Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-20 / 200. szám, szombat

Mit küld a szlovákiai gépipar a brnói kiállításra? Több szlovákiai gépipari üzem mellett a brnói gépipari kiállításon részt vesz a Nové Mesto nad Váhom-i gépesítési és automatizálási intézet is. Az itt kifejlesztett géptípusok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy gépiparunk ma már az elektrozív fémmegmunkáló gépek gyártása terén vi­lágviszonylatban élenjáró helyre került. A Nové Mestó-i intézet dolgozói ez idén Brnóban kiállítják legújabb géptípusaikat. Közöttük az ultrahang­gal működő tisztítógépet is, amelyet a képünkön látható Szakróci János technikus szerel. A gépet finom szerkezetek, mint pl. óra, golyóscsapágy stb. — tisztítására használják. J. Teslík (ČTK) felv. PÉLDÁS FIATALOK A patai ifjúság életéből Szóról szóra igaz. A patai fia­talok hathatós segítséget nyúj­tanak a szövetkezetnek. Tevé­kenységük különösen a szövet­kezetek III. kongresszusa előtt és most, a Moszkvai Világifjú­sági Találkozó előkészületei alatt bontakozott ki. Ezek az események a CSISZ helyi szer­vezetét kezdeményező munkára serkentette, s ma már péld,ús munkájuk gyümölcsével büsz­kélkedhetnek. Miben mutatkoz­nak az eredmények? — El­mondjuk szépen sorjában. Kezdjük talán azzal, hogy a helyi szervezet aktívan bekap­csolódott abba a/ mozgalomba, amely a VIT előtt hazánk ifjú­sága között kibontakozott. Mint más CSISZ-szervezetek, a patai is értékes kötelezettségvállalást tett, s a fiatalok minden igye­kezete arra irányult, hogy ezt, adott szavukat, méltón valóra váltsák. I LÄSSUK A TÉNYEKET A CSISZ helyi szervezetének kö­telezettségvállalása így 'tangzik: tíz új CSISZ-tagot szereznek; egy húsztagú kultúrcsoportot, egy szín­játszókört, egy mezőgazdasági kört és három ifjúsági munkacsoportot alakítanak a szövetkezetben. Köte­lezettségvállalásuk fő pontja pedig azt mondja, hogy: harminchárom CSISZ-tagot nyernek meg a szö­vetkezetnek. Nem, nem tévedés, harminchármat... Nos, ezeket a vállalásokat a helyi szervezet nem­csak, hogy teljesítette, de magasan túl is szárnyalta. Például: a helyi szervezet 17 új taggal gyarapodott; az egységes földművesszövetkezet számára pedig - a 33 CSISZ-tag helyett negyvenkettőt nyertek meg. A meggyőző munka eredmé­nye: ma hatvan fiatal dolgozik a Szövetkezetben - nagyobbrészt lá­nyok -, s sbből ötvenegy CSISZ­tag. Igy a szövetkezet megerősödött — de nemcsak ez: meg is fiatalo­dott. Természetesen a helyi szerve­zet nem ért volna el ilyen ered­ményt, ha elhanyagolta volna, nem törődött volna í fiatalok politikai és szakképzettségének növelesével. DE TÖRŐDÖTT VELÜK A fiatalok rendszeresen látogatták a szövetkezeti munkais}<olat, részt vettek a politikai iskolázáson és ez érdeklődést keltett soraikban a mezőgazdasági munkák iránt.- Saz Tf szerzett tapasztalatokat, tudá­sukat érvényre juttattak munkájukban. A művelődés iránti érdeklődésüket a legjobban az bi­zonyítja, hogy körükbe olyan elo­adókat hívtak meg ­ket, mérnököket -, akik ertéke* előadásokat tartottak dasági termelés fejlesztéséről, és akik világos, értelmes valaszt tud­tak adni kérdéseikre. A szövetkezet mintaalapszabályzatáról a szövet­kezet főkönyvelője ^ottfadőf, ö ismertette, ami sok segítséget je­lentett különösen az új, flatalszo­vetkezeti tagok számára. Áttekin­tést nyertek a szövetkezet életéről, arról, milyen munkát kell végez­niök, hogy a szövetkezetet még előbbre vigyék. A harminckét fia­tal közül — akik rendszeresen láto­gatták a szövetkezeti munkaiskoiát — VaŠková, -Hanílágerová é? Ďur­diaková Mária értek el j9bb tanu­lási eredményeket. Az említettekkel kapcsolatban még meg kell jegyeznünk, hogy a körök munkáján kívül a helyi szer­vezet még nyolc előadást szervezett a falu szocializálásáról és a nem­zetközi helyzetről. Mindez hozzájá­rult ahhoz, hogy a fiatalok öntuda­tos és becsületes munkát végeztek és végeznek a szövetkezetben. „MARINA HA VRANOVA" A fiatalok figyelemre méltó mun­kát végeztek kulturális téren is. Az ifjúsági kultúrcsoport többször fel­lépett a választások előtti időszak­ban, s mondhatjuk — sikeresen. A színjátszó csoport a „Marina Havranová" című színdarabot ta­nulta be, s ezzel a színdarabbal a szeredi járás egyes falvaiban nyolc­szor vendégszerepelt. Nem, nem túlzás — ez a valóság. Persze elő­fordulhat, hogy valaki nem tulajdo­nít nagy jelentőséget vendégszerep­lésüknek. Nos, ez lehetséges. Ha azonban szereplésük mögött ott látjuk szorgalmas munkájukat, ahogy az egyes fellépésekre készü­lődtek — lelkesedésüket, ami fizi­kai munkájuk elvégzése után 'fűtötte őket, akkor csakis elismerésünket, dicséretünket fejezhetjük ki. A pa­tai fiatalok nemcsak saját falujuk­ban, hanem a szomszéd falvak dol­gozói között is terjesztik a kultú­rát. A járási ifjúsági alkotóverse­nyen a második helyet foglalták el — megérdemelten. ELISMERÉSNEK ÖRVENDENEK Még egynéhány rövid mondat a tollamra kívánkozik, mintegy ki­egészítéséül az előbb elmondottak­nak. A CSISZ helyi szervezete mind tagsági, mind bizottsági gyűlé­seit rendszeresen megtartja, s ami a lényeges: ezek a gyűlések nem formálisak, hanem színvonalasak. Sokszor kultúrműsorral kötik őket egybe, ami a gyűlések jó előkészí­tésére vall. A felsőbb szervek hatá­rozatait, utasításait részletesen megtárgyalják s feladatukat a helyi viszonyoknak megfelelően, konkrét határozatokba 'foglalják. És — amint már láthattuk — kitűzött felada­taikat szívvel-lélekkel teljesítik. A CSISZ-szervezet munka közben és a munka elvégzése után egyaránt — gondoskodik a szervezetlen' fia­talokról és a pionírokról is. A fia­tal szövetkezeti tagok közül egy­néhány lány, mint csoportvezető segíti a pionírok munkáját. Igy az­tán a pionírszervezet is jó munkát végez. A fiatalok között élő kapcso­lat alakult ki, s a CSISZ-szervezet különféle formában propagálja munkájuk sikerét. Megérdemlik, ha a felnőttek — a szövetkezetben és a faluban is — elismeréssel beszél­nek építőmunkájukról. (ks) GAZDAG ARATAS E gyes emberek előtt már szinte frázisként hangzik az, hogy a szövetkezeti, a közös gazdálkodásé a jövő. A valóság, a gyakorlati élet azonban ezt az állítást lépten-nyomon igazolja, s ezért nem is győzzük elég­gé hangsúlyozni. A puszta, meztelen valóság fényesen igazolja e „jelsző" igazát, megcáfolhatatlanságát. A szö­vetkezeté a jövő, bárhogyan is pró­bálnák letagadni e mondás igazságát egyesek. Iäjjp, a szövetkezeté, mert az élet, a gyakorlat ezt igazolja. A szövet­kezetek egyre dúsabb hektárhoza­mokat érnek el, sőt, ami azelőtt még „rekord"-termésnek számított, ma már nagy általánosságban ér­vényes. Ezek a gondolatok foglalkoztatták az agyamat, míg a zselízi járás egyes szö­vetkezeteinek a határát jártam. A jó munka, a gépi segítség nyomán a föld e^yre több kenyeret terem. Igen, kenyeret. S ez a szó, hogy kenyér, az életet jelenti. Most azonban, hogy megtermett a kenyér, beérett a búza, a rozs, minden erőt latba kell vetni, hogy a termés, az életet gjelentő ke­nyér minél előbb védett helyre ke­rüljön. A gépek jó kihasználásával, a szorgalom megkétszerezésével elejét kfll venni, hogy a rossz időjárás vá­mot vegyen a parasztember verejtékes munkájának gyümölcséből. A szövetkezetek elért eredményei, a sokat ígérő szövetkezeti táblák JMgy hatással vannak az egyénileg gÄál­kodőkra is. Mindenesetre az agitációs nuinkára még így is nagy "szükség van. Nap mint nap állandóan tudatosítani kell a még szövetkezeten kívülállókkal, mit jelent számukra a szövetkezés. Nem volna helyes, ha a falusi párt szervezetek az önkéntesség elveit v alapul véve elhanyagolnák az agitá­ciós munkát. Ha ez így történnék, az már nem önkéntesség, hanem ösztönösség volna. A véletlenre len­ne bízva a szövetkezés. De ez álta lánosságban nincs így. A zselízi járásban a kommunisták rendszeres agitációs munkát folytat­nak. Az agitációs anyagot maguk a szövetkezetek adják a kezükbe. Mun­kájuk így nem is eredménytelen. > Mt MMMM»MMMMMMM M» MMMMMM M< M Hasznos tapasztalatcsere A bratislavai Forrasztási Kuta­tóintézet az új forrasztótechnika és technológia terén elért eredmé­nyeivel világviszonylatban is élen­járó helyre került. Közvetlen kap­csolatot tart fenn a világ 150 for­rasztási kutatóintézetével. Az em­lített intézetek a legnagyobb, leg­szorosabb és legtermékenyebb kapcsolatot a Szovjetunió kutató­intézeteivel és szakembereivel tartják fenn. Az Idén 86 szovjet szakember, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának és számos más intézetnek képviselői látogat­ták meg az intézetet. A Forrasz­tási Kutatóintézet a szovjet szak­intézetekkel való megegyezés alap­ján kicseréli a műszaki dokumen­tációt és néhány közös probféma megoldásáról szóló kutatási jelen­téseket. A szovjet szakemberek rendszeresen részt vesznek a min­den évben megrendezett forrasz­tási kongresszusokon, amelyeket a bratislavai Forrasztási Kutatóinté­zet rendez. A kölcsönös kapcsolat hozzájárul mindkét fél kutató- és kísérleti munkájának fejlesztésé­hez. Versenyben az ország kenyeréért Érsekújvár egyik főutcáján a könyv­kereskedés kirakatában miniatűr ló­versenypálya látható. A versenylovak a járás községeit jelképezik és olyan sorrendben vannak felállítva, ahogy az egyes EFSZ-ek fs egyénileg gaz­dálkodó földművesek teljesítik a ga­bonabeadást. A kirakat nagy érdek­lődésnek örvend, mivel jó áttekintést nyújt a gabonabegyűjtésről. A tegnapelőtti felállítás szerint a baromlaki és a játói földművesszö­vetkezetek voltak az élen, mivel ga­bonabeadási kötelezettségeiket már jóval 30 százalékon felül teljesítet­ték. Az egyénileg gazdálkodó föld­művesek közül a tardoskeddiek és a baromlakiak értek el kezdeti eredmé­nyeket. D. V. A nagypeszeki középparasztok Nagypeszeken már évek óta műkö­dik a szövetkezet. Ez a szövetkezet a zselízi járás többi szövetkezeteihez viszonyítva nem a legjobban gazdál­kodott. Nem tudtak olyan eredménye­ket elérni, mint mondjuk a sáróiak, vagy a nagysallóiak. Ez elsősorban is annak tudható be, hogy hiányoztak a szövetkezetből a tapasztalt középgaz­dák. Azt mondtuk, gyengén gazdálkod­tak, Igaz, de még így is évről évre növekedett a szövetkezeti tagok jö­vedelme. Lássuk csak: 1955-ben egy munkaegység után csak 6,30 korona pénzjutalmat tud­tak osztani. 1956-ban már 10,70 ko­rona jutott a ledolgozott munka­egységekre. Az idén már 20 koronát terveztek munkaegységenként, s a féléves pénzügyi ellenőrzéskor ki­derült, >ogy igen jól gazdálkodnak. Az eddigi eredmények s a kiváló ter­més záloga annak, hogy az év végén azt mondhassák: ennyire nem is szá­mítottunk. Egyszóval, az elért ered­mények azt bizonyítják, hogy a nagy­peszeki szövetkezet útja is előre visz. Ez a fejlődés természetesen nem ti­tokban történt. Látták az egyénileg gazdálkodók is a szövetkezet nagysze­rű fejlődését. Most aztán, hogy a szo­vetkezetesek aratni kezdték a gazdag termést, az agitátorok is munkához fogtak., A napokban aztán megtört a jéjj. Truban Károly 10 hektáros gazda kezébe vette a ceruzát, s kitöltötte a belépési nyilatkozatot. Ugyanazon az estén Potocky András öt és fél­hektáros gazda is szakított a régi­vel. A gyűlésen, amikor már aláírta a be­lépési nyilatkozatot, kijelentette, hogy már régebben elhatározta magát a szövetkezésre, csak azért várt addig, mert tiszta számlával akart a közösbe lépni. Potocky András, mielőtt aláírta vol­na a belépési nyilatkozatot, az állam iránti kötelezettségét mindenből egész évre teljesítette. Tiszta számlával, tiszta lelkiismerettel kezdett új életet. Hektáronként 42 mázsa árpa A nagysárói szövetkezet határában szorgalmasan folyik az aratás. Dolgoz­nak a gépek, szorgoskodnak a szö­vetkezeti tagok. Ilyen termés még emberemlékezet óta nem volt a nagysárói határban, mint az idén. A talaj jó megmun­kálása gazdagon kamatozik. Nem sajnálták a fáradságot, sem a trá­gyát, s most hasznát látják. Bebizo­nyosodott az a közmondás, hogy a föld is csak kölcsönben ad. Ha meg­kapja a magáét, gazdagon viszonoz­za. Ha fukarkodnak a munkával, nem en­gedik jó mélyre az ekét, sajnálják a műtrágyát, a föld is mostohán fizet. A szövetkezetnek 10 hektár őszi ár­pája volt. Az árpát kombájnnal vág­ták le. Nehéz, fáradságos volt a mun­ka. Sokáig is tartott, de az eredmény, a hektárhozam mindent kárpótolt. A 10 hektárról 420 mázsa árpát arattak. Vagyis egy-egy hektár a ki­tartó fáradhatatatlan munkáért 42 mázsával fizetett. Még jóformán be se fejezték az őszi árpa betakarítását, amikor már a ta­vaszi árpára is sor került. A 160 hek­tár tavaszi árpát 4 aratógéppel kezd­ték aratni. A napokban pedig újabb segítség érkezett. Két aratógépet küld­tek a 2lar nad Hronom-i traktorállo­másról, hogy segítsenek a sárói trak­torosoknak. Bár a rossz idő megnehe­zítette az aratást, a nagysáróiak bíz­nak abban, hogy még így is egy nap­pal a tervezett határidő előtt befeje­zik az aratást. Jól fizet a tavaszi árpa * A damásdi szövetkezetesek a ta­vaszi árpa aratását két kombájnnal kezdték meg. A kombájnok nagysze­rűen dolgoznak s a szövetkezetesek és a kombájnosok úgy számítanak, hogy a 120 hektár tavaszi árpát július 20-ig learatják s ki is csépelik. Az árpa jól fizet. A szövetkezeti ta­gok hozzávetőleges számítása sze­rint harminchárom mázsás átlag­termést vártak, s most, hogy már több mint 50 hektárt learattak és kicsépeltek,. örömteli meglepetés ér­te őket. A learatott terület eddig 37 mázsás ^átlagtermést hozott. A gazdag termésből először beadási kötelezettségüket teljesítik. Ugyanis elhatározásuk, hogy a járásban elsők között tesznek eleget gabonabeadási kötelezettségüknek. A legutóbbi ér­tékelés szerint már több mint 6 vagon tavaszi árpát adtak az államnak. Ezen túlmenőleg pedig mindennap kétszáz mázsa termést szállítanak! a begyűj­tőhelyre. Segít a kombájn A farnadi határban is beérett a ga­bona. A szövetkezetesek alaposan ki­dolgozott munkaterv szerint fogtak hozzá az aratáshoz. Tíz napra tervez­ték az aratást. Bár az idei aratás ke­mény, kitartó munkát kíván, mégis bíznak benne, hogy a tervezett határ­időn belül learatnak. Ezt a bizalmat a traktorosok és kombájnosok oltották a szövetkeze­tesekbe. Fasko István kombájnos már az első nap többet learatott, mint a múlt évben bármelyik nap. A kiváló kombájnos az idén a já­rási versenyben az élre akar törni. A kombájn után traktor segítségé­vel azonnal összehordják, s kazalba rakják a szalmát. Elvégzik a tarló­hántást is, hogy már most lerakják a jövő évi gazdag, talán még az idei­nél is gazdagabb termés alapját. Zúg a cséplőgép A Nyári Állami Gazdaság éppen csak befejezte az őszi repce cséplését, máris sor került az őszi árpa csép­lésére is. Jól fizetett a repce, az ár­pára sincs panasz. A cséplőgép mel­lett dolgozók napi cséplési átlaga há­rom mázsa. S mivel az idő sürget, a termést minél előbb fedél alá kell ten­ni, úgy határoztak, hogy a búza csép­lését már két műszakban végzik. Kí­vánunk sok sikert a munkájukhoz. Sz. I. MEGJEGYZES Amiről a számok beszélnek számok sok mindent elmon­danak, sok mindent kife­jeznek a körülöttünk zajló élet­ről. A minap például az egyik napi­lapban néhánysoros kis híren akadt meg a szemem, amelynek lényege két szám volt. Arról számolt be, hogy csupán Bratislavában 21200 járadékos él, akiknek ha­vonta hétmillió korona körüli ösz­szeget fizetnek ki. A szociális biztosítás ez év ele­jén életbelépett új törvénye ha­zánkban a szociális gondoskodást a világon a legjobbak közé emelte. Bizonyítja ezt a szociális biztosítás­ra kifizetett összegek emelkedése, és egyidejűleg az állami költségve­tés erre irányuló kiadásának foko­zódása. Vegyük például az 1957-es évet. Erre az évre Szlovákiában a szociális biztosítás végrehajtására a költségvetés 1 milliárd 735 millió 176 ezer koronát irányoz elő, tehát az előző évnél 322 millió koronával magasabb összeget. Egész állami méretben a szociális biztosításra az állami költségvetés 9,7 százalékát fordítjuk. A járadékokra Szlovákiá­ban a költségvetés 1 milliárd 698 millió 800 ezer koronát irányoz elő. A nyugdíjasok száma állandóan emelkedő tendenciát mutat. Janu­ár elsejével több mint 110 ezer al­kalmazottnak lépett érvénybe igényjogosultsága az öregségi jára­dékra. Az öregségi és rokkant já­radékoknál az átlagos összeg ez év­ben eléri a havi 503 koronát. A szo­ciális gondoskodásra fordított ösz­szegek emelkedését szemléltetően mutatja, hogy 1949-ben a járadé­kokra és más szociális kiadásokra naponta 11 millió 800 ezer koro­nát fizettek ki, 1954-ben már 18 millió 600 ezer koronát, 1957-ben pedig azzal számolnak, hogy ezek a kiadások elérik a napi 24 millió 100 koronát. Ugyancsak meg kell említenünk azt Íj,, hogy államunkban a múlt év végén a nyugdíjbiztosított alkalma­zottak száma 5 444 138 volt, vagyis az egész lakosság 41. százaléka és a múlt év végéig több mint kétmil­lió embernek fizettek ki járadékot, ijl) ővebb kommentár nem kell HDD a fenti számokhoz, öregek, rokkantak, betegek százezreinek biztosított életkörülményeit olvas­hatjuk ki, köztük azoknak a tízez­reknek nyugodt életét, ak'knek más rendszerben járadékra semmiféle igényiogosultságuk nem volna. Ilyen mértékű szociális gondoskodást csupán szocialista állam tud adni polgárainak, ahol a legfőbb érték az ember. (a—l.J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom