Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-04 / 184. szám, csütörtök

Egy pártcsoport első lépései A betakarítás és a begyűjtés kemény munkájában minden egyes dolgozóhoz eljutó sokoldalú agitációs munkára van szükség. Déménd, az ipolysági járás legnagyobb községe az elmúlt esztendőkben a gabonabegyüj­tésben elért eredményeit főleg annak köszönhette, hogy a falu kommunis­tái, a pártszervezet, a nemzeti bizott­ság és a tömegszervezetek helyi veze­tői két kézzel nyúltak a feladathoz: kommunista és pártonkívüli agitáto­rok szóval és példás munkával ser­kentették a szövetkezeti tagokat az aratás és a cséplés gyors, veszteség­nélküli elvégzésére. A pártbizottság döntése alapján Ján Melich, a párt­szervezet elnöke az idén is már június elején felhívta a HNB és a szövetke­zet figyelmét, hogy haladéktalanul kezdjék meg a felkészülést. Ez persze önmagában még nem volt elegendő. „Minek úgy sietni, hiszen még zöld a gabona?" — mondták akkor egyesek a faluban. Az egyik szövetkezeti tag­nak is az volt a véleménye: „Az idén ráérünk készülni az aratásra, mert a hűvös időjárás miatt később érik be a gabona, mint máskor." A nemzeti bi­zottságban és a szövetkezet Vezető­ségében is akadtak hasonló vélemé­nyek, bár ezt szavakban nem mondták ki, de kimutatták azzal, hogy nem kezdtek azonnal munkához. A párt­szervezet azonban szembeszállt az ilyen nézetekkel: igaz — hangoztatta, hogy az idén valamivel később kezdő­dik az aratás, mint más években, de jókor fel kell készülni, mert sokkal nagyobb termés várható. A termésát­lagok is jobbnak ígérkeznek. Ez az ér­velés hatott a szövetkezet minden tagjára, asszonyokra, öregekre, fiata­lokra egyaránt. Az előkészületek ezután gyorsan, eredményesen folytak. De egészen másként, tervszerűbben, szervezetteb­ben, mint az előző években. A szövet­kezet kommunista tagjai ugyanis ed­dig csak ösztönszerűen, irányítás nél­kül végeztek politikai nevelő munkát az EFSZ pártonkívüli tagjai között. Most azonban pártcsoportot szervez­tek a szövetkezetben. A kis kommu­nista kollektíva hat párttagból éli. Ur­ban Tamás elvtárs, akit pártbizalminak választottak, együtt dolgozik az egyre gyarapodó szövetkezetben a párttagok­kal. A pártcsoport mindjárt a műkö­désének elején elkezdett valamit. Nem nagy dolog, csak aprócska kezdemé­nyezés. Egyikük, Ondrej Ükrop elvtárs azt javasolta, hogy a párttagok na­gyobb gondot fordítsanak a szövetke­zetben dolgozó fiatalokra. Használja­nak ki minden alkalmat, lehetőséget az elvtársi beszélgetésekre. Avassák be őket a szövetkezet problémáiba. Eleinte, amikor egyikük-másikuk meg­feledkezett a doiogról, olyankor fi­gyelmeztették egymást, s ma már mind a hat kommunista riapról napra következetesebben végzi vállalt felada­tát. Néhány napja annak, hogy a falu CSISZ-tagjai értekezletet tartot­tak, amelyről lelkesedve beszélt Név­telen Emma, aki szeret szerepelni, éne­kelni, táncolni, tetszik neki, hogy a CSISZ sokféle szórakozási alkalmat te­remt. Ha szigorú édesanyja elengedi, bizony minden szórakozásban részt­MI WM tt )»W»tmWWW MI HI MI MI >MHWH vesz. De a 17 évének minden komoly­ságával jó munkára szervezni és kez­deményezni is tud. A fiatalok ugyanis elhatározták, hogy úgy vigyáznak az aratógépekre és egyéb mezőgazdasági szerszámok épségére, mint szemük fé­nyére, hogy zökkenő nélkül arathas­sanak, csépelhessenek. Továbbá azon fáradoznak, hogy a falu minden fia­talját bevonják a gabona-csatába, még azokat is, akik az üzemekben dolgoz­nak. Valóra akarják váltani azt a sok­szor elmondott igazságot, hogy minél több fiatal vesz részt a szövetkezet munkájában, annál erősebb lesz az EFSZ, annál gyorsabban küzdik le a nehézségeket és teszik virágzóbbá gaz­daságukat, falujukat. A kommunisták munkájának eredménye, hogy a CSISZ tagjai már nemcsak helyeselnek, ami­kor a taggyűlésen a szövetkezet ügyei­ről esik szó, hanem kezdeményeznek és kitartóan munkálkodnak, kiveszik a részüket a munka jobb megszerve­zéséből. Érdemes tehát a fiatalokkal törődni. Nagy előrehaladás ez a falusi párt­szervezet munkájában. Az ilyen párt­csoportot példának kell odaállítani azok elé, amelyek még nem szerve­ződtek ilyen tevékeny, következetes kommunista közösséggé. Persze he­lyesen tenné a pártcsoport* ha tovább menne a megkezdett úton. Hiszen ja­vítani, fejleszteni való akad a szö­vetkezetben. Vegyünk csak egyetlen kérdést, a gazdasági gépek karban­tartásánál nyert tanulságot. Igaz, egy lovaskocsi sem maradt javítatlanul, egy gazdasági gép sem hever csak azért, mest egy csavar hiányzana róla. De vajon simán megy ez? Nem. Kova­csik István, a szövetkezet kovácsa kénytelen még ma is úgy dolgozni, mint 30 évvel ezelőtt. Még csak egy villanyfúrója sincs, sem hegesztője. Pedig mennyivel jobban, gyorsabban, kevesebb munkaegység árán végezné el a javításokat. A pártcsoport fel­adata tehát felkutatni a rejtett tarta­lékokat, figyelmeztetni az EFSZ veze­tőit, hol, miként lehet csökkenteni az önköltséget, emelni a munkaegység ér­tékét, biztosítani a fennakadás nélküli ^munkát különösen aratás és cséplés idején, amikor minden perc drága. A pártszervezetnek bizonyára módjá­ban áll elérni azt, hogy idejében se­gítsenek a bajon. A szövetkezet kommunista tagjai, a pártcsoport vállán nagy felelősség nyugszik. Annál is inkább, mert az idei gazdag aratásnak meg­vannak a külön nehézségei. A majdnem egyszerre érő gabona nem tűr pilla­natnyi halasztást sem. Az érett ga­Ot kombájnt állítottak munkába Csoportok közötti versennyel jól és idejére végzik el a munkát • Kasza után jöjjön az eke • Minél előbb kazalba a szalmát. A nyári munkák sikeres lebonyolítá­sa nagy mértékben függ a gépek gon­dos előkészítésétől. Nemcsak a brigád­központ, hanem a felsőszeli szövet­kezet tagjai is jól felkészültek a gazdag termés betakarítására. A felsőszeli szövetkezetben a gabo­na nagyobbik részét kombájnokkal akarják learatni. Öt kombájn és né­hány kévekötő gép áll majd rendelke­zésükre. Az aratás folyamán az egyes munkacsoportok egymás között fog­nak versenyezni. Célul tűzték ki, hogy idejében és jól elvégzik az aratást. A versenyt rendszeresen fogják ér­tékelni, az elért eredményről és a legjobb dolgozókról a községi rádió­ban is megemlékeznek. Ebben az évben még nagyobb gondot fordítanak a munka megszervezésére. A kombájnokból kikerülő gabonát a nemrég felépített raktár közelében lévő kibetonozott térségben fogják szárítani. A gabona szárításához és tisztításához külön munkacsoportot szerveztek. Az első gabonát az állam­nak szolgáltatják be. Rendkívül nagy gondot fordítanak majd a szalma összegyűjtésére és kazlakba rakására. A brigádközpont traktoristái ezután rögtön hozzáfognak a tarlóhántáshoz s ha kell, meghosszabbított váltások­ban is fognak dolgozni. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta bona nem vár, ha nem aratják, a szem azonnal peregni kezd. Tehát minden tábla úgyszólván egyszerre várja, kö­veteli a kaszát, az aratógépet, a kom­bájnt. A szemveszteség nélküli gyors aratáshoz tehát mindenütt a lehető legnagyobb erőfeszítésre, jó gépre, szerszámra és ha kell, gyors javításra van szükség. A pártcsoport további feladata, hogy tanácsokkal, meggyő­ző érvekkel szilárdítsa a munkafe­gyelmet és lépjen a gondtalanság, nemtörődömség ellen. A szövetkezet mirjden tagjának a legközvetlenebb anyagi érdeke a gyors betakarítáá, hi­szen virradattól sötétedésig minden jó! kihasznált perc sok mázsa ter­ményt, több jövedelmet jelent és meg­fordítva minden mulasztás komoly veszteséget jelent nekik és hazánk­nak. A falu kommunista és pártonkívüli aqitátorai a választási előkészületek idején megtanulták, hogyan lehet meg­magyarázni, hoay pártunk és kormá­nyunk érdeke és célja e.qy a dolqozók érdekével és céljával. A gyors beta­karításért és a beadásért folyó aqitá­clóban jól fel lehet és fel kell hasz­nálni ezt az érvet. Minden dolgozó ér­deke, hoov a gabona meqhátározott része hamar az állam raktáraiba ke­rüljön, mert ez biztosítja az üzemi munkások, a városok kenyérrel való ellátását, a dolgozók szebb, jobb éle­tét. A pártcsoport nemcsak tagjai­nak és a tömegszervezetek tagjainak munkájáért felel a párt előtt, hanem azokért a pártonkívüliékért is, akik nem tagjai a tömegszervezeteknek. Ezek jó munkára való serkentése ko­moly agitációs kötelezettséget ró a pártcsoportra. A pártcsoport tagjainak tehát elevenebben kell érdeklődniök a dolgozók problémái iránt, szélesíteni látókörüket, emelni öntudatukat, hogy ne csak azt érezzék magukénak, amit jutalomként zsebükbe, vagy élés­kamrájukba rakhatnak, hanem örköd­jenek afelett is, hogy ne vesszen kárba egy szem gabona, de egy szál szalma sem. Ném lenne helyes, ha a pártszerve­zet bizottsága megelégedne azzal, hogy a pártcsoport megalakult a szövetke­zetben. Szükséges, hogy a pártbizott­ság tanulmányozza a pártcsoport első hasznos tapasztalatait. Töltse meg ifla­zi politikai tartalommal a pártcsoport munkáját, hogy betöltse hivatását, amely a termelés fellendítésében,, a gabonafélék gyors betakarításában, környezetük kommunista nevelésében rájuk vár. Erdösi Ede Egy városépítkezesi vállalat munkája , (Folytatás az t. oldalról) Emellett azonban nagyon ügyelünk a gazdaságos termelésre is. Asztalosüze­münket például az építkezések hulla­dék anyagával fűtjük majd. Mi állítot­tuk elő a központi fűtés berendezését, a kazánokat, csöveket is hulladék­anyagból. Zseleznyík igazgató nagy elismerés­sel beszél szakembereiről, Kálna Bélá­ról, a műszaki előkészítő osztály veze­tőjéről, Gajdos Lajosról, a Munka Ér­demrenddel kitüntetett kőművesről, A HELYI FORRÁSOK KIHASZNÁLÁSÁVAL már eddig is jelentős megtakarítást értek el. Saját kő- és homokbányájuk­ban az év elejétől 87 és félezer koro­nát takarítottak meg. Kötelezettségvál­lalásukat is 56 százalékban teljesítet­ték. Ugyanúgy, mint a májusi és júniu­si tervet, bár hatvannal kevesebben voltak az előírt létszámnál. Aki idejön ezek közé az emberek kö­zé, az az érzése, hogy egy nagy család­„Haniburg" — Kassa egykori nyomortanyája helyén 40 modern lakás épül. Ferkó Árpádról, az előkészítő osztály technikusáról, a lakatosokról, az ácsok­ról. No és az újításokról, amelyek már eddig is s a jövőben is nagymérték­ben emelik a munkatermelékenységet, a termelés hatékonyságát. Nem lehet mindazokat felsorolni, akik munkájuknak élnek, akik a rájuk bízott legnehezebb feladatokat is gyor­san és jól oldják meg, s akik tapasz­talataikat önzetlenül adják át munka­társaiknak. Mint Magyar István laka­tosr Kollár János ács, Koleszár István kőműves, Gajdos, Fricsovszki, Balta István és a többiek. A párt KB februári határozata szellemében ügyelnek a ter­melés gazdaságosságára. Ezért vannak B. Bystrica, Prešov és Kassa kerületei­nek testvérüzemei versenyben, ezért köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját értékes kötelezettségvállalással. A 2 utóbbi napokban a szerkesztőségbe beérkezett levelek egy része " a helyi nemzeti bizottságok munkájával foglalkozik. Ez is mutatja, hogy dolgozó népünk nemcsak a választások előtt, de utána is komoly figyelemmel kíséri a HNB-k munkáját, hiszen saját ügyeinknek intézőit magunk választottuk, s készséggel támogatjuk őket, segítünk nekik. KOSOŔ község Csehországban a prágai járás­ban fekszik. Innen írt szerkesztősé­günknek Mató Pál közkatona, akinek egysége a választások előtt ígéretet tett, hogy segíteni fog a kosori HNB­nek. Ezt az ígéretet a katonák szabad i idejükben váltják valóra. A falu fia­taljaival együtt már több színdarabot I tanultak be, mellyel a szomszédos ; községekbe is ellátogatnak. Legutoljá­ra bemutatták az Apa című színművet. De nemcsak a kultúrihunkában segí­; tenek harcosaink.- Szabadidejükben 8 szekér lucernát szállítottak be az ál­lami birtok csűrjébe. „Ez csak a kez­det volt — így ír Mató Pál —, még sokat fogunk e nyáron segíteni." LOSONC helyi nemzeti bizottságának is itt a segítség bírálat képében. Június 29-iki számunkban „Szisszenés Losoncon" címmel hangzott el az egyik. S ime, máris itt a másik. Azt írja losonci olvasónk, hogy a rossz ivóvízen kívül említésre méltó a város utcáin heverő szalma, szemét és papírhulladék, be­leértve az Orava szálló előtt levő ha­mukupacot is, amit a tisztaságra ügye­lők valahogy nem vesznek észre. Lo­sonc utcáit csak a jó kiadós záporeső mossa tisztára. Dicséret illeti a HNB-t a városi park példás rendbehozataláért. Vajon az utcák tisztaságáért mikor dicsérhetjük meg őket? FÜLEK dolgozói nagy örömmel üdvözölték a strand-fürdő megnyitását — írja Nincz Irma. A forró nyári napokon szívesen lubickol a medence kellemes vizében öreg és fiatal. IPOLYBALOG HNB tanácsa a napokban ülésezett és elfogadta az alsópalojtai HNB felhí­vását a szénabeadás határidejének 5 nappal történő lerövidítésére. Nem­csak elfogadták e felhívást, hanem az 5 napot még tízzel megtoldották, te­hát azt vállalták, hogy a szénabeadást ez évben július 15-ig teljesítik. Ezen­kívül felhívták a járás korai burgonya termesztésével foglalkozó községeit, hogy a burgonya beadását folyó évi .lúlius 15-ig 70 százalékra teljesítsék. Várjuk az ipolybalogi HNB híradását e vállalások sikeres teljesítéséről. Az iskolaév véget ért. A t&nulók vidáman élvezik a szabadságot. Az ipolybalogi 8 éves középiskola tanu­lói szabadságuk megkezdése előtt egy­napos brigádmunkán vettek részt a Kelenyei Állami Gazdaság birtokán. Hetvenhét tanuló 462 brigádóra alatt 4 hektár napraforgó egyelését végezte el. FELSŐTÜR községben is nagy volt vasárnap a meleg. Tóth József is elment a korcs­mába a szomját oltani. Többen ültek az asztal körül és málnaszörpöt ittak. Ő is kért, de a kiszolgáló megtagadta tőle. Érdeklődésére azt válaszolta, hogy már kevés málnája van s azt is elígérte. Tóth József szeretné tudni, milyen elvek alapján határozza meg a kiszolgáló, hogy kinek lehet adni málnaszörpöt és kinek nem? Mi pedig azt szeretnénk tudni, hallott-e valamit a felsőtúri korcsma vezetője az egész országban folyó alkoholizmus elleni harcról? Jó lenne, ha a helyi nemzeti bizottság figyelmeztetné a korcsma vezetőjét, hogy a protekció és a durva viselkedés ma már nem alkalmazható. Sós Katalin VILKE lesz a színhelye július 7-én a járási Csemadok-nap ünnepségeinek. A járá­si Csemadok-nap egybeesik a körzeti szövetkezeti nappal, így kettős ünnep­ségeket tartanak Vilkén, amely az idei béke-aratás kezdetét jelenti — írja Sólyom László levelében. — A já­rási Csemadok-nap délután fél kettő­kor kezdődik Vilkén, a -sportpályán a legjobb Csemádoíc-csoportok lépnek fel. A gazdag és változatos műsor­számok közben tombola-verseny is lesz, melyen több értékes nyeremény­tárgyon kívül egy hatvan kilogram­mos süldőt is lehet nyerni. A kalon­dai Csemadok-csoport a Fehér Anna című színdarabot mutatja be, utána pedig népmulatsággal ér véget a já­rási ünnepség. ba érkezett. Csendben, szorgalmasan dolgozik a maga munkahelyén minden tagja ennek -a nagy családnak. Min­denütt munkafegyelem, egyetértés a közös cél eléréséért. Mert minden kö­zelebbi és távolabbi tervük a februári párthatározatra épül — hogy hasznot hozzanak, hogy a dolgozók szükségle­teit minél tökéletesebben, olcsóbban és gyorsan kielégítsék. (mgy.) j ÉRSEKÚJVÁR még ebben az évben kultúrházat kap — jelenti lapunknak Melisek Erzsébet, a HNB tagja. Húsz hektáron brigád­munkával épül az új stadion is. Bizony szükség van a lakosság önkéntes se­gítségére a kultúrház építésénél is. Az újváriak pedig szívesen dolgoznak a városukat, saját életüket megszépí­tő építkezéseken. Bőséges takarmánytermés A vranovi járás behanovcei állami magnemesítő állomásán igen szép eredményeket értek el a takarmány­termesztésben. Különösen jól sikerült a lucerna, amelyből hektáronként 35 mázsa jó minőségű, száraz takarmányt nyertek. 16 hektárról 560 mázsa ta­karmányuk van csak az első kaszá­lásból. Hasonlóan jól sikerültek a si­lózásra vetett füves keverékek is, me­lyekből hektáronként 254 mázsa első­rendű, nedvdús takarmányt silóztak. A silótakarmány lekaszálása után csa­Iamádét vetnek silózásra második ter­mésnek, ebből hektáronként 600 má­zsára számítanak. (Tudósítónktól.) A minőségi bizottságok munkája az állami gazdaságokban A Komáromi Állami Gazdaság­ban néhány év előtt még nagy nehézségeket okozott a kapásnö­vények ápolása. Nem mintha hiányzott volna a megfelelő munkáskéz az említett munkák elvégzésére. A hiba ott volt, hogy a vezetők elavult for­mák szerint szervezték meg a munkát. Például a bálványi, csör­gői, királynéréti gazdaságokban 1951-ben még július 7-én nem volt kiegyelve a cukorrépa, pedig még kisegítő brigádok is jártak oda. A gazdasági vezetők, a pártalap­szervezetek és a szakszervezet tá­mogatásával hozzáfogtak, hogy egyrészt a munka jobb megszer­vezésével, másrészt jobb tömeg­politikai munkával megszüntessék a fogyatékosságokat a növényápo­lási munkáknál. Két éven belül sikerült a mun­kák elvégzését mennyiségileg biz­tosítani úgy, hogy a kapásnövé­nyeket szétosztották az egyes dol­gozók között egész évi megműve­lésre. A dolgozók érdekeltségét a magasabb hektárhozamokban pré­miumok kifizetésével növelik. Ezek az intézkedések azonban még nem hoztak teljes sikert azért, mert nem minden dolgozó tette magáé­vá, hogy nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kifogástalan munkát kell végezni. A vezetők és a pártalapszerve­zetek tagjai újra megvitatták a dolgot és elhatározták, hogy mi­nőségi bizottságokat szerveznek a gazdasági vezetőkből és a legjobb, legöntudatosabb dolgozókból, kom­munistákból és CSISZ-tagokból. Ezek a bizottságok meglátogatják a dolgozókat és azokat, akik hiá­nyosan dolgoznak, figyelmeztetik helytelen és káros munkájukra. Azokban a gazdaságokban, ahol ezek a bizottságok jól végzik mun­kájukat, szép eredményeket látunk. Nagyon szépen működnek az eke­Ii, a kiíálynéréti. bálványi és örs­újfalusi gazdaságban. Németh András ÖJ SZO 1957. július 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom