Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-06 / 156. szám, csütörtök

Biztosítsuk a munkatermelékenység és a bérek növekedése közötti helyes arányt (Folytatás a 4. oldalról) rost találnánk közöttük. A mi célunk: biztosítani akarjuk azt, hogy a keresetek növekedése a munka termelékenységének fokozódására épüljön. Kétségtelen, hogy dolgozóink számára nem közömbösek a gazdaságosság kérdései. Méltán követelik, hogy jól gazdálkodjunk. Túlnyomó többségük becsületesen akar keresni, becsületes és jó minőségű munkát akar végezni. Szüntelenül növekszik azoknak száma, akiknek becsületügyük a szocialista társadalom számára végzett munka. A dolgozók jól tudják, hogyha a termelési költségek fokozódnának, nehezen tudnánk csökkenteni az árakat. Éppen ezért minden vállalatban nyíltan meg kell magyaráznunk az alkalmazottaknak, hogyan teljesítjük a tervet, hogyan alakulnak a termelési költségek, mibe kerül a gépek munkájának szünetelése és a selejt, milyen következményekkel jár a munkaidő elégtelen kihasználása, mibe kerül a munkainulasztás, főként az igazolatlan munkamulasztás, a túlórázás stb. Ha a dolgozóknak nyíltan megmagyarázzuk a nehézségeket és megindokoljuk megoldásukat, akkor támogatni fogják ezt a megoldást. Természetesen bírálat is lesz bőven, ami azonban csak használni fog az ügynek, mert elősegíti a hibák okainak és okozóinak leleplezését és meggyorsítja a bajok orvoslását. És éppen ez a fontos: tudatosítani, hogy az életszínvonalat emelni csakis a termelés és a termelékenység növelésével lehet. Fontos, hogy újabb lendületet vigyünk a dolgozókba, arra serkentsük őket, hogy tartsanak rendet a termelésben, törekedjenek szervezettségre, fegyelemre, s a munkatermelékenység növelése összes tartalékainak felhasználására. A gazdasági szervek a jutalmazás és a munkatermelékenység növelése terén alkalmazott összes intézkedések gyakorlati végrehajtásakor a szakszervezettel legszorosabban együttműködve lépjenek fel. Hisz a népi demokratikus állam és a szakszervezet céljai azonosak. Mindkettő küldetése: a dolgozók érdekeinek szolgálata és a nép anyagi és kulturális színvonalának szakadatlan emelkedését elősegítő feltételek megteremtése a szocialista termelés fejlesztése útján. A szakszervezetek legsajátabb feladata, hogy figyelmet szenteljenek a jutalmazás kérdéseinek. Emellett fontos, hogy a szakszervezet a szocialista munkaverseny fejlesztésével, a haladó tapasztalatok terjesztésével, az újító tömegmozgalom fejlesztésével, az egészséges muhkakörnyezet megteremtéséről és a szakképzettség fokozásáról való gondoskodással egyrészt segítse a munkásokat a termelési feladatok teljesítésében és keresetük növelésében, másrészt pedig, hogy rendszeresen gondoskodjék a munka megszervezésének javításáról, a technika fejlesztéséről és jobb felhasználásáról és mindannak kiküszöböléséről, ami megnehezíti a munkások munkáját. Az a nézetünk, hogy a szakszervezeteknek többet kellene bírálniok a gazdasági vezetőket az újítójavaslatok hosszadalmas megvalósításáért, a haladó munkamódszerek lassú bevezetéséért, a termelési hibákért és zavarokért, melyek ártanak a dolgozók érdekeinek és következetes orvoslást követelnek. Mindezek a műszaki normázás és a munkajutalmazás javítására vonatkozó intézkedések arra a célra irányulnak, hogy biztosítsuk a munka termelékenységének gyorsabb növekedését, s ezért elengedhetetlenül fontosak népgazdaságunk fejlesztésében, s ezért teljesen megfelelnek a dolgozók érdekeinek. A szakszervezet feladata, hogy rendszeresen megmagyarázza ezeknek az intézkedéseknek: főként a műszaki normázásnak és az elavult, túlhaladott normák megszilárdításának értelmét és célját. Ez a munka jutalmazásában előforduló hibák kiküszöbölésének és a rend megteremtésének elengedhetetlen feltétéle. A szakszervezet feladata továbbá az e kérdésekben felmerült helytelen nézetek és félreértések eloszlatása. Nagyon fontos, hogy a munkásoknak minden szükséges feltételük meglegyen a műszakilag alátámasztott normák teljesítésére és túlteljesítésére. Ezért bevezetésük folyamán a szakszervezetnek ügyelnie kell minden olyan feltétel teljesítésére, melyeket a normák meghatározásakor tekintetbe vettek. Az új technika bevezetésekor, midőn változnak a normák, a szakszervezeteknek ügyelniök kell arra, hogy a munkások előre megismerkedjenek az új munka- és technológiai eljárással és hogy kellő időt biztosítsanak begyakorlásukra. A szakszervezet elsőrendű feladata, hogy törődjön a munkások szakképesítésének rendszeres fokozásával. Ha a díjszabásszerú kvalifikációs katalógusok bevezetése a bérek módosításának szerves részét képezi, akkor már most gondoskodni kell a munkások tömeges műszaki előkészítéséről, szakképzettségük fokozásáról. A szakszervezetnek ügyelnie kell annak az alapelvnek a betartására, hogy a dolgozókat ismertessék meg a bérelőírásokkal, hogy mindegyikük tudja, miért dolgozik. •'iK Indítsunk széleskörű mozgalmat a CSKP KB határozatának teljesítésére A munkatermelékenység növekedése és az átlagos keresetek közötti tervezett arány biztosítása, a rendteremtés a bérezésben és a normázásban, a bér- és fizetési rendszer módosításának előkészítése a CSKP KB februári határozata teljesítésének egyik alapvető részét képezi. A párt Központi Bizottsága az elmúlt napokban felülvizsgálta az említett határozat eddigi teljesítését és megállapította, hogy meg kell erősíteni a szervezői munkát és meg kell gyorsítani a határozat megvalósítását. Ezért határozatot hozott, hogy a gazdasági szervek, a szakszervezetek és a többi tömegszervezetek a párt vezetésével széleskörűen, szervezetten és koordináltan törekedjenek a februári teljes ülés és az idei állami terv feladatainak teljesítésére. E téren főként a gazdasági és szakszervezeti szerveknek kell fokozniok a lendületet. Fontos, hogy törekvésünk elsősorban a döntő feladatokra, 1958-as év sikeres megkezdése feltételeinek megteremtésére irányuljon. Melyek a fő feladatok? Elsősorban biztosítanunk kell a terv egyenletes teljesítését és túlteljesítését a kívánt termékekben, minden szektorban, vállalatban, üzemben és műhelyben, mind a dekádok, hónapok és negyedévek szerint, mind a normális munkaidőben. Bővítenünk és tökéletesítenünk kell az üzemen belüli önálló elszámolás rendszerét úgy, hogy az irányítás és a gazdaságosság hatékony rendszere legyen. Másodszor a terv egyenletes teljesítéséért folyó küzdelemben biztosítanunk kell a munkatermelékenység és az átlagkeresetek tervezett növekedése közötti kapcsolat helyes fejlődését. Figyelmünknek arra kell irányulnia, hogy minden tartalékot felhasználjunk a termelés és a munka megszervezésében, s ezzel kapcsolatban rendszeresen biztosítanunk kell mai értekezletünk eredményeit. Harmadszor széleskörű szocialista munkaversenyt kell indítanunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére. A munkaverseny főként a terv minőségi mutatószámainak teljesítésére, a haladó munkamódszerek tömeges terjesztésére irányuljon. Törekednünk kell arra, hogy a munkaverseny minél fokozottabban tömegjelleget öltsön. Állandóan ügyelnünk kell arra, hogy a dolgozók kezdeményező ötletei ne veszszenek kárba, és hogy állandóan új kezdeményezést, a terv teljesítésével kapcsolatban pedig új érveket és ötleteket vigyenek a munkaverseny fejlesztésébe. Az egész év folyamán műszaki-szervezési intézkedéseket kell kidolgoznunk és végrehajtanunk a termelési-műszaki-pénzügyi tervek biztosítására és az 1958. évi tervek előkészítésének biztosítására. Ezekben a tervekben teljes terjedelmében vissza kell tükröződnie a CSKP Központi Bizottsága hatékonyságról hozott határozatának. *** Elvtársak, 1957. év rendkívül nagy jelentőséggel bír gazdaságunk szempontjából. Második ötéves tervünk döntő éve. Minden politikai és gazdasági feltételünk megvan népgazdaságunk újabb fellendülésének elérésére. Reális lehetőségeink vannak arra, hogy megelőzzük a gazdaságilag legfejlettebb kapitalista országokat. Munkánk hozzájárul az egész szocialista tábor , gazdaságának fejlesztéséhez. Nagy feladatok előtt állunk. De hiszen ezek elsősorban az életszínvonal elért fokának eredményei, melyeket biztosítanunk kell. A kapitalizmusban a kizsákmányolt és mindenképpen üldözött munkásosztálynak nehéz mindennapi harcot kellett vívnia minden falat kenyérét. Annál inkább megéri, hogy küzdjünk és a gazdaság további tökéletesítésével biztosítsuk az életszínvonal emelésében elért sikereket és előkészítsük a talajt az életszínvonal további emelésére, ma, midőn a felszabadult munkásosztály az egész dolgozó néppel együtt a saját érdekében végzi munkáját, midőn nem egy falat kenyérről, hanem a dolgozók öszszes szükségleteinek állandó, bővebb kielégítéséről van szó. A világ közvéleményének óhaja: El kell fogadni a Szovjetunió kormányának javaslatait AZONNAL VÉGET KELL VETNI A KÍSÉRLETEKNEK A Csehszlovák Sajtóiroda nemzetközi ankétjának zárórésze A Csehszlovák Sajtóiroda június 4-én lezárta a nemzetközi ankétet, amelyben a világ 16 országának 30 tudósa nyilatkozott az emberiséget rendkívüli mértékben érdeklő kérdésekről: a lázas atomfegyverkezés, az atomháború hívei politikai tevékenységének következtében elénk tornyosul a reális veszedelem. Hogyan szálljunk szembe, hogyan hárítsuk el ezt a veszedelmet? A Kelet és Nyugat kimagasló tudósai választ adtak. A kérdezett fizikusok, biológusok, vegyészek, matematikusok és orvosok hatalmas többsége teljes mértékben egyetért abban, hogy a veszedelem reális, hogy az atomfegyverekkel való katonai-technikai kísérletek folytatása veszélyeztetheti az emberiség jövőjét. A világhírű tudósok megállapítása is egyöntetű: azonnal be kell tiltani a tovább'i kísérleteket. A tudósok legnagyobb része ezen szükséges intézkedésben jelentőségteljes lépést lát az atomfegyverek használatának és gyártásának betiltásához. A tudósok rendíthetetlenül legjobb lelkiismeretük szerint adtak választ. A kérdezett tudósok egy csekély számú csoportja nem volt hajlandó válaszolni a ČTK kérdésére. Mi volt ennek az oka 1 Francis Perrin, az atomenergia párizsi intézetének elnöke ezt írta: „az én funkcióm nem engedi meg, hogy az önök kérdéseire válaszolhassak." A tudások válaszaiból közöljük a következőket: Marcel Prenant (Franciaország) Prenant professzor hírneves francia természettudós, a párizsi Sorbonne egyetem tanára. M. Prenant kijelentette,, csakis gonosztevő kormányok utasítják vissza a kísérletek beszüntetését és rövidlátók azok a tudósok, akik ezt igazolni igyekszenek. „A természetes rádióaktív elemek, mint például az urán veszélyessé kezdtek válni, amikor őket az atomiparban koncentrálták" — írja. — „Ismeretesek azok a szigorú intézkedések, amelyeket ez irányban foganatosítani kell, azonban ennek ellenére még mindig nem kielégítőek. A nukleáris és thermonukleáris robbantások azonban öszszehasonlíthatatlanul veszedelmesebbek elsősorban azért, mert ellenőrzés nélkül szabadulnak föl a rádióaktív részecskék, amelyeket a szél a világ minden tájára elvisz. A stroncium pora, amely nagy mennyiségben van a térben, rádióaktivitását csak többezer év után veszíti el, és e por mennyisége minden kísérleti robbantás után kérlelhetetlenül növekszik. Gonosztevők lennének tehát azok a kormányok, amelyek elutasítanák az experimentális robbantások azonnali beszüntetését, és rövidlátók azok a tudósok, akik ezt az elutasító álláspontot igazolni igyekeznének. Az emberiség már nem mondhat le az atomenergia békés felhasználásáról, azonban könnyen feláldozhatná a hidrogénbombát." Dr. Li Cse-kuan Kínai Népköztársaság Li Cse-kuan professzor világhírű geológus. Az angolországi birminghami egyetemen avatták doktorrá. Li Cse-kuan professzor kijelentette: Szüntessék be azonnal a kísérleteket. „Abban az esetben, hogyha a thermonukleáris fegyverkísérleteket továbbra is folytatni fogják, kétségtelen, hogy a rádióaktív stroncium bomlásának következtében elkerülhetetlen veszedelem fenyegeti az emberiséget." mondotta Li Čse-kuan professzor. Dr. Marcus Laurence Elwin Oliphant (Ausztrália) Dr. Oliphant professzor neves ausztráliai fizikus, az ausztráliai tudományos akadémia elnöke. Dr. Marcus L. E. Oliphant professzor kijelentette: a kísérletek betiltására vonatkozó nemzetközi egyezmény múlhatatlanul szükséges előzetes lépés! A felelősségteljes szakértők egyre növekedő száma hiszi, hogy a rádióaktív stroncium behatolása az emberi szervezetbe, amely különösen a gyermekek csontjaiban halmozódik fei, veszedelmes és hogy a kísérletek folytatása elháríthatatlan veszedelem keletkezését idézheti elő az emberiségre." Á csehszlovák sajtóiroda az ankét folyamán kikérte dr. Linus Pauling Nobel-díjas tudós (biochémia) véleményét. Az ankét lezárása előtt válasz még nem érkezett be, azonban a csehszlovák sajtóiroda megerősített hírt kapott, amely szerint dr. Pauling kezdeményezője az amerikai tudósok felhívásának a nukleáris fegyverkísérletek azonnali beszüntetése nemzetközi egyezményének elérésére, amelyet négy nap alatt 2000 amerikai tudós írt alá. MUDr. Jíŕi Divis akadémikus, a patológia és therápia professzora, MUDr. Josef Charvát akadémikus, világhírű orvostudor az endokrinologia terén, MUDr. Miloš Netoušek professzor belgyógyász és MUDr. Otakar Hnévkovsky, a prágai Károly egyetem klinikájának igazgatója, az ortopédia és gyermeksebészet professzora, csehszlovák orvosok. A csehszlovák orvosok kijelentették: Be kell szüntetni a veszedelmes őrület megnyilvánulásait. Befejezésül közöljük Jífi Divis, Josef Charvát, Miloš Netoušek és Otakar Hnévkovsky hírneves csehszlovák orvosok közös nyilatkozatát. A nyilatkozat a többi között így hangzik: „Bebizonyult, hogy a rádióaktív anyagok az élelmiszerekbe és italokba kerülnek és ezáltal veszélyeztetik az emberiség egészségét. A rádióaktivitás hatása az élő anyagra rendkívül káros, és következményeiben beláthatatlan. A kísérleteket azonnal és határozottan be kell szüntetni. Amíg a tudományos laboratóriumokban és a gyógyintézetekben szűkös gondossággal mérnek le minden a betegeknek ejőírt rádiőaktív anyagot, pontosan betartják a biztonsági intézkedéseket, ugyanakkor a halálos rádióaktív anyagok nem ellenőrzött mennyiségével lepik el a világot. Senkinek sem lehet megnyugtató, hogy a stroncium 90 az esővel együtt egyforma mértékben hull a világ minden gyermekére és felnőttjére. Ezek a veszedeltnes őrültség megnyilvánulásai. A szovjet kormány javaslatai — azonnal vessenek véget a kísérleteknek — kifejezik a világ közvéleményének nézetét. Ez az ész szava, amely megmutatja azt az utat, amelyen mindenkinek haladni kell, ha meg akar szabadulni. az átkos veszedelemtől." N. Sz. Hruscsov a Columbia Broadcasiing System tudósítóival folytatott beszélgetésének külföldi visszhangja New York (ČTK) — N. Sz. Hruscsov beszélgetése a Columbia Broadoasting System tudósítóival az amerikai közvélemény és sajtó figyelmének középpontjában áll. A lapok megjegyzik, hogy N. Sz. Hruscsovnak a beszélgetés során előadott konkrét javaslatai hallatlan benyomást tettek az amerikai rádió és televízió hallgatóira. Jack Gould, a New York Times szemleírója megjegyzi; „Hruscsov nem védekezik" és azt ajánlja, hogy javaslataira „ésszerű és pozitív választ adjanak, hogy ne álljon vele szemben elvakult ellenzék." Max Lerner, a New York Post tudósítója így ír: „Ismerjük el, hogy ez a beszélgetés nagyszerű televíziós program, jó politika volt és sikerrel járt." Lerner feltételezi, hogy ennek a közvetlen kapcsolatnak messzemenő befolyása lesz a jövő nemzetközi kapcsolatokra és kijelenti, hogy a beszélgetés hatása alatt .az amerikai szokvány-propaganda megtört. A New-York Herald Tribúne szerkesztőségi cikkében hangsúlyozza, hogy Hruscsov a széleskörű amerikai nyilvánosság előtti beszélgetésében kijelentette, hogy. a háború az emberiségre hallatlan megpróbáltatást hozna és hogy a Szovjetunió nagyon óhajtja a békét. A lap hozzáfűzi, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok kérdéseire Hruscsov nagyon nyíltan válaszol. „A bírálat és nyíltság ellenére nyilatkozata nem volt támadó," — jegyzi meg a lap. R. Kennan, az USA szovjetunióbeli volt nagykövete a New York Hera'.d Tribúne ban így ír: „Hruscsov interjújában sok teljesen helyes gondolatot vetett fel." Smidt, a New York Times washingtoni tudósítója beszámol arról, hogy N. Sz. Hruscsovnak az amerikai és szovjet haderők kivonására vonatkozó javaslatai az európai területekről mint a leszerelés felé vezető első lépés az amerikai hivatalos körök megblzottainak nézete szerint „rossz előjelt jelentenek a leszerelési tárgyalások tek'ntetében" A szovjet haderők kivonása KeletNémetország, Lengyelország Magyarország és Románia területéről, amennyiben az USA és szövetségesei kivonulnak Nyugat-Németországból, Franciaországból és a többi európai támaszpontról — közli a tudósító — az amerikai képviselők szerint rossz húzás lenne. Ezenkívül ez túlhaladná azt a keretet, amelyet Stassennek, az amerikai leszerelési szakértőnek a leszereléshez vezető első lépésnek kell tekintenie. Az USA külügyminisztériumának képviselője hangsúlyozta, hogy a szovjet haderőknek Kel.et-Európa országaiból való kivonására irányuló terv viszonzásul az amerikai haderőknek a nyugati államokból történő távozására „elfogadhatatlan". A Daily Mail hangsúlyozza, hogy N. Sz. Hruscsov beszélgetése feljogosít a londoni leszerelési egyezmény mielőbbi megkötése távlatainak derűlátó értékelésére. Anglia vidéki lapjai Hruscsov beszélgetésével első oldalukon nagybetűs címekben, mint fő témával foglalkoznak. A Yorkshire Post szerkesztőségi kommentárjaiban hangsúlyozza, hogy az a készség, amellyel N. Sz. Hruscsov válaszolt a kérdésekre, tanúskodik az oroszok azon igyekezetéről, hogy a Nyugatnak megmagyarázzák álláspontjukat és minden lehetőséget felhasználjanak. A National Zeitung berlini lap hangsúlyozza, hogy N. Sz. Hruscsov állást foglalt a Szovjetunió és az USA — különböző társadalmi rendszerű államok — békés egymás mellett élése mellett. Hruscsov emellett utalt arra — írja a lap —, hogy a Szovjetunió békés úton pl. a gazdaságban akar versenyezni a kapitalista országokkal. A kairói A1 Ahbar hangsúlyozza, hogy N. Sz. Hruscsov nyíltan felelt minden feltett kérdésre. Az A1 Saab így ir: „Hruscsov azt mondotta az amerika''aknak, hogy unokáik szocializmusban fognak élni. Oroszország senkire sem akarja rákényszeríteni a szocialista rendszert és békés versenyt óhajt Amerikával. A lengyel Trybuna Ludu hangsúlyozza, hogy a beszélgetés során Hruscsov főképp a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatokkal és azokkal a problémákkal foglalkozott, amelyeket e kapcsolatok rendszeresítésének érdekében elsősorban kell megoldani. A párizsi lapok feltűnő helyeken közöltek kivonatot a beszélgetésből vastag betűs címmel: Hruscsov az amerikai rádióban kijelenti: a Szovjetunió hajlandó részleges leszerelési egyezményt kötni (Combat). Hruscsov: „Ideológiai harcot és nem háborút." (Franctiíreur) a LHumanité cikkének címe: „Éljünk békében, cseréljük ki tapasztalatainkat, történelmünk és nemzeteink döntenek, milyen rendszer győz!" A Le Monde tudósítója irónikusan megjegyzi, hogy ha az USA hivatalos körei csalódottak és azt állítják, hogy a beszélgetés semmi újat nem tartalmaz, akkor a történelmi interjút hallgató amerikaiak millióinak valószínűleg eltérő a véleménye. Malájföld nem csatlakozik semmiféle agresszív tömbhöz Kuala Lumpur (ČTK) — Rahman, Malájföld főminisztere az újságírók kérdésére kijelentette, hogy Malájföldnek nincs szándékában a SEATO tömbhöz csatlakozni, mert országának nem érdeke, hogy bármilyen katonai csoportosulásban is részt vegyen. Hozzáfűzte, hogy azok az országok, amelyek ezt megtették, hibát követtek el. OJ szó 1957. június 6. 5