Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-31 / 242. szám, szombat

IRODALOMRÓL-könyvekröls^ Ivan Krasko magyar nyelven IVAN KRASKO a szlovák költészetnei; egészen különleges, korszakos jelentőségű költő-egyénisége. Ha a magyar olvasó számára összehasonlításokkal, párhuzamba állításokkal akarjuk megvilágítani költői portréját, akkor vele — egymagával szemben — a mi költőinknek egész sorát vonúltathatjuk fel. A klasszikus hagyományokba belefáradt, mondhatnánk: belerokkant költészetnek eszmei és formai felfrissítését, korszerűsítését nálunk a századfordulón egy erős egyéniségekből regrutálódó költő-gárda Iftjtja végre: Ady, József Attila, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tótih Árpád és a többiek. A szlovák költészetben — velük egyidőben — ezt a feladatot: korszakváltást — a költői gyakorlat terén! — jóformán egyedül Krasko végzi el. Ügy indul, mint egy rendkívül szenzibilis szlovák Juhász Gyula, aki a kapitalista társadalom bonyolultságaiban e felelősségtudat és a tehetetlenség érzése között felsebzett lélekkel vergődik, hánykódik — és eljut oda, ahol a korszaknak talán világviszonylatban legnagyobb költője, Ady jár: népe sorsproblémáinak váteszi megérzéséhez, a nemzeti önkritikának és felelősségre döbbentésnek nagy erejű kifejezéséhez. Kraskónak vannak olyan költeményei, amelyek a szlovák költészet törtenetében — egymagukban! — egy-egy fejezetet jelentenek. Költemények, amelyeknek termékenyítő hatását belőlük kiinduló, köteteket kitevő versmennyiséggel lehet* lemérni. A modern magyar költészetben elsősorban Ady életművében találunk — számtalanul — ilyen független, önálló irodalmi életet is élő verseket. Gondoljunk csak az ,,Üj versek" programadó verséül és egyúttal az egész modern magyar költészet nyitányául is szolgáló „Góg és Magóg"ra, a „Magyar ugaron"-ra, „Vér és arany"-ra, „Magyar jakobinus dalá"ra stb. stb. Ady költőtársai közül Juhász Gyulának a „Magyar táj magyar ecsettel" című verse, „Tápai lagzi"ja és „Tápai Krisztusa", Tóth Árpádnak az „Üj isten"-e szintén olyan költemények, amelyek egész költőnemzedékek számára ösztönző például szolgáltak, az érzéseknek új zsilipjeit nyitották fel. A KORSZAKOS jelentőségű, iskolát nyitó, a szlovák költészet áradó folyamának új medrét kijelölő nagy Krasko-versek közül minden irodalmilag igényes és művelt szlovák betéve tudja a „Rabszolgá"-t, az „Atyám földjé"-t, a „Jehová"-t és a „Bányászok"-at. A „Rab6zolgá"-ban Krasko a kettős elnyomás alatt élő szlovák nép fájdalomtól és bosszúvágytól sajgó öneszmélését rendkívüli költői erővel fejezi ki... Az „Atyám földjé"-ben mardosó önvád gyötri a költőt, az ősei földjére már „bús idegenként tévedt csavargót". A „könnyes ugar", az árván, védő nélkül maradt „szürkéllő szántás" felébreszti benne a népéhez, fajtájához tartozás fájdalmas érzését s — a magyar költőkortárshoz hasonlóan — az ő lelkében is felzúg a „nem menekülhetsz" vádja és parancsa ... A „Jehova" kétségbeesett nemzetostorozó sorai a mi lelkünkben Ady „Nekünk Mohács kell"-jét és a „A hőkölés népé"-t visszhangozzák vissza... A „Bányászok" szimbolikája: „denevér szárnyú" és „kidülledt szemű Démona" is Adyt juttatja az eszünkbe. Ugyancsak Adyra emlékeztet bennünket a vers forradalmi hangja s felgyúló bizakodó végakkordja is: „A láthatár szélén vörös fények gyúlnak: „Démon! Hallod-e, a bányászok dalolnak." Indul a csákány, a sereg, vár ' a tárna, reszket a lámpások vízszomjazó lángja. Megjelent a Korunk augusztusi száma A Korunk legújabb száma többek között Veress Gyula: A Magyar Autonóm Tartomány gazdasági megújhodása, Faragó József: Székely népköltészet, John D. Bernal: A tudomány szervezése és szabadsága címmel közöl cikkeket. A VilággazdaságVilágpolitika című rovatban: Két világ — két költségvetés, Oj Afrika, és A nem kapitalista fejlődés lehetőségei India „Vörös állama"-ban címmel. a Krón'ka c. rovatban többek között egy tanítócsalád anyagi és kulturális helyzetéről és A morva temető feltárása a Maros völgyében címmel olvashatunk értékes írásokat. Örömteli munka — örömteli élet Ez volt a Csemadok által Zselízen rendezett első országos dal- és táncünnepély jelszava. Ezt a szép és kifejező jelszót aláhúzta és szemléltetően példázta az ünnepély kezdetekor ugyancsak Zselízen megnyitott mezőgazdasági kiállítás, amelyen a zselízi és más állami gazdaságokon kívül a járásból 32 egységes földmüvesszővetkezet állította ki a látogatók százainak csodálkozására és tanulságára a jól végzett munka pompás gyümölcseit. A kiállítás udvarán a korszerű mezőgazdaság különféle gépei láthatók. Megtaláljuk itt a legmodernebb arató- és cséplőgépet, traktort és másmilyen modern felszereléseket, amelyek a nagyüzemi gazdálkodás legszükségesebb segédeszközei. A fajbaromfi mellett kiállításra kerültek a gazdaságok állatállományának minőségét jellemző lovak, szarvasmarhák, sertések és músfé'.e háziállatok. A szakértőknek, de a laikusoknak is elég volt ej;/ rövid szemlélődést tartani és máris megáVap'.i natták: a lehetői?."eke; számba véve és ''•Lliisználva hozzáértéssel Kuli gazdálkodni és a mezőgazdasági termelés a ma már mindenütt rendelkezésre álló techn

:''ai felszereléssel olyan sz'nvonalra emelhető, ar.ii'yenre az önsanyargató kistermelők korsrnkíban gondolni sem lehetett. A kiállítás mindennél jobban bizonyította: Zss'ízen és környékén már s olyan a mezőgazda- 'j és a mezőgazdasági termelés, amilyenre számítunk, amilyennek a magas színvonalú szocialista ipari termelés mellett lennie kell. A járás szövetkezetesített termelésének bemutatására a kiállítás bejáratánál nagyon jó érzékkel két szemléltető táblát is elhelyeztek. A táblára rajzolt térképeken a zselízi járás falvainak földterületeit láthatjuk. Mindkét térképen kétféle színezésű mezőny van. Az egyik színezés a magán, a másik a szövetkezeti gazdálkodást ábrázolja. Nagy, szembeötlő eltérés van a két térkép között. Míg az egyik táblán a járás földterületének 3—4 évvel ezelőtti túlnyomórészt magángazdálkodás formájában történt földművelését mutatja, addig a másik táblán az olvasható: „a zselízi járásban 1957. augusztus 1-én a földterület 75,5 százalékán nagyüzemi mezőgazdasági termelés folyik." A zselízi járás tehát az élen jár. Nemrégen köszöntöttük a párt és a kormány levelét, amely hírül adta: elértük, hogy az ország földterületének 50 százalékán kollektív gazdálkodás folyik. A zselízi járásban az országos viszonylatú, igazán szép eredmény helyi viszonylatban még szebb. Itt már nem ötven, de hetvenöt százalékban folyik szövetkezeti gazdálkodás. A kiállítás bejáratánál felállított táblákon olvasható számok talán semmitmondók lennének, ha nem látnánk mögöttük a szövetkezeti gazdálkodás során elért termékek kiállított darabjait. Mert menjünk csak beljebb és tegyük félre a jóhiszeműséggünkböl eredő ábra nélkül is „elhiszem" -et. Most csak szemünknek és a valódi tényeknek higgyünk. Az eredmények agyonjelszavazott dicsérete helyett*a termékek beszéljenek. Beszélnek? De menynyire beszélnek ... Azok a gyönyörű gabonafélék, a félkarnyi kukoricacsövek, az öklömnyi hagymák és a többi termékek óriásai nekem is, és azt hiszem, a kiállítás minden nézőjének sokat mondanak. A zselízi mezőgazdasági kiállítás szemléltetően bizonyítja, hogy hol vagyunk és hová érhetünk. Minden szövegnél többet mondanak itt az ábrák. Tessék elmenni és tessék megnézni. Aki nemcsak hallani, de látni is akar, az most láthat. Saját szemével győződhet meg mindenki, hogy minden nehézség ellenére is a nagyüzemi gazdálkodás az előbbi gazdálkodási formához viszonyítva mennyivel nagyvonaltäb, mennyivel gazdaságosabb. Ha elragadtat a kiállítás és ennek kapcsán az a gazdálkodási forma, amely megszülte a kiállítottakat — elragadtatásunk jogos. A kiállításon nem „mintapéldányok", nem „rendkívüli", a „különleges", „abnormális", hanem azok a termékek töredékei kerülnek bemutatásra, amelyeket nagyban termel a nagyüzemi gazdálkodás. Tehát: a szocialista mezőgazdaság minőségi termelésének reális képe tárul a nézők elé. B. B. ©OOOOOOOOQO^^ P ^ y CSONTOS VILMOS: § ERŐS VAGYOK Ne nyújtsd felém véres kezed; — Tisztaságom beszennyezed! Testvérnek se szólíts engem, — Gyilkos tűz ég a szemedben! Mézes szavad elárulja: Tőrbe akarsz csalni újra, Azért kísérsz settenkedve, — Bilincs csörren a kezedbe'... Tudd meg, nem vagyok a régi, Ki az alamizsnát kéri. Levetkőztem koldus sorsom: Jövőmet magamban hordom! Üj csapásra vitt az élet, S nagy szabadság-szenvedélyek Lángja lobogtatja vérem .,. Ezt a szent lángot kísérem, E fényt tükrözi a holnap! — Ha el?m állsz: eltaposlak! SÁNDOR KÁROLY: ÚGY JÖTTÉL Ügy jöttél, mint reggel az ablakon- beszökő fény, mint rózsaillat a Ügy jöttél, mint holdfény vak, sötét Duna-habokra: hogy az életemet kertből, víg szellő lágy ölén. fényed csókja beragyogja. GGOOGOGOOOGGGGOGGOGGGGGGGOGGGGGeGGGGOGOGGGOOGGGOGe INDONÉZ MŰVÉSZEK HAZÁNKBAN Ivan Krasko Dübörgő léptükre a hajnali szellő, bányász-szerencsére biztatva köszöntő. Felborzolt szőrével dúl, üvölt a Démon, szeméből a szikra szétpattan vakítón." A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó helyesen járt el akkor, amikor Kraskót, „Összes versei"-nek a lefordításával a magyar olvasóközönség számára is hozzáférhetővé tette. A magyar olvasó Kraskóban — a kiemelkedő jelentőségre szert tett, s már életében az irodalomtörténet fényes lapjaira került objektíve nagy alkotón kívül — a végtelenül szerény embert és szinte alázatos és zemérmes művészt is meg fogja szeretni. Kraskónak egyetlen sorát sem diktálta a babérkereső hiúság vagy dicsőség-vágy. Csak akkor írt, ha a szívében felgyülemlett érzést — legtöbbször kínzó keserűséget — hosszú gyötrődések és vívódások után sem tudta másképpen feloldani, elemészteni. Első versét: a „Népünk dalá"-t 1893-ban írta, de nyomtatásban csak 1896-ban tette közzé. Első kötete, a mindössze 28 versből álló „Nox et solitudo" — e nehezen vállalt nyilvánosság után — egy évtizednél hoszszabb idő: 13 év után látott napvilágot. Ma a patriarchális kort elért Krasko 80. évének csúcsáról több mmt félévszázados — igaz, hogy korán megszakított — köitői pályára tekinthet vissza — de e hosszú pályát summázó „összes versei" csak egy terjedelmileg nagyon jelentéktelen, 100 oldal alatt maradó vékony füzetet tesznek ki. A XÖNYVKIADÖ a szűkszavú és kevés beszédű költőhöz — akinek a verseiben „süket szók" nincsenek, a hangjában „ólomcsengő nem cseng", de „minden során vér tapad" — jól választotta • meg a fordítót is. Monoszlóy a Krasko-versek átültetésével előnyösen mutatkozik be az olvasóközönségünk előtt. Fordításait az eredeti műben való teljes ritmikai és eszmei feloldottság, az értelemhez és a formához való hűség jellemzi. Egy-egy fordítása — mint például až „Atyám földjei', a „Régi románc", a „Vesper Dominicae", a „Rabszolga", az „Alkonyul" stb. — különösen kiváló munka. A Krasko-versek jól sikerült „fordítói vizsgája" után várakozással *<és bizalommal tekintünk a könyvkiadónak és Monoszlóynak újabb merész és nagy vállalkozása: Hviezdoslav „Hájnikova žená"-jának a lefordítása eíé is. Turczel Lajos OGGGGOOOOOOOOOGOOOOOGGGGO' GOGGGGÖGGGOGOGGGG0GGGGGGGc)GGGGGGGOGGGGGGGGGGGGGGO A Dar Beyrut libanoni könyvkiadóvállalat arab fordításban megjelentette Gorkij: Foma Gorgyejev és Az ember születése című műveit. A magyarországi Magvető könyvkiadóvállalat megbízásából egyetemi tanárok és írók csoportja előkészíti Móra Ferenc, a nagy magyar realista író összes müvei tizennyolckötetes teljes gyűjteményének kiadását. Az USA-ban megjelent D. Hollantz angol író Válogat >tt század című regénye, mely a véres koreai háborúból meríti tárgvát. Bemutatja egy század romlását; tagjai egytől-egyi.i elesnek, mert alárendelik magukai feljebbvalóik c:"telert parancsainak. A kínai Népművelési könyvkiadóban megjelent Makarenko válogatott műveinek 5. kötete. Stockholmban első ízben osztott'k ki az ifjúsági művek jutalmazására létesült Anderson-díjat. A díjat Eleonore Fargeoti angol írónő nyerte el „Kis könyvesszoba" c. alkotásával. Rembrandt, a nagy holland festő születésének 350. évfordulója alkalmából, melyről a művelt világ tavaly ünnepélyes keretek között emlékezett meg, Leyden egyetemi városnak — a nagy festő szülővárosának — lakói elhatározták, hogy emlékművet állítanak nagy szülöttüknek. A kormány közönyösen viseltetett a terv iránt és megtagadta az emlékmű költségeinek fedezését. A Rembrandt emlékmű felállítására alakult bizottság most gyűjtést indított a felmerült pénzügyi nehézségek mlgoldiísár^ A prágai Smetana színházban kedden lépett fel az indonéz művész együttes. A közönség nagy szeretettel fogadta c. távoli ország kultúrájának, ősrégi népművészetének hirdetőit. Csodálattal adózott emberi és ezért minden sajátos bizarrsága ellenére hozzánk is közelálló művészetüknek. Első képünkön az indonéz táncosok a prágai közönség szívélyes fogadtatását köszönik meg, míg a másik kép a Sulitang tánc lejtése közben készült, amelyet Indrawati H. Purwa, Irawati és Karmilah, az együttes táncosnői adtak elő. Gilbert Felps angol irodalomtörténész Az orosz regény és az angolnyelvű irodalom című tanulmányában azzal a hatással foglalkozik, melyet a XIX. század orosz írói az angol és amerikai regényírásra gyakoroltak. Elkészült az első ghanai játékfilm. Címe Kumazenu, egy kisfiú története. Főszerepét Angela Narpor, neves néger filmszínész alakítja. Goethe halálának 125. évfordulója alkalmából megjelent a nagv német költő kiadványainak és az alkotásairól megjelent müveknek bibliográfiai jegyzéke. A National Zeitung c. lap szerint a háború óta eltelt évtized alatt 66 értekezés jelent meg a Faustról. Ugyanekkor 77 kiadásban jelent meg a Faust a világ egyes országaiban. Áz idén például első ízbej} adják ki a Faustot Albániában. Mexikóban megfilmesítik Miguel Anjel Asturiasnak, a legnagyobb guatemalai haladó szellemű írónak „Elnök úr" című regényét, mely a nemzeti realista irodalom egyik gyöngyszeme. Franciaországban Mansfield-díjat létesítettek, melyet évente Mentonban francia és angol íróknak ítélnek oda. A díjat Cathferine Mansfieldről, a sokáig Franciaországban élt neves angol írónőről neveztéx eL Nagib Mahfuz egyiptomi író legújabb könyve,, a „Két palota között" egy egyszerű egyiptomi család életét írja le. Cselekményei az első világháború és az 1919-es felkelés hátterében játszódnak le, amikor a nép fegyverrel a kezében szállt szembe az angol gyarmatosítókkal. „Témától a filmig" elnevezéssel könyvsorozat jelent meg a Cappelli olasz kiadóvállalat kiadásában. A sorozat egyes kötetei az olasz filmgyártás egyes nagy alkotásainak történetét örökítik meg. A könyvsorozat megörökítette már Lucchino Visconti: Érzelem, Vittorio de Sica: Romeo és Júlia, Renato Castellani: Háború és béke című alkotását. Martin Reinhardt és Gerhard Schmidt, berlini drámaírók „Utolsók az alvilágból" címmel drámát írtak a francia gyarmatosítók algériai hadjáratáról. A darabot a televízióban mutatták be először. Hőse az Idegen Légió katonája, aki ráébred az események igazi okaira. A tavaly elhúnyt Berthold Brecht lakásár múzeummá alakították át. különleges bizottsáq létesült a 200 ezer oldal kéziratot kitevő hagyatékának tanulmányozására. Köztük van a Julius Caesar úr története című reaénytöredéke és Einstein című drámaja.