Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-21 / 201. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. július 21. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 201. szám, A meggyőző szó nagy ereje Az aratás az idén jóval nehe­zebb, mint az elmúlt években volt. Ez azért van, mert a termés igen gazdag, magasra nőtt a szalma, dús a kalász. És az meg termé­szetes, hogy az erős, vastag szal­májú gabonát nehezebben vágja e gép, s még nehezebben ott, ahol a gabona a sok vihar miatt meg­dőlt. Nem lehet azonban késle­kedni, hiszen a rossz időjárás — az utóbbi esős napok — nagyon a körmére égettette a parasztságnak a betakarítási munkát. Ismer-e lehetetlent azonban a közös erő, az összefogás? Az ed­digi gyakorlat azt mutatja, hogy nem! Traktorosaink, annak tuda­tában, hogy az ország kenyerének biztosítása nemcsak a szövetkeze­ti tagok, hanem az ő feladatuk is, szívós munka árán, de lankadat­lan szorgalommal dolgoznak. A kombájnosok sok helyütt még az úgyszólván „lehengerelt" gabo­na aratásától sem vonakodnak, s ha csak egyirányban vághatják is a termést, de mennek, hiszen az idő sürget, nem lehet késle­kedni. S hogy e hó derekáig a traktorállomások csaknem 59 ezer hektáron aratták le a gabonát — ez 15 ezer hektárral több, mint a múlt év ugyanezen időszakában — bővebb kommentár nélkül is iga­zolja kiváló munkájukat. Amikor az ország kenyerének biztosításáról beszélünk, nem elég csupán a betakarításra, a cséplésre gondolni, hiszen biztos helyen csak akkor van a nép, az ország kenyere, ha az államnak járó ga­bonát a dolgozó parasztság — an­nak rendje és módja szerint — a begyűjtőhelyre viszi. A paraszt­embernek gondolnia kell arra, amellett, hogy saját kenyérgabo­na-szükséglete biztosítva van: sok olyan ember él hazánkban, aki nem gabonatermeléssel, hanem a társadalom egyéb szükségleteinek biztosításával, többek között a fa­lu áruigényeinek kielégítésével foglalkozik, magától értetődően számít arra, hogy egész évi ke­nyere biztosítva lesz. A falu dolgozóinak túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy az ipari munkássággal való szoros együttműködés, szövetség nélkül nem tudna lépést tartani' a roha­mos fejlődéssel. ^ gépet, a kom­bájnt semmiképpen sem tudná másvalamivel pótolni. Az az anya­gi és erkölcsi segítség, melyet a mezőgazdaság az ipari munkás­ságtól kapott, szintén nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma job­ban él a falu népe, a szövetkeze­tekbe tömörült dolgozó paraszt­ság. S most már mindent egybe­vetve azt is elmondhatjuk, hogy a falu népe érzi is ezt a nagy tá­mogatást. De nemcsak érzi, ér­tékeli is, ami abban nyilvánul meg, hogy hiánytalanul eleget tesz legfontosabb állampolgári köteles­ségének, a beadásnak. Akadnak azonban olyanok is, akik kevésbé tudják értékelni az ország, a munkásosztály önfelál­dozó segítségét, s egyáltalán nem vagy hiányosan teljesítik beadási kötelezettségüket. A begyűjtési dolgozóknak, de legfőképpen a fa­lusi kommunistáknak az a felada­tuk, hogy a beadást nem teljesí­tőkkel elbeszélgessenek. Magyaráz­zák meg nekik, hogy az életszín­vonal — az ő életszínvonaluk is — további fokozása jórészt a be­adás hiánytalan teljesítésétől is függ. Persze azokkal, akiknek nem használ a szép szó, s üzérkedni, nyerészkedni' akarnak a dolgozó nép betevő falatjával, a törvény teljes szigorával kell elbánni. Igen hálás és jól bevált dolog, ha egyes kerületek, járások, fal­vak versenyre kelnek a beadás gyors és százszázalékos teljesíté­séért. A bratislavai és a nyitrai kerületek hagyományos begyűjtési versenye megerősíti ezt az állí­tást. Tavaly a verseny folytán úgyszólván óránként, naponként változott a két kerület gabonabe­gyűjtésériék eredménye. Az, hogy a múlt esztendőben a szenei járás — a megszabott határidő előtt 22 nappal — az országban elsőnek teljesítette a gabonabeadást, java­részben az egészséges, a széles tömegek között közkedveltségnek örvendő szocialista munkaver­sennyel magyarazható. E két kerület versenye az idei gabonabegyűjtésben sem lankad, sőt egyre több község vesz benne részt. A somorjai járásban levő Csenke község szövetkezete a szovjet párt- és kormányküldött­ség látogatása alkalmából ver­senyre hívta a környékbeli falva­kat a gabonabeadási kötelezettség határidő előtti teljesítésére. Az adott szóhoz híven- már július 11­én teljesítették a beadást. Ezzel nemcsak az államnak, a dolgozó népnek tettek jót, hanem maguk­nak is, hiszen még a nagy esők előtt betakarították a termést, biztos helyen van már a jövő évi kenyerük, nem úgy, mint egyné­hány versenytársuknak, akiknek jelentős károkat okozott a vihar, a hosszantartó esőzés. Nagy az ereje a szocialista munkaversenynek. Természetesen, a falusi kommunistáknak, a be­gyűjtési dolgozóknak nem szabad, s nem is lehet várniok, hogy a szövetkezetek tagjai sajátmaguk ráeszmélnek arra, a verseny milyen óriási segítséget jelent a betakarítási munkákban, a gabo­nabegyűjtésben. Ott, ahol a ver­seny csupán formális, nem is tud­ják értékelni. Ezért a jó szó, a felvilágosítás aranyat ér ezekben a napokban. Milyen áldásos lett volna például, ha a csenkei szö­vetkezet példáját többen is köve­tik. Hát nem biztonságosabb, ha a gabona már a raktárban van, s nem a határban? Ez igaz, s ezt tudják a dolgozó parasztok, a traktorosok is — mondhatná va­laki. Annál súlyosabb a mulasztás az olyan esetben, ha tudatosan hazardírozunk a nép, az ország kenyerével? Próbált volna a ré­szesarató a kuláknál késlekedni, abban a szent pillanatban elzavar­ta volna az illetőt a tarlóról. S mi­vel a kenyeret meg akarta keres­ni—s noha csak minden 11-ik mázsa gabona volt az övé — ha az idő, illetve a gazda sürgette: vágta pirkadattól sötétedésig, s aztán rakta keresztbe a kévé­ket és mire álomra hajtotta fejét, éjfélre járt az óra mutatója. Ma már senkinek sem kell rettegnie, hogy elküldik a tarlóról, mindenki a magáén, sajátmagának dolgozik önmaga és az ország jobbléte ér­dekében. Ezt nem szabad egy pil­lanatra sem szem elől téveszteni. Az ország, a nép kenyeréről van szó, ez pedig csakis a gyors be­takarítással és a sikeres gabona­begyűjtéssel biztosítható. Ne fe­ledkezzenek meg tehát a népne­velők, až agitátorok arról, hogy a meggyőző szónak nagy az ereje, sokat segíthet ezekben a döntő fontosságú napokban. Mindenki megelégedésére El avában folyik még ugyan az aratás, a cséplés, de az eddigi ter­•M) méseredmények — a földművesek s az egész dolgozó nép meg­elégedésére — arra engednek következtetni, hogy az idén jóval több gabona keriil majd a nép raktárába, mint a múlt esztendőben. A jó mun­ka, a közös gazdálkodás gyümölcsét, még az utóbbi hetek kedvezőtlen időjárása sem (bár némely helyen jelentős károk keletkeztek) tudta megrontani. A szorgalomért, a dolgozó parasztság lelkes munkájáért az idén sem maradt adós a föld. Szép a termés általában is, de az őszi gabonafélékből az eddigi eredmények, s becslések alapján jóval többet adott a szántóföld hektárja, mint a múlt évben. Jobban fizet a föld, mint tavaly Mennyi a különbség? Számoljunk csak! Tavaly a búzából 18,6 mázsa volt az országos (értsd Szlovákia) át­lag. Az idén? A jelek és a hozzávető­leges számítások — a hivatalos becs­lések megerősítik — alapján búzából 19,3 mázsa országos átlagra számít­hatunk. Ez annyit jelent, hogy 80 ki­lóval növekedett a hektáronkénti átlag az idén. Rozsból is országszerte jobb a termés a tavalyinál. A különbözet ugyan nem olyan nagy, mint a bú­zánál, de ez is jelentős dolog, külö­nösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a viharos esőzések legtöbb kárt a rozs­ban okoztak. A rozs a legérzékenyebb az erős záporra, s ha megdől, sok esetben csak kaszaheggyel lehet le­Alsósain olcsóbban termelik az ércet A Gömöri Vasércbányák üzemei­nek bányászai a Nagy Októberi 40. évfordulója tiszteletére tett köte­lezettségvállalásaikban célul tűz­ték ki az ércfejtés és pörkölés önköltségcsökkentését. Alsósajón igy november 7-ig több mint 45 ezer koronát takarítanak meg. Ezenkívül 900 tonna nyersércet termelnek ki terven felül, a pör­kölőkemencék dolgozói pedig több mint ezer tonna pörkölt ércet ter­melnek. . EGY MÉTER FA se vesszen kárba A rendkívül erő® vihar, amely jú­nius 21—23-között végigvonult Dél­és Közép-Szlovlkián, a Banská Byst­rica-i kerületben okozott legna­gyobb károkat az erdőkben, ahol 471 ezer köbméter fa esett a vihar ál­dozatául. Csupán a Kriváň erdőgazda­sági üzem körzetében 118 ezer köb­méter mennyiségű több mint 50 cm vasta" csaknem százéves fii kat té­pett ki gyökerestől a vihar. Az erdőgazdaság dolgozói intézke­déseket tesznek a széldöntötte fák gyors feldolgozására, hogy megaka­dályozzák a fakéreg pusztulását és a gyorsan romló faanyag elértékte­lenedését. A Banská Bystrica-i kerületi erdő­igazgatóság kidolgozta a széldöntött fák feldolgozásának tervét. A fa­munkásokat, a szállítóeszközöket,, buldózereket és egyéb gépi eszközö­ket gyors ütemben átutalják a kárt szenvedett vidékekre. Több mint 2 ezer brigádmunkás és famunkás dol­gozik majd a kidöntött és összetört fával. A Banská Bystrica-i kerületben ed­dig rriár több mint 40 ezer köbmé­ter fenyőfát dolgoztak fel, mégpedig legtöbbet, 13 ezer köbmétert Čiemý Balogon. • Ez év augusztus végéig az erdő­munkások és brigádmunkások a ki­döntött fenyőfa-anyag és egyéb fa­mennyiség több mint 60%-át dolgoz­zák fel. Az erdészeti dolgozók jel­szava: „Egy méter kidöntött fa se vesszék kárba.' jövedelmez a kertészet A nagykeszi szövetkezet kertészeté­ben jól megy a munka. Huszonöt lány és asszony szorgoskodik, hogy a jö­vedelem minél nagyobb legyen. — Mi sem maradhatunk el a csal­lóközaranyosiaktól — mondja Nagy István kertész. — Eddig húszezer ko­ronát hozott a kertészet, ebből hét­ezret a karalábé, tizenhármat a ká­poszta. t Czita Béla, Nagykeszi. aratni. S ha ilyenkor késlekednek a levágásával, könnyen' fennáll a kicsí­rázás veszélye is. Mindenesetre az ele­mi csapás okozta károk nélkül más­képpen alakulna a növekedés a rozs­ban is. Az eddigi számítgatások alap­ján az átlagos hektárhozam 17,2 má­zsára becsülhető a tavalyi 17,1 mázsá­val szemben. A bratislavai kerület átlaga: 24,6 mázsa Ahhoz, hogy az idén megnőtt az or­szágos átlag, nagyban hozzájárultak Kelet-Szlovákia gabonatermesztői. E területen lényegesen jobb gabonater­mést értek iel, mint a múlt eszten­dőben. Természetesen Dél- és Nyugat­Szlovákia gabonatermelői is jobb ered­ményekkel számolnak az idén. A bra­tislavai kerületben például az eddig kombájnnal learatott 10 040 hektárnyi területről átlag 24,6 mázsa gabona jut egy-egy hektárra. A traktorosok kiváló munkája A bő terméseredmények elérésében nagy részük van a traktorállomásoK­nak is. Az idén jóval kisebb a szem­veszteség is a kombájnnal való aratás­ban, mint tavaly volt. örvendetes do­log ez is, hiszen annak a bizonyítéka ez, hogy kombájnvezetőink évről évre jobban dolgoznak, kiválóbban bánnak a gépekkel. Budai Pál, a nagymegyeri traktorállomás kombájnosa például 55 hektárnyi földről learatott gabonából kombájnjával 177 tonna termést csé­pelt ki, ami 32,2 mázsás hektárho­zamnak felel meg. Splecha Dominik kombájnos Verebélyen — bár itt gyengébb minőségű a szántóföld; mint Nagymegyeren — 40 hektárról 115 tonna gabonát csépelt ki; az átlag 28,8 mázsa hektáronként. Egy kiló se vesszen kárba Ezek ugyan előzetes ^számítások, becslések az eddigi kicsépelt gabona­mennyiség alapján — eszerint a vég­eredmény lehet ugyan gyengébb is, de nincs kizárva, hogy az egész or­szágos átlag mindenki megelégedésé­re még jobb lesz, hiszen a cseh vidé­keken még csak e napokban látnak hozzá teljes ütemben az aratáshoz, s onnan még nem érkezett jelentés. A föld tehát gazdagon fizet, most már csak dolgozó parasztjainktól, traktorállomásainktól függ, hogy az idei bőséges termést a lehető legki­sebb szemveszteséggel, minél gyorsab­ban betakarítsák. (m-f) A Bajcsi Állami Gazdaságban teljes ütemben fo­lyik az aratták Nagy segítséaet nyújtanak a kom­bájnok, kévekötő­gépek, amelyek minden fárasztó munkát elvégeznek az emberek helyett. Eddig már learat­ták az őszi árpát 644 hektáron, a rozsot kétezer hek­táron és nemsoká­ra befejezik a ta­vaszi árpa aratását is amelyből ez idén 350 hektárt vetet­tek b.e Foto: Sluka. A Megbízottak Testülete elnökségének felhívása az aratási munkák meggyorsítására C napokban kezdődött földműve­™ seink felelősségteljes örömte­li munkája — az aratás. A termés jó. Most az a feladat, hogy gyorsan és veszteség nélkül betakarítsuk. A viharok és zivatarok, amelyek közvetlenül az aratás elótt sújtottak több járást főleg Dél-Szlovákiában, lé­nyegesen megnehezítették az idei ter­més betakarítását. Számos helyen meg­dőlt a termés, ami nehezebbé, néhol le­hetetlenné teszi a gépek használatát. Július elején a forró napok következ­tében a gabona gyorsan beérett az északi vidékeken is. Az utóbbi napok­ban zavart okoztak az aratás mene­tében az esők, amelyek lassították az aratás ütemét és komolyan fenyegetik földműveseink egész évi munkájának eredményeit. A gabona egyes helyeken már túlérett, vagy nemsokára túlérik, úgyhogy nagy veszteségek fenyegetnek. A felsorolt tények rendkívül nagy követelményeket rónak az emberek és gépek munkájának megszervezésére és minden erőfeszítést megkövetelnek, hogy a gabona betakarítását gyorsan és rövid idő alatt elvégezzük. Szövetkezeti tagok és földművesek! a gép- és traktorállomások, valamint az állami gazdaságok dolgozói, a nem­zeti bizottságok funkcionáriusai és dol­gozói! Kapcsoljatok be az aratási munkákba minden gépet! Teljes mértékben hasz­náljatok ki minden kombájnt, kévekö­tógépet, traktort, szárítót és cséplőgé­pet úgy, hogy a gépek többsége hajnal­tól estig dolgozzon és mindenütt, ahol az a legkisebb mértékben is lehetsé­ges, az éjszakai órákban is. Indítsa­tok versenyt a gépek legjobb kihasz­nálásáért. Az EFSZ-ek nélküli közsé­gekben szervezzétek meg a közös ara­tást. Kapcsoljátok be a termés gyors betakarításába a község minden egész­séges emberét. A kormánynak 1956. június 20-án kelt határozata alapján szervezzétek meg az üzemek, hivatalok és egyéb intézmények dolgozóinak se­gítségét is. Ahol nem lehet a gépeket felhasználni, gyors ütemben szervezzé­tek meg a kézi aratást. A száraz gabonát rakjátok asztagok­ba. Gyorsítsátok meg a cséplést és szervezzetek munkaversenyt, hogy minden mezőgazdasági üzem idejében teljesítse hazafias kötelességét — a ga­bona beadását az államnak. Sürgősen rakjátok kazlakba a szalmát a kombájnok után, végezzétek el a tar­lóhántást és minél nagyobb területet vessetek be tarlókeverékekkel. Üzemek és hivatalok dolgozói, fal­vaink és városaink lakossága! Segítsetek az aratási munkák meg­gyorsításában. Szervezzetek brigádo­kat főleg az EFSZ-ek, az állami gaz­daságok segítségére. A gyors segítség most a "leghatékonyabb. Szövetkezeti tagok és földművesek, gép- és traktorállomások, valamint ál­lami gazdaságok dolgozói, városaink és falvaink dolgozói, nemzeti bizottságok funkcionáriusai és dolgozói! Tárgyaljátok meg azonnal minden községben és járásban az aratási mun­kák meggyorsítására vonatkozó intéz­kedéseket. Fordítsátok minden erőtö­ket a termés megmentésére. Cselekedeteiteket az a tudat vezé­relje, hogy az idejében való, veszteség nélküli termésbetakarítás és a gabona­begyűjtés tervének teljesítése nagy je­lentőségű a mezőgazdaságban a máso­dik ötéves terv feladatainak teljesíté­sében a dolgozók életszínvonalának emelésében. Mindent az idei aratás, cséplés és termésbegvűjtés sikeres teljesítéséért! A MEGBÍZOTTAK TESTÜLETÉNEK ELNÖKSÉGE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom