Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-03 / 214. szám, szombat

Indonézia Kommunista Pártjának választási sikere Jáva keleti részén Dzsakarta (ČTK) — A nemrégen le­folyt gyarmati és általános választá­sok eredményeiről érkezett' hírek In­donézia Kommunista Pártjának nagy győzelmét bizonyítják Jáva keleti ré­szén. Az AFP hírügynökség tudósítója jelenti, hogy a kommunisták 300 ezer szavazattal többet kaptak, mint 1955­ben a parlamenti választások idején. Ezzel szemben viszont a többi három nagy indonéz politikai pártra keve­sebben szavaztak. Indonézia nemzeti pártjára 130 ez­ren, Nahdatul Ulan pártjára 48 ezren, Masjumi pártjára pedig 25 ezren sza­vaztak. Az eddigi, nem teljes eredmé­nyek alapján a kommunista párt Ke­let-Jáva 12 választó kerülete közül 9-ben többségbe került, a többi pár­tok csupán egy választókerületben ér­tek el többséget. Bevon: a „berlini nyilatkozatban" nincs semmi új London (ČTK) — A. Bevan, a brit munkáspárt külpolitikai szóvivője a Tribúne című londoni hetilapban elíté­li a három nyugati nagyhatalomnak Bonnban tett úgynevezett „berlini nyi­latkozatát". A nyilatkozatot „össze­esküvésnek és nyílt kísérletnek tekinti, hogy befolyásolják a nyugatnémet vá­lasztásokat Adenauer javára." Azok az erők, amelyek Hitlert világ­rahozták, egyáltalán nem okultak — írja Bevan. „Nyugat-Németország szo­ciális összetételében nincs semmi, ami arra jogosítana fel bennünket, hogy az eredmény (Adenauer pártjának győ­zelme esetén — a szerk. megjegyzése) — radikálisan különbözne attól a hely­zettől, amely közvetlenül Hitler ura­lomrajutása előtt fennállt. Bevan továbbá azt írja, hogy „a ber­lini nyilatkozat nem tartalmaz semmi újat." Majd elutasítja azt a nézetet, hogy a leszerelésről szóló egyezményt politikai megegyezéshez kell kötni és tiltakozik „azok ellen a veszélyes kö­vetkeztetések ellen, hogy ezt a politi­kai megegyezést az erők megnyilatko­zásának kellene kísérnie." fi ,********* ** jl Miiány so rban f A Szovjetunió 10-12 év alatt megoldja a lakáskérdést A SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata a lakásépítés fejlesztéséről A bolgár sajtóiroda jelenti, hogy a kínai Vöröskereszt Központi Bizott­sága 100 ezer rubelt küldött a bolgár Vöröskeresztnek az árvízsújtotta bol­gár lakosság megsegítésére. (ČTK) Husszein Suhravardi, Pakisztán mi­niszterelnöke augusztus 1-én négy­napos hivatalos látogatásra Jordániá­ba érkezett. (ČTK) P. Abraszimov, a Szovjetunió pe­kingi ügyvivője augusztus 2-án a pe­kingi repülőtéren Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének átadta a szovjet kormány ajándékát, egy speciális, legújabb tí­pusú „Il-14"-es repülőgépet. (ČTK) New Yorkban közölték, hogy a múlt év októberi brit-francia agresszió után a Szuezi-csatorna kitisztítása 8 millió 400 ezer dollárba került. (ČTK) A szovjet kohászati vállalatok kol­lektívája át akar térni a 7-órás mun­kaidőre és az új jutalmazási rend­szerre. (ČTK) Negyven leningrádi vállalat "készül a brüsszeli világkiállításra. A fémfel­dolgozó üzemben 200 ezer kilowattos gőzturbinát és ugyanilyen kapacitású víziturbinát gyártanak, melyet az üzem az Angara folyón épülő vízi­erőmű számára készít. (ČTK) A kuzbaszi szénmedence bányászai az elmúlt napokban értékelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére indított szo­cialista munkaverseny eredményét. A kuzbaszi szénmedence üzemei fél év alatt 430 ezer tonna szenet fej­tettek terven felül. (ČTK) Július 30-án az esti órákban fiatal newyorki gonosztevők áldozata lett egy gyermekbénulásban szenvedő 15 éves fiú. A fiatal gangszterbanda az egyik newyorki parkban sétáló 15 éves M. Farmort és kísérőjét megtá­madta és a fiút halálos súr ás ér­te. Kísérője súlyosan megsebesült, korházban ápolják. R. Christenberg, a newyorki városi tanács tagja a fiatal gonosztevők e legutóbbi gaztettének hírére bírálta New York hiányos biz­tonsági intézkedéseit. (ČTK) Az amerikai hadsereg nyugat-né­metországi főhadiszállása július 31­én közölte, hogy a 11. ejtőernyős di­vízió után újabb két Nyugat-Német­országban elhelyezett amerikai diví­ziót szerelnek fel atomfegyverekkel. (ŠCK) Moszkva (ČTK) — Moszkvában közöl.ék az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát a lakásépítés fejlesztéséről, amelynek cél­ia a lakáshiány megoldása az elkövetkező 10—12 év folyamán. Amint a határozat közli, a lakás­építés a Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben sem szünetelt. A háború és a fasiszta megszállás azonban ha­talmas károkat okozott a lakásalap­ban. Több mint 1700 város és község pusztult el, úgyhogy több mint 25 millió személy maradt fedél nélkül. A háborús évek nehéz feltételei kö­zepette mintegy 50 millió négyzetmé­ter lakásterü'etet építettek fel és hoztak rendbe. A városokban és vá­ros jellegű lakótelepeken a lakásalap a szovjet hatalom éveiben 3,7-szere­sére emelkedett. Moszkvában csupán 1956"ban 1374 000 négyzetméter la­kóterületet építettek, 1957-ben pedig 1 800 000 négyzetméter lakóterületet akarnak átadni a használatnak. Más szovjet városokben is jelentős mér­tékben megnövekedett a lakásalap. Az ország iparosítása és új ipari központok keletkezése következtében azonban az utóbbi 30 évben a városi Ukosság száma több mint háromszo­rosára emelkedett. így a lakásproblé­ma még mindig a legidőszerűbb-kér­dések egyike. A határozat az állami lakásépítés terjedelmét 1956—1960-as évekre 2l5 millió négyzetméterben szabta meg az SZKP XX. kongresszu­sa irányelveiben előirányzott 205 mil­..ó négyzetméterrel szemben. A ha­tározat továbbá 113 millió négyzet­méterben szabja mea a lakosság esz­közeiből és állami hitel segítségével épülő lakásterületek terjedelmét. 1956—1960 közötti években a kol­hoztagok és a vidéki értelmiség saját eszközeiből' 4 millió családi házat épít. 1958-tól kezdve a városokban és a falvakon a lakóházakat úgy rendezik be, hogv egy család lakjék egy jól felszerelt lakásban. Tekinttsttel arra, hogy a dolgozók lakásfe'tételeinek megjavítására for­dított gondoskodás a szakszervezetek ügye, az ösz-szövetségi Központi Szak­szervezeti Tanácsnak a szakszerveze­tek központi és helyi bizottságainak az alábbiakat '->vasolják: meg kell erősíteni a nyilvános el­lenőrzést az állami lakáséDítés tervé­nek ellenőrzése fölött; a vállalatok lakásépítésének fejlesztésében kiter­jedt segítséget kell nyújtani munkás­és tisztviselő-brigádokkal: meg kell szervezni az építész-kollektívák szo­cialista munkaversenyét, a lakáséoí­tés és az építőanyaq gyártás tervének idejében való teljesítését külön fi­gyelmet kell fordítani a magánépít­kezésekre éJ segíteni kell, hogy a képviselők helyi tanácsai megadják ezekhez a szükséges anyagi és tech­nikai segítséget. A nyugati hatalmakon a sor, hogy világos választ adjanak Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda augusztus 2-án „Ojabb kísérletek az időszerű kérdések megoldásának elodázására" címmel közölte V. Nyekra­szov cikkét, amelyben többek között a következőkről van szó: Dullesnek, az USA államtitkárának londoni látogatása az angol közvéle­mény érdeklődésének középpontjában áll, mivel váratlan érkezése bizonyos mértékben összefügg az ENSZ leszere­lési albizottságának munkájával, amely­től a világ nemzetei a leszerelésről szóló határozatok hamaros létrejöttét várják. A tárgyalások nyugati részvevői kö­zött már négy napja titkos tárgya­lások és megbeszélések folynak. Au­gusztus 2-án érkezett meg Londonba ezekre a titkos tárgyalásokra a fran­cia külügyminiszter. Az albizottság teljes összetételében már július 26. óta nem ült össze. A sajtó találgatja e nem normális helyzetnek és annak az idegességnek okait, amely Dulles megérkezése után mutatkozik a nyu­gati küldötteknél. A New York Herald Tribúne londoni tudósítója a titkos tárgyalásokkal kapcsolatban ezeket írja: „Az intenzív diplomáciai manőverezés úgy látszik vagy azt jelenti, hqgy Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok között alapvető ellentétek merültek föl a leszerelés kérdésében, vagy pedig azt, hogy valamilyen fontos javaslatot készülnek a Szovjetunió elé terjesz­teni." De mit jelent éz a manőverezés a valóságban? A londoni tudósítók nem kételkednek abban, hogy a tárgyalások nyugati részvevői között a fő kérdésekben nincsenek ellentétek. A burzsoá sajtó kommentárjai azt bizonyítják, hogy a nyugati résztvevőket egyetlen óhaj köti össze: a tények ellenére bebizo­nyítani, hogy a Szovjetunió álláspontja fékezi a tárgyalások menetét. Takti­kai jellegű ellentétek természetesen vannak közöttük, és ebből erednek a viták és nézeteltérések. Egyik ilyen ellentét, amennyire ezt a sajtóból meg lehet ítélni, a hasadó­anyagok katonai célokra való gyártása beszüntetésének kérdése. A másik ilyen probléma a repülőgépről való fényké­pezés. A sajtó sokat ír Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország ellenvetéseiről, hogy Nyugat-Eurőpá­ban ilyen körzeteket létesítenek. Ezenkívül, amint a brit és amerikai megfigyelők sejtetni engedik, a nyugat­európai hatalmak ellene vannak min­denféle megegyezésnek a Szovjetunió és az USA között a repülőgépről való fényképezés terén. Félnek, hogy ilyen minimális egyezmény is hozzájárulhat­na az amerikai-szovjet kapcsolatok javulásához és a NATO típusú agresz­szív katonai tömbök gyengüléséhez. A lapok túlnyomó része azt a néze­tet vallja, hogy az USA államtitkára azért avatkozik be a leszerelésről foly­tatott tárgyalásokba, hogy személye­sen terjessze elő a repülőgépről való fényképezés amerikai tervét, s meg­győzze a tárgyalások többi nyugati részvevőit arról, hogy vele egyetértse­nek, és hogy ennek az amerikai ter­veknek propagandajelleget adjon. Amint ismeretes, éppen a Szovjet­unió indítványozta annak a problémá­nak általános megoldását, hogyan le­hetne megakadályozni a váratlan tá­madás lehetőségeit. Az 1955. május 10-i szovjet terv tartalmazta az el­lenőrzés kérdésének konkrét javasla­tait. De utána az Egyesült Államok terjesztette elő a repülőgépről való fényképezés tervét. A szovjet képvi­selők nemegyszer hangsúlyozták, hogy a repülőgépről való fényképezés nem tudja pótolni a fegyverkezés reális csökkentését és nem játszhat nagy szerepet a leszerelés fölött gyakorolt tényleges ellenőrzésben. De mivel az amerikaiak erélyesen kitartottak emellett a javaslat mellett, a Szovjet­unió beleegyezett abba, hogy az ameri­kai terveket a gyakorlatban kipróbál­ják, és az albizottság elé terjesztette az erre vonatkozó javaslatokat. Most Dulles, amint tudjuk azért harcol, hogy a repülőgépről való fény­képezést leghamarabb a sarkvidéken valósítsák meg. A közvélemény azon­ban türelmetlenül várja az albizottság tagjainak válaszát arra a kérdésre, mit akarnak tenni a feszültség enyhítése érdekében; első lépésként a nukleáris fegyverekkel való kísérletek azonnali beszüntetését követeli. A Szovjetunió előterjesztette javaslatait.. Most a nyu­gati hatalmakon a sor, hogy világos választ adjanak. Két pillanatkép Már egy hete tart a fesztivál, a gazdag műsor elérte tetőfokát, de a fá­radtságnak semmi nyoma a hatmilliós város lakóin. Reggeltől estig, aki csak teheti, az utcán sétál, hogy egy-egy távoli ország fiataljaival kezet rázzon, barátságot kössön, megkérdezze, hogy érzi magát szovjet földön és meg­üzenje azoknak, akik nem jöhettek el,hogy e hatalmas ország lakói őszintén akarják a békét, a népek közötti barátságot. mosolyognak egymásra, beszélgetni szeretnének, kezet ráznak, de aztán valaki belekezd a VIT indulóba: Egy a jelszónk a béke, harcba boldog jövő­ért megyünk. Először csak egy csoport énekli, aztán átveszik a szomszédok, majd az egész Vörös-tér. Ki tudja, hány nyelven, hány ország fiataljainak ajkán csendül fel a dal egy szívvel, egy akarattal. Amikor a Kreml toronyórájának ha­rangjátéka elüti az éjfélt, óriási dörre­nés csattan és a tér felett a magasban ezerszínű tűzijáték pompázik. Kettő körül kinézek az ablakon, Moszkva utcáin még mindig hullámzik a nép. Tíz éve volt az első fesztivál Prágában. Bensőséges ünnepség kereté­ben emlékezett meg a moszkvai fesz­tivál ifjúsága az első prágai VIT-ről, amely tíz év előtt megnyitotta a nagy­szerű ifjúsági találkozók sorát. A Ber­zsenyevszkij park-klubban ott szorong­tak az öt találkozó résztvevői. Termé­szetesen ott voltak a mi fiataljaink is, akik először látták vendégül 71 ország fiatalságát. Az estet PTívlon Vardipol­nisz görög képviselő nyitotta meg és felszólalt Bruno Bernini, a DISZ elnöke. Elmondotta, hogy a fesztiválok gondo­lata a második világháború után Lon­donban született, amikor az ifjúság képviselői a béke megszilárdulásáról és megvédéséről tanácskoztak. A VIT-ek beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket. Az ifjúság között ta­lálkozóról találkozóra erősítették a ba­rátságot, a megértést. Ezután kialudt a teremben a fény és a pódiumon megjelent egy felirat: „Üd­Éjszaka a Vörös-téren Nemigen lehet megállapítani, mikor telik meg emberekkel Moszkva hatal­mas szive, a Vörös-tér, mert reggel, mikor felébredek, már nyüzsög a fia­talság rajta, éjszaka pedig már alszom, mikor a Vörös-térről még vidám zaj szűrődik be ablakomon. Nem tudom, napjában hányszor cserélődik a közön­ség, csak azt tudom, hogy a tarka, hullámzó, színes emberáradat állan­dóan ott van. Apróbb-nagyobb körök képződnek, amelyek közepén egy-egy külföldi küldöttet ostromolnak auto­gramért, jelvényért és cserébe persze telerakják a mellét szebbnél szebb szovjet jelvényekkel, elhalmozzák virá­gokkal. Közben folyik a társalgás, tol­mács is akad nyomban. Megfigyeltem, hogy a mai szoejet fiatalok közül so­kan szépen beszélnek angolul, franciá­ul, németül. A körből innen is, 'bnnan is kérdések hangzanak és az újdonsült tolmács szép sorjában fordít mindent. Egy nagyobb kör közepén vidámabb a hangulat; argentin fiatalok gitár-ki­séret mellett táncolnak, dalolnak és mikor abbahagyják, nem marad el a méltó válasz. A sorok közül egy har­monikás legény pattan a kör közepé­re, aztán két leány is ott terem és vi­dám orosz tánctól csattog a Vörös-tér kövezete. A történelmi múzeumnál egy francia lány és egy algériai fiú áll a kör köze­pén. Akad mindenféle tolmács, csak ép­pen francia nincs kéznél. Valaki elsza­lad érte, de ki tudja, merre sodorja el az emberáradat. Kis ideig tanácstalanul vözöljiik az első fesztivál résztvevőit", majd megérkeztek a jelenlevők viharos ünneplése közepette a tíz év előtti prá­gai találkozó résztvevői. Az ifjúság ne­vében Miroslav Vecker elvtárs, a CSISZ elnöke, Alan Bat angol zeneszerző és Olga Lepesinszkája szovjet népművész üdvözölte őket. Azután gyönyörű kultúrműsor kö­vetkezett, amelynek fénypontja a ČKD Stalingrad és a Lúčnica ragyogó műso­ra volt; az összes számokat tapsorkán fogadta. Felléptek a Szovjetunió, India, az NDK és Lengyelország szólistái is. Amikor a teremben az éjszakai órák­ban véget ért az ünnepség, kint az ut­cán folyatatódott, ahol a szovjet fia­talok ezrei csatlakoztak az ünneplök­höz és a Moszkva folyó partján zengett a dal, szárnyalt a jókedv. Egy találkozás Kint ugyancsak csepeg, de az össz­szövetségi mezőgazdasági kiállítás egyik teázójának festői fedett teraszán vidám a hangulat, itt találkozott a szocializmust építő országok fiatalsá­ga a mi ifjúságunkkal. Kis csoportok­ban folyik a társalgás. Aki messziről nézi, el sem hiszi, hogy ez a több mint 100 fiú és leány legalább tíz nyelven beszél. Itt van pl. a mokánytermetű Fu Dong, 21 éves vietnami katona, aki­nek mellén a kitüntetések sora dísze­leg; csak nehezen tudja megértetni magát még honfitársaival is. Megtud­juk tőle, hogy két évig szinte gyerek­fejjel harcolt hazája szabadságáért, függetlenségéért. Amikor megkérdez­tem tőle, nem okoz-e nehézséget az ország számos nyelvjárása, mosolyog­va felel: Vietnam népe egyet akar, bé­két, fejlődést, olyan fejlett szocialista államot, mint a Szovjetunió és ebben egyetért a nép, a többi pedig csak apró nehézség. Albán népviseletben egy kürt és fu~ rulyaszerü hangszeren vidám albán népdalokat játszik egy fiú. Fu Dong­nak már akad is barátja Jutta Stoc­kum berlini varrólány személyében. Amikor a kör közepén vidám koreai táncba kezdenek, olyan jókedvűen jár ják, mintha régesrég ismernék egy mást s a. messzi Kelet e nehéz táncát. SZŰCS BÉLA Magyar lányok rózsát ültettek a szovjet katonák emlékére Moszkva (ČTK) — Augusztus 1-én a Szovjet Hadsereg Központi Házá­nak parkjában felejthetetlen esemény történt. Száz fiatal magyar lány vi­rágzó rózsákat ültetett el a szovjet katonák emlékére, akik az 1944—45-ös években Magyarország felszabadításá­ért harcoltak vagy 1956 októberében, az ellenforradalmi puccs felszámolá­sakor életüket áldozták. A magyar lányokat a parkban szí­vélyesen üdvözölték a fesztivál részt­vevői és a szovjet hadsereg tagjai. Utána rövid gyűlést tartottak. A magyar lányok szeretettel és óvato­san ültették el szovjet földbe a Ma­gyarországról hozott piros és fehér rózsákat, a béke és barátság rózsáit. Az ünnepélyes eseménynél jelen voltak a magyar küldöttségen kívül a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság és más országok küldöttségei is. A fesztivál küldöttei a csehszlovák gyermeknevelés tapasztalatai iránt érdeklődnek Moszkva, (ČTK) — A moszkvai vá­rosi pionírotthonban július 30-tól min­dennap összejönnek a gyermekszer­vezetek vezető dolgozói, amelyek tag­jai az egyes fesztiválküldöttségeknek, hogy kicseréljék tapasztalataikat a kü­lönböző országok gyermekszervezetei munkájának tapasztalatairól. Az össze­jöveteleken képviselve van Francia­ország, Lengyelország, Anglia, Olasz­ország, Magyarország, stb. Érdekes be­számolókat tartottak Franciaország, Lengyelország és más országok kép­viselői. Csehszlovákia nevében S. Cvr­ček, a CSISZ prágai kerületi bizottsá­ga elnökségének tagja, és S. Komar­ková, az tistí nad Labem-i pionírott­hon Igazgatónője szólalt fel. A francia küldöttséget a film, rádió és televí­zió segítségével végzett gyermekneve­lés tapasztalatai érdekelték hazánkban. Néhány küldöttség, köztük a francia, felkérte a csehszlovák képviselőket, hogy járuljanak hozzá a gyermekneve­lés további tapasztalatcseréjéhez és a szoros együttműködéshez. Moszkvában aláírták a Szovjetunió, az NDK és a Jugoszláv Szövetséfi Népköztársaság közötti jegyzőkönyvet Moszkva (ČTK) — Moszkvában jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetunió, • a Német Demokratikus Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság képviselői Jugoszláviában az alumíniumgyártő üzemek építésén való együttműködésről és az építés határidejének pontos kitűzéséről. Ju­goszlávia a jegyzőkönyv alapján hasz­nálja fel azt a hitelt, amelyet az alu­míniumgyártó üzem építésével kapcso­latos előkészítőmunkáik fedezésére kapott. Megnyílt a klasszikus balett és karakter-tánc fesztiválja Moszkva (ČTK) — Nagyszámú kö­zönség előtt nyitották meg augusztus 1-én Moszkvában a Csajkovszkij-te­remben a klasszikus balett és karak­tertánc fesztiváli versenyét. A ver-' senyben 22 országból 104 fiatal művész vett részt. A bíráló bizottság hét tag­ból áll. Képviselve vannak benne Fran­ciaország, Románia, Magyarország, Lengyelország, az NDK, Óiaszország és a Szovjetunió. A bíráló bizottság el­nökévé egyhangúlag Galina Ulanova primabalerinát választották meg. Nagy érdeklődést keltett Olga Skálová cseh­szlovák táncosnő fellépése. ÜJ szö n 1957. augusztus 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom