Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-20 / 200. szám, szombat

Az USA atomfegyvertárrá akarja tenni Nyugat-Európát Ä Washington Post c. amerikai napiíap nyugtalanságának ad kifejezést Dulles államtitkár kijelentésével kapcsolatban, mely .szerint az Egyesült Allahiok tervbe vette atomfegyverkészletek felhalmozását az Északatlanti tömb tagállamaiban. „Ezek a tervek aligha állnak összhangban az ENSZ bizottság lefegyverzési albizottsága londoni tárgyalásának céljával. Az USA olyan útra tért, amely csak megnehezíti az atomfegyverkezés terén megvalósítandó lefegyverzést és annak ellenőrzését" — írja a lap. A Washington Post beismeri továbbá, hogy ennek a tervnek megvalósítása „inkább a formán mint a tartalmon" változtatna, mert Amerika Európában már elhelyezett atomfegyvereket és a NATO összes fegyveres erőit e fegyverek használatára szervezték meg és képezték ki. A cikk további részében az amerikai fegyveres erők százezer fővel való tervezett létszámcsökkentésének igazi jelentőségéről ír. A lap megjegyzi, hogy az USA Nagy-Britanniához hasonlóan most a nukleáris fegyverkezésre helyezi a hangsúlyt. Ha az USA ezt a létszámcsökkentést lépésnek tartaná a lefegyverzésre, akkor közölte volna azt az ENSZ lefegyverzési albizottságával és „nem tüntette volna fel csupán belpolitikai jelentőségű ügynek". A lap a következő szavakkal fejezi be cikkét: „Mindkét intézkedés eredménye csak az lehet, hogy az USA a NATO tagállamaival együtt messzebb ment a kizárólag nukleáris fegyverekre épülő stratégia alkalmazásában." Faji megkülönböztetés Dél-Rhodéziában Sajtójelentések szerint Dél-Rhodéziában közzétették e brit gyarmat választótörvényének módosításáról szóló törvénytervezetet. Az új törvény szerint csak azoknak lesz választási joguk, akiknek évi jövedelme legalább 720 font sterlinget tesz ki. A törvénytervezet többi cikkelyei is korlátozzák a néger lakosság jogait. Csitepe néger jogász a Rhodézia Herald lapban közölt cikkében fajmegkülönböztetésről ír. Rámutat arra, hogy az üzletek nagy része megtagadja a négerek kiszolgálását és hogy négerek nem nyithatnak üzleteket a fővárosban. A négerek Sallysburry főváros közepétől 15 mérföldnyi körzetben nem birtokolhatnak földterületet. Kép a mai Szíriából M " Í ^ ŠÍ; ^^^ ^" i-lŽí Žŕ''! • ; '", ../Yv • 1 • v Lkiifi •..j j .^^ll^^^il""

1" i 'V* tálf J. ** ^ "• v • • ' :-...•„ • i 4 ^ • . Í ' áv M ^ fty »

t 13 i r '« 3ÉL & ^ . •' ". • :/ VŠi ' ' f ; - :' " , , N" " V ' - M ... Y .. ., I : v: . . - , F MI Š vi-í ' V . 'i ; . ...... Pezsgő élet a híres damaszkuszi piacon (Petr Folta felvétele — ČTK) A levélhordó minden áldott nap nagy köteg levelet visz a moszkvai Bolsaja Gruzinszkaja utca egyik legnagyobb házába. A borítékok egy részén a Szovjetunió legkülönbözőbb városainak pecsétjei, másokon pedig külföldi bélyegek tarkádnak. A levelek címzése sem mindennapi: „A Szovjetunió Űrhajózási Bizottságának". Kik is dolgoznak itt és mivel foglalkoznak? Erről beszélt a Trud tudósítójának A. G. Karpenko, az ismert tudós, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Csillagászati Tanácsa mellett működő Űrhajózási Bizottság titkára. — Igen sok országbar működnek már az űrhajózás kérdéseivel foglalkozó bizottságok, intézetek, tudományos egyesületek — mondotta Karpenko professzor. Nemrégen pedig megalakult A Bolygóközi Közlekedés Nemzetközi Szövetsége Tizennyolc ország tudományos egyesületei léptek be eddig a szövetségbe, amelynek most már több mint 7000 tagja van. A bolygók közti repülés és az űrhajózás problémái nagyon érdeklik a szovjet embereket. És ez érthető is, hiszen a kiváló orosz tudós, Ciolkovszkij \ olt az első, aki felvetette a bolygók közti repülés- eszméjét és tudományosan megalapozott választ adott az űrhajózás problémáira. Kidolgozta a rakéta-elméletet és bizonyítékot szolgáltatott a kozmikus sebesség elérésének gyakorlati lehetőségére. Neki tulajdonítható a „világűrben lévő állomások" és a „mesterséges hold" a Föld mesterséges bolygója építésének eszméje. — Az Űrhajózás komoly tudomány — folytatta Karpenko — és Ciolkovszkij sok jóslata vált már valóra. A szovjet tudósok arra az elhatározásra jutottak,'hogy közös erővel megvalósítják a mestersége

s Holdra vonatkozó terveket és a rakéta-technika katonai potenciálját az űrhajózás fejlesztésének békés és nemes céljaira használják fel. Ezt a javaslatot Szedov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Űrhajózási Bizottságának elnöke nemrégen a koppenhágai nemzetközi űrhajózási kongresszus elé terjesztette. — A Föld mesterséges bolygójának felbocsátása nyit-e újabb lehetőséget nagy népgazdasági feladatok megotádására? — kérdezte a Trud tudósítója. — Minden bizonnyal. A mesterséges bolygó lej^tóvé ...teszi például,,, hogy megfigyeljük a felhők mozgását a légkörben és a jég vándorlását a Jeges-tengeren. Ezáltal pontosabb idő járásjelentéseket adhatunk az északi-tengeri hajózás számára. A mesterséges bolygót használhatjuk közvetítések továbbítására is. Legfontosabb szerepe azonban az, hogy egy nagyméretű ktazmikus laboratórium hivatását töltse be. — Milyen tudományos problémák merülnek fel a föld mesterséges bolygójának felhasználásával kapcsolatban? — kérdezte a tudósító. Tökéletesebben tanulmányozhatjuk például az ionoszféra (a légkör felső, 100—400 km közötti rétege) sajátosságait, alakulásának okait. Megvizsgálhatjuk, hogy a nap mágneses mezeje milyen hatást gyakorol a kozmikus sugarak intenzitására. A föld mágneses mezejének megfigyelése és változásainak idejében történő észlelése lehetővé teszi, hogy a tudósok mélyebben behatoljanak a természet egyik legnagyobb rejtélyébe, a földmágnesség keletkezésének titkába. A Szovjet Űrhajózási Bizottság titkára ezuíján megmutatta az újságírónak a levelekkel teli dossziékat. A levelek a világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek. Vannak közöttük, tudomány

os jellegű javaslat

ok, elmél

etek, az űrhajózáshoz alkalmas rakétarepülőgépek vázlatai, atom-motorok tervrajzai stb. A szerzők — szovjet és külföldi mérnökök, technikusok, főiskolások. Egy csehszlovák szakember például megismertette bizottságunkat az általa tervezett rakéta-repülőgép tervrajzával, ámely alkalmas a legfelsőbb légrétegekbe való repülésre. Az optikai műszerek egyik német specialistája új távcső-tervrajzot ajánl az űrhajóról végzendő megfigyelések céljaira. A legtöbb levél azonban szovjet állampolgároktól érkezik. Repülési szakértők, mérnökök ajánlják fel segítségüket az űrhajózás bonyolult problémáinak megoldásához és jelentkeznek próbarepülésre. Azt szeretnék, hogy a Szovjetunió valósítsa meg először az emberiség merész álmát, a viliágűrbe való repülést. Szoldatov navigációs tiszt például az első szovjet űrhajó_első utasa szeretne lenni. Kínai főiskoliások, indiai tudósok beküldték a bizottságnak a rakéta-technikával kapcsolatos javaslataikat és számításaikat. Sok Jevelező küld okmányokat, némelyek btküldik diploma-munkáikat és diplomáikat, qjnelyekkel igazolják, hogy értenek a repüléshez. Egy stuttgarti tudós például a következő utóirattal küldte be tudományos munkáját: „Boldog leszek, ha hasznát vehetik ..." A rengeteg levél és javaslat azť bizonyítja, hogy a Szovjet Űrhajózási Bizottság munkája és az asztronautika kérdései igen sok embert érdekelnek világszerte. Hogyan elégítik ki az emberek kíváncsiságát és miképpen magyaráznák meg e problé-: mákat? A szovjet Akadémiai Kiadó népszerű sorozatot ad ki — e mondotta Karpenko professzor. — Ezek a ki-' adványok az űrhajózás biológiai problémáiról, a bolygókra történő repülésekről, a leszállás körülményeiről szólnak. Persze ez nem sok, különösen most, a nemzetközi geofizikai évben. Sok ezer különféle szakképzettségű tudós vesz részt a Földön és a légkörben végbemenő fizikai folyamatok és jelenségek megfigyelésében. Tudományos kutatóállomások hatalmas hálózata létesül, sok tudom

ányos expedicl6, Indul útnak Csupán a Szovjetunióban 58 aerológiai, 10 oceanográfiai állomás, 11 jégkutatóintézet, 39 csillagvizsgáló, összesen mintegy 300 tudomlányos kutató-' intézet vesz részt a geofizikai év munkálataiban. A kutatások kiterjednek az egész földgolyóra. Remény van sok tudományos felfedezésre, amelyek lehetővé teszik, hogy feltárjuk a világegyetem titkait, tanulmányozzuk a bolygók életét irányító erőket és szélesebbre tárjuk a csillagok viliágába vezető kaput. j. s. Az októberi forradalom hatása a gyarmati országok nemzeti felszabadító mozgalmaira Az elmúlt száz évben számos ország kiszabadult függőségéből. Főleg a délamerikai Kbntinensen rázta le több volt gyarmat bilincseit. De ez csak az egyes kizsákmányoló gyarmati birodalmakat remegtette meg, maga a gyarmati rendszer még nem szűnt meg. Magára az égész gyarmati rendszerre az első nagy csapást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mérte. Az Aurora csatahajóról elhangzott ágyúlövéssel visszhangja eljutott a gyarmati világ legeldugottabb részeibe is és hírt hozott arról, hogy kizsákmányolás és elnyomás nélküli új, igazságos világ születik. A gyarmati népek fellélegzettek és azóta nagy rokonszenvvel tekintenek a Szovjetunióra. Egy hatalmas ország kiesett az4mperialista világrendszerből, ami abban helyrehozhatatlan szakadást idézett elő. Ez a tény alaposan meggyengítette a tőkés rend helyzetét, amely amúgy is állandó gazdasági válságban hánykolódott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óriási hatással volt a gyarmati népek nemzeti felszabadító harcára. A kapitalista rendszer gyengülése a nemzeti felszabadító erők megerősödését vonta maga után. A gyarmati országokban kommunista pártok keletkeztek, amelyek a néptömegek élére álltak támogatva őket nemzeti felszabadító harcukban. A cári Oroszország peremén levő, gyarmati sorsban éľô területekből virágzó szovjet köztársaságok keletkeztek s egy egész történelmi korszakot átugorva, a szocializmus építésének korszakába léptek. Példájuk nemsokára követésre talált. Kínában, amelyet az imperialista nagyhatalmak szabad prédájuknak tekintettek, felkelések lángjai törtek ki. Az első világháború után Kína déli részeiben szabad terültek létesülnek népi kormánnyal. A kínai népi felszabadító hadsereg megkezdte harcát, mely hosszú évek múlva egész Kína felszabadításával végződött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utáni időszakhan Indinában, Egviptomban, Iránban és másutt is sor került a nemzeti felszabadító mozgalom felélénkülésére. A lelketlen kizsákmányolás a ÜJ szö 1957. július 20. gyarmati és félgyarmati népek egyre növekvő ellenállásába ütközött. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a nemzeti és gyarmati kérdés szorosan összefügg az imperializmus leverésével és a szocialista forradalom győzelmével. A nemzeti felszabadító mozgalom egy része a népek közös harcának a kapitalista rabszolgaság ellen, harc a demokráciáért és a szocializmusért. Az imperializmus, a tőkés rendszer legmagasabb formája nem létezhet a gyarmatok és nem teljes jogú népek politikai és gazdasági elnyomása nélkül, — viszont a proletariátus gvőzelme sem lehet állandó ezen népek és gyarmatok felszabadítása nélkül. A fejlett országokban levő munkásosztály győzelme és felszabadítása is elképzelhetetlen a közös forradalmi front létesítése és megerősítése nélkül. Az imperialista elnyomó politikával szemben a proletár nemzetköziség áll, mely a nemzetek szuverén jogait, a fajok és nemzetek egyenjogúságát hirdeti. Lenin azt tanította, hogy a szocialista forradalom nem lesz csak a forradalmi proletárok harca saját burzsoáziájuk ellen, hanem egyúttal az összes gyarmatok és országok közös harca is a nemzetközi imperializmus ellen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a gyarmati népek állandóan csapásokat mérnek az imperialista rendszerre és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bizonyítja egyúttal a nemzeti és gyarmati kérdésről szóló marxi-lenini tanok igazát. A második világháború előtt a gyarmatokon és félgyarmatokon 1 milliárd és 400 millió ember élt, ami a földgömb lakosságának 60 százalékát képezte. A második világháború után kb. 800 millió ember került ki az imperializmus igájából. Az imperialisták a doígozó tömegeket emberi nyersanyagként kezelik, hogy belőlük a legmagasabb nyereséget facsarhassák ki. Az imperialisták leginkább a békeszerető nemzetek elleni háborúkban gazdagodnak meg. A Közép-, Közel- és Távol-Kelet természeti kincsei (gyapot, kőolaj, arany, szén) mindig az imperialistäk közti nagy versengések és súrlódások tárgyai voltak. Ha az imperialisták Európában harcoltak és a „Nyugat" védelméről fecsegtek, akkor sohasem feledkeztek meg Kínára, Indiára, Perzsiára, Egyiptomra, Marokkóra gondolni, mert mindig a Kelet gazdagságáról volt szó. A második világháború után az USA imperialistái mind mélyebbre hatolnak be vetélytársaik: Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia érdekköreibe, ahol saját maguk részére erős pozíciókat szereznek és a piacokról kiszorítják saját szövetségeseiket. Az utóbbi években, sokszor az amerikaiakat követve, a nyugatnémet monopóliumok is jelentős tért hódítottak Latin-Amerika, India, a Közel-, Közép-Kelet, Afrika piacain. Az imperialistáknak a háborús előkészületekben szükségük van Vietnam ólmára, Belga-Kongó uránércére, Malájföld cinjére, Irán kőolajára, Chile rezére, India mangánércére. A nagy kapitalista monopóliumok elárasztják a tőlük függő országokat olyan árucikkekkel, amelyekre náluk otthon nincsen kellő kereslet és így ártanak a hazai iparnak, amely nem tud versenyezni a külföldi gyártmányokkal. Ez munkanélküliséghez, a közép- és kis burzsoázia elnyomorodásáhcut vezet. A gyarmati és félgyarmalP országok munkásosztályát a legdurvább módon kizsákmányolják. A munkások 14—16 órát is dolgoznak naponta és munkájukért sokszor csak alamizsnát J<apnak. Ismeretes, hogy az angol és amerikai munkásság viszonylagos magasabb életszínvonalának oka a gyarmati és függő viszonyban levő országok alacsony béreiben is keresendő. A munkások bére Portoricóban 3—4-szer, Guatemalában 8-szor alacsonyabb, mint az USÁ-ban. Délnyugat-Afrika rézbányáiban 8-szor, a Közép-Keleten 5— 6-szor alacsonyabbak, mint Amerikában. Szaúd-Arábiában az egész bérköltség a kőolaj árának 2 százalékát teszi ki. Afrikában több helyen még ma is fennál a rabszolgaság és a rabszolgakereskedelem. I A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Oroszország volt gyarmatai: a közép-ázsiai köztársaságok rövid időn belül óriási eseményeket értek el. Ismeretes, hogy ezek a területek a múltban semmiben sem különböztek a Szovjetunióval határos országoktól, mint Törökországtól, Irántól és Afganisztántól. Ha ma összehasonlítjuk őket, láthatjuk, hogy az öt ázsiai szovjet köztársaság, melynek tizenhét millió lakosa van, ma már körülbelül négyszer több villanyerőt termel, mint a 156 millió lakosú Törökország, Irán, Pakisztán, Egyiptom, Irak, Szíria és Afganisztán együttvéve. Az „amerikai segítség" hálójában halálosan verqődő Törökországnak 7-szer több lakosa van, mint a kis Azerbajdzsán szovjet köztársaságnak, mégis ez négyszer több villanyáramot termel, mint Törökország. De ugyanez az arány észlelhető a mezőgazdaság hozamainál, vagy a gépesítésnél is. Az elnyomott népek öntudatra ébredésében és a nemzeti felszabadító mozgalmak megerősödésében nagy szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A forradalom ugyanis az imperializmust nemcsak saját központjában, a világvárosokban rázta fel, hanem hatással volt a gyarmati és függő országokra is. A proletár forradalmakkal eg.yidőben és párhuzamosan a proletariátus vezetésével megkezdődtek a felszabadító felkelések. Az imperialisták ugyanis, hogy még intenzívebben tudják kizsákmányolni a gyarmatokat, kénytelenek voltak ott vállalatokat, vasutakat, kikötőket építeni, úgyhogy idővel új munkásosztály és proletariátus fejlődött ki, amely a parasztokkal szövetkezve az imperializmus igájából való kiszabadulás harcának vezető ereje lett. Az elnyomott nemzetek ráeszméltek, hogy az imperialisták már nem is olyan erősek és hogy a gyarmati rabszolgaságot meg lehet semmisíteni. Az Októberi Forradalom ezeknek a népeknek megmutatta a helyes utat, hogyan kerülhetnek ki az elnyomatás igájából. Az Októberi Forradalom lángja elhozta a Kínában levő haladó erőknek a marxizmus-leninizmus elveit; Indiában, Indonéziában, Indokínában, a Fülöp-szigeteken, Egyiptomban, Iránban és Marokkóban hatalmas , lendületet vett a felszabadító mozgalom. Csakhamar megalakultak a kommunista pártok is. A Szovjetunió azáltal, hogy lemondott azokról a megalázó szerződésekről, amelyeket a cári Oroszország kényszerített rá a keleti országokra, óriási segítséget nyújtott Kína, Irán, Törökország és Afganisztán nemzeti íelszabadító mozgalmainak. Segítségével szabadult . fel a mongol nép és alakult meg a Mongol Népköztársaság. A Szovjetunió békés építőmunkájának óriási sikerei, a cárizmus által kegyetlenül elnyomott népek kulturális és gazdasági fejlődése még növelték a gyarmati népek szilárd elhatározását „az oroszok útjára" lépni. Megmutatták nekik, hogy ez az egyetlen út a szabadsághoz és függetlenséghez, a jóléthez, az igazi kultúrához, a tudományhoz és a művészethez. A Szovjetunió nagy győzelme a második világháborúban új fejezetet jelent a nemzeti felszabadító mozgalomban. A hitlerista Németország és a militarista Japán legyőzése révén az imperialista arcvonalat kettétörték Kínában, Koreában és Vietnamban, ahol a gyarmatok és félgyarmatok helyett népi demokratikus államok létesültek. A Kínai Népköztársaság megalakulásával a kapitalista világ gyarmati és függő országokbeli lakosságának csaknem 40 százalékát veszítette el. - A demokrácia és szocializmus nagy táborának létezése a szabadságukért harcoló gyarmati népek részére egész új helyzetet teremtett. Ezek a népek tudják, hogy a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok az ő oldalukon állanak. Az amerikai imperializmus — mint a báránybőrbe bújtatott farkas — az új Eisenhower-doktrinával igyekszik félrevezetni a keleti népeket. Rajtuk múlik, hogy átlássanak a szitán s ne vegyék be ezt az új mákonyt. Az imperialista gyarmati rendszer válságának kiéleződése, a nemzeti felszabadító mozgalmak fellendülése és a gyarmati rendszer folyamatos szétesése, — mindez a kapitalista világrendszer válságának további igen fontos fokmérője. Grek Imre