Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-08 / 188. szám, hétfő

A jövő hajózás az európai belvizeken Nagyapám plykor élvezetesen me­sélt tutajkirandulásairól, amikor a Vág folyó felső folyásáról ereszked­tek le egészen Komáromig. Ma ez a tutajromantika már úgyszólván meg­szűnt, csupán a Dunajecen láthatók még tutajok. Szlovákiában a Vág a leghosszabb folyónk, mely 430 kilométeres szaka­szon szeli át szűkebb hazánkat, A legtöbb ipariüzemet és legtermé­kenyebb mezőgazdasági területeket itt találni. A Vágón felépülő, első­sorban energetikai célokra szolgáló vízilépcsők óriási jelentőségűek nép­gazdaságunk fejlődése számára. A Vág folyót a tervek szerint Žilinától Ko­máromig teszik hajózhatóvá. A becslések szerint az első hajó :970-ben hagyhatja el a žilinai hajó­kikötőt, hogy folytassa útját Komá­romig, onnan pedig tetszés szerint el­juthat majd akármelyik Fekete-ten­geri kikötőbe, de éppúgy a svájci Bo­den-tóba, a Rajna folyó valamelyik kikötővárosába, vagy akár — ha majd elkészül a Duna — Odera csatorna — Stettinbe vagy kerülőutakon Ham­burgba is. Ma már nem fantázia ez, mert a létező csatornahálózat, Duna — Tisza, Duna — Siócsatorna — Ba­laton, Duna — Bodentói csatorna, Majna — Rajna csatorna ezt mind elősegíti, nem beszélve arról, hogy a Fekete-tenger folyói mind a Káspi­tengerrel, mind a Balti- és Fehér­tengerrel belső víziutak segítségével vannak összekötve. Ezek szerint fenn­áll a kombinációk és variációk nagy tömege. A jövő évtizedek turistájá­nak — akinek a leszállított munkaidő következtében sok lesz a szabadide­je — nem kell, hogy gondja legyen, hol és miképpen töltse el szabadsá­' gát. Hajón erre ezerféle lehetősége lesz. A tervezők, szállítmányozók ré­szére is sok lehetőség adódik, hogy csökkentsék a szállítási költségeket, avagy az iparvállalatokat az elönyö­sebb és olcsóbb víziutak mentén épít­sék fel. A Žilinától Komáromig tartó hajóút 54 óráig tartana, mely idő alatt az 1000 tonna űrtartalmú hajó 15 úszó­kamrán, 4 gáton, egy nagy zsilipéi} keresztül, 60 híd alatt jut el a Duná­ig. A Žilina—Komárom szakasz 250 kilométer hosszú. A Vág-menti kikö­tőket Žilinán, Bytčán, Púchovon, Ha­ván, Trenčínben, Nové Mesto n/V-on, Piešťanyban, Hlohovecen, Sereden és Vágsellyén tervezik, ezenkívül na­gyobb iparvállalatoknál rakodóállomá­sokat létesítenek. Bratislava mellett a Dunából a Vágba Seredig csatornát terveznek. Ezáltal javul a Vág vízál­lása és a víz egyrészét öntözésre is felhasználhatják. További előny az, hogy lerövidül a Bratislava— Žilina víziút és jelentősen mentesül a vas­úti teherforgalom. Az uszályok vontatása valószínűleg a partról kis villanymozdonyok vagy ún. „villanymacskák" segítségével történne. Az utóbbi módszernek van a legtöbb esélye. Ügy alkalmazzák, hogy 6,3 méter távolságra vannak felállítva az alacsony tartóoszlopok, melyeken a víz irányába fordított hengerelt tartórudak nyugszanak. Ezeken fut a „macska", azaz a 3000 kg súlyú, 45 lóerős kis villanymoz­dony, melyhez acél vontatókötelek segítségével hozzákapcsolják az uszályhajókat. Csak néhány évi türelem kell hoz­zá. hogy mindez megvalósuljon. g-k Csehszlovákia vízierőműveinek térképe A második ötéves terv kezdetén az épülőfélben levő 13 vízierőmű közül •hatot, a lipnóit, orlikit, krpel'anyit, su­čanyit, lipovecit, maduniceit, nosiceit és skalkait energetikai okokból építet­ték. A második ötéves terv minden következő évében 12—16 hatalmas ví­zierőmű épül. A második ötéves terv­ben megkezdik még a Vl.taván a ka­miki vízivillanytelep, a Hričov, Mik­šova, Pov. Bystrica-i gát, az Oslaván a mostičcei, a Hernádon a ružini ví­zierőmüvek építését. Ezenkívül más A z energetika fejlődésének terve Csehszlovákiában. Az emelkedő fejlődés 1975-ig milliárd kilowatórákban van kifejezve. ségben, úgyhogy csak az esővízre tá­maszkodunk. Öriási megtakarítás Az elméletben felhasználható összes vízenergiánk kb. 36 milliárd kilowat­tot tesz ki átlagos vízbőségű érben. Gazdasági és gyakorlati szempontból ezt a vízmennyiséget különböző módon használjuk fel. Ha szűken számítjuk, akkor is kb. 12 milliárd kilowattóra lesz a vízenergia évente, ami évi 12 millió tonna szénmegtakarítást jelent. Ha számításba vesszük, hogy Most vidé­kén egy bányában évente kb. 3 millió tonna szenet termelnek ki, ez azt je­lenti, hogy vízi villanytelepeink teljes mértékben való kiépítése mellett nem kellene megnyitnunk négy nagybányát, amelyekre egymilliárd korona beruhá­zási befektetést számítunk. Hogy iparunk fejlődhessék, kormá­nyunk 1948. XII. 21-én elhatározta, hogy ki kell dolgozni az állami víz­gazdálkodási tervet. Ezt a legnagyobb részletességgel kidolgozott tervet köz­társaságunk kormánya 1954. január 4­én hagyta jóvá. A világ egyetlen ál­lama vagyunk, amely komplex állami vízgazdálkodási tervvel rendelkezik; ez a teljes vízmérleg alapján oldja meg az összes vízgazdálkodási problé­mákat. Irányterv ez minden vízgazda­sági kezdeményezés, valamint a ke­rületekben, járásokban, körzetekben és árterületeken a részlegtervek megszer­kesztése szempontjából. Ütmutatás minden szektorban a tervezés szem­pontjából, mivel vízre többé-kevésbé minden szektornak szüksége van. Köztársaságunkban a mezőgazdaság, erdő és vízgazdaság fejlesztésének szakaszán a terv legfőbb feltételeinek egyikét képezi. épi demokratikus rendszerünk ** tudatában van annak, milyen előnyösek gazdaságunk szempontjából a vízierőművek és villanytelepek s ezért fokozott ütemben épülnek az új vízierőművek. Ezekből az előnyökből legalább a legfontosabbakat soroljuk fel. 1. Vízierőművekkel oldjuk meg a vízgazdálkodás problémáit ott, ahol ezek a rendkívüli vízhiány következ­tében előfordulnak. 2. A vízierőművek lehetővé teszik számos termelési ágazat és ipari üzem fejlődését, amelyek nagy mennyiségű vizet és elektromos energiát fogyasz­tanak. 3. A vízenergia kimeríthetetlen for­rás, úgyhogy a vízi villanytelepek építésével megtakarítjuk szénkészle­teinket, továbbá nagy összege­ket takarítunk meg az új bányák be­ruházási költségein és a bányákon kí­vül fekvő hőhajtású villanytel^pekre történő szénszállítás hálózatát nem terheljük meg. 4. A vízi villanytelepeknek nincsen olyan nagyszámú kezelőszemélyzetre szükségük, mint a gőz vagy atomhaj­tású villanytelepeknek. 5. A vízi villanytelepeken kitermelt elektromos energia termelési ára sok­kal alacsonyabb, mint a többi ener­getikai forrásokból kitermelt elektro­mos energia termelési ára, úgyhogy néhány év folyamán kifizetődnek a vízierőművekre fordított aránylag ma­gas befektetések. A vízierőműveknek országos jelen­tőségük van. Az energetikai indokok az építés szempontjából tulajdonkép­pen másodrendűek; vízierőműveket kénytelenek vagyunk építeni, mert ha­zánkban nagy a vízhiány! Hazánk te­rületét — ha nem vesszük figyelembe a Dunát, mely csak határvidékünket látja el vízzel — tulajdonképpen egyetlen folyó sem szeli át. Folyóink­nak hegyvidéki jellegük van, vagyis nafiy kilengéseket mutatnak a vízbő­Ha ma végigutazunk hazánk bármelyik részén, mindenütt nagy vízierömű-építkezésekkel találkozunk, amelyek vagy már üzemben vannak, vagy pedig a közeljövőben kerülnek befe­jezésre. A mai nemzedék már egészen természetesnek találja, hogy villamosenergia-termelésünk nagy részét vízierőmű­veink szolgáltatják. Ennek feltétele pedig az, hogy megfelelő völgyzárógátak segítségével nagy víztárolómedencékbe gyűjt ­hessék össze a tavaszi és őszi esőzések fölösleges vízmennyi­ségét, s a szárazabb hónapokban felhasználhassák. Hazánkban az 1945. előtti 50. évben kb. 30 kisebb és nagyobb víztároló épült, kb. 200 millió köbméter tartalommal. A legna­gyobbak között felemlíthetjük ezeket: az Elba folyón (Labe) Dvúr Králové mellett, a Vltaván štéchovice, a Chrudimkán, Seč és Hamrü mellett, a Teplán Karlovy Vary közelében, a Dy­jen Vranov mellett, a Svratkán Kniničky mellett, Brno köze­lében. Népgazdaságunk célja a víz energiáját felhasználni és ahol lehet, a kissé kedvezőtlen szénmérlegünkben mutatkozó hiányt megtakarítás útján pótolni. Az első világháborúig csak kisebb villanyt elepek épültek, a második világháborúig már több és nagyobb villanymü épült, úgyhogy 1945-ben a vízi villanyerőművek kapacitása 185 megawatt, az átlagos évi villanyáramtermelés 715 millió kilo­wattóra volt, ami kb. 12 százaléka volt egész energiatermelé­sünknek. Egyre növekvő energiaszükségletünk arra kényszerít ben­nünket, hogy a jövőben más energiaforrásokból is merítsünk. Elsősorban atomenergiával kell pótolni e hiányt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az atomenergia teljesen kiszorítaná a legolcsóbb energiát, a vízierőt. Ugyanúgy, ahogy például a villany feltalálásával még nem szűntek meg a gőzgépek sem. Azokban az államokban, ahol az atomenergia békés célokra való felhasználását alkalmazzák, ugyanakkor hatalmas, vízi­erővel hajtott villanytelepeket is építenek. g — k Az állami vízgazdasági terv képezte a vízi villanytelepek szakaszán a má­sodik ötéves terv kidolgozásának alap­ját. Hogy fogalmunk legyen róla, hogy 1945 után a vízierőművek és villany­telepek építésében milyen haladást és fejlődést értünk el, felsorolunk néhány összehasonlító adatot. Igaz ugyan, hogy 1930-ig csaknem 13 ezer vízi villanytelepet építettünk, azonban ezeknek összteljesítőképes­sége csak 230 megawattot tett ki. 1955-ig a villanytelepek száma csök­ken, mivel több kisméretű és gazda­sági szempontból kevés haszonnal já­ró villanyüzem megszűnt és 1955-ig további 149 új vízierőművet építettünk, amivel a beruházások több mint há­romszorosára emelkedtek. Tengernyi víz Nagyon érdekes összehasonlítani a duzzasztógátak víztartályainak tartal­mát. 1948-ig a víztartályok kb. 200 millió köbméter vizet tároltak, 1948— 1955-ig, vagyis a második ötéves terv kezdete előtt pedig 740 millió köb­méter vízmennyiséget tároló meden­cét helyeztek üzembe. Az Orlík alatt a Vltaván épülő tartálynak a gyakor­latban ugyanilyen terjedelme lesz, vagyis ugyanannyi vízmennyiséget tá­rol majd, amennyit az 1948—1955-ig terjedő években épített összes vízi­erőművek. Ugrásszerű emelkedés A második ötéves terviben épülő ví­zierőművekkel a víztartályok befogadó­képessége az 1955. évvel szemben több mint 50%-kal, a teljesítőképesség 38 százalékkal, a termelés pedig 30 szá­zalékkal növekszik. Ugyanis a második öté-^s terv végén olyan víziivillanyte­lepek kezdik meq működésüket, ame­lyeket a gyakorlatban 36%-ban, a ter­melésben pedig 22%-kal használnak fel. A vízierőművek építésében, ami a vízenergia felhasználását illeti, a vilá­gon az e'-ő V">h>ek egyikére kerülünk. •Csak Svájc, SSSR, Norvégia Svédország, Franciaország, az USA és Kanada lesz előttünk. így siker koronázza ama igyekeze­tünket, hogy a vízierőművek és vízi villanytelepek építésében magasabb színvonalat érjünk el és megtartsuk világ-színvonalunkat a vízierőművek építésében, amit halastavaink, a Sehwarzenberg-csatorna, a Zpanovice melletti első európai duzzasztógát építésével, valamint a cseh folyók tor­kolatairól való legrégibb feljegyzése­inkkel értünk el. Büszkék lehetünk arra, hogy a Kap­lan-féle turbína feltalálója csehszlová­kiai születésű volt. Ezt a turbinát az egész világon nagy sikerrel alkalmaz­záü-c. A Kaplan-turbína _ egyedülálló az egész világon é ezért a múlt évi energetikai világkonferencián Bécsben ezt a sikerünket megcsodálta az egész világ technikai közvéleménye. Ing. Miloš Piskač A második ötéves terv kezdetén újabb hatalmas vízieröműveket helyez­tek üzembe. A Labe mentén a lipnói, orliki és flaji vízierőműveket, amelyek Most és Teplice vidékét látják el ivóvízzel. Az Odrának vízben leggazda­gabb szakaszán épül a podhradyi gát, amelyet Ostrava vidélkének ivóvízzel való ellátása végett építenek. A Duna és Visztula vízrendszerében most épül a Vágón a krpeľanyí, sučanyi és Iipo­veci vízierőmű. A nosicei és skalkai vízierőmüveket 1956-ban helyezték próbaüzembe. VÍZIERŐMŰVEK célokat szolgáló : vízierőműveket is építenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom