Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)
1957-07-12 / 192. szám, péntek
Ml II J! í x. Egyesült erővel sokkal többre vagyunk képesek (Moszkva/ tudósítás) . A z elmúlt napokban meglátó gattam egy leningrádi és egy moszkvai üzemet. Mindjárt elöljáróban meg kell azonban mondanom, hogy ugyanazt tapasztaltam volna Kijev, Rosztov, Kujbisev, Cseljabinszk vagy más városok Üzemeiben is. Ha az újságíró ezekben az üzemekben a csehszlo ák és szovjet ipar dolgozóinak a kölcsönös kapcsolataira vonatkozólag tesz fel kérdéseket, annyit konkrét példát hall, hogy az szinte meglepő. És ami a legfontosabb: ezek a kapcsolatok hónapról hón apra láthatóan fejlődnek és elmélyülnek. Mit mondtak hát kérdésemre a üzemünkben. Viszont a mi dolgozóink leningrádi „Metallicseszkij"-üzemben. Az üzem kifejezetten munkásnegyedben fekszik, mely sokban Prága-Vysočanyra emlékeztet. Az üzem nagy hagyományokkal rendelkezik, az idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját. Olyan hatalmas turbinákat készítenek, mint azelőtt Oroszországban egyáltalán nem gyártottak. Arra a kérdésre, milyen kapcsolatai vannak az üzemnek Csehszlovákiával és milyen előnyökkel jár ez, Csernisov főmérnök elvtárs válaszolt. — A csehszlovák elvtársakkal a lehető legiobb kapcsolataink vannak. Szinte havonként meglátogat valamilyen csehszlovák küldöttség. Nemegyszer jártak már itt a plzeňi Lenin Művekből. A mieink viszont többször jártak már Csehszlovákiában. Nemcsak műszaki tapasztalatcserére szorítkozzunk, hanem valóságos kooperációra. Plzeňi és brnói üzemek szállítják részünkre a turbinák elülső, nagy tárcsáit. Megállapíthatjuk, hogy a csehszlovák gyártmányú alkatrészeknek nagy szerep jut a sztálingrádi vízierőművek építésénél. — Mikor utoljára itt jártak a plzeňi üzemből, megkértük őket, hogy küldjék el a Pelton-féle turbina nagy kerekének öntéséhey'szükséges technológiai eljárás leírását. Már meg is kaptuk, így tehát csehszlovák tapasztalatok alapján fogunk dolgozni. — Természetesen — folytatja Csernisov elvtárs — a mi tapasztalataink viszont a csehszlovák elvtársaknak segítenek. Vze-nünk gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a turbinák készítése terén. Nemrég csehszlovák szakemberek jártak nálunk, hogr kikérjék tanácsunkat egy 100 000 kW erejű gőzturbina tervezésével kapcsolatban. Készségesen közöltünk mindent, amit tudtunk. Szívesen megmutatjuk, mit tudunk és átadiuk tapasztalatainkat. Egyesült erővel sokkal többre mehetünk. Három nappal később meglátogattam az Ordzsonikidze nevét viselő moszkvai szerszámgépeket gyártó üzemet. Az üzem udvarán látható a múltban ott működött nagy forradalmár emlékére elhelyezett emléktábla. Az üzem kiváló szerszámgépeiről nevezetes.. A barnára sült, tagbaszakadt Kozicsev igazgató dolgozószobájában ugyanazt a kérdést tettem fel: — Milyen kapcsolatai vannak az üzemnek Csehszlovákiával és milyenek a- további lehetőségek? Válasz helyett Kozicsev elvtárs először a fiókjába nyúlt, egy csomó könyvet és folyóiratot vett elő, maga elé helyezte és csak azután felel: — Láthatja, hogy figyelemmel kísérjük, mi történik maguknál. Kapcsolataink gyakoriak és eredményesek. Rendszeresen járnak itt csehszlovák küldöttségek, néha kettő-három is egy hónapban. A szerszámgépek fejlődését tanulmányozó bizottság is járt már nálunk. Csehszlovákiai . főiskolások gyakorlati tanulmányokat folytatnak szívesen tanulnak Csehszlovákiában. Kölcsönösen kicseréljük a műszakidokumentációs anyagot és levelezünk is egymással. Érdekes, hogy üzemünkben több csehszlovák készítményü gép dolgozik, a többi között egij TOS gyártmányú nagy radiális fúrógép. Nagyon meg vagyunk vele elégedve. A mieink több hasznos tapasztalatot vettek át a termelés szervezésének szakaszáról. Tetszik nekünk, hogy Csehszlovákiában kevesebb ember végez segédmunkát, és hogy sokkal egyszerűbb a műszaki ellenőrzés. — Nagyra becsüljük a Csehszlovákiával való együttműködést, mert hazájuk fejlett, magas ipari kultúrával rendelkező ország. A műhelyben elbeszélgettem Vdovin lakatossal és Rományin művezetőbelyettessel. Tavaly mindketten voltak Csehszlovákiában, éspedig Plzeňben és Gottwaldovban. — Ogy ereztük magunkat, mint otthon — mondotta Vdovin. Senki sem titkolódzott, mindent megmutattak és megmagyaráztak. Barátságos beszélgetéseket folytattunk és mi is átadtuk legjobb tapasztalatainkat. Nyíltan megmondtuk, mi tetszett nékünk és mi elónyösebb egyik, vagy másik üzemben. Így van ez rendjén.Jla nyíltan beszélünk a problémákról, ha szemtől-szembe megmondjuk az igazat, az csak segíthet. A párt- és szakszervezeti munka terén szerzett tapasztalatainkat különösen szívesen fogadták a csehszlovák elvtársak. Együttműködésünknek igen nagy a jelentősége — jegyezte meg Rományin. Az együttműködés kölcsönösen hasznunkra van. Végül még ezt mondta Rományin elvtárs: — Szükséges, hogy métg jobban elmélyítsük kapcsolatainkat. Turistákra, sportemberekre, kulturális, tudományos dolgozókra, ipari és műszaki szakemberekre gondolok. Különösen a tudományos és ipari dolgozóknak kell minél gyakrabban találkozniok. Ami ma még megfelel, az holnapra elavult lehet. Ilyen gyors ma a haladás. Haladéktalanul kell tehát kicserélnünk minden műszaki újdonságunkat, minden jó tapasztalatunkat és ötletünket. Különösen fontos, hogy necsak munkások, technikusok, igazgatók, írók és tudósok találkozzanak, hanem vezető államférfiak is. Ez nagymértékben hozzájárul együttműködésünk bővítéséhez és elmélyítéséhez. Csak néhány jegyzetemet vetettem papírra az utóbbi napokból. Ha régebbi, az elmúlt évekből való jegyzeteimet venném elő és feleleveníteném azokat a beszélgetéseket, amelyeket taskenti, szverdlovszki, gorkiji, minszki és más városokbeli üzemekben folytattam, akkor a következőképpen sűríthetném össze, amit a munkások, technikusok, igazgatók mondtak: — Örömünkre szolgál az iparilag fejlett Csehszlovákiával való együttműködés. Ismerjük gépeiket, munkásaik tehetséges, ügyes kezét, konstruktőrjeik és technikusaik pompás ötleteit. Együttműködésünk nemcsak Csehszlovákia és a Szovjetunió, hanem az egész szocialista tábor előnyére van. Azonban azt még jobban el kell mélyíteni. Egyesült erővel sokkal gyorsabban hagyjuk el a termelésben a legfejlettebb kapitalista államokat. A kulcsiparágak fejlődése a Szovjetunióban SZÉNTERMELÉS. Az első világháború előtt a hatalmas Oroszország széntermelése alig a fele volt annak a mennyiségnek, amennyit ma a nálánál sokszorta kisebb Csehszlovákia termel. így aztán érthető, hogy az akkor már a széntermeléshez képest eléggé jelentős kohászati és gépipari vason kívül egyre fokozódó mértékben használnak vashulladékot — népiesen srótot —, amelynek beszerzési költsége természetesein lényegesen kisebb, mint a nyersvasé. VILLAN YÄRAMTERMELÉS. Manapság az ipar legfontosabb energiaforrása az elektromos áram, amely vállalatokat külföldről behozott, elsősorban angol szénnel látták el. 1958-ban a Szovjetunió egész területén megnyitott szénbányákban az 1913. évi mennyiségnek közel 15-szörösét fejtették és ezzel a mennyiséggel a Szovjetunió, az Egyesült Államok mögött, a második helyet foglalta el a világon. Előrelátható, hogy 1960-ig — amikor is a Szovjetunió széntermelése terv szerint meg fogja közelíteni az évi hatszázmillió tonnát — az első helyre kerül a világon. Hogyan értelmezik a Szovjetunióban a gazdasági körzeteket? A Szovjetunió Legfelső Tanácsának az ipar- és az építészet irányításának módosításáról hozott határozatában szó van a gazdasági körzetekként létesítendő népgazdasági tanácsokról, melyek pótolaz élelmiszert és egyéb köszükségleti cikkeket gyártó ipart is ki kell fejleszteni a munkások és más dolgozók személyi szükségleteinek és igényeinek kielégítésére. Tehát a jellegzetes, domináló terják az ipar és az építészet irányítását I melési ágak körül kiegészítő ipar eddig végző minisztériumokat. Hogy felfogjuk ennek az intézkedésnek nagy jelentőségét, tisztában kell lennünk a gazdasági körzet elnevezéssel. j, A gazdasági korzet — bizonyos történelmi időszak folyamán elért gazdasági fejlődés eredménye. Egy bizonyos országrészen, gazdasági vidéken sajátos termelési ágak fejlődnek, melyek meghatározzák az adott terület fő jellegzetességét. Tehát ott, ahol kőszén- és vasérclelőhelyek vannak, ott elsősorban a kohászati ipar, s ebből kifolyólag a nehézgépipar fog virágozni, s nem pedig, mondjuk a textilipar. Az egyes vidékek jellegzetes iparágainak fejlődése persze lehetővé teszi más, velük összefüggő könnyűipari, vagy fogyasztási ipari ágak fejlesztését is. így például ott, ahol a vas- és szénbányaioar indult fejlődésnek, ott a forgalmi hálózatnak is nagyméretűén ki kell épülnie; ott, ahol gépeket gyártanak, ott Mit termelnek a Szovjetunióban egy perc alatt? 1Q2 tOK+t*' J2,5 tan**' ÖtlÜWUf 883 1*"* 1*- ^ szetts OCí! 14 bn textie 262m ZHWI OHUUMf" íf-f w/eZafYSajK^'/'fy^"**'/* 'HAjH M CTU Ów'k, 8 ľádtfŕ er ágak épülnek ki, melyek együttvéve tömör gazdasági egységet alkotnak. A vidéket pedig, ahol ez a gazdasági egység elterül, gazdasági körzetnek nevezzük. A gazdasági körzet nagyságára vonatkozóan az előbb említett jellegzetességei miatt nincs szabály, kiterjedhet egy területre, kerületre, sőt egy vagy több köztársaságra is. A szovjet állam tervgazdaságában az általánosan érvényes állami terv összeállításában tekintetbe veszik a gazdasági körzetek jellegzetes viszonyait. Eszerint 13 fő gazdasági körzetet különböztettek meg a Szovjetunióban: Közép, Északnyugat, Volgamente, Észak-Kaukázus, Uralvidék, Kaukázuson túli vidék stb. körzeteket. Mint már mondottuk, a gazdasági körzetek területe elvben korlátlan. Az olyan vidékeken, ahol a gazdasági körzet több területre vagy kerületre terjed ki, nagyon nehéz volna az irányítás, ha azt az élén álló egyetlen népgazdasági tanács végezné. Ezért az ilyen gazdasági körzeteket további gazdasági igazgatási (adminisztratív) körzetekre osztják. Minden gazdasági igazgatási körzetnek van egy népgazdasági tanácsa, mely a maga hatáskörében gyakorolja a termelés irányítását. Ily módon megkönnyebbül a gazdasági körzet igazgatása. Meg kell még jegyeznünk, hogy a gazdasági igazgatási körzetek területe az irányítás célszerűségét követve gyakorlati szempontból rendszerint megfelel a. közigazgatási egység — terület, kerület, köztársaság stb. területének. l\/foszkva például önálló gazdasági igazgatási körzetet fog alkotni és a szovjet főváros iparvállalatait egy népgazdasági tanács fogja irányítani. Ez azért is célszerű lesz. mert a főváros vállalatai eddig kb. 10 minisztérium hatáskörébe tartoztak és adminisztratív felosztásuk gátolta termelési lehetőségeik teljes felhasználását és termelésük összeegyeztetését. A moszkvai terület szintén önálló gazdasági igazgatási körzetet képez külön népgazdasági tanács irányításával. A szovjetország gazdasági életének irányításában végbemenő változások lényege a termelés fellendülését gátló bürokratizmus megnyilvánulásainak kiirtás*. L. L. könnyen és aránylag olcsón nagy távolságra elvezethető és szükségszerinti mennyiségben adagolható. A cári Oroszország elektromos áramtermelése kb. annyi volt, amenynyit manapság hazánkban akárhány kerület is előállít. 1956-ban már a 200 milliárd kilowattórát közelítette meg és 1960-ban — az új óriási és olcsó áramot előállító vízierőművek üzembehelyezésével — a 320 milliárd kilowattórát is el fogja érni. Ezzel a teljesítményével a szovjet ipar a világon a második helyet foglalja el. SZEN MILLIÓ TON VAKBAN NYERSVAS- ÉS ACÉLTERMELÉS. A nyersvas, főleg azonban az acéltermelést kulcsiparágnak szokás nevezni, miután az acél termelésének illetve fogyasztásának mértéke alapvetően jellemző minden egyes állam iparának fejlettségére. E tekintetben a régi cári Oroszország már 1913-ban elég jelentős helyet foglalt el, jóllehet az évi négymillió tonna acéltermelés az ország nagyságához, lakosságának számához képest csekély volt. A szocialista iparosításnak természetesen egyik legfőbb feladata a nyersvas- illetve az acéltermelés minél gyorsabb fokozása. Hogy ezt a feladatot a Szovjetunió megoldotta, bizonyítja, hogy acéltermelése az első világháború előtti színvonalhoz képest 1956-ban annak 12-szeresét érte el. A nyersvastermelés ehhez képest visszamarad, de ez érthető jelenség, miután az acélgyártáshoz a nyersM3192Í4M 4 95 € A nemzetközi elektrotechnikai értekezlet résztvevőinek egy csoportja meglátójatta a moszkvai energetikai intézetet. A képen: a látogatók iní*zet hidraulika laboratóriumában. t
