Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-08 / 188. szám, hétfő

A jövő hajózás az európai belvizeken Nagyapám plykor élvezetesen mesélt tutajkirandulásairól, amikor a Vág folyó felső folyásáról ereszkedtek le egészen Komáromig. Ma ez a tutajromantika már úgyszólván megszűnt, csupán a Dunajecen láthatók még tutajok. Szlovákiában a Vág a leghosszabb folyónk, mely 430 kilométeres szakaszon szeli át szűkebb hazánkat, A legtöbb ipariüzemet és legtermékenyebb mezőgazdasági területeket itt találni. A Vágón felépülő, elsősorban energetikai célokra szolgáló vízilépcsők óriási jelentőségűek népgazdaságunk fejlődése számára. A Vág folyót a tervek szerint Žilinától Komáromig teszik hajózhatóvá. A becslések szerint az első hajó :970-ben hagyhatja el a žilinai hajókikötőt, hogy folytassa útját Komáromig, onnan pedig tetszés szerint eljuthat majd akármelyik Fekete-tengeri kikötőbe, de éppúgy a svájci Boden-tóba, a Rajna folyó valamelyik kikötővárosába, vagy akár — ha majd elkészül a Duna — Odera csatorna — Stettinbe vagy kerülőutakon Hamburgba is. Ma már nem fantázia ez, mert a létező csatornahálózat, Duna — Tisza, Duna — Siócsatorna — Balaton, Duna — Bodentói csatorna, Majna — Rajna csatorna ezt mind elősegíti, nem beszélve arról, hogy a Fekete-tenger folyói mind a Káspitengerrel, mind a Balti- és Fehértengerrel belső víziutak segítségével vannak összekötve. Ezek szerint fennáll a kombinációk és variációk nagy tömege. A jövő évtizedek turistájának — akinek a leszállított munkaidő következtében sok lesz a szabadideje — nem kell, hogy gondja legyen, hol és miképpen töltse el szabadsá' gát. Hajón erre ezerféle lehetősége lesz. A tervezők, szállítmányozók részére is sok lehetőség adódik, hogy csökkentsék a szállítási költségeket, avagy az iparvállalatokat az elönyösebb és olcsóbb víziutak mentén építsék fel. A Žilinától Komáromig tartó hajóút 54 óráig tartana, mely idő alatt az 1000 tonna űrtartalmú hajó 15 úszókamrán, 4 gáton, egy nagy zsilipéi} keresztül, 60 híd alatt jut el a Dunáig. A Žilina—Komárom szakasz 250 kilométer hosszú. A Vág-menti kikötőket Žilinán, Bytčán, Púchovon, Haván, Trenčínben, Nové Mesto n/V-on, Piešťanyban, Hlohovecen, Sereden és Vágsellyén tervezik, ezenkívül nagyobb iparvállalatoknál rakodóállomásokat létesítenek. Bratislava mellett a Dunából a Vágba Seredig csatornát terveznek. Ezáltal javul a Vág vízállása és a víz egyrészét öntözésre is felhasználhatják. További előny az, hogy lerövidül a Bratislava—

Žilina víziút és jelentősen mentesül a vasúti teherforgalom. Az uszályok vontatása valószínűleg a partról kis villanymozdonyok vagy ún. „villanymacskák" segítségével történne. Az utóbbi módszernek van a legtöbb esélye. Ügy alkalmazzák, hogy 6,3 méter távolságra vannak felállítva az alacsony tartóoszlopok, melyeken a víz irányába fordított hengerelt tartórudak nyugszanak. Ezeken fut a „macska", azaz a 3000 kg súlyú, 45 lóerős kis villanymozdony, melyhez acél vontatókötelek segítségével hozzákapcsolják az uszályhajókat. Csak néhány évi türelem kell hozzá. hogy mindez megvalósuljon. g-k Csehszlovákia vízierőműveinek térképe A második ötéves terv kezdetén az épülőfélben levő 13 vízierőmű közül •hatot, a lipnóit, orlikit, krpel'anyit, sučanyit, lipovecit, maduniceit, nosiceit és skalkait energetikai okokból építették. A második ötéves terv minden következő évében 12—16 hatalmas vízierőmű épül. A második ötéves tervben megkezdik még a Vl.taván a kamiki vízivillanytelep, a Hričov, Mikšova, Pov. Bystrica-i gát, az Oslaván a mostičcei, a Hernádon a ružini vízierőmüvek építését. Ezenkívül más A z energetika fejlődésének terve Csehszlovákiában. Az emelkedő fejlődés 1975-ig milliárd kilowatórákban van kifejezve. ségben, úgyhogy csak az esővízre támaszkodunk. Öriási megtakarítás Az elméletben felhasználható összes vízenergiánk kb. 36 milliárd kilowattot tesz ki átlagos vízbőségű érben. Gazdasági és gyakorlati szempontból ezt a vízmennyiséget különböző módon használjuk fel. Ha szűken számítjuk, akkor is kb. 12 milliárd kilowattóra lesz a vízenergia évente, ami évi 12 millió tonna szénmegtakarítást jelent. Ha számításba vesszük, hogy Most vidékén egy bányában évente kb. 3 millió tonna szenet termelnek ki, ez azt jelenti, hogy vízi villanytelepeink teljes mértékben való kiépítése mellett nem kellene megnyitnunk négy nagybányát, amelyekre egymilliárd korona beruházási befektetést számítunk. Hogy iparunk fejlődhessék, kormányunk 1948. XII. 21-én elhatározta, hogy ki kell dolgozni az állami vízgazdálkodási tervet. Ezt a legnagyobb részletességgel kidolgozott tervet köztársaságunk kormánya 1954. január 4én hagyta jóvá. A világ egyetlen állama vagyunk, amely komplex állami vízgazdálkodási tervvel rendelkezik; ez a teljes vízmérleg alapján oldja meg az összes vízgazdálkodási problémákat. Irányterv ez minden vízgazdasági kezdeményezés, valamint a kerületekben, járásokban, körzetekben és árterületeken a részlegtervek megszerkesztése szempontjából. Ütmutatás minden szektorban a tervezés szempontjából, mivel vízre többé-kevésbé minden szektornak szüksége van. Köztársaságunkban a mezőgazdaság, erdő és vízgazdaság fejlesztésének szakaszán a terv legfőbb feltételeinek egyikét képezi. épi demokratikus rendszerünk ** tudatában van annak, milyen előnyösek gazdaságunk szempontjából a vízierőművek és villanytelepek s ezért fokozott ütemben épülnek az új vízierőművek. Ezekből az előnyökből legalább a legfontosabbakat soroljuk fel. 1. Vízierőművekkel oldjuk meg a vízgazdálkodás problémáit ott, ahol ezek a rendkívüli vízhiány következtében előfordulnak. 2. A vízierőművek lehetővé teszik számos termelési ágazat és ipari üzem fejlődését, amelyek nagy mennyiségű vizet és elektromos energiát fogyasztanak. 3. A vízenergia kimeríthetetlen forrás, úgyhogy a vízi villanytelepek építésével megtakarítjuk szénkészleteinket, továbbá nagy összegeket takarítunk meg az új bányák beruházási költségein és a bányákon kívül fekvő hőhajtású villanytel^pekre történő szénszállítás hálózatát nem terheljük meg. 4. A vízi villanytelepeknek nincsen olyan nagyszámú kezelőszemélyzetre szükségük, mint a gőz vagy atomhajtású villanytelepeknek. 5. A vízi villanytelepeken kitermelt elektromos energia termelési ára sokkal alacsonyabb, mint a többi energetikai forrásokból kitermelt elektromos energia termelési ára, úgyhogy néhány év folyamán kifizetődnek a vízierőművekre fordított aránylag magas befektetések. A vízierőműveknek országos jelentőségük van. Az energetikai indokok az építés szempontjából tulajdonképpen másodrendűek; vízierőműveket kénytelenek vagyunk építeni, mert hazánkban nagy a vízhiány! Hazánk területét — ha nem vesszük figyelembe a Dunát, mely csak határvidékünket látja el vízzel — tulajdonképpen egyetlen folyó sem szeli át. Folyóinknak hegyvidéki jellegük van, vagyis nafiy kilengéseket mutatnak a vízbőHa ma végigutazunk hazánk bármelyik részén, mindenütt nagy vízierömű-építkezésekkel találkozunk, amelyek vagy már üzemben vannak, vagy pedig a közeljövőben kerülnek befejezésre. A mai nemzedék már egészen természetesnek találja, hogy villamosenergia-termelésünk nagy részét vízierőműveink szolgáltatják. Ennek feltétele pedig az, hogy megfelelő völgyzárógátak segítségével nagy víztárolómedencékbe gyűjt hessék össze a tavaszi és őszi esőzések fölösleges vízmennyiségét, s a szárazabb hónapokban felhasználhassák. Hazánkban az 1945. előtti 50. évben kb. 30 kisebb és nagyobb víztároló épült, kb. 200 millió köbméter tartalommal. A legnagyobbak között felemlíthetjük ezeket: az Elba folyón (Labe) Dvúr Králové mellett, a Vltaván štéchovice, a Chrudimkán, Seč és Hamrü mellett, a Teplán Karlovy Vary közelében, a Dyjen Vranov mellett, a Svratkán Kniničky mellett, Brno közelében. Népgazdaságunk célja a víz energiáját felhasználni és ahol lehet, a kissé kedvezőtlen szénmérlegünkben mutatkozó hiányt megtakarítás útján pótolni. Az első világháborúig csak kisebb villanyt elepek épültek, a második világháborúig már több és nagyobb villanymü épült, úgyhogy 1945-ben a vízi villanyerőművek kapacitása 185 megawatt, az átlagos évi villanyáramtermelés 715 millió kilowattóra volt, ami kb. 12 százaléka volt egész energiatermelésünknek. Egyre növekvő energiaszükségletünk arra kényszerít bennünket, hogy a jövőben más energiaforrásokból is merítsünk. Elsősorban atomenergiával kell pótolni e hiányt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az atomenergia teljesen kiszorítaná a legolcsóbb energiát, a vízierőt. Ugyanúgy, ahogy például a villany feltalálásával még nem szűntek meg a gőzgépek sem. Azokban az államokban, ahol az atomenergia békés célokra való felhasználását alkalmazzák, ugyanakkor hatalmas, vízierővel hajtott villanytelepeket is építenek. g — k Az állami vízgazdasági terv képezte a vízi villanytelepek szakaszán a második ötéves terv kidolgozásának alapját. Hogy fogalmunk legyen róla, hogy 1945 után a vízierőművek és villanytelepek építésében milyen haladást és fejlődést értünk el, felsorolunk néhány összehasonlító adatot. Igaz ugyan, hogy 1930-ig csaknem 13 ezer vízi villanytelepet építettünk, azonban ezeknek összteljesítőképessége csak 230 megawattot tett ki. 1955-ig a villanytelepek száma csökken, mivel több kisméretű és gazdasági szempontból kevés haszonnal járó villanyüzem megszűnt és 1955-ig további 149 új vízierőművet építettünk, amivel a beruházások több mint háromszorosára emelkedtek. Tengernyi víz Nagyon érdekes összehasonlítani a duzzasztógátak víztartályainak tartalmát. 1948-ig a víztartályok kb. 200 millió köbméter vizet tároltak, 1948— 1955-ig, vagyis a második ötéves terv kezdete előtt pedig 740 millió köbméter vízmennyiséget tároló medencét helyeztek üzembe. Az Orlík alatt a Vltaván épülő tartálynak a gyakorlatban ugyanilyen terjedelme lesz, vagyis ugyanannyi vízmennyiséget tárol majd, amennyit az 1948—1955-ig terjedő években épített összes vízierőművek. Ugrásszerű emelkedés A második ötéves terviben épülő vízierőművekkel a víztartályok befogadóképessége az 1955. évvel szemben több mint 50%-kal, a teljesítőképesség 38 százalékkal, a termelés pedig 30 százalékkal növekszik. Ugyanis a második öté-^s terv végén olyan víziivillanytelepek kezdik meq működésüket, amelyeket a gyakorlatban 36%-ban, a termelésben pedig 22%-kal használnak fel. A vízierőművek építésében, ami a vízenergia felhasználását illeti, a világon az e'-ő V">h>ek egyikére kerülünk. •Csak Svájc, SSSR, Norvégia Svédország, Franciaország, az USA és Kanada lesz előttünk. így siker koronázza ama igyekezetünket, hogy a vízierőművek és vízi villanytelepek építésében magasabb színvonalat érjünk el és megtartsuk világ-színvonalunkat a vízierőművek építésében, amit halastavaink, a Sehwarzenberg-csatorna, a Zpanovice melletti első európai duzzasztógát építésével, valamint a cseh folyók torkolatairól való legrégibb feljegyzéseinkkel értünk el. Büszkék lehetünk arra, hogy a Kaplan-féle turbína feltalálója csehszlovákiai születésű volt. Ezt a turbinát az egész világon nagy sikerrel alkalmazzáü-c. A Kaplan-turbína _ egyedülálló az egész világon é ezért a múlt évi energetikai világkonferencián Bécsben ezt a sikerünket megcsodálta az egész világ technikai közvéleménye. Ing. Miloš Piskač A második ötéves terv kezdetén újabb hatalmas vízieröműveket helyeztek üzembe. A Labe mentén a lipnói, orliki és flaji vízierőműveket, amelyek Most és Teplice vidékét látják el ivóvízzel. Az Odrának vízben leggazdagabb szakaszán épül a podhradyi gát, amelyet Ostrava vidélkének ivóvízzel való ellátása végett építenek. A Duna és Visztula vízrendszerében most épül a Vágón a krpeľanyí, sučanyi és Iipoveci vízierőmű. A nosicei és skalkai vízierőmüveket 1956-ban helyezték próbaüzembe. VÍZIERŐMŰVEK célokat szolgáló : vízierőműveket is építenek.