Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-10 / 160. szám, hétfő

L Á. Buiganyin és N.Sz.Hruscsov Finnországban Helsinki, ČTK. — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja finnországi látogatá­suk harmadik napján ellátogatott kíséretével a „Hietalah­ti" hajógyárba. U. K. Kekkonen, finn köztársasági elnök, K. A. Fagerholm, parlamenti elnök, V. J. Sukselejnen mi­niszterelnök és más finn államférfiak is eljöttek a hajó­gyárba. A szovjet államférfiak V. Valfors hajógyári igazgató és az üzem vezető dolgozóinak kíséretében megtekintették a hatalmas jégtörőt — egyikét azoknak, amelyeket a ha­jógyár a Szovjetunió részére épít. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov szívélyes köszönetet mondtak a munkásoknak a fogadtatásért és az ajándé­kért, majd az Ariadne gőzös fedélzetére mentek, hogy áthajózzanak a gyönyörű sziklaszigetek partvidékén, amelyekkel a Finn-öböl tele van. A csaknem háromórás hajóút a helsinki kikötőben ért véget, ahol a szovjet államférfiakat a finn főváros számos polgára üdvözölte. A „Finn-Szovjet Társaság" június 8-án N. A. Bulganyin­nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, és N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége tagjának finnországi látogatása alkalmából Helsinkiben hatalmas manifesztációi rendezett a szovjet-finn barátság tiszteletére. A több ezer embert befogadó „Messuhalli" hatalmas ter­me utolsó helyig megtelt. A gyűlésen S. K. Klipi, a ,Finn-Szovjet Társaság" elnök­nője, valamint N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja mondott beszédet. N. Sz. Hruscsov beszéde a helsinki nagygyűlésen Helsinki, (TASZSZ) — Kekkcnen elnök úr! Uraim! Drága barátaim és elvtársaim! Boldogok vagyunk, hogy részt vehe­tünk népes gyűlésükön, amelyen részt vesznek a Finn-Szovjet Társaság képviselői is. Köszönjük a társaság vezető tényezőinek és barátainknak, akik jelen vannak, a szíves vendég­szeretetet és meleg fogadtatást. Szomszédok vagyunk. És ha a szomszédok békében és barátságban élnek, minden dolguk jobban és si­keresebben halad előre. Ezt bizonyít­ják'a háború utáni években a Finnor­szág és a Szovjetunió közötti fejlődő és erősödő jó baráti kapcsolatok. Társadalmi rendszerünk különböző. De ez nem akadályozhatja meg or­szágainkat és nemzeteinket abban, hogy békében éljenek egymással, ak­tív kereskedelmet folytassanak, mind­két fél előnyére kicseréljék a gazda­ság, a tudomány, a kultúra és a sport terén szerzett tapasztalataikat és is­mereteiket. Kapcsolataink során szerzett ta­pasztalataink azt bizonyítják, hogy a különböző társadalmi rendszer nem .akadályozza barátságunkat és együtt­működésünket, és nem avatkozunk egymás belügyeibe. Ogy véljük, hogy a finn-szovjet ba­rátság túllépi az országaink közötti kapcsolatok keretét és nemzetközi jelentőségűvé válik, mivel meggyő­zően bizonyítja, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok között lehetséges a jó és baráti kapcsolat. „A kommunizmus kivitele", amivel mostanáig igyekeznek egyes orszá­gikban az embereket ijesztgetni — azoknak a kitalálása, akik félnek a békétől és a nemzetek közötti barát­ságtól. Ha valamilyen kivitel veszé­lyezteti a békét, akkor ilyen például az atomfegyverek kivitele, és katonai támaszpontok létesítése idegen terü­leteken. De ilyesmivel a Szovjetunió nem foglalkozik. Nem létesít katonai támaszpontokat más országok terüle­tén. A Szovjetunió felszámolta finn területen, Porkkala-Uddban volt ka­tonai támaszpontját is. Másoknak is tanácsoljuk, hogy járjanak el hason­lóképpen és akkor a világban na­gyobb lenne a bi.'alom, a nemzetek szabadabban lélegeznének, megköny­nyebbülve a fegyverkezésnek váillaikra nehezedő súlyától és a háborútól való félelemtől. A nemzetközi kapcsolatokban nem­csak az érzelmi jelenségek fontosak, hanem elsősorban a tettek. A barát­ság akkor szilárdul és erősödik, ha szélesen- fejlődnek a kereskedelmi kapcsolatok az országok között, ha erősödnek a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok, ha fejlődik a kereskedelem és a kölcsönös árucse­re. Ez az az elkerülhetetlen kapocs. •fi amely barátságot köt az egész világ nemzetei közt. Az egyenjogúság elvei nemcsak a politikai, hanem a gazdasági kap­csolatokban is megmutatkoznak. Amint tudjuk, a Szovjetunió és Finn­ország közötti kereskedelem mindkét ország érdekei tiszteletben tartásá­nak elvén alapszik. A legkedvezőbb objektív feltételekkel rendelkezünk a kereskedelem továbbfejlesztésére. Hosszútartamú kereskedelmi egyez­ményeink biztosítják a gazdasági kapcsolatok stabilitását. Mindegyik fél tudja előre, mit kaphat, mit kell termelnie és mit kell szállítania. Or­szágaink közlekedési feltételei nagyon kedvezőek. Elmondhatjuk, hogy maga a földrajz is segítségünkre van -*- a tengeren kézügyben vagyunk, vasúton sem vtagyunk nagyon messze. Vasút­vonalaink nyomtáva is egyforma. Finnországban jól halad a hajók építése, a gépipar és egész sor más iparág, nem beszélve a fafeldolgozó és papíriparról. A Szovjetunió a múlt­ban is ellátta és a jövőben is ellátja megrendelésekkel a finn ipart. Az igazi barát sohasem akarja, hogy akivel barátkozik, ne legyen jóba szomszédaival. Nagyon meg va­gyunk elégedve, hogy jő és egyre fej­lődő kapcsolataik vannak Svédország­gal, Norvégiával és Dániával, kiter­jedt kereskedelmi kapcsolatokat tar­tanak fenn Angliával. Meg akarják javítani békeszerető kapcsolataiklat a többi országgal is. Ez helyes. Azt, ami hasznukra van, ami segít országuk megszilárdításában, a finn nép életének javításában, ami meg­szilárdítja a kölcsönös békés kapcso­latokat országaink között, "mindig örömmel vettük és vesszük a jövő­ben is. Mi is igyekszünk megjavítani köl­csönös kapcsolatainkat minden or­szággal. De sohasem engedjük meg azt, hogy az egyik országgal valő barátságunk meg javulása bonyodal­makat okozzon más országokkal való barátságunkban. Jól tudjuk, mi az igazi barátság és mindig meg fogjuk beqsülni. Tisztelt Barátaim! A Szovjetunió és Finnország kap­csolatai mindenki előtt világosak. A barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződésünk szilárd alapján nyugszanak. Ennek kell, hogy örüljenek barátaink és mindazok, akiknek érdeke a béke Észak-Európában. Államuk politikája semlegességi és fügetlenségi politika, a békeharc po­litikája és kedvező hatással van Eu­rópa északi részében a fejlődésre. MeggyőződéMnk, hogy kormányuk és az egész fifjr nép továbbra is sikerrel járul hozzá ahhoz, hogy Észak-Euró­pában szilárd béke uralkodjék, hogy a Balti-tenger sávja az örök béke I. Gosniak hadsereg tábornok a Szovjetunióban Moszkva, TASZSZ. — I. Gosniak hadseregtábornok, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság honvédelmi államtitkára, aki K. G. Zsukovnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására jött a Szovjetunióba, június 8-án megtekintette az N. 'V. Frunze Katonai Akedémiát. P. Kurocskin vezérezredes, az aka­démia főnöke a jugoszláv katonai küldöttség tiszteletére vacsorát adott. I. Gosniak hadsereg tábornokot. R. Malinovskij marsall, V. Kuraszov had­seregtábornok, valamint más szovjet tábornokok és tisztek kísérték. A Meluze algériai községben történt provokációról Párizs, CTK. — Algériában Meluze községben ismeretlen tettesekből álló nagyszámú csoport május 30-án meg­gyilkolt több száz békés lakost „a fran­cia hivatalokkal való állítólagos együtt­működésért". A francia reakciós lapok hihetetlen lármát csaptak az esemény körül és erről a gaz tömeggyilkosság­ról úgy írtak, mint „az algériai föl­kelők bosszújáról a Franciaország pártjára állott mozlimokon". Ezek a lapok nem haboztak a gaztett bűnét az algériai nemzeti felszabadító frontra tolni, -mely az algériai népnek a fran­cia gyarmati uralom ellen fo';/tatott nemzeti felszabadító harca élén áll. Az algériai nemzeti felszabadító front június 2-án az ENSZ főtitkárá­hoz, Dag Hammarskjöldhöz fordult fel­hívással, hogy az ENSZ vizsgálja ki azokat a körülményeket, amelyek kö­zött Meluze lakosságának legyilkolása bekövetkezett. Larbi Buhaíi, Algéria Kommunista Pártjának titkára június 7-én levelet küldött az ENSZ főtitkárának, amely­ben helyesli az algériai nemzeti felsza­badító front követeléseit. A francia hivatalos körök és a jobb­oldali sajtó állítását, hogy Meluze la­kosságának meggyilkolásáért az algé­riai felkelők felelősek, Larbi Buhaü „szégyentelen provokációnak" nevezte, amelynek célja „takarni azok hibáját, akik folytatják az algériai háborút." NOBUSZUKE KISI, Japán minisz­terelnöke június 2-án kijelentette, hogy Japán megkezdi az iráni és Szaud-Arábia-i olajmezők kiépítésé­nek előkészítő munkálatait. A kőolaj­mezőket Japán a két országgal kö­tött gazdasági egyezmények alapján építi ki. (ČTK) sávja legyen. Ez nemes, fennkölt küldetés. Nem titkoljuk, hogy vannak még olyan erők, amelyeknek nincs ked­vére a Szovjetunió és Finnország kö­zötti jószomszédi kapcsolatok állandó szilárdulása. Barátságunk megbontá­sára irányuló terveikben nem a ne­mes célok vezetik őket Finnországgal szemben, hanem teljesen ellentétes érdékekből indulnak ki, hogy kölcsö­nösen egymás ellen uszítsanak ben­nünket. De a viszálykodás nem hozna sem­mi jót sem a szovjet népnek, sem a finn nemzetnek. Ezért az orszá­gaink közötti ellenségeskedést szító emberek közös ellenségeink. Hogy ez valóban így van, ezt a közeiműit tapasztalatai is bizonyítják. Emlékezzünk csak vissza a legutóbbi háború történetére. Amikor 1944-ben Finnország arra törekedett, hogy bé­két kössön a Szovjetunióval, a reak­ciós körökben olyan hangok hallat­szottak, hogy a háborúnak minden áron folytatódnia kell, minél tovább. Ezek a körök igyekeztek bebizonyítani, hogy a Szovjetunióval való béke meg­kötése romlásba sodorná Finnorszá­got, ellenben a hitleri Németországgal való szövetségben van minden oltalom. Hallatszottak bizonyos tanácsadó hangok, hogy Németországgal együtt folytassák a háborút mindaddig, amíg a Szovjetunió össze nem ütközik az angolszászokkal. Ogy vélem, hogy felesleges szót vesztegetni azon „politikusok" kije­lentéseinek megdöntésére, akik Finn­országot ugyanolyan katasztrófába akarták sodorni, mint amilyen rövid­del azután a hitleri Németországot érte. Most már mindenki előtt vilá­gos, hogy a háborúból valő kilépés és a Szovjetunióval való béke Finn­országot nemcsak ettől a szomorú jövőtől és azoktól a szörnyűségektől mentette meg, amelyekkel a béke el­lenségei fenyegették a finn népet, ha­nem már több mint 12 éve biztosítja Finnország számára a békét, nyugal­mat és a gazdasági haladást is. A tények megmutatták, hogy a bér­ke ellenségei, akik a Szovjetunióról, a szovjet országról szörnyűséges tör­téneteket találtak ki, mint például azt, hogy Finnországot megfosztja ön­állóságától — teljesen feleslegesen ijesztgették a finn népet olyan beszé­dekkel, hogy állítólag a finnek ezreit Szibériába deportálják, hogy az orosz hadsereg megszállja Finnországot és soha sem vonul ki. Milyen nevetsé­gesek most ezek az állítások! De sajnos, még mindig vannak hir­detőik, és újabb meséken törik a fe­jüket. Kerülni kell ezeket a rágal­mazókat és provokátorokét, akik or­szágukat nemzetközi bonyodalomba akarják sodorni és veszélyeztetik a finn lakosság békés munkáját. Finnország már hosszú évek óta élvezi a béke minden előnyét. A finn nép szempontjából óriási előny az, hogy nem kell viseltüe az aránytala­nul felfokozott fegyverkezési kiadások terhét, mint más nyugati államoknak. A finn köztársaság reális, békesze­rető politikája megfelel a nemzetek közötti béke és barátság érdekeinek. Ellene vagyunk minden feszültségnek a világ minden részében. Azt akar­juk, hogy minden ország, kicsiny és nagy, a jövőjéért való félelem nélkül éljen. Azt akarjuk, hogy egész Észak-Európában béke Uralkodjék, és hogy szárazföldi és tengeri határaink a szomszédainkkal való barátság ha­tárai legyenek. Nem húnyhatunk szemet afölött, hogy egyes országokat, amelyek az önök és mi szomszédaink is, új há­ború előkészítésébe vonnak be kü­lönféle paktumok és szövetségek útján és ezzel veszélyeztetik jövő­jüket. Megteszünk minden lehetőt, hogy meggyőzzük ezeket az országo­kat arról, hogy milyen célszerű szá­mukra, ha nem haladnak tovább ezen a veszélyes úton. Hisszük, hogy a finn nép ugyanúgy, mint a szovjet nép, igazán védelme­zője az országaink közötti barátság­nak és békének. Engedjék meg, drága barátaim, hogy még egyszer a lehető legnagyobb sikert kívánjak nemes munkájukhoz. Virágozzék és erősödjék a Szovjet­unió és Finnország közötti barátság! Éljen a világbéke! Bejrut lakossága a semlegesség mellett tüntet Amint közöltük, Libanonban május végén béketüntetésre került sor, amelyet a Nemzeti Front rendezett, azt követelve, hogy a parlamenti vá­lasztásokat a demokratikus elvek alapján, a választók megfélemlítése nélkül tartsák meg. A Nemzeti Front követeli Libanon nemzeti függetlenségi poli­tikájának folytatását és az Eisenhower -doktrína visszautasítását. Amikor a kormány rendőrsége szembeszállt a fegyvertelen tüntetőkkel, a Nemzeti Front általános sztrájkot hirdetett, amely rövidesen elterjedt az egész or­szágban. A kormány kénytelen volt egyezséget kötni a libanoni Nemzeti Fronttal és teljesíteni egyes követeléseit. Képünkön a tüntetők május 30­án Beirut utcáin rendezetten és nyugodtan haladnak. (ČTK felvétele) Az Eisenhower-doktrina alapján Libanon megkapta az első fegyverszállítmányt Bejrut, (ČTK) — Június 8-án ér­kezett meg Bejrutba repülőgépeken az amerikai hadianyag első szállít­mánya, az úgynevezett Eisenhower­doktrina alapján, amit Libanon hi­vatalosan három hónappal ezelőtt fo­gadott el, amikor a libanoni kormány­nak Richards-szal, az USA elnökének külön megbízottjával folyt tárgyalá­sai befejezéseképpen aláírták a köz­leményt. A Francé Presse hírügynökség je­lentése szerint elsősorban fegyveres gépkocsikról, ágyúkról és lőszerről van szó. A tudósító hivatkozik bejrúti ille­tékes körök nézetére, és közli, hogy Eisenhower tervének megvalósítása olyan pillanatban következik be, amit „pszichológiai szempontból gondosan megválasztottak". Ugyanis június 8-án megérkezett Szaud király Jordánia fővárosába, Amanba, ahol Húszéin ki­rállyal folytat tárgyalásokat. Június 7-én Nasszer elnök Kuvatli szíriai elnökkel találkozott Kairóban, június 9-én pedig megkezdődtek a parla­menti választások Libanonban. Szaud király Jordániába érkezeit Amman (ČTK) — Június 8-án re­pülőgépen Ammanba érkezett hivatalos iátogatásra Szaud király, akinek kísé­retében magas tisztséget viselő egyé­nek vannak. A repülőtéren az uralko­dót Húszéin király, Hasin miniszter­elnök és más személyiségek üdvözöl­tek. A libanoni hivatalok üldözési akciói Beirut (ČTK) — A Telegraph című lap közölte, hogy • Libanonban tovább folyik a libanoni ellenzék tagjainak letartóztatása. A lap többek közötb azt írja, hogy letartóztatták Antoin Tabe.t, a Béke-Világtanács tagja, füg­getlenségi jelölt híveinek csoportját. A libanoni nemzeti front felhívást tett közzé, amelyben felszólítja a la­kosságot, hogy szavazzon az ellenzék jelöltjeire, akik azoknak az elveknek megvalósítását követelik, amelyek biz­tosítják Libanon érdekeit, védik egy­ségét, függetlenségét és önállóságát. Eisenhower elnök beszéde a Republikánus Párt konferenciáján Washington (ČTK) — Eisenhower, az USA elnöke június 7-én beszédet mondott a Republikánus Párt orszá­gos konferenciáján, amelyet a párt Központi Bizottsága, a szenátus re­publikánus bizottsága és a kongresz­szus republikánus bizottsága hívott össze. Eisenhower elnök beszédében igyekezett csökkenteni azoknak az ellentéteknek jelentőségét, amelyek az utóbbi időben rendkívül nyíltan mutatkoztak á republikánus pártban egész sor kérdésben. Eisenhower azt állította, hogy ezek az ellentétek nem vonatkoznak „azok­ra az elvekre, amelyek már száz év óta változatlanok", hanem csupán „ezeknek az elveknek az új tényekre való alkalmazására". Ezért nem úgy kell reagálni a párt kebelében mutat­kozó ellentétekre, „mint valami hal­latlan dologra, mint katasztrófára, amely váratlanul következett be a politikai párt történetében most első ízben" — folytatta a köztársasági el­nök és felszólította az ország repub­likánusait, hogy ne támadják az ő 71 800 millió dolláros költségvetési ja­vaslatát. Eisenhower a republikánus párt „elveiről" kijelentette, hogy azokat az 1956-ban, a republikánus párt vá­lasztások előtt szövetkezett prog­ramja teljes mértékben tartalmaz­ta. Továbbá kijelentette, hogy „annak ellenére, hogy a republikánus pártban is lehetnek cinikusok, akik úgy vélik, hogy ez a program a banalitások n"űjteménye és arra való, hogy a naiv választőt valami olyan homlok­zat mögé húzza, amely mögött a je­löltek a hatalomért verekszenek, és különben azt teszik, ami nekik tet­szik, — én személyesen nem tarto­zom közéjük." A Szuezi-csatornán újra közlekednek a francia hajók Kairó (ČTK) — A francia kormány döntése, ahogy abba kell hagyni a Szuezi-csatorna céltalan bojkottálá­sát, megerősítette a nap folyamán az egyiptomi pénzügyminisztérium hiva­talos képviselője is. A képviselő egy­szersmind közölte, hogy Franciaország és Egyiptom között tárgyalások foly­nak a francia hajók hajózási díjfi­zetésének módjáról. A lengyel szejm küldöttsége Nagy-Britanniába látogat Varsó (ČTK) — Czeslaw Wycéch, a lengyel szejm marsallja június 7-én fogadta sir E. A. Berthoud lengyel­országi brit nagykövetet és közölte vele, hogy a szejm elfogadta a meg­hívást Nagy-Britannia meglátogatásá­ra. A szejm küldöttsége ez év novem­ber végén megy Nagy-Britanniába. Hasonló nyilatkozatot tett Párizs­bar a francia hivatalos képviselő is. A francia képviselő közölte, hogy a francia bank és az egyiptomi nem­zeti bank a díjak kifizetésének for­májáról tárgyal. Párizsi közlés sze­rint a tárgyalás még nem ért vé­get. MAROKKÓ Tafilalet nevű délkeleti tartományában június 7-én az ólom­I bányák 2400 dolgozója sztrájkolt. " A bányászok 24 órás sztrájkot kezd­tek tiltakozásul az algériai határ kö­zelébeíi lezajlóit incidens elleii. amelynek során négy marokkói éle­tét vesztette és tóét gyermek meg­sérült. Az algériai légi támaszpont­ból startolt francia repülőgép tüzet nyitott a polgári személyekre. (ČTK? OJ SZÓ I 1957. június 10. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom