Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)
1957-07-12 / 192. szám, péntek
I A lelkesedés és a kimeríthetetlen . kezdeményezés nagy megnyilvánulása A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének láto- I hullámát váltotta ki. Az összes kerületekből jelentések gatása Szlovákia dolgozóiból a Nagy Október 40. év- j érkeznek a dolgozók népgazdaságunk erejének megsziíordulójámak tiszteletére kialakult spontán kötelezett- lárdítására irányuló törekvéseiről és a Szovjetunió népe ségvállalási mozgalomban megnyilvánuló lelkesedés | iránti őszinte érzelmek megnyilvánulásáról. Milliós értékű kötelezettségvállalások A Gömöri Vasércbányák rozsnyói dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy több műszaki-szervezési intézkedéssel növelik az • ércfejtést és csökkentik a termelési költségeket oly módon, hogy az év végéig 2,6 millió korona megtakarítást érjenek el. A Krásna nad Hornádom-i Prefaüzem dolgozói feladatul tűzték ki a termelővonalak gépesítését és az évi terv december 12-i való teljesítését. Az év végéig még 2,1 millió korona értékű előregyártott alkatrészt készítenek terven felül. A kereskedelemben, az élelmiszeriparban, a helyi gazdálkodás szakaszán és a szövetkezetekben dolgozók kötelezettséget vállaltak, amellyel csaknem hétmillió korona értékű megtakarítást nyernek. A kassai építészeti dolgozók és az iparüzemek dolgozói 12 millió korona értékű kötelezettségvállalást tettek. A Banská Bystrica-i kerület üzemeiből jelentik A Banská Bystrica-i kerületben levő Sandrik, Harmaneci Papírgyár, apátfalvi Pol'ana-üzem, a štiavnicei, kékkői és kremnicai bányászok kötelezettséget vállalnak munkájuk hatékonyságának további növelésére. A Podbrezovai Šverma Vasmű bányászai az év végéig 2132 tonna nyersacélt, 1211 tonna vasat termelnek és az önköltségeken 280 ezer koronát takarítanak meg. Az egész falu dolgozó parasztsága belépett a szövetkezetbe A szovjet párt- és kormányküldöttség itt tartózkodása, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére július 10-én, szerdán a senicei járáshoz tartozó Smrdáky községben 76 földműves szövetkezetet alakított. Ez az új szövetkezet 432 hektáron kezdi majd el a gazdálkodást, amelynek elnökévé Jozef Vach köztiszteletben álló középparasztot választották. Első lépéseit az aratás után kezdi el a szövetkezet, különösképpen az állattenyésztésre, ellenőrzött szarvasmarhanevelésre fektetik a fő súlyt. Gazdálkodásuk folyamatossága céljából az ősszel összeszerelhető tehénistállókat építenek, s adaptálással a sertéstenyésztés bevezetésére ólakat létesítenek. Smrdáky község egyébként jő hírnévre tett szert a beadási feiadatok teljesítésében, most meg a járásban és az egész kerületben az új szövetkezet megszervezésével vonta magára a figyelmet. Csökkentik az önköltséget A bratislavai kerület üzemei mellett jelentős kötelezettségvállalások születtek a trenčíni V. Široký Ruhaüzemben is. Többek között az üzem dolgozói azt ígérték, hogy ez év végéig 600 ezer koronával csökkentik az önköltségeket. A bratislavai főpályaudvar mozdonyvezetői úgyszintén 110 tonna szén, 1000 liter nafta megtakarítását irányozták £lő. Hasonló nemes kezdeményezés jtellemzi a Szlovák Selyem senícai üzeme dolgozóinak kötelezettségvállalását, akik nyerstermelési tervükei mintegy 60 ezer koronával lépik túl. A Vágújhelyi Konzervgyárban viszont 315 ezer korona értékű árut készítenek terven felül. 102 millió korona értékű kötelezettségvállalás a žilinai kerületben Az árvái kohómunkások Istebníken, akik kohóüzemüket a szovjet kohászok hathatós segítségével építették, féléves tervük sikeres teljesítése után egészüzemi kötelezettségvállalást fogadtak el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére. Ezek szerint a második félévben nyerstermelési tervük értékét csaknem 1 500 000 koronával növelik és 3 millió kilowattóra villamosenergiát takarítanak meg. • A Szlovák Talajfúrók žilinai üzemének dolgozói úgyszintén nem utolsók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett kötelezettségvállalások terén, mivel elhatározták, hogy egész év feladataikat már ez év december 10-ig teljesítik, emellett túllépik a fúrási munkák terjedelmét és a földtani építkezéseket mintegy 1881000 korona értékben. Nem mindennapos kötelezettségvállalás jellemzi a Felső-Vág v{zierőműépítőinek szorgalmát sem, akik 10 nappal határidő előtt befejezik feladataikat és terven felül 5 400 000 korona értéktöbbletet hoznak létre. Ezenkívül a kerület egyéb üzemei is sok-sok értékes kötelezettségvállalásban fejezik ki őszinte szeretetüket és tiszteletüket a hazánkban tartózkodó szovjet vendégek iránt. A kötelezettségvállalások összege több mint 120 millió koronára rúg. Slovinka bányászai a Nagy Október tiszteletére A slovinkai és a smolníki bányaüzem dolgozói a termelés hatékonyságáért indított versenyben eddig is szép eredményekkel dicsekedhetnek. A slovinkai bányászok azonban túl akarnak tenni versenytársaikon. Ezt célozzák azok a vállalások, melyeket a Nagy Október tiszteletére tettek. E szerint a folyó év végéig 2400 tonna vasércet termelnek terven felül és csaknem 49 folyóméter folyosót vájnak ki. Figyelemre méltó a technikusok kötelezettségvállalása is, akik az év végéig gépesítik a kézirakodás munkáit s ezáltal 50 ezer koronát takarítanak meg az önköltségeken. A robbantó- és a fúráshoz szükséges anyagokon további 92 ezer korona megtakarítását vállalták. • ^ Megszilárdítják a normákat A Breznói Hídépítő Üzem 502. számú részlegének dolgozói két hónappal ezelőtt 6 százalékkal megszilárdították munkanormáikat. Ettől az időtől kezdve — a magasabb munkatermelékenység és fokozódó keresetük mellett — már 90 ezer koronát takarítottak meg a béreken. Példájuk nyomán a többi részlegeken is megszilárdították a normákat. Szívélyes jókívánságok a mongol nép államünnepe alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági elnök, Viliam Široký miniszterelnök és Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára üdvözlő táviratot intéztek Dzsamszarangin Szambához, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökéhez, Jundzsagin Cedenbalhoz, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéhez és Dasin Dambához, a Mongol Néppárt Központi Bizottsága első titkárához a Mongol Népköztársaság államünnepe' alkalmából, melyben Csehszlovákia népeinek nevében legszívélyesebb jókívánságaikat fejezik ki. „Az egész csehszlovák nép — írják a táviratban — nagyra értékeli a mongol néppel való mindinkább erősödő barátságot és testvéri együttműködést." A csehszlovák nép képviselői táviratuk befejező részében további sok sikert kívánnak a mongol népnek gyönyörű ihazájuk szocialista építésében. Hasonló szövegű üdvözlő táviratot küldött Václav Dávid külügyminiszter is Szonomyn Avardzidhez, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa alelnökéhez és külügyminiszteréhez. Közlemény a Megbízottak Testületének ülésétől (ČTK) — A Megbízottak Testülete július 10-i ülésén megtárgyalta a közlekedésügyi megbízott beszámolóját a közlekedés szakaszának technikai fejlődésére vonatkozó dokumentum biztosításáról és kidolgozásáról, melyet 1956. december 4-én hagyott jóvá a Csehszlovák Köztársaság kormánya. A dokumentum az eddigi helyzetből kiindulva kitűzi a technikai fejlődés fő irányait. Az építészeti megbízott előterjesztette az Építészeti Megbízotti Hivatal szervezeteiben a gépesítés állapotáról szóló beszámolót. A Megbízottak Testülete továbbá megtárgyalta a helyi tüzelőanyag és kőolajipar megbízottjának beszámolóját, mely szerint a CSISZ szlovákiai Központi Bizottsága védnökséget vállal a nováky-i bányák építésé fölött. Hogy kifejezést nyerjen az a tény, hogy a nováky-i bányák építésében részt vesz az ifjúság, a bányát Ifjúsági Bányának nevezik el. Ä Megbízottak Testülete jóváhagyta a védnökségi szerződést. A lakás és polgári építkezés kör-_ zeti igazgatóságának elnöke előter-' jesztette a sokemeletes házak építésének progresszív rendszerében a munkamenet kiértékeléséről szóló beszámolót. A Megbízottak Testülete egyéb beszámolókon kívül megtárgyalta az iskola- és kulturális ügyek megbízottjának tájékoztató beszámolóját az 1957/58. iskolaév megkezdésének előkészületeiről és jóváhagyta arra vonatkozó javaslatát, hogy Szlovákiában 1957-ben a főiskolákon 36 tudományos kutató-munkahelyet létesítenek. • A nyitrai vár ősrégi falai alatt megnyitották a városi pionír-sátortábort. Az iskolai szünidő folyamán Nyitra város 240 pionírja tölti itt szabadságát. • Egyiptom megtiltja a régiségekkel folytatott mindenféle kereskedést. Rövidesen törvényt hoznak annak érdekében, hogy megakadályozzák a régiségek külföldre csempészését. • Szlovákiában a kerületi békevédő bizottságok e napokban plenáris üléseken tárgyalják meg a Béke Világtanács colombói ülésének határozatait és a legközelebbi időszakban elvégzendő feladatokat. • A galántai járásbeli Tomašikovo-Í Mezőgazdasági Számviteli Technikum pályázatot hirdet egy növénytermesztési és állattenyésztési és egy ökonomiai szakképzettséget igénylő tanítói állás betöltésére. A felvétel feltételei: mezőgazdasági illetve közgazdasági mérnöki oklevél, legalább hároméves termelési gyakorlat, kifogántalan egészségi állapot, valamint a szlovák és a magyar nyelv tökéletes ismerete. A kérvényeket július 31-ig fcell benyújtani az iskola igazgatóságához. ©OOOOOOOOO0OO0OO©OO^ OGOO0OOOOO00GOOGOGQOOOOOOOOGOOOGXDOGÖOOOOO0GOOOO0GOOGO O0OOOOOOOOO0O0OÖ© I p zekben a napokban hazánk polU gárainak százezrei és milliói üdvözlik és köszöntik a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának vezető képviselőit. Lesznek néhányan olyanok is — főként az idősebbek közül —, akik ebből az alkalomból visszaemlékeznek a majdnem húsz év előtti hasonlóan forró nyári napokra, amikor az a kérdés, vajon üdvözölihetjük-e majd a Szovjetunió képviselőit hazánk területén, a köztársaság létkérdésévé, nemzeteink életének és függetlenségének alapvető problémájává vált. Hazánk sorsa a tőkés világban nem azoknak kezében nyugodott, akik az országot építették. Akkor, amikor életről-halálról volt szó, a kormánypaloták zárt ajtói mögött, a nagy vállalatok igazgatóságainak gyűlésein „sz-igorúan titkos" feliratú, Prága, Párizs, London — és természetesen Berlin — között váltott retjelezett táviratokban és levelekben döntöttek az ország sorsáról. S midőn 1938. nyara a vége felé- közeledett, meghozták a döntést népeinkről, a nép, nélkül, a nép ellen. A nép azonban csak lassan, hosszú évek keserű tapasztalatai alapján tudatosította, hogy ez a döntés, amely őt rabságba döntötte és idegen hódítók kényénekkedvének szolgáltatta ki, .nem egy tragikus pillanatnak műve volt, hanem csupán betetőzte az évtizedek óta folyó tudatos árulást. Az ország védelmi képessége minden kormány politikája helyességének egyik próbaköve. Ha ez általában érvényes, akkor a mi esetünkben, hazánk földrajzi, politikai és stratégiái helyzetét tekintve, kétszeresen érvényes. Bismarck ismert kijelentése, hogy „aki Csehországnak az ura, az egyúttal Európa ura is", két igazságot rejt magában: azt, hogy a hazánk elleni támadás szerves része az imperialista burzsoázia minden egyes tervének, amely az európai országok meghódítására és az európai nemzetek leigázására irányul; továbbá azt, hogy az összes európai hódítási tervek^ bárki és bármikor is szövögette őket, közvetlenül veszélyeztetik hazánkat. Ebből az következik, hogy hazánk biztonságát és függetlenségét egyedül a minden fajta hódító tervek elleni harcban, egyedül az őszinte antiimperialista erőkkel szövetkezve biztosíthatjuk. Természetesen az ország védelmi — — \ • • 0.1 SZft Köztársaságunk védelmének Gondolatok a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatása alkalmából 1957. július 12. képességét több tényező befolyásolja, nevezetesen az ország gazdasági és hadierejének, hadi technikájának fejlettsége és mennyisége, a harcászati tudomány színvonala, a harci. szellem stb. Most csak az egyik, a mi esetünkben azonban rendkívül fontos tényezőről — az ország nemzetközi helyzetéről és szövetségi kapcsolatairól akarunk szólani. a már egyenesen hihetetlennek tűnik fel — elsősorban a honvédelem szempontjából — az a nemzetközi helyzet, amelybe a csehszlovák burzsoázia a második világháború előestéjén sodort bennünket. A háború előtti Csehszlovákia nemzetközi szerződés-rendszere a francia burzsoáziával létesített szövetségre támaszkodott. Már jóval München előtt nyilvánvaló volt, hogy a francia burzsoázia nem hajlandó és képtelen is szembeszállni a német imperializmus terjeszkedésével. Ezenkívül a' köztársaságot többnyire olyan államok vették körül, amelyek rendszerének a legkisebb érdeke sem volt megőrizni köztársaságunk függetlenségét és területi épségét: a Beck-féle hűbéri tőkés-fasiszta Lengyelország, a horthysta Magyarország, Dollfuss Ausztriája, amelyet megfertőzött a nagy német sovinizmus bacillusa. Az említett országok kormányai — Ausztriát időközben Németországhoz csatolták — aktív szerepet játszottak a német imperializmusnak hazánk ellen intézett támadásában. Az úgynevezett Kis-Ent'ente — Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia francia védnökség alatt álló szerződés-rendszere — pedig az említett országok háború előtti belső helyzetére való tekintettel hazánk védelmének szempontjából hiú remények melegágya volt. Ez a szövetség csak akkor érvényesülhetett volna, ha valóban az imperialista agresszió elleni kölcsönös védelem érdekében és főként a legnagyobb antiimperialista erővel — a Szovjetunióval szövetségben építették volna ki. Ezt a feltételt azonban már kezdettől fogva mellőzték. A csehszlovák burzsoá kormány csak nagyon későn és akkor is csak a széles néptömegek nyomására' ismerte a Szovjetuniót. A Szovjetunióval megkötött szerződést, amely egyedül felelt meg a köztársaság védelmi szükségleteinek, azonban ravaszul összekötötték a francia-csehszlovák egyezménnyel, úgyhogy mindkét ország burzsoáziájának bármikor lehetőségében álljon meghiúsítani a csehszlovák-szovjet szerződés érvényesülését. Ez végül meg is történt, annak ellenére, hogy' a Szovjetunió a döntő pillanatokban a szerződés szellemében felajánlotta segítségét. Hogy mennyire nem volt érdeke a csehszlovák burzsoáziának ez a szerződés és mennyire "nem számított érvényesítésére, ezt például az a tény is bizonyítja, hogy szándékosan egyenesen elhanyagolták a köztársaság keleti részének stratégiai összekötő útvonalait, míg ugyanakkor a München előtti utolsó időszakban kibővítették és helyrehozták az ország északnyugati és déli útvonalait, amelyeken a német megszállók végrehajtották hazánk „villámgyors" megszállását. így teremtette meg a -csehszlovák burzsoázia nem az ország és a nemzet létfontosságú érdekeinek, hanem a maga és az imperialista agresszorok érdekeivel sokban megegyező osztályérdekei védelmének feltételeit. Kiütötte a fegyvert a nép kezéből és megnyitotta a kapukat „Csehország' új urai" előtt, akik egész Európa leigázasára törtek. A csehszlovák burzsoázia azzal akarta magának biztosítani a morzsákat az urak asztaláról. A nemzetnek pedig tűrnie kellett az embertelen elnyomást és mérhetetlen áldozatok árán, történelme legsúlyosabb hét évén át kellett harcolnia, míg hazájában üdvözölhette a szovjet katonákat, akik felszabadították őt a kegyetlen fasiszta uralom alól. IE z a rövid visszaemlékezés arra az időre, amelyet fiatal polgártársaink már csak elbeszélésből ismernek, ma is nagyon időszerű. Hisz emlékezetünkbe idézi . azt a tényt, hogy az állam hatékony védelme összes feltételeinek gondos előkészítése a külső veszély ellen sohasem volt magától értetődő dolog és ma sem az. Azok a nagy változások, amelyeket a második világháború minden téren magával hozott, megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy népi demokratikus köztársaságunk honvédelmi szempontból is más szerepet töltsön be nemzetközi téren. Bizonyítják helyzetünk megváltozását határaink is: Lengyelország, Románia, Magyarország testvéri és szövetséges nemzetei mellett közvetlen szomszédunk a Szovjetunió — a legfőbb antimilitarista és háborúellenes erő. Osztrák szomszédunk ünnepélyesen semlegességi kötelezettséget vállalt. Északnyugaton több száz kilométer hoszszúságban közös a határunk a békeszerető szövetséges Német Demokratikus Köztársasággal. Ezek nemcsak földrajzi jellegű és jelentőségű tények, mint azt első tekintetre gondolnánk. Felmérhetetlen jelentőségű ez a tény honvédelmünk, annak stratégiája és a velünk azonos érdekeket követő szövetséges nemzetek honvédelme, továbbá honvédelmünk ama képessége szempontjából, hogy hatékonyan vissza tudunk ütni minden ellenünk intézett támadásra, sőt már előre meg tudjuk hiúsítani az ellenség agresszív terveit. * * * önvédelmi szempontból alapjában megváltozott hazánk stratégiai helyzete. Az imperialista agresszió cselszövői szempontjából — akik nem felejtették el Bismarck idézett mondását — természetesen nem változott meg. Ezt igazolják a NATOÉszakatlanti Tömb-tagállamainak és vezérkarának új háborús viszályok előkészítésére tett mindennapos intézkedései. A NATO stratégiája egyenesen köztársaságunk ellen irányul. Ragadjunk ki csak találomra néhány bizonyítékot: • A három nyugatnémet hadosztály közül, amelyeket az utóbbi napokban hivatalosan bevontak a NATO katonai kötelékébe, kettőt határaink közvetlen közelében — az egyiket a bajorországi Regensburgban, a másikat pedig Giessenben helyezték el. Az amerikai csaoatok nagy része Délnyugat-Németországban, határaink mentén, München és Augsburg térségében építették fel a NATO fő atomfegyverraktárát. Bajorországban hat repülőtér épült nehéz bombázógépek számára. Hasonló tények egész sorát említhetnénk még, melyek világosan beszélnek. E tények nagyfokú felkészültségre, biztonságunk leghatékonyabb biztosítására késztetnek bennünket. Jól értjük e tények nyelvét, ami bosszúságot okoz ellenségeinknek. És jól értik ezt barátaink és szövetségeseink is. Közös tapasztalatok szerzésében tanultuk meg érteni e tények szavát. Az eredmény: szilárd védelmi szövetség az agresszió veszélye ellen, a varsói szerződés. E szerződés pillére természetesen a Szovjetunió, melynek óriási gazdasági-katonai. politikai és erkölcsi erejére támaszkodnak ma a világ öszszes békeszerető és háborúellenes erői. Számos alkalommal meggyőződhettünk már arról, hogy a varsói szerződés fennállása a maga nagy emberi, gazdasági és műszaki erejével ma a legjelentősebb tényező az európai térben. Ezt még azok is, akik másként, mint az agresszió fogalmaiban, egyáltalán nem tudnak gondolkodni „a maguk módján" beismerik. A „Militärnolitisches Forum" címž nyugatnémet lap idei negyedik számában a következőket írta: Ha az oroszok megindítanák a támadást, már az első napon a La Manche-csatorna előtt, az Atlanti-óceán, vagy a Földközi-tenger partjainál állanának." Ennek a mi erőnknek a küldetése azonban nem támadás. De az agreszszoroknak számítaniok kell erejével. Ezért számunkra a Szovjetunióval való legszorosabb szövetségben kiépített védelem több, mint csupán hazánk hatékony biztosítása az esetleg ellene intézendő támadással szemben. Ez a szövetség minden lehetőséget meqad nekünk arra, hogy aktív szerepet töltsünk be az agresszió terveinek és előkészületeinek meghiúsításában, azoknak csírájában való elfojtásában. Lehetővé teszi, hogy léhyegešen erősítsük helyzetünket mint a békevédelem aktív tényezőjének helyzetét' európai és világviszonylatban. Nem szükséges különösképpen hangsúlyoznunk, hogy más rendszerben, mint igazi népi, szocialista rendszerben, nem tudnánk kivívni ilyen nemzetközi helyzetet, amely annyira megfelelne a nemzet és az állam védelmi követelményeinek. E gondolatok foglalkoztatnak bennünket akkor, mrdőn őszinte, mély hálával üdvözöliük független és békés alkotó munkát végző hazánkban a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának képviselőit, annak a Szovjetuniónak képviselőit, amely nemcsak megszabadított bennünket a múlt gyötrelmeitől, hanem hazánk jelenének és jövőjének leghatalmasabb és leghívebb védelmezője is. (Az Obrana lidu cikke nyománi.