Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-30 / 180. szám, vasárnap

Közlemény a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Az 1957. évi tervbe foglalt tipizációs munkák súlypontja a különféle lakóházak és családi házak típusai sorozatának kidolgozása, (a földművesek házait is beleértve). A mezőgazdasági építés szakaszán a tipizációs munkát mindenekelőtt arra irányítják, hogy biztosítsák az állatok közös istállózására, a mezőgazdasági termények raktározására szolgáló épületek tömeges építését és végül a mezőgazdasági gépesítés céljaira szánt épületek építését. Az ipari építés szakaszán alapvető feltételeket teremtenek az univerzális csarnokok és építészeti szerkezetek tipizálásának, melyek hozzájárulnak az építészet iparosításához. Az Építészeti Minisztérium szervei e fő feladatokkal összhangban biztosítják a konstruktív rendszerek, elemek és részlegek tipizálását. Az épületek tipizálásánál felmerülő legfontosabb feladatokat a kormány külön határozza meg, a többi fontos feladatokat az Állami Építészeti Bizottság határozza meg. A szokványos tipizálási feladatokat a beruházó minisztériumok és a központi hivatalok határozzák meg. A beruházási építkezés tervelőkészítésében az alaptípusok kihasználásának fő feltétele magas fokú műszaki színvonaluk, fontosságuk meghatározott foka és a típustervezés helyes módszerének megválasztása. Számos alaptípus jelenlegi alakja nem felel meg e feltételeknek, s ugyanez vonatkozik kihasználásuk módszerére a tervező szervezetekben. A beruházó minisztériumok és központi hivatalok felülvizsgálják az alaptípusok érvényét, fontosságát és minőségét, hogy megszüntessék az eddigi fogyatékosságokat a tipizáló munkák kidolgozásában és felhasználásában és hogy megteremtsék a feltételeket a sajtóban való publikálásukra. A kormány hangsúlyozta, hogy be kell tartamok a tipizációs munkák 1957. évi tervében megszabott határidőket, és meghagyta az összes illetékes minisztereknek és a központi hivatalok vezetőinek, hogy biztosítsák a tipizációs munkák elsőbbséges kidolgozását, különösen a kormány és az Állami Építészeti Bizottság által meghatározott munkákban. * * » A kormány a CSKP Központi Bizottságának és a kormánynak a tudomány feladatairól a csehszlovák ipar műszaki színvonala fejlesztésének és emelésének biztosításában szóló határozatával kapcsolatban jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, mellyel megváltoztatja a törvénygyűjteménynek a Csehszlovák Tudományos Akadémiára vonatkozó 52/ 1952. számú törvényét. Az alapvető feladat, a kapitalista országok ökonómiai és műszaki téren való beérése és túlhaladása, megköveteli, hogy legmagasabb tudományos intézményeink még hatékonyabban hozzájáruljanak a népgazdaság egyes ágainak műszaki fejlődéséhez. Ezért a jóváhagyott törvényjavaslat a Csehszlovák Tudományos Akadémia eddigi fő feladatához, vagyis az alkotó-kutató tevékenység folytatásához még további feladatokat kapcsol, mindenekelőtt irányító és legfelsőbb összehangoló tevékenységet az alapvető kutatás területén, továbbá alapvető gazdasági jelentőségű feladatokat és együttműködést a tudományos kutatások eredményeinek gyakorlatba való átültetésében. Az Akadémiának, mint Csehszlovákia legfőbb tudományos intézményének szerepét hangsúlyozza a jóváhagyott kormányjavaslat főleg azzal, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémiának a kormány tanácsadója szerepét biztosítja minden alapvető tudományos kérdésben, továbbá a csehszlovák tudomány legfelsőbb képviselőinek szerepét nemzetközi tudományos kapcsolatokban. Az akadémia új feladataira való tekintettel a kormányjavaslatban újólag rendezik az akadémia vezető szerveinek hatáskörét is, főleg az akadémia elnökségének hatáskörét bővítik ki. • * * A színészetről szóló törvényjavaslat (szlnháztörvény), melyet a kormány jóváhagyott, azon alapszik, hogy színművészetünk küldetése hozzájárulni a kulturális színvonal emeléséhez, a nép művészi alkotóerejének fejlődéséhez és a polgárok szocialista neveléséhez. Ezért a törvényjavaslat pontosan kijelöli a színművészet fejlesztéséről való gondoskodássá! foglalkozó állami szervek feladatait, és így biztosítja az egész színészet egységes irányítását a decentralizálás alapelveinek széleskörű érvényesítése mellett. A törvényjavaslat külön helyzetet biztosit a Prágai Nemzeti Színháznak és a Bratislavai Nemzeti Színháznak rendkívüli kulturális, nemzeti és politikai jelentőségükre való tekintettel. E két élenjáró állami színpad feladata példát mutatni az összes többi színházaknak, és államunk egész területén mindig a dolgozó népet szolgálni. Az új törvény alapján az Iskola é6 Kulturális Ügyek Minisztériuma állami színházakat fog létesíteni a kerületi nemzeti bizottság tanácsának javaslatára a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának véleménynyilvánítása alapján. A kerület területén nem túlhaladó tevékenységi körzetben működő színházak irányítását, az országos jelentőségű színházak kivételével, teljes mértékben átveszik a kerületi nemzeti bizottságok, esetleg a városi, vagy helyi nemzeti bizottságok végrehajtó szervei. A törvény egyúttal lehetővé teszi szociális jogi személyeknek, főleg a dolgozók önkéntes szervezeteinek saját — mem állami színházak létesítését. A törvényjavaslat a műkedvelő színi tevékenység jelentőségét is kiemeli, melynek nálunk régi és dicső hagyományai vannak. Nyilvános műkedvelői színielőadásokat főleg kulturális és népművelési szervezetek, iskolák, önkéntes szervezetek és egységes földművesszövetkezetek fognak rendezni. A kormány továbbá jóváhagyta az iparművészeti munkáról és a népművészeti munkáról szóló törvényjavaslatot. Az iparművészeti munka és a népművészeti munka szocialista kultúránk fontos részét képezik és hozzájárulnak a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez. A jóváhagyott törvény kialakítja a feltételeket az iparművészeti és népművészeti munka további fejlesztésére és biztosítja ideológiai és szakirányításukat ugyanazon szocialista alapelvek szellemében, melyek az alkotó munka többi szakát, főleg a képzőművészet tevékenységét meghatározzák. Az új rendezés megoldja a különleges képességekkel és tehetséggel rendelkező dolgozók 'kiválasztásának és anyagi biztosításuknak kérdéseit olymódon, hogy zavartalanul folytathassák tevékenységüket, mely feltétlenül szükséges azon kultúrértékek megőrzéséhez, melyeket az iparművészeti és a népművészeti munka társadalmunk számára alkot és megőriz. Az iparművészet és a népi alkotóművészet munkájához szükséges legjobb munkafeltételek kialakításáról való gondoskodást, továbbá az alkotások elhelyezéséről való gondoskodást a jóváhagyott törvényjavaslat két önálló gazdasági szervezetre, az Iparművészeti Központra és a Népművészeti Központra bízza, amely szervezeteket az eddigi Népművészeti Központ helyett létesítenek. Szlovákiában az iparművészeti munka és a népművészeti munka kérdéseit a Szlovák Nemzeti Tanács saját törvénnyel fogja rendezni. • A České Budejovice-i kerület mezőgazdasági dolgozói további jelentős sikert értek el a falu szocializálása terén: idén már 150 új EFSZ-t alakítottak. • A napokban a prágai újságíró klubban sajtóbeszélgetést rendeztek a szovjetunióbeli vendégszereplésről visszatért csehszlovák esztrádművészekkel. Művészeink 104 nap alatt 110 hangversenyt adtak, összesen körülbelül 180 000 néző előtt. 4i Az ipolysági járásban már 102 százalékra teljesítették a korai burgonya begyűjtését. Ezzel egyidejűleg a kékkői járásból is jelentették a korai burgonyabeadás 103 százalékos teljesítését. 2 OJ SZÓ 1S57. június 30. • A Lengyel Sajtóiroda legutóbbi közzétett adatai szerint Lengyelország lakosságának természetes évi szaporulata 1,9 százalék, ami Európában a legnagyobb természetes szaporulat. A lakosság száma évente csaknem 500 ezer fővel szaporodik. 1970. végéig Lengyelország lakóinak száma megközelíti a 35 milliót. • A Lipcse melletti nagy kiterjedésű Markkleeberg parkjában június 26-án nyílt meg a Német Demokratikus Köztársaság V. mezőgazdasági kiállítása. Az ünnepélyes megnyitáson az NDK vezető tényezőin kívül részt vettek csehszlovákiai, lengyelországi, kínai, magyarországi és szovjet küldöttségek. A markkleebergi kiállítás 170 hektáron terül el, a mezőgazdasági gépipari pavilonban több mint 330 legkorszerűbb gép, agregát és mezőgazdasági szerszám van kiállítva. A szlovákiai újságírók konferenciája (D. V.) — Két héttel azután, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jelentős határozatot hozott a párt ideológiai munkájának jelenlegi kérdéseivel kapcsolatban, Bratislavában a Művelődés Házában konferenciát tartottak a szlovákiai szerkesztőségek, a rádió és televízió dolgozói. Mivel a sajtó ideológiai fegyver, a tegnap tartott konferencián a szerkesztők behatóan foglalkoztak azzal, hogyan veszik ki részüket a nagy jelentőségű határozat teljesítéséből és mik a feladataik az országos Dártkonferencia, az SZLKP kongreszszusa és a Csehszlovákiai Újságíró Szövetség nemrég tartott kongreszszusa határozatainak teljesítéséből kifolyólag. A konferencián részt vett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége Vojtech Daubnernek, az SZLKP KB irodája tagjának vezetésével és a Csehszlovák Újságíró Szövetség elnökségének küldöttsége Vojtéch Dolejšíval, az Újságíró Szövetség elnökével az élén. A konferenciát dr. Štefan Rais, a szövetség elnökségének tagja nyitotta meg. Ezután Daubner elvtárs az SZLKP KB üdvözletét adta át és vázolta a szlovákiai újságírók jövőbeni feladatát. Hangsúlyozta, hogy a Kommunista Párt mindig nagy jelentőséget tulajdonított a sajtónak és nagyra értékeli eddigi munkájukat. Az SZLKP KB részéről jövő elismerés nagy jutalom és a hiányosságok feltárása a legjobb segítség újságíróink számára. A szlovákiai újságírók, ahogy erre dr. Jacz, a Szlovákiai Újságíró Szövetség elnöke a főbeszámolóban rámutatott s amint ezt a vita is igazolta, egységesen magukénak vallják kommunista pártunk politikáját. Elismerésben részesültek a sajtó és rádió magyar dolgozói is. akik különösen a magyarországi ellenforradalom idején szilárd helytállásukkal igazolták a CSKP és a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság iránti odaadásukat és szeretetüket. Dolejší elvtárs, a Csehszlovák Újságíró Szövetség elnöke és a vitában felszólalt újságírók behatóan elemezték a szövetség munkáját és számon-; vették az egyes szerkesztőségek problémáit. Bőven foglalkoztak a jövőbeni feladatokkal. Andrej Plávka, a Szlovákiai írószövetség első titkára az Újságíró Szövetséggel való jobb együttműködést javasolta. Olga Grűnerová, a Szlovák Szakszervezeti Tanács sajtóosztályának vezetője annak szükségességét méltatta, hogy a központi lapok szerkesztői bensőbb kapcsolatot tartsanak fenn az üzemi újságok szerkesztőivel. Dr. Miloš Marko, a Pravda főszerkesztője a CSKP KB június 13-i ülésének az ideológiai kérdésekkel kapcsolatban elfogadott határozatából eredő feladatokat részletezte. Mária Sedláková, a Pravda szerkesztője az újságban közölt bírálatok jelentőségével foglalkozott. Ezenkívül a Práca, a Csehszlovák Sajtóiroda, a Ľud, a Pionír-lap, az Űj Szó és más szerkesztőségek doigozói szóltak hozzá a beszámolóhoz és a szerkesztőségi munka problémáihoz. Vojtech Daubner elvtársnak, az SZLKP küldöttsége vezetőjének beszédéből Tisztelt elvtársak! Engedjék meg, hogy Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében üdvözöljem a szlovákiai újságírók konferenciáját. Pártunk a kapitalizmus ellen és a szocialista építésért folytatott harc éveiben nagy jelentőséget tulajdonított a sajtónak és a rádiónak. Mindig a néppel való mindennapi kapcsolatnak, a párt poltikája megvilágításának és magyarázatának, a párt és a kormány határozatai megvalósításának hatékony ideológiai eszközét látta a sajtóban és rádióban. A párt egyúttal mindig értékelte a dolgozók értékes javaslatait és hozzászólásait a szocialista építés fontosabb kérdéseihez melyeket a sajtó és a rádió közölt. A sajtó 1948 után jelentős mértékben elősegítette első ötéves tervünk és az új szocialista ember erkölcsi formálásában elért sikereket. Mindez azért volt így, mert az újságírók I. kongresszusukon magukévá tették a párt irányelvét, mely szerint sajtónk feladata a nép tájékoztatása, szervezése, nevelése és politikai vezetése a párt és a kormány határozatainak szellemében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa és a CSKP országos konferenciája, melyek új távlatokat mutattak a szocializmusért és a világbékéért folytatott harcban, kedvezően befolyásolták a sajtó és a rádió színvonalának emelését. Az utóbbi két év alatt egymillió 211300 példányszámmal emelkedett a szlovákiai napi sajtó kiadása. Az újságírók többsége helyesen vonta le az SZKP XX. kongresszusának tanulságait, és azon törekvésükben, hogy e tanulságokat nem a szocializmus ellen, hanem annak érdekében használják fel, egyöntetűen népünk mellé álltak, ami különösen múlt év őszén mutatkozott meg. Elvtársak! Az önök konferenciája röviddel azután ült össze, hogy a CSKP Központi Bizottsága jelentős határozatot hozott a párt ideológiai munkájának időszerű kérdéseiről. Ez a határozat bizonyára konferenciájuk figyelmének középpontjában fog állni. A nemzetközi forradalmi mozgalom kérdéseiben a határozat magasra emeli a proletár nemzetköziség zászlaját. Pártunk büszkén vallja a Nagy Október hagyatékát, s mindig hangsúlyozni fogja azon társadalmi alapelvek fontosságát és elsőrendűségét, melyek szilárdan összekötnek bennünket a Szovjetunió vezette hatalmas világforradalmi fronttal. Ez természetesen nem mindenkinek tetszik. Szívesen letérítenének bennünket erről az útról, szívesen ültetnék szívünkbe az önzés és a nacionalizmus magvát, különösen a Szovjetunióval és más népi demokráciákkal való kapcsolatunkat illetően. Mi azonban büszkén valljuk a proletár nemzetköziség alapelveit, melyek megkövetelik, hogy egy ország proletár harcának érdekeit alávessék e harc világméretekben való érdekeinek, és hogy a burzsoázia felett győzedelmeskedő nemzet dolgozói a legnagyobb áldozatokra is készen álljanak a nemzetközi tőke ledöntése érdekében. így értelmezzük mi a proletár nemzetköziséget. Ma tanúi vagyunk a proletár nemzetköziség elleni közvetlen nemzetközi támadásnak, mely a revizionizmusban nyilvánul meg. Bár nálunk a revizionizmus befolyása nem talált éltető talajra, habár e megnyilvánulások szórványosak voltak és a pártszervezetek ellenállásába ütköztek, meg kell mondani, hogy nálunk a revizionizmus veszedelmét, mint a burzsoázia fő fegyverét a kommunista mozgalom elleft gyakran lebecsülik." Ezen a téren fontos feladatok várnak a sajtóra és a rádióra. Azt hiszem, eljött az ideje annak, hogy ismét sokkal többet írjanak a szovjet tapasztalatokról. Természetesen nem különféle kiagyalt, lehetséges és lehetetlen jelszavak alapján. A szovjet tapasztalatok gyakori vulgarizálásáről nem a szovjet elvtársak tehetnek, hanem azok, akik e jelszavakat kiagyalták, akik vakon és kényelmesen átvettek mindent, amit át lehetett venni és azt is, amit nem lehetett átvenni. Ha a szovjet tapasztalatokról beszélek, úgy a Szovjetunió 40 éves tapasztalataira gondolok a szocializmus és a kommunizmus építésében, a szocialista ipar és mezőgazdaság építésének és szervezésének bevált alapelveire gondolok. Mindenekelőtt a szovjet polgárok maradnak a szocialista háza iránti forró szeretet ragyogó példaképei, a proletár nemzetköziség alapelve iránti hűség és a szocializmus ügye iránti nagyfokú felelősségérzet példaképei. A továbbiakban Daubner elvtárs hangsúlyozta a gazdasági nevelés, az osztályharc és külpolitika kérdései megvilágításának fontosságát, majd így folytatta: Nyíltan meg kell mondani, hogy a XX.i kongresszus után egyes lapokban és folyóiratokban mellékvágányra állították a szervező munkát. Kezdték lebecsülni a hírszolgálat jelentőségét az újságokban. Hangsúlyozom: lebecsülték. És voltak olyan esetek, hogy felületesség, tartalmatlanság és szenzációhajhászás iránti tendenciák kezdtek megnyilvánulni. Ezeket a tendenciákat határozottan visszautasítjuk. Helyes lesz tehát, ha kihasználjuk az első ötéves terv idején szerzett gazdag tapasztalatokat, és a szervező munka ismét a sajtó és rádió munkájának jelentős részét fogja képezni. Szocialista építésünk gikeres fejlesztésének érdekei alapvető pártos és alkotó bírálatot követelnek sajtónkban. Nem szabad azonban emellett megfeledkezni arról, hogy Csehszlovákia a béketábor nyugati határán van, ahol a kapitalista világgal közvetlen szomszédságban élünk. Az imperialisták propagandájukkal, léggömbjeikkel és a rádióval, melyet a világ nevetségére „szabadnak" neveznek, igyekeznek befolyásolni lakosságunkat. Ez a tény óvatosságra int bennünket, arra, hogy a bírálat ne kerüljön ki a párt befolyása alól és a bírálat köntöse mögött ne rejtőzzenek a szocializmus ellenségei. Alapvető pártos bírálatokat adunk, melyek leleplezik a párt és a kormány határozatainak nem teljesítését, harcolnak a bürokratizmus megnyilvánulásai és a törvényesség megsértése ellen és az emberek tudatában élő helytelen csökevények ellen. Az ilyen bírálatra szükségünk van, mint a sóra. A gazdasági nevelés mellett nagyobb figyelmet kell szentelni az emberek közötti kapcsolatnak, az ifjúság, és a dolgozók szocialista erkölcs szellemében való nevelésének. Ismert tény, hogy a jóléttel együtt nem nő arányosan és önmagától az új szocialista erkölcs. Szívósan megmaradnak főleg a kispolgári tendenciák, melyek gyakran a magántulajdon pszichológiában, a kapzsiságban és önzésben találnak kifejezést. Az utóbbi időben elszaporodtak a lopásdk és a pénzügyi fegyelem durva megsértése. Itt nemcsak az egyén viszonyát a társadalomhoz kell figyelemmel kísérni, hanem a köztünk élő egyéneket is — olyan problémákra gondolok, mint a családi élet, a válások számának növekedése, a szülői nevelés stb. Ezzel összefüggésben külön figyelmet érdemel az ifjúság kérdése. A továbbiakban az írókról és az irodalmi folyóiratok munkájáról beszélve V. Daubner többek között ezeket mondotta: A párt arra törekszik, hogy az öszszes művészeket megnyerje, a kapitalizmus szellemi rabságában sínylődő ember felszabadításáért folytatott harcának. Ezt a célt nem lehet megalkuvással és engedményekkel elérni. Helves lesz a jövőben, ha ezt az álláspontot magukévá teszik irodalmi folyóirataink dolgozói és általában az összes újságírók, akik a kultúra terén dolqoznak. Ezt egyrészt azzal érjük el, hoov a sajtóban nem közölnek olyan cikkeket, melyek megtéveszthetik a kevésbé fejlett és hiszékeny embereket. másrészt, hogy a kulturális életben kevesebb lesz a zavart hallgatás, a terméketlen civódás, és több alapvető harcos vitát és véleménycserét folvtatnak, melyek hozzájárulnak a marxista esztétika néhány komoly kérdésének megoldásához. Elvtársak! Az újságírók közéletünk jelentős tényezői. A munkásmozgalomban mindig jelentős politikai funkcionáriusokként néztünk újságíróinkra. Ilyen űjsáaírók voltak Gottwald és Sverma, Fučík és Urx, valamint sokan mások. Sohasem volt például nagy különbség a párt titkárai és képviselői és a Dártújságírók között. Szerkesztőink sok időt töltöttek az üzemi és falusi gyűléseken, sztrájkokat és tüntetéseket szerveztek, a legszorosabb kapcsolatban álltak az élettel. Ezt a munkát sohasem érezték tehernek, melv elvonta volna őket az újságírói munkától. Fučík cikkeiben érzitek még ma is a munkásgyűlések forró hangulatát, Helyes lenne, ha a mai újságírók tovább folytatnák e hagyományokat, ha az üzemi gyűléseken nemcsak passzív tényezőkként és jegyzőkönyvvezetőkként szerepelnének, de tüzes szónokként is fellépnének. Az önök cikkei ilyen tapasztalatok után bizonyára még jobbak és hatásosabbak lesznek. Higyjék meg, hogy a politikai funkcionáriusok csak örülni fognak ennek, mert a jó és meggyőző írott vagy élő szóból soha sincs elegendő. Tudom, hogy mindezen követelmények nagy igényeket támasztanak önökkel szemben. Az újságíróknak szüntelenül új politikai tapasztalatokat kell nyerniök és el kell sajátítaniok az újságírás művészetét. Ebben a Szlovákiai Újságíró Szövetségnek kell segítenie, bár megállapítható, hogy a szövetség e feladatokat nem teljesíti kellőképpen. Ezen az ülésen bizonyára a szövetség munkáját is értékelni fogják. Ha ennél csupán az elnökséget fogják okolni, gondoljanak a rossz nyelvekre, melyek azt mondják, hogy minden szervezetnek olyan elnöksége van, amilyent megérdemel. Rövidesen megünnepeljük a Nagy Október 40. évfordulóját és felkészülünk pártunk XI. kongresszusa előtti vitára. Az önök konferenciája jó előkészület lesz a sajtó és a rádió dolgozói előtt álló • nagy feladatokra. Ezért sok sikert kívánok az önök konferenciájának! Szlovákia újságírói konferenciájának délutáni ülésén a vitában további hét küfdött szólalt fel. A zárszót Dr. Ľudovít Jacz tartotta, válaszolva a vitában felmerült kérdésekre. A zárszó után határozathozatalra került sor s a konferencia levelet intézett az SZLKP KB-ának és a Csehszlovák Újságí'ó Szövetségéhez. A konferencia — mely titkos szavazáson az új vezetőségbe jelöltek legtöbbjét százszázalékos szavazattal választotta — az Internacionálé eléneklésével ért véget. íhi