Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-12 / 192. szám, péntek

I A lelkesedés és a kimeríthetetlen . kezdeményezés nagy megnyilvánulása A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének láto- I hullámát váltotta ki. Az összes kerületekből jelentések gatása Szlovákia dolgozóiból a Nagy Október 40. év- j érkeznek a dolgozók népgazdaságunk erejének megszi­íordulójámak tiszteletére kialakult spontán kötelezett- lárdítására irányuló törekvéseiről és a Szovjetunió népe ségvállalási mozgalomban megnyilvánuló lelkesedés | iránti őszinte érzelmek megnyilvánulásáról. Milliós értékű kötelezettségvállalások A Gömöri Vasércbányák rozsnyói dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy több műszaki-szervezési intéz­kedéssel növelik az • ércfejtést és csökkentik a termelési költségeket oly módon, hogy az év végéig 2,6 millió korona megtakarítást érjenek el. A Krásna nad Hornádom-i Prefa­üzem dolgozói feladatul tűzték ki a termelővonalak gépesítését és az évi terv december 12-i való teljesítését. Az év végéig még 2,1 millió korona értékű előregyártott alkatrészt készí­tenek terven felül. A kereskedelem­ben, az élelmiszeriparban, a helyi gazdálkodás szakaszán és a szövetke­zetekben dolgozók kötelezettséget vállaltak, amellyel csaknem hétmillió korona értékű megtakarítást nyernek. A kassai építészeti dolgozók és az iparüzemek dolgozói 12 millió korona értékű kötelezettségvállalást tettek. A Banská Bystrica-i kerület üzemeiből jelentik A Banská Bystrica-i kerületben le­vő Sandrik, Harmaneci Papírgyár, apátfalvi Pol'ana-üzem, a štiavnicei, kékkői és kremnicai bányászok kö­telezettséget vállalnak munkájuk ha­tékonyságának további növelésére. A Podbrezovai Šverma Vasmű bá­nyászai az év végéig 2132 tonna nyersacélt, 1211 tonna vasat termel­nek és az önköltségeken 280 ezer koronát takarítanak meg. Az egész falu dolgozó parasztsága belépett a szövetkezetbe A szovjet párt- és kormányküldött­ség itt tartózkodása, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére július 10-én, szerdán a senicei járáshoz tartozó Smrdáky községben 76 földműves szövetkezetet alakított. Ez az új szövetkezet 432 hektáron kezdi majd el a gazdálkodást, amely­nek elnökévé Jozef Vach köztisztelet­ben álló középparasztot választották. Első lépéseit az aratás után kezdi el a szövetkezet, különösképpen az ál­lattenyésztésre, ellenőrzött szarvas­marhanevelésre fektetik a fő súlyt. Gazdálkodásuk folyamatossága céljá­ból az ősszel összeszerelhető tehén­istállókat építenek, s adaptálással a sertéstenyésztés bevezetésére ólakat létesítenek. Smrdáky község egyébként jő hír­névre tett szert a beadási feiadatok teljesítésében, most meg a járásban és az egész kerületben az új szövet­kezet megszervezésével vonta magára a figyelmet. Csökkentik az önköltséget A bratislavai kerület üzemei mel­lett jelentős kötelezettségvállalások születtek a trenčíni V. Široký Ruha­üzemben is. Többek között az üzem dolgozói azt ígérték, hogy ez év vé­géig 600 ezer koronával csökkentik az önköltségeket. A bratislavai főpálya­udvar mozdonyvezetői úgyszintén 110 tonna szén, 1000 liter nafta megta­karítását irányozták £lő. Hasonló ne­mes kezdeményezés jtellemzi a Szlo­vák Selyem senícai üzeme dolgozói­nak kötelezettségvállalását, akik nyerstermelési tervükei mintegy 60 ezer koronával lépik túl. A Vágújhe­lyi Konzervgyárban viszont 315 ezer korona értékű árut készítenek terven felül. 102 millió korona értékű kötelezettségvállalás a žilinai kerületben Az árvái kohómunkások Istebníken, akik kohóüzemüket a szovjet kohá­szok hathatós segítségével építették, féléves tervük sikeres teljesítése után egészüzemi kötelezettségvállalást fo­gadtak el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteleté­re. Ezek szerint a második félévben nyerstermelési tervük értékét csak­nem 1 500 000 koronával növelik és 3 millió kilowattóra villamosenergiát ta­karítanak meg. • A Szlovák Talajfúrók žilinai üzemé­nek dolgozói úgyszintén nem utolsók a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójára tett kötelezettség­vállalások terén, mivel elhatározták, hogy egész év feladataikat már ez év december 10-ig teljesítik, emellett túllépik a fúrási munkák terjedelmét és a földtani építkezéseket mintegy 1881000 korona értékben. Nem mindennapos kötelezettségvál­lalás jellemzi a Felső-Vág v{zierőmű­építőinek szorgalmát sem, akik 10 nap­pal határidő előtt befejezik feladatai­kat és terven felül 5 400 000 korona értéktöbbletet hoznak létre. Ezenkívül a kerület egyéb üzemei is sok-sok értékes kötelezettségvál­lalásban fejezik ki őszinte szeretetüket és tiszteletüket a hazánkban tartóz­kodó szovjet vendégek iránt. A köte­lezettségvállalások összege több mint 120 millió koronára rúg. Slovinka bányászai a Nagy Október tiszteletére A slovinkai és a smolníki bányaüzem dolgozói a termelés hatékonyságáért indított versenyben eddig is szép eredményekkel dicsekedhetnek. A slo­vinkai bányászok azonban túl akarnak tenni versenytársaikon. Ezt célozzák azok a vállalások, melyeket a Nagy Október tiszteletére tettek. E szerint a folyó év végéig 2400 tonna vasércet termelnek terven felül és csaknem 49 folyóméter folyosót vájnak ki. Figye­lemre méltó a technikusok kötelezett­ségvállalása is, akik az év végéig gé­pesítik a kézirakodás munkáit s ez­által 50 ezer koronát takarítanak meg az önköltségeken. A robbantó- és a fúráshoz szükséges anyagokon további 92 ezer korona megtakarítását vállal­ták. • ^ Megszilárdítják a normákat A Breznói Hídépítő Üzem 502. számú részlegének dolgozói két hónappal ez­előtt 6 százalékkal megszilárdították munkanormáikat. Ettől az időtől kezd­ve — a magasabb munkatermelékeny­ség és fokozódó keresetük mellett — már 90 ezer koronát takarítottak meg a béreken. Példájuk nyomán a többi részlegeken is megszilárdították a nor­mákat. Szívélyes jókívánságok a mongol nép államünnepe alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági el­nök, Viliam Široký miniszterelnök és Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára üdvözlő táviratot intéztek Dzsamszarangin Szambához, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hu­rálja elnökéhez, Jundzsagin Ceden­balhoz, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökéhez és Dasin Dambához, a Mongol Néppárt Köz­ponti Bizottsága első titkárához a Mongol Népköztársaság államünnepe' alkalmából, melyben Csehszlovákia né­peinek nevében legszívélyesebb jó­kívánságaikat fejezik ki. „Az egész csehszlovák nép — írják a táviratban — nagyra értékeli a mongol néppel való mindinkább erősödő barátságot és testvéri együttműködést." A cseh­szlovák nép képviselői táviratuk be­fejező részében további sok sikert kívánnak a mongol népnek gyönyörű ihazájuk szocialista építésében. Hasonló szövegű üdvözlő táviratot küldött Václav Dávid külügyminiszter is Szonomyn Avardzidhez, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa al­elnökéhez és külügyminiszteréhez. Közlemény a Megbízottak Testületének ülésétől (ČTK) — A Megbízottak Testülete július 10-i ülésén megtárgyalta a közlekedésügyi megbízott beszámoló­ját a közlekedés szakaszának tech­nikai fejlődésére vonatkozó dokumen­tum biztosításáról és kidolgozásáról, melyet 1956. december 4-én hagyott jóvá a Csehszlovák Köztársaság kor­mánya. A dokumentum az eddigi helyzetből kiindulva kitűzi a techni­kai fejlődés fő irányait. Az építészeti megbízott előterjesz­tette az Építészeti Megbízotti Hivatal szervezeteiben a gépesítés állapotá­ról szóló beszámolót. A Megbízottak Testülete továbbá megtárgyalta a helyi tüzelőanyag és kőolajipar megbízottjának beszámoló­ját, mely szerint a CSISZ szlovákiai Központi Bizottsága védnökséget vál­lal a nováky-i bányák építésé fölött. Hogy kifejezést nyerjen az a tény, hogy a nováky-i bányák építésében részt vesz az ifjúság, a bányát Ifjú­sági Bányának nevezik el. Ä Megbí­zottak Testülete jóváhagyta a véd­nökségi szerződést. A lakás és polgári építkezés kör-_ zeti igazgatóságának elnöke előter-' jesztette a sokemeletes házak építé­sének progresszív rendszerében a munkamenet kiértékeléséről szóló be­számolót. A Megbízottak Testülete egyéb be­számolókon kívül megtárgyalta az is­kola- és kulturális ügyek megbízott­jának tájékoztató beszámolóját az 1957/58. iskolaév megkezdésének elő­készületeiről és jóváhagyta arra vo­natkozó javaslatát, hogy Szlovákiában 1957-ben a főiskolákon 36 tudomá­nyos kutató-munkahelyet létesítenek. • A nyitrai vár ősrégi falai alatt megnyitották a városi pionír-sátortá­bort. Az iskolai szünidő folyamán Nyitra város 240 pionírja tölti itt sza­badságát. • Egyiptom megtiltja a régiségekkel folytatott mindenféle kereskedést. Rö­videsen törvényt hoznak annak érde­kében, hogy megakadályozzák a régi­ségek külföldre csempészését. • Szlovákiában a kerületi békevédő bizottságok e napokban plenáris ülé­seken tárgyalják meg a Béke Világ­tanács colombói ülésének határozatait és a legközelebbi időszakban elvég­zendő feladatokat. • A galántai járásbeli Tomašikovo-Í Mezőgazdasági Számviteli Technikum pályázatot hirdet egy növénytermesz­tési és állattenyésztési és egy ökono­miai szakképzettséget igénylő tanítói állás betöltésére. A felvétel feltéte­lei: mezőgazdasági illetve közgazda­sági mérnöki oklevél, legalább há­roméves termelési gyakorlat, kifogán­talan egészségi állapot, valamint a szlovák és a magyar nyelv tökéletes ismerete. A kérvényeket július 31-ig fcell benyújtani az iskola igazgatósá­gához. ©OOOOOOOOO0OO0OO©OO^ OGOO0OOOOO00GOOGOGQOOOOOOOOGOOOGXDOGÖOOOOO0GOOOO0GOOGO O0OOOOOOOOO0O0OÖ© I p zekben a napokban hazánk pol­U gárainak százezrei és milliói üdvözlik és köszöntik a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányá­nak vezető képviselőit. Lesznek né­hányan olyanok is — főként az idő­sebbek közül —, akik ebből az al­kalomból visszaemlékeznek a majd­nem húsz év előtti hasonlóan forró nyári napokra, amikor az a kérdés, vajon üdvözölihetjük-e majd a Szov­jetunió képviselőit hazánk területén, a köztársaság létkérdésévé, nemze­teink életének és függetlenségének alapvető problémájává vált. Hazánk sorsa a tőkés világban nem azoknak kezében nyugodott, akik az országot építették. Akkor, amikor életről-halálról volt szó, a kormány­paloták zárt ajtói mögött, a nagy vállalatok igazgatóságainak gyűlésein „sz-igorúan titkos" feliratú, Prága, Párizs, London — és természetesen Berlin — között váltott retjelezett táviratokban és levelekben döntöttek az ország sorsáról. S midőn 1938. nyara a vége felé- közeledett, meg­hozták a döntést népeinkről, a nép, nélkül, a nép ellen. A nép azonban csak lassan, hosszú évek keserű ta­pasztalatai alapján tudatosította, hogy ez a döntés, amely őt rabságba dön­tötte és idegen hódítók kényének­kedvének szolgáltatta ki, .nem egy tragikus pillanatnak műve volt, ha­nem csupán betetőzte az évtizedek óta folyó tudatos árulást. Az ország védelmi képessége min­den kormány politikája helyességé­nek egyik próbaköve. Ha ez általában érvényes, akkor a mi esetünkben, hazánk földrajzi, politikai és straté­giái helyzetét tekintve, kétszeresen érvényes. Bismarck ismert kijelenté­se, hogy „aki Csehországnak az ura, az egyúttal Európa ura is", két igaz­ságot rejt magában: azt, hogy a ha­zánk elleni támadás szerves része az imperialista burzsoázia minden egyes tervének, amely az európai országok meghódítására és az európai nemze­tek leigázására irányul; továbbá azt, hogy az összes európai hódítási ter­vek^ bárki és bármikor is szövögette őket, közvetlenül veszélyeztetik ha­zánkat. Ebből az következik, hogy ha­zánk biztonságát és függetlenségét egyedül a minden fajta hódító tervek elleni harcban, egyedül az őszinte antiimperialista erőkkel szövetkezve biztosíthatjuk. Természetesen az ország védelmi — — \ • • 0.1 SZft Köztársaságunk védelmének Gondolatok a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatása alkalmából 1957. július 12. képességét több tényező befolyásolja, nevezetesen az ország gazdasági és hadierejének, hadi technikájának fej­lettsége és mennyisége, a harcászati tudomány színvonala, a harci. szel­lem stb. Most csak az egyik, a mi esetünkben azonban rendkívül fontos tényezőről — az ország nemzetközi helyzetéről és szövetségi kapcsolatai­ról akarunk szólani. a már egyenesen hihetetlennek tűnik fel — elsősorban a hon­védelem szempontjából — az a nem­zetközi helyzet, amelybe a csehszlo­vák burzsoázia a második világháború előestéjén sodort bennünket. A hábo­rú előtti Csehszlovákia nemzetközi szerződés-rendszere a francia burzsoá­ziával létesített szövetségre támasz­kodott. Már jóval München előtt nyilvánvaló volt, hogy a francia bur­zsoázia nem hajlandó és képtelen is szembeszállni a német imperializmus terjeszkedésével. Ezenkívül a' köztár­saságot többnyire olyan államok vet­ték körül, amelyek rendszerének a legkisebb érdeke sem volt megőrizni köztársaságunk függetlenségét és te­rületi épségét: a Beck-féle hűbéri tő­kés-fasiszta Lengyelország, a hor­thysta Magyarország, Dollfuss Auszt­riája, amelyet megfertőzött a nagy német sovinizmus bacillusa. Az em­lített országok kormányai — Ausztri­át időközben Németországhoz csatol­ták — aktív szerepet játszottak a német imperializmusnak hazánk ellen intézett támadásában. Az úgynevezett Kis-Ent'ente — Csehszlovákia, Romá­nia és Jugoszlávia francia védnökség alatt álló szerződés-rendszere — pe­dig az említett országok háború előtti belső helyzetére való tekintettel ha­zánk védelmének szempontjából hiú remények melegágya volt. Ez a szö­vetség csak akkor érvényesülhetett volna, ha valóban az imperialista agresszió elleni kölcsönös védelem érdekében és főként a legnagyobb antiimperialista erővel — a Szovjet­unióval szövetségben építették vol­na ki. Ezt a feltételt azonban már kezdettől fogva mellőzték. A csehszlovák burzsoá kormány csak nagyon későn és akkor is csak a széles néptömegek nyomására' is­merte a Szovjetuniót. A Szovjet­unióval megkötött szerződést, amely egyedül felelt meg a köztársaság védelmi szükségleteinek, azonban ra­vaszul összekötötték a francia-cseh­szlovák egyezménnyel, úgyhogy mind­két ország burzsoáziájának bármikor lehetőségében álljon meghiúsítani a csehszlovák-szovjet szerződés érvé­nyesülését. Ez végül meg is történt, annak ellenére, hogy' a Szovjetunió a döntő pillanatokban a szerződés szel­lemében felajánlotta segítségét. Hogy mennyire nem volt érdeke a cseh­szlovák burzsoáziának ez a szerződés és mennyire "nem számított érvénye­sítésére, ezt például az a tény is bi­zonyítja, hogy szándékosan egyenesen elhanyagolták a köztársaság keleti részének stratégiai összekötő útvona­lait, míg ugyanakkor a München előt­ti utolsó időszakban kibővítették és helyrehozták az ország északnyugati és déli útvonalait, amelyeken a né­met megszállók végrehajtották ha­zánk „villámgyors" megszállását. így teremtette meg a -csehszlovák burzsoázia nem az ország és a nem­zet létfontosságú érdekeinek, hanem a maga és az imperialista agresszo­rok érdekeivel sokban megegyező osz­tályérdekei védelmének feltételeit. Kiütötte a fegyvert a nép kezéből és megnyitotta a kapukat „Csehország' új urai" előtt, akik egész Európa le­igázasára törtek. A csehszlovák bur­zsoázia azzal akarta magának bizto­sítani a morzsákat az urak asztaláról. A nemzetnek pedig tűrnie kellett az embertelen elnyomást és mérhetetlen áldozatok árán, történelme legsúlyo­sabb hét évén át kellett harcolnia, míg hazájában üdvözölhette a szovjet katonákat, akik felszabadították őt a kegyetlen fasiszta uralom alól. IE z a rövid visszaemlékezés ar­ra az időre, amelyet fiatal polgártársaink már csak elbeszélés­ből ismernek, ma is nagyon időszerű. Hisz emlékezetünkbe idézi . azt a tényt, hogy az állam hatékony védel­me összes feltételeinek gondos elő­készítése a külső veszély ellen soha­sem volt magától értetődő dolog és ma sem az. Azok a nagy változások, amelyeket a második világháború minden téren magával hozott, megteremtették a fel­tételeket ahhoz, hogy népi demokra­tikus köztársaságunk honvédelmi szempontból is más szerepet töltsön be nemzetközi téren. Bizonyítják helyzetünk megváltozását határaink is: Lengyelország, Románia, Magyar­ország testvéri és szövetséges nem­zetei mellett közvetlen szomszédunk a Szovjetunió — a legfőbb antimili­tarista és háborúellenes erő. Osztrák szomszédunk ünnepélyesen semleges­ségi kötelezettséget vállalt. Észak­nyugaton több száz kilométer hosz­szúságban közös a határunk a béke­szerető szövetséges Német Demokra­tikus Köztársasággal. Ezek nemcsak földrajzi jellegű és jelentőségű té­nyek, mint azt első tekintetre gon­dolnánk. Felmérhetetlen jelentőségű ez a tény honvédelmünk, annak stra­tégiája és a velünk azonos érdekeket követő szövetséges nemzetek honvé­delme, továbbá honvédelmünk ama képessége szempontjából, hogy haté­konyan vissza tudunk ütni minden ellenünk intézett támadásra, sőt már előre meg tudjuk hiúsítani az ellen­ség agresszív terveit. * * * önvédelmi szempontból alapjá­ban megváltozott hazánk stratégiai helyzete. Az imperialista ag­resszió cselszövői szempontjából — akik nem felejtették el Bismarck idé­zett mondását — természetesen nem változott meg. Ezt igazolják a NATO­Északatlanti Tömb-tagállamainak és vezérkarának új háborús viszályok előkészítésére tett mindennapos intéz­kedései. A NATO stratégiája egyenesen köztársaságunk ellen irányul. Ragad­junk ki csak találomra néhány bizo­nyítékot: • A három nyugatnémet hadosztály közül, amelyeket az utóbbi napokban hivatalosan bevontak a NATO katonai kötelékébe, kettőt határaink közvetlen közelében — az egyiket a bajorországi Regensburgban, a másikat pedig Gies­senben helyezték el. Az amerikai csa­oatok nagy része Délnyugat-Németor­szágban, határaink mentén, München és Augsburg térségében építették fel a NATO fő atomfegyverraktárát. Ba­jorországban hat repülőtér épült ne­héz bombázógépek számára. Hasonló tények egész sorát említhetnénk még, melyek világosan beszélnek. E tények nagyfokú felkészültségre, biztonságunk leghatékonyabb biztosí­tására késztetnek bennünket. Jól ért­jük e tények nyelvét, ami bosszúságot okoz ellenségeinknek. És jól értik ezt barátaink és szövetségeseink is. Közös tapasztalatok szerzésében tanultuk meg érteni e tények szavát. Az ered­mény: szilárd védelmi szövetség az agresszió veszélye ellen, a varsói szer­ződés. E szerződés pillére természete­sen a Szovjetunió, melynek óriási gaz­dasági-katonai. politikai és erkölcsi erejére támaszkodnak ma a világ ösz­szes békeszerető és háborúellenes erői. Számos alkalommal meggyőződhettünk már arról, hogy a varsói szerződés fennállása a maga nagy emberi, gaz­dasági és műszaki erejével ma a leg­jelentősebb tényező az európai térben. Ezt még azok is, akik másként, mint az agresszió fogalmaiban, egyáltalán nem tudnak gondolkodni „a maguk módján" beismerik. A „Militärnoliti­sches Forum" címž nyugatnémet lap idei negyedik számában a következő­ket írta: Ha az oroszok megindí­tanák a támadást, már az első napon a La Manche-csatorna előtt, az Atlan­ti-óceán, vagy a Földközi-tenger part­jainál állanának." Ennek a mi erőnknek a küldetése azonban nem támadás. De az agresz­szoroknak számítaniok kell erejével. Ezért számunkra a Szovjetunióval való legszorosabb szövetségben kiépített védelem több, mint csupán hazánk hatékony biztosítása az esetleg el­lene intézendő támadással szemben. Ez a szövetség minden lehetőséget meqad nekünk arra, hogy aktív szere­pet töltsünk be az agresszió terveinek és előkészületeinek meghiúsításában, azoknak csírájában való elfojtásában. Lehetővé teszi, hogy léhyegešen erő­sítsük helyzetünket mint a békevéde­lem aktív tényezőjének helyzetét' eu­rópai és világviszonylatban. Nem szükséges különösképpen hang­súlyoznunk, hogy más rendszerben, mint igazi népi, szocialista rendszer­ben, nem tudnánk kivívni ilyen nem­zetközi helyzetet, amely annyira meg­felelne a nemzet és az állam védelmi követelményeinek. E gondolatok foglalkoztatnak ben­nünket akkor, mrdőn őszinte, mély há­lával üdvözöliük független és békés alkotó munkát végző hazánkban a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának képviselőit, annak a Szovjetuniónak képviselőit, amely nemcsak megszabadított bennünket a múlt gyötrelmeitől, hanem hazánk je­lenének és jövőjének leghatalmasabb és leghívebb védelmezője is. (Az Obrana lidu cikke nyománi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom