Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-03 / 214. szám, szombat

Balettműveszet a Szovjetunióban Gondolatok a leningrádi Csajkovszkij 1876-ban írta első balettjét: a Hattyúk tavát. 1877-ben, nyolcvan évvel ezelőtt került először színre a moszkvai Nagyszínházban. A balett témája tulajdonképpen ősi orosz népmonda. Alapeszméje: az igazi szerelem legyőzhetetlen hatalma megtöri a gonosz büverőt és felszabadítja az egymást szerető fiatalokat. A nép az elnyomás évszázadaiban mindig' jelképekben beszélt. Rejtve mondta ki a véleményét és igazságosan ítélkezett is. De hatalom hiányában csak abban a világban tölthette be a bíró szerepét, amelyben ő maga volt az úr — vagyis a mese, a monda, a legenda világában. Mi a rejtett mondanivalója a Hattyúk tavának? A bánatos és tisztalelkü ifjú fellázad a rákényszerített rend ellen, nem akar igazi érzelmek nélkül élettársat választani. Mikor az elvarázsolt háttyúlány képébe az üldözött ártatlansággal találkozik, azonnal a gyenge, az elnyomott mellé áll. Harcban győzedelmeskedik az igazi szerelem, a hűség és bátorság az ármány és a gonosz feiett. Csajkovszkij „eltáncolt" drámája a mese lényegét, a jó harcát a gonoszszal juttatja kifejezésre. A nagy zeneszerző jellemábrázoló ereje éles és valóságos arcélt ad az ősi mese alakjainak. A leglényegesebb természetesen a táncnak a zenével való kapcsolata. A tánc láthatóvá vált zene, pontosabban: a tánc láthatóvá teszi a zene ritmusát. Az orosz balettet éppen Csajkovszkijnak, a XIX. század egyik legnagyobb zeneszerzőjének költői alkotása emeli legdicsőbb csúcspontjára. Csajkovszkij balettjei az első igazi koreográfiai drámák. Anna Pavlova Karsavina, Lepesinezkaja, Ulanova, Pliszeckaja után nehéz tökéletes alakítást nyújtani. A leheletfinom árnyalatokat is megeleve1 nítő Kurgapkina érdemes művésznő és kiváló szólótáncos társai (nem szükséges mindnyájuk nevét külön kiemelnünk, meggyőző teljesítményeik a kollektíva erejét sugározzák) művészetében a tökélyig emelkedik a drámai lélekábrázolás, a balett-technika, a lélek mélységeinek és a jellemfestésnek a kifejezése. A tánccal teljes összhangban áll a zenekar mesteri munkája, és az előadás hatása lázbaejt. Nem lehet (és nem is akarunk) szabadulni tőle. A legmegragadóbb, legkézzelfoghatóbb művészet lenyűgöz minden nézőt és mi, kassai szobrászművész, hradeci orvos, opavai tanítónő, budéjovicei festő, az Oj Sző munkatársa és sok százan mások az előadás után meg sem mozdulunk a művészet lenyűgöző hatásától. Hát így is lehet balettet rendezni? Hát így is lehet táncolni? Sohasem hittük! Csak aztán tör ki a tapsorkán. Csajkovszkij szoros, elszakíthatatlan kötelékkel kapcsolta művészetét a néphez. Ezt legérthetőbben maga Csajkovszkij fejezte ki: „Szenvedélyesen szeretek mindent, ami orosz: az orosz embert, az orosz beszédet, az orosz gondolkodásmódot, a szép orosz arcokat... ez az, amiért mélységesen felháborítanak azok, akik készek éhen halni Párizs valamelyik sarkában, akik különös gyönyörrel csepülik mindazt, ami hazai. Számomra ezek az emberek gyűlöletesek, mert Hattyúk tava előadásán lábbal taposnak azon, ami az én szememben mindennél drágáig!" Egyetértünk ezzel a vallomással. Félreértenők azonban Csajkovszkij életmüvét, ha azt hinnénk, hogy a nagy orosz mester elzárkózott az európai muzsika halhatatlan hagyományai elől. A Hattyúk tavával és remekműveinek egész sorával bizonyítja: csak az a művészet válhat minden nemzet értékévé, mely gyökereivel egy nép kultúrájához, művészetéhez, múltjához és jelenéhez tapad. Csajkovszkij muzsikája, a leningrádi együttes, a Hattyúk tava előadása, Kurgapkina Odette-je lelkesít, felemel, legszebb, legnemesebb érzékeinket tükrözi. Hozzásegít, hofjy igazibb emberekké legyünk. A moszkvai Nagy Színház, a „Bolsoj", a Szverdlovszk téren A Bahcsiszeráji szökőkút moszkvai előadása Nem mindenki részesül abban a szerencsében, hogy egy hét leforgása alatt Leningrádban a Rigoletto és a Hattyúk tava, a moszkvai Nagyszínházban pedig a Pique Dame és a Bahcsiszeráji szökőkút kiváló előadásait kitűnő helyről élvezheti. Az új balett nagy mesterműveinek példaképül mind zenei, mind koreográfiai területen — a szovjet balett szolgál. A szovjet balettmuzsika zeneköltői folytatják a nagy orosz klasszikusok hagyományait. Glier, Hacsaturján, Prokofjev, Aszafjev a hősök mögött érzékeltetik korukat, egész világukat s így a balettfigurák szervesen összekapcsolódnak a tájjal, korral, a törté-' nelem és a társadalom egy-egy nagy mozgalmával. Aszafjev, a Bahcsiszeráji szökőkút invenciózus ' zeneköltője sokoldalú mestere, alapos ismerője az orosz klasszikus hagyományoknak. Nagy jelentőségű tanulmányokban dolgozta fel Glinka, Csajkovszkij, Borogyin életmüvének tanulságait és a haladás, a realista zenekultúra talaján állva hirdette, hogy a művészet csak a népi művészet talajából, a nagy haladó hagyományok felhasználásával újulhat meg. Ezt az utat követte maga is zeneszerzői alkotásaiban, de a néppel való szoros kapcsolatok alapján. Ezért muzsikája érthető, világos. Balettjeiben a kor ábrázolására, igazi jellemek megjelenítésére, a társadalom, a történelem nagy eseményeinek megragadására törekszik. Müve, ha kell, feszültsé-i get, életet áraszt és a tánckompozíció szépségei, az egyéni és csoportmozgások finom összhangján, ritmusán, drámai hullámzásán és a kort elénk vetítő valóságán épül. " Zaharov, a kiváló szovjet balettmester készítette a Bahcsiszeráji szökőkút koreográfiáját. A művet először 1934-ben a leningrádi Opera- és Balettszínház mutatta be. Két évvel ké-> sőbb előadták a moszkvai Nagyszínházban. Azóta állandóan műsoron szerepel. Zaharov rendezői és koreográfiai elképzelése egyre élőbb. A balett története azt példázza, hogy aki csupán érzékeinek rabja volt, a boldogtalanságot kapja osztályrészül. Az óriásméretű színpad, a monumentális díszletek nagy teret nyújtanak a táncok kibontakozására. Rendkívülien hatásosak a tömegjelenetek. A tatár kán győzelmes bevonulását egész hadsereg érzékelteti. A táncdrámát Fajr. a Szovjetunió népművésze vezényelte és a szenvedélyektől túlfűtött szerepeket Tyihomirnova, az OSZSZSZK ér1 demes művésznője (Mária), Sejnova (Zaréma). Zsdanov, az OSZSZSZK ér-< demes művésze (Václav), Lapauri (Girej kán) és a többi szereplő nagy dinamikus erőt mutatnak táncaikban. Nemcsak szerepük szerint állnak az élen, de átélésük hevével is. Tyihomirnova szép mozgása, lendülete, bája külön elismerést érdemel. Táncának minden pillanatát nagy művészi őszinteség és meghitt mozdulathullámok jellemzik. A Puskin gyönyörű meséje alapján készült szovjet táncdarab, mely bőkezűen él a látványosságot fokozó eszközökkel, ugyancsak nemes érzéseket váltott ki a belföldi és nagyszámú kül-J földi nézőből. * Két balettet láttam a Szovjetunióban. És mind a két előadás közelebb vitt egy művészeti ághoz, mely az emberi lélek minden rezzenését ki tudja fejezni. Tanuljunk, sokat tanulhatunk a szovjet balettművészettől. SZILY IMRE /Qpárn lipfói em lék• Rohanó gyorsvonat. Kocsim ablaka alatt dombra mászó kicsi falu — apró házak tarka falu szétszórt hada. Nem is régen apám szava csendült itt fel, ott, abban az épületben gyermekszívek kertészeként. De már ő nincs, mert hazatért, lenn a síkon, mesze-messze, pihenni tért fáradt teste. De él a mag, mit itt hintett, s emléke is a szívemnek . rejtekén élni fog. S a sín kattog. A gyors rohan... — Üjabb faluk, újabb tájak. Liptói kis falucskának , képe már messze van; s nem is sejtik tán a házak, hogy én apámnak fehér hajú szép emlékét: Tátrák tövén termett békéf magammal viszem. Nagy Olivér. FELADATAINK TUDATÁBAN A Csemadok legutóbbi országos közgyűlése hangsúlyozta, hogy a helyi szervezetek legfontosabb feladata a kulturális munka mellett a falu kollektivizálásáért folytatott harc. A felvilágosító munka minden eszközét felhasználva kell a nagyüzemi társas gazdálkodás előnyeiről meggyőzni az egyénileg gazdálkodókat. Ebből a munkából a Csemadok tagjainak is. részt kell vállalniok. Nyitrán, a Csemadok járási titkárságán erről beszélgettünk Klántor Miklóssal, akitől megtudtuk, hogy a nyitrai járás Csemadok-csoportjai a felvilágosító munkából alaposan kiveszik részüket. — Azt szeretnénk, — jegyezte meg a titkár —, ha munkánkkal mindenben eleget tehetnénk a közgyűlés határozatainak. A felvilágosító munkának ezer formája van. Ha ennvi formában nem is. mégis a szövetkezetesítés érdekében sokféleképpen végeznek felvilágosító munkát a nyitrai járás Csemadokcsoportjai. Kántor Miklós járási titkár a szövetkezés előnyeiről tart előadásokat. Az utolsó három héten hat előadást tartott. Ugyanakkor azon van, hogy kultúrműsorok szervezésével és bemutatásával terjesszék a szövetkezeti gondolatot. A csoportok vezetői hasonlóan dolgoznak. , Jelenleg nehéz a munkájuk. Mindenki a földeken szorgoskodik, s így a falu népe nem tud részt venni az összeiöveteleken. A Csemadok vezetői azonban úgy rendezik az összejöveteleket, hogy azok mindenki számára megfelelő időben legyenek. Lehetőségeikhez mérten — a szellemi segítség mellett — fizikai segítséget is nyújtanak a falu dolgozóinak. Szellemi segítséget az aratási kuítúrbrigádokkal nyújtottak és nyújtanak. A kultúrbrigádok főként az aratás megkezdésekor léptek (el több alkalommal. Most, hogy a kedvezőtlen időjárás sok dologban keresztülhúzta a számítást, olyan brigádokat szerveznek, amelyek nemcsak szórakoztatják az aratókat, hanem az aratási munkából is kiveszik részüket. Összesen 16 helyi szervezetük van. Tagságuk fzáma közel ezer. Ha minden szervezet hozzájárul az aratási munkához, nagy segítséget nyújtanak a sürgős munkáknál. S hogy ez így lesz, azt Kántor Miklósnak a szavai erősítik: — Legtöbb tagunk gazdálkodó. Hogy a földeken miért kell idejében elvégezni a szükséges munWákat, mindenki tudja. Helyi csoportjaink ta"iai, amennyire tehetik, ezért men-i nek segíteni oda, ahol munkájukra a legnagyobb szükség van. A csoportok kulturális munkájáról megtudtuk, hogy különösen a zenekarok, a színjátszó, ének- és tánccsoportok tevékenyek. Legjobban dolgoznak a zséregi, gémesi, -gerencséri, c^itári, lédeci és egerszegi helyi csoportok. Ezek a csoportok fektetik a legnagyobb súlyt arra is, hogy az országos közgyűlés határozatát minden-' ben teljesíthessék. fit jlárás több csoportja jelenleg nagy igyekezettel készül a Zselízen rendezendő népművészeti bemutatóra. A fellépni készülő csoportok bíznak benne: a/hogyan Somorján,, úgy Zselí-: zen is megállják majd a helyüket. A nyitrai járásban tett Íátogatá-í sunk alkalmával megállapíthattuk: a járásban működő Csemadok-csoportok megértették az országos közgyűlés irányvonalát. Tisztában vannak feladataikkal, s ennek tudatában dolgoz-* nak. Balázs Béla Megjelent a Korunk júliusi száma A Korunk legutóbbi, 7. száma a többek között közli: Petru Groza: Levél a Korunkhoz. — M. Rozental: Harcban fejlődő filozófia. — Sas Andor: Opera Didactica Omnia. — Ballázs Egon: A közgazdaságtudományi kutatás néhány időszerű kérdése című cikkeit. A Világgazdaság, Világpolitika című rovatban: Oj szakasz a Szovjetunió népgazdaságának fejlődésében és Harc a munkások egészségvédelméért a tőkés országokban című cikkeket találjuk. Gazdag anyagot találunk a Krónika, a Szeml? és bírálat, valamint a Disputa című rovatban is. Á Idott ember Marti doktor. Azt " mondják, csodatévő. Három éve érkezett a faluba s azóta még nem halt meg senki. Most, Petöék udvaráról robog ki piros motorkerékpárján, s a hat Pető-gyerek kendőt lobogtat felé. A 'múltkoriban a hatgyerekes Petőre rázuhant a fa irtás közben. Mire kiszabadították, alig volt benne élet. S Marti doktor még ezt a félholtat is talpraállította. Pető már naphoszszat elbiceg az udvaron, a szomszédok meg tréfálkoznak vele. — Sose halsz te meg. A doktor ugy rakott össze, hogy többé bajod se történhet. S Petöéktől hazamenet tragikus hír várta az orvost. Két fia pár percre 'egyedül maradt a konyhában, s a kisebbik a tűzhelyről magára rántotta a fürösztésre szánt forróvizet. Ott feküdt szörnyű sebekkel, halálra váltan, s a megcsodált kezű orvos tehetetlenül nézte fia vergődését. A városból kirobogó mentőkkel együtt érkezett Marti barátja. Egy jónevű fiatal specialista. Gondterhelt arccal vizsgálgatta a leforrázott kisfiút s úgy döntött, hogy otthon kell elsősegélyben M OJ SZÖ ^ Mit H i doktor ^ 1957. augusztus 3. részesíteni. Nem bírná ki a rázós, köves utat. A két orvos alighogy előkészült a kockázatos feladatra, bátortalan kopogás hallatszott az ajtón. Fiatal, tagbaszakadt férfi kapaszkodott a kilincsbe szemmel láthatóan majd összeroskadt az izgalomtól. — Doktor úr, siessen, meghal a feleségem. Marti villámsújt ottan állt. Jól ismerte a férfit, Berta Lajost, tudta, gyereket várnak, előre készült a rendellenes szülésre is. De éppen ebben a szörnyű pillanatban ... Döbbent csend ült a szobában. Martiné dermedten nézte a kis beteget. A vendégorvos keze láthatóan remegett. Marti doktor pedig néhány tétova lépéssel az ágyhoz lépett. A kis, szöszke Lackó láztól vibráló szeme apjára tapadt. Tekintetében hangtalan rémület. S az ajtónál ekkor újra hallatszott a bátortalan kopogás. — Doktor úr, meghal a feleségem. 'Az orvos barátjára nézett. Szinte ésdeklőn, könyörögve. — Kezdj hozzá. Majd visszajövök. Mire Berta Lajosék ajtajához ér, már nyugodt, arca derűt sugároz. Kopogtat. A nagymama a konyhában tipeg, söpröget, könnyeit szárítgatja. Az orvos, szokása szerint megkérdi tőle. — Mi baj van, néni? Az anyóka riadt szemében reménység lobban. — Most már semmi. Itt van a doktor úr. Az orvos az anya fölé hajol. Az aszszony ereje fogytán. Szíve rendetlenül ver. Marti injekciót, műszereket készít elő. S megkezdődik a harc az anya és gyermeke életéért. Félóra múlva megszületett a gyerek. Fiú, mondaná az orvos, de elakad a szava. Nincs benne élet. Paskolja, dörzsölgeti, hátha van remény. Ólomlábakon cammognak a percek, az orvos küzd tovább. Ha a fiára gondol, majd szétpattan a szíve. De a megszállottak konokságával kezdi elölről. Hidegmeleg vizet kér. Felváltva, hol egyikbe, hol másikba mártja a parányi embert. Majd újra paskolja, dörzsölgeti. Már, hajnalodik. Felbukkan a nyári nap, amikor parányi buborék jelenik meg az emberke szája szegletében, levegő után kap és felsír vékonyan, elnyújtottan. Az orvos fáradtan mosolyog. Berta Lajos ámulva néz, mint aki álomból ébred. Es ismételgeti: — Fiú! Az öszszetört fiatalasszony hangtalanul nézi az orvost, olyan alázatosan, mint valami istent, aki életet teremt. Csak a nagyanyó talál magára hirtelen. Jókora bögrével Marti eté tipeg. — Doktor úr, egy kis frissen fejt tejet. Az orvost átjárja a jószagú tej friss melege, s a diadal felett érzett öröm. Csak akkor zuhan vissza az ijesztő valóságba, amikor néhány méterre Bertáék kapujától barátját megpillantja. A vendégorvos mozdulatlanul, letörten áll, mint egy villámsújtott fa. S amikor Marti szemébe tekint, az apa mindent megért. A másik orvos a kis Lackó betegágyánál csatát vesztett. Uogy szólni se kelljen, vékony * harangszó csendül a toronyban. Temetés lesz a falunkban. Az első temetés, mióta Marti doktor odaköltözött. Kékesdi Gyula Kulturális ítj. i sr4>ethúeK\ Antonio Slonimskí, a Lengyel írószövetség elnöke ősszel Tokióba utazik, ahol részt vesz a Pen Klub „Nyugat és Távol-Kelet" néven rendezendő s a két kultúra és életszemlé-i let kölcsönhatásaival foglalkozó ér-i tekezletén. Az izraeli Caessaria közelében rövidesen megkezdik a régészek Herodes híres, később a tengerbe süly-< lyedt kikötőjének feltárását. Magyar-hindu film készül a híres magyar kutatóról, Körösi Csoma Sándorról. A film gyártásához meghívták tárgyalásokra a Moszkvában tartózkodó Abbast, a neves hindu filmren-; dezőt Budapestre. Yma Sumac, a világhírű perui énekesnő néhánynapos vendégszereplése után Belgrádból Párizsba utazott, Párizsból rövid időre Spanyolországba megy, majd ismét visszatér a francia fővárosba, hogy folytassa útját Amerikába. Teli Vilmos történetét újból filmre viszik, ezúttal a japánok. Gershwin „Porgy és Bess" című néger operájából Amerikában filmet készítenek. Brecht Múzeummá avatják a nemrégen elhunyt német író munkahelyét. A múzeumot rendező bizottság számos kiadatlan Brecht-mű kiadására készül. Ezek között szerepel az író Július Cézárról szóló befejezetlen regénye és Einsteinről szóló filmje. Az Egyesült Államokban rövidesen szinkronizálva bemutatják a nálunk is nagy sikerrel játszott Körhinta című magyar filmet. A csehszlovák televízió, melynek berendezését hazai üzemekben gyártották, hetente hatszor sugároz műsort. Ma 125 ezer televízióskészülék tulajdonost tartanak számon de ez a szám 1960-ig előreláthatóan eléri az egy milliót. A kormány már jóváhagyta az új prágai televíziós adó-s központ tervét. A központ 7 stúdió-; val fog rendelkezni. Külföldi adó* állomások műsorát is átveszi. Az idéri 10—12 helyszíni sportközvetítést terveznek az NDK-bóI és az NSZK-ból. Majakovszkij műveinek teljes lengyel nyelvű kiadását most rendezik sajtó alá. Hogy az olvasók alaposabban megismerjék Majakovszkij alkotásait, ugyanazt a költeményt két, sőt három műfordító tolmácsolásában adják közre.