Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-05 / 185. szám, péntek

TMDOSKEDD^ ^ő r e tör Megnyílt a nyári fürdő — 90 ezer brigádóra — 1960-ig új sportközpont — Az akciós terv valósággá válik — Az idén hetvenöt új szövetkezeti tag Az érsekújvári járás legnagyobb községének, Tardoskeddnek ifjúságáról valamikor régen a környéken röviden csak így nyilatkoztak: bicskások. Abban az időben, amely ma már a múlté, a falu legszenzációsabb eseménye az volt, ha valamelyik bálban, lakodalomban egymást szurkálták meg a temperamentumos legények. Erről beszéltek, pletykáltak aztán hónapokig a falu vénasszonyai. A napokban azonban más esemény keltette fel a tardoskeddiek figyelmét. Ünnepélyes keretek között a 'falu kicsinye, nagyja jelenlétében és legnagyobb örömére megnyílt a nyári strandfürdő, mely a víz nélküli tengerük^mdékr • Jröasép fakóinak felfrissülést ielent a forró nyári napokban. Annál inkább is öröm ez a tardoskeddiek számára, mert ez az új fürdő közös összefogásuk és szívós munkájuk gyümölcse. Több mint 90 ezer briaádórát 467 ezer korona értékben dolgoztak le az iskolások, szövetkezeti tagok, magánoazdálkodók, hogy elkészítsék a falu akciótervének keretében Sz'ovákia területén az első önsegéllyel felépített nyári strandfürdőt. Forró nyári ünnepnapon, amikor az emberek minden vágya csak a víz, fürödni, lubickolni benne, pihenni, történt a megnyitás. Több mint ezer ember gyűlt össze a labdarúgó-pálya fákkal beültetett előterébe, hogy részt vehessen a megnyitáson. Üdvözlőbeszédek, beszámolók után, amelyekben a falu vezetői felvázolták a falu jövőjét, következett a 'fürdő átadása a közönségnek. És a medence szélén máris napbarnított testű ifjak, érsekújvári, komáromi úszók álltak fel rajtra készen. Üszóverseny, ugrások, és a hangosan csevegő gyermeksereg lubickolása tette érdekessé ezt a nagy napot. Hiába néztem kíváncsian szerteszét, bicskásokat sehol sem láttam. Helyettük azonban vidám, müveit fiatalok, ünneplőbe öltözött emberek, gyermekes anyák sétálgattak az újonnan megnyílt nyári fürdő területén, maid futballcsapatjuk sikereiért drukkoló fiatalok, öregek nézték végig érdeklődve az érsekújvári és tardoskeddi ifjak mérkőzését. A fürdő szélén szorosan egymás mellett emberek figyelték a tréfás ugrószámokat. Nehezen találtam rá köztük Vas Károlyra, a nyolcéves szlovák középiskola tanítójára. Bégen várt már ő is erre a nagy napra. Neki is része van abban, hogy teljesült a tardoskeddi lakók régi vágya, felépült az új fürdő. Az iskola tanítói és tanulói egytől egyig itt szorgoskodtak szabad idejükben, hoay lapáttal kezükben meggyorsítsák a fürdő befejezését. Éppen a gyerekekkel beszélget, mikor hozzá lépek — Ne menjetek mély vízbe, csak a szélére, figyelmezteti a lubickoló gyerekeket. — Te Jancsi hányszor voltál brigádon? — kiált oda az egyik úszni tanuló diákhoz. — En nyolcszor tanító elvtárs. — Na akkor csak fürödj tovább, akár nyolc óra hosszat is, — mondja neki hangosan. Röviden elbeszélgetünk. — Ha látta volna, mily lelkesedéssel és tettrevágyással dolgoztak ezek a fiatal tanulók. Gyakran fáradtságot és lankadó, feltört kezüket nem érezve dolgoztak akkor is, mikor már megtiltottam nekik, csak hogy egy-két lapát földdel többet kiássanak és minél hamarább készen legyen a fürdő. A magyar iskolából 550, a szlovákból pedig 272 tanuló vett részt a munkákban. És amint látja, eredményesen. Sokat tudott volna még beszélni tanulóiról, fiatalos lelkesedésükről Vas Károly, csakhogy dolga van, siet, mert rendező ó itt ezen az ünnepélyen. Vendégeket kell fogadni és kísérni a tarďoskeddiek nevében. Ilyen hasonló gondjai vannak ma Mrá-zik Pafnatr; Borbčfy Vmcénekr+t<or'>ätf» Ödönnek, Záhradka Lajosnak, Cibulka elvtársnak, a HNB titkárának, a fürdő felépítése kezdeményezőinek és lelkes megvalósítóinak, akiknek legnagyobb érdemük, hogy a falu akciótervének keretében felépült a nyári fürdő. Borbély Dezső, a helyi nemzeti bizottság elnöke mondja el, hogyan került sor a fürdő felépítésére. — Még a falu régi akciótervében benne volt a fürdő létesítése is. Csakhogy az állami költségvetés keretében ez a terv megvalósíthatatlan volt. Ezért elhatároztuk, hogy a fürdőt így is felépítjük, mégpedig önsegélyes T-akció keretében. Á fürdő teljes értéke 779 ezer korona és erre 312 ezret kaptunk. Ebből főleg anyagot vettünk. Az egész munkát tehát, mely 467 ezer korona értékű, a lakosság brigádmunkával végezte el. Eleinte nehezen indult a meggyőző munka, mert a lakosság az államtól várta, hogy majd felépíti számukra. De a nemzeti bizottság tagjai, akik állandóan foglalkoztak a falu szépítésének kérdéseivel és a falu építésével, minden gyűlésen megtárgyalták és konkrét intézkedésekkel folytatták a megkezdett munkát. A lakosság bri gádokba való bevonására legjobb agitáció volt az, hogy a nemzeti bizottság tagjai maguk is jó példával jártak elöl. Mindenikük alaposan kivette részét a lapátolásból is. Hisz a szomszédos községben, Palárikovón, még az öreg asszonyok is részt vesznek a falu építésében, szépítésében. Mert senki másnak, csak maguknak, gyermekeiknek csinálják mindezt. Ezt látták és tapasztalták napról napra többen a tardoskeddiek közül, akik egy árnyalattal sem lustábbak, vagy rosszabbak, mint a palárikovóiak. Ez győzte meg őket arról, hogyha jól, szépen és boldogan akarnak élni, úgy elsősorban saját maguknak kell hozzálátni a munkához. Ma már könnyű a meggyőző munka. Elég csak este és reggel kihirdetni, hogy brigádmunkásokra van szükség, már jönnek az emberek, gyakran még többen, mint amennyire szükség van. — Milyenek a helyi nemzeti bizottság jövő tervei? — kérdem az elnököt. — Nagy terveink vannak a falu építésére. 1960-ig ki akarjuk bővíteni az egész sportpályát. A fürdőhöz ruhatárokat, öltözőket, itt a közelben pedig tornatermet építünk. Az öltözőket, a ruhatárt és a tornatermet még az év végéig be is fejezzük. Az anyag már megvan, most csak lakóink önzetlen segítségére van szükség. A Z-akció keretén belül szeretnénk a szomszédos kertben új parkot létesíteni szabadtéri színpaddal, a kicsinyek számára pedig gyermek- játszóteret12 árnyi területen, amelyet befásítunk. Másfél millió korona értékű brigádmunkát terveztünk ez évre és ebből már félmilliót meg is csináltunk. Tavaly községünk lakossága 1 400 000 korona értékű brigádmunkát végzett. Így van ez Cibulka elvtárs? — fordul a HNB titkárához az elnök. így, — bólint a titkár, aki éppen most jött ide és most már ketten beszélnek falujuk akciótervének teljesítéséről és sikereiről. Mert nem másnak, mint sikernek nevezhetjük azt, hogy máig sok mindent véghezvittek a falu lakosainak érdekében. Az idén vezették be például az utcákon a villanyvilágítást is, mely 33 ezer koronába került. Ez is az új nemzeti bizottság javaslatára történt. Ezenkívül rendbehozták a HNB épületét, két utat építettek ki. az egyiket brigádmunkával. Csak az anyag került pénzbe, a munkát, amely 60 ezer korona értékű, a falu lakosai maguk végezték el. Az akcióterv keretében két autóbuszjáratot is létesítettek és most már az állomásról a faluba autóbusz viszi az utasokat. — Tervbevettük, hogy ezer méter hosszú betonjárdát is építünk és az utakat kikövezzük. A nemzeti bizottság tagjainak javaslatára bevezettük azt, hogy minden nemzeti bizottsági tag megkapja annak a körzetnek névsorát, ahol megválasztották. A nemzeti bizottsági tag pedig ebben n körzetben személyesen felelős, hogy minden polgár teljesítse államunk iránti kötelességét, a beadást, adó befizetését, stb. Akik nem teljesítik kötelességüket, azokat személt jsen látogatják meg, hogy meggyőzzék őket. Szép tervek ezek amelyekkel az új nemzeti bizottságok tagjai választóik előtt be akarják bizonyítani, hogy érdemesek voltak a bizalomra. A lakosság összefogása és a közös akarat nagy tervek megvalósítására képes. Ha megnézzük, milyen is volt még a helyzet egy pár héttel ezelőtt Tardoskedden, akkor látjuk csak, mennyire előretört azóta a falu. Még azelőtt gyakori volt a szlovákok és a magyarok között a súrlódás, ma ez teljesen megszűnt. A közös munka és érdek, az elért szép eredmények közös gondolatra hozták őket. Épül és szépül nemcsak a falu, hanem bővül és gazdagszik az EFSZ is. Két-három évvel ezelőtt még a járás utolsó helyén állt a kisebbségi szövetkezet, ma már a járás legjobbjai közé tartozik. Csak ez idén 75 új taggal bővült az EFSZ. Szlovákok, magyarok csoportosan lépnek be, mert látják, hogy a közös munka megértést és jólétet hoz számukra. Mi eredményezte ezt a sikert? Erre egyszerű a felelet. A pártszervezet Záhradka Lajossal az élen, a helyi nemzeti bizottság Borbély Dezsővel, jó meggyőző munkát végzett a hatezer lakosú faluban. Olyan munkát, melynek naponta születnek gyümölcsei. Horváth Sándor Szovjet gépek segítenek földműveseinknek a nehéz taiajmunkáknál A Szovjetunió nagy segítsége mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében többek között a mezőgazdasági gépek szállításában mutatkozik. Olyan gépeket is szállítanak, melyeket mostanáig még nem láthattunk földjeinken. A nehéz gépszállítmányoknak köszönhetően 1952 őszén Bratislavában traktorállomást létesíthettünk a nehéz mezőgazdasági talajmunkák elvégzésére. Ma már ennek a gépállomásnak egész Szlovákiában vannak központjai és hatékonyan segítenek mezőgazdaságunk gépesítésében és a mezőgazdasági termelés növelésében. 1952-ben a nehéz mezőgazdasági müveleteket végző GTÄ csupán 15 Stalinec 80 traktorral és 8 DT-54 traktorral rendelkezett, ma már 250 traktoregysége van. Ezenkívül további nagy teljesítményű szovjet gépeket: buldózereket, szkrapereket, bágereket és különleges nehéz ekéket kaptak. 1953-ban ezekkel a gépekkel 2 234 031, 1956-ban már 3 781654 köbméter földanyagot helyeztünk át. A szovjet gépszállítmányoknak köszönhetően egyre több nehéz mezőgazdasági munkát végezhetünk el géppel, és emellett alapvetően csökkentek e munka költségei. 1690 hektár újra megművelésével bővült a szántóföldek területe, és 12 465 hektár víztelenített földön alapvetően növekedett a termelés. Szovjet gépek segítségével több kilométer hosszú gátat emeltünk a folyók mentén és több száz hektár rizsföldet rendeztünk. ' Hasznos intézkedések egy bányaüzemben Gondos előkészületek kellenek ahhoz, hogy az üzemek az eddigi jó munka színvonalát továbbra is biztosítsák. Az első negyedév és a rákövetkező hónapok termelési feladatainak sikeres teljesítése a dolgozókat arra ösztönzi, hogy az elért munkasikerek az év folyamán ezután se hagyjanak alább. így van ez Banská Štiavnica vasércbánya üzemében is. Eredményesen teljesítették az év első negyedének tervét, s megteremtették további munkájuk előfeltételeit. Mindenekelőtt a termelési terv szétírását végezték el. Ugyanúgy a kutatómunkát és a beruházási terveket. Nagyon sok függ a kutatók munkájától, akik már eddig is bebizonyították rátermettségüket. Kiváló minőségű ércleletre találtak és így a bányászok jó minőségű érccel látják el az ércfeldolgozó részleget. Ha a kutatómunka ezután is sikerrel jár, a tervteljesítés biztosítva van. Hogy a beruházási terv teljesítését a jövőben megjavítsák, több gondot fordítanak a feltörésekre, amelyek eddig nem haladtak ütemesen. Ezen a téren az üzemi részlegek vezetőinek jobban kell megszervezniök a munkát és alaposabban kihasználni a munkaidőt. Az üzemi dolgozók az első évnegyed óta is 100 százalékon felül teljesítik tervüket. A tárnák egyenletesen végezték tervfeladataikat, s betartották az érc elszállításának harmonogramját. Az érc fémtartalma tervének túlszányalását a kutatók eredményes munkája biztosította. A három bánya közül a Maximiliántárna maradt le a fejtésben, amit részben az alacsonyabb vájárteljesítmény és a munkából való kimaradás okozott. A tervteljesítés ellenérc a munkacsoportok nincsenek megelégedve az elért eredményekkel. Főleg az anyagmegtakarítással. El is határozták, hogy bevezetik az egyéni takarékossági számlát. A Bránik-tárna volt az első, ahol a hét munkacsoport több mint két és félezer korona megtakarítását tűzte ki célul. Nagyon jól tudják, hogy a termelés önköltsége még mindig magas, s hogy azt csökkenteni kell. Nem vonták ki ebből magukat az üzemrészleg mérnökei és vezetői sem, s ők is takarékossági számlák bevezetésével járulnak hozzá a termelési költségek csökkentéséhez. Mindnyájan elhatározták, hogy a termelés mennyiségének maximumát érik el a lehető legkevesebb önköltséggel. Ezt akarják a mérnökök, a mesterek, a részlegek vezetői és a bányászok. (Tudósítónktól) Szövetkezetek versenye Egymás mellett van a három község a kassai járásban. Mind a háromban van szövetkezet. Szína, Migléc és Kenyhec szövetkezetei mindig versenyben álltak egymással. Olyan verseny ez, amely nincsen papíron, s mégis komolyan veszik mind a három falu szövetkezetének tagjai. Abban versenyeznek, melyikük teljesíti előbb beadási kötelezettségét, s hogv minél többet és minél jobbat nyújtsanak a közélemezésnek. Az idén a kenyheci szövetkezet tagjai elsők, akik június közepén 97 és fél mázsa szénát adtak át az államnak. Migléc és Kenyhec közösben gazdálkodói ígéretet tettek, hogy 50—50 mázsa jóminőségű szénával szárnyalják túl beadási kötelezettségüket. A Hernád melletti Trstená szövetkezet tagjai is szerződésben kötelezték magukat, hogy az állami felvásárlás keretében 250 mázsa szénát adnak be. A járás egyénileg gazdálkodói között is vannak olyanok, akik kötelezettséget vállaltak, hogy az állami felvásárlásra meghatározott szénamennyiségüket túlteljesítik. Ezek a szövetkezeten kívül állók büszkén jelentették ki, hogy beadásaikat más mezőgazdasági termékekből is túlszárnyalják. (Tudósítónktól) JÓL FELKÉSZÜLTEK Traktorosaink az idén igazán jó munkát végeztek a szövetkezetekben. Az otrokocsi brigád például az eddigi munkatervét 110 százalékra teljesítette. Lóska Gusztáv brigádvezető így nyilatkozik: — Nehéz volna különbséget tenni a traktorosok között, mert mind jók, szorgalmasak. A brigád a rétek kaszálásával megkésett ugyan, de a késést az aratás megkezdéséig behozták. Az aratásra a traktorállomás egész jól felkészült. Igaz, az idei aratás próbára teszi őket is, de ők bátran néznek a nehézségek elé. Susányi István. Tornaija Emelik a termelés hatékonyságát a prakovcei gépgyárban A nyitrai kerület üzemeinek a termelés hatékonysága emelésére indított mozgalma Kelet-Szlovákiában is visszhangra talált. Prakovce gépgyárának dolgozói is kötelezettségek vállalásával és azok teljesítésével érték el, hogy az első negyedév tervét sikerrel teljesítették. Az önköltségen 1 millió 32 ezer koronát takarítottak meg, s terven felül 1 millió 227 ezer korona összeget adtak át népgazdaságunknak. A prakovcei gépgyár dolgozói elhatározták, hogy a termelés hatékonysáqát továbbra is emelik, többet, jobbat és olcsóbban gyártanak. A Nagy Október 40. évfordulójának tiszteletére újabb vállalásokat tettek. Megfogadták, hogy az év végéig az önköltségen 924 ezer koronát takarítanak meg, s 740 ezer korona értékű terméktöbbletet érnek el. A termelés hatékonyságának emelésében nagy feladat vár a konstruktőrökre, a technológusokra és a kohászokra. Az ő munkájuk jelentékenyen befolyásolja az előállítási költségeket. Hogy ezt elérjék, ahhoz a munkaközösség fokozására, a műszaki és termelési kérdések gondos megvitatására van szükség. Szoros kapcsolatot kell tartaniok a munkásokkal és mesterekkel, hogy tapasztalataik kicserélése segítse munkájukat a nagyobb eredmények eléréséhez. Az üzem konstruktőrjei és technológusai eddig is nemegy esetben értek el nagyszerű eredményeket. De ezeket az eredményeket a jövőben fokozniok kell. Jó munkafegyelemmel, több kezdeményezéssel és tanulással többet lehet elérni, mint amit a terv előír. S akkor a prakovcei gépgyár még szebb eredménnyel teljesíti kötelezettségvállalását, a termelés hatékonyságának emelését. (Tudósítónktól)