Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-18 / 198. szám, csütörtök

A csehszlovák-szovjet barátság NAGY ÜNNEPE MOSZKVÁBAN Kedden, moszkvai időszámítás szerint 18 óra­kor a vnukovi repülőtéren leszállt a TU-104­es repülőgép, amellyel a szovjet párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai baráti lá­togatásáról visszatért. A luzsnikyi V. I. Le­nin-stadion nagy sportpalotáját zsúfolásig megtöltötték a moszkvai dolgozók. Az emel­vény hátterében rengeteg virág felett Vlagyi­mir Iljics nagy képe függ. 18 óra 40 perckor kigyulladnak a fényszórók, az emelvény felé fordulnak a filmező és televíziós felvevőgé­pek. öt perccel később megérkezik N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin, Ho Si Minh, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság elnöke Vo­rosilov elvtárs kíséretében, a párt- és kor­mányküldöttség tagjai és az SZKP-nek, valamint a Szovjetunió Minisztertanácsának képviselői. A moszkvai üzemek, az értelmisé­giek és az ifjúság képviselői felállnak, a te­remben hosszantartó taps viharzik fel. A ma­nifesztációi Kapitonov elvtárs nyitja meg, utána a díszegyenruhás katonazenekar eljátsz­sza a szovjet államhimnuszt. A moszkvai munkások nevében Kuznyecov ílvtárs a kisürtartalmú automobilok üzemének lakatosa szólalt fel, az értelmiségiek nevében Panfjorov író és az ifjúság nevében Orlova, a „Párizsi Kommün"-üzem dolgozója beszélt. Általános lelkesedés közepette az örömteli hála és a szeretet szavai röpültek a párt- és a kormányküldöttség felé, amely nyolcnapos tartózkodása folyamán a testvéri Csehszlová­kiában tovább szilárdította nemzeteink törhe­tetlen barátságát. Viharos taps dübörög fel, amikor a moszkvai dolgozók képviselői őszin­tén és forró szavakkal üdvözlik a Csehszlo­vák Köztársaság Kommunista Pártját, kor­mányát és népét. Nagy hála önöknek azért, hogy a csehszlovák nemzetnek tolmácsolták a szovjet nép szeretetét — mondotta Panfjo­rov író. Ezután a jelenlevők ünneplése közepette N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP KB első titkára lépett a mikrofonhoz. Elsősorban tol­mácsolta a csehszlovák nép forró, szívélyes üdvözletét a szovjet népnek. „A csehszlovák nép mélységes, igazi szeretete a Szovjetunió nemzetei iránt — ez volt csehszlovákiai utunk legerősebb benyomása. Klement Gottwaldnak, a csehszlovák nép nagy fiának jelszava: „örök időkre a Szovjetunióval!" — kifejezi a cseh­szlovák nemzetek gondolatait és érzéseit, Csehszlovákia népeinek szívéből fakad. Viharos üdvözlés közepette ezután N. A. Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke szólalt fel, aki ugyancsak örömmel beszélt Csehszlovákia dolgozóival va­ló felejthetetlen találkozásairól. Rámutatott, hogy Csehszlovákia dolgozói 12 év alatt nagy sikereket értek el a gazdaság és a kultúra terén. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tárgya­lások a nézetek teljes egysége jegyében foly­tak, hogy a tárgyalásokon szó volt a nemzet­közi politika és a leszerelés kérdéseiről is, s hogy mindkét küldöttség újból megerősítette hűségét a varsói szerződéshez. „Csehszlovákia népe, kormánya és pártja őszinte barátunk, elvtársak" — jelentette ki Bulganyin elvtárs. Tapssal gyakran félbeszakított beszéde után Kapitonov elvtárs üdvözölte Ho Si Minht, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökét, akit a manifesztáció résztvevői szívélyes ün­neplésben részesítettek. Ho Si Minh elvtárs orosz nyelven üdvözölte az SZKP-t, a nagy Szovjetuniót. A manifesztáció a szovjet államhimnusszal ért véget és utána nagy hangverseny követ­kezett. A szovjet párt- és kormányküldöttség Cseh­szlovákiából való hazatérése Moszkva és az egész Szovjetunió dolgozóinak nagy ünnepe lett. A távoli múltból eredő testvériség ün­nepe volt ez, a barátság ünnepe, amely közös harcokban acélozódott meg és örök időkig élni fog. * Drága elvtársak, moszkvaiak! Nagy örömmel tettünk baráti látoga­tást Csehszlovákia testvérnemzeteinél. Elsősorban eleget kell tennünk annak a legforróbb óhajnak, amit Csehszlo­vákia dolgozói számtalan örömteljes találkozásainkon, leveleikben és távira­taikban kifejeztek. Azt kérték, hogy tolmácsoljuk a munkásoknak, kolhoz­tagoknak, értelmiségieknek és az egész szovjet népnek legforróbb testvéri üdvözleteiket. (Viharos taps.) Nagyon örvendetes, elvtársak beszá­molni olyan útról, amilyen a testvéri Csehszlovákiában tett utunk volt. Meg kell azonban mondanom, hogy ez nem volt kirándulás, nem volt üdülés. Most, hogy itthon vagyunk, megmondhatjuk, hogy alaposan foglalkoztattak ott ben­nünket. Csehszlovákiai barátaink a csehszlovák-szovjet barátság megszi­lárdítása érdekében alaposan „kizsák­mányoltak" bennünket. Mi azonban az ilyen „kizsákmányolásért" nem ha­ragszunk rájuk. (Taps.) Ellenkezőleg, mélységes elégedettséget érzünk, mert ez az út rendkívül hasznos volt nem­zeteink és kommunista pártjaink ba­••i^cánának további megszilárdítására. K&nnünkct és e látogatás összes rész­vevőit mélységes benyomásokkal töl­tött el az a rendkívüli bensőség és szívélyesség, amely . küldöttségünket tartózkodásának első percétől az utol­sóig {csehszlovákiai barátaink részéről kísért. A legerősebb benyomást, melyet Csehszlovákia dolgozóival való találko­zásunkról magunkkal hoztunk, a szov­jet nép iránti barátság és szeretet általános és egyértelmű megnyilvánu­lása, amivel a szó szoros értelmében minden léptünkön, a városokban és falvakon tett egész útunkon, a lakos­sággal való találkozásainkon, a mani­fesztációkon, gyűléseken, az egyes pol­gárokkal folytatott beszélgetéseinken találkoztunk. Nehéz szavakkal kifejez­ni a megható, kölcsönös harmóniának, az őszinte örömnek és bizalomnak azt a légkörét, amely küldöttségünknek a csehszlovák dolgozókkal lefolyt talál­kozásait jellemezte. (Taps.) Örömteli, mosolygó, ragyogó arcokat, bizalomtól sugárzó jószívű arcokat láttunk. Érez­ni kell az ölelésnek és kézfogásnak azt a bensőséges melegét, hallani kell az őszinte szívélyességet az emberek hangjában, akikkel találkoztunk és beszélgettünk. Érezni kell azt a hami­sítatlan vendégszeretetet, hogy megért­hessék és felbecsülhessék Csehszlo­vákia nemzetei baráti, valóban baráti érzéseinek egész erejét, amelyet a Szovjetunió nemzetei iránt táplálnak. Utunk folyamán felismertük azt is, hogy az a jelszó, melyet annak idején Klement Gottwald, Csehszlovákia né­pének nagy fia tűzött ki: „Örök időkre a Szovjetunióval!", a nép kebelében született és kifejezi Csehszlovákia egész népének gondolatait és érzéseit, ez a jelszó a nép nagy és nemes szí­véből fakadt. (Taps.) A szovjet nép ugyanilyen mély tisz­teletet és szeretetet táplál Csehszlová­kia népei iránt. Mi, szovjet emberek azt mondjuk barátainknak, testvé­reinknek, a cseheknek és szlovákok­nak: A Szovjetunió nemzetei Csehszlo­vákia barátai lesznek mindenkor, örök időkre. (Viharos taps.) Mivel magyarázható, hogy Csehszlo­vákia dolgozói oly vendégszeretően, oly szívélyesen üdvözöltek bennünket? Azzal, hogy mi a győzelmes szocializ­mus — a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége népeinek képvise­lői vagyunk. Miben rejlik tulajdonkép­pen az az erő, mely a Szovjetunióhoz fűzi Csehszlovákia és a többi orszá­gok dolgozóinak szívét? Mivel nyerte meg népünk Csehszlovákia népének barátságát, forró szeretetét és mélysé­ges tiszteletét? Elsősorban azzal, hogy N. SZ. HRUSCSOV BESZEDE népünk a párt vezetésével, Vlagyimir Iljics Leninnel az élén elsőnek tört utat az új világba, a szocializmus vi­lágába. Országunk munkásosztálya, dolgozói, pártunk kivívták az egész világ dolgozóinak szeretetét és tiszte­letét az Októberi Forrradalomban, amely az emberiség felszabadításának kezdete volt a tőkés bilincsekből, s megnyitotta az osztálynélküli társada­lomhoz vezető utat. Ezen az úton most biztos léptekkel haladnak Csehszlová­kia testvérnemzetei és ez rendkívüli testvéri érzésekkel fúzi egybe nem­zeteinket. (Viharos taps.) Csehszlovákia és a Szovjetunió nem­zetei között sohasem volt ellenséges­kedés. Mindig békében és barátságban éltek egymással. A második világhá­ború alatt, amely súlyos megpróbálta­tás volt nemzeteinknek, Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek barátsága még jobban megszilárdult, még jobban megacélosodott a közös ellenség ellerr vívott közös harcban. A találkozáso­kon és beszélgetéseken, a manifesztá­ciókon elhangzott beszédek alkalmával csehszlovákiai barátaink sokszor hang­súlyozták, mily nagy hálát érez Cseh­szlovákia népe a Szovjetunió nemzetei iránt a hitleri Németország ellen ví­vott harcban tanúsított hősiességéért, azért a felbecsülhetetlen segítségért, amelyet Csehszlovákia felszabadításá­ban, Prága védelmében nyújtott, ame­lyet a fasiszták meg akartak semmi­síteni. A szovjet katonák és a cseh­szlovák hadtest tagjai, a szovjet és csehszlovák partizánok aranybetűs ol­dalakat írtak Csehszlovákia és a Szov­jetunió népeinek barátságáról szóló krónikába. (Taps.) A baráti, valóban testvéri kapcsola­tok fejlődésében új időszak állott be a háború után. Csehszlovákia dolgozói országukban népi demokratikus rend­szert létesítettek és a szocializmus útjára léptek. Ezen az útjukon a Szov­jetunióban leghúbb, legmegbízhatóbb, legönzetlenebb barátjukra találtak. Most még jobban egybefűznek bennün­ket közös érdekeink, egységes ideoló­giánk és végcélunk. Olyan kölcsönös kapcsolatok állanak fenn közöttünk, amilyenek a legpéldásabb családban szoktak lenni. (Taps.) Nem telt el sok idő azóta, hogy Csehszlovákiában győ­zött a népi demokratikus rendszer és nézzék elvtársak, mily messzire ha­ladtak a Csehszlovák Köztársaság dol­gozói a szocializmus építésében. Isme­retes, hogy Csehszlovákia azelőtt is magasan fejlett iparral rendelkező or­szág volt. A háború utáni években azonban messzire előrehaladt. Nagy megelégedéssel mondhatjuk, hogy Csehszlovákia dolgozói a népi hata­lom évei alatt kiváló sikereket értek el a népgazdaság és a kultúra fejlesz­tésében. Elég rámutatnunk arra, hogy az ipari termelés terjedelme ebben az időszakban 2,5-szörösére emelkedett. A csehszlovákiai vállalatokban ma oly bonyolult, nagy teljesítményű és fon­tos gépeket, mechanizmusokat és mű­szereket gyártanak, amelyeket meg­irigyelhetnek tőlük a technikailag leg­fejlettebb országok is. Nagy sikereket értek el a kultúra fejlesztésében és a nép életszínvonalának emelésében is. Mindez a dicső munkásosztály és az összes csehszlovák dolgozók áldo­zatkész munkájának eredménye. Amint a sajtóból tudják, küldöttsé­günk csehszlovákiai tartózkodása fo­lyamán számos ipari és kulturális köz­pontba látogatott. Sok emberrel talál­koztunk és beszélgettünk. Voltak közöttük munkások, szakemberek, me­zőgazdák, hivatalnokok, tudósok, írók és művészek, párt- és közéleti dolgo­zók. Találkozásaink nagyon szívélye­sek, beszélgetéseink nyíltak és rend­kívül barátságosak voltak. Mindezekből a találkozásokból és beszélgetésekből azt a benyomást szereztük, hogy Cseh­szlovákia népe szorosan tömörült Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya köré s hűsé­ges a szocializmus ügyéhez. (Viharos taps.) Örömmel láttuk, hogy Csehszlová­kiában sok minden történt a nemzeti­ségi kérdésnek a lenini elvek szelle­mében való megoldására. Kiküszöbölték a nemzetiségi megkülönböztetés mind­azon megnyilvánulásait, amelyek a bur­zsoá Csehszlovákiában előfordultak. A nemzetiségi csoportoknak ugyan­olyan jogaik vannak, mint a fő nem­zetiségeknek és e jogaik biztosítására megvannak az anyagi feltételek. Egy­szer s mindenkorra megszűnt a köl­csönös bizalmatlanság,--BE -antagoniz­ttíus és a nemzetiségi elszigeteltség. Mindez egybetömörítette az ország nemzetiségi csoportjait a gazdaság és a kultúra továbbfejlesztéséért, a nép életszínvonalának emeléséért, a szocia­lizmus építéséért vívott harcban. Természetesen szem előtt kell tar­tani, hogy Csehszlovákiában még megvannak a volt kizsákmányoló osztályok maradványai, amelyek nem töltik napjaikat passzivitásban, hanem megkísérlik szembeszállni a népi de­mokratikus rendszerrel. Ennek az el­lenállásnak leggyakoribb a leplezett for­mája, mely főleg abban nyilvánul meg, hogy ideológiai téren befolyásolja a lakosság politikailag kevésbé fejlett részét különféle ellenséges dajkame­sék és a burzsoá propaganda elméletei­nek terjesztésével, a párt és a kormány különféle intézkedései elleni uszítással. Azonban a legyőzött osztályok ezen maradványai szerint természetesen nem ítélhető meg az ország politikai légköre. Csehszlovákia pompás mun­kásosztálya, a dolgozó parasztok és az odaadó népi értelmiség többsége a „szocializmus" szent jelszavát tűzte pajzsára és most szorosan felzárkózva kommunista pártja és népi kormánya köré, biztos léptekkel, szilárdan halad a szocializmus útján. (Viharos taps.) Csehszlovákia népei sziklaszilárd egységének, a szocializmushoz való hűségének ez a tudata nem hagyott el bennünket az országban tett egész tartózkodásunk folyamán. Bárhol jár­tunk, mindenütt a nép nagy munkalel­kesedését láttuk, azt a kívánságát, hogy a legtöbbet, a legjobbat tegye hazájának megszilárdítása érdekében. Ez azt jelenti, hogy Csehszlovákia népe szilárdan a szocializmus építésének útjára lépett és megkezdte az új tár­sadalom szilárd alapjainak lelkes és példás építését. Vajon nem tanúsítja-e ez a marxi-lenini tanítás győzelmét, vajon nem megbízható kezesség-e ez arra, hogy azon az úton, amelyre 900 millió ember lépett, előbb-utóbb az egész emberiség haladni fog. (Taps.) És még egy benyomás vésődött be különös mélységgel emlékezetünkbe —• Csehszlovákia kommunista Pártjának nagy tekintélye, az a tiszelet, amely­nek az emberek körében örvend. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja ezt a tiszteletet azzal érdemelte ki, hogy mindig forradalmi, harcos marxi-lenini párt volt. Ez a párt keletkezésétől fog­va Csehszlovákia népét abban a szel­lemben nevelte, hogy engesztelhetetlen legyen a szociális és nemzetiségi elnyo­más bármely formájával szemben, a szabadságért, a jobb jövőért vívott harc szellemében nevelte a népet. És Csehszlovákia népe tudja, hogy ez a kommunista párt vezette őt hatalomra, hogy csupán az ő vezetésének köszön­heti, hogy országának korlátlan urává, országa minden gazdagságának urává lett. Csehszlovákia népe tudja, hogy amikor sikerült neki 1948 viharos nap­jaiban megvédelmezni nagy vívmányait, ez elsősorban a kommunista párt nagy érdeme. Ezért Csehszlovákia népe nagy tiszteletet táplál kommunista pártja iránt, teljes bizalommal üdvözli összes intézkedéseit és nagy lelkesedéssel harcol a párt által kitűzött program­nak, a szocializmus építése program­jának megvalósításáért. (Taps.) A kom­munista párt támogatja és egyesíti a Nemzeti Frontba tömörült összes erő­ket, melyek a szocializmus építésének pozícióin állnak. Elvtársak! Látogatásunk folyamán a szovjet párt- és kormányküldöttség Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Csehszlovák Köztársaság kormá­nyának vezető képviselőivel tárgyalt. Örömmel számolunk be arról, hogy tárgyalásaink a legszívélyesebb légkör­ben, a testvéri barátság és kölcsönös megértés szellemében folytak. (Taps.) A szocializmus és a kommunizmus építése ideológiájának és gyakorlatá­nak kérdéseiben, a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésében, a bel- és kül­politika, valamint országaink politiká­ja feladatainak meghatározásában épp­úgy, mint azelőtt, nézeteink most is teljesen megegyeznek a csehszlovákiai elvtársak nézeteivel. (Taps.) Beszélgettünk csehszlovák barátaink­kal az SZKP KB júniusi plenáris ülé­sének határozatáról. Csehszlovákia Kommunista Pártja teljes szolidaritá­sát fejezte ki ezzel a határozattal s kategorikusan elítélte Malenkov, Ka­ganovics és Molotov pártellenes tevé­kenységét. Csehszlovákiai elvtársaink éppúgy, mint más testvérpártokban lé­vő elvtársaink úgy vélik, hogy e párt­ellenes csoport ieleplezése hozzájárult a Szovjetunió Kommunista Pártja egy­ségének további megszilárdításához, Központi Bizottságának sziklaszilárd egységéhez, az SZKP XX. kongresszu­sán kitűzött fő irányvonal sikeres tel­jesítéséért vívott harchoz. (Viharos taps.) A közöttünk és csehszlovákiai elv­társaink között lefolyt tárgyalásaink újból megerősítették, hogy a kommu­nista és munkáspártok sorainak le­nini sziklaszilárd egysége, vezető szerveinek a marxi-lenini elvek alap­ján való felzárkózottsága a párt ere­jének és legyőzhetetlenségének forrá­sa. Nagy megelégedéssel mondhatjuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja rendületlenül harcol a marxi­lenini tanítás tisztaságáért, mindig hűségét nyilvánította a proletár nem­zetköziség elveihez, bátran és erélye­sen állást foglalt a revizionizmus min­den megnyilvánulásával szemben, har­col a szektásság és a dogmatizmus ellen. (Taps.) Csehszlovákia Kommunista Pártja joggal lehet büszke arra, hogy jelen­tős mértékben hozzájárult a kommu­nista és munkáspártok s az egész nemzetközi munkásmozgalom egysé­gének megszilárdításához. Drága elvtársak! A Szovjetunió és Csehszlovákia nemzeteinek barátsága megbonthatat­lan. (Viharos taps.) Fejlesszük tehát tlvtáreak, továbbra is e barátságot, szilárdítsuk meg valamennyi szocia­lista ország között e barátságot. Ha a szocialista tábor országai egysége­sek lesznek, nem kell félnünk semmi­lyen vihartól, semmilyen szélvésztől. Erőnk az egységben rejlik és •« äi erő óriási. (Viharos taps.) Kitartóan harcolni fogunk a baráti kapcsolatok megszilárdításáért, nem­csak a szocialista országokhoz fűző­dő baráti kapcsolatokért, hanem a világ valamennyi országához fűződő barátságunkért, amelyek a békés egy­más mellett élés gondolatát védel­mezik. Harcolni fogunk a békéért és a népek biztonságáért. (Viharos taps.) Engedjék meg, hogy a párt- és kor­mányküldöttség nevében és az önök nevében a legszívélyesebb köszöne­tünket fejezzem ki Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának, politikai irodájának és An­tonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Köz­társaság kormányának és Viliam Ši­roký miniszterelnöknek, a Nemzeti Front pártjai vezető képviselőinek, a Csehszlovák Köztársaság összes dol­gozóinak azért a meleg fogadtatásért, és vendégszeretetért, amelyben a szovjet nép képviselőit részesítették. (Viharos taps.) Drága csehszlovákiai barátainknak további sikereket kívánunk a szocia­lizmus építésének nagy művében. (Taps.) Éljen és örökké viruljon a Szovjet­unió és a Csehszlovák Köztársaság nemzeteinek barátsága! (Viharos, hosszantartó taps.) A szovjet párl- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatásának külföldi sajtóvisszhangja Valamennyi nyugati hírügynökség a szovjet párt- és kormányküldöttség Csehszlovákiái látogatásának utolsó napján éppúgy mint az elözö napokon is fokozott figyelmet szentelt a küldöttség programiának és N. Sz. Hrus­csov beszédeinek. Az AFP hírügynökség rámutatott a prágai dolgozók nagy részvételére a manifesztáción, akik már reggel 9 órától megtöltötték az Ováros-teret és a környező utcákat. A küldöttség lelkes prágai fogadta­tásáról számol be a nyugatnémet Siiddeutsche Zeitung is prágai tudó­sítójának D. Hörhágernak július 15­i tudósításában. Hörháger tudósításában beszámol a csehszlovák főváros ünnepi díszéről és a küldöttség szívélyes fogadtatásáról. „A pályaudvaron és a központi manifesztáción elhangzott éljenzéseket — írja — természete­sen meg lehetett szervezni, de az ut­cákat övező ezrek tapsa spontán volt." A tudósító hozzáteszi hogy a taps „a Szovjetunió iránti rokonszen­vet tanúsította és olyan manifesztá­ció volt, amilyet Prága már évek óta nem látott." Valamennyi nyugati hír­ügynökség és burzsoá iap, miután ki­merítette a „Moszkva és Prága kö­zötti ellentétekről" „A prágai sztá­linisták megsemmisítéséről" stb., szóló különféle spekulatív mérlegeléseit, kommentárjaiban hangsúlyozza, hogy „nincs egy vitás kérdés sem" és idé­zik a beszédeknek „a két fél néze­tei egyértelműségéről" szóló részeit. Az olasz burzsoá sajtó is, amely a szovjet küldöttség csehszlovákiai tar­tózkodását az utóbbi napok egyik legjelentősebb politikai eseményének tartja, beszámolt a küldöttség lelkes fogadtatásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom