Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-10 / 160. szám, hétfő

FIZETETT SZABADSAG Egy rövid hír margójára K i ne emlékezne arra, hogy vetkezeti demokrácia egyik for- alapból családi pótlék, a munka­amikor a szövetkezeti mája. A fejlődés úgy hozta magá- képtelen és idős tagoknak megha­mozgalom a szárnyait bon- val, s ma már kézzelfogható té- tározott mennyiségben pénz, illet­togatta, sok vita folyt arról, tni- nyek bizonyítják, hogy ami nem ve munkaegység adható. A saját lyen legyen az EFSZ-ek alap- volt lehetséges 5—6 évvel ezelőtt, alapszabályzat életbeléptetése óta szabályzata, milyen jogai, köte- könnyen megvalósítható ma, ter- csupán családi pótlékokra több lességei legyenek a szövetkezeti mészetesen nem általánosságban, mint 3000 koronát fizettek ki. tagnak. Akadtak akkor olyanok is, mert ki kell állandóan hangsú- Ezt nagyon értékelik a szövetke­— leginkább azok, akik igen ke- lyozni: csak ott, ahol erre meg- zet tagjai, s még inkább örülnek veset értettek a mezőgazdasághoz vannak az anyagi és erkölcsi ala- a szabályzat eme tételének: — akik helytelenül fűt-fát, nyolc pok, lehetőségek. „A szövetkezet minden tagja, ha órai munkaidőt ígérve képzelték el Két évvel ezelőtt a Szovjetunióban évente ledolgozza a taggyűlés ál­a közös gazdálkodást. Mennyi jártam. Alkalmam volt meg- tal meghatározott munkaegységet, gond, meg nem értés fakadt ezek- tekintem Moszkvától néhány kilo- (a férfiak 300-at, a nők 275-öt) 7 bői a helytelen nézetekből a fiatal méterre egy nagy ^colhoz gazdái- napos fizetett szabadságra jogo­szövetkezetekben. Részben az kodását. Amint ott elbeszélget-, sult. Az időpontot a közösség be­ilyen felelőtlen kijelentéseknek tünk a kolhoztagokkal — mező- leegyezésével, az időszerű munkák volt a következménye az is, hogy gazdasági küldöttség lé/én, sok tekintetbevételével szabják meg." a szövetkezeti tagok délelőtt ki- szövetkezeti tag volt velünk — az Ez annyit jelent, hogy az endrédi lene óra tájban ballagtak ki a ha- egyik szövetkezeti tag (nevére szövetkezet tagjai az idén — akár­tárba, napnyugta előtt már haza már nem emlékszem) megjegyzi: csak az üzemi dolgozók — fizetett mentek, sajnos, sokhelyütt még a ..Hát nálunk miért nem kapnak a szabadságra mennek, legsürgősebb munkák idején, ara- tagok fizetett szabadságot, mint Mi tette ezt lehetővé az endrédi táskor is. Ha erre most visszate- az üzemek dolgozói? Tudniillik szövetkezetben? Talán a nyolcórás kintünk, azt mondjuk: nem volt arról volt szó, hogy a kolhoztag a munkaidő? Nem, éppen ellenkező­ez más, mint a paraszti munka vezetőség, a taggyűlés által meg- leg. A szorgalmas munka, a haté­megcsúfolása, kísérlet a szövetke- határozott időben 2 heti fizetett konyább termelési mód, a megfe­zeti mozgalom lejáratására. szabadságra jogosult, ha évente az lelő anyagi és erkölcsi alapok, a Most már láthatjuk, hova veze- 'alapszabályzatban megszabott megértés. Hát lehetne ezt megva­tett volna a szövetkezeti mozga- munkaegységet megszerzi. Kül- lósítani olyan szövetkezetben, lom útja, ha a „nyolcóráskodók" döttségünk egyik tagja, Rencés amelyben a tagok éppen a sürgős elve lábra kap, elterjed s tért hó- Sándor, a felsőpatonyi szövetkezet munkák idején — mondjuk ara­dit. De mivel ez nem történt meg könyvelője azonnyomban válaszolt táskor, vagy ősszel, a kapásnövé­s egyre több szövetkezet hagyott err e> ekképpen: „Eljön az ideje, nyek betakarítási munkája idején fel az említett illúziókkal, a szö- h o9y nálunk is bevezetjük a sza- — akarnának szabadságra menni? vetkezeti mozgalom néhány éves badságolást a házirendbe. A múlt Ez lehetetlen volna, hiszen akkor fennállása során számottevő sike- f vbe n még mi sem tudtunk csa- elvesztenék a réven azt, amit be­reket ért el mind politikai, mind lád l Pótlékot juttatni, de most már hoztak a vámon. A szövetkezetben gazdasági téren. Ma már olyan o ly a n jöMllunk, hogy ezt is meg- a szabadság, a fizetett szabadság jólmenő, kiválóan gazdálkodó szö- adhatjuk". kérdése csakis a megértésen, a K ét év telt el azóta. Néhány közösségben való jó viszonyon hónapja, hogy ülésezett az alapulhat- S hogy ez megvan az EFSZ-ek III. országos endrédi szövetkezetben, s hogy ez­síthatatlannak látszó dolgok is, kongresszusa. Itt már határozatba jó példát mutat, ezt mi sem mint pl. a családi pótlék, a mun- foglalták: „A kongresszus jóvá- ' bizonyítja jobban, mint az a tény, kaképtelenek jutalmazása is beke- hagyja az EFSZ-ek mintaalapsza- hogy az idén 9 dolgozó paraszt rült a házirendbe (saját alapsza- bályzatának kiegészítésére és mó- kérte felvételét a szövetkezetbe, bályzatba). dosítására vonatkozó javaslatát A z endrédi szövetkezet nem Az állam, a párt és a kormány abban a fogalmazásban, melyet a J\ az első, amelyben fizetett sohasem volt az ellen, hogy a szö- javaslóbizottság terjesztett a szabadságot kapnak a ta­vetkezet különféle szociális jut- kongresszus elé és azt tanácsolja gok, de hogy nem is az utolsó az tatásokat adjon tagjainak. Ter- minden EFSZ-nek, hogy a minta- egészen bizonyos. Szövetkezeteink mészetes, hogy a közösben a tag- alapszabályzat alapján s annak sn d6 feiIődése> té rhódítása arról can marra mrQ7i cr»r»c*ar c- Ho olonnt L'űrorühan nn rm77Q L«-i r»c- fovnitini vetkezeteink vannak, hogy a kez­detben, a gazdálkodás első éveiben talán lehetetlennek tűnő, megvaió­tesz tanúbizonyságot, hogy ha ság maga irrtézi sorsát, s ha eleget keretében dolgozza ki és tárgyalja tesz állampolgári kötelezettségé- meg saját szabályzatát s gondol­nék és emellett még olyan anyagi kodjék annak betartásáról." m e9 ma nem 1 S- d e holnap, vagy alapokkal rendelkezik, hogy a kü- A határozat jó, viszont csak ak- holnapután egyetlenegy olyan lönféle juttatások kifizetése nem kor hozza meg a maga gyümöl- szövetkezet sem lesz, amelyben ne befolyásolja kedvezőtlenül a kö- csét, ha meg is valósítják, ha élet- vennék természetesnek és magá­zösség érdekeit, nincs semmi aka- té, tettekké válik minden sora. És tói értetődőnek a fizetett szabad­dálya annak, hogy az illető szö- éppen erről érkezett a napokban ságot. Persze ennek első és leg­vetkezetben a taggyűlés határo- rövid hír a zselízi járás egy kis fontosabb feltétele a szilárd poli­zata alapján családi pótlékot, szövetkezetéből, Endrédről. E szö- tikai gazdasági fejlettség, az anya­öregségi járulékot, hosszan tartó vetkezet tagjai a mintaalapsza- gi és erkölcsi biztosíték, a közös betegség idején bizonyos munka- bályzattal összhangban állították munka megbecsülése és egymás egység-ellenértéket adjanak az össze saját alapszabályzatukat, megértése. arra jogosultaknak. Ez is a szö- s belefoglalták, hogy a szociális Méry Ferenc e/1 takalmfÍMffbefakaltfás iikeléflt FALUSI LEVELEZŐINK ÍRJÁK TÖBB SZÉNA — TÖBB TEJ A Vág tornóci Állami Gazdaság zsigárdi ma­jorján tavaly ma­gas fejéshozamot ér­tek el. A 96 fejőste­héntől 3500—4200 liter tejet fejtek ki egyen­ként. Ezt a szép ered­ményt mindenekelőtt annak köszönhették, hogy bőven volt ta­karmányuk. Ebben az évben még magasabb tejhozamot akarnak biztosítani. A múlt he­tekben 9 vagon őszi keveréket silóztak be. Ez£ a munkát, tekin­tettel a nagy munka­időre, a fejőpulyások végezték, hogy a tej­cavas erjedés után jó siló legyen a tehenek részére. Ezenkívül 50 hektárról virágzás előtt jó minőségű lucernát takarítottak már be. Átlagtermésük hektá­ronként 55—60 mázsa volt. A napokban az őszi keverékek földjének megtrágyázása után el­vetették a csalamádét is. Amióta zöldtakar­mánnyal etetnek, 3 li­terrel emelkedett a tejhozam tehenenként. Jelenleg a fejési átlag 10—15 liter, pedig a napi 3 kg abrak helyett csak 2 kg-ot kapnak a tehenek. Ezzel is egy mázsa abrakot takarí­tanak meg naponta. Deák István, Zsigárd Szorgalmasan dolgoznak *A dunaszerdahelyi szövetkezetben a cukorrépát már május 22-re kiegyel­ték s megkapálták a kukoricát. Most újra kapálják a répát. Sidó József, Skarba Vince, Izsmán Gézáné járnak az élen a munkában. De a 77 éves C sémi bácsi is kitett magáért. Skarba Vince 196 sertést gondoz, a hajnali szürkület már a földeken találja feleségével együtt. Iparkodnak s még a heregyűjtésnél is segítenek. 'A herét már összegyűjtötték, a múlt héten elkezdték a behordást, aztán kazalba rakták. A sok munka mellett a silózásról sem feledkeztek meg. Ez ideig 10 hektár őszi keveréket silóztak be. Szalay Matild, Dunaszerdahely. M Ű J SZÖ 1957. június 10. Kaszálják a szénát is A Bajcsi Állami Gazdaság helybeli részlegében időben megkezdték a ta­karmány-betakarítást. Már 60 vagon zöldtakarmányt lesiloztak. Hogy jó lucerna és heretakarmányt tudjanak biztosítani, a parcellákat terv szerint ! aszalták le és így a szárítókat a leghasznosabban fel tudják használni. Már 92 hektár lucernát és lóhe­rét kaszáltak le. Az első kaszálásnál 28 vagon jó minőségű takarmányt ta­karítottak be. Hektáronként 50 má­zsás termést értek el. Három trak­torral megkezdték a szénakaszálást is 260 hektáron. Herehordásban szorgalmas és ki­tartó munkájával Gyurcsovics József tűnt ki, napi normáját 160%-ra tel­jesítette. Psenák József, Bajcs. Szaktudással a nagyobb terméseredményekért A királyhelmeci járásban a na­pokban fejezték be a szövetkezeti munkaiskolákat. A záróvizsgák arról tanúskod­nak, hogy a szövetkezeti tagak nem töltötték feleslegesen az es­téket. Az 1956/57. iskolaévben a járásban 12 szövetkezeti munkais­kola működött, amelyeken 290 hallgató — köztük 19 nő — vett részt. A legnagyobb érdeklődés a nagygéresi, bodrogszerdahelyi és a kistárkányi szövetkezetekben nyil­vánult meg az iskola iránt. Ezek­ben a szövetkezetekben az iskolá­ban tanultakat a termelési ered­mények tükrözik vissza, amelyek a legjobbak a járásban. Nagygé­resen legjobban a cukorrépater­melésben nyilvánul meg az iskoián szerzett tudás hatása, Bodrog­szerdahelyen a kukorica, Kistár­kányban pedig a gyümölcs és a zöldség termelésében érnek el ki­magasló ededményeket. "Az iskolázás színvonalához nagy­ban hozzájárult az előadók jó fel­készültsége és az előadott anyag aprólékos megmagyarázása. Ezze! szemben a bélyi, kiskövesdi és a csarnahói szövetkezeti munkaisko-' Iák nem hozták meg a várt ered­ményt. A tagok nem jártak ei rendszeresen az előadásokra, sőt maguk a vezetők sem biztosították az iskola folyamatos menetét. (Tudósítónktól) it p HHémhUPÍ I Šacán az EFSZ zöldségkertészetében brigádmunkások, a közeli telep házi­asszonyai is segítenek. A képen sárgaré-^kapálás és gyomlálás közben láthatjuk őket. Múlt... jelen... jövő... EGYIK ÜNNEPI DÉLUTÁN Heténybe igyekeztem. A falu legutóbb ásatásai révén vonta magára a figyelmet. Ősrégi település volt és hajdanában Vághetény néven szerepelt. 1554-ben teljesen el­pusztult. A mai, széles, hosszú főutcájával, rendes portáival, Jepert járdáival a kiegyensúlyozott élet tükörképét mu­tatja. Az állomás felöl érkezve, az út kanyarulatánál feltűnik az EFSZ ba­romfifarmja, amely jelzi, hogy itt szö­vetkezeti élet van! A szövetkezetről nem egész kedvező hírek keringtek, továbbá, hogy a meg­alakulás óta (1950) nem volt még ré­szesedés, pedig a lakosság szorgalmas, jó gazda hírében állt, és a földek sem rosszak. Tekintve, hogy a hetényi határban gyönyörű a gabona és a munkákat is az agrotechnikai határidőben elvégez­ték — önkéntelenül is felmerül a kér­dés. Szalai Balázs, az EFSZ elnöke a leg­illetékesebb erre válaszolni. — Én a múlt év novemberötöl va­gyok elnök, addig csoportvezető vol­tam. Nem is igen akartam ezt a tiszt­séget vállalni, de hosszas rábeszélés és a többség óhajának engedve, bízva a segítő munkatársakban — elvállaltam. Azóta igyekszem is mindent elkövetni, hogy feladatomat teljesítsem. A kez­deti hibákon és nehézségeken már túl van szövetkezetünk. Most már a való­ságos eredmények iönnek számításba. A bizakodó hangulat érezhető a tagság jelenlegi munkáján is. Súlyos teherté­tel volt a 465 000 korona adósság, amelyből ma már csak 165 000 korona áll fenn. A elmaradt múlt évi három­havi jutáimat is rendeztük — ennek az évnek a terhére. Munkaegységünk ér­téke 9 korona, de meg vagyok győződ­ve, hogy az idén lesz részesedés is. HATÁRUNK NAGYON SZÉP. Minden munkát idejében elvégeztünk. A cu­korrépát másodszor kapáltuk. A tehe­nek napi fejési átlaga 160 literről 460 literre emelkedett. Gyapjúból 330 kilo­grammal több lett. Állatállományunk a múltban a takarmányhiány miatt nem volt kielégítő. Az idén 67 hektár lucer­nát vetettünk. Tíz vagonnál több szal­mánk van. Dohányt nem 25, hanem csak 15 hektáron ültettünk, de ezt az­tán rendesen betakarítjuk. Akadnak még fogyatékosságok az ál­latállomány körül, s különösen a gépek kezelésére és üzemképességük biztosí­tására kell nagyobb gondot fordítani. A szövetkezet fellendítésén Szabó De­zső és Bordán József agronómusaink is minden tudásukkal fáradhatatlanul köz­reműködnek. Szabó Dezső agronómus, a fiatal gaz­da tudásával irányítja az 1300 hektá­ros szövetkezetet: — Igen... a műtrágyázásnak nagy barátja vagyok, csak tudni kell helyes alkalmazását. Az idén is kiszórtunk — fejtrágyának — hat vagon ostravai sa­létromot. Meg is látszik a hatása, deré­kig érő és sötétzöld a búzánk. Kerté­szetünk 20 hektárnyi és 30 hektár gö­rögdinnyénk van. Van 2 hektár kalará­bénk, amelyből eddig 50 000 korona jött be, és további 20 000 koronára számí­tunk még. Körülbelül 10 hektárnyi ker­tészetünket két villanymotor segítségé­vel öntözzük. Korai káposztánk szinte elborítja a földet. Mondták is a járá­siak, hogy ilyen szép káposzta kevés van a járásban. Minden munkamenetet előre megbeszélünk és a munkákat mindig az agrotechnikai követelmények szerint idejében elvégezzük. Határozott, céltudatos, a vérbeli gyakorlati gazda hangja csendült ki Szabó Dezső agronómus minden szavá­ból. SÁRAI ISTVÁN a szövetkezet meg­alakulása óta a kertészetben dolgozik. Most a kertészeti csoport vezetője. — Nekem a véremben van a kertész­kedés, mert gyermekkor imtól fogva szeretem. Annyira tudok érezni a me­legágyi palántával, különösen amíg bent van —, hogy ebédre sem jarok haza, pedig közel van a lakásom. Nekem itt a helyem! Néha már 3—4 órakor kime­gyek és beállítom a gépeket az öntö­zéshez. A feleségem haragszik is, mert nem érek rá fát vágni sem. A kertészet hozza a legnagyobb jö­vedelmet, csak érteni kell hozzá. A re­pedt kalarábékat is értékesítjük. Pia­con fele árért adjuk, hisz az is ugyan­olyan fiatal, nem fás, csak szépséghi­bája van a gyors növéstől. A minap is 600 korona jött be ilyen kalarábéért. Sárai István nemcsak a kertészetben szereti a rendes munkát, hanem a papí­ron is, mert szabályos gyöngybetükkel és számokkal vezeti a napi munkatel­jesítményt egyénenként feltüntetve az általa is nagyon jónak elismert, újfaj­ta nyomtatványon. A SZÖVETKEZETI UDVARBAN (nagy kár, hogy nincs fásítva), az unnepi dél­után nyugalma honol. De Csintalan Be­nő ott sétál kimért léptekkel, meg­megállva, fürkésző tekintettel minden­re figyelve, az anyasertések istállói körül. — Még nincs itt az etetés ideje, de itt kapáltunk a kertben, nem messze, eljöttem körülnézni, nincs-e valami baj. A 140 kocát és malacait hárman látjuk el. A szövetkezet megalakulása óta itt vagyok. Szeretem az állatokat. Mindjárt itt lesz az egész malacállo­mány. Hozok is nekik egy kis szemes árpát, mert a kis malacnak csak ez való. Az elválasztás anyánként átlag 8 malac volt. A hasas anyák takarmá­nyozására nagy gondot fordítok, külö­nösen az ellés előtti hónapban. Sok és fárasztó dologgal jár ez a munka, de biztosítja a nagyobb jövedelmet — mondja csaknem egy szuszra, miközben rá-rátekint a malacseregre. A komoly, nyugodt természetű szö­vetkezeti tag példaképe Csintalan Be­nő, akiről példát lehet venni. A fia most érettségizik és valószínűleg a fő­iskolán folytatja tanulmányait. Még nagyon sok jó tagja van a he­tényi szövetkezetnek, mint például Kiss Gyula, ifj. Németh Gergely, Tóth Mik­lós, akik bármikor és bárhol megállják helyüket. A FIATALABB NEMZEDÉK négy ifjú képviselőjével találkoztam, akik a szomszéd faluban megtartandó labda­rúgó-mérkőzés esélyeseiről vitatkoztak. (12—14 éves, helyes fiúk). Eleinte fé­lénken viselkedtek, de miután össze­barátkoztunk, készségesen igazítottak útba. Sőt azt is megtudtam, hogy Gál Gábor autószerelő, Csintalan Lajos asztalos, Tóth Balázs hentes és Zajos Kálmán géplakatos akar lenni. Feszty István, Ögyalla Htt Hll ltl tt WHHMtMMt tt MMHMM WWW Több takarmányt télre Az őrösi szövetkezetben a tag­ság arra törekszik, hogy az állat­állománynak télre minél több ta­karmánya legyen. Ma már egy 25 m hosszú kazal lucerna áll a szö­vetkezet telepén. Az eddigi meg­állapítások szerint hektáronként 43 mázsa lucernát kaszáltak le. Horosz Árpád, Öraa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom