Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-05 / 155. szám, szerda

N. Sz, Hruscsov beszélgetése a Columbia Broadcasting System amerilcai rádió-és televízió! társaság tudósítóival (Folytatás az 1. oldalról) nista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány tűzte ki, megoldani azonban az ország tudja, vagyis a kolhoztagok, munkások, munkásnők, mérnökök, zootechnikusok és agronómusok és meg vagyunk győződve arról, hogy ez kb. 196Ó—196Í-ben bekövetkezik. Az önök szakértői, akik azt mondják, hogy ez nem lehetséges, részben megegyeznek egyes közgazdászainkkal. A mi közgazdászaink is azt mondották nekem, hogy ezt a feladatot csak 1975-ben lehet megoldani. A mi jósainkon és az önök jósain nevetünk, de a feladatot ennek ellenére megoldjuk. Cutler: Hruscsov úr, engem is érde kel a hús. Azt hallottam, a szakértők azt mondják, hogy a világnak még egy országában sem sikerült eddig a hústermelést négy év alatt 3,5-szörösére emelni. Lehet, hogy önöknek, kommunistáknak van valamilyen módszerük, amely biztosítja, hogy mindegyik tehén ikreket elljen. Hruscsov: A természetben ez is lehetséges (élénkség, nevetés). Megtörténik, hogy a tehenek nemcsak ikreket, hanem hármasikreket is ellenek Mi azonban nem erre építünk. Mi így gondolkozunk: E feladat megoldásánál húsgazdálkodásunkban az első helyen a sertéshús áll, mert a sertés termé keny állat és itt a hústermelés növelésének lehetőségei korlátlanok. Nagy jelentősége lesz a baromfinak is, ahol szintén nagyok a lehetőségek. Ogy vé lem, hogy a marhahústermelésben ebben az ötéves tervben még lesznek fo gyatékosságaink, és ezért most arra törekszünk, hogy több sertéshúst termeljünk, mégpedig nem zsírra, hanem húsos fajtákat. Hisz az angolok sza lonnán élnek és nem élnek rosszul, miért ne termelhetnének tehát az oroszok, az ukránok és a Szovjetunió más nemzetei is szalonnát. Nézetem szerint ez nagyon jó és ízletes étel. Ha van valamilyen kapcsolata a mezőgazdasághoz, akkor a következőket is tekintetbe kell vennie: eddig főleg egyéves állatokat, vagyis borjakat vág tunk. Most a borjak vágását távolabbi időpontra akarjuk helyezni úgy, hogy az állatokat két- sőt hároméves ko rukban vágjuk le. Ebben az esetben a források két-sőt háromszorosukra nö vekedhetnek. Itt a források aszerint növekednek, vajon a borjút egyhónapos, egyéves korában vágják-e ie vagypeďig két-hároméves állatok kerüinek vágásra. És hogy az Egyesült Államokat utóiérjük, a termékek Termelését pontosan 3,15-szörösére kell növelni. Ogy vélem, hogy 1960-ig önök is előrehaladnak kissé és ezért 3,5-szörös növekedést tervezünk. Beszédemben már mondottam, hogy ha ez nem következik be 1960-ban, hanem csak 1961-ben, nem fogunk szégyenkezni és népünk sem fog ezért haragudni kommunista pártjának Központi Bizottságára és kormányára. Ez a feladat óriásméretű, de mi megoldjuk. Már maga az is tetszik nekem, hogy most lehetőségünk nyílik önökkel vetélkedni, hisz az USA nagyon gazdag ország. Ha e feladat megoldása a mi javunkra dől el, ez ne keserítse el az USA-t. Az Egyesült Államok a termények valamennyi fajtájának termelésében a többi tőkés országok előtt jár. Itt azonban feltűnt egy új ország, szocialista ország, amely meg akarja önöket előzni. És mi ezt megtesszük, legyenek erről meggyőződve. Schorr: Hruscsov úr, tavaly nagy búzatermésük volt. Hogyan értékeli ön a búra ez idei kilátásait? Hruscsov: Ez fontos kérdés. Tavaly jó termésünk volt, de meg kell mondanunk, hogy ez a termés csupán Szibériában és Kazahsztánban volt jó. Ukrajnában, amelyet azelőtt a Szovjetunió gabonatárának tartottak, nem volt jó termés. Kiveszett ott csaknem minden őszi búza. Kipusztult a búza Oroszország számos középterületén is, úgyhogy a tavalyi év számunkra nem volt a legsikeresebb. Az idei év kedvezőbben fejlődik hazánkban, mint a tavalyi. Kedvezőbben azért, mert most Ukrajnában nagyon jó kilátások vannak az őszi búzára és Oroszország középterületein (a feketeföldű övezetben) szintén. Igen jók a terméskilátások Szibériában és Kazahsztánban. Valamivel kevésbé kedvezőek a Volga mentén, Sztálingrádnál és a Kaspi-tenger melletti vidéken. Ott azonban nem terem gabona nagy mennyiségben és ezért nem nyugtalanít bennünket különösképp. Ezt azonban feltételesen mondom. Ismerem a parasztok életét és tudom, hogy a paraszt csak akkor nem félti már a termését, amikor a gabonát betakarítja és a magtárba viszi. Mivel egyes járásokban most vetnek vagy a vetést csak most fejezték be, legyünk óvatosak. Ha azonban a termés rosszabb is lesz, mint tavaiy, ez nem állít meg bennünket az állattenyésztési termelés növelésére kitűzött feladat teljesítésében, sem pedig a húsprobléma megoldásában. Novins: Hruscsov úr, ön arról beszélt, amit az országaink nemzetei közti versengés egészséges kapcsolatainak nevez. Szeretnék most áttérni egy másik területre, szeretnék a Szovjetunió és az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolatairól beszélni, főleg a nyugat-európai helyzettel és a világ más részeinek helyzetével kapcsolatban és megkérdezni önt: Az ön nézete szerint mik a legégetőbb kérdések most, melyeket a két or szág között meg kell oldani? Hruscsov: Ogy vélem, a legfontosabb normalizálni az országok közötti kapcsolatokat, elsősorban az Egyesült^ Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat. A normalizálást úgy értem, hogy ki kell küszöbölni a kereskedelem terén levő gátakat, meg kell kezdeni a kereskedést, el kell távolítaniok „vasfüggönyüket" és nem szabad félniök a szovjet árutól, ha Amerikába küldjük: nem csinálunk forradalmat. Kulturális küldöttségeket kell kicserélnünk: nagyobb kapcsolatokra van szükség nemzeteink, a tevékeny emberek között. Ezt tartom a legfontosabbnak. Mivel önöknél még ma is a diszkrimináció folyik, nem akarnak velünk kereskedni. Az önök politikusai, akiktől ez függ, úgy vélik, hogy ezzel ártanak a kommunizmusnak. Látják azonban, hogy ez nekünk nagyon kevés kárt okoz, ellenkezőleg, arra késztet bennünket, hogy olyan termékeket termeljünk, amelyeket önöknél vásárolhatnánk és önök keresnének rajta. Most e termékeket magunk termeljük és előre haladunk. így lesz ez továbbra is. Az ilyen viszony azonban megzavarja a légkört, rontja a kapcsolatokat, idegességet teremt a világban és a kiegyensúlyozatlan embereknek lehetővé teszi, hogy .háborúval spekuláljanak és hö borúval fenyegetőzzenek. Ez nagyon ártalmas. A népek nyugalmat, békét akarnak, emberi életet akarnak. Mi igyekszünk biztosit®*! e feltételeket és mindent megteszünk, hogy biztosítsuk a két különböző gazdasági ' életű ország, vagyis a tőkés országok és a szocialista országok békés egymás mellett élését. Novins: Hruscsov úr, levonhatjuk-e abból, amit most mondott, azt a következtetést, hogy önök készek a nyugati diplomatáknak nagyobb mozgási szabadságot biztosítani országukban, levonhatjuk-e azt a következtetést, hogy nem fogják többé zavarni Amerika Hangjának küldéseit, levonhatjuk-e azt a következtetést, hogy tesznek valamilyen lépéseket, amelyek azoknak a kapcsolatoknak kezdetét jelentenék, amelyekről ön beszél? Hruscsov: Ami a nagykövetség személyzetének mozgását illeti, ha létrejön kölcsönös megegyezés, készek vagyunk hozzájárulni a javuláshoz és a korlátozásokat megszüntetni. Ezek a korlátozások annak következtében keletkeztek, hogy az államaink közötti kapcsolatok rosszúl alakultak. Novins: Azt mondaná-e, Hruscsov úr, hogy ezek részét képezik az önök .vasfüggönyének" ? Hruscsov: Az önök „vasfüggönyére" azzal válaszolunk, hogy létesítünk egy kevéssé saját-fafüggönyt (derültség). ,Amerika Hangjáról" is tettek fel kérdést. Országunknak nagy a zeneérzéke és ön tudja, hogy Oroszországból nagyon sok jó énekes származik. Ma is jó helyen állunk e téren. Ezért ha jó hangot hallunk, azt nemcsak nem zavarjuk, de igyekszünk megerősíteni, hogy az egész országban hallható legyen. Ha azonban az idegen hang hamis, akkor minden ember kikapcsolja a rádiót, ha kikapcsolhatja, és ha nem kapcsolhatja ki, akkor zavarja, mert az ilyen hang rosszul hat fülére. Ha „Amerika Hangja" valóban Amerika hangja lesz — és mi az amerikai népet tiszteljük — nem fogjuk zavarni. Ha azonban felhangzik olyasvalami, ami nem Amerika hangja, hanem valamilyen dühödt üvöltés, amely kiadja magát Amerika hangjának, akkor nem akarjuk, hogy a szovjet népnek helytelen elképzelése legyen az amerikai népről és annak hangjáról. Novins: És nincs ebben ellentét, Hruscsov úr, amikor gazdasági téren versenyről beszél és egyúttal nyilvánvalóan megakadályozza az eszmei versenyt? Maguk hoznak határozatot ahelyett, hogy megengednék, hogy a nép döntse el, mit akar hallgatni. Hruscsov: Látják, az a kísérlet, hogy bennünket elválasszanak a néptől, egy elromlott gramofon régi muzsikája, ezt a zenét senki sem hallgatja. Ogy véljük, hogy nincs, nem volt és nem is lesz más kormány, mint a szovjet kormány, úgy véljük, nincs más politika, mint a mi kommunista pártunk politikája, amelyannyira megfelelne a Szovjetunió népe és valamennyi ország dolgozó népe érdekeinek, mert nem követünk semmilyen rossz célokat más országokkal szemben sem. Érért az a politika, amelyet folytatunk, nemcsak a kommunista párt politikája. A kommunista párt népének élcsapata. Ez tehát a nép politikája, a szovjet nemzetek politikája és mi azt megvalósítjuk. Most az ellentétekről. Vajon vannak-e ellentétek kijelentéseinkben, amikor azt mondjuk, hogy békés versenyt akarunk? Versenyezni akarunk és e versenyben fel akarjuk tárni a legegészségesebb erőket. Egészséges erőnek nevezzük rendszerünket, a szocialista rendszert, mert a leghaladóbb és legfiatalabb rendszer. Ha csak egy kevéssé is ismeri — és ön a történelemből bizonyára tudja — hogyan változtak a társadalmi rendszerek s így tudja azt is, hogy a túlélt tőkés rendszer utódjai vagyunk, amelyet felváltott a szocialista rendszer, a leghaladóbb rendszer. Az önök unokiái is szocializmusban fognak élni, mégpedig Amerikában. Ezt megjósolom önöknek. Ne féltsék azonban unokáikat, csodálkozni fognak nagyapáikon, ho gyan lehetséges, hogy nem értették meg ai. olyan haladó tanítást, mint amilyen a tudományos szocializmus tanai. „ Ha a kapitalista és szocialista országok ideológiájáról beszélünk, nem titkoljuk, hogy itt harcra kerül sor, ideológiai harcra. Az ideológiai harcot azonban sohasem azonosítottuk a háborúval. Ez az eszmék harca és az. az eszme fog győzni, amelyik erősebb, életképesebb, amelyet a nép támo gat. Ha az önök amerikai népe (amely most nem támogatja a marxi-lenini tanítást) a burzsoá tényezőket követi, vájó* ezért háborút kell indítani? Ezért talán torzsalkodásban éljünk Amerikával vagy más országokkal? Nem! Éljünk békében! Fejlesszük gazdaságunkat, versenyezzünk, kereskedjünk, cseréljük ki ta pasztalatainkat az ipar, a mezőgazda ság fejlesztésében, a kulturális sikerek terén. És hogy mel"ik rendszer győz, azt döntse el a történelem. Nemzeteink döntsék el. Ogy vélem, ez jó feltétel. Amikor arról beszélünk, hogy a mi rendszerünk győz, hogy a szocializmus arat győzelmet, ez nem jelenti azt, hogy rendszerünket háborúval kényszerítjük rá másokra. Isten ments! Azt a nézetet valljuk, hogy a szocializmus győz és megnyeri magának a nemzeteket. Azonban minden ország rendszerének úgy kell módosulnia, ahogy azt az iliető ország népe óhajtja. Más utat nem látunk és eszméinket nem kényszerítjük rá senkire sem. Ezt mondhatom válaszul az ön kérdésére. Schorr: Hruscsov úr, engedje meg, liogy visszatérjek ahhoz a megjegyzéséhez, hogy a kormány és a nép elválaszthatatlanok. Ez emlékeztet engem arra a nemrégi pekingi nyilatkozatra, amelyet azt hiszem, a Pravda is közölt, hogy a szocialista államban ellentétek lehetnek a tömegek és a vezető tényezők között. Vajon a szovjet kommunisták azáltal, hogy közzéteszik a Pravdában, nem fogadják-e el ezt az eszmét és mi lesz ennek a jelentősége a Szovjetunióra? , Hruscsov: Minden ország — szocialista és tőkés ország egyaránt —, fejlődésen, fejlődési szakaszokon megy végig. A Szovjetunió már 40 éve áll fenn, a Kínai Népköztársaság nyolc éve. És ezért azt, ami valaha szükséges volt számunkra, nem kell szükségszerűen megismételniök más szocialista országoknak. Minden nemzetnek megvan a történelme, szokásai, a kommunista pártoknak és kormányoknak számolniuk kell ezzel s tekintetbe kell ezt venniök. Kínai barátaink a szocialista országépítésben számos eredeti eszmét valósítanak meg. Egyes eszmék újak, tekintetbe veszik Kína sajátosságait; mi ezt teljesen normális dolognak tartjuk, mely semmiképpen sem ellenkezik a marxizmus-leninizmussal. És ezért ezen eszmék közül sokat közlünk és lényegében támogatunk. Ismétlem: minden ország saját feltételeiből indul ki — am: előnyös számára, azt megvalósítja. Ez senkit sem sért és nem ellenkezik közös marxi-lenini nézeteinkkel. Cutler: Hruspsov úr, ön nemrég azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kétségtelenül háborúra készül a Szovjetunió ellen. Valóban ez a meggyőződés a Szovjetunió politikájának alapja? , Hruscsov: Ez nem az én nézetem. Csak arról beszéltem, amit az önök politikusai, tábornokai, főparancsnokságuk és tongernagyaik mondanak. A T önök országában rengeteg a nyilatkozat és ezekben azt bizonygatják, hogy az USA néhány órán belül megsemmisítheti a Szovjetuniót. Ezzel szemben mi semmi ilyesmivel nem foglalkozunk A mi politikusaink ajkáról nem hallhatók olyan beszédek, amelyekben azt bizonygatnák, hogyaa pusztítjuk el az Amerikai Egyesült Államokat. Ez ostobaság volna. Sőt hazánkban ezt a törvény is tiltja. Schorr: Ügy emlékszünk, hogy Zsukov marsall valami hasonlót mondott. Hruscsov: Emlékezzenek csak jól vissza, mit mondott Zsukov marsall! Ügy vélem, hogy Zsukov semmi ilyesmit nem mondott. Mondják meg pontosan, hogy Zsukov mikor és hol mondott valamit arról, hogy Amerikát elpusztítjuk. Nem tagadom, hogy a következőket mondottuk: Ha az Egyesült Államok katonai tényezői és egyes politikusai azt mondják, hogy elpusztíthatják a Szovjetuniót, ha a jelenlegi technika lehetővé teszi bármely ország megsemmisítését, akkor az az ország, amelyet el akarnak pusztítani, nyilvánvalóan szintén megsemmisíthet bármilyen más országot. E téren nem kételkedünk erőnkben. Ha azonban valakinek kedve támadna megsemmisí teni egy másik országot — én az ilyen embert őrültnek nevezném —, akkor ez a kísérlet nagy katasztrófát okozna és mérhetetlen szenvedést hozna az emberiségre. Egyes emberek szememre vetik, hogy állítólag most megmásítom nézetemet, mert egyszer azt mondottam, ha atomháború lesz, akkor ebben a háborúban megsemmisül a kapitalizmus. Ezt most megismétlem. Nézetünk szerint azonban a kapitalizmust nem háboaúval és katonai konfliktusokkal kell megsemmisíteni, hanem ideológiai fronton, gazdasági fronton vívott harccal. És úgy vélem, hogy a kapitalizmust nemcsak a Szovjetunió erői küzdik le. A kapitalizmus ellen az Egyesült Államokban az amerikai munkásosztály fog harcolni. Cutler: Hruscsov úr, most éppen azt mondotta, hogy a következő háború megsemmisítené a kapitalizmust. És nem gondolja, hogy a jövő háború megsemmisítené a kommunizmust is? Hruscsov: Nem, nem semmisítené meg. Nagy szenvedést hozna az emberiségre, nagy véráldozatokat követelne meg, értékeket semmisítene meg, de az emberiség nem pusztulna ki. És ha élni fog az emberiség, élni fognak az embert éltető eszmék is. A marxizmus-leninizmus eszméi halhatatlanok. Ezért az emberiség mentesülne a kapitalizmustól. De a háború oly magas ár volna, hogy nem volna jó ilyen eszközt alkalmazni. Ártalmas volna mind a tőkés, mind pedig a szocialista országokra. Ezért nem marad számunkra más hátra, mint egymás mellett élni egy föld kerekségén. önöknek a tőkés formák, nekünk a szocialisták tetszenek. Ideológiai harcot fogunk vívni, lesznek közöttünk ellentétek, versenyezni fogunk gazdasági téren, de egymás mellett kell élnünk. Háború nélkül, békében szeretnénk élni. Ügy véljük, hogy baráti kapcsolatokat tarthatnánk fenn, barátkozhatnánk, amennyire ez az ideológiai ellentétekre való tekintettel lehetséges! És lehetséges! Számos kérdés van, amely összeköt bennünket. Mi készségesem együttműködnénk az Amerikai Egyesült Államok nemzeteivel. Schorr: Még egy dolgot Hruscsov úr. Semmiképp sem tudom megérteni: hogyan beszélhet ön egymás mellett élésről bármilyen országgal, ha valóban azt hiszi, hogy ez az ország háborúra készül a Szovjetunió ellen? Hruscsov: Mit tegyünk? Mi azt szeretnénk, ha nem készülnének háborúra, de önök készülnek. Mi számolunk ezzel, de vegyék tudomásul, hogy ez a háború nagyon sokba kerülhet és az amerikai tábornokok katonai tervei nem valósulhatnak meg. Ezért nem marad számunkra más hátra, mint az egymás mellett élés. Ha önök éppúgy, mint mi, kifejezésre juttatnák azt az óhajukat, hogy békében akarnak élni, mentesítenők népünket az adóktól, a felesleges fegyverkezési kiadásoktól, nem foglalkoztatnánk munkaerőket olyan tárgyak termelésével, amelyek nem szükségesek az emberi élethez; ez csak hasznára válna Amerika, a Szovjetunió és a világ összes nemzeteinek. Nagyon szeretnénk békében és ba-> rátságban élni az amerikai néppel. Nem azért akarjuk ezt a barátságot, hogy ez a két erős állam gyengék ellen szövetkezzék, hanem azért akarjuk e barátságot, mert ha jóbaráti kapcsolataink lesznek az Egyesült Államokkal, ezáltal nyernek az összes többi országok népei is. Nem hiszem, hogy veszélyeztetni fog bennünket Luxemburg. Az államaink közötti barátság hasznos az összes többi nemzetnek is. Nagyon óhajtottam megmondani önöknek, hogy hírközlő technikájukat felhasználva tolmácsolják népüknek e forró óhajunkat — barátságban akarunk élni az Amerikai Egyesült Államokkal. Schorr: Engedje meg, hogy ezt egy konkrét problémában — a leszerelés problémájában foglaljam össze. Az Egyesült Államok Londonba a felújított leszerelési tárgyalásokra az úgynevezett „részleges leszereléshez vezető kezdeti lépés" javaslatával tért vissza. Tudjuk, hogy a Szovjetunió már előzőleg az atom- és hidrogénbombakísérletek, valamint általában a nukleáris fegyverkísérletek teljes és azonnali eltiltására törekedett, és hogy az ellenőrzés kérdése mindezt nagyon bonyolulttá tette. Van önök szerint kilátás megegyezés elérésére a jelenlegi amerikai koncepció — a részleges leszereléshez vezető kezdeti lépés alapján? Hruscsov: Mindeddig nem ismeretes előttem, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen lépéseket szándékszik tenni, mert Stassen úr mindeddig nem terjesztette elő feltételeit. Készek vagyunk azonban megelégedni a leszerelés kérdésének nem azonnali és mindent felölelő megoldásával. Készek vagyunk kicsivel kezdeni, hogy valami nagyobbat érjünk el. Ezért elsőként csökkentettük fegyveres erőink létszámát. Fegyveres erőinket 1 800 000 fővel csökkentettük. Kelet-Németországban levő fegyveres erőink számát több mint 30 000 fővel szállítottuk le. Lemondtunk arról az erődítményről, amellyel a Finnországgal kötött szerződés alapján rendelkeztünk. Sokat tettünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a kölcsönös megértést és más országokkal megegyezést érjünk el a leszerelés kérdésében. De mindeddig sem az USA, sem Nagy-Britannia, sem Franciaország nem tett semmi ehhez hasonlót, amit nagyon sajnálunk. Cutler: Mennyi a szovjet fegyveres erők létszáma az 1 800 000 fővel való csökkentés után? Hruscsov: Nem tudtam, hogy ez a kérdés felvetődik. A programban, amelyet kaptam, ez a kérdés nem szerepelt, ezért nem kérdeztem meg honvédelmi miniszterünket, mennyi katonája van és ezért nem mondhatok pontos számadatokat. Nem szeretnék pontatlan számokat mondani egy akkora nagyhatalom oly szolid képviselőinek. Készek vagyunk azonban mindig válaszolni a kérdésre. Schorr: Engedje meg, hogy feltegyek egy kérdést a leszerelésre vonatkozóan, amely már elég régen nem világos előttem. Az atombomba eltiltásának megtárgyalásánál a szovjet álláspont azon alapszik, hogy valamennyi atdm- és hidrogénrobbantást meg lehet állapítani. Ha a Szovjetuniónak ez az álláspontja, akkor a . szovjet kormány miért nem hívta fel a figyelmet előre az önök országában végzett utolsó öt kísérletre és miért nem jelentette azokat legalább utólag? Hruscsov: És mi haszna volna ebből az emberiségnek? Semmi! Milyen jelentősége volna ennek? Ha robbanásra került sor, meg lett fertőzve a levegő is. És az embereknek semmit sem használ, ha előre megmondjuk, hogy robbantani fogunk, megfertőzzük a levegőt és ezért egészsége romlani fog. A robbantások nyilvántartásának kérdését spekulatívnak tartom. Mi a kérdés mélyére hatolunk: szüntessük be a robbantásokat! De azok, akik a robbantások nyilvántartásba vételét követelik, ezt nem azért teszik, mert olyan jók és ezt előre bejelentik, hanem azért, mert a robbantásokat nem végezhetik saját területükön, hanem a bombákat nemzetközi vizeken levő kis szigeteken kell kiprőbálniok. Nem végezhetnek robbantásokat bejelentés nélkül, mert arra hajózhatnak semleges hajók, vagy arra repülhetnek repülőgépek. Ha nem tennék meg, ebből nagy botrány lehetne. (Folytatűs a 4. oldalon.) OJ szo o 1957. június 447. 5