyarapodott, sem nem csökkent az EFSZ-ek száma. 1956ban 28 EFSZ alakult és egy sem esett széjjel. 1957-ben nem egészen 7 hónap alatt 43-mal emelkedett a földművesszövetkezetek száma. Az EFSZ-ek alakítása nem kampányfeladat Ha vizsgáljuk az eredményeket, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb földművesszövetkezet az EFSZ-ek III. kongresszusa, a járási és kerületi pártkonferenciák, de főképpen az SZLKP kongresszusa előtti időben alakult. Azért van ez így, mivel az említett események előtt a szokottnál nagyobb volt az aktivitás, fokozottabb volt az igyekezet a földművesszövetkezetek alakítására. Ez nagymértékben hasznára válhatna a szövetkezeti mozgalomnak, ha a meggyőző munkában felvett ira1 mot mindenütt folytatnák és időnként nem mutatkozna hanyatlás. A szövetkezetek alakítását nem lehet csak kampányszerűen szorgalmazni. A nagymihályi és a szobránci járás tapasztalatai azt bizonyítják, hogyha állandóan folyik a meggyőző munka, és ha ebbe a munkábat a járási pártbizottságok bekapcsolják a falusi pártszervezetek minden tagját, akkor jók az eredmények. Az említett járások gazdasági vonalon versenyeznek egymással. De egészséges vetélkedés folyik közöttük a szövetkezetek megalakítása terén is. Például a kerületi konferenciáig egyenlő partnerek voltak. A konferencia másodnapján a nagymihályi járás új EFSZ-ek megalakításáról adott számot, s így övé lett az elsőbbség. Ez arra késztette a szobránci járás kommunistái!,' ' hpSy a konferencia után még tevékenyebben végezzék a meggyőző munkát. így aztán szép eredményt értek el. Utolérték a nagymihályiakat. Az év elejétől alakított szövetkezetek száma tíz lett az egyik járásban, ugyanannyi a másikban. Július 22-én azonban a nagymihályi járásban levő Slavkovce községben 26 kis- és középparaszt 726 hektár földdel további szövetkezetet alakított. A kerület két előrehaladott járásában az említett vetélkedés azt eredményezte, hogy a pártszervezetek nemcsak bizonyos időközökben, kampányokban végzik a meggyőző munkát, hanem szüntelenül keresik a lehetőségeket szövetkezetek alakítására. Közvetlenebb kapcsolatot tartanak fenn a falusi dolgozókkal Sz SZLKP kongresszusári Chudík elvtárs földművelési és erdőgazdasági megbízott kijelentette, hogy az 1953-as és 1954-es évek tanulságai után nagymértékben elmélyült a munkások és parasztok szövetsége. Ezt tapasztalhatjuk a prešovi kerületben is, ahol négy évvel ezelőtt szlovákiai méretben legnagyobb volt a visszaesés a szövetkezeti mozgalom terén. A kerületi és járási pártbizottságok és a nemzeti bizottságok dolgozói közvetlenebb kapcsolatot tartanak fenn a falusi dolgozókkal. A kerületi székhelyről több mint száz funkcionárius tartózkodik a kerület egyes falvain. Ennek t közeledésnek nagy a jelentősége. Hisz az egyénileg gazdálkodó parasztokat megnyerni az EFSZ-be, a földművesszövetkezetek megalakításánál segíteni legjobban a helyszínen, lent a községekben lehet. Utasításokkal, körlevelekkel nem sokat érnénk el. A pártszervek és a felsőbbfokú nemzeti bizottságok azzal, hogy hosszabb időre falura küldik dolgozóikat, akik szoros és állandó kapcsolatba kerülnek a falusi lakossággal, tevékenyebb munkát fejthetnek ki a szövetkezetek alakításánál, és a meglevők megszilárdításánál. A nagykaposi járási Széna községben már néhány hete tartózkodik a járási nemzeti bizottság titkára és főkönyvelője, a járási tanfelügyelő, a pártapparátus két dolgozója, valamint a kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának egyik dolgozója. Ezenkívül a faluban a helybeli lakosságból megszervezett agitációs csoport dolgozik. Például Lorko András tanító faliújságokat, és villámújságokat készít. A falusi pártszervezet tagjai az utóbbi időben nagyobb igyekezettel végzik munkájukat, mivel segítséget kapnak. Szénához hasonlóan Vajanin Čierna Poien, Malé Roškovcén és több más községben, ahol még nem honosodott meg a szövetkezeti mozgalom, hasonlóan végzik a meggyőző munkát. Érvek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről A nagykaposi járásban az egyénileg gazdálkodó parasztok gyakran az agitátorok szemére vetik, hogy egyes szövetkezetek még nem érnek el olyan eredményeket, hogy példát mutatnának. Szénán a szomszédos Palin községben levő EFSZ hibáira mutogatnak. Kétségtelenül jobb volna, ha a palini földművesszövetkezet gazdasági eredményei kimagaslóbbak lennének, és ha a járás példamutató EFSZ-ei közé sorolhatnánk. Mert olyanok is vannak a járásban, például Nagykaposon, Pavlovcén, Vysoká nad Uhomban és másutt. Az utóbbi EFSZ márciusban alakult, de csaknem a legjobb eredményeket éri el járási méretben. A második negyedévre itt 24 000 korona tiszta jövedelmet terveztek, azonban 54 000 koronát értek el. Így aztán emelkedhet náluk a 18 koronára tervezett munkaegység értéke is, nagyobb lesz a szövetkezeti tagok jövedelme. Kufa Mihály például három hónap alatt ledolgozott 500 munkaegységéért 4500 korona előleget, és 5000 korona értékű természetbenit kapott. így aztán természetes, hogy ebben az új szövetkezetben megelégedettek az emberek. Senki sem tagadja, hogy a palini EFSZ gazdasági eredményei gyengék. Azonban jobbak, mint a szenai egyénileg gazdálkodó parasztoké. Az agitátorok bebizonyították, hogy Szénán a földművesek 350 tehéntől naponta 200 liter tejet adnak az államnak, míg a palini EFSZ 35 tehéntől adja ezt a mennyiséget. Jozef Haber, ä járási nemzeti bizottság titkára Palinban barátságos beszélgetés közben szóvátette a szövetkezeti tagoknak, hogy gyenge gazdasági eredményeikkel nehezítik Szénán az EFSZ megalakításáért folyó meggyőző munkát. A szövetkezeti tagok beismerték, hogy még nem megy náluk minden úgy, ahogy szeretnék. Vannak még hibák, de ennek ellenéje pk is azt Wftják, és ezt be is bizonyították. hogy jobban gazdálkodnak,, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Tavaly néhány szenai földműves hozzájuk jött gabonát vásárolni. Lehet, hoov most ezek az emberek is azt beszélik, hogy többet termelnek apró-parcellájukon mint a szövetkezet. Nemrégen ä Eaŕdejoví járási földművesújságban is hasonló összehasonlítást tettek két község között. Tények bizonyították, hogy a chemolovői egyénileg gazdálkodó parasztoknak annak ellenére, hogy termékenyebb ésjobb fekvésű földjeik vannak', rosszabbak a gazdasági eredményeik, minť a már Üat éve közös munkát végző Vyšné Polianky-i EFSZ tagoknak. A szövetkezet egy hektár földterület után négyszer annyi sertéshúst éš sokkal több marhahúst termelt, mint až egyénileg gazdálkodó parasztok. Á növénytermelés szakaszán is jobbak až eredményeik. Tavaly 1.3 mázsával voltak nagyobbak hektárhozamaik. A feílődés megköveteli.... Nemcsak élenjáró szövetkezetekkel bizonyíthatiuk be, hogy az EFSZekben a földművesek többet és olcsóbban termelhetnek. A szövetkezeti mozgalom győzelmének azért, mert többtermelést jelent, nagy a jelentősége. Elsősorban így teremthetiük rneo á feltételeket a falusi dolaozók gazdasági és kulturális felemelkedéséhez. s másrészt ezzel biztosítiuk lakosságunk ellátásában az emplk°rM igényeket. Bacílek elvtárs az SZLKP kongresszusán kifejtette, hogy menynyire összefügg a parasztok EFSZekbe való megnyerése a szocializmus építésével, a CSKP X. kongresszusa határozatának teljesítésével. — Az EFSZ-ek továbbfejlesztése nálunk gazdasági és politikai szükségességgé válik — mondotta Bacílek elvtárs. Mivel a párthatározat teljesítéséről van szó, és amennyiben fejlődésünk teszi szükségessé a szövetkezeti mozgalom erősödését, a kommunistáknak szilárd meggyőződéssel kell agitálniok ezen a téren. A meggyőző munka irányítását elsősorban a falusi pártszervezeteknek kell végezniök. Fontos azonban, hogy a felsőbb pártszervek segítsenek a falusi kommunistáknak. Ügy mint a nagykaposi járásban. Itt a járási pártbizottság funkcionáriusai és dolgozói állandó, mindennapi kapcsolatban vannak a pártszervezetekkel Terv szerint felváltva hosszabb ideig tartózkodnak egy-egy községben, főleg azokban, ahol még nincsenek EFSZ-ek. Arra törekszenek, hogy a falusi pártszervezetek tagjai és a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai egységes állásponton legyenek a szövetkezet megalakításával kapcsolatban. Fontos feladat a középparasztok megnyerése A nagymihályi járásban eredményeseknek bizonyultak a falusi pártszervezetek, a helyi nemzeti bizottságok és a földművesszövetkezetek elnökeivel tartott aktívák. Más járási pártbizottságok is szerveznek ilyen aktívákat, de nem fordítanak olyan figyelmet a pártonkívüli funkcionáriusokra. Pedig ha a kommunisták megbeszélik a felelős helyeken levő pártonkívüliekkel a politikai feladatokat, ha meghallgatják véleményüket, könnyebben biztosíthatják célkitűzéseik teljesítését. A Nagymihályon tartott aktíván Pirč elvtárs vezető titkár miután a járási pártkonferencián elfogadott határozat teljesítéséről beszélt, kérdéssel fordult a petrovcei EFSZ elnökéhez, a pártonkívüli Ján Rovňákhoz. Tanácsot kért tőle, hogyan lehetne eredményesebben teljesíteni a szövetkezetek fejlesztésére vonatkozó párthatározatot. Ján Rovňákot meglepte a kérdés, főleg az, hogy miért tőle kérdik ezt. Hiszen ő nem kommunista. Valamikor 9 hektáros gazda volt. Éppen ezért sokat segíthet! Különösen olyan fontos kérdésben adhat tanácsot, hogyan lehetne jobban hatni a középparasztokra. Hiszen neki is mint középparasztnak át kellett küzdenie magát a keveset jövedelmező régi gazdálkodásból a sokat ígérő szövetkezeti gazdálkodásba. A prešovi kerületben már a szövetkezetek megalakításánál óriási igyekezetet fejtenek ki, hogy minél több középparaszt lépjen az EFSZ-be. A szobránci járásban levő Závadka községben nemrég 20 földműves, köztük 13 középparaszt alakított szövetkezetet. Ilyen eset a múltban nemigen fordult elő. A meggyőző munkában elsősorban a földnélküliek és a kisparasztok szövetkezetekbe való belépésére törekedtek. Azután nehezebb volt meggyőzni a középparasztokat, hogy ők is lépjenek be az EFSZ-be. A tanulság az, hogy nem szabad sorrend szerint külön-külön értelmezni Lenin elvtárs hármas jelszavát. Támaszkodnunk kell a szegényparasztságra, de egyben meg kell nyernünk a középparasztokat is, és szüntelenül harcolnunk kell a szövetkezeti mozgalom fejlődését gátló kulákok ellen. '#" * * Ä prešov! kerületben až SZLKP kongresszusát megelőzően és az azt követő hónapokban rohamos átalakuláson megy át a mezőgazdaság. A szövetkezeti mozgalom mindinkább nagyobb teret hódit. Az eredmények a jő politikai munkát igazolják. Drábek Viktor. PARTUNK TAGJELÖLTJE LETT TTíny felesleges szó van a felnőtteic szótárában? Hamar egy példát! A kis Szerjózsa illedelmesen üldögél, teát iszik. Egy kicsi kiloccsan belőle. Pasa néni azonnal rászól: Miért nem vigyázol? Tiszta terítőt sem tehetek az asztalra. Hiszen nem vagy már pólyás. Ebben a kitörésben számos felesleges szó van. Először is: Szerjózsa mindezt már százszor hallotta. Másodszor: Enélkül is tudja, hogy hibázott. Ahogy a teát kiöntötte, nyomban bosszankodni kezdett, tudta, hogy ügyetlen volt. Szégyellte magát és szerette volna, ha Pasa néni mielőbb leszedi a terítőt, hogy senki se vegye észre a történteket. Ehelyett, Pasa néni beszél, beszél, szóözönének se vége, se hossza. — Persze, te nem gondolsz arra, hogy valakinek a terítőt ki is kell mosni, keményíteni, vasalni, eszedbe se jut, hogy ezzel a munkával valaki sokat fárad ... m — Hiszen nem akarattal tettem — veti közbe Szerjózsa —, a csésze kicsúszott a kezemből. Pasa nénit ez sem hatja meg. — Az J asztalterítő már nem új — mondja. — ! Egy teljes estémet áldoztam rá, hogy i megfoltozzam. Mintha új terítőt Szerjózsának jogái ban állna leönteni. — Hogy nem akarattal tette? — méltatlankodik tovább a néni. — Még szép volna ... TTgyanígy vélekednek a felnőttek U akkor is, ha Szerjózsa valamit eltör. De ha maguk értékes üvegeket 1 és porcellántárgyakat ejtenek le, úgy 1 tesznek, mintha ennek így kellene lennie. Szerjózsa anyja szigorúan megkíván' ja a „kérem" szócskát, holott az nem ' sokat jelent. — Ez a szó kérést fejez ki világosítja fel fiát. — Te például, egy ceruzát kérsz tőlem. Ahhoz, hogy kitűnjön, te kérsz valamit, a „kérem" szócskát kell hangsúlyoznod. Milyen durván hangzik: „Ádj nekem egy ceruzát". Mennyivel szebben: „Kérem szépen, légy szíves, adj nekem egy ceruzát". — És ha nem így mondom, akkor nem adod szívesen a ceruzát? — kérdi Szerjózsa. — Akkor egyáltalán nem adom — válaszol dühösen az anyja. No, rendben van. Szerjózsa elható- I rozta, hogy „kérni" fog. Elvégre alkalmazkodnia kell a felnőttekhez, ők határoznak mindenben, tőlük függ, hogy odaadják-e a Qgruzát, vagy sem ... Azt teszik, arru nekik tetszik. Lukjanics mindig megcsókolja szúrós bajuszával, ha csokoládét vagy almát hoz. —Köszönöm — mondja Szerjózsa —, de miért kell az embert mindig csókolgatni és megzavarni a játékban? — gondolja. A játék fontosabb, mint az alma, azt ráér bármikor megenni... Szerjózsáékhoz sokan járnak. Leggyakrabban Tolja bácsi látogatja meg őket. T

olja bácsi csinos fiatalember, fekete szemöldöke, fehér foga 1 van és szerényen mosolyog. Szerjózsát I főleg azért érdekli Tolja bácsi, mert „verseket" tud költeni. Ha a felnőttek 1 rábeszélik, hogy új verset adjon elő, először szégyenlősen húzódozik, nemet mond, végül hagyja magát meggyőzni, 1 elvonul egy sarokba, ahol „ihleni",kezd, és ott a helyszínen újabb verset költ. Bármiről kész percek alatt egy verset ' összehozni: a háborúról, a békéről, kolhozokról vagy fasisztákról, tavaszról vagy a kékszemű' asszonyról, akire mindig vár és aki sohasem jön. Csodálatos verseket Ír! Ügy rímelnek, mint a meséskönyvben a költemények. Tolja bácsi, mielőtt szavalni kezd, köhint egyet, azután végigsimít fekete haján. Hangosan szaval és álmodozva néz maga elé. Mindenki dicséri a tehetségét, és anya jutalmul teát tölt neki. Teázás közben a tehenek betegségeiről beszélgetnek, mert Tolja bácsi állatorvos a szovhozban. Igaz, nem mindenki olyan térdekes és csinos vendég, mint Tolja bácsi. Ott van például Petya bácsi. Szerjózsa, ha csak teheti, elkerüli. Csúnya az arca, a koponyája vörös és sima, mint egy billiárdgolyó. És olyan utálatosan vigyorog mindig. Egyszer Szerjózsa és az anyja a teraszon ült, amikor Petya bácsi megérkezett. Egy zacskócskát adott neki röhögve. Szerjózsa udvariasan megköszönte az ajándékot, úgy, ahogy anyja kioktatta, majd szétnyitotta a zacskót ... Semmi sem volt benne, csak összegyűrt papiros. Szerjózsa elszégyelte magát. Beugrott az ostoba tréfának. De szégyellte magát Petya bácsiért is, aki őt ilyen rútul becsapta. Anyja is szégyellte magát — ugyancsak Petya bácsiért... Petya bácsi eközben vígan röhögéséit: hi-hi-hi... Mire Szerjózsa megszólalt, inkábti szánakozva, mint haragosan: — Petya bácsi, nagyon buta vagy! Abban a hiszemben mondta, hogy anyja osztja a véleményét. De íme, anyja kiáltozni kezdett: — Pfuj, nem szégyelled magad, ilyesmit mondani?, Rögtön kérj bocsánatot! Szerjózsa csodálkozva nézett anyjára. — Nem hallod, mit mondtam? — rivallt rá az anyja. Szerjózsa hallgatott. Anyja dühösen ragadta meg a kezét. — Ilyen neveletlen kölyökkel senki sem áll többé szóba. 3 hiába várta, hogy Szerjózsa bocsánatot kérjen. A kisfiú összeszorította ajkát és szomorú, fénytelen tekintettel meredt a földre. Nem érezte magát hibásnak. Miért kellene bocsánatot kérnie? Hiszen csak azt mondotta, amit gondolt... Vagy talán a felnőttek nem azt mondják? Benczel Béla fordítása. i Kulturális itt D' \&é>€'f]xírel{ Varsóban „a legtehetségesebbek iskola já"-nak nevezik az Európában egvétlen ' SzíiiháztéfcK'nikai Liceumoí. A hallgatók itt — mind kitűnően végezték az általános iskolát —, a második osztályban kezdik tanulni a szak-J tantárgyakat: elektrotechnikát, színpadvilágítást, bútortörténetet, színházi kosztümtervezést, diszletezést, művészettörténetet, dekorációfestést és karakteorológiát. A kitűnően képzett fiatal színházi szakemberek azonban — ahogyan ezt a lengyel lapok panaszolják — nem akarnak vidéki színhá

J zakhoz szerződni, ftedig ott különösen nagy szükség lenne rájuk! Fernandel, a világhírű francia komikus új filmje Iif és Petrov „Tizenkét szék" című nagysikerű szatirikus regénye alapján készül. A filmet öt országban forgatják és öt főszerepét francia, spanyol, angol, német és olasz komikus alakítja. Goethe halálának százhuszonötödik évfordulója alkalmából Moszkvában bemutatták Massenet Werther című operáját, amit Goethe műve nyomán írt. Az operát Ljemesev rendezte és ő énekelte a tenorszerepet. Göttingában kiadták Hermán Göring életrajzát s a kiadó arcátlanul történelmi jelentőségű, kiváló műként ajánlja az olvasóknak. •Qyiek a szerelemről é es az aruiasro lásról Mielőtt a hadseregben valakit fel vesznek tagjelöltnek, figyelembe veszik, hogy milyen körülmények között élt bevonulása előtt. Egységünk kommunistái így tudták meg, hogy a Vágmenti Hliník községben született Ján Leština szegény munkáscsalád gyermeke, bevonulása előtt műszerészüzemben dolgozott. Nem is akárhogyan. Kétéves inaskodás alatt jól megtanulta az esztergályos szakmát. Katona* szolgálata teljesítésében is példamutató. Anélkül, hogy altiszti iskolába járt volna, tizedesi rangot kapott. Rajparancsnok. Egysége jó eredményeket ér el a tanulásban, a gyakorlatokon és a fegyverek karbantartásában. Ján Leština rajparancsnokot szeré tik beosztottjai. Azért, mert jó kato na. Rövidesen azonban leveti egyen- i ruháját és visszamegy üzemébe. Mint j> pártunk tagjelöltje kerül haza. De i azért tevékenykedni fog még a v CSISZ-ben és a testnevelési szervezet- \ ben, melyekben bevonulása előtt olyan szívesen dolgozott Elvégre szükséges, hogy mint a kommunista párt tagjelöltje, nemcsak munkával, pártunk iránti hűségével, a marx-leninizmus tanulásával, hanem a tömegszervezetekben, főleg a CSISZ-ben végzett tevékenységével bebizonyítsa, hogy méltó tagja lesz pártunknak. Mató Pál, közkatona, Kuo Mo-zso ed(Ug mint az egyik legiragyobb kínai tudós, a Béke- Világmozgalom vezérkarának fáradhatatlan tagja volt ismeretes. Most azonban mint drámaíró is sikerrel mutatkozott be a prágai Néphadsereg Színházban. „Ének a szerelemről és az árulásról" c. drámai legendáját a közönség és a sajtó egyaránt nagy elismeréssel fogadta. A színjáték, a drámai legenda az európai néző számára természetesen erősen lírai jellegű, hiszen magán viseli a klasszikus kínai dráma főbb jellemvonásait, ugyanakkor azonban egyes jeleneteiben a ahakespearei drámaszerkesztés és dikciő érvényesül. Kuo Mó-zso alkotásának tárgyát a kínai múltból merítette, a huszonkét századdal ezelőtt élt Csü Jüan költő és királyi tanácsadó sorsát öntötte drámai formába. Csü Jüan, a hazaszerető és bölcs férfiú élete céljának a szabadságot és az egyszerű nép támogatását tekintette. Ez a politika azonban keresztezi a királynő céljait, aki mindenáron Csü Jüan pusztulására törekszik. A királynő azt hfresz" teli, hogy a kőltő titokban őt szereti és egy udvari ünnepségen ájulást színlelve a karjaiba hull. Csü Jüan elbujdosó szégyenében, majd pedig — miután föltárta a valót a király előtt — börtönbe kerül. A nép körében elterjed a költőt ért igazságtalanság híre, s a néppel érző két porkoláb segítségével megszöktetik Csü Jüant és hűséges kis cselédjét, San Tyüant, aki a börtönbe is követte szeretett urát. Az üldözöttek kiszabadulását nagy örömmel ünneplik meg, de a kis cseléd mégis életévei fizet, mivel iszik a mérgezett borból, mellyel a költőt akarták elpusztítani. Az érdekes színjáték sokszínű és stílusos előadását a színház igazgatója, Jan Skoda államdíjas művész rendezte. Ä főbb szerepekben, Vladimír Šmeral (Csü Jüan), Antónia Hegerliková (a királynő) és Jirina JiráskovS (San Tyüan) aratott elismerést. J