Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-01 / 212. szám, csütörtök

c/l kínai nlfthadieveg születésit a p j á ta kínai nép hősies nemzeti felszabadító mozgalma az ország Öazdasági és politikai életébe való imperialista beavatkozás, a gyarmati uralom és a külföldi imperialistákkal cimboráló hazai nagyburzsoázia ellen az 1925—27-es években erkölcsi győzelemmel végződött. Nem oldotta meg a legsürgősebb feladatokat, mert az ellenfél túlereje egy időre elfojtotta a tömegek mozgalmát. A kínai nép harci szelleme azonban nem tört meg. A kommunista pártban látta további harcának vezérét. A párt a hadsereg egy részében is nagy befolyásra tett szert. Minden objektív lehetőség megvolt ahhoz, hogy az elégedetlenség növekedése következtében ismétlődő újabb felkelés esetén a párt széles tömegalapokra támaszkodva szervezhesse a forradalmi harcot és mint a tömegek egyedül hivatott vezére, irányíthassa küzdelmüket. Az áruló kuomintangista kormány a japán és angol-amerikai imperializmussal való paktálás útjára lépett. De nem volt egységes belsejében, mert a hatalom megoszlott az egyes tábornokok között, akik egész hadsereggel rendelkeztek és külföldi imperialista körök támogatását élvezve saját szakállukra indítottak akciókat, fosztogatták hadműveleteik vidékének lakosságát, igazi kényurak módjára viselkedtek. A nép elégedetlensége nőttön nőtt. A véres megtorlások csak fokozták gyűlöletüket elnyomóival szemben. A nemzeti hadsereg egy részének alakulatai Csou En-laj, Csu Teh, He Lung, E. Ting. vezetésével 1927. augusztus 1-én fellázadtak és kezdetét vette a történelemben nancsani felkelés néven ismert második kínai polgárháború, a kínai nép hősies forradalmi szabadságharca. A felkelők forradalmi bizottságot választottak, amelynek tagjai közé felvették Szun Jat-szen özvegyét, Szua Cin-lint, Kuo Mo-zsot és a hadsereg előbb említett vezéreit. Ez a csapat alkotta a mai népi forradalmi felszabadító hadsereg magvát. Temérdek viszontagságot kiállva, harcolva a minduntalan felbukkanó ellenforradalmi bandákkal sikerült a felkelőknek utat törniök délre, a forrongó tartományok »«lé. Egy részük Hunén és Cian-szi tartomány határán egyesült Mao Ce-tung forradalmi hadseregével. Izerkilencszázhuszonhét november 7-én már további 3 tartomány lakossága lázadt fel és kiáltotta ki a tanácsköztársaságot. November 11-én Dél-Kína legnagyobb városában, Kantonban szökött magasra a forradalom vörös zászlaja. Megalakult a szovjet hatalom. A kantoni parkban tartott népgyűlésen megválasztották a népbiztosok tanácsát. A kínai szovjet kormány 9 munkásból, 3 parasztból és 3 katonából állt. A kínai reakció és a nemzetközi imperializmus összefogott. Egyesült erővel rávetették magukat az aránylag sokkal gyengébb és hiányos felszerelésű vörös hadseregre. A felkelést december 14-én vérl^fojtották. A győzők bosszúszomja nem ismert határt. Kantonban egy nap alatt 7 ezer embert koncoltak fel, sőt a kuomintangisták megtámadták a kantoni szovjet konzulátust is és megölték 5 munkatársát. A kuomintangista ellenforradalom ugyan győzött az angol és amerikai hajóhad támogatásával, de a szegényparasztok nemcsak a vörös Kanton vidékén, hanem a többi tartományokban is meggyőződtek arról, hogy érdekeik egyedüii képviselője, egyedüli igaz vezérük a kommunista párt, melyet ideiglenesen elszenvedett veresége után sem szűnt meg támogatni. Az ellenforradalom győzelme után fcsang Kaj-sek diktatúra-rendszert vezetett be, s azt egész Kína területére ká akarta terjeszteni. A Kuomintang yégképp megszűnt nemzeti és haladó párt lenni — a feudálisok és a nagyburzsoázia érdekeinek védelmezőjévé Vált A Csang Kaj-sek-kormány NanJtingot tette meg az új fővárosnak. Noha a Csang Kaj-sek-kormány hemzeti kormánynak nevezte magát, nem tudta egyesíteni az óriási kiterjedésű birodalmat. Mindössze 5 tartomány ura volt. De még ennek sem volt egyedura, mert — mint már említettem — az önálló hadsereggel rendelkező tábornokok felosztották maguk között a provinciákat és ádázul marakodtak egymással. nancsani felkelést ha 1« is tör™ ték, a forradalmi hare folytatódott. 1927 őszétől Kína délkeleti részének körzetei egymás után kiáltották ki a szovjet hatalmat. Az 1929-es év a forradalmi harc fellángolásának jegyében telt el. Terjedt a sztrájkmozgalom, melyet a nagy világválság hatása következtében beállott éhínség váltott ki. Ezalatt szilárdult és növekedett a kínai vörös hadsereg, további tartományokra terjedt ki a szovjet hatalom. Ugyanekkor elmélyült a kuomintangista Kína bom-< lása; nem szűnt meg a hadvezérek kölcsönös versengése, ami az egyre jobban behatoló külföldi tőke malmára hajtotta a vizet. Japán 1931. szeptember 18-án incidenst provokált ki Mandzsúriában és 19-én megszállta Mukdent, Mandzsúria fővárosát. A kuomintangista kormány ellenállás nélkül feladta mandzsúriai pozícióit. Az imperialista nagyhatalmak meg szabad kezet adtak Japánnak Kínával szemben. így tehát zavartalanul folyt Mandzsúria megszállása, a japán imperializmus terjeszkedése. ina Kommunista Pártja volt az egyetlen erő, mely nem tudott beletörődni a kormány áruláséba s ellenállásra szólította fel a kínai népet. A párt a parasztságra támaszkodott, mivel a legnagyobb városokban, ahol kiépült az ipar, a külföldi tőke volt az úr; összpontosultak az idegen nagyvállalatok, bankok stb. Az ellenállási mozgalom így a parasztháború jellegét öltötte, ezért is nevezték később a nancsani felkelést másképpen az „őszi termés felkelésének". Az 1931—1934 években már 6 nagyfontosságú körzetben gyakorolták a szovjetek a hatalmat. A középkínai szovjet körzetben kezdődött meg 1931. november 7-én a szovjetek I. kongresszusa, melyen 600 küldött vett részt. Mao Ce-tung elnökletével megválasztották az ideiglenes központi szovjet kormányt. Honvédelmi népbiztossá és a kínai néphadsereg főparancsnokává, valamint a forradalmi katonatanács elnökévé Csu Teh elvtársat, helyettesévé pedig Csou En-lajt nevezték ki. A kongresszus jóváhagyta a Kínai Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányát, továbbá a föld- és munkatörvényt, a gazdasági politika Irányelveit, melyeknek mind nagy hatásuk volt a kínai parasztság életére. A kongreszszus felhívást intézett Kína népéhez: szegüljön ellen a japán hódítóknak. A következő évek Japán további hódításának jegyében teltek. Csang Kai-sek 1933-ban szégyenteljes egyezményt írt alá, melynek értelmében Kína északi területének jelentős részét átengedte a japánoknak. A hazafias erők ekkor a kommunista párt köré tömörültek. Az ideiglenes kínai szovjet kormány hadat üzent Japánnak, s felkínálta az egyességet a Kuomintangnak, hogy közösen űzzék ki hazájukból a betolakodókat. A Kuomintang nemcsak hogy visszautasította ezt az ajánlatot, hanem újult erővel ismét felvette a harcot a kínai vörös hadsereg ellen. Amerikai felszereléssel és légierőkkel, német tisztek vezetésével 700 ezer főnyi hadsereget vetett tűzbe az alig 150 ezer létszámú vörös hadsereg ellen, amely kénytelen volt meghátrálni. A kínai szovjet kormány elhatározta, hogy északra helyezi át csapatait. Az átcsoportosításnak éjjel, rossz időben, a természet adta összes védekezési lehetőségek kihasználásával kellett megtörténnie. Megkezdődött a kínai vörös hadsereg történelmi nevezetességű északnyugati útja 1935. őszén elérte az északi tartományok határát és egyesült az ottani vörös hadsereggel. Ettől kezdve nem szűnt meg küzdeni a végső győzelemért, melyet a japán imperializmusnak a második világháborúban történt leverése után ki is vívott. agy és dicső harcos utat tett meg a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő kínai forradalmi felszabadító néphadsereg, mely győzelemmel koronázva évtizedekig tartó küzdelmét, ma a kínai nép békés alkotómunkájának és Távol-Kelet békéjének éber őre. Lőrincz László ýa/uSc Szép termést hoztak a kísérleti földek A Csallóközaranyosi Állami Gaz** daságban az aratással párhuzamosan a cséplést is megkezdték. Először a kísérleti parcelláról learatott tavaszi árpát csépelték ki. Ezt a parcellát még a vetés előtt négy egyenlő részre osztották fel és különböző sortávolságokra vetettek bele, hektáronkint 190 kg vetőmagot. Az eredmények a következők: Az első parcellán 12 centiméteres sortávolság mellett egy hektárról 39,1 mázsa tavaszi árpát csépeltek ki, szálmából pedig 53,5 mázsa került a kazalba, ami szintén értékes takarmány. A második parcellát 24 centiméteres sortávolsáq mellett vetették be. Az eredmény 32 miázsa mag, 61,1 mázsa szalma. A harmadik parcella 24—12—24 centiméter sortávolságra vetve 33.5 métermázsa magot és 54,4 mázsa szalmát adott. És végül a negyedik parcella 24—12—12—24 centiméter sortávolságra vetve 33.6 mázsa magot és 51,4 mázsa szalmát adott. Czimer Lajos, Csallóközaranyos. s v N "V*. "A v v -Mr Képünk a dohánytermelő csoportot mutatja be, megállják helyüket. a cséplőgép mellett is (Foto: Czimer L.) Együtt a közös célért A komáromi hajógyár dolgozói 50-tagú brigádot szerveztek és kiküldték 10 napra a gútai szövetkezetbe, hogy segítsenek a termést minél előbb betakarítani. A brigádosok száma még meg is szaporodott, úgyhogy 53-an indultak az első csoportban. Két munkacsoportot alkotva — az egyiket Musil mérnök, az OTK vezetője, a másikat Galambos elvtárs, a raktárak dolgozója vezeti — munkaversenyben állnak és jó eredményeket érnek el, Ez abból is látható, hogy a hajóépítők a szövetkezetben másfél munkaegységet érnek el. A napokban újabb brigádcsopor.tokat szerveztek, a gútai szövetkezet megsegítésére. Mégpedig nagyobb számút, mint az első volt. Szénássy János, Komárom. Külön dicséret illeti az asszonyokat A vámosladányi szövetkezet vezetőf sége és tagsága megtalálta a helyes utat a szocialista nafjytermeléshez. Jól bekapcsolódtak az aratási munkálatokba. Még az öregek és a nyugdíjasok fs dolgoztak. Eddig a termésnek 70 százalékát aratták már le. A csoportok segítségére siető brigádok 1 nap alatt 170 hektár területen rakfák szét az árpakereszteket, ami lehetővé tette, hogy a két munkacsoport, a lévai építészeti kombinát brígádosaival kiegészítve két cséplőgéppel megkezdhette a száraz gabona cséplését. A helyi nőbizottság asszonyai és leányai a gabonaszárításnál jól dolgoztak. Húszan álltak munkába az 57 éves Bokros néni vezetésével, ő a nőbizottság elnöke a faluban. Egy délután 17 hektáron rakták szét a gabonát. Az iskolások sem maradtak távol a munkától. Külön dicséret illeti a többgyermekes családanyákat, akik kisebb gyermekeiket a helybeli óvodákban vagy az ismerősöknél hagytfek, a nagyoljbakkal pedig együtt dolgoztak. Turcsan Jánosné négygyermekes családanya példát mutatott a falunak. Burko Irén, Vámosladány. Miksi példát mutat A miksi szövetkezet a losonci járásban ez idén leghamarább befejezte az aratást. Már a csépléssel is 50— 60 százalékra végzett. Meg kell említeni, hogy az apátfalvai Poľana Textilgyár munkásai kétheti szabadságidejüket a szövetkezet megsegítésére áldozták. Nem egyszer megtörtént, hogy Losoncról a járásról keresték Bolyós Antalt, a szövetkezeti elnököt, de bizony őt csak a búzaföldön találhatták meg, ahol feleségével aratott a többiek élén, mégpedig ott, ahol a gabona a legjobban megérett. srel riok Domok Etel, Miksi Az ifjúság példás munkája Az örösi szövetkezetben végefelé jár az aratás. Búgnak a cséplőgépek, szekérről csépelnek. A vasárnapi műszakon sem tétlenkedtek a fiúk, lányok és öregek. Az aratásnál segít a HESZ is. Balla Béla, a szervezet elnöke nemcsak jó HESZ-tag, de jó munkás is. Példát vehetnek róla a többiek. A fiatalok kultúrműsorral készülnek az aratóünnepre. Most tanulják a Manó című vígjátékot. Horosz Árpád, Örös Baráti segítség | Az esőzések miatt nagyon hosz» | szúra nyúlt az aratás. A Zse'íai | Állami Gazdaságban, hogy a mun= kát meggyorsítsák, rohambrigádo^ | kat szerveztek A központi igaz| gatóság személyzete, a részlegek | adminisztratív dolgozói, ápari mun-> | kások, a technikai személyzet, | mind a határban dolgoznak. | Ezt látjuk végig a Garam-mén-* | tén az EFSZ-ekben, de a magán| gazdálkodók is kint vannak a ha-« | tárban. | Figyelemre méltó munkát végeS | az oroszkai szövetkezet. Mint is| meretes, még csak tavaly októ-J | berben alakult meg, de ez idén | járási viszonylatban már szép = eredményt mutat fel. A hűs- és | tejbeszolgáltatás terén tavasz óta | az első helyen van. Az aratási és | cséplés! munkálatokkal, továbbá a | gabonabeadással is minden való| színüség szerint az ejsők lesznek. | Segíti őket védnökségi üzemük, az | oroszkai cukorgyár. Patyolat Sándor, Oroszka. nnmiiiniiiiflitiiiiiiiiiniiiniiiiHiiiiiiiiiijiiiiiiiiitiiiitiniiiK SIKERES MUNKA Füzesgyarmaton az elmúlt napok-* ban jól ment az aratás és a cséplés. Eddig háromezer mázsa gabonát csépeltek ki és több mint 374 hektárt arattak le. Július 25-én több mint 13 hektár gabónát learattak és 320 métermázsát kicsépeltek. Kulcsár Béla, Füzesgyarmat. Fontos dolog ez is A Zsigárdi Állami Gazdaságban javában folyik az aratás. A mezei munkacsoportok tagjai egytől-egyig bekapcsolódtak a termés betakarításába. Emellett azonban nem szabad megfeledkezni más munkálatokról sem, mint például az istáilótrágya kihordásáról a mezei trágyatelepre. Nagyon jól tudjuk, hogy a talaj számára milyen fontos tápanyagok forrása éppen az istállótrágya. Ezért ezt a m tápanyagforrást sokkal jobban ki kell használni. Naponta óriási értékek vesznek el, ha nem hordjuk ki az istállótrágyát a mezei trágyatelepekre és ha helytelenül gazdálkodunk vele. Nálunk, a Zsigárdi Állami Gazdaságban nagy gondot fordítanak az istallótrágya kihordására. Szépe István csoportvezető segítségével 160 vagon trágyát hordtak ki. Deák István, Zsigárd. OSSZEFOGOTT A FALU ÉS A VÁROS NÉPE Az ipolysági járásban teljes tok mellett az értelmiségiek, a I dolgoznak. > Az ipoJyviskiek az élen i A járás szövetkezetei között kéti ségtelenül élenjáró az ipolyviski, I amely a járás legjobb szövetkezetének l járó vándorzászlónak is birtokosa. Az i esős időjárás azonban őket is komoly i gondok elé állította, mert amikor pénI teken meglátogattam, még 30 hektár I búzájuk, 7 hektár rozsuk és 15 hekI tár zabuk állt lábon. Ezért, ha elállt I rövid időre is az eső, nagy ütemben , folyt a munka. A szövetkezetesek egy I része a kévéket szárította, a másik I pedig a magot tisztította. KihasználI nak minden percet, minden pillanatot, j a gabona — az egész évi munka gyüI mölcsének megmentése érdekében. ) Százdon a fiatalok segítenek ezekben a sorsdöntő napokban. Min' den vasárnap brigádot szerveznek, ütemben aratnak. A dolgozó paraszkatonák és a tanulók is a határban amelyben rendszerint részt vesz mind a 27 CSISZ-tag. Bár ezek a fiatalok lelkes, önfeláldozó munkát végeznek, mégis a százdi EFSZ-nek több munkaerőre van szüksége az aratásnál, amit a járási nemzeti bizottság meg is ad nekik. Már e héten csatasorba áll egy brigádcsapat. Ahol egy emberként összefogtak A magyaradi EFSZ tagjai sem tétlenkednek Ha eső után a felhők közül előbúvik a nap, máris indulnak a tarlókra a gabonát szárítani. Ilyenkor a szövetkezet minden tagja vállvetve dolgozik a hajdani urasági földeken, ahol valamikor cselédsorban gürcöltek a mindennapi szűkös falat megszerzéséért. Az aratás után nyomban elvégzik a tarlóhántást is. Ez mindennél ékesebben bizonyítja a magyaradiak szorgalmát. Sürgős segítségre van szükségük a gyerki szövetkezeteseknek, amit a a járási nemzeti bizottság biztosít is. E hétre körülbelül 30 tagú brigádcsoportot várnak. A gyerki SOKOL tagjai is segítenek az EFSZ-nek, amely a járás többi szövetkezetei mögött aránylag lemaradt az aratással. A gyerki sportegyesület 15 tagja vállalta, hogy 2 ha-ról learatja a borsót, és 1,5 ha-ról a lencsét. A járás többi szövetkezetében Is serényen folyik az aratási és betakarítási munka. Az alsószemerédi, tompái és a többi egységes földművesszövetkezetek maguk is elvégzik a munkát, bízva saját erejükben. Zsilka Tibor, Ipolyság