Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-07 / 187. szám, vasárnap

Nyáron is példásan teljesítik a húsbeadási kötelezettségüket Az ógyallai járáskan lévő dunaradványi szövetkezeti tagok példásan teljesítik a nyári hónapokban is húsbeadási kötelezettségüket. Az EFSZ időben teljesítette az összes első félévre előírt beszolgáltatásokat. Május 1 óta, amikor teljesítették az évi tojásbeadást — 34 ezer tojást adtak el m&agM állami felvásárlás keretében. A múlt hét elején megkezdték a második félévi sertéshús beadási kötelezettség teljesítését. A szövetkezet hizlaldájából hatvan 150 kg-os sertést szállítottak, ebből 25-öt állami felvásárlás keretében adtak el. A begyűjtő vállalattal kötött szerződés alapján Idén 150 hízott sertést adnak az állami felvásárlás céljára. A sertésállomány állapotáról lelkiismeretesen gondoskodnak Sándor József, Veres Lajos, Varga Károly és Sándor Lajos állatgondozók. Képünk a sertések átadását ábrázolja. Foto: KolOman Cich (ČXK) Üdülnek a gyermekek — írj! — Vigyázz magadra, nehogy megfázz! — Nehogy panaszt halljak rád! — Ilyen és hasonló anyai intelmek hangzottak el vasárnap a vonatoknál és autóbuszoknál, melyek a pionírtáborok és üdülőtelepek felé röpítették az iskolák fiataljait. Csak Szlovákia területén 132 üdülőtábor, 13 állandó nyaraló, 56 a nyaralás céljainak megfelelő iskolaépület és 6 sátortábor telt meg e hét elején gyermekhaddal. A szülők túlnyomó része már meg is kapta csemetéje első üdvözletét új tartózkodási helyéről. A legtöbb levél tele van lelkesedéssel s csak nagyon kevés azoknak a száma, akik esténként szomorkodnak a mama és az otthon után. Az új élmények hatása alatt a gyermekek fantáziája újult erővel dolgozni kezd. A nyaralók és táborok nevelőinek és a szülőknek ezzel is számolnlok kell, mivel az előző években a gyermekfantázia elég sok bonyodalmat okozott. Megtörtént, hogy az egyik üdülőház második emeletén lakó gyermek azt írta haza, hogy éjszaka nyitott ablak mellett alszanak és a szobába bejárnak a rókák meg a farkasok. Ez természetesen lehetetlen dolog, de a szülőknek több sem kellett, lóhalálában gyermekük segítségére siettek. Nagy volt a megkönnyebbülés és a nevetés, amikor meglátták a gyermek huncutul csillogó szemét és nevető arcocskáját. A szülőknek a nyaralás előtt alkalmuk volt a nevelőkkel személyesen is megismerkedni és megtárgyalni velük a nyaralás részleteit. Ilyen beszélgetés folyt le már a múlt hónap közepén Prievidzán is, ahol a bányászok gyermekei a Mlynky melletti üdülőben kéA perényi tanulság AHOL A FELE MÉGSEM A FELE Mesterséges öntözéssel hektáronként 50 mázsával emelik a répahozamot A Zálogosi Állami gazdaságban idén 80 hektár cukorrépát termesztenek. Habár a cukorrépa igen szép, a gazdaság dolgozói még az aratás idején sem hagyják abba a növényzet rendszeres gondozását. Még mindig látni megmunkáló traktorokat a cukorrépa parcellákon. Lazítást végeznek, vagyis megbontják a talaj erős rétegét — kérgét — a sorok között. Legtöbbet várnak azonban a cukorrépa öntözésétől. Ezt több mint 30 hektáron végzik. A víz jó elosztását szolgálják a csöveken kívül a sorok között készített kis gödrök is. A zálogosi gazdaság növénytermesztési dolgozói kötelezettséget vállaltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére, hogy a tervezett 250 mázsás hektárhozamot legalább 50 mázsával túlteljesítik. Ezt éppen az öntözés segíti elő alapvető mértékben. szültek. Több mint tíz nevelő állt itt a kérdések pergőtüzében. — Aztán nehogy rajta hagyják a kávén a bórt, mert azt az én fiam nem szereti! — szólalt meg az egyik apa. — Csak • semmi kényeztetés! Hadd edződjenek! — tiltakozott az egyik asszony. íme, két egymással ellentétes kérés a sok közül, melyek mind a szülők jó vagy rossz nevelési módszerét tükrözik vissza. A szülők a nyaralás minden egyes részletét megtárgyalták. Többek között kifogásolták, miért megy a gyer- I mekekkel több női nevelő, mint férfi, és miért adnak a nyaralás végén csak azoknak a gyermekeknek tortát, akik a tisztasági és más versenyekben első helyen állnak. Csak akkor nyugodtak meg, amikor a nevelők megmagyaráz ták a verseny .nevelő hatását és azt, hogy a torták olyan nagyok, hogy a győztesek mindenkit bőven megvendégelhetnek velük. A nyaralókban és táborokban vidáman, előre kidolgozott terv szerint folyik az élet. A gyermekek az üdülés alatt megszokják a kollektív életet, az elkényeztetett „egykék" önállósághoz és rendhez szoknak. S a szünidő végén 23 ezer gyermek fog örömteli szívvel emlékezni a vidám vakációra, melyet a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nyújtott nekik. T ehet, hogy valaki furcsának találja a riport címét, mert szent igaz, hogy egy pár cipőnek a fele egy cipő, egy mázsa krumplinak fél mázsa krumpli és így sorolhatnók tovább. De várjunk csak a döntéssel, mert a pár cipőnél az egyik darab jobb minőségű lehet a másiknál s a félmázsa krumplinak sem kell feltétlenül egyformának lennie. Ez így van a földdel is. Ha például 10 hektár földet két részre osztunk, előfordulhat, hogy a föld egyik része több hasznot hoz, mint a másik. Ez attól függ, melyik részt hogyan müvelik meg. És még másról is lehet szó... de csak szép sorjában. í. Egyik szemünk nevet, a másik sír Ismeretes, hogy a mesékben vannak olyan királyok, akiknek az egyik szemük nevet, a másik sír. Mi nem vagyunk királyok, a mesékből is rég kinőttünk már és mégis eszünkbe jutottak a' kétféle szemű mesebeli alakok, amikor Perényben jártunk. Vajon miért? Ezért!... Perény község katasztere 3000 hektár mezőgazdasági terület. Ebből a szövetkezet 1500 hektáron gazdálkodik, míg az egyénileg gazdálkodó parasztok a határ másik felét bírják. Ebből arra lehetne következtetni, hogy legalább megközelítőleg annyi mezőgazdasági terméket ternjelnek, mint a szövetkezetesek és ugyancsak hasonlóan teljesítik beadási kötelezettségüket az állammal szemben. Épp itt a baj, mert ez nem így van. Amikor ezt a kérdést vizsgáljuk, a szemeink rakoncátlankodni kezdenek. És nincs igazunk? A szövetkezetesek 1955-ben 536 mázsa sertéshúst adtak be, míg az egyéniek összesen 36 mázsát.(!) Tavaly a szövetkezet annyi sertéshúst adott be, hogy ha a beadott mennyiséget elosztanék a szövetkezeti családok számával, egy-egy családra 750 kilogram sertéshús beadása esne. Ezzel szemben az egyéniek sertéshúsbeadásából alig 50 kilograijira futja gazdaságonként. De nemcsak a sertéshúsnál van ez így. összehasonlíthatatlanul több tejet, gabonát adott be a szövetkezet, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. A szövetkezet 1955-ben 65 ezer liter tejet adott el terven felül, 1956ban pedig 85 ezer literre nőtt a terven felüli tejhozam. És az egyéniéknél? ... Hm... a szemünknek nincsen kedve nevetni.. * Ä barázdák közé szorult emberek — Olyan nagy lenne a különbség a szövetkezeti és az egyéni gazdálkodás Űj szövetkezetek — új tagok A győzelmes májusi választások után falvainkban a legtöbb helyen élénk mozgalom indult meg az új szövetkezetek létesítése érdekében. A nemzeti bizottsági tagok első üléseiken megbeszélték az akcióprogram kérdéseit, a falvak szocializálásának, fejlesztésének problémáit. A žilinai járásban a falusi pártszervezetek gyűléseire meghívták a nemzeti bizottságok tagjait is, ahol közösen határozták el a legközelebbi tennivalókat. Stráňavy községben a HNB első ülésén az új tagok közül ketten jelentkeztek a szövetkezetbe vaJó belépésre. Példájukat minden valószínűség szerint a többiek is követni fogják. Ugyanilyen jő munkát végeztek Mojšová Lúčka nemzeti bizottságának és pártszervezetének tagjai, akik első közös gyűlésükön elhatározták, hogy a Nagy Október 40. évfordulójának tiszteletére további 15 egyénileg gazdálkodót nyernek meg a szövetkezetnek. A szövetkezet egyik új tagja, Gašpar Tichý belépésekor büszkén jelentette ki, hogy ő és a felesége lelkiismeretesen fognak dolgozni a közösben. Azt tkarják, hogy szövetkezetük olyan eredményeket érjen el, mint a járásban a legjobb EFSZ-ek. A jó példának nagy a vonzóereje — mondják. Mojšová Lúčka példaadása nyomán Gbelany község nemzeti bizottságának tagjai és kommunistái is kötelezettséget vállaltak, hogy ősszel ők is szövetkezetet alakítanak. Már 6 tagja van a közösnek, de őszig legalább megkétszerezik a létszámot. Gbelany községben minden előfeltétele megvan a szövetkezet fejlődésének. Különösen alkalmas a határ a szarvasmarha tenyésztésére. A rétek és legelők tisztítása és rendezése lehetőséget nyújt az állattenyésztési termelés fejlesztésére, különösen fejőstehenek tartására, borjúk nevelésére és juhtenyésztésre. A gbelanyi jó példát bizonyára a járás többi falvai is követni fogják, ahol a szövetkezetek létesítését mind ez ideig bizonyos határozatlansággal fogadták. A tapasztalatok a žilinai járásban azt mutatják, hogy minden egyénileg gazdálkodót meggyőzéssel nyerjünk meg a parasztság e nagy mozgalmának. (Tudósítónktól) Megérdemlik a dicséretet Talán soha nem volt olyan nagy az érdeklődés a gyümölcsszirupok iránt, mint mostanában. Hónapok óta figyelem az étkezdék vendégeit, s az a megállapításom, nagyon sokan részesítik előnyben a málnaszörpöt, a limonádét, az alkohol tartalmú italokkal szemben. A szőlőborokat is fokró: fokra kiszorítják a gyümölcsborok. Mindennek csak örülni lehet, hiszen az alkohol még mindig sok erkölcsi és anyagi kár okozója. A konzervgyárak munkásai évrőlévre nagyobb mennyiségű és egyre j obi/ minőségű szirupot, dzsemet, lekvárt, befőttet és a . gyümölcsborok számtalan fajtáját gyártják. Értékelnünk kell a konzervgyárak munkásainak, szakmunkásainak, technikusainak és mérnökeinek munkáját. Ezúttal a sabinovi konzervgyárat látogattuk meg. Nagyon sok dicséretet hallani róluk. Gyártmányaik nagyon kedveltek. A Sárosi Konzervgyár a városka északi részén van. Nincsenek hatalmas épületei, de a füstölgő gyárkémény már messzirő. figyelmeztet: itt gyár van. S még valami: a nagy autóforgalom. Sok teherkocsi fordul meg a gyártelepen, viszik a gyárból a ládákat a kész áruval. Pillar mérnök beszél a gyár termeléséről. Arról, hogy mit gyártanak s minek a gyártását vezetik be ebben az évben. Sorra járjuk a helyiségeket. Nagy a sürgés-forgás, zúgnak a gépek, ahová belépünk. Itt készül a lekvárkészítéshez szükséges massza. Kimosott, kitisztított almát szállít a futószalag a válogatóba, onnan a zúzóba és passzírozóba kerül, majd a feldolgozóba. A következő helyiségben szirupot, dzsemet állítanak elő. Odébb lekvár, marmeládé készül, a már kész lekvárfélék nagyméretű pléh- és faedényekben hűlnek, lezárásra várnak. Az alaghejyiségben húsz hatalmas tank-edény várja a félkész árut, ugyanúgy a többi pincében, ahol a gyümölcslé megy át az erjesztés folyamatán. A gyár helyiségeiben mindenütt nők, asszonyok és fiatal lányok szorgoskodnak. A palackozóban gépek mossák az üvegekít, ezeket töltik meg az ízletes, jó szirupokkal. Az egyik gyárépülethez most építik a laboratóriumot, amelynek két nagyobb s több kisebb helyisége lesz. Az egyik helyiségben a napokban szerelik be a kísérleti gépeket. Szükség volt ezekre a helyiségekre, eddigi elhelyezésük már nem felelt meg a nagyméretű fejlődés igényeinek. A sabinovi üzemnek Prešovon is van két melléküzeme. Az egyikben likőröket és más szeszes italokat, a másikban ecetet gyártanak. A termelés mennyisége évről-évre fokozódik a sabinovi konzervgyárban. Egyre jobb, kifogástalan minőségű dzsemeket, lekvárokat, gyümölcs-szirupokat, limonádé-szirupokat, befőtteket és egyéb különlegességeket gyártanak. Ebben az évben bevezetik a gyümölcsszirupok gyártását méz hozzáadásával, méz-bort is fognak csinálni s a cukorbetegek részére diabétikus kompótokat. Kedveltek és keresettek a sabinovi üzem konzervjei, egyre nagyobbak a megrendelések, nemcsak hazánkban, hanem külföldről is. A Német Demokratikus Köztársaságba és Finnországba szállítanak barack- és cseresnye készítményeket. Fokozniok kell a termelést, még többet és jobbat kell gyártaniok. Ezért fejlesztik tovább üzemüket, tovább gépesítenek, tökéletesítik, gyorsabbá, hatékonyabbá teszik munkájukat, építkeznek. Az idei 63 műszaki-szervezési intézkedés közül már tízet végrehajtottak, amelyek a termelés és a szállítás gépesítésében hoztak újításokat. Értékes újításokkal járulnak üzemük gyártásának tökéletesítéséhez František Líbiák főmérnök, Jan Pillar mérnök Sirrakó, Leš, Gajdoš és Cukker elvtársak. Egynéhány számadat beszéljen a konzervgyár eredményeiről. Az első negyedévi össztermelés tervét 110,84 százalékra,' az áruérték tervét 119,7 százalékra teljesítették. Több mint egymillió értékben szárnyalták túl a negyedév össztermelését. A munka termelékenységének túlteljesítésében is következetesek. Minden hónapban 5—6 százalékkal jobbak a tervezettnél üzt a szocialista munkaversenynek és a kötelezettségvállalások teljesítésének köszönhetik. Az év elejétől, alig négy hónap alatt 16 ezer !:oronát takarítottak meg. Fiatal ez a konzervgyár, a munkások legnagyobb része is fiatalokból ál', de mindnyájan tudatiban vannak munkájuk fontosságának. Azt is tudják. hogy munkájukkal dolgozóink egészségének fenntartásához járulnak hozzá. Ezért kapnak annyi dicséretet s megérdemlik. (mgy) között? — tolakszik elő a kérdés. Valóban nagy különbség van a kettő között. Ma már eléggé ismeretes, hogy ahol a gép az ember segítőtársa és á haladó módszerek s a jó munkaszervezés érvényesülnek, ott bőkezűbb 3 határ, nagyobb hasznot hoz az állattenyésztés. A közös akarat mellett az egyén olyan, mint a vonat mellett gyalogló ember. Később ér a célhoz, jobban elfárad. De nemcsak az előbb elmondottakban van nagy különbség. A lemaradozó ember rendszerint rossz útitársakat kap, hozzácsatlakozik a keserűség, a makacsság és az önzés. Érzi, tudja, hogy nem tud lépést tartani a fejlődéssel, de nem tágít. Szinte beleszorul apró parcelláinak barázdái közé, nem akarja látni, hogy körülötte verőfényes a világ, hétlakatra zárja be á kaput, nehogy valaki a napfényre vigye. Kötelességtudása is a barázdák közé szorul. Amit kitermelt, nem szívesen, vagy egyáltalán nem adja á köznek, mégha tisztességesen megfizetnek is érte. Kicsiért sokat akar s termékeivel ki-ki osongat a hátsóajtón. < s — Akinek nem inge, ne vegye magára — mondja a népi bölcsesség. Ügy hisszük azonban, hogy Perényben egynéhány gazdálkodónak még meg kell szabadulnia a kellemetlen ingtől. ... és akik kiszabadultak a barázdák öleléséből Említettük, hogy a barázdákon kívül verőfényes a világ. Ezt azonban ne értelmezzük úgy, hogy itt már csak sütkérezni kell. Éppen ezekben a napokban tapasztalhattuk, hogy a napfény alaposan megizzasztja az embert. Csak az a fontos, hogy legyen értelme az izzadásnak. A perényi szövetkezetesek szép eredményei is csak úgy jöhettek létre, hogy lelküsmeretesen megdolgoztak értük. A szűk barázdák közül kiszabadult ember messzire néz. A kis- és a középparasztból egy hatalmas közös gazdaság társtulajdonosa lett. övé és a többieké a sok fehérre meszelt gazdasági épület lent a hajlásban, a zöld fűszőnyeg közepén, övé a nagy szarvasmarhacsorda és a disznófalka. Minél jobban dolgozik, annál jobban csurran feléje a bőség s több jut a, köznek is. Míg Perényben és a környéken nem volt közös erő, szó sem lehetett a Kanyapta víztelenítéséről. (így nevezik a Perénytől Jányokig terjedő vizes határrészt.) Most a vadvizek levezetése megtörtént, miáltal a perényi szövetkezetesek 100 hektár termőfölddel gazdagodtak. Ezenkívül mintegy 100 hektárnyi — eddig túlnyomórészben teljesen terméketlen területen — halastavat létesítenek, amelyet a tavaszszal telepítenek be halakkal. Tavaly a szárazság szedett vámot á szövetkezetesek munkájából. Mégis 6 korona részesedést kaptak a tagok munkaegységenként a zárszámadáskor. Az idén a terméskilátás sokkal jobb. Az idei első kaszálásból 1550 mázsa herét takarítottak be 50 hektárról, míg tavaly 80 hektárról alig volt anynyi. A silótakarmány még el sem fogyott s már jön az új. Ehhez még hozzájön további 1000 mázsa szálastakarmány őszi és tavaszi keverékekből. A gazdasági épületeket körülölelő hatalmas szénakazlak bizonyítják, hogy a szövetkezeteseknek nem lesznek takarmányozási gondjai a télen. *** A határból még visszatekintünk a festői környezetben elpihent falura, majd a hónaljig érő búzán nyugszik meg a szemünk. Tiszta a hatalmas tábla, sehol egy gaz s a búza teteje egyenletes, mintha vízimérték szerint nőtt volna. Ezt kell megnézni, naponta csodálni, különösen azoknak a dolgozó parasztoknak, akik még mindig ragaszkodnak a régihez. Vagy hajoljanak közelebb a dús, térdig érő levelű cukorrépához s nézzék meg, hogy kövérednek a gyökerek a jó munka nyomán. Tán még azt is meghallják, hogy lélegzik a gyommentes föld. Ebben az évben két középparaszt lépett be a szövetkezetbe, vagy tízen erősen nézik a szövetkezet kapuját s csakhamar bévül kerülnek. De jöjjenek a többiek is, most aratáskor, hogy ősszel már együtt haladhassanak a szövetkezetben. A tanulságos példa kéznél van, a szövetkezet fölényét nem lehet elvitatni. Miért nevessen az ember egyik szeme, a másik sírjon, amikor mind a kettő legalább is elégedetten mosolyoghatna. Miklya János